ICSSZEM részanyag az OFK-HT 1.0 munkaanyaghoz. II Hajléktalanság. Hajléktalan emberek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ICSSZEM részanyag az OFK-HT 1.0 munkaanyaghoz. II. 1.1.5 Hajléktalanság. Hajléktalan emberek"

Átírás

1 ICSSZEM részanyag az OFK-HT 1.0 munkaanyaghoz II Hajléktalanság Hajléktalan emberek Magyarországon a rendszerváltozás időszakában sokkolóan napvilágra került hajléktalanság mára sajnálatos módon állandósult problémává vált. A fedél nélkül, utcákon, közterületeken, otthontalanul élő emberek minden nagyobb városban jelen vannak. A hajléktalanságuk olyan összetett hiányállapotként értelmezhető, amelynek összetevői között a biztos és biztonságos lakhatás hiánya, a folyamatos, megélhetést biztosító munkához való hozzájutás korlátozottsága mellett a támogató kapcsolatok beszűkülése, a fizikai és a lelki egészség súlyos veszélyeztetettsége jelenik meg. Szembetűnik társadalmi megbecsülésük hiánya és a társadalmi tagságuk gyakorlásának ellehetetlenülése. A hajléktalanság a legsúlyosabb szociális krízis, a társadalmi kirekesztődés (kizáródás) egyik drámai formája, amely nem ritkán és már csak a probléma jellegéből adódóan is közvetlen életveszélyt jelent. A hajléktalanság összetett jellege egyben arra is ráirányítja figyelmünket, hogy ha társadalmi kezelésének formáit keressük, akkor a képessé tevő rehabilitáción túl ami a reintegráció folyamatában a szociális ágazat hozadéka, olyan területek közös, összehangolt cselekvése szükséges, mint pl. a lakáspolitika, a foglalkoztatáspolitika, az egészségügy, az oktatás-szakképzés, jogvédelem és szociálpolitika. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a hátrányos helyzetű csoportok így a hajléktalan emberek tényleges társadalmi integrációja sem tud megtörténni integráló, szolidáris társadalom, befogadó közösségek nélkül. A hajléktalanság kezelésének külön hangsúlyt ad Magyarország részvétele az Európai Unió társadalmi kirekesztés elleni közös politikájában, amelynek egyik kiemelt területe a lakhatás megőrzése és a hajléktalanság kezelése. A hajléktalanság definíciója, a hajléktalan emberek körének meghatározása a mai napig szakmai viták tárgya. Az elméleti megközelítéseket összegezve elmondható, hogy a hajléktalanság meghatározása folyamatosan változott, bővült; kezdetben a lakásviszonyokra, a lakhatás hiányára korlátozódott, majd kiterjedt a szociális kapcsolatok hiányára is. A mai, korszerű megközelítések már magukban foglalják a hajléktalanság kockázatát és oksági viszonyait is, és a hajléktalanságot a társadalmi kirekesztettség egyik formájaként határozzák meg. A FEANTSA 1 a hajléktalan embereknek 4 nagy csoportját különbözteti meg, úgymint: a fedél nélküliek, a lakás hiányában intézményben élők, a bizonytalan hajlékban lakó emberek, a lakhatási sztenderdeknek nem megfelelő lakásban vagy nem megfelelő lakhatási körülmények között élők. Jelenleg hazánkban a jogi szabályozás ennél lényegesen szűkebb kört azokat az embereket tekinti hajléktalanoknak, akiknek nincs bejelentett, állandó lakóhelye (vagy az egy hajléktalan-ellátó intézmény címe), illetve akik életvitelszerűen közterületen vagy lakás céljára nem megfelelő helyiségben tartózkodnak. Ez a 1 A FEANTSA a Hajléktalanellátó Nemzeti Egyesületek Európai Szövetsége. Európai civil szervezetként alapították 1989-ben (francia neve: la Féderation Européenne d Associations Nationales Travaillant avec les Sans-Abri). 1

