BALOGH ISTVÁN, PAPP TIBOR PÁL GYULA NYÍREGYHÁZA, 1983.
|
|
- Károly Papp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BALOGH ISTVÁN, PAPP TIBOR PÁL GYULA NYÍREGYHÁZA, BALOGH ISTVÁN, PAPP TIBOR: PÁL GYULA Lektorálták: DR. ROZVÁNYI MÁRTA DR. SZÉKELYHIDI ÁGOSTON A reprodukciókat készítette: LÁSZLÓ GYULA A SZERZŐK KÖSZÖNETET MONDANAK PÁL GYULÁNÉNAK, MARIKA NÉNINEK, HOGY MEGÉRTŐ TÜRELMÉVEL SEGÍTETTE MUNKÁJUKAT Életéről Pál Gyula a magyar művészettörténet azon korszakához tartozik, melynek megismerésénél, megítélésénél a legsistergőbb indulatok csapnak össze, s a legelszántabb akarások jelzik egy új korszak kibontakozását. A 40-es évek vége, az 50-esek eleje olyan osztálynak adta meg a lehetőséget önmaga megvalósítására, amelyik eddig erről csak ábrándozhatott. Az alig művelt parasztifjak, munkásfiatalok mohón vetették rá magukat a tudás, az ismeretek kútfőire. Soknak sikerült is magáévá tenni a kultúra hirtelen rászakadt bőségét. A népfőiskolák, népi kollégiumok, szakérettségik sodró tempójú lendületét azonban csak a legkiválóbbak tudták követni. Azok, akikben munkált őseik fogcsikorgató szívóssága és a természettől szerzett bölcsessége. Ilyen volt Pál Gyula is. Kállósemjénben született, az Ínségdomb szomszédságában, a nemrég megkötött sívó homokkal küzdő emberek között. Önéletrajzában drámai hangon ír gyermekkoráról: július 26-án születtem. Szüleim földműves napszámosok voltak. Anyám, született Mosolygó Ilona, csak öt hónapig élt törvényes apámmal, aki 1914-ben kivándorolt Amerikába. Még egyszer nem ment férjhez, inkább vállalta akkori sorsát: Budapesten, Nyírbátorban és Nyíregyházán szolgáló lett. Egyetlen leánytestvérem 6 éves korában meghalt. Anyám beteg lett. Sorsomat 1931ben a debreceni m. kir. áll. gyermekmenhely gondozásába adta. Felépülése után ismét magához vett egy időre, de munkáltatói rendelkezésére újra megvált tőlem: 1938-ig rokonaimnál nevelkedtem Érpatakon. Tízéves koromban Kállósemjénbe költöztünk. Ketten éltünk. Napszámosként kerestük kenyerünket. Iskolába és napszámos munkába felváltva jártam. Elemi iskoláim itt végeztem." A gyermekkori megpróbáltatások sötétlő barázdaként mélyültek lelkébe; amit csak anyjához való ragaszkodása és mindenekfölötti szeretete enyhített. A gyermek- és ifjúkor végig az összetartozásukért folyó harcban telt el, s 19 éves korára már egy életre elegendő küzdelem és megpróbáltatás állt mögötte ben hentesinas lettem között a csepeli WM gyárban dolgoztam. Felszabadulásunk alkalmával fiatalként a jászberényi és ceglédi fogolytáborba kerültem öt hónapra ben kerékgyártó szakmát tanultam, majd e területen önállóan dolgoztam." A rajzolás iránti érdeklődés kibontakozásának ekkor útját állta a mérhetetlen szegénység, s később, ben is csak a kerékgyártó szakma mellett jutott idő, hogy rajzolással foglalkozzon. Lassan-lassan megteltek színes rajzokkal a konyhai falvédők hátlapjai, s ilyen rajzokkal mutatkozott be június 30-án a szabadiskolán. A későbbi népfőiskola az első nagy lehetőség volt a tehetséges, de szegény sorsú fiatalok számára. A szakszerű korrekció lassan alakította a zabolátlan tehetségeket a művésszé válás útján. A szegényházi modellekről készülő tanulmányfejeken, a formai kezdetlegességeken is átsüt az indulat, a rokonsors diktálta együttérzés. A későbbi lélekölő főiskolás tanulmányrajzok készítésekor ezekhez vágyott vissza. A főiskolán Domanovszki Endre, Bencze László és Hincz Gyula voltak mestereim. Barcsay Jenő bonctanra és kockológiára tanított, de Fónyi Géza korrigálásait is megismertem. Emlékezetesek Rabinovszki Máriusz előadásai is. Népi államunk ösztöndíjjal, kollégiumi ellátással segítette tanulmányaimat ben végeztem, középiskolai rajztanári diplomát nyertem." A főiskolai évek, beleértve a szakérettségire való felkészülés idejét is, a szellemi formálódás évei voltak. Kitárulhatott a világ befogadására úgy, hogy meghatározó indíttatása elhomályosult volna. Hogyan is felejthette volna el szülőföldjét, amikor a nyári szünetek pihenőjében rudas napszámos volt Semjénben? A főiskolai
2 tanárok, Bencze, Domanovszki, Hincz, elismerték tehetségét, annak ellenére, hogy eredeti gondolkodását igyekezett néha még velük szemben is megőrizni. Egyszer például Hincz átfestetett vele egy önszorgalomból készített virágcsendéletet; ő a kényszernek engedve átfestette ugyan, de az első változatot tartotta jobbnak. Anatómiatanára, Barcsay Jenő elismeréséül az új anatómiaatlasz egy példányával ajándékozta meg. Az utolsó évben a tanár szakosok pedagógiai gyakorlaton vettek részt a budapesti Óvónőképzőben. Tanítási gyakorlatát igen jó eredménnyel végezte, majd pedagógiai vizsgája is jeles lett. A főiskola elvégzése után megnősült. Felesége, Broda Mária hasonló környezetben nőtt fel, mint ő. Együtt költöztek Kalocsára, ahol az Óvónőképzőben kapott rajztanári állást. Kalocsán születtek élénk színű akvarelljei, impresszionisztikus pasztelljei a Vajas patakról és a város jellegzetes épületeiről. Itt indult meg a küzdelem az önálló formanyelv, kifejezési mód megteremtéséért. A kezdeti, kissé Domanovszkira emlékeztető hatásokat, a realisztikus paraszti életképeket (Belépés a tsz-be) a Pál Gyula első korszakára jellemző vörösbarnák, feketék, a kialakuló formavilág szikár asszonyai váltják fel. Közben tanított azzal az alapossággal, lelkiismeretességgel, amely egész életét jellemezte ben az intézet megszűnése miatt kérte áthelyezését a Nyírségbe. A világlátott" hazatérő fiú feszülő lelkesedéssel látott a festői és tanári munkához egyaránt, Demecserben. Rögtön bekapcsolódott a megye képzőművészeti életébe, de az 1959-es súlyos tbc-s megbetegedése, majd tüdőműtéte miatt három évig rokkantsági nyugdíjra kényszerült. A demecseri évek után, 1963ban a Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskolában kezdte el ismét a munkát. Majd 1964-ben a tanító képző intézet tanára lett, ahol rajzot tanított a leendő tanítóknak. Rajzpedagógiai munkásságának alapelve a hallgatókkal való egyenrangú együttműködés, az önkéntes, tanári noszogtatástól mentes tanítási módszer volt. Képzőművészeti munkássága alapján 1964-ben a Képzőművészeti Alap tagja lett. Ekkor már jelentős része volt a megyei művészeti élet alakításában, s igen aktívan síkraszállt a minőségi festészetért. Az egyébként csöndes ember művészi kérdésekben nem ismert megalkuvást. Kortársai szerint a féltehétségek, az ügyeskedők ellen kíméletlenül küzdött, pedig sok bírálat érte, hiszen a helyi művészeti hierarchia állásait megtámadni nagy merészség volt akkoriban Közben országos elismerése egyre nőtt ban a Fényes Adolf teremben rendezett ki állítása már nyilvánvalóvá tette művészi kvalitásait a szélesebb, országos közönség előtt is. Ki állítása nyomán a magyar képzőművészek szövetsége meghívja tagjai sorába. Sajnos, a szűkebb haza nem értette, nem értékelte kellően a festő munkásságát. Lakáskörülményei igen rossza voltak. Az Árpád utcai kétszobás lakásban élt a négytagú család, az iskolás kisfiú és a 70 éves nagymama is. A művészi munka is itt kapott helyet, és a gyengélkedő tüdejű festővel a családja is együtt szívta a festékszagtól nehézzé vált levegőt. Fáradhatatlanul munkálkodott a képzőművészeti élet fellendülésén és a képzőművészeti alkotóközösségek létrehozásán. Mind gyakrabban meghívták a környező művésztelepekre, Tokajba, Hajdúböszörménybe; ez utóbbinak alapító tagja. Rendszeresen szerepelt országos tárlatokon, és képei eljutottak külföldre is. A 60-as évek végén a Kelet-magyarországi Területi Képzőművészeti Szervezet tagja, majd megyei titkára lett. Titkárként is a közösségért munkálkodott, s nagyvonalú, de reális elképzeléseit bizonyítják a szervezet munkatervei. Személyes, jó kapcsolatait is felhasználva művészlakásokat sikerült építtetnie Nyíregyházán, amelyekből azonban éppen ő nem kapott. A titkári teendők, s az ezzel járó kíméletlen harc fölemésztették energiáját, ezért 1971-ben lemondott a titkárságról. Ebben az évben, a tanítóképző intézet összevonása folytán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajztanszékére került. A még kialakulatlan tanszéki munkamegosztásból neki nem a tehetségének megfelelő pedagógiai és művészi munka jutott. Mindössze két éven keresztül taníthatott rajztanár szakosokat. Munkahelyi és egzisztenciális problémái egyre jobban aláásták amúgy is gyenge egészségét, s így 1976-tól ismét hosszú betegeskedés következett. Közben betegen is tovább dolgozott. Képein egy új, saját helyzeténél derűsebb, élénk, dinamikus világ bontakozott ki. A Kisvárdai Múzeum felkérésére grafikai albumot készített, 1981 februárjában, pedig a Műcsarnokban, a megyei művészek közül elsőként, gyűjteményes kiállítást rendezhetett. A kiállítás megnyitóján már súlyos betegen vett részt, s hazatérve ismét kórházba kellett térnie. Munkáit közben a Jósa András Múzeum is bemutatta, de a Szabolcs-Szatmár megye Alkotói díját már csak halála után, özvegyének adhatták át. Festettem, mert életemben csak ez hozott megnyugvást. Festettem mindent és mindennel, elfestettem maradék festékeimet, s folytattam szénnel." A halála utáni üresség még most is érzékelhető a megye képzőművészeti életében, s végiggondolva életét, eszünkbe jutnak Ady szavai:... Mit ér nekem halál után a pálma
3 ha míg dalolok, nem hallják dalom: sivár életért engem nem pótolhat majd egy babéros, díszes sírhalom!" Művészi munkásságáról Pál Gyula művészi munkásságának elemzését egy alapvető megállapítással kell kezdenünk: az ő képi világa az egyértelmű, biztos értékrend világa, az eredetét hitvallóan vállaló művészi lét kiteljesedése. Különös erővel ragaszkodott környezetéhez, a nyírségi tájhoz és emberekhez. Korántsem véletlen ez, hiszen gyermekkori élményei által - amelyek kitörölhetetlenül benne éltek s meghatározták életét, művészetét - annyira kapcsolódott ehhez a vidékhez és életmódhoz, mint talajához a fa, amelyet nyírhatnak, csonkíthatnak, megsebezhetnek, újra hajt, tovább él görcsökbe rándult rostokkal is. Ez a táj ihlette Krúdyt, Móriczot, Vácit, akik bemutatták e vidéket gyötrelmeivel, kínlódásaival, konok megrendíthetetlenségével, egyszerűségével, őszinte szépségével. Nem túlzás kimondani azt, hogy a festészet terén Pál Gyula az első, aki tisztességgel, meggyőző emberséggel és hitelességgel ország-világ elé tárta, megmutatta e különös népet, világot. Mindenki ismeri, érzi vagy érezte már a szűkebb haza fogalmát. Az a hely, ahol gyermekkorunkat, későbbi életünket éltük vagy éljük, mély nyomokat hagy lelkünkben. Ha elhagyjuk, mindig visszavágyunk, szeretettel őrizzük emlékeinkben. Nekem is van szűkebb hazám, a nyírségi táj. Itt születtem, gyermekkori éveimet itt töltöttem, kedves és komisz emlékeim kötnek ide, idegenből ide vágyom vissza. Az itteni embereket rokonaimnak érzem. Tőlük tanultam egykor az életet, a munkát, a szorgalmat, a kitartást, tőlük tanultam a konok következetességet, tőlük a becsületességet. Szeretem Őket. Valamikor együtt éltük a napszámosok nehéz hétköznapjait, hajnalonként összepengett kapáink éle a földeken, összecsengtek vágyaink és hallgatásaink" - vallja Pál Gyula. Hasonlóan nehéz sorsú és kemény küzdelemben élő, azt vállaló emberek hazánk más tájékán is éltek. Pál Gyula művészete azért emelkedhetett az egyetemes magyar kultúra részévé, mert az általános nép felé fordulás tendenciájában megtalálta a Nyírségre jellemző vonásokat, melyeknek megjelenítésével következetesen munkálta ki egyéni kifejezésmódját. Képein a tájember-munka kapcsolatát fogalmazta meg, alapos megfigyelések után. A mesteri forma- és színredukció után is meglepően és bámulatosan ráismer azokra az egyszerű, érzékenységüket magukban hordó, a földekre együtt tóduló emberekre, akikkel nap mint nap találkozhatott. Munkáinak java részében a nyírségi falu elmúló életviteléről vall, a nyírségi parasztok, főképpen asszonyok küzdelmes, mindennapos gondokkal terhelt világáról. Azokra az egyszerű hősökre emlékezik, akiknek verejtékük árán van közük a jobb, mai világhoz. Kovács Gyula írja: Pál Gyula esetében e tartalom képpé formálása sorsvállalás, az önkifejezés kényszerűsége. Másról nem beszélhet, mert az idegenül hangzana." Motívumai is e világról vallanak, de nem nosztalgikusan, hanem a változás, fejlődés jegyeit is megcsillantva" (Rozványi Márta). Pál Gyula nem teremtett modoros formakonstrukciókat, tartalomtól függetlenül lebegő jeleket, hanem a visszatérő tartalmi kényszer alakította, csiszolta egyre finomabbá, kristályosabb a kép alkotóelemeit. Nem a múló divatok irányították, nem tartozott azok közé, akik helytele szemlélettől befolyásolva, látványos mutatványokra törekedtek, megfeledkezve az emberi értékekről, és a siker reményében így palástolták tehetségtelenségüket vagy kiégettségüket. Művészetét elsősorban gyermek- és ifjúkori élményei határozták meg. Eredetiségét egyrészt korszerűsége, másrészt egyénisége biztosítja. Föltárta és visszatükrözte korának új tartalmát, abból növő adekvát formával és igazán művészivé tudta tenni műalkotásait, azáltal, hogy azokba személyiségvonásai is tárgyiasultak. Képi világának tárgyi motívumai: fa, ház, asszony természetes elemei festményeinek. Képein legtöbbször ezek szerepelnek; a valóság, amelyhez Pál Gyula mindig kötődött, mint a m" vészi megismerés alapjához. Ez akkor kap különös fontosságú hangsúlyt, ha tudjuk, burjánzana manapság azon tévhitek, amelyek a vizualitás, korszerűség és tudományosság álarcába bújva hirdetik a formai játékokban való élvezet egyedüli létjogosultságát, hivatkozva a rohanó időre az egypillantásra-befogadni-kényszerűségre, vagy az absztrakt mindenhatóságra. Ő így fogaim erről: Mit ér a művészetünk, ha nem gyökerezett szilárd talajba, ha elszakad a való élettől, a emberektől, ha nincsen honnan táplálkoznia és újra megújulnia. Valamilyen talajból táplálkoznunk kell, és amilyen föld táplál minket, művészetünket, olyan termés várható ezen a téren. Pál Gyula talaja a nyírségi föld lakóival, azok környezetével, sorsával, lelkivilágával egyűt A haláláig, ha közvetlenül nem is, de gondolataiban, a festőállvány előtt velük élt és érzett mind végig. A valóság feltárását tartotta fontosnak, annak őszinte érzelmeivel átitatott megjelenítését, úgy, hogy képeinek megértéséhez nem
4 kellett különösebb iskolázottság, a festészetben való jártasság, csak tiszta befogadóképesség. Olyan tiszta befogadóképesség és megértés, mint ami ilyen manipuláció nélküli, tőmondatokra redukált és tiszta szándékú az ő önmegmutatása. Képeiről így ír:. vágyam, hogy értsék tartalmukat, mert ezek a gondolataim, s e gondolatok onnan származnak, akikhez szólnak. Akik képeim látni akarták, és szóra bírták - soka vannak -, kérdezték és vallatták, talán megértették a különös festői szavakat, s rájöttek emberhangzásukra." Művészetéről, különösen a megyében, szélsőséges vélemények alakultak ki. Voltak, értetlenül - s ezt mintegy megmagyarázván önmaguknak - unottan vagy dühödten, vagy lekicsinylően álltak képei előtt. Igaza volt Kovács Gyulának, amikor úgy vélte, Nem unalmasa a folyton ismétlődő motívumok, mert ez a puszta valóság, és az utókornak így rögződnek, benn van a szeretés." Akik egyhangúsággal és színtelenséggel vádolták művészetét, azok szűk látókörüknél fogva nem vehették észre, hogy az mélyen tartalmi és gondolati-érzelmi igényű, amelynek nyilvánvaló és természetes következménye az a szín, forma és kompozíció, amelyet alkalmazott. Rozványi Márta írta:...rendkívül finom nüánszokra épített színvilága lényegében igen gazdag, és sokoldalúan fejezi ki a mű mondanivalóját. Határozott kontúrokkal építi képeit, azonban ezeknek feladata mindig a tartalmat kifejező, szinte zeneileg komponált ritmusok hangsúlyozása. Semmiképpen sem az öncélúan konstruktivista, vagy egyéb, külsőségesen felvett forma törekvések dokumentálása." Aki nem ismerte fel azon általánost, amit Pál Gyula a nyírségi különösből szintetizált, az nem érthette meg mély tartalmát, s nem élvezhette képeinek esztétikumát sem. Édesanyjához rendkívül nagy szeretettel vonzódott, mindvégig együtt élt vele, idős korában féltő gonddal ápolta. Az apanélküliség és az árvaházi élet csak növelte benne anyja iránti ragaszkodását, tiszteletét és szeretetét, akivel gyermekként együtt jártak a nehéz napszámba mások földjét kapálni. Az Asszony című kép édesanyja portréja, a jólétet nem ismerő, a kemény szolgálói és napszámosi munkában megöregedett falusi parasztasszonyé, akinek földarca egy egész életet, egy társadalmi osztály sorsát fejezi ki, a nyírségi homokhoz kötött, meggyötört, de soha meg nem tört emberét. Szomorú, szeretettel teli szemekkel tekint át az elmúló élet felett. A portréfestészetben ritka megoldás az életnagyságnál jóval nagyobb (57 X 60 cm), kereteit kitöltő arckép. Az arc tengelye átlós irányban hajlik felénk, s a sötét tónusú vonásokat még karakteresebbé teszi a kendő fekete kontúrja. A néző önkéntelenül is gyermekké válik a kifejezőerő hatására, és részesül a képről sugárzó gyöngéd tekintet melegéből. Hasonló gondolati és érzelmi tartalmú kép a Magányosan című. Kevés szóval - a szószátyárkodást mindig is megvetette -, pusztán a test tömegével ábrázolja az arc nélküli, személytelen asszonyt. Egy osztály képviselője ő is, a szikár, a terhüket megfeszített erővel viselő, csendes, dolgos embereké. Egy nagykendőbe bábozódott, durva faragású fához hasonló, belül azonban annál több érzelmet sejtető alak, amire a beszédes kezek utalnak. Azok közé a kemény asszonyok közé tartozik ő,... akiknek rejtett, még önmaguk előtt is szégyellt lelki szépségeire soha senki nem volt kíváncsi'' (Kovács Gyula), és akik méltán megérdemelnék az emberibb életet. A nagy felületen befestetlen barna farostlemez tökéletesen illeszkedik a képbe, őszinteséget, egyenességet és igaz tisztaságot sugallva. Ilyen mondandó ellenére sem válik szentimentálissá a kép, hanem lendületes, határozott marad, nem akar többet mondani, mint amennyit tényleg érez. Édesanyja példáján igen jól meglátta, megértette és átérezte a vidék asszonyainak sorsát. Anyjában őket látta, bennük pedig szülőjét ismerte fel. Majd mindegyik képén ezért is jelennek meg rendre a darabosra formált, nyűtt színű ruhák és hegyes kendőt viselve a szikkadt asszonyok, akikről így vall:... a hajdani nyírségi élet rettentő hétköznapjaiban mindig hősiesen helytálltak a parasztasszonyok. Kemény, fárasztó munkájuk közben gyermeket neveltek fel a mezsgyékben. A göröngyös földeken végzett munka, a földi munka szerszámai jellegzetessé, beszédessé alakította szikár testüket, mozgásukat. Érteni kell nyelvüket is. Számomra mindegyikük egy-egy nemes veretű mű: így látom őket helytállásuk közben a mezőkön. Alakjuk letisztult formája, szögletes mozgásuk, csúcsos fejkendőik kerékgyártó éveimet juttatják eszembe; a nagy suhintással bátor sújtásokkal rusztikussá faragott akácok felületére... Szekérelemekre emlékeztetnek (Meszelők, Kapálók). A Meszelők, Kapálók és Disznóölés című képein a falusi élet valamilyen munkamozzanata jelenik meg, a létért való harcot fegyelmezetten viselő, nagy tapasztalattal rendelkező, s éppen ezért életerős, kiegyensúlyozott ember, környezetében. Évente megismétlődő nagy jelentőségű pillanatok ezek. A disznóölés a jövő évi élelem biztosításának utolsó fázisa, az egész éves küzdelmes munka eredménye. Bizonyos értelemben ünnep, szertartás, mint az azt megelőző szüret, vagy az aratást követő új kenyér sütése. Azután a megújuló természettel együtt majd minden elölről kezdődik. A Disznóölés című kép szigorúan szerkesztett, mintegy a szertartás meghatározott sorrendjét, pontos szereposztását sejtetve, kifejezve. Mint sok más kép, ez is megélt gyermekkori élményből táplálkozott; a festő nemcsak szemlélője volt az izgalmas eseménynek, hanem hentesinasként résztvevője is. Az alaphangot a disznót tisztító alak lendületes mozgása adja meg. Az első látásra nyugodt, de valójában a következő teendőkre kész asszonyok és a cselekvésben majd őket követő, egyelőre beszélgető férfiak a feszültségteremtés szép példái. Így válik élővé a kép, elevenné a folyamat. A kisfiú érdeklődve figyeli
5 az eseményt, hiszen neki is megvan a maga feladata. Átellenben, mintegy egyensúlyként ott áll a famotívum, a vékony, zsenge fa, amely akarva-akaratlan a jövő jelképeként a fiúhoz kapcsolódik. Hosszú időt járhat be a képzelet. Igazolódni látszanak Pál Gyula szavai: Kemény férfiak, asszonyok és gyermekek nőttek itt fel. Nagy emberi tartalmat, egyetemes emberi érzéseket hordoznak. Problémáik gyakran az emberiség problémái is: ők is a jobbért, a szebbért küzdenek, dolgoznak, hogy gyermekeik, unokáik boldogabb jövőt éljenek." A teret határoló kerítés kis világa a benső kapcsolatot sugallja, a disznótor kis közösséget érintő, kitárulkozó, ünnep jellegének képi kifejezése. A művész itt sem részletez. Az arc és a kéz kidolgozásának hiánya nem tűnik fel. Itt a figurák jelenléte, tartása a lényeges. Úgy vannak leegyszerűsítve a formák, hogy mindenképpen elegendő jelzést, információt adjanak. A fagyos hideget és azt idéző szürkét az alakok meleg barnája oldja fel, a belőlük sugárzó erő és derű jelzéseként. Ez a festői törekvés tiszteletre méltó, mert festményeiben személyes érzelmeit úgy közvetíti, hogy a közösség érzelmeit is tolmácsolja. Hitt az élet legkisebb szépségeiben, az emberekben. Elkötelezetten realista és következetesen szocialista az ő művészete. Nem harsány, nem hivalkodó ez a képalkotás, hanem csendesen, de kitartóan, egyértelműen és világosan adja elő képi mondanivalóját. A mesterségbeli tudás rideg csillogtatása csupán, bármilyen magas szintű legyen is, szemétrevaló holmi, ha az ember nem szól az emberhez, a műveken át" - vallotta. Távol álltak tőle a hangzatos szavak, a magasztos vagy álszerény szerepek. Az ő munkái nem lakberendezési tárgyak, amelyeknek illeszkedniük kell a falak és a bútorok színeihez. Számára az volt a fontos, hogy képei különös némaságukban is beszédesek legyenek: és emberi léptékkel közelítsenek a nézőkhöz. Természetesnek tartotta a kimondást, a kifejezés kényszerét. El kell mondani mondanivalómat, mert helyettem ezt senki meg nem teszi. És ez így van rendjén' - írta egyszer. Képelemzések A festői mondanivaló többrétegű fölfejtése megkívánja a képi világ részletesebb elemzését. A legkövetkezetesebb eljárás (similis simile), ha megkíséreljük ezen összetett ábrázoló módszer megközelítését a részproblémák megvilágításával. Ha az előzőekben vázolt témaköröket tovább akarjuk bontani, mindenekelőtt az egyénközösség viszonyának igen különös, érzékeny megfogalmazásával találkozunk. Az élet alapkövetelményeinek, a mindennapok termelési, létfenntartási feladatainak megfelelő egyén szembetalálkozik sorsa nagy tragédiájával, individuumának elvesztésével. Ez a korszerűtlen termelési módból következő determináció rányomja bélyegét az egyén egész lényére és megjelenési attribútumaira. Ebből következően a képen magányosan álló figura mindig magában hordozza a közösség tragédiáját, sorsát. Ez a feszültséggel telítődött képi elem igen sokszor mint a decentralizált kompozíció fókusza jelentkezik. Az egyén közösségének képviselőjévé válik, s ezzel párhuzamosan megindítja harcát" saját individuumának kiteljesítéséért is. E kettős harc feszültségének következménye az az expresszivitás, amely ráébreszti a nézőt a figurák történelmi tragédiájára. A Tél című kép igen szépen példázza a fent elmondottakat. A képmező bántóan sivár, s az első pillantásra szorongással teli elidegenedés lesz úrrá a nézőn. A bal szélen megjelenő gyászruhás alak szélben feszülő formája konkrét kérdéseket támaszt: honnan jött, hová megy? E haladás hangsúlya, a hóban hagyott nyomok kalligrafikus foltja befejezetlenségével a bizonytalanság kellemetlen érzését kelti. Ez a vizuális bizonytalanság antropomorfizálódik a figurában, s válik egyetemessé a vihartépett fa lüktető, csupasz ágaiban. E motívumok ellenhatás-erősítéseként tárul ki a háttér mint a negatív bizonyosság félelmetes szimbóluma. Az alacsony horizontvonal monumentummá emelte az asszonyalakot. Így az az általánoson túl, a festő személyes végzetének látnoki megtestesülése. A fa és a figura között könyörtelenül növekvő távolság az elszakadás sorsszerűségének képi megnyilatkozása. A Gyülekezők (Örökváltság Nyíregyházán) című képen ritmikus tömegfolt jelzi a meghatározott cél felé áramló sokaságot. A kép a terméketlen homokra telepített szlovák (tirpák) lakosságnak állít emléket örökváltságuk 150. évfordulóján. Az ívben beforduló úton haladó emberek lendületét, törekvését hangsúlyozza az út szélén fölvillanó dinamikus, világos sáv. A cél világosabb, derűsebb házritmusainak vonzóereje - amely által az optikai ingerhatás a mondanivaló szolgálatába szegődik - a szem irányításával belerántja" a nézőt a tömegbe. Ha Tél című képe magányos asszonyaival szemben itt a tömeg, a közösség felől közelítjük a mondanivalót, azt tapasztaljuk, hogy a fent említett tragikus vonások átlényegülnek, a küzdelem magasztossá, felemelővé válik. Az egyéni tragikum közösségi erőfeszítésként jelenik meg, s a munka, a lét - kényszer munka, összekovácsoló erővé nemesedik. A tömegben részt vevő egyén tudatosan vállalja a sorsát, és ebben a pillanatban ' részesévé lesz a nagy egész történelmi fölemelkedésének. Ez a pozitívum a képen hatalmas erejű vonzásban ölt formát, az imaginárius tér legyőzi ' a néző és közte levő akadályokat, s magával sodorja a kívülállót. Az azonosulás azonban elveszti kényszer jellegét és a mondanivaló belsővé válása közben katartikus élményben részesít. A pillanat
6 jelentőségének feszültsége fokozódik a ritmusos sötét horizontvonal és az eget ostromló fa világos merőlegesének metszéspontjában. A fa egyúttal kettéosztja a teret, különválasztva így a két településforma stilizált jeleit. A képmező vertikális mélysége az emelkedés nehézségeivel társul, ugyanakkor a magasban levő haladási cél minőségi változást is sejtet. A heterogén sokaság közösséggé válása két síkon megy végbe. Az első a vizuális sík, a képi jelleg sötét-világos függőlegeseinek szintetizáló ritmikájából adódik. Ez visszacseng a kép fölső részén levő kerítések homogén formáján. A másik sík a képi tartalom megkapó kifejezése, mely az út végén álló templom organizáló szerepét húzza alá; a közösség így töltődik az eszmei egység súlyával, nyomatékot adva az új jövőbe vetett hit égi igazolásának. A Munkába menők című képen, az előbbivel ellentétben, a cél absztrakttá válik. A hármas csoportban haladó emberek a horizontra szerkesztés eszközével hangsúlyozott, elvont cél felé közelítenek. A munka itt mint végső elérendő nyer képi megfogalmazást, tónusában fénnyel telítve emelkedik ki környezetéből. Az emberi élet értelme szinte kultikus minőséget kap, kiemelve e mindennapi szertartás mindenekfölöttiségét. A résztvevők a beavatott biztonságával, s a tudás birtokosának felelőssége alatt görnyedve haladnak létük meghatározó és megváltó egyedüli tartalma felé. Az erős fekete horizont mögül kiömlő fény éles kontrasztot teremt az előtér sötét kontúrú alakjaival, melyek hát- és fejformái összekapcsolódó ritmusban vezetik a szemet egyik csoportról a másikra. E harmóniává komponált ritmikai képletek átlépik a vizualitás határát, s jól meghatározható zenei hatást indukálnak a befogadói érzelem mélyebb szférájában. Az eddigi, kép felé mutató elemzések most már szükségessé teszik annak vizsgálatát, hogyan kapcsolódhatnak a műalkotást nézők a művek belső tartalmához? Hogyan teljesedik ki az idődimenzió mint tartalmi elem az additív kontaktus létrejöttekor? A közösség-egyén probléma egy másik vetülete Pál Gyula művészetében, az idő és figurák száma, illetve elhelyezkedésének komponálási jelentősége. A képeken felbukkanó emberek általában konkrét irányba haladnak, s a kép szerkezete egyértelműségével erősíti e mozgás dinamikáját. Az alak vagy alakok általában a kép szélén helyezkednek el, így teremtve meg egy lehetőségmozgást, amivel megtelik a képmező rajtuk kívül eső része. A horizontális aszimmetria által indukált idő, a napi idő primátusa az idődimenzióban azáltal jön létre és erősödik föl, hogy a néző a fent említett kompozíciós mód miatt kívül reked a képi téren. A mindenkori jelen idő (a néző ideje) nem talál szerves kapcsolatot a képi idővel, kettősségük megmarad. Ezzel szemben a dinamikus vízszintesekkel megalkotott vertikális aszimmetria, a látóhatár szélsőségesen magas vagy alacsony elhelyezésében jelentkezik. Így telítődve a horizont mögötti misztikumával. A kép a nézőt ellenállhatatlan képzeletbeli mozgásra kényszeríti, ezzel átlépi a valós és képi tér határát. Az így képbe került" néző akaratlanul magával viszi saját idejét is, ezáltal a napi idő elveszítve elsődleges jelenlétét, az új, kívülről hozzá kerülő idővel nemzedékivé, történetivé tágul. A festő képein különböző hangsúlyú időértelmezést a célszerűség kedvéért logikai sorba rendezve elemezzük, mint e képi világok sajátos jelzéseit. A Koránkelő című kép aszimmetrikus kompozíciója a napi időegység nagyságrendjén bélül kelt időérzetet, azzal, hogy az üresnek tetsző képrész a várakozás feszültségével telik meg. Ez a feszültség a biztosan bekövetkező lépések jövő pillanatainak tudott, de jelen még nem levő ritmusára épül. Az így képileg teremtett idő, aláhúzva a kerítés cikcakk lezárásával mint ütemjelzéssel, dialektikusan szimmetrikussá egészíti a kompozíciót. Hasonló elhelyezést találunk az Átjáró utca című képen. A két asszony a képbe lépés utáni, megbolygatott nyugalom vibrálásában halad. Haladásuk iránya meghatározott, hiszen a barna ház sarkánál nyíló keskeny sikátor ellentmondást nem tűrő vonzerejű. A képi mélységbe szűkülő utca szinte fizikai törvénynek engedve gyorsítja egyre jobban a szem útját az ismeretlen felé. Ez az ellenállhatatlan képbe kerülés új, fiktív szituációba hozza a nézőt, s maga is hátra-hátratekintve halad" az öregasszonyok előtt. Az ablakok sokat sejtető tekintetének felkiáltó fehérei hangsúlyozzák a képi tér nemzedéki idővel való bővülését. Az Ereszkedő című képen már a valóságban" is létrejön az eddig csak lehetőségként létező mozgás. Az egymással ellentétes irányban és a derékszögbe kanyarodó úton haladó emberek irracionális képi síkon mozognak. Az út, amelyen ez a mozgás történik, még a pálgyulaí ' utak-utcák között is feltűnően sok drámaiságot mutat, a szinte önmagába forduló, párhuzamos visszakaparásokkal kialakított és az elmaradhatatlan famotívummal bezárt, indulatosan tördelt foltjaival. A mély, sötét tónusok még inkább éreztetik az ég felé" futó út világosát. Az így elkészített térben fölfelé emelkedő két alak a misztikus ismeretlen legyőzésére induló balladai hősökkel rokon. Magányosságukat húzza alá a felőlük jövő fogat: az utolsó emlék a maguk mögött hagyott mindennapi világból. Vállalkozásuk heroikussága kiváltja a néző szimpátiáját, aki egy képzeletbeli azonosulással indul föl a meredeken, saját léte személyes küzdelmei felé.
7 A fentieknek mintegy szintéziseként értelmezhetjük az Estét követte a hajnal című képet. A napszakváltás sejtelmes árnyalatai, az épületsíkok erőteljes metszésvonalaival határolva teremtik meg az új nap kezdetének kifejező hatását. Ebben a hajnali derengésekkel, ismeretlen fényekkel jellemzett térben bukkan föl, a kép jobb alsó szélén, az alig észrevehető lovasfogat, amely egycsapósra megváltoztatja az eddig csupán hangulati töltésű képet. A fogaton ülő alakok még hajnal előttről" indultak, a jelen előzményeként. Megérkezésük és haladási irányuk a fény, világosság felé tartó útra merőleges; szinte elmennek a kitárulkozó lehetőség előtt. Mozgásuk nyugodt, egyenletes, ellentétben az íves, lendületes utca végén a hajnalba forduló" alakkal. Ez a kettősség növeli a kép feszültségét, s készteti a nézőt valamelyik irány követésére. A választás hamar eldől, hiszen a vizuális jelzések egyértelműek, a világos házfalak közötti, fekete ívekkel futó út kapuként tárul elénk. Ezt a tagolást segíti az árnyékos oldalon levő két ablak, amelyek megdöbbentő színeikkel új, a képi téren belüli másodlagos tereket nyitnak, ám ezek örökre megőrzik a titkukat az őket takaró falak mögött. A Pál Gyula képeinek igen jelentős részén immanens elemként szereplő házak különös belső tartalom hordozói, azon egymást erősítő kettősségnél fogva, hogy a ház asszociációs értéke: egy részt téri kerete, másfelől mint a benne leélt, a születéstől a halálig tartó életidő, folyton megismétlődő tagolása az emberiség létének. A ház-ember kapcsolat a tartalmin kívül formai elemekkel is gazdagszik, természetes kölcsönhatásban válik egymáshoz hasonlóvá a valóságban kettős; élő és élettelen, rávilágítva oly emberi értéktörvényekre, amelyekről hajlamosak vagyunk megfeledkezni, s amelyek nélkül talajtalanná, múltnélkülivé, és ezáltal értelmetlenné silányul az egész élet. A ház - arcok minduntat visszaköszönnek a képeken, egyre árnyaltabban, egyre gazdagabban. Az Ismerősök című kép (1 asszonyfejei egyértelműen igazolják ezt a feltevést, ha a Ház kerítéssel című képpel veti össze. A háztetők kendőszerű vonalai kiegészülnek a szemablakokkal, s a formai párhuzam erőltetettség nélkül mutat rá a festő gondolatvilágának alapvonásaira. A mindenütt megjelenő, folytonosságot jelző kerítésritmusok az időbeli végtelenség nyugalmát adják; a nép öröklétében bízó hit képi megfogalmazásait. Nem is festeni, inkább érezni kell a paraszti életet képeinkre; ebben áll a nagy»titok< És minél magasabb szinten, kvalitással álmodjuk - érezzük újra és újra - képeinkre őket, annál hitelesebb, egyetemesebb értékű lesz alkotásunk. Ismerni, élni és átélni kell egyszerű és tartalmas életüket. Olyan egyszerűen kell festeni őket és tartalmasan, amilyenek ők maguk. Nemes feladat ha egy festő célul tűzi ki, hogy tőlük tanulja a Festészetet" vallotta Pál Gyula. E tanulás" közben érett színvilága egyedülállóvá, s az elmélyülten közelítő néző számára rendkívül gazdaggá. Erős feketéivel, alumíniumporral derített fehérjeivel, szürkéivel a keménységet, barnáival zöldjeivel a lágyságot és melegséget, távolba illanó kékjeivel a tisztaságot fejezi ki. Ezeknek a színeknek megannyi tónusátmeneteit alkalmazta; így vált ő egyszerűen - színessé. Színeiről ő mag így ír: Mezei munkák beszennyezte, megkopott, kihagyott, viharvert ruháik, napszítta barnítot bőrük, környezetük soha nem látott finom színvariációkat kínáltak ajándékul képeimbe." Markánsak és kifejezőek ezek a színek; Megkopott feketék, barnák és zöldek, élénk és ezüstös fehérek, félig kimondott lilák és szürkék hideg-meleg milliónyi változatai. Vihar előtt című kép. Ezeknek a színeknek, ritmusoknak tiszta zenei csengését megértjük, hiszen: szerette citerát, a furulyát, a hegedűt. Tisztán, szépen muzsikált, énekelt" (Székelyhídi Ágoston). A húr pendülésére emlékeztető pici pirosak, vagy az ablakokon fölsikoltó fehérek mind egy-egy hang élményt intonálnak bennünk, s aki ismerte citerajátékának drámai improvizációit népdaltémákra, képei nézése közben ott érzi e hangokat a házak, emberek között. [Búcsúban, Amikor még legény voltam... ] E rövid tanulmányt Székelyhídi Ágoston summázó gondolataival zárjuk, abban a reményben, hogy munkánkkal sikerült törleszteni a festő iránti adósságból, és ráirányítani a figyelmet egy életmű még nem kellően ismert és elismert értékeire. Pál Gyula festményeiben azt az igazságot fogalmazta meg, hogy ez a világ minden kicsinysége, zártsága, minden egyszínűsége ellenére bizonyos nagyságot hordoz magában. Emberi nagyságot. Ezért rakta egy csomóba, egymás mellé-mögé, egymást erősítő sorba alakjait, ezért csinált drámai szerkezetet határozott, indulatos vonalaiból, ezért emelte meg a horizontot; mert ezt a nagyságot így tudta kifejezni. Felemelte a hol lapályos, hol szelíden dombos nyírségi földeket, falukat, tanyákat, udvarokat. Így nőttek méltóságossá, naggyá a valójában alacsony házak, kerítések, végtelenné és élet tőt duzzadóvá a nehezen termő, zegzugos földek." IRODALOM
8 Kovács GYULA: A IX. Szabolcs-Szatmár megyei kiállítás (Művészet 1965/6) ROZVÁNYI MÁRTA: Pál Gyula kiállítása a Fényes Adolf Teremben (Művészet 1966/7) FURKÓ ZOLTÁN: Teremtő művészet (Pál Gyula világa) (Művészet 1967/8) TÓTH ERVIN: Pál Gyula (Medgyessy Terem) (Alföld 1968/4) SZÉKELYHIDI ÁGOSTON: Pál Gyula fejfájára (Kézirat) A Pál Gyulától vett idézeteket kevés kivétellel a művész hátrahagyott kézirataiból idéztük. A kötetben szereplő képek eredetijei a művész özvegyének tulajdonában vannak. Felelős kiadó: Géczi Ferenc Kiadja a Megyei Városi Művelődési Központ, Nyíregyháza Alföldi Nyomda, Debrecen
A dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenBorbély Károly A pálya íve
Borbély Károly A pálya íve Barabás Miklós munkásságáról (Kézdimárkosfalva, 1810-1898, Budapest) Hogyan van kódolva egy életpálya és miként kapcsolódhat az egy nemzet kultúrájának fejlődéséhez? Hogyan lesz
RészletesebbenBAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek
A Tessedik Sámuel Alapítvány tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait 2014. október 19-én (vasárnap) 16 órára BAJKÓ DÁNIEL és KOVÁCS KITTI festõmûvészek CSAK AMI LESZ, AZ A VIRÁG... címmel rendezett
RészletesebbenÉGERHÁZI IMRE festményei az Alföldrôl
ÉGERHÁZI IMRE festményei az Alföldrôl 1 HAJDUBÖSZÖRMÉNYI UTCARÉSZ I. olaj, farost 80x100 1984 HAJDUBÖSZÖRMÉNYI UTCARÉSZ III. olaj, farost 70x100 1984 2 HORTOBÁGY (LOVAK) olaj, farost 60x90 1982 HORTOBÁGY
Részletesebben"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség!
"Biciklitôl az űrhajóig" (A. Bak Péter magángyűjteménye) Kedves művészetszeretô, múzeumlátogató Közönség! Meghívom Önt a Városligetben lévô Közlekedési Múzeumba, ahol az Erzsébet teremben rendeztek kiállítást
RészletesebbenHiszen csak közönséges mutatványosok vagyunk
Kelemen Emese Hiszen csak közönséges mutatványosok vagyunk Berniczky Éva: Várkulcsa, mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztõk. Magvetõ Kiadó, Budapest, 2010 Berniczky Éva Várkulcsa című novelláskötete
RészletesebbenMerítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig
Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,
RészletesebbenCsaládi nap című pályázati programról szóló beszámoló
Családi nap című pályázati programról szóló beszámoló Készült: Időpont: Csillagvár Waldorf Tagóvoda 8200 Veszprém Szent István út 12. 2013 november 25-december 05-ig A megvalósításban résztvevő óvodapedagógusok:
RészletesebbenAtmoszférák Siska-Szabó Hajnalka kiállítása
2015/06/17-2015/07/11 Erdély elvarázsolt tündérország, ezt bizonyítja alkotásaival Siska-Szabó Hajnalka is. Megszólalnak a múltból fogant jelen idő balladái, a kettősség karéjában született hangulatok.
RészletesebbenPETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ
PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ BÚZAVIRÁG TAGÓVODA Kaposvár 2009 107 1. AZ ÓVODA ADATAI: Az
RészletesebbenRadosza Attila képzőművészeti pályázati tervdokumentáció Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar Tanszálló
Radosza Attila képzőművészeti pályázati tervdokumentáció Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar Tanszálló B./C m ű l e í r á s A tanszálló olyan oktatási hely, amelyben
RészletesebbenNyíregyházi Főiskola Rajz tanszék Szakdolozat Pál Gyula élete és művészeti munkássága
Nyíregyházi Főiskola Rajz tanszék Szakdolozat Pál Gyula élete és művészeti munkássága Konzulens: Nagy Lajos tanszékvezető főiskolai docens Készítette: Takácsné Papp Mónika olasz-rajz hallgató Nyíregyháza
RészletesebbenTömbösített tanmenet 5.o
Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenAz Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt.
csendes óráimban, vagy álmatlan éjszakáimon át kirajzolódtak előttem a mélytitkú tárnák s gyakran hallani véltem a gépek zakatolását s a verejtékhúzó csákányok döngését a rózsafáim alatt, vagy a templomunk
Részletesebben2017. február 9. Horváth Kinga
ALAKRAJZ II. A félév során a téma elsősorban az emberi test ábrázolása és a tér és az emberi alak kapcsolata. A pontos, arányokra koncentráló, jól komponált rajzok elkészítésén túl cél, hogy eszközök,
RészletesebbenCommunitas beszámoló
Communitas beszámoló Az ösztöndíj legnagyobb részét nyersanyagokba fektettem, így születtek az új festményeim. Az összeg másik részét pedig arra használtam, hogy néhány utazást finanszírozzak a környező
Részletesebben2018 Idősek Napja. Tisztelt Ünnepeltek, Hölgyeim és Uraim!
1 2018 Idősek Napja Tisztelt Ünnepeltek, Hölgyeim és Uraim! Taktaszada Község Önkormányzata és a faluközösség nevében minden kedves jelenlévőt szeretettel köszöntök az idősek világnapja alkalmából rendezett
RészletesebbenPalásti Renáta. önéletrajz
Palásti Renáta önéletrajz Név: Palásti Renáta Születési idő: 1978 február 16. Telefon: +3620 559 5025 E-mail: palastirenata78@gmail.com Honlap: www.palastirenata.hu STÍLUSIRÁNYZAT A mai kor értő szemével
RészletesebbenNTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója
A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei
RészletesebbenBUDAPEST - AZ ÉRZÉS IDEJE.
BUDAPEST - AZ ÉRZÉS IDEJE. HAJDU ORSOLYA - RAMOCSAI SEBESTYÉN TDK 2012 URBANISZTIKA TANSZÉK MŰVÉSZETI SZEKCIÓ NEM LÁTHATOTT SEMMIT KONZULENSEK VARGA IMRE, URBANISZTIKA TANSZÉK - BELSŐ KONZULENS KÉKESI
RészletesebbenA HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap
A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon
RészletesebbenKÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenDénes Zsófia. Úgy ahogy volt és
Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.
RészletesebbenCímlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása
Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső
RészletesebbenFutó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar
Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra
Részletesebben2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett
2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött
Részletesebbencsendéletei szintén meghatározóak ben többirányú változás állt be müvészetében. Uj motívumok mellett azonban egyre gyakrabban
t a_ft, I L. n ; I cn I % 1 i falvakban etnológiai gyüjtőmunkát folytatott. Vonalas rajzokban örökítette meg az általa fontosnak vélt motívumokat. A szintézis e módszerét konstruktiv-szürrealista tematika
RészletesebbenA szorongás apoteózisa. Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában
Feledy Balázs A szorongás apoteózisa Finta Edit kiállítása és könyvének bemutatója a budapesti Vármegye Galériában Megjelent a Bárka 2013/1. számában Egy kiállítás megnyitására kaptunk meghívót szeptember
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő. 11. évfolyam. A vizuális nyelvi elemek adott technikának
VIZUÁLIS KULTÚRA Vizuális kultúra emelt szintű érettségi felkészítő 11. évfolyam Heti 2 óra Évi 72 óra 1.1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín -
RészletesebbenVallomások, gondolatok
Vallomások, gondolatok Elhangzott a Szervátiusz Jenő díj átadása alkalmából 2014. 11. 19-én Tudattal és lélekkel megáldott emberi sorsunk ég és föld közé feszül. A bennünket körülvevő csodálatos kinti
RészletesebbenA mi fánk. "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,
A mi fánk "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, Ha nem lennének fák és madarak." (Horváth Imre) 2013.04.30. 1-2. óra Magyar nyelv és
RészletesebbenA legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/
DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település
RészletesebbenKőrösi Csoma Sándor Általános Iskola
Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás
RészletesebbenSzilánkok KOPPÁNY ATTILA. Festőművész kiállítása. Körmendi Galéria 1055 Budapest, Falk Miksa u július 2 26.
Szilánkok KOPPÁNY ATTILA Festőművész kiállítása Körmendi Galéria 1055 Budapest, Falk Miksa u. 7. 2008. július 2 26. Szilánkok Koppány Attila erőteljes, expresszív képi metaforái és struktúrái az emberi
RészletesebbenSzent István körút 10.
Szent István körút 10., Weiss-ház Választott házam a Szent István körút 10-es szám alá esik, a Tátra utca és a körút sarkán, helyrajzi száma: 25105. 1884-től, a körút ezen szakaszán Weiss Manfréd és családja
RészletesebbenJavaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének
Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének a Tiszavasvári Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Tiszavasvári Város
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES
vevő levelező tagozatos hallgatónk a 2013/2014 tanév őszi félévében, 1 napos intézménylátogatáson vehessen részt az Ön által vezetett kórházi Csecsemő- és gyermekosztályon. Az adatgyűjtés és a megfigyelés
RészletesebbenKÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK INTERJÚ KÉSZÍTÉSE
KÁRPÁT-MEDENCE KINCSEI VETÉLKEDŐ 2. FELADAT Csapatnév Vörösmarty-Fröccs Település Pincehely Interjúalany Spacérné Szili Zsuzsanna INTERJÚALANY: SPACÉRNÉ SZILI ZSUZSANNA CSAPAT NEVE: VÖRÖSMARTY-FRÖCCS 1/1
RészletesebbenKÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK I. FELADATLAP Művészettörténet Teszt jellegű, rövid feladatok 30 pont 1. Az alábbi fotókon ókori egyiptomi műemlékeket, alkotásokat
RészletesebbenÚJPEST SZÍNDINAMIKA helyszínrajz
Felújított épület. I. helyszín II. helyszín III. helyszín Bercsényi út Görgei Artúr út Závodszky Zoltán utca Szigeti József utca helyszínrajz IV. helyszín V. helyszín VI. helyszín Isvtán út VII. helyszín
RészletesebbenHarmonikus színkombinációk. Szebb életterek. CombiColours a BLANCO színes mosogatóközpontjai.
Harmonikus színkombinációk. Szebb életterek. CombiColours a BLANCO színes mosogatóközpontjai. 555_10_Farbbroschuere_HU.indd 1 17.11.2010 15:24:16 Uhr Kreatív megoldásokat kínálunk. BLANCO CombiColours
RészletesebbenMEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZETI VERSENY ALSÓ TAGOZATOS TANULÓK SZÁMÁRA (1-4. ÉVFOLYAM) Versenykiírás a 2017/2018-as tanévre
MEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZETI VERSENY ALSÓ TAGOZATOS TANULÓK SZÁMÁRA (1-4. ÉVFOLYAM) A természet varázsát ontja bőven: A fűben, a virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná
RészletesebbenRehabilitációs nevelő, segítő Szociális segítő
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMegrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy
1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház
Részletesebbenszép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható
Mi jut eszedbe a művészetről? szép, harmónikus, kellemes, monumentális, érzelmekre ható Mit jelent a művészet szó? mű (nem valódi) ember által csinált készített dolog teljesítmény, munka (kunst-német)
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam
SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.
RészletesebbenHÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség
HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok
RészletesebbenElső nap. Jól éreztük magunkat, sok szép, újat tanultunk Erdély történelméről és számos szép, régi építményt láthattunk.
Első nap Reggel 6-kor indultunk a Cseresnyés Kollégium elől. A határ átlépése után az első megállónk Nagyszalonta volt. Megnéztük a város főterét ahol Erdély egyetlen Kossuth Lajos szobor található. Ellátogattunk
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenA színházi előadás elemzési szempontjai
A színházi előadás elemzési szempontjai I/a) Az előadásról, a színházi jelrendszerről globálisan Miről szól számodra az előadás? Mi a rendezői elképzelés, koncepció lényege szerinted? Milyen címet adnál
RészletesebbenMajor Henrik karikatúrái kiállítás
2015/06/20-2015/07/11 Kézirattárunk Major Henrik világhírnévre szert tett karikaturista, festő életművéből rendez kiállítást június 20. és július 11. között. A tárlat a karikaturista Major sokoldalúságának
RészletesebbenDEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése
DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni
RészletesebbenMűvészet minden, amit jól csinál az ember. Jessica Beck /2016. Tanév. Urbánné Tóth Rita Munkaközösség vezető
A művészeti munkaközösség éves munkaterve Művészet minden, amit jól csinál az ember. Jessica Beck 2015./2016. Tanév Munkaközösség vezető A festészet tudománya a ponttal kezdődik, majd a vonal következik.
RészletesebbenMindenkit Szeressetek
Gondolatok Mindenkit Szeressetek Életem napjaiban Szivem sarkaiban Egyszerű szeretettel Gondolok mindenkire. A szél fújásával Szabadon száguldok. Szivem dobogásával Ajkam suttogásával Szeretettel kérlek
RészletesebbenDebrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.
Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa
RészletesebbenMEGJÁRT UTAK EMLÉKEI
MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus
RészletesebbenVölgyi Skonda Gyűjtemény
5S Í K Völgyi Skonda Gyűjtemény Fogadják szeretettel a kiállításunkat! Skonda Mária és Völgyi Miklós MŰGYŰJTÉS, MECENATÚRA a Völgyi - Skonda Kortárs Gyűjteményben Vácott születtem és egész életemben gyűjtöttem.
RészletesebbenEGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.
EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések
RészletesebbenA kompetenstől, az elkötelező vezetésig
A kompetenstől, az elkötelező vezetésig Gondoljon egy eseményre az elmúlt időszakból, ami pozitív érzéseket keltett Önben! Megvan? Mi az a pozitív érzés? Ízlelgesse raktározza el! Miről fogunk beszélgetni?
RészletesebbenHegedüs Endre festőművész Visszatekintés című tárlatát
bemutatja Hegedüs Endre festőművész Visszatekintés című tárlatát válogatás az elmúlt 15 év alkotásaiból Nagykovácsi III. 40x55 cm Maglódi kertek 40x60 cm Szeszfőzde 40x55 cm Újpesti utca 40x50 cm Sikátor
RészletesebbenDigitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő
1 Digitális matematika taneszközök a hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában Szerző: Huszka Jenő 2009 1 2 Digitális pedagógia, digitális tananyagok Digitális pedagógia: minden olyan hagyományos (instruktív)
RészletesebbenÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás
ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez.
Részletesebbenigények- módszertani javaslatok
Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után
RészletesebbenDr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?
RészletesebbenLouise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet
Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és
RészletesebbenKompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.
Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,
RészletesebbenAz esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink
RészletesebbenNagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program
Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Tartalom Bevezető..3.old. 1. Gyermekkép...4.old. 2. Óvodakép 5.old. 3. Nevelési cél.7.old. 4. Az óvodai nevelés általános feladatai.8.old.
RészletesebbenSzeretet volt minden kincsünk
Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van
RészletesebbenGALÉRIA. Digitális Fotó Magazin 2014/7.
014-025_galeria_rafal:port 2014.10.20. 16:08 Page 14 14 GALÉRIA Digitális Fotó Magazin 2014/7. 014-025_galeria_rafal:port 2014.10.20. 16:08 Page 15 www.fotomagazin.hu Gyönyörű fények, elképesztő tájak,
RészletesebbenBolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Környezet- ismeret
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen.hu Környezetismeret
RészletesebbenSinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL
Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet
RészletesebbenFAZAKAS TIBOR. (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.
FAZAKAS TIBOR JÓZSEF ATTILA (...) dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. Fazakas Tibor életpályája, munkája meggyőzően tükrözi e gondolatot. Érdemes ezen életművet méltatni,
RészletesebbenMediterrán külső, modern belső MODERN HÁZAK LAKÁSOK 75
Élettér A kert fő attrakciója a nagyméretű, L alakú medence. Ha a nyári grillezéskor valakinek melege van, a padról akár egyenesen beledőlhet a vízbe 74 MODERN HÁZAK LAKÁSOK Mediterrán külső, modern belső
RészletesebbenJavaslat a [Cserépfalui Református Egyházközség című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a [Cserépfalui Református Egyházközség című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Szilágyi Zoltán (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015
Részletesebben1. Gedő Ilka: Csendőrök, 1939, ceruza, papír, 229 x 150 mm, jelzés nélkül (leltári szám: F 63. 201)
A Magyar Nemzeti Galériában őrzött Ilka-grafikák Az első három rajz kivételével, amelynek fotóját 2006. május 21-én kaptam meg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályától, az összes mű reprodukálva van
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,
RészletesebbenÉrzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenXVIII. évfolyam XII. szám
XVIII. évfolyam XII. szám Az IPA világszerte a rendvédelmi szervek aktív és nyugalmazott állományából toborozza tagságát, célja a formális, szakmai kereteken túlmutató személyes kapcsolatok kialakítása,
RészletesebbenAlulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs
Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens
Részletesebben1. Logó család: Kör + pajzs
1. Logó család: Kör + pajzs Kulcsszavak: modern, globális, hagyományőrző A kör + pajzs családhoz tartozó logók mindegyike magában hordozza az alább felsorolt tulajdonságokat: a kör alap, a letisztult formák
RészletesebbenZajácz Edina. Csöndmadár
Zajácz Edina Csöndmadár Ezt a könyvet nem szabad egy ülésben elolvasni. Talán rosszul fogalmaztam, helyesebb és pontosabb úgy volna, hogy ezt a könyvet nem lehet egy ülésben elolvasni, és nem is elsősorban
RészletesebbenPEDAGÓGUSNAPI ARANYGYŰRŰ ELISMERÉS (Gönczy Barnabásné tanító)
(Gönczy Barnabásné tanító) Diplomáját 1977-ben vette át a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Pályakezdőként Nyírbátorban helyezkedett el. Az elmúlt 40 év során, ha iskolát váltott is, de
RészletesebbenÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI ÓVODÁNK ÜNNEPEI
ÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI Óvodánk a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását egyik legfontosabb feladatának tekinti. Megteremtjük azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés
Részletesebbenakril, pasztel, homok, vászon
portfolio2016 a r t i s t i. h u Vak Bottyán 14. akril, pasztel, homok, vászon 100x100 cm 2014 POSZT 2008 - Festők versenye II. díj Lorena olaj, pasztel, homok, vászon 100x100 cm 2008 EZÜSTGERELY 2016
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam
KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam 51/2012.XII.21.EMMI rendelet 1.sz melléklete alapján Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb
RészletesebbenAikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása
Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt
Részletesebben.a Széchenyi iskoláról
Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk
RészletesebbenMagyarországi diákok az erdélyi felsőoktatásban
w kutatás közben 139 Azonban veszélyként látjuk azt, hogy az új szervezeti struktúra esetleg egy újabb, tartalom nélküli, merev, formális keretté alakulhat, egy újabb ernyővé, amely az autonómia jelszava
RészletesebbenAPÁK, FIÚK. Vajdovics Zsuzsanna
APÁK, FIÚK Vajdovics Zsuzsanna Lénárd Sándor író, költő, fordító és orvos (1910 1972) élete az örökös újrakezdés jegyében telt el: háromszor cserélt hazát és nyelvet, amikor az első világháború után szülővárosából,
Részletesebbenhttps://suliszerviz.com/kiemelt-rendezvenyek/259-xi-diaktarlat-2016-dijazott-alkotasok
Szép eredményeket értek el rajzosaink októberben. Három rajzpályázat eredményeinek összefoglalása képekkel: 1. XI. Országos Középiskolás Képzőművészeti Diáktárlat (Hajdúszoboszló) 2. Rajzpályázat az 1956-os
RészletesebbenSzéljegyzetek egy óvodai integrációhoz
Széljegyzetek egy óvodai integrációhoz (az intuitív esetkezelés lépcsőfokai) 2009. február 2013. február Vázlat: - ismerkedés (ismerkedés tulajdonságok előélet) - kezdetek (az anya a nagymama kötődések)
RészletesebbenEgy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer
Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Menetrend szerint Megyeren kezdjük az évet Kristófnál. Figyelemreméltó itt az eszmeiség. Mindig sikerül így alapot teremtenünk
Részletesebbene-book // STÍLUSGYAKORLAT A KORTÁRS VALÓSÁGHOZ // // VÁZLATOK, KÉSZ GRAFIKÁK, FESTMÉNYEK, SZÓKÉPEK, EGYEBEK... //
e-book // STÍLUSGYAKORLAT A KORTÁRS VALÓSÁGHOZ // // VÁZLATOK, KÉSZ GRAFIKÁK, FESTMÉNYEK, SZÓKÉPEK, EGYEBEK... // ALL RIGHTS RESERVED CyberBooks Kiadó 2004 PÁLNAGY LÁSZLÓ KONTÚRTÉR, VONALSÓHAJ, SEMMIPONT...
RészletesebbenA BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete Hatályos: 2013.szeptember 1. TARTALOM Tartalomjegyzék 2. 1.Bevezető 5. 1.2.Az óvodánk adatai
Részletesebben