ICSSZEM részanyag az OFK-HT 1.0 munkaanyaghoz. II Hajléktalanság. Hajléktalan emberek
|
|
- Katalin Pintérné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ICSSZEM részanyag az OFK-HT 1.0 munkaanyaghoz II Hajléktalanság Hajléktalan emberek Magyarországon a rendszerváltozás időszakában sokkolóan napvilágra került hajléktalanság mára sajnálatos módon állandósult problémává vált. A fedél nélkül, utcákon, közterületeken, otthontalanul élő emberek minden nagyobb városban jelen vannak. A hajléktalanságuk olyan összetett hiányállapotként értelmezhető, amelynek összetevői között a biztos és biztonságos lakhatás hiánya, a folyamatos, megélhetést biztosító munkához való hozzájutás korlátozottsága mellett a támogató kapcsolatok beszűkülése, a fizikai és a lelki egészség súlyos veszélyeztetettsége jelenik meg. Szembetűnik társadalmi megbecsülésük hiánya és a társadalmi tagságuk gyakorlásának ellehetetlenülése. A hajléktalanság a legsúlyosabb szociális krízis, a társadalmi kirekesztődés (kizáródás) egyik drámai formája, amely nem ritkán és már csak a probléma jellegéből adódóan is közvetlen életveszélyt jelent. A hajléktalanság összetett jellege egyben arra is ráirányítja figyelmünket, hogy ha társadalmi kezelésének formáit keressük, akkor a képessé tevő rehabilitáción túl ami a reintegráció folyamatában a szociális ágazat hozadéka, olyan területek közös, összehangolt cselekvése szükséges, mint pl. a lakáspolitika, a foglalkoztatáspolitika, az egészségügy, az oktatás-szakképzés, jogvédelem és szociálpolitika. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a hátrányos helyzetű csoportok így a hajléktalan emberek tényleges társadalmi integrációja sem tud megtörténni integráló, szolidáris társadalom, befogadó közösségek nélkül. A hajléktalanság kezelésének külön hangsúlyt ad Magyarország részvétele az Európai Unió társadalmi kirekesztés elleni közös politikájában, amelynek egyik kiemelt területe a lakhatás megőrzése és a hajléktalanság kezelése. A hajléktalanság definíciója, a hajléktalan emberek körének meghatározása a mai napig szakmai viták tárgya. Az elméleti megközelítéseket összegezve elmondható, hogy a hajléktalanság meghatározása folyamatosan változott, bővült; kezdetben a lakásviszonyokra, a lakhatás hiányára korlátozódott, majd kiterjedt a szociális kapcsolatok hiányára is. A mai, korszerű megközelítések már magukban foglalják a hajléktalanság kockázatát és oksági viszonyait is, és a hajléktalanságot a társadalmi kirekesztettség egyik formájaként határozzák meg. A FEANTSA 1 a hajléktalan embereknek 4 nagy csoportját különbözteti meg, úgymint: a fedél nélküliek, a lakás hiányában intézményben élők, a bizonytalan hajlékban lakó emberek, a lakhatási sztenderdeknek nem megfelelő lakásban vagy nem megfelelő lakhatási körülmények között élők. Jelenleg hazánkban a jogi szabályozás ennél lényegesen szűkebb kört azokat az embereket tekinti hajléktalanoknak, akiknek nincs bejelentett, állandó lakóhelye (vagy az egy hajléktalan-ellátó intézmény címe), illetve akik életvitelszerűen közterületen vagy lakás céljára nem megfelelő helyiségben tartózkodnak. Ez a 1 A FEANTSA a Hajléktalanellátó Nemzeti Egyesületek Európai Szövetsége. Európai civil szervezetként alapították 1989-ben (francia neve: la Féderation Européenne d Associations Nationales Travaillant avec les Sans-Abri). 1