2 meghatározás sok, egyébként ténylegesen hajléktalanságot jelentő helyzetet kivon a hajléktalanság problémaköréből. Leszűkül a már hajléktalanságban élők egy részére, és végképp nem foglalkozik azokkal a családokkal és háztartásokkal sem, akiknek lakhatása ugyan jelenleg még biztosított (hiszen pl. saját tulajdonú lakásban élnek), azonban az egyre növekvő fenntartási költségek és hiteltörlesztési kamatok miatt egyre nagyobb adósságot halmoznak fel. A felmérése szerint ma Magyarországon kb háztartás (az összes háztartás mintegy 13%-a) van eladósodva. Az adósságok egyrészt a lakáshitelekből, másrészt a közüzemi díj-hátralékokból származnak. Ezek az adatok bizonyítják, hogy a hajléktalanság veszélyében több százezer ember él. A magyar - nemzetközi viszonylatban meglehetősen szűk jogszabályi definícióknak a becslések szerint jelenleg ezer ember felel meg (közülük mintegy él Budapesten). Amikor ma a hajléktalan-ellátásról beszélünk, akkor elsősorban az ő életesélyeik növelése érdekében tett intézkedésekre gondolunk. A hajléktalan emberek jellemzői A 90-es években a hajléktalan emberek körében végzett felmérések, vizsgálatok megállapításai közül az alábbiakban azokat összegezzük vázlatosan, amelyek a legérvényesebbnek tűnnek 2. A hajléktalan emberek átlagos életkora a különböző felmérések szerint 38 és 44 év között változik. Az eltérések oka az, hogy az intézményeket használó emberek fiatalabbak, mint az utcán élők. 3 A hajléktalan emberek mintegy háromnegyed része 30 és 60 év közötti, az átlagnépességben e korcsoport aránya mintegy 50%, a 30 és 50 év közötti korcsoportban felülreprezentáltságuk még magasabb. Az 50 és 60 év közöttiek az intézményekben kisebb, az utcán nagyobb arányban vannak jelen. A 60 év feletti emberek aránya az átlagnépességben meghaladja a 25%-ot, míg a hajléktalan emberek körében nem éri el a 10%-ot. Ennek oka nyilvánvalóan a hajléktalan emberek rövidebb élettartamában keresendő. 4 A nemek arányára vonatkozóan megállapítható, hogy az elmúlt tíz évben közel megduplázódott, mintegy 25%-ra növekedett a nők aránya. A hajléktalan emberek családi állapotára vonatkozó adatok szerint közel 80%-uk magányos, ugyanakkor a hajléktalanná vált nők zöme élettársi vagy házastársi kapcsolatban él. Tendencia, hogy az elmúlt tíz évben egyértelműen csökken az 2 Az alábbi összefoglalás forrása: Gyuris Tamás-Oross Jolán: Tények és hátterük. Rövid áttekintés a magyarországi hajléktalanellátásról. In: Periféria Füzetek 99/ A hajléktalan emberekre vonatkozó kutatások között kiemelt jelentősége van a fővárosban zajló ún. Február 3-i adatfelvételeknek. Ezek tapasztalatait foglalja össze a következő két tanulmány: Bényei Z.-Gurály Z.-Győri P.-Mezei Gy.: Tíz év után. Gyorsjelentés a fővárosi hajléktalanokról ESÉLY 2000/ valamint Gurály Z.-Győri P.- Mezei Gy.-Pelle J.: A margó szélén. Hajléktalan emberek a századforduló éveiben ( ). ESÉLY 2002/ Az egyes vizsgálatok megállapításai a szerint változnak, hogy a megkérdezettek körében milyen e két csoport aránya. Összehasonlításképpen a 18 év feletti magyar népesség átlagéletkora az évi népszámlálási adatok alapján 46,29 év, férfiak esetében 44,43; a nők esetében 47,92 év volt. 4 NCSSZI által 2002-ben végezett elemzés alapján az 2001 első félévben az átmeneti szálláshelyeket használók körében 4,4 százalékos volt a halálozási arány, amely 10-szerese az átlagnépességben hasonló idő alatt előforduló haláleseteknek.) 2

3 elváltak aránya (különösen a férfiak körében), amit úgyis értelmezhetünk, hogy csökken a családi krízisek szerepe a hajléktalanná válásban. Az iskolai végzettség viszonylag állandó képet mutat. A hajléktalan emberek kevésbé iskolázatlanok, mint az átlagnépesség. Az általános iskola nyolcadik osztályát amely a középiskolába lépés feltétele az átlagnépesség mintegy 20%-a nem végzi el, ugyanakkor ez az arány a hajléktalan emberek körében jóval alacsonyabb felmérésenként változó, de 5 és 14% között marad. A 90-es évek vizsgálatai szerint a nyolc osztályt elvégzettek és különösen a szakmunkások aránya jelentősen magasabb a hajléktalan népességben, míg az érettségizettek inkább kevesebben vannak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentősen kisebb arányban vannak jelen. A szakmunkás végzettségűeket közelebbről megvizsgálva azonban azt látjuk, hogy sokan közülük olyan szakképzettséget szereztek, amelyre ma már nincs kereslet. A felmérésekben általában sajnos nem vizsgálják, hogy hányan jártak az értelmi fogyatékosok ún. eltérő tantervű iskolájába. Egy fel nem dolgozott longitudinális adatgyűjtés (az ún. Intelcomp adatbázis) adatai szerint évente 5 és 12% között változik a kisegítő iskolába járók száma, amely egyértelművé teszi az értelmi fogyatékosok igen magas arányát. Egyes adatok arra utalnak, hogy a magasabb iskolai végzettségűek hajléktalanként is jobban boldogulnak, ugyanakkor az is megállapítható, hogy a nyolc általánost el nem végzettek köréből kerülnek ki jellemzően azok, akik a leghosszabb ideje hajléktalanok. A hajléktalanná válás okai meglehetősen stabilnak tűnnek. Ez elsősorban azért van így, mert folyamatosan a strukturális okok a lakhatás és a foglalkoztatás játsszák a legfontosabb szerepet. Vagyis az a kérdés, hogy milyen feltételekkel és milyen esélyekkel mennyi jövedelemhez lehet jutni, és az esetlegesen megszerezhető jövedelmekből lehetséges-e, és ha igen, akkor milyen típusú és színvonalú lakhatási feltételeket biztosítani. A közvetlen kiváltó okokat tekintve a következőket látjuk: - Az esetek mintegy kétharmad részében kapcsolati konfliktusok (válás, élettársi kapcsolatok felbomlása, szülőkkel történő összeveszés stb.) állnak a háttérben. - Az intézményekből való kikerülés (állami nevelés, pszichiátriai intézet, kórház, börtön, szociális otthon) 10 15%-ban oka a hajléktalanná válásnak. Az intézményből kikerülés okai között jelentős szerepet játszott pl. a pszichiátriai ágyak számának drasztikus csökkentése, amely mintegy hatezer embert érintett. A további kórházi ágyak csökkentése miatt is - amely elsősorban a főleg szociális indikációval kórházban tartott, zömmel szellemileg leépült, fogyatékos vagy családtalan, esetleg idős emberek elbocsátását eredményezte jelentősen megnövekedett a hajléktalan emberek száma. 5 - Növekedni látszik a gazdasági okokból bekövetkező hajléktalanság aránya, azonban ez a kérdőíves felmérések szintjén igen nehezen ragadható meg. Mindenképpen ezt igazolja azonban az az állandósult jelenség, hogy a hajléktalan emberek között folyamatosan magas számban találhatóak meg az ország legszegényebb megyéiből származók. 5 Itt említjük meg, hogy azokban a felmérésekben, ahol találunk a korábbi állami nevelésre vonatkozó adatot, ez az érték mindenhol igen magas, általában eléri vagy meg is haladja a 20 százalékot. 3

4 A hajléktalanná válás óta eltelt évek számát vizsgálva azt látjuk, hogy az egy évnél rövidebb ideje hajléktalanok aránya 17 és 27% közötti értékeket mutat. Több mint két éve hajléktalan 81, illetve 56%, több mint öt éve 40, illetve 29%. Tíz évnél is régebben hajléktalanként él 12, illetve 6%-uk. 6 Az adatokból megállapítható, hogy jellemzően a 35 és 40 éves kor közötti időszakban válnak hajléktalanná az emberek, és a felmérések időpontjában, ban és 1997-ben egyaránt már négy-öt éve hajléktalanok. A már említett Intelcomp-adatbázis országos adatai szerint az emberek nem közvetlenül a hajléktalanná válást követően keresik fel a hajléktalanszállásokat, hanem később. Az évenkénti adatok fél év és két év közötti átlagos késedelmet mutattak. Ennél jelentősen rövidebb időszakot állapít meg egy másik vizsgálat, mely szerint mintegy 3 6 hét alatt eljutnak a hajléktalanná vált emberek a hajléktalanszállásokra 7. Más tapasztalatok szerint is jellemző az alternatív, illetve időszakos szálláshasználat, valamint a hajléktalanná válást követően a tartalékok felélése, barátoknál, rokonoknál, ismerősöknél történő szívességi lakáshasználat formájában. Részben a fentebb leírtakra alapozva, a hajléktalan emberek talán legjellemzőbb, legnépesebb csoportjai a következőképpen határozhatók meg: - Állami nevelés megszűnése (nagykorúság miatt) vagy családi konfliktus, ritkábban börtönből szabadulás miatt utcára kerültek csoportja, amely zömmel hátrányos helyzetű, főleg alacsony iskolai végzettségű fiatalokból áll. - A lassan lecsúszók csoportja, amely korábban hagyományosan iskolázatlan, szegény, főleg mezőgazdaságból, illetve vidéken élő családok jellemzően ipari szakképzettséget szerző leszármazottaiból áll, akik számára részben mentálisan jelentett túlzott terheket a nagy ugrás, részben pedig az egzisztenciális gondok megoldásához, elviseléséhez hiányzott a stabil kulturális, illetve családi háttér. Az e csoportba tartozók zömmel középkorúak, illetve idősebbek, szakképzettek, illetve elváltak. - A rossz mentális állapotúak csoportja, akik pszichiátriai, elme-szociális, szociális otthonból, kórházból kerültek ki vagy értelmi fogyatékosok. - A hosszú ideje hajléktalanok csoportja, akik közel tíz éve vagy annál is régebben élnek hajlék nélkül, akik jellemzően legalább középkorúak és alacsony iskolai végzettségűek. A hajléktalansággal kapcsolatosan szólni kell az áldozattá válás veszélyéről. A hajléktalan emberekkel szemben elkövetett bűncselekmények egy része oka magának a hajléktalanná válásnak (pl. lakásmaffia), másik részüket pedig a már utcán élő kiszolgáltatott hajléktalan emberek sérelmére követik el (pl. bántalmazás, gyilkosság, a hajléktalan ember személyi okmányaival való visszaélés stb.). Ezt a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája rövid, közép- és hosszú távú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 1009/2004. (II. 26.) szóló Korm. határozat II/B/4. pontja szintén kiemeli. Az utcai életforma komoly egészségi állapotromlással is jár. A hajléktalan emberek egészségi állapotát vizsgáló kutatások szerint a körükben a kontrollcsoporthoz képest 10-szer nagyobb a TBC-s megbetegedések aránya, 14-szeres az élősködők előfordulása, 6-7-szer több az öngyilkossági kísérletek száma, magas a szívinfarktus 6 Az első adat az intézményeket inkább használó, a második adat az inkább intézményen kívül maradók körében mért értéket mutatja 7 Bényei-Gurály-Győri-Mezei: Tíz év után, Esély, 2000/

