KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KORMÁNYMEGBÍZOTT. Emlékeztető

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KORMÁNYMEGBÍZOTT Ügyszám: 04/426-8/2011 Ügyintéző: dr. Rácz Vanda Tárgy: Koordinációs értekezlet Emlékeztető Készült: április 27. napján, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt vezető Kormánymegbízott által összehívott koordinációs értekezleten Készítette: dr. Rácz Vanda, hatósági főosztályvezető Jelen vannak: 1. Dr. Fényesi Anna, megyei főügyész-helyettes Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség 2. Hadaróné dr. Izsáki Mariann, megyei ügyész Komárom-Esztergom Megyei főügyészség 3. Káin Gyöngyi alezredes Tatabányai Városi Rendőrkapitányság 4. Dics Mária, jegyző Tokod Nagyközség Önkormányzata 5. Nagy Csaba, ügyintéző Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 6. Dr. Vida Dóra, igazgató Komárom-Esztergom Megye Kormányhivatal 7. Molnár Zoltánné, vezető főtanácsos Komárom-Esztergom Megye Kormányhivatal 8. Tamás Ervinné, vezető-főtanácsos Komárom-Esztergom Megye Kormányhivatal 9. Dr. Rácz Vanda, főosztályvezető Komárom-Esztergom Megye Kormányhivatal Dr. Rácz Vanda köszöntette a koordinációs értekezlet munkájában részt vállaló, jelen lévő szakembereket. Felhívta figyelmüket arra, hogy a koordinációs értekezlet célja, hogy a különböző területekről érkező szakemberek megbeszéljék a szabálysértési jogszabályok értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket. A közös tapasztalatok és a közösen kialakított álláspontok összefoglalásával a hatósági főosztály munkatársai szakmai útmutatót dolgoznak ki, amelyet a résztvevők véleményének, és észrevételeinek kikérése után minden jegyzőhöz el fognak juttatni. Az értekezlet résztvevői három fő témakört tárgyaltak meg: 1. ) Változások a szabálysértési jogban 2. ) A szabálysértési bírságok behajtása tárgyában végzett célvizsgálat tapasztalatai 3. ) A helyi kollégáktól érkezett gyakorlati kérdések 1) Változások a szabálysértési jogban Elsőként dr. Rácz Vanda ismertette a szabálysértési jogban a évi szakmai nap megtartását követően bekövetkezett lényeges változásokat Tatabánya, Fő tér 4. Tel: (34) Fax: (34) hivatal@komarom.kdrkh.hu

2 A szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény (Sztv.) 9. (3) bekezdése új, a megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos felelősséget kizáró okot vezetett be. A rendőrségről szóló törvényben meghatározott szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a rendőrségről szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha a szabálysértést jogszabályban meghatározott feladata során, ügyész előzetes jóváhagyásával követi el, feltéve, hogy a szabálysértés elkövetése bűnfelderítési érdeket szolgál. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy az új szabállyal a helyi önkormányzati szabálysértési ügyintézők várhatóan ritkán fognak találkozni a gyakorlatban, azonban fontos, hogy megismerjék, és a felelősség kizárásának együttes feltételeivel tisztában legyenek. 1.2.) A augusztus 19-én életbe lépett fontos változások egyike volt, hogy a fiatalkorúak esetében is lehetővé teszi az elzárás büntetés kiszabását. Sztv. 14. (2) bekezdés: Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama - a 24. (1) bekezdésében foglaltak kivételével - hatvan nap, fiatalkorú esetén harminc nap. Az elzárás végrehajtása során a fiatalkorút a felnőtt korútól el kell különíteni. 