2 meghatározás sok, egyébként ténylegesen hajléktalanságot jelentő helyzetet kivon a hajléktalanság problémaköréből. Leszűkül a már hajléktalanságban élők egy részére, és végképp nem foglalkozik azokkal a családokkal és háztartásokkal sem, akiknek lakhatása ugyan jelenleg még biztosított (hiszen pl. saját tulajdonú lakásban élnek), azonban az egyre növekvő fenntartási költségek és hiteltörlesztési kamatok miatt egyre nagyobb adósságot halmoznak fel. A felmérése szerint ma Magyarországon kb háztartás (az összes háztartás mintegy 13%-a) van eladósodva. Az adósságok egyrészt a lakáshitelekből, másrészt a közüzemi díj-hátralékokból származnak. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a hajléktalanság veszélyében több százezer ember él. A magyar - nemzetközi viszonylatban meglehetősen szűk jogszabályi definícióknak a becslések szerint jelenleg ezer ember felel meg (közülük mintegy él Budapesten). Amikor ma a hajléktalan-ellátásról beszélünk, akkor elsősorban az ő életesélyeik növelése érdekében tett intézkedésekre gondolunk. A hajléktalan emberek jellemzői A 90-es években a hajléktalan emberek körében végzett felmérések, vizsgálatok megállapításai közül az alábbiakban azokat összegezzük vázlatosan, amelyek a legérvényesebbnek tűnnek 2. A hajléktalan emberek átlagos életkora a különböző felmérések szerint 38 és 44 év között változik. Az eltérések oka az, hogy az intézményeket használó emberek fiatalabbak, mint az utcán élők. 3 A hajléktalan emberek mintegy háromnegyed része 30 és 60 év közötti, az átlagnépességben e korcsoport aránya mintegy 50%, a 30 és 50 év közötti korcsoportban felülreprezentáltságuk még magasabb. Az 50 és 60 év közöttiek az intézményekben kisebb, az utcán nagyobb arányban vannak jelen. A 60 év feletti emberek aránya az átlagnépességben meghaladja a 25%-ot, míg a hajléktalan emberek körében nem éri el a 10%-ot. Ennek oka nyilvánvalóan a hajléktalan emberek rövidebb élettartamában keresendő. 4 A nemek arányára vonatkozóan megállapítható, hogy az elmúlt tíz évben közel megduplázódott, mintegy 25%-ra növekedett a nők aránya. A hajléktalan emberek családi állapotára vonatkozó adatok szerint közel 80%-uk magányos, ugyanakkor a hajléktalanná vált nők zöme élettársi vagy házastársi kapcsolatban él. Tendencia, hogy az elmúlt tíz évben egyértelműen csökken az 2 Az alábbi összefoglalás forrása: Gyuris Tamás-Oross Jolán: Tények és hátterük. Rövid áttekintés a magyarországi hajléktalanellátásról. In: Periféria Füzetek 99/ A hajléktalan emberekre vonatkozó kutatások között kiemelt jelentősége van a fővárosban zajló ún. Február 3-i adatfelvételeknek. Ezek tapasztalatait foglalja össze a következő két tanulmány: Bényei Z.-Gurály Z.-Győri P.-Mezei Gy.: Tíz év után. Gyorsjelentés a fővárosi hajléktalanokról ESÉLY 2000/ valamint Gurály Z.-Győri P.- Mezei Gy.-Pelle J.: A margó szélén. Hajléktalan emberek a századforduló éveiben ( ). ESÉLY 2002/ Az egyes vizsgálatok megállapításai a szerint változnak, hogy a megkérdezettek körében milyen e két csoport aránya. Összehasonlításképpen a 18 év feletti magyar népesség átlagéletkora az évi népszámlálási adatok alapján 46,29 év, férfiak esetében 44,43; a nők esetében 47,92 év volt. 4 NCSSZI által 2002-ben végezett elemzés alapján az 2001 első félévben az átmeneti szálláshelyeket használók körében 4,4 százalékos volt a halálozási arány, amely 10-szerese az átlagnépességben hasonló idő alatt előforduló haláleseteknek.) 2
3 elváltak aránya (különösen a férfiak körében), amit úgyis értelmezhetünk, hogy csökken a családi krízisek szerepe a hajléktalanná válásban. Az iskolai végzettség viszonylag állandó képet mutat. A hajléktalan emberek kevésbé iskolázatlanok, mint az átlagnépesség. Az általános iskola nyolcadik osztályát amely a középiskolába lépés feltétele az átlagnépesség mintegy 20%-a nem végzi el, ugyanakkor ez az arány a hajléktalan emberek körében jóval alacsonyabb felmérésenként változó, de 5 és 14% között marad. A 90-es évek vizsgálatai szerint a nyolc osztályt elvégzettek és különösen a szakmunkások aránya jelentősen magasabb a hajléktalan népességben, míg az érettségizettek inkább kevesebben vannak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentősen kisebb arányban vannak jelen. A szakmunkás végzettségűeket közelebbről megvizsgálva azonban azt látjuk, hogy sokan közülük olyan szakképzettséget szereztek, amelyre ma már nincs kereslet. A felmérésekben általában sajnos nem vizsgálják, hogy hányan jártak az értelmi fogyatékosok ún. eltérő tantervű iskolájába. Egy fel nem dolgozott longitudinális adatgyűjtés (az ún. Intelcomp adatbázis) adatai szerint évente 5 és 12% között változik a kisegítő iskolába járók száma, amely egyértelművé teszi az értelmi fogyatékosok igen magas arányát. Egyes adatok arra utalnak, hogy a magasabb iskolai végzettségűek hajléktalanként is jobban boldogulnak, ugyanakkor az is megállapítható, hogy a nyolc általánost el nem végzettek köréből kerülnek ki jellemzően azok, akik a leghosszabb ideje hajléktalanok. A hajléktalanná válás okai meglehetősen stabilnak tűnnek. Ez elsősorban azért van így, mert folyamatosan a strukturális okok a lakhatás és a foglalkoztatás játsszák a legfontosabb szerepet. Vagyis az a kérdés, hogy milyen feltételekkel és milyen esélyekkel mennyi jövedelemhez lehet jutni, és az esetlegesen megszerezhető jövedelmekből lehetséges-e, és ha igen, akkor milyen típusú és színvonalú lakhatási feltételeket biztosítani. A közvetlen kiváltó okokat tekintve a következőket látjuk: - Az esetek mintegy kétharmad részében kapcsolati konfliktusok (válás, élettársi kapcsolatok felbomlása, szülőkkel történő összeveszés stb.) állnak a háttérben. - Az intézményekből való kikerülés (állami nevelés, pszichiátriai intézet, kórház, börtön, szociális otthon) 10 15%-ban oka a hajléktalanná válásnak. Az intézményből kikerülés okai között jelentős szerepet játszott pl. a pszichiátriai ágyak számának drasztikus csökkentése, amely mintegy hatezer embert érintett. A további kórházi ágyak csökkentése miatt is - amely elsősorban a főleg szociális indikációval kórházban tartott, zömmel szellemileg leépült, fogyatékos vagy családtalan, esetleg idős emberek elbocsátását eredményezte jelentősen megnövekedett a hajléktalan emberek száma. 5 - Növekedni látszik a gazdasági okokból bekövetkező hajléktalanság aránya, azonban ez a kérdőíves felmérések szintjén igen nehezen ragadható meg. Mindenképpen ezt igazolja azonban az az állandósult jelenség, hogy a hajléktalan emberek között folyamatosan magas számban találhatóak meg az ország legszegényebb megyéiből származók. 5 Itt említjük meg, hogy azokban a felmérésekben, ahol találunk a korábbi állami nevelésre vonatkozó adatot, ez az érték mindenhol igen magas, általában eléri vagy meg is haladja a 20 százalékot. 3
4 A hajléktalanná válás óta eltelt évek számát vizsgálva azt látjuk, hogy az egy évnél rövidebb ideje hajléktalanok aránya 17 és 27% közötti értékeket mutat. Több mint két éve hajléktalan 81, illetve 56%, több mint öt éve 40, illetve 29%. Tíz évnél is régebben hajléktalanként él 12, illetve 6%-uk. 6 Az adatokból megállapítható, hogy jellemzően a 35 és 40 éves kor közötti időszakban válnak hajléktalanná az emberek, és a felmérések időpontjában, ban és 1997-ben egyaránt már négy-öt éve hajléktalanok. A már említett Intelcomp-adatbázis országos adatai szerint az emberek nem közvetlenül a hajléktalanná válást követően keresik fel a hajléktalanszállásokat, hanem később. Az évenkénti adatok fél év és két év közötti átlagos késedelmet mutattak. Ennél jelentősen rövidebb időszakot állapít meg egy másik vizsgálat, mely szerint mintegy 3 6 hét alatt eljutnak a hajléktalanná vált emberek a hajléktalanszállásokra 7. Más tapasztalatok szerint is jellemző az alternatív, illetve időszakos szálláshasználat, valamint a hajléktalanná válást követően a tartalékok felélése, barátoknál, rokonoknál, ismerősöknél történő szívességi lakáshasználat formájában. Részben a fentebb leírtakra alapozva, a hajléktalan emberek talán legjellemzőbb, legnépesebb csoportjai a következőképpen határozhatók meg: - Állami nevelés megszűnése (nagykorúság miatt) vagy családi konfliktus, ritkábban börtönből szabadulás miatt utcára kerültek csoportja, amely zömmel hátrányos helyzetű, főleg alacsony iskolai végzettségű fiatalokból áll. - A lassan lecsúszók csoportja, amely korábban hagyományosan iskolázatlan, szegény, főleg mezőgazdaságból, illetve vidéken élő családok jellemzően ipari szakképzettséget szerző leszármazottaiból áll, akik számára részben mentálisan jelentett túlzott terheket a nagy ugrás, részben pedig az egzisztenciális gondok megoldásához, elviseléséhez hiányzott a stabil kulturális, illetve családi háttér. Az e csoportba tartozók zömmel középkorúak, illetve idősebbek, szakképzettek, illetve elváltak. - A rossz mentális állapotúak csoportja, akik pszichiátriai, elme-szociális, szociális otthonból, kórházból kerültek ki vagy értelmi fogyatékosok. - A hosszú ideje hajléktalanok csoportja, akik közel tíz éve vagy annál is régebben élnek hajlék nélkül, akik jellemzően legalább középkorúak és alacsony iskolai végzettségűek. A hajléktalansággal kapcsolatosan szólni kell az áldozattá válás veszélyéről. A hajléktalan emberekkel szemben elkövetett bűncselekmények egy része oka magának a hajléktalanná válásnak (pl. lakásmaffia), másik részüket pedig a már utcán élő kiszolgáltatott hajléktalan emberek sérelmére követik el (pl. bántalmazás, gyilkosság, a hajléktalan ember személyi okmányaival való visszaélés stb.). Ezt a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája rövid, közép- és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 1009/2004. (II. 26.) szóló Korm. határozat II/B/4. pontja szintén kiemeli. Az utcai életforma komoly egészségi állapotromlással is jár. A hajléktalan emberek egészségi állapotát vizsgáló kutatások szerint a körükben a kontrollcsoporthoz képest 10-szer nagyobb a TBC-s megbetegedések aránya, 14-szeres az élősködők előfordulása, 6-7-szer több az öngyilkossági kísérletek száma, magas a szívinfarktus 6 Az első adat az intézményeket inkább használó, a második adat az inkább intézményen kívül maradók körében mért értéket mutatja 7 Bényei-Gurály-Győri-Mezei: Tíz év után, Esély, 2000/
5 előfordulásának aránya. Gyakoribbak a légzőszervi megbetegedések, az izom- és csontrendszeri problémák (pl. ízületi gyulladás), traumás esetek (külső és belső sérülések), vagy a nem megfelelő táplálkozás és a gyakori fogproblémák miatt a gyomor és bélrendszeri megbetegedések, valamint az alkoholbetegség magas aránya, illetve az egyéb, illegális szerek okozta függőségek, továbbá a fertőző megbetegedések (pl. hepatitis). Különösen problematikus a kisebb csoportokban élő drogfüggő hajléktalanok helyzete, e körök belső kohéziója ugyanis nagyon erős, cselekvésük irányát pedig a drog közös megszerzése és elfogyasztása jelenti. Ebben a körben az utcai szociális munka megerősítésének kiemelt jelentősége van. A hajléktalan-ellátórendszer szempontjából az elmúlt tizenöt év elsősorban a mennyiségi fejlesztések időszaka volt, a hangsúly szinte kizárólag intézményes megoldásokra került. Az akut helyzetekre reagálni kénytelen fejlesztések többnyire nélkülöztek minden előzetes szükségletfelmérést és kapacitástervezést, a jogi szabályozás sok tekintetben ma is összehangolatlan, ellátási garanciákat kevéssé biztosít. A hajléktalan-ellátás egyúttal kényszerű terepévé vált az úgynevezett hagyományos intézményrendszerekből vagy azok diszfunkcionális működése illetve kapacitáshiánya, vagy az azokhoz való alkalmazkodási képesség alacsonyabb volta miatt kiszoruló emberek nem adekvát ellátásának is. Mindezekkel együtt is meglehetősen gyorsan kialakult az ellátórendszer gerince és megszületett egy önszerveződő, lendületes, országosan összehangolt gondolkodásra, valamint egy ésszerűbb, hatékonyabb ellátórendszer működtetésére kész és képes szakma. A hajléktalan emberek ellátására az elmúlt 15 év alatt a szociális ágazaton belül specializált önálló intézményrendszer jött létre, mely gyakorlatilag egységbe kívánja foglalni az utcai életmódtól az önálló életvitel megteremtéséig terjedő folyamatot. Az elmúlt öt-hat év alatt közel kétszeresére növekedett a hajléktalan embereket fogadó szálláshelyek száma; a év végén körülbelül 8000 férőhely állt rendelkezésre. A hajléktalan ellátásokban kiemelkedően magas a nem-állami szervezetek részvétele. Az intézményeknek csak töredéke (8%-a) felel meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak. A két legnagyobb gond évek óta a zsúfoltság és a személyzet létszámának és képzettségének elégtelen volta. A hajléktalan-ellátásra vonatkozó vizsgálatok ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy ha a hajléktalan emberek településenként a hajléktalan-ellátásban dolgozók által becsült számát és az ugyanott fenntartott éjjeli menedékhelyek férőhelyszámát összevetjük, akkor az derül ki, hogy átlagosan csupán minden hetedik hajléktalan ember juthat éjjeli szálláshoz. Jelentősen rosszabb a helyzet a nagyvárosokban vagyis éppen ott, ahol a legtöbb az ellátásra szoruló itt 13 és 33 között változik az egy férőhelyre jutó hajléktalan emberek száma. Tetézi a gondot, hogy az átmeneti szálláshelyek felülről zártak, azaz pontosan az átmenetiség jegyeit nem mutatja a rendszer. Bedugultak, miközben az ott lakók jelentős hányada számára nem nyújtanak adekvát ellátást. Jellemzően kvázi tartós bentlakásos intézményként, illetve munkásszállóként működnek. A férőhelyeik nagyobbik hányadán ugyanis olyan nem munkaképes embereket szállásolnak el sokszor évekig, akik megfelelő ellátását tartós bentlakásos vagy egészségügyi intézményekben kéne biztosítani. Szintén jelentős azoknak az aránya az átmeneti 5
6 szállásokon, akik munkajövedelemmel rendelkeznek és a számukra elérhető olcsó bérű lakhatás hiányában kényszerülnek tartósan hajléktalanszálláson élni. Azaz az intézményrendszer jelenleg csak igen korlátozottan képes megfelelni reintegrációs szerepének, sokak számára (különösen a fiatalok esetében a leginkább szembetűnő ez a jelenség) végképp nem a visszailleszkedést szolgálja, hanem intézményes szegregációhoz, illetve kényszerpályákhoz vezet. Az intézményrendszer átmenetiségének biztosítása és az utcán élők számának mérséklése érdekében egyaránt fontos a jelenlegi ellátórendszeren kívüli alternatív lakhatási formák, az ún. külső férőhelyek kialakítása, működtetése és elérhetővé tétele a hajléktalan emberek számára. Hasonlóan elodázhatatlan a koruk és egészségi állapotuk miatt tartós gondoskodásra szoruló az ilyen típusú intézmények korlátozott befogadó kapacitása miatt átmeneti szálláshelyeken rekedt emberek számára a személyre szabott és tartós ellátás biztosítása. E két irányba tett komoly lépések megmozdítatják a ma bedugult és nagyrészt kilátást nélkülöző ellátórendszert és érdemben hozzájárulhatnak az utcán élők számának csökkentéséhez. 6
Győri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek 2015 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2015 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gurály Zoltán Szabó Andrea Minden eddiginél több hajléktalan ember, 10 928 fő vett részt a február
Részletesebben2018-ban immár 20. alkalommal valósult meg a február 3-i hajléktalan adatfelvétel
Összefoglaló: Február Harmadika Munkacsoport Négy hajléktalan közül három lakásban élhetne A hajléktalan-ellátás mellett egészen más segítő rendszerekre is szükség lenne 2018-ban immár 20. alkalommal valósult
RészletesebbenMegmozdítani a mozdíthatatlant
Megmozdítani a mozdíthatatlant A Vissza az utcáról program tapasztalatai Szabó Andrea (Hajléktalanokért Közalapítvány) 1 A vissza az utcáról program előzményei 2010: 2011: a Magyar Köztársaság 2010. évi
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gyorsjelentés a 2011. évi hajléktalan-adatfelvételről Válaszadó
RészletesebbenBemutatkozik a hódmezővásárhelyi Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény Korsós Sándor (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely)
Bemutatkozik a hódmezővásárhelyi Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény Korsós Sándor (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely) A szociális ellátás minősége, annak gyakorlati tapasztalatai,
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenA SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN
A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)
RészletesebbenLakhatási program Nyíregyházán
Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális
RészletesebbenKÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.
KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.hu Belügyminisztérium 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. Dr. Felkai
RészletesebbenAz ország harmada számol a hajléktalanná válással április 19.
Az ország harmada számol a hajléktalanná válással 2017. április 19. Összefoglaló A hajléktalanság inkább egy életmódot, életvitelt mintsem egy tartós élethelyzetet jelent a magyar lakosság többsége számára,
Részletesebbenikt. szám: FPH079 /668-3 /2016 Levelében megfogalmazott kérdéseire válaszolva, amelyben arról kéri véleményemet, hogy a
Bu Da ~PeST 1 Budapest Föváros.FöpolgármesterJ AKTAPÉLDÁNY -------------~--------------------------------------------~-,~--S-/;_c~ff. e 11m1111mw~~~111m11111 ~10 1000077840089* Tokody Marcell Gergely képviselő
RészletesebbenHajléktalanság keletkezése, megszűnése és alakváltozásai I.
Hajléktalanság keletkezése, megszűnése és alakváltozásai I. 2006-2011 Kit melyik évben, vagy években kérdeztünk 2006 2011 között Fluktuáció mérése a személyi azonosító alapján Melyik évben szerepel az
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2009. február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Válaszadó hajléktalanok száma 2009. február 3-án Település Szállón Utcán Együtt Budapest 2326
RészletesebbenRomák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban. Németh Lajosné Bischof Géza
Szívbarát életmóddal a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért Budapest, 2006. május 20. Romák egészsége Esélyegyenlőség elvének érvényesülése a kardiovaszkuláris prevencióban Németh Lajosné Bischof
RészletesebbenA népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében
A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében Nemzeti tanácskozás a hajléktalanügyet támogató információs rendszerek kialakításának lehetőségeiről (2008. december 5.) Szűcs Zoltán Központi Statisztikai
RészletesebbenTÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001
FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan
RészletesebbenVÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS
VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS 09. 01. ÁLLAPOT SZERINT Várakozások jellemzői 1. táblázat Várakozók i forma/típus/altípus szerinti megoszlása szeptember 1-én Színkód 1: narancs = szakosított ok, zöld = alapok
RészletesebbenSZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE
... napirendi pont SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE Győr városában az utcán élő hajléktalanok száma 250-300 fő körüli, közülük
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
RészletesebbenVÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT
VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS 2017. 01. 01. ÁLLAPOT SZERINT Várakozás jellemzői 2017. január 1-én 1. táblázat Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlásai Színkód 1: narancs = szakosított
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek 2010 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2010 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Válaszadó hajléktalanok száma 2010 február 3-án Település Szállón Utcán Együtt Budapest 2658 1252
RészletesebbenA Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dokumentációs,nyilvántartási és információáramlási rendszere
Munkaerő-paci reintegráció a hajléktalan-ellátásban Pályázati azonosító: A/57, FT id.: HU-32 A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dokumentációs,nyilvántartási és információáramlási
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenMester Dániel NRSZH. Hajléktalan-ellátás Országos Konferenciája 2013 Balatonföldvár 2013. augusztus 30.
Mester Dániel NRSZH Hajléktalan-ellátás Országos Konferenciája 2013 Balatonföldvár 2013. augusztus 30. Rehabilitációs és Szociális Hivatal) 1 Igénybevevői Nyilvántartásról Célja: az ágazati szolgáltatások
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Szabó Andrea A hivatalos nyilvántartások szerint Az országban egy
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenÁLTALÁNOS MUNKAERŐPIACI HELYZETELEMZÉS 2005. ÁPRILIS
HELYZETELEMZÉS A "MUNKAERŐPIACI REINTEGRÁCIÓ A HAJLÉKTALAN-ELLÁTÁSBAN" C. EQUAL PROJEKTHEZ A CÉLCSOPORT MUNKAERŐPIACI STÁTUSZÁNAK HELYZETELEMZÉSE ÉS ÁLTALÁNOS MUNKAERŐPIACI HELYZETELEMZÉS 2005. ÁPRILIS
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA
A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
RészletesebbenKUTATÁS KÖZBEN. A hátrányos helyzetű tanulókat oktató tanárok
kutatás közben 125 KUTATÁS KÖZBEN A hátrányos helyzetű tanulókat oktató tanárok A Felsőoktatási Kutatóintézetben 2006-ban kérdőíves adatfelvételt folytattunk 1 a hátrányos helyzetű tanulókat oktató iskolák
RészletesebbenA MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenTámogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.
Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
RészletesebbenHEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenVÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT
VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS 2018. 01. 01. ÁLLAPOT SZERINT Várakozások jellemzői 1. táblázat Várakozók i forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2018. január 1-én Színkód 1: narancs = szakosított ok, zöld
RészletesebbenJELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok
A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus
RészletesebbenHajléktalan politika. dr. Mélypataki Gábor
Hajléktalan politika dr. Mélypataki Gábor A hajléktalanság, mint jelenség A hajléktalanságról mondhatjuk, hogy egyidős a nagyobb települések megjelenésével. Az ókori Rómában létezett a közösségi szoba,
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenLakhatási szegénység
Lakhatási szegénység Megfelelő lakhatás Lakhatás jogi biztonsága Szolgáltatások, infrastruktúra elérhetősége Megfizethetőség Lakásra való fizikai alkalmasság Akadálymentes Lokáció Kulturális megfelelőség
RészletesebbenTÁMOP 5.3.3-08/2-2009-0013 FEDÉL MÁS-KÉP(P) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok
TÁMOP 5.3.3-08/2-2009-0013 FEDÉL MÁS-KÉP(P) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok Születési ideje (N=80) 11,25% 1,25% 2,50% 31,25% 23,75% 3 1941-1950 között született
RészletesebbenMiért tartunk itt? Hajléktalanügyi országos konferencia 2008. Győri Péter: Miért tartunk itt?
Győri Péter: Előadásomat ismét és még mindig Solt Ottília, Mezei György, Pik Katalin, Ungi Tibor és Bognár Szabolcs emlékének ajánlom Egy gondolatmenet lépései tézisek: 1. Az otthontalanság lakástalanság
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenMindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január
Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenA hajléktalan emberek pénze
A hajléktalan emberek pénze. február 3. 40 000 35 000 30 000 Hajléktalan emberek havi jövedelem átlaga (Ft) 32 843 31 386 35 663 34 055 28 736 27 602 29 515 31 491 25 000 20 000 15 000 10 000 16 017 17
RészletesebbenA margó szélén Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999 2000 2001)
GURÁLY ZOLTÁN GYÕRI PÉTER MEZEI GYÖRGY PELLE JÓZSEF A margó szélén Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999 2000 2001) Elhatározásunkhoz híven 1999 óta minden év február 3-án megismétlünk
RészletesebbenHAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON
HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla
A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók
RészletesebbenTÁRGY: Tájékoztató a Hajléktalan Szálló működéséről és a téli krízishelyzet tapasztalatairól E L Ő T E R J E S Z T É S
SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA:. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Tájékoztató a Hajléktalan Szálló működéséről és a téli krízishelyzet tapasztalatairól
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításának célja az, hogy megtörténjen a törvényi szintű szabályozást igénylő felkészülés az életvitelszerű közterületi
RészletesebbenFELHÍVÁS. Tisztelt miskolci lakosok! FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN MÉG INTENZÍVEBBEN!
FELHÍVÁS Tisztelt miskolci lakosok! Évente nagyon sok ember válik a tél áldozatává, és szenved kihűléses halált lakáson belül és kívül egyaránt. FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN
RészletesebbenA fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése
TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos
RészletesebbenFebruár Harmadika. éves adatfelvétel a hajléktalan emberek körében
Hajléktalanellátás Országos Konferenciája. Február Harmadika éves adatfelvétel a hajléktalan emberek körében Február Harmadika Adatfelvétel. Gurály Zoltán (Február Harmadika Munkacsoport) 1 Hajléktalanellátás
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenJELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -
- 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU
RészletesebbenElőzmények. Eredeti cél: a fogyatékos személyeket ellátó nagy bentlakásos intézmények lebontása az önálló életvitel kialakítása és fenntartása
Tá m o g a t o t t l a k h a t á s - e g y r é g i - ú j s z o c i á l i s e l l á t á s Maróthy Márta A hajléktalanellátás országos konferenciája 2014. Előzmények Eredeti cél: a fogyatékos személyeket
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenGurály Zoltán - Győ ri Péter - Mezei György - Pelle József. A margó szélén. Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999-2000 - 2001)
Gurály Zoltán - Győ ri Péter - Mezei György - Pelle József A margó szélén Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999-2000 - 2001) Konferencia: Hajléktalanság 2002 Salgótarján megjelenés:
RészletesebbenSZEMPONTRENDSZER A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
SZEMPONTRENDSZER A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Segédlet a Vissza az utcáról című, 2011 UNY kódú pályázati felhívás 8. számú mellékletének elkészítéséhez A szükségletfelmérésnek a jelenlegi állapotot,
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenBudafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA HALANDÓSÁG ALAKULÁSA
4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul
RészletesebbenA magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenAZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI
AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI Pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében (EFOP-3.1.2-16) Tankerületi Központok tájékoztatója, 2018
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÁGAZATI KONZULTÁCIÓ 2018 MEGÚJULÁS FELKÉSZÜLTSÉG MINŐSÉG. A hajléktalan ellátás aktualitásai dr. Andráczi-Tóth Veronika Főosztályvezető
SZOCIÁLIS ÁGAZATI KONZULTÁCIÓ 2018 MEGÚJULÁS FELKÉSZÜLTSÉG MINŐSÉG A hajléktalan ellátás aktualitásai dr. Andráczi-Tóth Veronika Főosztályvezető KAPACITÁSOK ÉS KIHASZNÁLTSÁG Hajléktalan állandó időszakos
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenPÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-
PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenÁtalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.
Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható
Részletesebben2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr
Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév
RészletesebbenDeviancia Bánlaki Ildikó 2010
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenSzékesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete
30. hullám III. Gyorsjelentés Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések,
RészletesebbenTinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenKOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN
KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN Szabó Andrea 2011. Szeptember 15. Balatonföldvár ÍRORSZÁG LAKOSSÁG: 4.2 MILLIÓ FŐ TERÜLET: 70.282 KM 2 DUBLIN LAKOSSÁG: 525,383
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenLakhatási szegénység: kihívások és megoldások
Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások Teller Nóra Városkutatás Kft. 2011. november 16. Városkutatás Kft. Témák 1. Mi az a lakhatási szegénység? 2. A lakhatás és lakáshoz való hozzájutás megfizethetőségének
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
RészletesebbenAlba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenKérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában
Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek 2014 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2014 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gurály Zoltán Szabó Andrea A hivatalos nyilvántartások szerint Az
RészletesebbenA GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Harminc év: csekély mennyiségi, jelentős összetételbeli változások Annak ellenére, hogy a magyarországi népszámlálások az intézetek számát a múlt század vége óta számba veszik, az
RészletesebbenHEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Hajdúnánás Városi Önkormányzat HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2018. június
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001
TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a
Részletesebben