5 előfordulásának aránya. Gyakoribbak a légzőszervi megbetegedések, az izom- és csontrendszeri problémák (pl. ízületi gyulladás), traumás esetek (külső és belső sérülések), vagy a nem megfelelő táplálkozás és a gyakori fogproblémák miatt a gyomor és bélrendszeri megbetegedések, valamint az alkoholbetegség magas aránya, illetve az egyéb, illegális szerek okozta függőségek, továbbá a fertőző megbetegedések (pl. hepatitis). Különösen problematikus a kisebb csoportokban élő drogfüggő hajléktalanok helyzete, e körök belső kohéziója ugyanis nagyon erős, cselekvésük irányát pedig a drog közös megszerzése és elfogyasztása jelenti. Ebben a körben az utcai szociális munka megerősítésének kiemelt jelentősége van. A hajléktalan-ellátórendszer szempontjából az elmúlt tizenöt év elsősorban a mennyiségi fejlesztések időszaka volt, a hangsúly szinte kizárólag intézményes megoldásokra került. Az akut helyzetekre reagálni kénytelen fejlesztések többnyire nélkülöztek minden előzetes szükségletfelmérést és kapacitástervezést, a jogi szabályozás sok tekintetben ma is összehangolatlan, ellátási garanciákat kevéssé biztosít. A hajléktalan-ellátás egyúttal kényszerű terepévé vált az úgynevezett hagyományos intézményrendszerekből vagy azok diszfunkcionális működése illetve kapacitáshiánya, vagy az azokhoz való alkalmazkodási képesség alacsonyabb volta miatt kiszoruló emberek nem adekvát ellátásának is. Mindezekkel együtt is meglehetősen gyorsan kialakult az ellátórendszer gerince és megszületett egy önszerveződő, lendületes, országosan összehangolt gondolkodásra, valamint egy ésszerűbb, hatékonyabb ellátórendszer működtetésére kész és képes szakma. A hajléktalan emberek ellátására az elmúlt 15 év alatt a szociális ágazaton belül specializált önálló intézményrendszer jött létre, mely gyakorlatilag egységbe kívánja foglalni az utcai életmódtól az önálló életvitel megteremtéséig terjedő folyamatot. Az elmúlt öt-hat év alatt közel kétszeresére növekedett a hajléktalan embereket fogadó szálláshelyek száma; a év végén körülbelül 8000 férőhely állt rendelkezésre. A hajléktalan ellátásokban kiemelkedően magas a nem-állami szervezetek részvétele. Az intézményeknek csak töredéke (8%-a) felel meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak. A két legnagyobb gond évek óta a zsúfoltság és a személyzet létszámának és képzettségének elégtelen volta. A hajléktalan-ellátásra vonatkozó vizsgálatok ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy ha a hajléktalan emberek településenként a hajléktalan-ellátásban dolgozók által becsült számát és az ugyanott fenntartott éjjeli menedékhelyek férőhelyszámát összevetjük, akkor az derül ki, hogy átlagosan csupán minden hetedik hajléktalan ember juthat éjjeli szálláshoz. Jelentősen rosszabb a helyzet a nagyvárosokban vagyis éppen ott, ahol a legtöbb az ellátásra szoruló itt 13 és 33 között változik az egy férőhelyre jutó hajléktalan emberek száma. Tetézi a gondot, hogy az átmeneti szálláshelyek felülről zártak, azaz pontosan az átmenetiség jegyeit nem mutatja a rendszer. Bedugultak, miközben az ott lakók jelentős hányada számára nem nyújtanak adekvát ellátást. Jellemzően kvázi tartós bentlakásos intézményként, illetve munkásszállóként működnek. A férőhelyeik nagyobbik hányadán ugyanis olyan nem munkaképes embereket szállásolnak el sokszor évekig, akik megfelelő ellátását tartós bentlakásos vagy egészségügyi intézményekben kéne biztosítani. Szintén jelentős azoknak az aránya az átmeneti 5

6 szállásokon, akik munkajövedelemmel rendelkeznek és a számukra elérhető olcsó bérű lakhatás hiányában kényszerülnek tartósan hajléktalanszálláson élni. Azaz az intézményrendszer jelenleg csak igen korlátozottan képes megfelelni reintegrációs szerepének, sokak számára (különösen a fiatalok esetében a leginkább szembetűnő ez a jelenség) végképp nem a visszailleszkedést szolgálja, hanem intézményes szegregációhoz, illetve kényszerpályákhoz vezet. Az intézményrendszer átmenetiségének biztosítása és az utcán élők számának mérséklése érdekében egyaránt fontos a jelenlegi ellátórendszeren kívüli alternatív lakhatási formák, az ún. külső férőhelyek kialakítása, működtetése és elérhetővé tétele a hajléktalan emberek számára. Hasonlóan elodázhatatlan a koruk és egészségi állapotuk miatt tartós gondoskodásra szoruló az ilyen típusú intézmények korlátozott befogadó kapacitása miatt átmeneti szálláshelyeken rekedt emberek számára a személyre szabott és tartós ellátás biztosítása. E két irányba tett komoly lépések megmozdítatják a ma bedugult és nagyrészt kilátást nélkülöző ellátórendszert és érdemben hozzájárulhatnak az utcán élők számának csökkentéséhez. 6

Megmozdítani a mozdíthatatlant

Megmozdítani a mozdíthatatlant Megmozdítani a mozdíthatatlant A Vissza az utcáról program tapasztalatai Szabó Andrea (Hajléktalanokért Közalapítvány) 1 A vissza az utcáról program előzményei 2010: 2011: a Magyar Köztársaság 2010. évi

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gyorsjelentés a 2011. évi hajléktalan-adatfelvételről Válaszadó

Részletesebben

Bemutatkozik a hódmezővásárhelyi Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény Korsós Sándor (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely)

Bemutatkozik a hódmezővásárhelyi Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény Korsós Sándor (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely) Bemutatkozik a hódmezővásárhelyi Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény Korsós Sándor (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely) A szociális ellátás minősége, annak gyakorlati tapasztalatai,

Részletesebben

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert. KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.hu Belügyminisztérium 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. Dr. Felkai

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében Nemzeti tanácskozás a hajléktalanügyet támogató információs rendszerek kialakításának lehetőségeiről (2008. december 5.) Szűcs Zoltán Központi Statisztikai

Részletesebben

SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE

SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE ... napirendi pont SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE Győr városában az utcán élő hajléktalanok száma 250-300 fő körüli, közülük

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Mester Dániel NRSZH. Hajléktalan-ellátás Országos Konferenciája 2013 Balatonföldvár 2013. augusztus 30.

Mester Dániel NRSZH. Hajléktalan-ellátás Országos Konferenciája 2013 Balatonföldvár 2013. augusztus 30. Mester Dániel NRSZH Hajléktalan-ellátás Országos Konferenciája 2013 Balatonföldvár 2013. augusztus 30. Rehabilitációs és Szociális Hivatal) 1 Igénybevevői Nyilvántartásról Célja: az ágazati szolgáltatások

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dokumentációs,nyilvántartási és információáramlási rendszere

A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dokumentációs,nyilvántartási és információáramlási rendszere Munkaerő-paci reintegráció a hajléktalan-ellátásban Pályázati azonosító: A/57, FT id.: HU-32 A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei dokumentációs,nyilvántartási és információáramlási

Részletesebben

A hajléktalan emberek pénze

A hajléktalan emberek pénze A hajléktalan emberek pénze. február 3. 40 000 35 000 30 000 Hajléktalan emberek havi jövedelem átlaga (Ft) 32 843 31 386 35 663 34 055 28 736 27 602 29 515 31 491 25 000 20 000 15 000 10 000 16 017 17

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Szabó Andrea A hivatalos nyilvántartások szerint Az országban egy

Részletesebben

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

ÁLTALÁNOS MUNKAERŐPIACI HELYZETELEMZÉS 2005. ÁPRILIS

ÁLTALÁNOS MUNKAERŐPIACI HELYZETELEMZÉS 2005. ÁPRILIS HELYZETELEMZÉS A "MUNKAERŐPIACI REINTEGRÁCIÓ A HAJLÉKTALAN-ELLÁTÁSBAN" C. EQUAL PROJEKTHEZ A CÉLCSOPORT MUNKAERŐPIACI STÁTUSZÁNAK HELYZETELEMZÉSE ÉS ÁLTALÁNOS MUNKAERŐPIACI HELYZETELEMZÉS 2005. ÁPRILIS

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Előzmények. Eredeti cél: a fogyatékos személyeket ellátó nagy bentlakásos intézmények lebontása az önálló életvitel kialakítása és fenntartása

Előzmények. Eredeti cél: a fogyatékos személyeket ellátó nagy bentlakásos intézmények lebontása az önálló életvitel kialakítása és fenntartása Tá m o g a t o t t l a k h a t á s - e g y r é g i - ú j s z o c i á l i s e l l á t á s Maróthy Márta A hajléktalanellátás országos konferenciája 2014. Előzmények Eredeti cél: a fogyatékos személyeket

Részletesebben

FELHÍVÁS. Tisztelt miskolci lakosok! FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN MÉG INTENZÍVEBBEN!

FELHÍVÁS. Tisztelt miskolci lakosok! FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN MÉG INTENZÍVEBBEN! FELHÍVÁS Tisztelt miskolci lakosok! Évente nagyon sok ember válik a tél áldozatává, és szenved kihűléses halált lakáson belül és kívül egyaránt. FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN

Részletesebben

Február Harmadika. éves adatfelvétel a hajléktalan emberek körében

Február Harmadika. éves adatfelvétel a hajléktalan emberek körében Hajléktalanellátás Országos Konferenciája. Február Harmadika éves adatfelvétel a hajléktalan emberek körében Február Harmadika Adatfelvétel. Gurály Zoltán (Február Harmadika Munkacsoport) 1 Hajléktalanellátás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁMOP 5.3.3-08/2-2009-0013 FEDÉL MÁS-KÉP(P) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok

TÁMOP 5.3.3-08/2-2009-0013 FEDÉL MÁS-KÉP(P) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok TÁMOP 5.3.3-08/2-2009-0013 FEDÉL MÁS-KÉP(P) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok Születési ideje (N=80) 11,25% 1,25% 2,50% 31,25% 23,75% 3 1941-1950 között született

Részletesebben

Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások

Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások Teller Nóra Városkutatás Kft. 2011. november 16. Városkutatás Kft. Témák 1. Mi az a lakhatási szegénység? 2. A lakhatás és lakáshoz való hozzájutás megfizethetőségének

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Harminc év: csekély mennyiségi, jelentős összetételbeli változások Annak ellenére, hogy a magyarországi népszámlálások az intézetek számát a múlt század vége óta számba veszik, az

Részletesebben

Miért tartunk itt? Hajléktalanügyi országos konferencia 2008. Győri Péter: Miért tartunk itt?

Miért tartunk itt? Hajléktalanügyi országos konferencia 2008. Győri Péter: Miért tartunk itt? Győri Péter: Előadásomat ismét és még mindig Solt Ottília, Mezei György, Pik Katalin, Ungi Tibor és Bognár Szabolcs emlékének ajánlom Egy gondolatmenet lépései tézisek: 1. Az otthontalanság lakástalanság

Részletesebben

SZEMPONTRENDSZER A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

SZEMPONTRENDSZER A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ SZEMPONTRENDSZER A SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Segédlet a Vissza az utcáról című, 2011 UNY kódú pályázati felhívás 8. számú mellékletének elkészítéséhez A szükségletfelmérésnek a jelenlegi állapotot,

Részletesebben

Lakhatási szegénység

Lakhatási szegénység Lakhatási szegénység Megfelelő lakhatás Lakhatás jogi biztonsága Szolgáltatások, infrastruktúra elérhetősége Megfizethetőség Lakásra való fizikai alkalmasság Akadálymentes Lokáció Kulturális megfelelőség

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás

NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról. 1. Települési támogatás NYERGESÚJFALU VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1 Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

A margó szélén Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999 2000 2001)

A margó szélén Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999 2000 2001) GURÁLY ZOLTÁN GYÕRI PÉTER MEZEI GYÖRGY PELLE JÓZSEF A margó szélén Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999 2000 2001) Elhatározásunkhoz híven 1999 óta minden év február 3-án megismétlünk

Részletesebben

Gurály Zoltán - Győ ri Péter - Mezei György - Pelle József. A margó szélén. Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999-2000 - 2001)

Gurály Zoltán - Győ ri Péter - Mezei György - Pelle József. A margó szélén. Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999-2000 - 2001) Gurály Zoltán - Győ ri Péter - Mezei György - Pelle József A margó szélén Hajléktalan emberek Budapesten a századforduló éveiben (1999-2000 - 2001) Konferencia: Hajléktalanság 2002 Salgótarján megjelenés:

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A közterületen élőkkel kapcsolatos célkitűzések és jó gyakorlatok a nyugat-európai hajléktalan-stratégiákban

A közterületen élőkkel kapcsolatos célkitűzések és jó gyakorlatok a nyugat-európai hajléktalan-stratégiákban 1. dia A közterületen élőkkel kapcsolatos célkitűzések és jó gyakorlatok a nyugat-európai hajléktalan-stratégiákban 1 2. dia Európai kontextus 2008. Európai Parlament határozata az utcai hajléktalanság

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN

KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN KOMPLEX SZÜKSÉGLETEKKEL RENDELKEZŐ HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA DUBLINBAN Szabó Andrea 2011. Szeptember 15. Balatonföldvár ÍRORSZÁG LAKOSSÁG: 4.2 MILLIÓ FŐ TERÜLET: 70.282 KM 2 DUBLIN LAKOSSÁG: 525,383

Részletesebben

Mozgástér. Hajléktalan emberek és a foglalkozatási program

Mozgástér. Hajléktalan emberek és a foglalkozatási program Mozgástér Hajléktalan emberek és a foglalkozatási program A hajléktalan emberek számára a munkavégzés növelheti annak a lehetőségét, hogy enni és inni tudjanak, kapcsolatokat teremtsenek, megbecsülést

Részletesebben

Pályázó szervezet neve Székhely Javasolt program megnevezése támogatás (Ft) 1051 Budapest Arany János u. 31. 1051 Budapest Arany János u. 31.

Pályázó szervezet neve Székhely Javasolt program megnevezése támogatás (Ft) 1051 Budapest Arany János u. 31. 1051 Budapest Arany János u. 31. KMR-101 TÁMOGATÁSI DÖNTÉS az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hajléktalanokért Közalapítvány között kötött, 13880-4/2015/SZOCSZOLG ügyiratszámú együttműködési megállapodás alapján, a Hajléktalanokért

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2014 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2014 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2014 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gurály Zoltán Szabó Andrea A hivatalos nyilvántartások szerint Az

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK INTÉZETE Sopron, Kossuth L. u. 10 Ciklámen Idősek Klubja Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona

SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK INTÉZETE Sopron, Kossuth L. u. 10 Ciklámen Idősek Klubja Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK INTÉZETE Sopron, Kossuth L. u. 10 Ciklámen Idősek Klubja Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona Sopron, Major-köz 3. Gondozási Központ: Étkeztetés Házi segítségnyújtás Lila Akác Idősek

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Jövőkép - Dilemmák és megoldási lehetőségek a hajléktalan-ellátásban HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY Balatonföldvár, 2010. szeptember 9-10.

Jövőkép - Dilemmák és megoldási lehetőségek a hajléktalan-ellátásban HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY Balatonföldvár, 2010. szeptember 9-10. 1. dia A közalapítvány tevékenységének áttekintése 1 2. dia A közalapítvány tevékenységei HKA A hajléktalan-ellátás fejlesztése Intézményfenntartás FOGLAK projektiroda Módszertani tevékenység Nyilvánosság

Részletesebben

Krizsán Ildikó 2014. november 27. 2014. november 27. Krizsán Ildikó

Krizsán Ildikó 2014. november 27. 2014. november 27. Krizsán Ildikó SZOCIÁLIS JOG I. 1. Szociálistörvényalkalmazása 2. A szociális törvény és a hozzá kapcsolódóvégrehajtásirendeletek 3. Változások az ágazati szabályozásban (külön diasor). Témakörök Alaptörvény Szociális

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Az Egészségügyi Centrumok működése

Az Egészségügyi Centrumok működése ellátásáért a gazdasági válság árhullámaival szemben Az Egészségügyi Centrumok működése Dr. Kass Ferenc MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT - magyar katolikus jótékonysági hálózat, kiemelkedően közhasznú szervezet,

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A Budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium Működése

A Budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium Működése A Budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium Működése Első Szakasz 2011. november 1. 2012. március 31. Balatonföldvár 2012. augusztus 30.-31. Aknai Zoltán Közterület helyett emberibb Körülmények (Menhely Alapítvány)

Részletesebben

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december

CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 1. Bevezető A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki, amelyek a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

13. Önkormányzati szociális feladatok

13. Önkormányzati szociális feladatok 13. Önkormányzati szociális feladatok Önkormányzati kötelezettségek Kötelező feladatok: Települési önkormányzat: alapszolgáltatások egyes típusai Vállalható feladatok: nem mehet az alapfeladatok rovására

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszerben nyilvántartott adatok

Az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszerben nyilvántartott adatok 5. számú melléklet a /2006. ( ) Korm. rendelethez Az országos jelentési és férőhelyfigyelő rendszerben nyilvántartott adatok 1. Alapszolgáltatások 1.1. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kivételével

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól

TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól TÁJÉKOZTATÁS az együttes finanszírozás szabályairól Tisztelt Felhasználók! 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben