A bécsi Természettudományi Múzeum és a magyarországi ásványtudomány kapcsolata Mária Terézia uralkodása alatt 1

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bécsi Természettudományi Múzeum és a magyarországi ásványtudomány kapcsolata Mária Terézia uralkodása alatt 1"

Bence Fehér
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A bécsi Természettudományi Múzeum és a magyarországi ásványtudomány kapcsolata Mária Terézia uralkodása alatt 1 Juha Mariann A 18. századi minerológiát vizsgálva mind Magyarországot, mind a Habsburg Birodalom egészét tekintve a jezsuiták játszották a legfontosabb szerepet egészen a rend 1773-as feloszlatásáig. Rajtuk kívül többnyire nemesi származású, orvos vagy bányászattal foglalkozó természetbúvár magángyűjteményéről és a Selmecbányán (ma: Banská Štiavnica, Szlovákia) alapított Bányászakadémia ásványkollekciójáról maradtak fenn adatok ben nyílt meg Bécsben egy a tanítást segítő, fizikai-matematikai múzeum, amely a csillagászati műszerek, modellek mellett a rend tagjainak utazása során gyűjtött ásványokat is bemutatta. 2 A jelenlegi bécsi Természettudományi Múzeum 3 alapját, korának egyik legnagyobb és legértékesebb természettudományi gyűjteményét MÁRIA TERÉZIA ( ) férje, az ásványtan iránt élénken érdeklődő I. (LOTHARINGIAI) FERENC ( ) scudi-ért 4 vásárolta meg CHEVALIER JEAN DE BAILLOU-tól ( ) Firenzében. 5 Az első írásos említés a KHEVENHÜLLER herceg (?-?) naplójában található január 29-i feljegyzés: az a megtiszteltetés ért, hogy megtekinthettem a császárral azt az egy évvel ezelőtt, egy bizonyos M. BAILLOU-tól, Firenzében vásárolt és ez eladó felügyelete alatt álló igen gazdag és költséges természeti gyűjteményét, melyet a császári könyvtárhoz vezető nagy lépcső melletti új szobákban helyeztek el, de még a fele sincs berendezve és nagy része még osztályozatlan. 6 A herceg az 1751-es évet jelöli meg a vásárlás időpontjaként, ennek ellenére a legtöbb forrásban szerepel. BAILLOUnak a pármai és piacenzai, majd a toscanai bányák főigazgatójaként alkalma nyílt az ásványok alapos megismerésére és gyűjtésére. Kollekciója mintegy ásványból, drágakőből, fosszíliából, csigából, kagylóból és korallból állt. Gyűjteményének eladása után BAILLOU követte a császárt Bécsbe, ahol az uralkodó az első udvari természettudományi kabinet (Hof-Naturalien-Cabinet) elnökévé választotta. Az udvari kincstár ásványaival kiegészített gyűjteményt BAILLOU irányítása alatt az Augustinerkirche melletti udvari könyvtár egyik nagytermében helyezték el 1749-ben. Elrendezését az igazgató végezte saját maga által kifejlesztett rendszer alapján, melyet 1746-ban JOANNON DE SAINT-LAURENT 8 (?-?) Description abregée du fameux 1 A cikk megírásához nyújtott támogatást ezúton is szeretném megköszönni a Magyar Ösztöndíj Bizottságnak, a bécsi Collegium Hungaricumnak, továbbá a Pro Renovanda Cultura Hungariae alapítványnak. 2 FITZINGER 1856 pp Naturhistorisches Museum. 4 Scudo della croce: keresztes tallér, koronatallér, velencei tallérnagyságú ezüstpénz. 5 RIEDL-DORN RIEDL-DORN 1998, p FITZINGER 1856, ZIMMERMANN, HEINRICH/HANDLIRSCH, ANTON/SMITAL, OTTOKAR Életpályályáról eddig még nem találtam adatokat. 1

Rajtuk kívül többnyire nemesi származású, orvos vagy bányászattal foglalkozó természetbúvár magángyűjteményéről és a Selmecbányán (ma: Banská Štiavnica, Szlovákia) alapított Bányászakadémia

2 cabinet de M Le Chevalier De Baillou, pour servir a l Historie Naturelle des Pierres précieuses, Métaux, Minéraux, et autres fossiles (1746) címen publikált. 1. kép: LORENZ JANSCHA: Hofburg és az ásványgyűjtemény helye, az Augustinergang (1797) (Forrás: SCHOLLER 1958) 2. kép: SALOMON KLEINER: Az Augustinergang főbejárata (Forrás: HAMANN 1976) 2

kép: LORENZ JANSCHA: Hofburg és az ásványgyűjtemény helye, az Augustinergang (1797)

3 1746-ban a Tátra első leírója, BUCHHOLTZ JAKAB ( ) az udvar számára egy, a Tátra ásványvilágát bemutató kőzetgyűjtemény küldött. Ez olyannyira felkeltette a császár érdeklődését, hogy 1751-ben tudományos bizottságot küldött a Tátrában található kőzetek feltérképezésére. E bizottság tagja volt a matematikus és fizikus JOSEF ANTON NAGEL ( ), aki 1748-ban Steiermarkot és Krajnát 9, 1750-ben Franciaországot, Angliát és Hollandiát utazta be azzal a céllal, hogy a kabinet számára ásványokat gyűjtsön. 10 FERENC császár legfőbb célja az egyes természettudósok útjainak anyagi támogatásával a kollekció gyarapítása, másrészt a gyűjtemény jövőjének biztosítása volt. Ez utóbbit úgy oldotta meg, hogy a BAILLOU család kapta meg a mindenkori jogot az intézmény igazgatására. 11 Az alapító és egyben az első igazgató, BAILLOU halála (1758) után fia, LUDWIG BALTHASAR BAILLOU ( ) irányítása alatt a gyűjtemény igen csekély mértékben gyarapodott. A korábbi beszerző utakról származó ásványoknak 1764-ben kibővítették a gyűjtemény számára fenntartott termet, és annak elrendezéséhez ismét a akkorra már elavult BAILLOU-rendszert használták fel. MÁRIA TERÉZIA férje korai halála után (1765) a felső-kamara állandó felügyeletének kikötése mellett az államnak adományozta a gyűjteményt. Mindehhez gazdasági érdekek is fűzték, hiszen a természettudományok támogatásában férje emlékének tett tiszteletadás mellett a bányászati oktatás elősegítését is látta. A császárnő a kiállítás bővítését, ezen belül is a birodalmon belüli, így magyarországi lelőhelyek és bányák ásványkincseinek bemutatását szorgalmazta. További intézkedésként 1762-ban megkezdődött az 1735-ben létrehozott selmecbányai bányásziskola akadémiai rangra emelése, ahol elsőként a kémiai-ásványtani (!) tanszéket állították fel 12 (1763) ban a prágai egyetemen megalapította az ásványtani és bányászati tanszéket, és ugyanebben az évben a gráci egyetemen előírta az ásványtan német nyelvű oktatását. A magyarországi nemes- és színesfémek bányászata a 17. századig igen jelentős szerepet tölt be európai szinten, melyet csak a 18. századra, leginkább MÁRIA TERÉZIA uralkodása idején nyert vissza. Az ásványtan szélesebb körben való elterjedésének szempontjából és a ritkaságok gyűjtésének úgymond divattá válását tekintve rendkívül fontos, hogy 1766-ban a kabinet rendelete alapján a gyűjteményt heti két napon a nyilvánosság számára is megnyitották, melynek az egyik legszebb, ma is megtekinthető darabja az egykor Magyarországhoz tartozó Vörösvágásból (ma: Červenica, Szlovákia) származó nemesopál, mely európai viszonylatban az eddig találtak közül a legnagyobbnak számít (594 gramm) 13. Gróf WOLFGANG FRANZ XAVER ORSINI-ROSENBERG ( ) tanácsára MÁRIA TERÉZIA 1776-ban Bécsbe hívatta BORN IGNÁC-ot ( ), aki a kabinet tagjaként a gyűjteményt rendszerezte, leírta és bővítette. BORN 1770-ben felkereste a császári ásványkiállítást, és azt elmaradottsága és rendezetlensége miatt erősen bírálta. 14 Rendszerezését az 1764-es besorolással ellentétben NILS WALLERIUS 9 A ma Szlovéniához tartozó terület (Kranjska, Krain) korábban a Habsburg Birodalom része volt. 10 Révai Lexikon. 11 RIEDL-DORN A tanszék első professzora: NICOLAUS JAQUIN ( ). 13 RIEDL-DORN LINDNER

E bizottság tagja volt a matematikus és fizikus JOSEF ANTON NAGEL (1717-1794), aki 1748-ban Steiermarkot és Krajnát 9, 1750-ben Franciaországot, Angliát és Hollandiát utazta be azzal a céllal, hogy a

4 ( ) és AXEL FREDRIK CRONSTEDT ( ) svéd mineralógus elképzelései alapján végezte ben jelent meg a gyűjtemény egy részét összeíró könyv az Index rerum naturalium musei caesarei Vindobonensis, mely a csigákat és a kagylókat ismerteti, amit 1780-ban számos kézzel színezett rézkarccal, latin és német szöveggel Testacea Musei Caesarei Vindobonensis, quae jussu Mariae Theresiae Augustae disposuit et descripsit Ignatius a Born címen újból kinyomtattak. Az ebben a műben használt latin kifejezéseket egyes ásványtani szerzők még a 19. század második felében is használták. BORN a kincstári tulajdonban lévő akkor még aerolitok (légkövek, Luftsteine) néven ismert jelentősebb meteoritokkal bővítette a kollekciót, amivel a világ legrégebbi meteoritgyűjtemény magját hozta létre. Itt látható a Zágráb (ma: Zagreb, Horvátország) melletti Hrasinában (ma: Hrašćina, Horvátország) május 26-i meteoritesőből származó egyik 39 kg-os darab, továbbá az 1770-es utazása során gyűjtött ásványok egy része. 3. kép: BORN IGNÁC KARL SALZER metszete, melyet GIOVANNI CAMPIGLI firenzei festő munkája után készített. (Forrás: LINDNER 1986) Saját ásványkollekcióját az 1772 és 1775-ben megjelent Lithophilacium Bornianum című könyvben írta össze. Ez a gyűjtemény 1774-ben Londonba került. A császári ásványgyűjtemény rendszerezése és leírása mellett MÁRIA ANNA ( ) hercegnő tanítása is BORN feladatkörébe tartozott. A segítségével összeállított, mintegy darabból álló kollekciót 1781-ben gróf ESZTERHÁZY FERENC ( ) vásárolta meg a budai egyetem számára guldenért 16, mely ma az Eötvös Lóránd 15 FETTWEIS/HAMANN Korabeli pénznem. 4

rézkarccal, latin és német szöveggel Testacea Musei Caesarei Vindobonensis, quae jussu Mariae Theresiae Augustae disposuit et descripsit Ignatius a Born címen újból kinyomtattak.

5 Tudományegyetem gyűjteményének része. A nagyszombati egyetemen ben alapított gyűjtemény többek között ennek a beruházásnak köszönhetően válhatott a 18. század végére Európa egyik legnagyobb, rendszerezett oktatási gyűjteményévé. 18 IRODALOM BLÖCHLINGER VOM BANNHOLZ, C. 1868: Chevalier Jean de Baillou, erster Director des k. k. Hof-Naturalien-Cabinets zu Wien und Oberstlieutenant in der Artillerie. Ein Beitrag zur Geschichte der Gelehrten, der Kunst und der Erfindungen, Wien, E.Schlieper,12 p. LINDNER, D. 1986: Ignaz von Born Meister der Wahren Eintracht, Wien, Österreichischer Bundesverlag, 243 p. FETTWEIS, G./HAMANN, G. (Szerk.) 1996: Über Ignaz von Born und die Societät der Bergbaukunde, Wien, 2. kiadás, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 153 p. FITZINGER, L. 1856: Geschichte des kaiserlichen königlichen Hof-Naturalien-Cabinetes zu Wien, Wien, 1. rész, k.k. Staatsdr., pp HAMANN, G. 1976: Das Naturhistorisches Museum in Wien. Die Geschichte der Wiener naturhistorischen Sammlungen bis zum Ende der Monarchie, Wien, Verlag Naturhistorisches Museum, p. 11. RAFFLER, M. 2000: Sammlerinnen im 18. Jahrhundert, In: Wiener Geschichtsblätter, 55. évfolyam, 3. füzet, pp RIEDL-DORN, C. 1998: Das Haus der Wunder. Zur Geschichte des Naturhistorischen Museums in Wien, Wien, Verlag Holzhausen, pp SCHOLLER, H. 1958: Das Naturhistorisches Museum in Wien. Die Geschichte der Wiener naturhistorischen Sammlungen, Wien, Naturhistorisches Museum, 53 p. ZIMMERMANN, H./HANDLIRSCH, A./SMITAL, O. 1920: Die beiden Hofmuseen und die Hofbibliothek der Werdegang der Sammlungen, ihre Eigenart und Bedeutung, Wien und Leipzig, 110 p Buda, Pest. 18 LINDNER

k. Hof-Naturalien-Cabinets zu Wien und Oberstlieutenant in der Artillerie. Ein Beitrag zur Geschichte der Gelehrten, der Kunst und der Erfindungen, Wien, E.Schlieper,12 p. LINDNER, D.

Hasonló dokumentumok

A bécsi Természettudományi Múzeum és a magyarországi ásványtudomány kapcsolata Mária Terézia uralkodása alatt 1

A bécsi Természettudományi Múzeum és a magyarországi ásványtudomány kapcsolata Mária Terézia uralkodása alatt 1 JUHA MARIANN 2 A 18. századi minerológiát vizsgálva mind a Habsburg Birodalomban, mind Magyarországon