Egy kialakulóban lévő komplex társadalom felfedezése. A fali népcsoport a Mandara hegységben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy kialakulóban lévő komplex társadalom felfedezése. A fali népcsoport a Mandara hegységben"

Átírás

1 Egy kialakulóban lévő komplex társadalom felfedezése. A fali népcsoport a Mandara hegységben Galántha Márta James H. Wade Jelen írásunk egyik célja, hogy röviden bemutassuk többéves terepmunkánk tágabb színhelyét, az ott folyó néprajzi kutatásokat, illetve hogy nagy vonalakban vázoljuk ottani munkánkat. A cikk második részében megpróbáljuk összefoglalni, hogy hogyan látjuk a Mandara hegység kasztrendszereiben a kasztok és a főnökség (chieftaincy 1 ), valamint a kasztok és a nemek viszonyát; két kérdéscsoportot, amely fontos részét képezi az itt kialakult komplex társadalmak kutatásának. É S Z A K K E L E T - N I G É R I A A F R I K A I M I K R O K O Z M O S Z A Nigéria északkeleti határállamai, Yobe, Bornu, Adamaua és Taraba államok, különleges és vonzó mikrokozmoszként foglalják magukba a kontinens egészét, a Szahara szélét képviselő Yobe-tól, valamint Bornu szavannáitól Taraba füves fennsíkjaiig és trópikus erdeiig. Ezt a két merőben különböző világot kötik össze észak-dél irányban Adamaua nem túl magas, de lélegzetelállítóan szép, bár sokszor zordonnak tűnő hegyvonulatai, melyek a vízválasztót képezik Nyugat- és Közép- Afrika között. Közülük a Mandara hegységet kell kiemelni a Benue folyótól északra, és az Alantika hegységet, Nigéria legmagasabb csúcsával, a 2,419m magas Chappal Waddi-val, a folyótól délre. A legészakibb hegyeken túl fekszik a Csád-tó, és Afrika egyik történelmileg legjelentősebb folyosója, amely összeköti Nyugat-Afrikát a Nilus völgyével és Afrika szarvával. Ugyancsak itt metszi ezt a folyosót az egyik történelmi, a Szaharát átszelő kereskedelmi út, amely a szudáni területeket kötötte össze Észak-Afrikával a sóban gazdag Bilma oázison át. Sok évszázadon keresztül a fentebb vázolt terület északi részén terült el Kanem-Bornu korai mohamedán állama. A domináns kanurik mellett ez az államalakulat magában foglalta többek között a shuwa arabokat is az i.sz. 15. századtól, akik Afrika arab penetrációjának legdélnyugatibb képviselői. Ugyancsak megtaláljuk itt a különböző fulbe (Fulani, peul) csoportokat a Szaheltől le egészen a Mambilla fennsík zöldellő dombjaiig, letelepedett városlakókat csakúgy, mint a karakterisztikus nomád szarvasmarha-tenyésztőket. Nomadizmus illetve félnomadizmus nemcsak a fulbékat jellemzi, hanem a shuwa arabokat, és jelentős kanuri csoportokat is, mint például a koyam és a badawai. A terület lakóinak legnagyobb részét azonban a földművelők teszik ki, több mint ötven különböző etnikummal rajzolva meg egy igazán összetett néprajzi mozaikot. Néhány csoport több százezerre tehető, néhány olyan kicsi, hogy meg is szűnt, mint külön etnikum. Mivel itt van az érintkezési területe háromnak Afrika négy nagy nyelvcsaládjából a nílusi-szaharainak, az 160

2 afroázsiainak és a Niger-kongóinak, így ez egyben egyike Afrika nyelvészetileg is legösszetettebb vidékeinek. Sajnos ugyanakkor Afrika eltűnőfélben lévő nyelveinek is egyik zónája. Ez a nagyfokú etnikai és nyelvészeti komplexitás, amelyet most csak nagyon vázlatosan jelöltünk, tükrözi Afrika ezen részének természeti változatosságát és hosszú, összetett történeti múltját. Úgy gondoljuk, hogy kivéve a terület kutatóit, Nigéria északkeleti része viszonylag kevéssé ismert még azok számára is, akik valamilyen módon komolyan érdeklődnek Afrika iránt. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy vidékünket szerencsére nem jellemzik az Afrikában oly gyakori szárazságok, éhínségek, menekülttáborok és komolyabb fegyveres konfliktusok. Talán éppen ugyanezen okok miatt a terület egy részén komoly kutatások folyhattak, melyeket az alábbiakban vázolunk, külön hangsúlyt helyezve a Mandara hegység területére. E T N O G R Á F I A I K U T A T Á S O K E G Y H O S S Z Ú T Ö R T É N E T R Ö V I D E N Európa tudományos érdeklődése a Csád-tó medencéje iránt gyakorlatilag a nagy német utazókkal, Heinrich Barth-tal ( ) és Gustav Nachtigallal ( ) kezdődött. Az ő többkötetes útleírásaik 2 a mai napig nélkülözhetetlenek nyelvészek és néprajzkutatók számára egyaránt, és különösen Nachtigal még ma is élvezetes olvasmány. A gyarmati időszakból az adminisztrátor Palmert és az angol kormány hivatalos antropológus-néprajzkutatóját, Meeket kell kiemelnünk. Bár az ő műveik 3 a korábbi német utazók, Barth és Nachtigal írásaival összehasonlítva ma már kissé porosnak tűnnek, változatlanul nagyon értékesek. A gyarmati időszak utáni néprajzi és rokon jellegű kutatások több vonalon is futottak, amelyek közül mi csak azokat az újabbkeletű programokat emeljük ki, amelyek az interneten is megjelentek, és így könnyebben hozzáférhetőek. A Német Kutatási Alap SFB 268-as programja drámai módon élesztette fel a német tudományos érdeklődést a terület iránt, mely érdeklődés tulajdonképpen sohasem szűnt meg teljesen. A program, Kulturentwicklung und Sprachgeschichte im Naturraum der westafrikanischen Savanne, ( mely 1988 és 2002 között számos német és nigériai kutató munkáját fogta össze, szociálantropológusokét, etno-muzikológusokét, régészekét és paleobotanikusokét, földrajzosokét, történészekét, valamint nyelvészekét és az afrikai szájhagyománnyal foglalkozókét. A munka eddigi eredményei több mint tizenöt kötetben jelentek meg. 4 Két további kisebb honlap is született az SFB 268-as program nyomán, Editha Platte és Bosoma Sherif néprajzi, történelmi, irodalmi jellegű oldala ( illetve a frankfurti egyetem régészeti, paleobotanikai oldala ( Meg kell említeni egy kisebb, szintén német vállalkozást, a Bornu Zenedokumentációs Programot (BMDP : Borno Music Documentation Project), 5 melynek aktív gyűjtő fázisa 1987 és 1989 között elsősorban Raimund Vogels és Christopher Mtaku nevéhez fűződik. A programot Artur Simon és a néhai Wilhelm Seidensticker kezdeményezte. Seidensticker, aki Nigériában élt és dolgozott, hosszú éveken keresztül folytatott kultúrtörténeti kutatásokat Bornu területén. 6 A Mandara hegység, saját kutatásaink nagy részének színhelye, kiterjed a Nigéria-Kamerun határ mindkét oldalára. A kameruni oldalon, amely korábban francia gyarmat volt, jelentős francia kutatómunka folyt elsősorban a Párizsban székelő ORSTOM és CNRS koordinációjával. A számos területre kiterjedő munka különösen jelentős eredményeket hozott a néprajz területén. Ezekből a munkákból nőtt ki a nemzetközi interdiszciplináris kutatócsoport, a Mega-Csád kutatói hálózat ( A Mega-Csád kutatócsoport, amelybe most már 161