1.3.) A augusztus 19-én hatályba lépett módosítás szigorította az önkormányzati rendeletben szabályozott szabálysértések jogkövetkezményeit is: Sztv. 16. (2) bekezdés: Önkormányzati rendelet ötvenezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét. 1.4.) A fiatalkorúakra kiszabható elzárás büntetés miatt megváltoztak a halmazati büntetés kiszabásának az Sztv. 24. (1) bekezdésében szabályozott feltételei is: Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elzárás leghosszabb tartama kilencven nap, fiatalkorúak esetében negyvenöt nap. 1.5.) Az önkormányzatokat érintő legjelentősebb változás, hogy augusztus 19. napjától visszaállt az január 1-ét megelőzően hatályban volt általános illetékességi ok: Sztv. 38. (1) Az eljárásra az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. (2) Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. Az értekezlet résztvevői megegyeztek abban, hogy a gyakorlatban nem vált be az elkövetés helye szerinti általános illetékességi ok. Az elkövető lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak sokkal több információ áll a rendelkezésére,

3 3 jobban követhető az elkövető szabálysértési előélete, alaposabban megítélhető például az üzletszerű elkövetés fennállása. 1.5.) Változtak, finomodtak a tolmácsokra irányadó szabályok is. Sztv. 62. (2) bekezdés: A meghallgatandó személy hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni, vagy a kihallgatás helyett írásban is nyilatkozatot tehet. Ha a meghallgatandó személy siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell kihallgatni. Ha a meghallgatandó személy beszédfogyatékos, kérésére a kihallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot. 1.6.) Az Sztv. 77. (1) bekezdése új szabályokkal egészítette ki a szabálysértési őrizetre vonatkozó előírásokat. 1.7.) A törvénymódosítás érintette a panaszra vonatkozó előírásokat: Sztv. 77. (1) bekezdés: A szabálysértési hatóságnak a a, valamint 128/A. (3) bekezdése alapján hozott határozatával, illetőleg intézkedésével szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a rendbírsággal sújtott személy, a 84. alapján hozott határozatával szemben a sértett panaszt tehet. A 74/A. (8) bekezdése alapján hozott határozattal szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a sértett és jogi képviselője panaszt tehet. Az új szabály alapján a ruházat és a gépjármű átvizsgálására, a lefoglalásra, a rendbírságra, és a házkutatásra vonatkozó intézkedéssel, határozattal kapcsolatban az eljárás alá vont személy és jogi képviselője élhetnek panasszal. A sértett az eljárást megszüntető határozat ellen terjeszthet be panaszt. A kézbesítési vélelem beálltának megállapítása ellen mind a sértett, mind pedig az eljárás alá vont személy is panasszal élhet Az önkormányzati szabálysértési hatóságokat nemcsak az illetékességi, de a hatásköri szabályok megváltozása is jelentősen érintette. Sztv. 128/A. A 152/B. -ban, valamint a 157. (1)-(3) bekezdésében meghatározott szabálysértés miatt a feljelentést a rendőrségnél kell megtenni; ha máshol tették meg, azt a rendőrséghez kell haladéktalanul továbbítani. (2) A rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tényállás felderítése, az elkövető kilétének megállapítása, valamint a bizonyítási eszközök felkutatása és biztosítása érdekében bírósági eljárást előkészítő eljárást folytat le. A rendőrség eljárására a szabálysértési hatóság eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. (3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti eljárása során elrendelheti ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely átvizsgálását, ha alaposan feltehető, hogy az tárgyi bizonyítási eszköz megtalálására vezet. Az elrendelő határozatban meg kell jelölni azokat a bizonyítási eszközöket, amelyek megtalálására az intézkedés irányul. A határozatot az intézkedés megkezdése előtt az érintettel közölni kell, és végrehajtásától el kell tekinteni, ha a keresett dolgot az érintett előadja. Az intézkedés csak az érintett, vagy képviselője jelenlétében hajtható végre.

4 4 (4) A (3) bekezdés rendelkezése alapján nem kutatható át közjegyzői és ügyvédi iroda, valamint egészségügyi intézmény. (5) Az előkészítő eljárás befejezését követő 3 munkanapon belül a rendőrség az előkészítő eljárás anyagát - a (6) bekezdésben foglalt eseten kívül - a bíróságnak megküldi. (6) A 84. (1) bekezdés a)-g) pontban szereplő okok fennállása esetén az eljárást a rendőrség szünteti meg. (7) Az előkészítő eljárást lefolytató a 47. (3) bekezdése szempontjából az eljárás résztvevője. (8) A bíróság az eljárást az előkészítő eljárás anyagának kézhezvételétől számított 8 napon belül folytatja le. A törvénymódosítás következtében a feloszlatott társadalmi szerv tevékenységében való részvétel, a lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, szándékos rongálás, fizetési eszközzel való visszaélés, csalás, hűtlen kezelés, gépi meghajtású jármű önkényes elvétele, használata, valamint a büntethető gondatlan rongálás esetében a rendőrség jár el szabálysértési hatóságként. A tanácskozás résztvevői fontos gyakorlati problémára hívták föl a figyelmet. Jegyzők rendszeresen kapnak más szabálysértési hatóságoktól a szabálysértési eljárást megszüntető végzést, amelyet az elkövető ismeretlen helyen történő tartózkodása miatt hirdetményi kézbesítéssel kell közölniük. A helyi életviszonyokat jól ismerő jegyzőknek, polgármesteri hivatali ügyintézőknek gyakran tudomása van arról, hogy a szabálysértési hatóság hivatalos iratait nem kereső, át nem vevő, és így ismeretlen helyen lévőnek tekintett személyek fellelhetők, számukra a hivatalos iratokat kézbesíteni lehet. Ilyen hivatalos tudomásszerzésnek minősül, ha a polgármesteri hivatal iratait számukra a hivatali kézbesítő ki tudta kézbesíteni, azt a jelölt címen át tudta vetetni velük. A rendőrség, és az ügyészség kérése, hogy a jegyzők jelezzék számukra, ha az eljárás megszüntetésének feltételei nem állnak fenn, mert az eljárás alá vonat személy a megjelölt címen mégis megtalálható, számára a helyi iratokat kézbesíteni tudták. 2) A szabálysértési bírság behajtásának tárgyában tartott célvizsgálat tapasztalatai A második napirendként Molnár Zoltánné vezető főtanácsos ismertette az általa elvégzett, a megye egészére kiterjedő célvizsgálat legfontosabb tapasztalatait. Az ellenőrzési program szerint március 1. és március 31. között hivatalunk helyszíni vizsgálatot végzett az elsőfokú adóhatóságoknál Esztergom, Nyergesújfalu és Tát kivételével. A helyszíni vizsgálatokat megelőzően valamennyi településről adatokat kértünk be arra vonatkozóan, hogy második félévében, illetve évben számszerűen mennyi megkeresés érkezett a szabálysértési hatóságoktól. A megküldött adatok szerint évben többszörösére emelkedett a megkeresések száma, azonban a helyszíni vizsgálatok során kiderült, hogy a évi adatok több helyen tartalmazták a közigazgatási bírság behajtására vonatkozó megkereséseket is, mely nem képezte ezen vizsgálat tárgyát.

5 Az ellenőrzés célja volt többek között annak megállapítása, hogy a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény (szabs.) rendelkezéseit, valamint a törvény végrehajtására kiadott 11/2000. (II.23.) BM rendelet és évekre vonatkozóan hatályos rendelkezéseit betartották-e a helyi adóhatóságok. A (1) bekezdés rendelkezése szerint melyben a vizsgált időszakra vonatkozóan nem volt módosítás a pénzbírságot az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetnie. A (2) bekezdés december 31-ig úgy rendelkezett, hogy ha a pénzbírság, vagy egyéb pénzösszeg megfizetésére a kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzösszeget nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság közvetlen letiltást bocsát ki. A (3) bekezdés szerint, ha közvetlen letiltásra nincs lehetőség a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását. A január 1-től történt módosítás alapján a (2) bekezdés úgy változott, hogy ha a pénzbírság, vagy egyéb pénzösszeg, illetőleg az okozott kár értékének megfizetésére kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a tartozást, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását. A (3) bekezdés ezen időponttól értelemszerűen hatálytalan. A törvényi rendelkezésnek megfelelően a végrehajtásáról szóló 11/2000. (II.23.) BM rendelet 29. -a úgy rendelkezett az (1) bekezdésben, ha az elkövetőnek nincs munkaviszonya, illetőleg járandósága (nyugdíja), a pénzbírság közvetlen letiltására nincs lehetőség. Ennek megállapítása után a szabálysértési hatóság haladéktalanul elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását. Az (1) bekezdés január 01-től hatálytalan. A további (2)-(5) bekezdések a korábbi változatlan formában, hatályban maradtak. A (2) bekezdés kimondja, hogy az adók módjára történő behajtást a jegyzőnek 30 napon belül foganatosítani kell. Ha az adók módjára történő behajtás nem vezetett eredményre, erről a jegyző a szabálysértési hatóságot értesíti. A jogszabályi rendelkezések szerint a megkeresett adóhatóságnak 30 napon belül foganatosítani kell. A 73 településen végzett vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az adóhatóságok 30 napon belül az alábbi eljárási cselekményeket végzik: 5 napon belül fizetési felszólítást küldtek a fizetésre kötelezettnek (70%) 5 napon belül idézést küldtek a fizetésre kötelezettnek (30%) 5-10 napon belül fizetési felszólítást küldtek és egyben letiltást foganatosítottak munkabérre, egyéb járandóságra, amennyiben a fizetésre kötelezettről rendelkezésre állt erre vonatkozó adat. A közvetlen letiltásra a felszólítottak közel 30 %-ánál valósult meg. Kisebb arányban küldtek azonnali beszedési megbízást a kötelezett bankszámlájára. Felszólításra, illetve idézésre a kötelezett megjelenik, és igazolja, hogy a bírságot a szabálysértési hatóság számlájára megfizette. Felszólításra, illetve idézésre a kötelezett megjelenik és kéri a részletfizetést. Ez esetben az adóhatóság, ha arról tájékoztatta, hogy ezt nem engedélyezheti, nyilatkozik arról, hogy vállalja a közérdekű munkára való átváltást. Gyakoribb ilyen esetekben az, hogy az adóhatóság 3-6 befizetési csekk átadásával jogalap nélkül engedélyezi a több részletben történő befizetést.

6 6 Szabálysértési hatóság értesítése a behajtás eredménytelenségéről: Fizetési felszólításnak melyet 30 napon belül többször is megismételt az adóhatóság a kötelezett nem tett eleget az adóhatóság értesítette a szabálysértési hatóságot arról, hogy a végrehajtás nem vezetett eredményre. Idézésre melyet 30 napon belül többször is megismételt az adóhatóság a kötelezett nem jelent meg az adóhatóság értesítette a szabálysértési hatóságot arról, hogy a végrehajtás nem vezetett eredményre. Egyszeri idézésre, vagy fizetési felszólításra a kötelezett nem jelent meg, vagy nem fizetett, az adóhatóság értesítette a szabálysértési hatóságot arról, hogy a végrehajtás nem vezetett eredményre. Fizetési felszólításra, idézésre a kötelezett megjelenik, nyilatkozik arról, hogy jövedelme nincs, végrehajtható ingó-, vagy ingatlan vagyontárggyal nem rendelkezik, de vállalja a közérdekű munkára való átváltoztatást. Szabálysértési hatóság értesítése a behajtás eredményességéről: Letiltást foganatosított az adóhatóság, melyről a szabálysértési hatóságot az alábbiak szerint értesítette: 1. A végrehajtás folyamatban van, befejezéséről értesítést küld. 2. A végrehajtást megkezdte, a befejezésről értesítést küld. Idézésre, fizetési felszólításra megjelent kötelezettnek részletekben történő befizetést engedélyezett. A kötelezett a bírságot megfizette. Adóhatóság foganatosítása 30 napon belül: Ha a kötelezett a felszólításnak 8-15 napon belül eleget tesz a szabálysértési hatóságot 30 napon belül, illetve a 30 napot követő 1-2 napon belül értesítési a befizetésről. Ha a kötelezett az idézésnek eleget tesz a megjelenést követő 5-10 napon belül befizeti, a szabálysértési hatóságot 30 napon belül, illetve a 30 napot követő 1-2 napon belül értesíti a befizetésről. Mindkét esetben foganatosítás nélkül akkor eredményes, ha a kötelezett részéről a befizetési szándék megnyilvánul. A kötelezettről az adóhatóság nyilvántartásában van adat (munkahely, egyéb járandóság, bankszámla) azonnali letiltással, illetve beszedési megbízással a pénzbírságot végrehajtja és erről a szabálysértési hatóságot 30 napon belül, illetve a 30 napot követő 1-2 napon belül értesíti. A legtöbb esetben az értesítés tartalma az, hogy a végrehajtást megkezdte, annak befejezéséről értesítést küld. Szabálysértési hatóság értesítése a 29.. (2) bekezdése alapján: A hivatkozott jogszabály szerint az adók módjára történő behajtást a jegyzőnek 30 napon belül foganatosítani kell. Ha ez nem vezetett eredményre, erről a jegyző a szabálysértési hatóságot értesíti. Az adóhatóságok a szabálysértési hatóságokat kisebb arányban 30 napon belül, nagyobb részben röviddel a 30 napot követően értesítik, azonban sok esetben előfordult az, hogy az adóhatóság csak a szabálysértési hatóság újbóli

7 7 általában egy hónapot követően megkeresése után tájékoztatják a végrehajtásról az előző pontokban részletezettek szerint. Nem a jogszabályi rendelkezés szerint hajtják végre a szabálysértési hatóság értesítését, mely szerint, ha 30 napon belül nem kerül sor foganatosításra, illetve a behajtás nem vezetett eredményre, erről a jegyzőnek értesíteni kell a szabálysértési hatóságot. Az ellenőrzött adóhatóságok nagyrészt a pénzösszeg behajtására törekszenek, nem foglalkozva azzal a körülménnyel, hogy amennyiben a behajtás eredménytelen a pénzbírságot az elkövető beleegyezése esetén közérdekű munkára kell átváltoztatni. Kisebb részben a 29.. további rendelkezéseit is figyelembe véve, amennyiben a felszólítást, az idézést, illetve a munkaviszony, jogviszony adatok megérkezését követően megállapítja, hogy a bírság megfizetése nem várható, a szabálysértési hatóság értesítésében már az ügyfél beleegyezéséről illetve a településen lévő közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahelyről, vagy ennek hiányáról is tájékoztatja a szabálysértési hatóságot Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art) végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályok érvényesülésének vizsgálata, különösen tekintettel a 161. rendelkezéseire. Betartották-e az Art. szerinti eljárási és ügyintézési határidőket. A szabálysértési hatóság megkeresésére az adóhatóság az Art rendelkezései szerint jár el, mely eljárásában a végrehajtható okirat a (1) bekezdés c/ pontja szerint a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése. A végrehajtási eljárás megindításánál a rendelkezéseit kell alkalmazni, melynek (1) bekezdése szerint a fizetésre kötelezett személyt a tartozás megfizetésére felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy az adóhatóságok a megkeresést követően nagyobb részben felhívást küldtek a tartozás megfizetésére, egy részük idézést küldött a fizetésre kötelezettnek, melyben tájékoztatta arról, a szabálysértési pénzbírság megfizetése tárgyában került sor az idézésre. Erről az Art. nem rendelkezik, azonban nem is zárja ki azt, hogy az adóhatóság idézést küldjön a fizetésre kötelezettnek. Mindezek eredménytelenségét követően foganatosítással megindítja a végrehajtási eljárást, melyről az Art ai rendelkeznek. Az adóhatóságok a végrehajtási eljárásban a felszólításon, illetve ha van rendelkezésre álló adat a fizetésre kötelezettről a letiltáson, továbbá hatósági átutalási megbízáson túl további foganatosítást nem végeznek. Az előző pontban részletezettek szerint amennyiben a felszólításra, idézésre a kötelezett megfizeti a bírságot további foganatosításra nincs szükség és ez esetekben az Sztv. és a végrehajtására kiadott BM rendelet szerinti 30 napon belüli foganatosításnak eleget tudnak tenni. Ennek eredményéről, minden esetben tájékoztatták a szabálysértési hatóságot. További foganatosításra akkor kerülhet sor, amikor adatkérés alapján munkahelyről, illetve egyéb járandóságról kérnek adatot. Ennek megérkezését követően foganatosít az adóhatóság, azonban ilyen esetekben már lényegesen túl haladnak a 30 napon belüli foganatosításon.

8 8 A vizsgált ügyiratok alapján megállapítottuk, hogy a megkeresések tartalmazták a (2) bekezdésében meghatározottakat. Ezen túlmenően több esetben előfordult az, hogy a megkereső szabálysértési hatóság még a 30 napos foganatosítási határidő lejárta előtt ismételt megkeresést küldött, melyben tájékoztatást kért a végrehajtás állásáról. Ezen megkeresések kapcsán az adóhatóságok egy részénél folyamatos levelezés történt a megkereső szabálysértési hatósággal, így pl. amennyiben letiltást foganatosítottak, minden egyes letiltást követően tájékoztatták a hatóságot a befizetések alakulásáról. A (9) bekezdése szerint az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, illetőleg a szabálysértési helyszíni bírság kivételével nem minősítheti behajthatatlannak. Ezen jogszabályi rendelkezést számos esetben figyelmen kívül hagyták az adóhatóságok, elsősorban azokban az esetekben, amikor a fizetésre kötelezett az idézésre megjelent és a bírság megfizetésére részletfizetés engedélyezését kérte. Néhány adóhatóság méltányossági eljárásban döntést is hozott a kérelemről, melyben 3-6 havi részletfizetést engedélyezett, figyelembe véve azon körülményt, hogy a kötelezett egy összegben nem, de részletekben vállalta a bírság megfizetését, melyre 50, 60, 80 ezer Ft-os bírságok esetében a költségvetési bevételeket tekintve nagy szüksége volt az önkormányzatoknak. Az adóhatóságok a vizsgálat során elmondták, hogy tudomásuk volt a jogszabálysértésről, de a hatékony bírság beszedés érdekében jártak el ilyen módon Annak megállapítására, hogy helyesen alkalmazták-e a Pénzügyminisztérium Adóigazgatási és szakképzési főosztálya, Illetékek és önkormányzati adók főosztálya 861/2010. számú tájékoztatójában a végrehajtási eljárásra leírtakat, az ellenőrzés során megállapítottuk, hogy a II. félévében még nem tudtuk vizsgálni, azonban a évi eljárásoknál megállapítottuk, hogy több helyen nem is ismerték a szakmai tájékoztatót. A szakmai állásfoglalás szerint az adó végrehajtási eljárást az Art. és annak mögöttes jogszabályául szolgáló bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény rendelkezései alapján kell lefolytatni. Az Art (3) bekezdése szerint az adóhatóság a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik. Mindez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a tartozás ügyében haladéktalanul végrehajtási cselekményt is kell foganatosítani. Az intézkedés kifejezés alatt minden olyan adóvégrehajtói cselekmény (pl. fizetési felhívás, OEP keresése az adós munkáltatójára vonatkozóan) értendő azaz nemcsak konkrét végrehajtási cselekmény foganatosítása amely az adótartozás beszedését akár közvetve is segíti. A munkabér letiltás elrendelése, a hatósági átutalási megbízás kibocsátása, az ingatlan lefoglalása végrehajtási eljárásban, levél formában, illetőleg a munkabérletiltás letiltási rendelvénnyel, míg a hatósági átutalási megbízás a megfelelő formanyomtatvánnyal történhet. Ugyancsak levél formában indokolt az OEP-t, NYUFIG-ot megkeresni. A vizsgált iratok alapján megállapítottuk, hogy az adóhatóságok több esetben a felszólítást, illetve a munkabérből történő letiltást végzés formájában adták ki.

9 9 Továbbá a felszólítással egyidőben végzés formájában értesítették a fizetésre kötelezettet az eljárás megindításáról, melyről az Art. nem rendelkezik A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket) hatályosulásánál vizsgálni kell, hogy eleget tettek-e a rendelkezéseinek. A 46.. (1) bekezdése szerint azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap, vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte, vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. A végrehajtási eljárás során az Art. nem rendelkezik erről, azonban nem is zárja ki azt, hogy a megkeresésre indult végrehajtási eljárásban az eljáró hatóság idézze a fizetésre kötelezettet. Az idézés tartalma megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az idézésről jegyzőkönyvet nem vettek fel csak abban az esetben, ha azt nyilatkozta, hogy a fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni és a bírság megfizetésére vállalja a közmunkára való átváltást. Azokban az esetekben, amikor az idézett személy nem tett eleget az idézésnek további szankciókat nem alkalmazták, a letiltáshoz szükséges adatkéréssel folytatták a végrehajtási eljárást. A megállapítások összegzése Az ellenőrzés során megállapítottuk, hogy az adóhatóságok döntő része jogszerűen végzi a szabálysértési pénzbírság adók módjára történő végrehajtását. Az Art. végrehajtási eljárásra vonatkozó jogszabályi előírásokat az eljárás megkezdésénél betartják. Amennyiben a végrehajtási eljárásban végrehajtási cselekményt foganatosítanak, csak kisebb számban tesznek eleget a 11/2000. BM rendelet 29.. (2) bekezdés rendelkezésének, illetve tévesen értelmezik ezen, jogszabályi rendelkezést. Amennyiben a felszólításra, idézésre a kötelezett eleget tesz a fizetési kötelezettségének, abban az esetben 30 nap elteltével megküldik az értesítést a szabálysértési hatóságnak. Ha a fizetésre kötelezett a felszólításra nem fizeti meg a kitűzött határidőn belül a bírság összegét és a foganatosításra csak 30 nap elteltével kerül sor, erről nem tájékoztatják a szabálysértési hatóságot. A munkabérből történő letiltás elrendelésénél, a munkahelyi visszaigazolást követően sem tájékoztatják a szabálysértési hatóságot, hogy a foganatosítás megtörtént. Az eredményesség közlésére a jogszabály nem kötelezi az adóhatóságot, az eredménytelenségről viszont tájékoztatást kell küldeni. Az adóhatóságok a letiltás foganatosításánál sem eredményességet, sem eredménytelenséget nem tudnak megállapítani. Ez akkor lesz csak eredménytelen, ha a letiltás megakad azzal, hogy a fizetésre kötelezett munkahelye megszűnt. Jogszabálysértő eljárást tapasztaltunk több adóhatóságnál, ahol a megkeresést követően a fizetési felszólításon kívül semmilyen további intézkedést nem tettek, ahol a megkereső szabálysértési hatóságot nem tájékoztatták a végrehajtás eredménytelenségéről. A szabálysértésről szóló jogszabályok rendelkezései szerint ugyan jogszerű volt azon adóhatóságok eljárása is, akik a felszólításon idézésen kívül egyéb végrehajtási cselekményt nem kezdeményeztek arra hivatkozással, hogy túllépik a 30 napos határidőt, ezzel

10 10 azonban nem tettek eleget az Art. végrehajtási eljárásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Hadaróné dr. Izsáki Marianna megyei főügyészségi ügyész kiemelte, hogy a jegyzőknek törekednie kell a törvényi előírások pontos betartására. Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénybe a végrehajtás gyorsításaként került be az adók módjára történő végrehajtás. Az adók módjára történő végrehajtást azonban nem lehet túl sokáig elhúzni, mert a szabálysértési bírság végrehajthatósága két éven belül elévül. Az önkormányzatoknak anyagi érdeke fűződik a pénzbírság behajtásához, hiszen a beszedett bírságösszeg az ő bevételüket képezi. Azonban itt nincs lehetőség arra, hogy a végrehajtásnak az Art-ben szereplő összes lehetőségén végigmenjen az adóhatóság, az ingó és ingatlan végrehajtást is beleértve. Amikor megbizonyosodnak arról, hogy a keresetből, juttatásból történő letiltás, a pénzintézeti követelésre vezetett végrehajtás útján nem lehet beszedni a bírságot, jelezni kell a szabálysértési hatóságnak az eredménytelenséget, hogy az közérdekű munkára, vagy elzárásra változtathassa át a kiszabott bírságot. A szabálysértési büntetés kiszabásának célja nem a pénzbevétel biztosítása, hanem a büntetés céljának elérése. Káin Gyöngyi alezredes felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabálysértési hatóságnak az eljárás bármelyik szakaszában lehetősége van részletfizetési kedvezmény engedélyezésére. Amennyiben a jegyzők a végrehajtási eljárás során fel tudták venni a kapcsolatot a kötelezettekkel, azok vállalták is a büntetés megfizetését, de részletfizetést kértek, a jegyzőknek vissza kell küldeniük az ügyet a szabálysértési hatóság részére. Elmondta azt is, hogy a korábbiakkal ellentétben, amikor maga a rendőrség, mint szabálysértési hatóság is végzett végrehajtási cselekményeket, a jelenlegi adók módjára történő behajtási rendszer valóban célszerűbb, és gyorsabb. Az adóhatóságnak ugyanis jogi lehetősége van arra, hogy a társadalombiztosítási szervektől a munkahelyre, nyugdíj törzsszámra vonatkozó adatokat szerezzen be. Amennyiben ezek a kutatások nem vezetnek eredményre, minél hamarabb jelezzenek vissza a rendőrségnek, hogy az átváltás ügyében intézkedni tudjanak. Ennek magyarázata, hogy a szabálysértési hatóság csak akkor tudja lezárni az ügyet, ha bírság teljes összege befolyt. Két év alatt a büntetés végrehajthatósága elévül, a tartozás fennmarad, és a büntetés nem éri el a társadalmi célját. A tanácskozás résztvevői megegyeztek abban, hogy a jegyzőknek 30 napon belül mindenképpen jelezniük kell a szabálysértési hatóság számára, hogy milyen eredményt értek el a végrehajtás során. Amennyiben megállapították, hogy a kötelezett munkahellyel, vagy nyugdíjjal rendelkezik, vagy találtak bankszámlát, és el tudták indítani a letiltást, akkor jelenteni kell, hogy letiltható jövedelem van, és végrehajtás valószínűleg rövid időn belül eredményre fog vezetni. Amennyiben a kötelezett a személyes meghallgatása után vállalta, hogy a tartozását előre meghatározott részletekben befizeti, az ügyet vissza kell küldeni a szabálysértési hatóságnak. Ha az adóhatóság nem találta meg a kötelezettet, vagy annak semmiféle igazolható jövedelme nincs, jelezni kell, hogy végrehajtás eredménytelen, helye van az átváltásnak. A tanácskozás résztvevői kiemelték, hogy az adók módjára történő végrehajtás jelenlegi szabályozása hatékonyabb a korábbinál. Ugyanakkor megállapították, hogy a törvényben meghatározott 30 nap nem elegendő az adóhatóság alapos eljárásához. Bankszámla után kell kutatni, adatokat kell szerezni a

11 11 társadalombiztosítási szervektől a munkahelyre, nyugdíjas jogviszonyra, ill. be kell idézni a kötelezettet. Célszerű volna ezért, ha a jogszabály 60 napra emelné fel az értesítési határidőt. Káin Gyöngyi alezredes, és Dics Márai jegyző a szabálysértési bírság közmunkára történő átváltásával szabályozási problémára hívta fel a figyelmet. A szabálysértési bírság meg nem fizetése esetén a kötelezettnek nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja a közmunkát. Amennyiben az elkövető vállalta a közérdekű munkát, a bíróság megkeresi a jegyzőt, hogy jelöljön ki közérdekű munka végzésére alkalmas munkahelyet. Ha az elkövető nem azért nem tudja letölteni a közérdekű munkát, mert a jegyző nem tudott ilyen munkahelyet biztosítani, a bíróságnak nincs módja arra, hogy elzárásra változtassa a kiszabott, de meg nem fizetett pénzbírságot. Dics Mária jegyző felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nincs olyan jogszabály hatályban, ami kötelezővé tenné a helyi önkormányzat jegyzője számára, hogy közérdekű munkát biztosítson minden, a település területén állandó lakhellyel rendelkező, és pénzbírsággal sújtott elkövető számára. Az önkormányzatok számára a közérdekű munka jelentős szervezési és anyagi áldozatokkal jár, ezért a megszervezésére nem tudnak elég gondot fordítani. 3. A tanácskozás zárásaként a részt vevők a jegyzők beérkezett kérdéseit tárgyalták meg. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, áru hamis megjelölése ügyben nem kell szakértőt kijelölni, el kell fogadni a NAV vámszervei által meghatározott áruértéket. Annak azonban nincs akadálya, hogy más, a hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyben a jegyző, mint szabálysértési hatóság azokban a kérdésekben, amelyekben nem rendelkezik megfelelő szakismerettel, igazságügyi szakértőt rendeljen ki. A megbeszélés résztvevői felhívták a figyelmet arra, hogy egyes bíróságok még az önkéntes teljesítésre nyitva álló határidő tartama alatt megküldik adók módjára történő végrehajtásra a döntéseiket. A végrehajtást ezekben az esetekben csak az önkéntes teljesítésre nyitva álló határidő letelte után lehet megindítani. Az értekezlet zárasaként dr. Rácz Vanda megköszönte a jelenlévő szakemberek hatékony segítségét. Tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a tanácskozás emlékeztetőjét postán fogják megkapni. Kérte, hogy észrevételeiket, megjegyzéseiket, kiegészítéseiket akár postai, akár elektronikus úton tegyék meg, hogy az emlékeztetőt szakmai útmutatóként meg tudják küldeni a megyében dolgozó jegyző kollégáknak. k.m.f.