3 nigériaiak és Nigériában dolgozó kutatók is beletartoznak, bulletint ad ki, és kétévente tudományos ülésszakokat rendez, amelyek anyagát publikálja is. A Mandara hegység nigériai oldalán ugyanakkor sokkal kevesebb történt. Az 1950-es évek magányos figurája volt az amerikai James H. Vaughan, aki a margi népcsoportnál végzett kutatásait számos fontos cikkben közölte, nemrégen pedig, margi fényképeinek és személyes élményeinek felhasználásával honlapot hozott létre ( Az ethnoarchaeológus Nicholas David és szociálantropológus felesége, Judy Sterner, hosszú időn keresztül dolgoztak a Mandara hegység kameruni oldalán, majd 1992-ben hosszútávu kutatásba kezdtek a határ nigériai oldalán, a Mandara hegység középső részén fekvő apró királyságban, Sukurban, mely nagyrészt az ő munkásságuk következtében ma Nigéria első és egyetlen települése, amely az UNESCO Világörökség része. Eredményeik nyomon követhetők folyamatosan megújuló honlapjukon ( Sterner könyve, The Ways of the Mandara Mountains, 7 az egyik legjobb bevezetés a Mandara hegység viszonylag kicsi, de jelentős és izgalmas területének kultúrtörténetébe, néprajzába. A másik Gerhard Müller Kosack Mandara honlapja ( A német antropológus korábban szintén évekig Kamerunban dolgozott, jelenleg pedig a Gwoza hegység, a Mandara hegység Nigériába eső északi területének népeit kutatja. A Mandara hegység egyik legjelentősebb népcsoportja, a higi a határ nigériai oldalán. Kameruni oldalon élő rokonaik a kapsikik, akiket a holland antropológus, Wouter van Beek kutatott. 8 A higi népcsoport közvetlen déli szomszédai a fali közösségek, akiknél mi dolgoztunk,nés akikről a továbbiakban több szó lesz. 9 A Mandara hegység emberformálta tájai a régi Afrika egyik klasszikus képét adták nekünk: a jellegzetes kúpos tetejű kunyhók ahogyan összebújnak a teraszosan művelt hegyoldalak háttere előtt. Afrikának ezen tájai szerencsések abból a szempontból, hogy két különlegesen tehetséges európai munkássága nagy részét ezen tájak és az itt élő emberek megörökítésének, felidézésének szentelte. A svájci utazó és író, René Gardi művészi fényképein a Mandara hegység északi területeinek utolsó hagyományos napjai elevenednek meg. Írásai ugyan mára némileg elavultak, de képei egyedülállóak és megismételhetetlenek. 10 A humán geográfus, Christian Seignobos brilliáns illusztrátor. Számos és sokrétű publikációjának rajzai csodálatosan életszerűek. 11 M A N D A R A I T É M Á K Miben határozhatjuk meg a Mandara hegység néprajzi, antropológiai kutatásainak főbb témáit túl azokon, melyek csak az egyes közösségekre jellemzőek? A saját, fali perspektívánkból többet is látunk: a területre jellemző rendkívül gazdag anyagi kultúra sokrétegűségét, beleértve az építészetet és a viseletet, valamint a testdíszítést (hegtetoválás); a szokatlan két-kaszt rendszert, ahol a kisebbségben lévő kaszt felel e gazdag anyagi kultúra nagy részének a létrehozásáért; az etnogenezis kérdését; a hatalom politikai és egyéb rendszerének kialakítását és megjelenési formáit; bizonyos rituális komplexumokat, melyek a Mandara egy-egy nagyobb területére jellemzőek, így például a bika-fesztivált a Mandara északi részein, és a nagy, közösségi átmeneti rítusokat a déli területeken, valamint a számos tisztító rítust. (Viszonylag kevés munka foglalkozott szisztematikusan a vallási rendszerekkel, illetve a rontás témájával.) Ezek a témák természetesen összefüggenek, és ezeknek az összefüggéseknek a feltárása központi problémája a kutatás nagy részének. Mindezek mögött néhány, az egész régióra kiterjedő nagyobb kérdés is van, amely felsejlik minden olyan sűrű leírás -ban amely megkérdőjelez korábbi, kritikátlanul elfogadott nézeteket egyszerű és komplex társadalmakról, nézeteket, amelyek még ma is részei a kutatók saját intellektuális hátterének, és megjelenhetnek például ezeknek a kis hegyi közösségeknek megítélésében szembeállítva a nagy szudáni államokkal. Egy eléggé rövidlátó elmélet, amely a Mandara hegységet, és más, hasonló 162

4 régiókat a szudáni övezeten belül mint végső soron archaikus, változatlan, menekült-befogadó zónákat állitotta be, Froelich foglalta rendszerbe paleonigritic teóriájában. 12 Ennek a nézetnek hallgatólagos elfogadása átitatta az irodalom egy részét, nem utolsó sorban a területre vonatkozó földrajzi írásokat. M A N D I Z S I N M A K U R I 13 E G Y S Z E M É L Y E S T Ö R T É N E T 14 Az egész eléggé ártatlanul indult, amikor szociálantropológus diplomával és kiegészítő pedagógiai képzéssel a zsebemben 1964 nyarán kinevezést kaptam mint földrajztanár az újonnan függetlenné vált Nigéria egyik eldugott sarkába, a Mandara hegység lábánál fekvő Mubi tanárképző iskolájába (Teachers College Mubi). Fiatalon, egy Afrika-élmény reményében, új környezetemet nagyszerűnek találtam. Mubi az akkori Sardauna Tartomány székhelye volt, egy valamikori német területé, amely Németország első világháborús vereségét követően angol mandátum alá került, és nemrég csatlakozott Nigériához, az ENSZ által megrendezett népszavazást követően. Természetesen (és persze szükségtelenül) nem szimpatizáltam az angol gyarmati adminisztráció még erőteljesen jelen lévő maradványaival, ugyanakkor teljesen magával ragadott új világom, amely látszólag megoszlott a mohamedán fulanik, akik a várost dominálták, és a környék számos, nagyrészt még hagyományos vallásokat követő népei között, akik a hegyeket és a hegyek lábainál elterülő síkságot népesítették be (1. kép). Diákjaim nagy szeretettel fogadtak, és mindegyik szívesen megmutatta volna saját világát, mégis egy általános iskolás fiú, Idi Ahmadu akivel véletlenül találkoztam volt az, akivel tizenkét kilométer gyaloglás után eljutottam falujába, Bahuliba. Bahuli, ahogy később felfedeztem, egy hagyományos kis királyság központja volt. Akkor és ott gyakorlatilag elvesztem, magával ragadott a Mandara hegység szépsége, a hegyi építészet harmóniája, a nagy családok lakhelyeinek (compound) minden kis részlete, a nők kecsessége, az emberek kirobbanó életszeretete, a végtelen kedvesség, amivel fogadtak, minden, amit magam körül láttam. 1. kép A Mandara hegység: ahol a hegyek és a síkság találkozik. Hogy egy hosszú történetet rövidre fogjak, hamarosan felkarolt egy nagyszerű öregember, a Makuri nemzetség rangidős tagja, Kaigama Kapua. 15 Ő volt az, aki beavatott a nemzetségbe a kétévenkénti mandizsin beavatási szertartáson: azzal, hogy ittam a kadzsaran-ból, Bahuli számára Mandizsin Makuri-vá váltam. Természetesen fényképeztem, és készítettem néhány feljegyzést, de nem gondoltam kutatásra. Végül Kaigama maga vetette fel, hogy miért nem jegyzem le népének életmódját és anyagi kultúrájukat. Tudta, hogy foglyul ejtett a világa: azóta sem menekültem el. Ennek ellenére több év is eltelt, mielőtt szisztematikus munkába kezdtem volna. A fali viseleti tárgyak között nagyon sok sárgaréz tárgy volt, amelyeket többnyire saját kézműveseik készítettek. 163

5 Ezeknek a rendszeres tanulmányozásával kezdtem, vizsgálván a különböző formákat, használatukat, jelentésüket, csakúgy mint készítésük módját. Csakhamar a legtöbb időt ezekkel a kézművesekkel töltöttem, a mihin-ekkel, akik a kisebbségi kaszt tagjai voltak, és akikről kiderült, hogy nemcsak kézműves specialisták, de herbalisták, zenészek, rituális szakértők, jósok (diviners), a temetkezések lebonyolítói, asszonyaik pedig fazekasok. Ez a barátság a mihin-ekkel vezetett végül oda, hogy ben több hónapig éltem Buba Momuna, egy sárgaréz-öntő és kovácsmester házában egy Bahulitól északra eső fali faluban, Jilvuban, ahonnan a legtöbb sárgaréz tágy származott. Majdnem közvetlenül ezután, 1980-ban Mubiból északra költöztem, Bornu modern fővárosába, Maiduguriba, hogy újonnan felvett tárgyamat, művészettörténetet tanítsak a Borno College of Education-ben. Addigra már tudtam egyet s mást a sárgaréz tárgyak készítéséről a tágabb régióban, 16 és egy általánosabb kérdést kezdtem feszegetni: miért csak három népcsoportnál alakult ki a sárgaréz tárgyakkal kapcsolatos bonyolult használati és jelentési rendszer a számos népcsoport közül, akik szintén átvették és megtanulták a viaszveszejtéses technikát? Ezt a kérdést próbáltam megválaszolni 17 a Régészeti Világkonferencián (World Archaeological Congress) Southampton-ben 1986 nyarán, ahol találkoztam későbbi feleségemmel, a régész Galántha Mártával, valamint számos magyar kollégájával. Addigra már a maiduguri egyetemen dolgoztam, ahol Márta 1987-ben csatlakozott hozzám. Terepmunkánk fókusza ezután folyamatosan áttolódott Bahuliból Jilvuba, ahol 1996-ban építettünk egy kerek kunyhót egy hagyományos nagycsaládi lakhely részeként, saját használatunkra. Ebből az egy kunyhóból hamarosan három lett, és ez maradt fali otthonunk, valahányszor az elkövetkező évek alatt sikerült kiszabadulnunk Maiduguriból és követni a kérdéseket, amelyek végső soron a sárgaréz tárgyak tanulmányozásából indultak ki. Néprajzi munkánál, ha egy korábban dokumentálatlan népről van szó a falik esetében összesen négy oldal jelent meg Meektől, egyik kérdés követi a másikat, melyekre csak terepmunka adhatja meg a választ. Érdeklődésünk végül számos kérdéscsoportot ölelt fel a fali társadalomból és kultúrából, illetve a tágabb antropológia területéről: a Mandara hegység szokatlan két-kaszt rendszerének természete, eredete és dinamikája, 18 a rítusok és az anyagi kultúra szerepe a közösség formálásában és a társadalmi komplexitás kialakításában; 19 az egyes népcsoportok saját történelme, és ennek a rítusokban való megjelenése; az átmeneti rítusok és szerepük az egyén kialakításában; az esztétika szerepe egy társadalomban, amely látszólag nem hozott létre művészi alkotásokat, s végül, ami jelenleg különösen izgat bennünket, a hatalom természete, szerkezete és kialakulása kisméretű, társadalmi rétegződés nélküli társadalmakban. 20 Úgy gondoljuk, hogy mindezek a témák összefüggenek a kialakuló komplex társadalmak és a szocio-kulturális differenciálódás nagyobb kérdéseivel. 21 Hogy jobban megértsük a fali társadalmat és gondolatainkat róla, az alábbiakban megvizsgálunk részletesebben egy jelentős témát, az összefüggést a kasztok, a nemek, és a főnöki intézmény között. 22 A T E R E P M U N K A E G Y R I T K A P I L L A N A T A Amikor 2004-ben egyik barátunknak és informátorunknak, Ushának, Jilvu egyik mom mihin-jének 23 hivatali jelképeihez tartozó viseleti darabjait dokumentáltuk, a szokásosokon túl négy további tárgyra figyeltünk fel, melyek általában a nők öltözetéhez tartoznak. Hamar kiderült, hogy ezt a gazdagabb kosztümöt Usha csak akkor viseli, amikor háromévente áldozatot mutat be (egy bizonyos szentélynél) annak érdekében, hogy a termés és a gyermekek száma nagyobb legyen, és hogy minél több fiatal nő házasodjon be a faluba a környező közösségekből: egyszóval a közösség nagyobb termékenységéért. (A legtöbb szentély az élet más területeivel van kapcsolatban.) Ez emlékeztetett minket arra, hogy régebben 164

6 Bahuli falujában, a Kimbu termékenységi rítus során Sadima, az ottani mom mihin, mint a falu felesége, a többi asszonyt vezette Kimbu szent bozótosa körül, maga is, mint ők, leveleket viselt, haja le volt borotválva, és egész teste be volt kenve mahagóni olaj és vörös okker keverékével pontosan úgy, ahogy egy asszony lenne öltözve a gyermekszülést követő néhány napban. K A S Z T R E N D S Z E R A F R I K Á B A N Kasztok, endogám csoportok, melyek bizonyos foglalkozásokkal járnak együtt, és melyek létezését ideológiailag egyfajta tisztátalansági koncepcióval támasztják alá, 24 Afrikának több részén is előfordulnak, így például a mande csoportoknál a szudáni övezet nyugati részén. 25 A Mandara hegység sajátos két-kaszt rendszerében a kisebbségben lévő általában a lakosság 2.5-5%-át kitevő 26 specialista kaszt adja a kézműveseket, zenészeket, herbalistákat és orvosságos embereket, rituális szakértőket, jósokat, valamint a temetkezési szakértőket. A többséget kitevő kaszt tagjai földművesek, és ahol létezik, a törzsfőnök intézménye is ebbe a kasztba ágyazódik bele. A mandarai kasztrendszere vonatkozó irodalom nagyrészt egy-egy népcsoporttal foglalkozik. 27 Vaughan azonban 1970-es, a margi önkjagu kasztról szóló tanulmányát Nyugat-Szudán kasztrendszereinek áttekintésébe ágyazta bele, míg Wente-Lukas a Csád-tótól délre eső területeken vizsgálta a kovácsok helyzetét, összegyűjtve az addigi szétszórt hivatkozásokat. 28 MacEachern ugyanakkor mint fontos kulturális jelenséget vizsgálta a terület kasztrendszerét. 29 A korábbi irodalommal szemben, amely a Mandara hegység kasztrendszerének a vasművességhez és a halálhoz kapcsolódó szálait hangsúlyozta, Sterner és David a nemek közötti kapcsolatot állította modellként a kasztok közötti viszony megmagyarázásához. 30 A kasztrendszernek a főnöki intézményhez fűződő kapcsolata is időnként meg-megjelent az irodalomban. Cikkünkben mi nagyrészt eltekintünk a vasművességtől és a halál témájától, 31 és a kevésbé érintett témákra, a nemek közti kapcsolatokra és a kasztrendszernek a főnökség intézményéhez való kapcsolatára helyezzük a hangsúlyt. A F A L I N É P C S O P O R T A csádi nyelvet beszélő fali népcsoport egy közepes nagyságú etnikum a Mandara hegység déli részén, nagyrészt a határ nigériai oldalán. A francia irodalomban a kameruni oldalon található legjelentősebb településük után djimi néven szerepelnek. Részben hegylakó földművesek, akik nagyméretű, koncentrált, komplex településeken laknak, amelyek mindegyike egymástól független politikai egység, főnökkel rendelkező közösség (community chiefdom). A tucatnyi kis fali királyság mindegyike kifejezett kasztrendszerben él. A kézművességgel asszociálható specialista kaszt, a mihin-ek, endogámok a többségi földműves kaszttal, a mujinokkal szemben. A mihin kaszt is két részre osztható, a mihi möran-okra (möran = holttest, temetés), illetve a mih kudzsinün-ökre (kudzsinün = afrikai ébenfa), melyek azonban házassági közösséget alkotnak. Leszármazás szerint minden apajogú mihin ágazat vagy mihi möran, vagy mih kudzsinün, és mindegyik a fiktív tagja valamelyik többségi, település-specifikus mujin nemzetségnek, de a mihin ágazatok nem egyenlően oszlanak meg a mujin nemzetségek között. A mihin lakóépületek semmilyen módon nem különülnek el a többiektől. Mindegyik közösségnek (vran), amely egy (esetleg több) koncentrált településből áll, van egy főnöke, momun-ja, és egy vagy több mom mihin-je, vagyis a specialisták kasztjának főnöke. Míg a közösség szent helyeinek őrei általában mujin-ok, a mom mihin a legfontosabb rituális szakértő. A fali 165

7 társadalom elsődlegesen nem hierarchikus, és erősen individualisztikus. 32 A mujin-ok magukat úgy látják, legalábbis az élet egyik fontos dimenziójában, mint egyéneket, akik elsősorban gazdagságra törekednek, valamint az ezzel együttjáró presztízsre. Minden háztartás autonóm a többivel szemben, ahogy az egyes közösségek (vran) is önállóak. A fali társadalom csírázó proto-urbánus természete az alábbiak során remélhetőleg nyilvánvalóvá válik. 33 A M I H I N E K Mind a mih kudzsinün és a mihi möran ágazatok adnak zenészeket, áldozatot bemutató specialistákat, rituális szakértőket, valamint jósokat, csakúgy mint kézműveseket. Mindegyik temetkezési specialista a mihi möran-ok közül kerül ki, de ez nem jelenti azt, hogy minden mihi möran gyakorolja ezt a foglalkozást. Azonban a mom mihin mindig mihi möran, ám nem biztos, hogy ugyanakkor kovács is. A mihin-ek mindkét csoportjából kerülnek ki kovácsok, míg mindkét csoportból sokan vannak, akik sohasem dolgoztak vassal. A fali nyelvnek külön kifejezése van a kovácsokra: ma bölün. Mihin-ek is művelnek földet, legalábbis az utóbbi időkben. Kizárólagosan a mihin-ek asszonyai a fazekasok, és mindegyiktől elvárják, hogy gyakorolja a mesterséget. Van egy kifejezett fali tisztátalansági koncepció, a dzsindzsin, amit úgy fordíthatunk, hogy piszkos, visszataszító, mely kifejezést a mujin-ok használják általában a mihin-ekre, de különösen a mihi möranokra. Mujin ideológia szerint a mihin-ek dzsindzsin-ek, mert ők azok, akik a halottakkal foglalkoznak, és mert olyan ételeket is esznek, amelyek a mujin-ok számára elfogadhatatlanok, visszataszítóak. Hogy a mihin-ekhez hasonló csoportokat saját társadalmuk alacsonyabb rendűekként fogja fel és kezeli vagy sem, régóta megosztja a kutatókat. Ami mindenképpen jelen van, az egy erős elkülönülési kód: mujin-ok nem esznek mihin-ek által készített ételt, és saját ételüket is oly módon osztják csak meg mihin-ekkel, ami az utóbbiakra lealacsonyítónak tűnhet. Nagyon ritkán isznak ugyanabból a sörrel telt tökedényből, és a nemi kapcsolat tilos a kasztok között. Mint fazekasok, kovácsok, fafaragók, bőrművesek, takácsok, stb., a mihin-ek az anyagi világ átalakítói. Mint jelolvasók, áldozatbemutatók, és más rituális szerepekben a mihin-ek mint értelmezők, közvetítők működnek közre. A hosszú folyamat, aminek során a természetesből teljesen szocializált fali kultúrember válik, szó szerint jelölve van az arcon és testen (hegtetoválásokkal), dramatizálva a rítusokban, szociálisan és biológiailag hatékonnyá téve a házasságban és a gyermekek születésével, és ünnepelve a megjelenés esztétikumával. Mindezen területeken a változás közvetítői a mihin-ek. Ha a mujin nézőpontot tesszük magunkévá, a mihin-eket, különösen a mihi möran-okat mint marginális embereket látjuk, akik szó szerint képesek kezelni a liminalitásban rejlő veszélyeket, 34 leglátványosabban akkor, amikor egy haláleset hoz érzelmi zavart és strukturális felfordulást. A halál pillanatától kezdve a halott számára készített lélek-edény létrehozásáig, a gyász időszakának lezárásáig, és a társadalom rendjének helyreállításáig minden ezekkel kapcsolatos rítust a mihi möran kezel. Ezek alatt a hosszú, liminális hónapok alatt a mihin távoltartja a tisztátalanságot és az anomáliákat. A társadalom szélén lévő mihin biztonsággal kezeli mindazt, amiről a mujin keveset tud, és ami félelmet kelt benne. A mihin ezáltal megerősödik a tisztátalanságába vetett hitben, az ezzel járó misztikus státuszban és hatalomban, és jelentős anyagi ellenszolgáltatásra is szert tesz. 166

8 A N E M E K V I S Z O N Y A É S A K A S Z T O K Sterner és David elképzelése szerint a nő alárendelt és tisztátalan volta 35 az a paradigma, amelyet a mafa/sirak-ok használtak, hogy egy hatásos vasműves csoportot hozzanak létre, a ngwadla-két, akik tudták és tartották magukat a társadalomban elfoglalt helyükhöz. Mi szkeptikusak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy beszélhetünk-e itt egy mindent átfogó hierarchiáról, és hogy a nemek viszonya szolgáltatta volna a paradigmát azokban a történelmi folyamatokban, amelyek során létrejöttek a kasztok a mandarai társadalmakban. De fel kell tennünk a kérdést: milyen értelemben hasonlóak a nők és a mihin-ek a fali ontológiai felfogásban? Mi amellett érvelünk, hogy fali szimbolikus asszociáció mihin-ek és nők között, ami legnyilvánvalóbban a mom mihin esetében figyelhető meg, egy mélyebb kognitív struktúrát tükröz, egy ontológiai rendet, amelyet az 1. ábrán vázoltunk fel. Produktivitásnak és hatalomnak 36 három egymást kiegészítő területét látjuk: férfi és női; specialista és nem-specialista; élő és holt. Mivel természetesként fogják fel őket, ezek az ellentétpárok nagyon erős ideológiai alátámasztással bírnak. Három ellentétpár: mindegyik magában foglalja a teljes szociális univerzumot; mindegyik rezonál a másik kettőben; a különböző kontextusokban, a kreativitás és hatalom különböző területein mindegyik külön-külön domináns paradigmává válhat. Így egy bizonyos szimbolikus egyenlőség jön létre az ellentétpárok egyes oldalainak tagjai között. POZITÍV/ NORMATÍV ZÓNA TRANSZFORMÁCIÓ ÉS KÖZVETÍTÉS, TISZTÁTALANSÁG, ÖNMAGÁBAN REJLŐ HOMÁLYOSSÁG ZÓNÁJA/ KATEGÓRIÁJA NEGATÍV/ ANTI-NORMATÍV ZÓNA R E N D / K U L T Ú R A férfiak-- mujinok-- az élők-- --nők az átalakítatlan, --mihinek a közvetítetlen --a holtak a más K Á O S Z / T E R M É S Z E T 1. ábra Központban a marginális. A fali kozmosz egy lehetséges nézete. Mind ontológiailag, mind funkcionálisan a kultúra és természet között elhelyezkedő nők, specialisták és halottak kétértelmű, meghatározhatatlan pozíciót foglalnak el a férfiakkal, nem-specialistákkal és élőkkel szemben, egy olyan pozíciót, mely önmagában generálja a bizonytalanságban és kétértelműségben rejlő hatalmat. Nők, mihin-ek és a halottak; mindegyik szükséges az élő, mujin férfiak evilági sikeréhez, és mindegyik forrása lehet potenciális veszélynek, vagy akár katasztrófának is. Mint a nők, és valójában mint a halottak, a mihin-ek természetüknél fogva mások. Itt különböző képességekben rejlő hatalmi területekről van szó, nem ugyanazon a hatalmi területen belüli hierarchiákról. Így a nők és a mihin-ek mujin-okkal szembeni analóg pozíciója világossá válik (2. ábra). A halottakat ki kell engesztelni, az asszonyokat megnyerni és megtartani, 37 a mihin-eket megőrizni szerepükben, mint azoknak az eszközöknek a létrehozóit, melyek által a mujin-ok világa 167

9 2. ábra A kasztok és a nemek a fali vran szociális univerzumában. fenntartható. Az asszonyok és mihin-ek hatalma a mujin-okéval szemben, nem a tulajdonban rejlik, nem a megtermelt gabonában és a presztízst sugárzó hombárok megtöltésében, hanem generatív képességükben. Az élet két nagy termése, a gyermekek és a gabona (sorghum, vagy Guinea Corn, egy cirokfajta), melyek által elérhető és mérhető a mujin-ok gazdagsága, presztízse és önbecsülése, egyértelműen függ mind az asszonyok, mind a mihin-ek transzformációs képességeitől, hatalmától. A dolgok természetes fali rendje, amibe az asszonyok, a mihin-ek, és talán kevésbé, a halottak szimbolikus egységben illenek, állandó megerősítést nyer asszociációk és rezonációk szövevényén keresztül. 38 Mind a három tisztátalan, vagy lehet tisztátalan. Mindegyik megbízhatatlan, de muszáj rájuk támaszkodni. Asszonyok hoznak mindenkit a világra, mihin segítséggel, és a mihin-ek segítenek mindenkit ki ebből a világból. A nők havonta és szüléskor egyesítik magukban a teremtés erejét, hatalmát, és a vér tisztátalanságát. A mihin-ek szintén vérrel szennyezettek, 39 asszonyaik mint bábák és hegtetoválók, a férfiak mint áldozatbemutatók, bőrművesek, és a halál eszközeinek készítői. Kimondva vagy kimondatlanul mindez részévé vált annak a homályosan megfogalmazott doxának, amelyre a falik világa épült, és amely szerint éltek. 168

10 A F Ő N Ö K I I N T É Z M É N Y A Mandara hegység északi területeinek főnök nélküli társadalmai (acephalous societies) szemszögéből egyszerűség, vas és a nemek viszonya alapján próbálták megmagyarázni a kasztok létét a régióban. 40 A déli főnökségek perspektívájából a hangsúly a komplexitásra, specializációra, és a kasztoknak a főnöki intézményhez való viszonyára esik, és egy merőben más magyarázatot vagy modellt eredményez. Bár nincsenek még megbízható és az egész területet átfogó összehasonlító néprajzi adataink, úgy tűnik a Mandara hegység déli területein a főnöki intézmény az általános, és nem a kivétel. Úgy gondoljuk, hogy a vasművesség és fazekasság valóban a két legfontosabb specializációja és elengedhetetlen része a Mandara kasztrendszer működésének, ami nagyon is előtérben van a mindennapi gyakorlatban és felfogásban, de aminek nincs, vagy nagyon kevés magyarázati értéke van e kérdés megválaszolásában: miért a kasztrendszer?. Úgy gondoljuk, fontos, hogy a mandara kasztjelenséget egyik dimenziójában úgy lássuk, mint egy (lehetséges) megoldást a specialista csoportok növekedésének és beillesztésének problémájára az egyre nagyobb bonyolultságú komplex társadalmakban. Ha egy ágazatokon alapuló társadalom egyre összetettebb lesz, szüksége van egy intézményre, amely túllépi, és egyben egyesíti a rokonsági csoportokat, valamint egyre nagyobb mértékben és mélységben képes biztosítani speciális szolgáltatásokat. Érvelésünk lényege, hogy mind a kasztrendszer, mind a főnöki intézmény kialakulása ugyanannak a tágabb folyamatnak részeként jöhetett létre Afrikának ezen a részén, olyan erők kihívására, melyek nagyrészt helyi eredetűek voltak, és semmi esetre sem direkt válaszként a szudáni rablóállamok behatolására, nyomására, vagy modelljük alapján; hogy mind a kasztrendszer, mind a főnöki intézmény valószínűleg jobban megérthető egymáshoz való viszonyukon keresztül. Mik lehettek azok a tényezők, erők, amelyek eszközül szolgáltak ennek a helyi, nagyobb közösségi komplexitás felé mutató fejlődési iránynak? Egy intenzív önellátó mezőgazdaság, 41 amely még a kopárabb északi Mandara területén 42 is lehetővé tette a népességnövekedést, ami aztán visszahatott a termelékenységre (2. kép). Társadalmi-kulturális differenciálódás is együtt járt ezekkel a folyamatokkal. A déli Mandara kívül esett Kanem-Bornu és a Wandala állam hatáskörén, így a rabszolgaszerző portyák kevéssé érintették a területet, s legalább egyes részei relatív biztonságot nyújtottak, amely elősegítette nagyméretű települések létrejöttét. 43 Minden esetben igaz, hogy a kasztrendszer kialakulása a mezőgazdasági akár csak minimális többlet függvénye. 44 A Mandara hegység déli részein az eső mennyisége nagyobb, és az esőzések kiszámíthatóbbak, megbízhatóbbak, 2. kép Termékeny fennsíkok a hegyek ölén. 169

11 mint a szárazabb északi területeken. A terményfölöslegen alapuló gazdagság fitogtatások (wealth display) a faliknál 45 ugyancsak erre utalnak. A folyamat elősegítette az innovációt, a szociális és kulturális elemek átrendeződését, és így egyetérthetünk McIntosh-sal, 46 hogy specializáció, és változások a szociális dinamikában viszonylag optimális bárha feszültséggel teli körülmények között jönnek létre. Elképzelhetünk egy alapszituációt, néhány szórt településmagot, mindegyiket saját apajogú ágazati magjával és véletlenszerű specialistáival, ahol talán egyedül a vasművesség kötődik erősebben bizonyos családokhoz; ahol a közösség megegyezik a rokonsággal. Azoknak a tényezőknek a hatására, melyeket fentebb felsoroltunk, nagyobb önálló közösségek fejlődnek ki, néhány esetben határozottabb településkoncentrációval, ahol az egyes ágazatok egymásra vannak utalva a vallás, a különböző rítusok és az anyagi kultúra területein, és ahol az öregek tanácsának prominens szerep jut. Ez az a fázis, amikor az egyes specializált foglalkozások már állandóbban kötődhettek az egyes ágazatokhoz mint öröklődő foglalkozások. Ezt az irányvonalat, folyamatot a nagyobb és komplexebb közösségek felé nehéz, talán lehetetlen lett volna továbbvinni egy átfogó intézmény nélkül, amely túllép a rokonsági rendszer idiómáján, és nem a rokonsági rendszeren belül próbálja összefogni az ágazatokat. A főnöki intézmény megjelenésével, még ha minimális szinten is jön létre, a rokonsági alapelv háttérbe szorul; a rokonsági csoportok, amelyek megőrzik fontosságukat mind funkcionálisan, mind érzelmileg, most már szerves részét képezik egy földrajzi ponthoz kötött, névvel ellátott közösségnek, amely egyre inkább az egyének identitásának központja, és amelyet a főnöki intézmény szimbolizál. Valószínű, hogy ez az intézmény nem birtokolt semmiféle hatalmat, hogy akármit is rákényszerítsen akárkire, illetve nem járt semmiféle anyagi vagy más jellegű előnnyel, mégis, a törzsfőnök más, mint a többiek a főnök királyi személy. Rokonsági egységek elkerülhetetlenül ki vannak téve időszakos növekedésnek, és ugyanígy sorvadásnak, szétszóródásnak is, vagy beolvadhatnak más csoportokba. Az öregek tanácsának tagjai hasonlóak a többi férfihoz, akiknek státusza éveik növekedésével eléri majd az övéket, és persze életük végén ugyanúgy temetik el őket. De a törzsfőnök nem csak primus inter pares. A főnökség nem sorvadhat el, nem szabad beolvadnia, és a halál ( természet ) nem érintheti. Ez explicit kifejezést nyer a törzsfőnök halálakor, amikor tagadják a halál tényét, és a főnök titokban temettetik el, teljes ellentétben a rendes temetési szokásokkal. Ezekben a csírázó főnökségekben képzeljük el a mihin-ek kialakulásását, mint speciális specialisták -ét, akik már képesek voltak biztosítani egy korábban elképzelhetetlen számú és mértékű szolgáltatást. S mivel a kasztrendszert természetes -ként fogták fel, ezzel igazolták a földművesek és specialisták szervezett és egyértelmű egymásrautaltságát. A kisszámú, de egyre nélkülözhetetlenebb specialista csoport a kasztrendszeren keresztül épült be a társadalomba, szolgálataik biztosítása mellett ideológiailag a helyükre kerültek és megerősítést nyertek. A főnöki intézménnyel és a kasztrendszerrel két egymásrautalt hatalmi terület konszolidációját látjuk. A momun látszólagos politikai hatalma, amivel a rokonsági csoportokat egyetlen nagyobb közösségben egyesíti, a hatalom teremtő-alkotó erejét mutatja, míg a mihin-ek helyzetének meghatározhatalan, kétértelmű, átmeneti voltából és alkotó erejükből fakadó erők a mom mihin személyében testesülnek meg, aki mint ilyen áll a momun mellett. A főnök intézménye (és személye) túlmutat a rokonságon alapuló rendben rejlő véletlenszerűségi tényezők korlátain és a pusztulás lehetőségén, az enyészeten. A törzsfőnök s még jobban az intézmény maga szimbolizálja és összetartja a nagyobb közösséget, kasztokat és rokonsági csoportokat egyaránt (2. ábra). 170

12 A lételméleti feltételezéssel, amely a mihin-ek különbözőségét természetes -ként állítja be, marginalitásuk és átmenetiségük, valamint tisztátalan voltuk a helyére kerül. Mihin-ek, és különösen a mom mihin, természetéből kifolyólag képes kezelni a tisztátalant, a veszélyest, és ezáltal biztosítani magát a rendet, a mujin-ok és a törzsfőnöki intézmény normatív rendjét. Funkcionálisan egymásra utaltan egy átlátható munkamegosztásban, a mujin-ok adják a földműveseket, harcosokat és a főnök személyét, míg a multi-specialista mihin-ek a közösséget mint kézművesek, jósok, herbalisták és orvosságos emberek (medicine men), hegtetoválók, bábák, áldozatbemutató és rituális szakemberek szolgálják. Az előbbiek szimbolikusan férfiak, az utóbbiak, egy analóg hatalmi rendszert kölcsönvéve, szimbolikusan nők (2. ábra). Határozott hatalmi egyensúlyt figyelhetünk itt meg. 47 A Mandara hegységben a törzsfőnök hatalma erősen behatárolt volt, a rokonsági csoportok fontosak maradtak, és a specialisták szintén birtokosai voltak egy alternatív hatalomnak. Az, hogy az erős tisztátalansági képzetek szerves részét képezték ezeknek a kasztrendszereknek, nem kell hogy meglepjen bennünket. Douglas tisztátalanság-analízisében 48 előre látta, hogy erős tisztátalansági képzetek fejlődhetnek ki olyan esetekben, amikor a tisztátalanok autonómiát gyakorolnak az élet kulcsfontosságú területein. A momun és a mom mihin egymást kiegészítő és behatárolt hatalmát tovább finomítják az esőcsinálók 49 és a nagyobb szentélyek őrei. Az időnkénti fegyveres összezördülések esetén a harcosok vezetőjét személyes tulajdonságai, vezetői rátermettsége, ereje, karizmája alapján választották vagy fogadták el. Egyébként tekintély és hatalom az apajogú ágazatok öröklött pozícióiba volt beágyazva, mégpedig oly módon, hogy mindegyik ágazatban kor szerinti, lépcsőzetes rangsora volt az idősebb férfiaknak. Ezek pontos kialakítása változott közösségek szerint. Jilvuban az öregeknek három szintje van. A legidősebb szegmensen belül helyezkednek el a közösség legjelentősebb tagjai, akiket a fej más-más részein pozicionált hajtincsük is megkülönböztet. Ezek nem udvaroncok, vagy az államnak valamiféle tisztségviselői, akik alá vannak rendelve a központi törzsfői hatalomnak. Ők a momun (főnök) és a specialisták főnöke (mom mihin) mellett állva felelősek egy-egy hatáskörért, hatóerőért (agency), általában egy közösségi szentélyért, melyen keresztül a közösség tagjai megközelíthetik és magukévá tehetik a társadalmi és kozmikus erőket (többek között termékenységgel, betegség és 3. kép Ga a szövőszéknél. Jilvuban a szövés a mihin-ek egyik szakterülete. 171

13 kártevők elleni védelemmel, ítélkezéssel és megtorlással, földműveléssel és naptárral, beavatással kapcsolatos szentélyek). Ezek az ágazatokon alapuló státuszok eloszlanak az öt nemzetség között. Két alkalmazkodási probléma merülhet fel az egyén és stratégiái szintjén a fali társadalomnak ebből az újrarendezési modelljéből. Emlékszünk, hogy a fali társadalom, akárcsak a higi/kapsiki, erősen individualista jellegű volt; az autonóm háztartás volt az elsődleges fontosságú intézmény, ami több módon is visszatükröződött az identitás és büszkeség másik fókuszában, a főnökség önálló településkomplexumában. Az egyik probléma csak a mihin-eket érinti, a másik mindenkit. Miért mentek bele a mihin-ek a kasztrendszer kialakulásába? Milyen hasznuk lehetett belőle? Ez nem valószínű, hogy igazi problémát jelentett. A mujin szemében a mom mihin zsákja mindig tele van hússal: az a sok levágott marha a temetéseken, azok a feláldozott kecskék... Mi több, a mujin-ok hombárjai mindig is ott álltak a mihin-ek és az esetleges szárazság vagy károkozók által előidézett katasztrófa között. Megelégedettség és hatalom származott a közösség által nagyra értékelt tudás birtoklásából, és valószínűleg a végletekig kihasználták erősen ambivalens státuszukat is. A nagyobb közösségnek, a főnökségnek való általános alávetettség mint olyan, nagyobb problémának látszik. Úgy gondoljuk, kevéssé volt itt szó bármilyen kényszerről, korlátozásról. A nagyobb település által nyújtott jelentősebb biztonság valóságos volt, de nem csak az egyetlen fontos tényező. Az egyre komplexebb és bonyolultabb közösségi kultúra vonzását és a benne rejlő hatalmat nem szabad lebecsülnünk. Ennek hátterében az individualizmus nagyobb kulturális kifejezési formát és mozgásteret kapott. Mihin-ek a szolgáltatások korábban elképzelhetetlen gazdagságát biztosították (3. kép), és mint innovátorok és továbbfejlesztők kulcsszerepet kaptak az anyagi kultúra és rítusok területén. Ehhez járult még az is, hogy a nagyobb, összetettebb közösség a rokonok, barátok, szomszédok szélesebb hálózatát adta, s hogy a fizikai biztonság vonzólag hatott az építészeti fejlesztésekre is. Tovább is sorolhatnánk. E folyamatok által mindegyik fali közösség egy-egy határozott szubkultúrává fejlődött, mindegyik egy-egy kis hegyi városállam kezdeményévé lett. Világosnak tűnik, hogy a középső és déli Mandara hegység egyes területein végbement egy jelentős változás, 50 melynek során szétszórt, kasztok és főnök nélküli társadalmakból legalábbis néhány esetben nagyméretű, koncentrált településeken 51 alapuló, két kaszttal rendelkező főnökségek (casted chiefdoms) fejlődtek ki. Ezt felismerve fontos megállapítanunk Hortonnal, miszerint Nyugat-Afrikában az átmenet az állam nélküli társadalmakból az államszervezet kialakulásáig legtöbbször nem jelentett drasztikus váltásokat, 52 és McIntosh-sal, hogy a városiasodás nem egy forradalmi folyamatot, hanem a pre-urbán tendenciák felerősödését jelenti. 53 A fali társadalom tanulmányozása, úgy gondoljuk, ennek a folyamatnak a sokszínűségét és következményeit hivatott feltárni. 172

14 Függelék: Fali szavak listája Fali szavakat a bahuli dialektusban adjuk, és a szövegben italizálva jelennek meg. Eredetileg az International Phonetic Alphabetet használva fonetikusan írtuk át, majd a táblázat szerint egyszerűsítettük őket. A szövegben megjelenő két, más nyelvhez tartozó (mafa/sirak és margi) szó átírását (Forrás) úgy adjuk, ahogy az idézett cikkben megjelentek. Bahuli Fali A szövegben IPA átirat Jelentés dzsidzin kadzsaran Kimbu ma bölün mandizsin mathin mih kudzsinün mihi möran mihin piszkos, visszataszító, tisztátalan 1) vasból készült orvosságtartó, a nemzetség tulajdonában, amely különleges erővel rendelkezik 2) rituális ital amelyet a kadzsarannal kezeltek szerepe van a fiúk beavatási szertartásában termékenységi szentély, rítus kovács ( az, aki kalapál ) beavatandó fiúk elnevezése a beavatási időszakban nők, asszonyok ébenfa mihin temetés(sel foglalkozó) mihin a specialista kaszt tagja, specialisták mom mihin momun möran mujin vran mihin-ek főnöke főnök, király, a közösség (vran) feje holttest/halott, temetés a földműves kaszt tagja (nemspecialista) főnökség, közösség, településkomplexum, a falu Más nyelvek A szövegben Jelentés Forrás ngwadla önkjagu (Mafa/Sirak) specialista kaszt tagja ngwazla (Sterner and David 1991) (Margi Dzirngu) specialista kaszt tagja (Vaughan 1973) 173

15 J E G Y Z E T E K 1 A pontosság kedvért néhány antropológiai kifejezést is megadunk zárójelben. 2 Barth ; Nachtigal Palmer 1926; ; 1970; Meek Ezek azok a kötetek, amelyek Északkelet-Nigériára vonatkoznak. Az egész program Burkina Faso és Togo egyes részeire is kiterjedt. 5 Vogels Ibriszimow and Rothmaler Sterner van Beek 1982; 1987; 1991; Bár ezzel itt most nem foglalkozunk, kutatásaink a Mandara hegységen túlra is kiterjednek. Maiduguri otthonunktól két napra délre fekszik a Mambilla fennsík, ahol a mambillák maszkos (masquerade) hagyományát tanulmányozzuk. David Zeitlyn honlapja kitűnő bevezetés a mambilla etnográfiába (http: //lucy.ukc.ac.uk/vims). 10 Gardi 1955; Többek között Seignobos 1978; Froelich A fali szavak listáját függelékben csatoljuk. A fali szavak a szövegben megközelítőleg magyar kiejtés szerint jelennek meg, míg fonetikus alakjuk az IPA rendszerét használja. A személyneveket és a népneveket az egész cikkben az angol nyelvi alakban közöljük, de az utóbbiakat, a magyar helyesírást követve, kisbetűvel. 14 Ezt a részt, értelemszerűen, csak egyikünk írta. 15 Kaigama természetesen már régen halott, akárcsak sajnos nagyon sokan azok közül a nők és férfiak közül, akik az évek során barátságukkal ajándékoztak meg bennünket, és megosztották velünk tudásukat, hogy bepillantást nyerjünk életükbe, így Buba, Sadima és Usha is, akiket cikkünkben név szerint is említünk. Mindannyiuknak kimondhatatlanul hálásak vagyunk. Csak remélni tudjuk, hogy szavaink és képeink valamilyen szinten fel tudják idézni világukat, és kifejezik tiszteletünket irántuk. 16 Wade Wade Wade (megjelenés előtt). 19 Wade és Galántha 2004; Wade 1997; Arnold 1996; McIntosh Az itt következő gondolatmenetet először 1993-ban Oxfordban vetettem fel egy konferencián (Transformations, Technology and Gender in African Metallurgy), majd később átdolgoztuk egy Maiduguriban tartott Mega-Chad konferenciára 2004-ben. A két-kaszt rendszer bővebb kifejtéséről a Mandara hegységben lásd Wade (megjelenés előtt). A Mega Chad publikáció továbbviszi a törzsfőnöki intézmény kialakulásának kérdéseit (Wade 2005). 23 A specialisták kasztjának melyre gyakran utalnak az irodalomban mint kovácsokra (forgeron) főnöke. 24 Tuden and Plotnicov 1970: McNaughton van Beek 1991: 283; Sterner and David 1991: Podlewski (1966) és Genest (1974; 1976) a mafa-val, Vaughan (1970; 1973) a margi dzirngu-val, van Beek (1982; 1987; 1991; 1992; 1993) a kapsiki-higi-vel, és mi, (Wade 1989; 1997; 2005; Wade és Galántha 2004; 2005) a csádi nyelvet beszélő fali-val. 174

16 28 Vaughan 1970; Wente-Lukas 1972: MacEachern 2003: Sterner and David Mindkét téma szerepelt egy-egy Mega-Csád ülésszakon: Monino 1991; és Baroin et al Hasonlóan a higihez: van Beek 1987: ; 1992: Wade 1989: Douglas 1966; Turner 1979; Huntington and Metcalf 1979: Sterner és David 1991: 358; lásd még: Sterner 1993 és Antropológiai érvelésben a hatalom fogalma érdekes módon disszociálódott a hagyományos weberi kontroll fogalmától (Arens és Karp 1989, különösen a szerkesztők Bevezetés -e.). Az ágens és a személyiség koncepcióját használva (Harris 1989; Jackson és Karp 1990) eltolódott a fókusz, és a hatalom fogalmát átértékelték mint kulturálisan meghatározott generatív kapacitás -t. Ebben a perspektívában a hatalom elsősorban anyag, emberek, állapotok transzformációjában érdekelt más hatalmakkal együttműködve, amelyek kozmológiai formulációkban immanensek. Ebben az értelemben Wright (1989: 42) a wolofokról szólva azzal érvelt, hogy a nyugat-afrikai kasztrendszer, ahelyett hogy hierarchikusan elhelyezkedő csoportokból állna, legjobban úgy fogható fel, mint csoportok összessége, amelyeket belső kapacitásuk vagy hatalmi forrásuk különböztet meg egymástól. A rendszerben rejlő egyenlőtlenségek nem annyira rangból fakadóak, mint inkább kulturálisan meghatározott különböző hatalmi területekből, és ezeknek a hatalmi területeknek az összessége adja a szociális univerzumot (kiemelés tőlünk). Máshol (Wade 1997) már foglalkoztam a fali törzsfőnök, a specialisták főnöke és az esőcsináló különböző hatalmi területeinek egymásrautaltságával. 37 Az asszonyok megtartása rendkívül fontos az olyan társadalmakban, mint a fali is, ahol a másodlagos házasság intézménye áll fenn. 38 Sterner és David (1991: ) a mafa és sirak, van Beek (1993: 10-11) pedig a kapsiki, népcsoportnál katalogizálta a hasonlóságokat és párhuzamokat a specialisták és a nők között. 39 Makarius Sterner and David Hallaire White Az 1952-es népszámlálás a következő adatokat adja a fali településekre: Bahuli 5,354; Jilvu 4,328; Mijilu 7,384; Muchalla 5,629. (A Directorate for Overseas Survey (1969), szerint a legnagyobb népsűrűség a fali és higi területeken volt Északkelet-Nigéria területén, 250-től 600 főig négyzetmérföldekként.) 44 Caste organization depends on an agricultural surplus (Quigley 1993: 19). 45 Wade 1989: Specialization and changes to social dynamics happen under relatively optimal, if stressful conditions (McIntosh 1993: 201). 47 Különösen, ha megértjük, hogy of course... neither kingship nor corporate kinship groups of themselves lead to caste organisation (and that) what is crucial is their combination and the fact that neither is able to submerge the other (Quigley 1993: 134) ( természetesen sem a királyság, sem a rokonsági testületek maguk nem vezetnek kasztrendszerhez, (és hogy) ami szükséges, az a kettő kombinációja, és az a tény, hogy egyik sem képes a másikat alávetni ). 48 Douglas Wade Az átalakulási modell, amelyet cikkünkben tárgyalunk, természetesen csak egy a sok lehetséges változat közül, melyek választ adhatnak mindazokra a szükségletekre és lehetőségekre, amelyek a társadalmi 175

17 intenzitás és komplexitás növekedésével merülnek fel. Az ilyen strukturális átalakulások széles skáláján ez valóban egyetlen sajátságos megoldás. A közvetlen földrajzi környezetben számos más strukturális megoldás is előfordul, melyekkel röviden foglalkozom megjelenés alatt álló cikkemben; ld. Wade (megjelenés előtt). 51 Ahogy Horton rámutatott (Horton 1976: 76), Daryll Forde már 1947-ben felhívta a figyelmet arra a különbségre, amely a szétszórt és a kompakt települések szociális helyzetében megmutatkozik (Forde 1947). Horton maga tovább vizsgálta a kérdést egyik fontos cikkében (Horton 1976: 93), ahol, összehasonlítva a nagy kompakt településeket a szétszórt, territóriumuk által meghatározott közösségekkel, hangsúlyozta, hogy a kompakt falvak lakóinak ágazatukhoz fűződő kötődése mellett megjelenik egy önálló és nagyon erős, a településhez és közösségéhez való hűség is. 52 that in West Africa, the transition from stateless to state organisation has not, by and large, involved any drastic discontinuities... (Horton 1976: 93). 53 Urbanism is an intensification of pre-urban trends, not a revolutionary process (McIntosh 1993: 218). F E L H A S Z N Á L T I R O D A L O M ARENS, W. I. KARP (szerk.) 1989 The Creativity of Power: Cosmology and action in African societies. Washington and London: Smithsonian Institution Press. ARNOLD J. E. (szerk.) 1996 Emergent Complexity The evolution of Intermediate Societies. International Monographs in Prehistory. Archaeological series 9, Ann Arbor. BAROIN, C., D. BARRETEAU ÉS C. VON GRAFFENRIED (szerk.) 1995 Mort et rites funéraires dans le bassin du Lac Tchad. Paris: ORSTOM. BARTH, H Travels and Discoveries in North and Central Africa (5 kötet). DOUGLAS, M Purity and Danger. London: Routledge and Kegan Paul. FORDE, C. D The Anthropological Approach to Social Science, Advancement of Science 4(15). FROELICH, J. C Les montagnards paleonigritiques, Berger et Levrault. ORSTOM, Paris. GARDI, R Kirdi, Unter heidnischen Stämmen in den Bergen und Sümpfen Nord Kameruns. Büchergilde Gutenberg, Zürich. GARDI, R Momente des Alltags, Museum für Völkerkunde und Schweizerrisches Museum für Volkskunde, Basel. GENEST, S Savoir traditionnel chez les forgerons mafa, Canadian Journal of African Studies VIII(3): GENEST, S La transmission des connaissances chez les forgerons mafa (Nord-Cameroun), unpublished thesis, Laboratoire d Anthropologie Université Laval, Québec. 176

18 HALLAIRE, A Paysans montagnards du Nord-Cameroun: Les monts Mandara. Paris: O.R.S.T.O.M. HARRIS, G. G Concepts of Individual, Self, and Person in Description and Analysis, American Anthropologist 91(3): HORTON, R Stateless societies in the history of West Africa, in J. F. A. Ajayi and M. Crowder (szerk.), History of West Africa, 2 nd ed., pp Harlow (U.K.): Longman. HUNTINGTON, R. P. METCALF 1979 Celebrations of Death: the anthropology of mortuary ritual. Cambridge: Cambridge University Press. IBRISZIMOW, D. ROTHMALER, E. (szerk.) 2004 Tesserae of Borno. Frankfurter Afrikanistische Blätter 16, Rüdiger Köppe Verlag, Köln. JACKSON, M. I. KARP (szerk.) 1990 Personhood and Agency: The Experience of Self and Other in African Cultures. Washington: Smithsonian Institution Press for Uppsala University. MACEACHERN, A. S Du Kunde processes of Montagnard ethnogenesis in the northern Mandara Mountains of Cameroon, Ph.D. thesis, Department of Archaeology, University of Calgary Electronic ISBN publication, Mandaras Publishing, London ( DuKunde_PhD.pdf ). MAKARIUS, L The Blacksmith s Taboos from the Man of Iron to the Man of Blood, Diogenes 62: MCINTOSH, R. J The Pulse Model: Genesis and Accommodation of Specialization in the Middle Niger, Journal of African History 34(2): MCINTOSH, S. K. (szerk.) 1999 Beyond Chiefdoms. Pathways to Complexity in Africa. Cambridge University Press. MCNAUGHTON, P. R The Mande Blacksmiths: Knowledge, Power, and Art in West Africa. Bloomington and Indianapolis: Indiana University Press. MEEK, C. K Tribal Studies in Northern Nigeria. (2 vols), London. MONINO, Y. (szerk.) 1991 Forges et forgerons. Paris: ORSTOM. NACHTIGAL, G Sahara and Sudan (4 kötet), Német eredetiből (3 kötet, ) fordította A.G.B. Fisher és H.J. Fischer. C. Hurst and Company, London. PALMER H. R History of the First Twelve Years of the Reign of Mai Idris Alooma of Bornu ( PALMER H. R The Central Sahara and Sudan in the 12 th century AD Journal of the African Society 28:

19 PALMER H. R The Bornu Sahara and Sudan. Negro University Press [London 1936]. PODLEWSKI, A.-M Les Forgerons Mafa. Description et évolution d un groupe endogame. Paris: O.R.S.T.O.M. QUIGLEY, D The Interpretation of Caste. Oxford: Oxford University Press. SEIGNOBOS, C Végétation de cloture et systèmes de défense végétaux pré-coloniaux de la zone soudano-sahélienne (Tchad et Cameroun), Annales de l Université du Tchad, série Lettres, Langues Vivantes et Sciences Humaines, No. special, SEIGNOBOS, C (avec coll. Lafarge, F.), Nord Cameroun, Montagnes et hautes terres, Collection Architecture traditionelles, aux Editions Parantheses, Roquevaire, Paris. STERNER, J Transformers Transformed: The Blacksmith/Potter category in the Mandara Region of Cameroon and Nigeria. Department of Anthropology and Sociology Research Seminar, School of Oriental and African Studies, London, unpublished paper. STERNER, J. A The Ways of the Mandara Mountains: A comparative regional approach. Westafrikanische Studien, vol. 28, Köln: Rüdiger Köppe Verlag. STERNER, J. N. DAVID 1991 Gender and Caste in the Mandara Highlands: Northeastern Nigeria and Northern Cameroon, Ethnology 30(4): TUDEN, A. L. PLOTNICOV 1970 Introduction, in A. Tuden and L. Plotnicov (szerk.), Social Stratification in Africa, pp New York: The Free Press. TURNER, V. W Betwixt and Between: The Liminal Period in Rites de Passage, in W. A. Lessa and E. Z. Vogt (szerk.), Reader in Comparative Religion: An Anthropological Approach, pp New York: Harper and Row. VAN BEEK, W. E. A Eating like a Blacksmith : Symbols in Kapsiki Ethno-zoology, in P. E. d. J. de Jong and E. Schwimmer (szerk.), Symbolic Anthropology in the Netherlands, pp The Hague: Martinus Nijhoff. VAN BEEK, W. E. A The Kapsiki of the Mandara Hills. Prospect Heights, Illinois: Waveland Press, Inc. VAN BEEK, W. E. A Iron, Brass and Burial: the Kapsiki Blacksmith and his many crafts, in Y. Mońino (szerk.), Forge et forgeron, pp Paris: O.R.S.T.O.M. VAN BEEK, W. E. A The Dirty Smith: Smell as a social Frontier among the Kapsiki/Higi of North Cameroon and North-Eastern Nigeria, Africa 62(1): VAUGHAN, J. H Caste Systems in the Western Sudan, in A. Tuden and L. Plotnicov (szerk.), Social Stratification in Africa, pp New York: The Free Press. 178

20 VAUGHAN, J. H Enkyagu as Artists in Marghi Society, in W. L. d Azevedo (szerk.), The Traditional Artist in African Societies, pp Bloomington: Indiana University Press. VOGELS, R Das Borno Music Documentation Project. In: A. Simon (szerk.) Das Berliner Phonogramm Archiv , Sammlungen der traditionellen Musik der Welt, Berlin: Museum für Völkerkunde. WADE, J. H A Reappraisal of Brass Casting in Northeastern Nigeria. Seventh Triennial Symposium on African Art, Museum of Cultural History University of California, Los Angeles, Unpublished paper. WADE, J. H The context of adoption of brass technology in north-eastern Nigeria and its effects on the elaboration of culture, in S. E. van der Leeuw and R. Torrence (szerk.), What s New? A closer look at the process of innovation, pp London: Unwin Hyman. WADE, J. H Rainmakers and the Problematics of Power in Fali Society, in H. Jungraithmayr, D. Barreteau and U. Seibert (szerk.), L homme et l eau dans le bassin du lac Tchad (Man and Water in the Lake Chad Basin), pp Paris: ORSTOM. WADE, J. H. (megjelenés előtt) The Wife of the Village: understanding caste in the Mandara Mountains. WADE, J. H. M. GALÁNTHA 2004 Weaving Symbols Textiles for the Living and the Dead among the Fali of the Mandara Mountains, in D. Ibriszimow and E. Rothmaler (szerk.), Tesserae of Borno, Frankfurter Afrikanistische Blätter, 16: WADE, J. H Caste, Gender and Chieftaincy: a view from the southern Mandaras in C. Baroin, G. Seidensticker-Brikay, K. Tijani (szerk.) Man and the Lake, pp , Maiduguri. WADE, J. H. M. GALÁNTHA 2005 Placing the Fali Loom Borno Museum Society Newsletter 64-65, pp WENTE-LUKAS, R Eisen und Schmide im südlichen Tschadraum, Paideuma Mitteilungen zur Kulturkunde 18: WHITE, S The Agricultural Economy of the Hill Pagans of Dikwa Emirate, Cameroons (British Mandate), Empire Journal of Experimental Agriculture 9(35): WRIGHT, B. L The Power of Articulation, in W. Arens and I. Karp (szerk.), Creativity of Power: Cosmology and action in African societies, pp Washington and London: Smithsonian Institution Press. 179

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ---------------------------------------------------------------------------- GALÁNTHA

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ VOJNITS

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Dr. Bódi Stefánia tanársegéd A magyar biztonságpolitikai gondolkodás etnikai konfliktusok rendezésére irányuló elméletei, különös tekintettel Bibó István

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

Global city Globális város

Global city Globális város Global city Globális város Derék Róbert Városépítészet1 2018 New York Amsterdam London Hong Kong Moscow Singapure Sydney Dubai Berlin Tokyo Paris Elég a város nevét megemlíteni ahhoz, - ország megnevezése

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének

Részletesebben

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik 96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy

Részletesebben

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642)

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Gecser Ottó A 14. századi, Fekete Halálként ismert nagy pestisjárvánnyal kezdődően az orvosi és vallási betegségfelfogás, illetve

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ---------------------------------------------------------------------------- SZABÓ-ZSOLDOS

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II.

TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II. MEGGYESI TAMÁS egyetemi tanár, BME Urbanisztika Tanszék TELEPÜLÉSI SZÖVETTAN II. A 2002/5. számunkban közöltük Meggyesi Tamás Városépítés címen készült kéziratából a települési szövettan témakör 1. fejezetét.

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban Bak Ivett A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban A Zalai Hírlap vizsgálata Tabloidizáció A tabloidizáció jelensége néhány évtizede jelent meg a média területén, és a médiapiac számos képviselőjének

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KUN

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

1. számú ábra: Városok terjeszkedése (http://zoldvilagomegyesulet.blogspot.hu/2011/10/varosok-terjeszkedese-fenyegeti-bolygot.

1. számú ábra: Városok terjeszkedése (http://zoldvilagomegyesulet.blogspot.hu/2011/10/varosok-terjeszkedese-fenyegeti-bolygot. A földhasználat szerepe a városi árvízi kockázatkezelésben Mrekva László 1 1. Bevezetés A helytelen földhasználat következtében, a nagy felületű, növénytakarás nélküli, áthatolhatatlan felszínek miatt

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KUN

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Már a 20. század közepén is jelentős jövedelmi

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Leica SmartRTK, az aktív ionoszféra kezelésének záloga (I. rész)

Leica SmartRTK, az aktív ionoszféra kezelésének záloga (I. rész) Leica SmartRTK, az aktív ionoszféra kezelésének záloga (I. rész) Aki egy kicsit is nyomon követi a GNSS technológia aktualitásait, az egyre gyakrabban találkozhat különböző cikkekkel, értekezésekkel, melyek

Részletesebben

Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget

Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Mindentudás Egyeteme 85 SZÖVEG ÉS KÉP HATÁRÁN Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Kutatási területed eredetileg az irodalmi modernizmus. Írásaidban,

Részletesebben

A 2. ábra a Szahara barlangrajzait (a barlangok falán talált ősi rajzokat és festményeket), és az állatvilág változásait mutatja. 1.

A 2. ábra a Szahara barlangrajzait (a barlangok falán talált ősi rajzokat és festményeket), és az állatvilág változásait mutatja. 1. A CSÁD-TÓ Az 1. ábra az Észak-Afrika szaharai részén található Csád-tó vízszintjének változásait mutatja. A Csád-tó kb. i.e. 20 000-ben, az utolsó jégkorszak alatt teljesen eltűnt, majd i.e. 11 000 körül

Részletesebben

FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK

FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK Szakkönyvtár FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK 2013. szeptember Acta Oeconomica Állam- és Jogtudomány Élet és Irodalom Figyelő Gazdaság és Jog Határozatok Tára HVG Közgazdasági Szemle Külgazdaság Magyar Hírlap

Részletesebben

Felnőttképzési Szemle IV. évfolyam, 1. szám 2010. december

Felnőttképzési Szemle IV. évfolyam, 1. szám 2010. december Dobos Ágota FELNŐTTKÉPZÉS AMERIKAI MÓDRA? Kezdjük egy összehasonlító körképpel a felnőttképzésben való részvételről! Érdekes adatokat találunk az USA és Kanada által finanszírozott, 23 országra kiterjedő

Részletesebben

IDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT

IDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT IDENTITÁS AZONOSSÁG IDENTITÁS (ÖN)AZONOSSÁG - TUDAT FOBB KÉRDÉSEI KI VAGYOK ÉN? / 0 -? / MERRE TARTOK? / 6-40 / HOVÁ TARTOZOM?/ milyen csoportokhoz/? / 3 -? / MILYEN ÉRTÉKEKET TARTOK FONTOSNAK? / 3-13

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19.

TÁMOP 3.1.2 12/1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, 2012. december 19. Pedagógiai terv A Nemzeti alaptanterven alapuló, egyes műveltségi területek önálló tanulását támogató digitális tananyag és képzésmenedzsment rendszer létrehozása 9-12. évfolyamon tanulók számára TÁMOP

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hack Péter 1. Függetlenség és elszámoltathatóság az igazságszolgáltatásban

Hack Péter 1. Függetlenség és elszámoltathatóság az igazságszolgáltatásban Hack Péter 1 Függetlenség és elszámoltathatóság az igazságszolgáltatásban Amikor a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatosan a korrupció jelenségét vizsgáljuk, mind az igazságügyi kormányzat, mind a

Részletesebben

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

EDWARD DE BONO POZITÍV HIT

EDWARD DE BONO POZITÍV HIT EDWARD DE BONO POZITÍV HIT E D W A R D D E B O N O POZITÍV HIT Emberség, boldogság, humor, segítőkészség, remény, egészség A fordítás alapja: Edward de Bono: H+ (Plus) A New Religion?: How to Live Your

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1

BEVEZETŐ. A nők munkaerő piaci helyzetének alakulása a 90-es években 1 BEVEZETŐ A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány fennállása óta kiemelt célcsoportként kezeli a női vállalkozókat. Az alapítvány munkatársai naponta ismernek meg egyedi emberi, vállalkozói, női sorsokat

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja

Részletesebben

A japán tanszék profiljába sorolható szakmai közlemények

A japán tanszék profiljába sorolható szakmai közlemények Gergely Attila: A japán tanszék profiljába sorolható szakmai közlemények (Megjelenés nyelve: H magyar, E angol, J japán) 1. TANULMÁNYOK A. Egyéni közlemények A politikai kéregmozgások külső eredői Japánban

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

Mózer Péter (ELTE TáTK) Szolgáltatások átalakulóban két kutatás tükrében

Mózer Péter (ELTE TáTK) Szolgáltatások átalakulóban két kutatás tükrében Mózer Péter (ELTE TáTK) Szolgáltatások átalakulóban két kutatás tükrében Miről lesz szó? Két kutatás tanulságairól 1. A felmérés módszertana, célok 2. Közös kutatási eredmények 3. Szubjektív kiemelés EMMI

Részletesebben

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben

A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben TÓTHNÉ BORBÉLY VIOLA A kompetencia alapú képzési rendszer koncepciója a szervezeti képzésekben A munkaadók követelményei - a gyorsütemű gazdasági fejlődés és technológiák változása miatt - a munkaerővel

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. Tel.: 461-4552, fax.: 461-4532 E-mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP (EFA) HOZZÁJÁRULÁSA A SZUBSZAHARAI AFRIKA ÚTHÁLÓZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGÁHOZ. 17. sz.

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP (EFA) HOZZÁJÁRULÁSA A SZUBSZAHARAI AFRIKA ÚTHÁLÓZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGÁHOZ. 17. sz. 2012 ISSN 1831-0893 EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 17. sz. különjelentés AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP (EFA) HOZZÁJÁRULÁSA A SZUBSZAHARAI AFRIKA ÚTHÁLÓZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGÁHOZ HU 17 2012. sz. különjelentés AZ

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Női fegyverek Körömgyűszű Képességküszöb: T/k: Ké: Té: Vé: Sebzés: Fp/Ép: Súly: Ár: Átütő erő: Méreg:

Női fegyverek Körömgyűszű Képességküszöb: T/k: Ké: Té: Vé: Sebzés: Fp/Ép:  Súly: Ár: Átütő erő: Méreg: Női fegyverek Az alábbiakban néhány olyan tipikus női fegyver bemutatása következik, amik nem is mindig fegyverek igazán, sokszor egyéb célokra készültek, és csak az emberi találékonyság és akarat hatására

Részletesebben

A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT OKTATÁS EREDMÉNYEI A KÉE ÉFK-N

A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT OKTATÁS EREDMÉNYEI A KÉE ÉFK-N A SZÁMÍTÓGÉPPEL TÁMOGATOTT OKTATÁS EREDMÉNYEI A KÉE ÉFK-N Nagy Elemérné, marg@szef.u-szeged.hu Nagy Elemér, nael@szef.u-szeged.hu Heves Csilla, heves@szef.u-szeged.hu KÉE-ÉFK, Szeged Abstract We have been

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett

Részletesebben

ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis

ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis Kutatóhely neve: Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék: Orosz Irodalom és Irodalomkutatás Összehasonlító Tanulmányok Doktori Program Kutatási téma címe: Turgenyev prózapoétikájának antik irodalmi gyökerei (Ovidius,

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Kultúra és értékek. Prazsák Gergő PhD ELTE, TáTK tudományos munkatárs. Értékek, érzelmek, generációk konferencia Budapest, október 8.

Kultúra és értékek. Prazsák Gergő PhD ELTE, TáTK tudományos munkatárs. Értékek, érzelmek, generációk konferencia Budapest, október 8. Kultúra és értékek Prazsák Gergő PhD ELTE, TáTK tudományos munkatárs Értékek, érzelmek, generációk konferencia Budapest, 2012. október 8. Mit nevezünk értéknek? Mind az egyéni psziché, mind a társadalmi

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Bartha Zoltán Kulturális gyökerek hatása a tudástranszferre. Absztrakt

Bartha Zoltán Kulturális gyökerek hatása a tudástranszferre. Absztrakt Bartha Zoltán Kulturális gyökerek hatása a tudástranszferre Absztrakt Kiemelt téma a tudásmenedzsment irodalmában a tudásmegosztás problémáinak tárgyalása. Elfogadott, hogy nemcsak a tudás előállítása

Részletesebben

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2012/2, 73 88. 73 A BŰNELKÖVETŐK REHABILITÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ IRÁNYZATAI A NEMZETKÖZI SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN SZABÓ Judit Országos Kriminológiai Intézet judit.szabo@okri.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Készült az Európai Bizottság Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatósága számára

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Templomok a végeken Mudrák Attila fotókiállítása

Templomok a végeken Mudrák Attila fotókiállítása 2016/12/06-2017/02/20 Mudrák Attila tárlata messzi, sokak számára ismeretlen vidékekre viszi el a látogatókat. A Kárpátmedence eldugott kis falvaiba, földrajzi és szimbolikus értelemben is a végekre, ahol

Részletesebben

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Michael Ben-Menachem. Miki

Michael Ben-Menachem. Miki Michael Ben-Menachem Miki Michael Ben-Menachem Miki Orosházától az Északi-tengerig Regényélet Háttér Kiadó Budapest Alapítva 1987-ben Michael Ben-Menachem, 2010 Háttér Kiadó, 2010 Szerkesztette Benedek

Részletesebben

Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban

Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent:

Részletesebben

Svájci tanulmányút. Basel

Svájci tanulmányút. Basel Svájci tanulmányút Basel A tanulmányúton öten vettünk részt; két tanár, Gál Anikó és Dékány István, valamint három diák: Annus Péter, Pászti Ferenc és én, Papp Zsolt. 2013. január 22-én hajnali 2 órakor

Részletesebben

Q1 Az elmúlt időszakban eltöltött időm a Facebookon

Q1 Az elmúlt időszakban eltöltött időm a Facebookon Q1 Az elmúlt időszakban eltöltött időm a Facebookon Answ ered: 503 Skipped: 2 Jelentősen nőtt Kicsit nőtt Változatlan maradt Kicsit csökkent Nagyon csökkent Jelentősen nőtt Kicsit nőtt Változatlan maradt

Részletesebben

(Máté-Tóth András és Nagy Gábor Dániel könyvéről)

(Máté-Tóth András és Nagy Gábor Dániel könyvéről) 152 Szociológiai Szemle, 2011/3 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 21(3): 152 156. Darázstalanítás (Máté-Tóth András és Nagy Gábor Dániel könyvéről) Kamarás István OJD: kamarasi@upcmail.hu Máté-Tóth András és Nagy Gábor

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben