FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

Átírás

1 FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete részére BAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelettervezet vizsgálatáról, valamint a évi összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról Készítette: BÉTA-AUDIT Könyvvizsgáló, Pénzügyi és Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest

2 TARTALOM Független könyvvizsgálói jelentés Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete részére Baja Város Önkormányzat évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelettervezet vizsgálatáról Független könyvvizsgálói jelentés Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete részére Baja Város Önkormányzat évi összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról Kiegészítés Baja Város Önkormányzat évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelettervezet vizsgálatáról, valamint a évi összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentéshez 2

3 FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete részére BAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ RENDELETTERVEZET VIZSGÁLATÁRÓL Elvégeztük a Baja Város Önkormányzat évi költségvetése végrehajtásáról szóló (zárszámadási) rendelettervezetének vizsgálatát, amelyben a bevételek főösszege E Ft, a teljesített kiadások főösszege E Ft. A zárszámadási rendelettervezet előterjesztése az Önkormányzat polgármestere, jóváhagyása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgálat feladata a zárszámadási rendelettervezet véleményezésére terjed ki. A vélemény kialakításához szükséges vizsgálatokat a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján, a zárszámadási rendelettervezet összeállítására vonatkozó jogszabályi előírásokra figyelemmel végeztük. Meggyőződésünk, hogy munkánk megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményünk kialakításához. Könyvvizsgálói vélemény: Véleményünk szerint a Baja Város Önkormányzat évi költségvetése végrehajtásáról, a évi zárszámadásról szóló rendelettervezet a jogszabályi előírásoknak megfelel, rendeletalkotásra alkalmas. Baja, április 16. dr. Benedek József kamarai tag könyvvizsgáló

4 FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete részére A évi összevont éves költségvetési beszámolóról készült jelentés Elvégeztük Baja Város Önkormányzat mellékelt évi éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatát, amely éves költségvetési beszámoló a évi költségvetési jelentésből, amely szerint a teljesített költségvetési kiadás E Ft, a teljesített költségvetési bevétel E Ft, maradvány-kimutatásból, amely szerint az összes maradvány E Ft, adatszolgáltatásokból, valamint a december 31-ei fordulónapra elkészített mérlegből melyben az eszközök és források egyező összege E Ft, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredmény-kimutatásból, amelyben a mérleg szerinti eredmény E Ft, továbbá a költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatásból, és kiegészítő mellékletből áll. A vezetés felelőssége az éves költségvetési beszámolóért Az összevont éves költségvetési beszámolónak a számviteli törvényben, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben foglaltak és a Magyarországon elfogadott általános számviteli elvek szerint történő elkészítése és valós bemutatása az önkormányzat polgármesterének felelőssége. Ez a felelősség magában foglalja az akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításoktól mentes összevont éves költségvetési beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollok kialakítását, bevezetését, fenntartását; a megfelelő számviteli politika kiválasztását és alkalmazását, valamint az adott körülmények között ésszerű számviteli becslések elkészítését. A könyvvizsgáló felelőssége A mi felelősségünk az éves költségvetési beszámoló véleményezése könyvvizsgálatunk alapján. Könyvvizsgálatunkat a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljünk az etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és hajtsuk végre, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az éves költségvetési beszámoló mentes-e a lényeges hibás állításoktól. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves költségvetési beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves költségvetési beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatainak felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves költségvetési beszámolónak az intézmény általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy az intézmény belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének és a vezetés (a gazdálkodásért felelősök) által készített számviteli becslések ésszerűségének, valamint az éves költségvetési beszámoló átfogó prezentálásának értékelését is. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményünk megadásához. Vélemény: A könyvvizsgálat során Baja Város Önkormányzat évi összevont éves költségvetési beszámolóját, annak részeit, és tételeit (költségvetési jelentést, maradvány-kimutatást, mérleget, eredmény-kimutatást), költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatást, kiegészítő mellékletet, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását, az érvényes Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban foglaltak szerint - továbbá azon jogszabályok alapján, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg - felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az összevont éves költségvetési beszámolót a számvitelről szóló évi C. törvényben, illetve az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az összevont éves költségvetési beszámoló a Baja Város Önkormányzat évi költségvetése teljesítéséről, a december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő év gazdálkodásának eredményéről megbízható és valós képet ad. Baja, április 16. Könyvvizsgáló cég képviselőjének aláírása Kamarai tag könyvvizsgáló aláírása Képviseletre jogosult neve: dr. Benedek József Kamarai tag könyvvizsgáló neve: dr. Benedek József Könyvvizsgáló cég neve: Béta-Audit Kft. Kamarai tagsági szám: Könyvvizsgáló cégszékhelye: 1035 Bp. Miklós tér 2. Nyilvántartásba-vételi szám:

5 KIEGÉSZÍTÉS Baja Város Önkormányzat évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelettervezet vizsgálatáról, valamint a évi összevont éves költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentéshez Baja Város Önkormányzat megbízása alapján a Béta-Audit Könyvvizsgáló, Pénzügyi és Üzleti Tanácsadó Kft. megvizsgálta Baja Város Önkormányzata évi zárszámadási rendelettervezetét, valamint az összevont éves költségvetési beszámolóját. Az éves költségvetési beszámoló felülvizsgálata az Önkormányzat és a felügyelete alá tartozó intézmények adatait összevontan tartalmazó konszolidált éves költségvetési beszámolóra terjedt ki. A könyvvizsgálat a beszámoló ellenőrzésekor figyelembe vette a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban a könyvvizsgálat elvégzésére meghatározott feladatokat, módszereket és a záradékot (véleményt) ennek figyelembevételével adta meg. A könyvvizsgálat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletnek megfelelően a könyvviteli mérlegben kimutatott értékadatoknak az ingatlankataszterrel és a vagyonkimutatással való egyezőségét ellenőrizte. I. A könyvvizsgálat célja és módszerei A könyvvizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az Önkormányzat éves költségvetési beszámolója a számviteli törvény és a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásai szerint készült-e, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad-e az Önkormányzat és intézményei vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a gazdálkodás eredményéről, biztosította-e az elektronikus közigazgatás feltételeit, az adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát, kialakította-e a külső-belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét, (így a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét), a feladatok, tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a függetlenített belső ellenőrzés, biztosított volt-e a könyvvezetési, beszámoló-készítési előírások betartása, a számviteli alapelvek érvényesülése, ezen belül különös tekintettel a tevékenység folytatásának, a mérleg valódiságának, teljességének és világosságának elveire. A könyvvizsgálati cél megvalósítása érdekében - az éves könyvvizsgálati munkaprogram alapján - sor került: az úgynevezett rendszervizsgálatokra (az önkormányzat és intézményei gazdálkodása szabályozottságának, a pénzgazdálkodással összefüggő hatáskörök, döntési jogkörök működésének, és a vezetői, a belső ellenőrzési tevékenységek stb. áttekintésére), a gazdasági műveletek elszámolásának (szúrópróbaszerű), valamint az évközi kockázatosnak ítélt tranzakcióknak az ellenőrzésére, 5

6 a zárlati munkák és azon belül döntően a leltározás, a leltárak és kiértékelésük ellenőrzésére, az éves beszámoló, illetve a zárszámadási rendelettervezet ellenőrzésére. A könyvvizsgálat feladatainak megoldásához a folyamatos munkakapcsolat megfelelő alapot biztosított, amely kiterjedt a képviselő-testületi munkában való részvételre is. A jelen könyvvizsgálói jelentésben, a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban, a hangsúlyt az éves beszámoló valódiságának, leltárakkal való alátámasztottságának, szabályszerű összeállításának megítélésére helyeztük. A könyvvizsgálat nem terjedt ki az állami és egyéb támogatások igénylésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az állami adózással (áfa, stb.) kapcsolatos feladatok végrehajtásának ellenőrzésére. A folyamatos évközi információkat, megállapításokat a beszámoló vizsgálatának szakaszában a könyvvizsgálat a következő módszerekkel tette teljessé: vizsgálta az Önkormányzat évi beszámoló készítésére, a zárszámadási feladatok elvégzésére tett intézkedéseit, ellenőrizte a zárszámadási rendelettervezetet, elemezte a legjellemzőbb mutatók számításával a gazdálkodást, helyszíni vizsgálatokat végzett az auditálás kapcsán a Polgármesteri Hivatalban, valamint dokumentális és helyszíni egyeztetést az intézményi beszámolók alátámasztottságára irányulóan. A könyvvizsgálat terjedelmét és módszereit nagyban meghatározta, hogy éves elemi költségvetési beszámolót kellett készíteni az Önkormányzatra, mint jogi személyre, továbbá a Polgármesteri Hivatalnak és valamennyi önállóan működő költségvetési szervnek. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok, iratok, adatok, információk teljességéért az önkormányzat polgármestere és jegyzője Teljességi nyilatkozat -ban felelősséget vállalt. A könyvvizsgálat alapját képező, valamint a feladatok végrehajtása során figyelembe vett, legfontosabb jogszabályok: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), a számvitelről szóló évi C. törvény (Szt.), az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.), az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.), Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény (Költségvetési törvény), az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XII. 6.) Korm. rendelet (vagyonkataszteri rendelet). Mindezek alapján a rendelettervezettel, valamint az éves beszámolóval kapcsolatos könyvvizsgálói vélemény és minősítés a következőkben foglalható össze: II. A könyvvizsgálat megállapításai 6

7 1. A zárszámadási rendelettervezet jogszabályi alátámasztottsága Az Áht.-ben foglalt előírások szerint a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel összehasonlító módon kell elkészíteni. A zárszámadási rendeletben szereplő eredeti előirányzatok fő részösszegei megegyeznek a költségvetési rendelet vonatkozó adataival, a módosított előirányzatok az előterjesztés adataival, illetve a zárszámadási rendelettervezet részét képező mellékletek adataival. Az adatok összehasonlíthatósága biztosított. A könyvvizsgálat megállapította, hogy a zárszámadási rendelettervezet a jogszabályi előírásoknak megfelel és a jogszabályi előírásoknak megfelelő kimutatásokat tartalmazza. 2. A gazdálkodás rendszerének vizsgálati tapasztalatai Az Áht. és az Ávr. rendelet január 1-től hatályba lépő változása, valamint az Áhsz. alapján a könyvvezetés jelentősen megváltozott. Ebből következően a évi záró mérleg sorai, illetve tartalma módosultak. A változások rendező mérlegben kerültek bemutatásra. Az Önkormányzat felkészült a változásokra, és a rendező mérleget is elkészítette az előírások szerinti tartalommal. A könyvvizsgálat a pénzgazdálkodási, a számviteli szabályzatokat felülvizsgálva megállapította, hogy a gazdálkodás szabályozottsága és alkalmazott gyakorlata közötti összhang erősödött, azonban a hatályos jogi normák érvényesüléséhez különös tekintettel az államháztartás szabályainak változására a szabályzatok folyamatos, rendszeres aktualizálása szükséges. A Polgármesteri Hivatalban a számviteli politika részét képező belső szabályzatok rendelkezésre álltak, a jogszabályi változásokat figyelembe vették. A könyvvizsgálat megállapítása szerint a szabályozottság és az alkalmazott gyakorlat összességében biztosított volt. A Polgármesteri Hivatal és az intézmények számviteli politikával, illetve a számviteli politika részét képező leltározási és leltárkészítési, értékelési és pénzkezelési szabályzattal rendelkeznek. Az önkormányzat számviteli, pénzügyi és szakmai információi alkalmasak a külső-belső információs igények kielégítésére. 3. Az éves beszámoló ellenőrzésének, az éves zárlati munkák vizsgálatának tapasztalatai Az önkormányzat gazdálkodásáról a kettős könyvviteli és analitikus nyilvántartások vezetésével tud számot adni. Az államháztartás mérlegének összeállításához szükséges információk tartalmi azonosságát - a kötelezően alkalmazandó egységes számlakeret alapján - a helyi számlarend biztosítja. A könyvvizsgálat során vizsgáltuk az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő eszközökről és azok forrásairól vezetett idősoros és számlasoros elszámolásait, a gazdasági műveletek megfelelő bizonylati rögzítését, és ezek alapján a nyilvántartások vezetését. 7

8 A könyvvizsgálói munkaprogramban jelzett kockázatbecslés alapján kijelölt könyvvizsgálati területeket részletesebb vizsgálat tárgyává tettük a szükséges bizonyosság megszerzéséhez. Az ellenőrzés keretében vizsgáltuk az önkormányzat működésének pénzügyekkel kapcsolatos tevékenységét a könyvvizsgálat rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján. A könyvvizsgálat megállapította, hogy az önkormányzatnál a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások vezetése megfelelően történt, kialakították az egyeztetési pontokat a bizonylatok adatai, az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások között. Az éves zárási feladatok könyvvizsgálata magába foglalta az adott negyedévi zárlatot és az év végi zárlati feladatokat. Megállapítható, hogy a főkönyvi számlák lezárása megfelelően történt, s ezt követően a mérlegszámlák egyenlegeinek zárásával valós adatok kerültek a mérlegbe. A jogszabályok szerinti tagolások érvényesülnek az analitikában és a főkönyvi nyilvántartásokban, a zártság, teljes körűség biztosított a könyvviteli zárlat rendjének megfelelően. 4. Az éves beszámoló felülvizsgálatának tapasztalatai 4.1. A mérleg felülvizsgálata Baja Város Önkormányzat éves mérlegének adatai december Ezer Ft-ban Megnevezés Változás (Nyitó/Záró) ESZKÖZÖK Összeg % Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszk ,17 Immateriális javak ,15 Tárgyi eszközök ,10 Befektetett pénzügyi eszközök ,81 Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszköz ,00 Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök ,00 Készletek ,00 Értékpapírok ,00 Pénzeszközök ,40 Hosszú lejáratú betétek ,00 Pénztárak, csekkek, betétkönyvek ,94 Forintszámlák ,98 Devizaszámlák ,69 Idegen pénzeszközök ,66 Követelések ,36 Költségvetési évben esedékes követelések ,07 Költségvetési évet követően esedékes követelés ,21 Követelés jellegű sajátos elszámolások ,90 Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások ,29 Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen ,45 Megnevezés Változás (Nyitó/Záró) FORRÁSOK Összeg % Saját tőke ,86

9 Nemzeti vagyon induláskori értéke ,00 Nemzeti vagyon változásai ,00 Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai ,00 Felhalmozott eredmény ,00 Eszközök értékhelyesbítésének forrása ,78 Mérleg szerinti eredmény Kötelezettségek ,42 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek ,74 Költségvetési évet követően esedékes kötelezetts ,11 Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások ,59 Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások ,66 Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszám ,00 Passzív időbeli elhatárolások Források összesen ,45 A beszámoló mérlege a főkönyvi kivonattal egyező, valamennyi mérlegsort analitikával, alapbizonylatokkal és leltárral alátámasztottak Eszközök Az összevont mérlegadatok összesítése alapján megállapítható, hogy a Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök állománya meghatározó értéket (93,85 %) képvisel az önkormányzati vagyon körében. Ezen belül az Immateriális javak értéke E Ft, vagyoni értékű jogok ( E Ft) és szellemi termékek ( E Ft) értékéből tevődik össze. A vagyoni értékű jogok között megtalálható a szellemi termékek felhasználási joga. Az eszközökön belül az immateriális javak részaránya jelentéktelen, értéke a bázishoz viszonyítva csökkent. A vagyon egyik legjelentősebb állományát a tárgyi eszközök képezik ( E Ft), a mérlegcsoporton belül az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok állománya E Ft, a gépek, berendezések, felszerelések és járművek állománya E Ft, a befejezetlen beruházásoké E Ft volt december 31-én. Az ingatlanok mérlegértéke összevont számviteli adatokból származik, amelyeket teljes körű, egyedi részletező értéknyilvántartások támasztanak alá. Az ingatlanok nettó (mérleg) értékét meghatározó elem az elszámolt értékcsökkenés mértéke, pontossága. A könyvvizsgálat által szerzett gyakorlati tapasztalat alapján megállapítható, hogy az ingatlanok és az egyéb tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása az előírt időponttól (üzembe helyezés), és a számviteli politikában meghatározott elvek és kulcsok alapján történt a vizsgált esetekben. Az immateriális javak és tárgyi eszközök esetében, mivel a költségvetési szervek nem alkalmazhatják az Szt. 53. (1) bekezdés a) pontját, ezért év végi értékelésen alapuló terven felüli értékcsökkenés nem számolható el évben az Önkormányzatnál és intézményeinél terven felüli értékcsökkenés elszámolás nem történt. Baja Város Önkormányzat befektetett eszközei december 31-én 9

10 Összeg (E Ft) Megnevezés Értékcsökkenés bruttó 0-ra leírt Bruttó érték Nettó érték Immateriális javak Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések, járművek Beruházások, felújítások Tárgyi eszközök összesen Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök Eszközök összesen: A jelenlegi követelmények alapján a vagyonkataszter, a vagyonnyilvántartás és a számviteli nyilvántartás ellenőrzésének tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze: Az Önkormányzat ingatlanvagyonának szabályszerű nyilvántartását, folyamatos karbantartását és az adatszolgáltatások elkészítését biztosítják. A könyvvizsgáló feladata az éves költségvetési beszámoló mérlegében kimutatott ingatlanok értékadatai egyezőségének vizsgálata a számviteli nyilvántartások és az önkormányzati ingatlanvagyon kataszterben szereplő adatok között, amelyet a könyvvizsgálat keretében a évre vonatkozóan is elvégeztünk. A vagyonkataszteri rendelet 1. (2) bekezdése alapján a földhivatali nyilvántartással meg kell, hogy egyezzenek az adatok. Ennek biztosításához rendszeres (legalább évenkénti) és dokumentált egyeztetés szükséges. Fontos továbbá a feltárt eltérések átvezetése az ingatlanvagyon kataszterben az egyezőség biztosítása érdekében. Az ingatlan állapotában, értékében bekövetkezett változások átvezetésére vonatkozó határidő a vagyonkataszteri rendelet 4. (1) bekezdése alapján 90 nap. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása a jogszabályi előírásoknak megfelelő kulcsokkal, negyedévente időarányosan megtörtént, az eszközök a számvitelben a számviteli szabályoknak megfelelő nettó értéken szerepelnek. A mérlegben a befejezetlen beruházások és felújítások nagysága E Ft összeggel szerepel. A befejezetlen beruházás értéke E Ft-tal növekedett. A növekedés fő oka, hogy a kifizetett számlák még nem kerültek aktiválásra, többek között a Sugovica magaspartfal megerősítése, a Kiemelt turisztikai projekt, a Livodai főgyűjtő III. ütem építése és számos egyéb, saját forrásból megvalósuló beruházás. A befektetett pénzügyi eszközök E Ft összegű mérlegértéke tartós részesedések E Ft, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése E Ft nyilvántartás szerinti értékéből adódik. A befektetett pénzügyi eszközök bázishoz viszonyított értéke E Ft-os csökkenést mutat. Ennek oka, hogy két részvény és két üzletrész esetében értékvesztés, illetve értékvesztés visszaírás került elszámolásra, egy gazdasági társaságnál pedig jegyzett tőke leszállítás történt. 10

11 A készletek E Ft összegű állománya a raktárban lévő anyag (kockakő és padlólap) értékét mutatja, amely 100,0 %-ban az Önkormányzat mérlegadatai között szerepel. A pénzeszközök értéke E Ft, aránya a mérlegben 4,74 %, amelyből az Önkormányzat és intézményei (beleértve a Polgármesteri Hivatalt) költségvetési fizetési számláin, pénztárakban szerepel, míg idegen pénzeszközöket a Polgármesteri Hivatal kezelt december 31-én. A pénzeszközök értéke alszámlánként megegyezik a banki értesítés december 31-i állományával. A decemberi záró és a januári nyitó bank kivonat egyezően igazolja a pénzállományt. Intézményi körben nem jelentős az előző évről áthozott pénzkészlet nagysága, amelyhez a finanszírozás és elszámoltatás kialakított rendje is hozzájárult. A pénzeszközökön belül a pénztári készlet nagysága mindössze 320 E Ft. Szúrópróbaszerűen vizsgáltuk az évközi pénzforgalom dokumentálásának szabályszerűségét. Ennek keretében külön figyelmet fordítottunk a bizonylati fegyelem, az érvényesítés, utalványozás, szabályszerűség stb. betartására. Az ellenőrzés során lényeges, az év végi beszámoló valódiságát érintő szabálytalanságot nem tapasztaltunk. Idegen pénzeszközként tartja nyilván az Önkormányzat azokat a tételeket, amelyek beszedése más hatóságok megkeresései alapján feladata a Polgármesteri Hivatalnak, ennek összege az Önkormányzat mérlegében E Ft. Követelések A követelések összegének aránya a mérlegen belül 1,28 %, mérlegértéke az előző évi értékhez képest 9,64 %-os mértékben csökkent. A követelések analitikus nyilvántartása tartalmazza a követeléseket fajtánként, illetve vevőnként csoportosítva. A mérlegben a követelések a számviteli politikában meghatározott mértékű értékvesztéssel csökkentett értékben szerepelnek. A követelésállomány értéke E Ft, összetétele az alábbi: Megnevezés Összeg (E Ft) Költségvetési évben esedékes követelések Költségvetési évet követően esedékes követelések Követelés jellegű sajátos elszámolások Követelések összesen A költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre ( E Ft), mely tétel a helyi adók kivetéséből származó követelések értékvesztéssel csökkentett összege; működési bevételre ( E Ft), mely tétel a vevők és az iskolai étkeztetés kiszámlázott összegei; továbbá 10 E Ft ingatlanértékesítésből származó követelésre vonatkoznak. Az adósok értékelése, a szükséges esetekben az értékvesztés elszámolása megtörtént. Az adósok állománya E Ft, ebből elszámolt értékvesztés E Ft, így a mérlegben E Ft került kimutatásra. Tekintettel az állomány nagyságrendjére és a évhez viszonyított csekély mértékű csökkenésére (7.321 E Ft), javasoljuk a behajtási tevékenység fokozását az önkormányzati kintlevőségek további csökkentése érdekében. 11

12 A vevői követelések helyesen tartalmazzák az előzetesen felszámított áfa összegét is. Az Önkormányzat az év végén fennálló követelésekről egyenlegközlő levelet küldött ki. El nem ismert, kétes követeléseket a mérlegsor nem tartalmaz. A költségvetési évet követően esedékes követelések E Ft összege tartalmazza a Baja Energetika Kft.-vel szemben fennálló E Ft összegű követelést, a Baja Hangja Kft E Ft összegű pótbefizetési kötelezettségét, továbbá az Önkormányzat által adott felhalmozási célú kölcsönök még hátralévő részleteit E Ft összegben. A követelés jellegű sajátos elszámolások között kerültek kimutatásra a foglalkoztatottaknak adott előlegek (53 E Ft), valamint egyéb adott előlegek összege (2.140 E Ft). Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolás soron a december havi hó közi illetmény kifizetések és a megelőlegezett családtámogatási ellátások 874 E Ft összege került kimutatásra. Aktív időbeli elhatárolásként az Önkormányzat E Ft tárgyidőszakot illető bevételt számolt el, melynek számlázása 2015-ben történik meg Források Saját tőke összetétele Megnevezés Összeg (E Ft) Nemzeti vagyon induláskori értéke Nemzeti vagyon változásai 0 Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai Felhalmozott eredmény Eszközök értékhelyesbítésének forrása Mérleg szerinti eredmény Saját tőke összesen A nemzeti vagyon induláskori értéke a január 1-én meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrása. A nemzeti vagyon változásai a január 1-jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök elszámolt változásait mutatják. A felhalmozott eredmény az előző költségvetési évek felhalmozott eredménye (vesztesége). Az eszközök értékhelyesbítésének forrása a vagyonkezelésbe adott eszközök felértékelt összegével egyezik meg. A mérleg szerinti eredmény megegyezik az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. A saját tőke könyvviteli nyilvántartása helyes. Kötelezettségek 12

13 Megnevezés Összeg (E Ft) Költségvetési évben esedékes kötelezettségek Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek Kötelezettségek jellegű sajátos elszámolások Kötelezettségek összesen A kötelezettségek jelentős könyvvizsgálati területet képviselnek. A költségvetési évben esedékes kötelezettségek között került kimutatásra az év végén fennálló szállítói állomány. Az előző évhez képest E Ft csökkenés tapasztalható. Ennek fő oka, hogy az adósságkonszolidáció keretében átvállalásra kerültek a hitelek. A szállítói állomány pénzügyi nyilvántartása alapján tételesen ellenőrzésre került a pénzügyileg rendezetlen állomány, amelyeket külső egyenlegközlő megerősítések is alátámasztanak. A költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek tartalmazzák a nettófinanszírozás ( E Ft) és a szállítóállomány (dologi kiadásokra E Ft, beruházásokra E Ft) következő évben esedékes összegét. A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között a kapott előlegek ( E Ft) és a gépjárműadó továbbutalandó része ( E Ft) került kimutatásra. Az egyéb sajátos forrásoldali elszámolásoknál kerültek kimutatásra az idegen betétkönyvekkel és a letéti számlával kapcsolatos kötelezettségek (7.214 E Ft). A passzív időbeli elhatárolásokon belül az Önkormányzat 70 E Ft bevételt, E Ft költséget (2014. december havi munkabér) és E Ft halasztott bevételt (térítés nélkül átvett ingatlanok maradványértéke) számolt el Pénzforgalmi jelentés Az összevont évre vonatkozó pénzforgalmi jelentés az Önkormányzat kiadásainak és bevételeinek teljes körű bemutatásával, a jogszabályi előírásoknak megfelelő részletezettséggel, tartalommal készült. A ténylegesen teljesült bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat szerkezetében és tartalmában a költségvetéssel egyezően mutatja be, így lehetőséget nyújt az előirányzatok és a tényadatok összehasonlítására, elemzésére. A pénzforgalmi jelentés adatainak megfeleltetése eredeti adatok vonatkozásában - a évi elfogadott költségvetéshez rendelten történt meg. A pénzforgalmi jelentés adatai a pénzforgalmi kettős könyvviteli elszámolás rendjét biztosító számlarend alapján kerültek rögzítésre. Az önkormányzati feladatok ellátását biztosító bevételek főbb jogcímek szerinti módosított előirányzatának teljesítése és megoszlása a következők szerint alakult: Bevételek jogcímei Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Teljesítés E Ft Módosított elő- Teljesítés Megoszlás 13

14 E Ft E Ft irányzat %-ában %-a Műk. c. tám. áht-on belülről (B1) ,02 21,39 Közhatalmi bevételek (B3) ,00 24,92 Működési bevételek (B4) ,46 15,00 Működési c. átvett pénzeszköz (B6) ,28 0,05 Felhalmozási bevételek (B5) ,26 0,92 Felhalm c. tám. áht-on belülről (B2) ,60 26,50 Felhalm c. átvett pénzeszköz (B7) ,20 0,18 Költségvetési bevételek összesen ,84 88,96 Finanszírozási bevételek ,97 11,04 Bevételek összesen ,38 100,00 A bevételek teljesülése E Ft, önkormányzati szinten 25,62 %-kal maradt el a módosított előirányzattól. Az önkormányzati feladatok ellátásának kiadásai főbb jogcímek szerinti módosított előirányzatának teljesítése és megoszlása a következők szerint alakult: Kiadások jogcímei Eredeti előirányzat E Ft Módosított előirányzat E Ft Teljesítés E Ft Módosított előirányzat %-ában Teljesítés Megoszlás %-a Személyi juttatások (K1) ,70 18,23 Munkaadókat terhelő járulék (K2) ,28 4,68 Dologi kiadások (K3) ,34 22,01 Ellátottak pénzbeli juttatásai (K4) ,73 3,03 Egyéb működési. c. kiadások (K5) ,63 12,90 Beruházások (K6) ,26 27,67 Felújítások (K7) ,63 1,30 Egyéb felhalm. c. kiadások (K8) ,04 5,48 Költségvetési kiadások összesen ,37 95,30 Finanszírozási kiadások ,00 4,70 Kiadások összesen ,50 100,0 Önkormányzati szinten az összes kiadás a módosított előirányzathoz viszonyítva 62,50 %-ra teljesült. A kiemelt előirányzatoknál túllépés egyetlen kiadási jogcímnél sem jelenik meg. Az egyszerűsített pénzforgalmi jelentés összes kiadásának főösszege E Ft, bevételi főösszege E Ft, amely megegyezik az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó egyszerűsített beszámoló adataival. A költségvetési pénzforgalmi bevételek teljesítésének szintje 74,38 %, míg a kiadások 62,50 %-ra teljesültek az egyszerűsített beszámoló adataiból számítva. A két teljesítési szint ad magyarázatot a jelentős összegű maradvány forrására, amely teljes egészében kötelezettségvállalással terhelt. Az eredeti, a módosított előirányzatok, valamint a teljesítések adatainak viszonyát a beszámoló mellékleteihez a csatolt szöveges szakmai beszámoló jól elemzi. A pénzforgalmi jelentésben szerepeltetett módosított előirányzatok az utolsó rendeletmódosítással kialakított előirányzatokkal megfeleltethetők. Az előirányzatok módosításának a jogszabályi előírásoknak megfelelően, határidőben tett eleget az Önkormányzat. 14

15 A zárszámadási rendelettervezet mellékletei sokoldalúan, zárt rendszerben részletezik a pénzforgalmi és a finanszírozási műveletek tételeit, illetve a pénzügyi teljesítés szintjét a módosított előirányzathoz viszonyítva Maradvány- és eredménykimutatás vizsgálata A könyvvizsgálat külön feladatként kezelte a maradványok elszámolásának intézményi szintű ellenőrzését, valamennyi intézményi költségvetési beszámolóban. Az elszámolások számszerű helyessége minden intézménynél követhető, levezethető. Az összevont maradvány kimutatás adatai szerint az Önkormányzatnál kezelt szabad maradvány összege alapját képezi a évi maradványfelosztásnak, illetve újraelosztásnak. Az Önkormányzat nem folytat vállalkozási tevékenységet, így maradványa kizárólagosan alaptevékenységből származik. Az Önkormányzat a tárgyévben képződött maradványát - helyesen - az alaptevékenység tárgyévi befolyt bevételeinek és a feladatok teljesítéséhez ténylegesen igénybevett és kiegyenlített kiadásainak figyelembevételével állapította meg. A zárszámadásról szóló előterjesztésben az Önkormányzat évi E Ft összegű maradványa részletesen bemutatásra kerül. A maradvány elfogadása és annak felosztása az Önkormányzat Képviselő-testületének jogköre. Az önkormányzati fenntartású intézmények felülvizsgált maradványainak jogcímeit és az elvonásokat szöveges indoklás támasztja alá. Baja Város Önkormányzatának évre vonatkozó eredménykimutatása az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az intézmények teljesített bevételi és kiadási adatait tartalmazza. A tevékenységek eredménye E Ft veszteség. A pénzügyi műveletek eredménye E Ft nyereség, amelyet követően a szokásos eredmény E Ft veszteség E Ft rendkívüli bevétele volt az Önkormányzatnak, rendkívüli ráfordítás E Ft került elszámolásra, így a mérleg szerinti eredmény E Ft nyereség, melyből E Ft az adósságkonszolidáció miatt keletkezett. 5. Az önkormányzat vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelése 5.1. A vagyoni helyzet értékelése Baja Város Önkormányzat évi gazdálkodását a vagyon összetétele, a vagyoni és pénzügyi helyzet elemzése alapján vizsgáltuk az összevont éves beszámoló adatai alapján, az alábbi táblázat szerint. Eszköz megnevezése Nyitó Záró E Ft Megoszlás % E Ft Megoszlás % Nemzeti vagyonba tartozó bef. eszk , ,85 Immateriális javak , ,26 Tárgyi eszközök , ,33 Befektetett pénzügyi eszközök , ,26 Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök 0 0,00 0 0,00 Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszk , ,07 15

16 Készletek , ,07 Értékpapírok 0 0,00 0 0,00 Pénzeszközök , ,74 Hosszú lejáratú betétek 0 0,00 0 0,00 Pénztárak, csekkek, betétkönyvek 763 0, ,00 Forintszámlák , ,69 Devizaszámlák , ,02 Idegen pénzeszközök , ,03 Követelések , ,28 Költségvetési évben esedékes követelés , ,01 Költségvetési évet követően esed. köv , ,27 Követelés jellegű sajátos elszámolások , ,00 Egyéb sajátos eszközoldali elszámolás , ,00 Aktív időbeli elhatárolások 0 0, ,06 Eszközök összesen , ,00 Az önkormányzat összes eszközértéke az előző évhez képest E Ft-tal növekedett. A vagyoni helyzetet tükröző mutatók alakulását az alábbi táblázat mutatja: Mutató Előző év Tárgyév Változás Befektetett eszközök Befektetett eszközök aránya = Összes eszköz X ,3 93,8-1,5 Forgóeszközök Forgóeszközök aránya = Eszközök X 100 4,7 0,1-4,6 Saját tőke Tőkeerősség (saját tőke aránya) = Mérleg főösszege X ,6 96,2 +12,6 Kötelezettségek Kötelezettségek aránya = Mérleg főösszege X ,2 3,3-9,9 Saját tőke Befektetett eszközök fedezete = Befektetett eszközök X ,7 102,5 +14,8 Forgóeszközök Forgótőke aránya= Saját tőke X 100 5,6 0,1 +5,5 A források alakulása a beszámoló adataiból: Forrás megnevezése Nyitó Záró E Ft Megoszlás % E Ft Megoszlás % Saját tőke , ,18 Nemzeti vagyon induláskori értéke , ,04 Nemzeti vagyon változásai 0 0,00 0 0,00 Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai , ,16 Felhalmozott eredmény , ,62 Eszközök értékhelyesbítésének forrása , ,02 Mérleg szerinti eredmény 0 0, ,58 Kötelezettségek ,25 Költségvetési évben esedékes kötelezettségek , ,84 Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek , ,86 Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások , ,55 Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások , ,02 Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások 0 0,00 0 0,00 Passzív időbeli elhatárolások 0 0, ,55 Források összesen , ,00 A forrásokon belül a saját tőke összege E Ft-tal növekedett, részaránya 87,69 %-ról 96,18 %-ra változott. Baja Város Önkormányzatának évi gazdálkodása összességében kiegyensúlyozott képet mutat, amelyhez hozzájárult az előirányzatok évközi figyeléséhez kapcsolódó aktív pénzügyi tevékenység, valamint a pályázati lehetőségek kihasználása. 16

17 A gazdasági környezet változásainak hatása és a vállalt kötelezettségek teljesítése évben is racionális döntéseket és következetes megvalósítást tart szükségesnek az Önkormányzat gazdálkodásának folyamataiban, a pénzügyi források behatárolt keretei között. A gazdálkodás eredményességét mutatja az év végi növekvő, jelentős összegű maradvány. A évi E Ft-tal szemben évben E Ft maradvány képződött, melyből a felülvizsgálatot követően E Ft az intézmények által felhasználható összeg. Az Önkormányzat és intézményeinek vagyona a év során 7,45 %-kal növekedett az előző év mérlegadataihoz viszonyítva. Az Önkormányzat vagyonát a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás részletezi A pénzügyi helyzet alakulása Az Önkormányzat évi pénzügyi helyzetét meghatározó főbb bevételi forráscsoportok - úgymint a működési bevételek, közhatalmi bevételek, önkormányzatok működési támogatásai, a felhalmozási (beleértve a tőke jellegű) bevételek, átvett (működési, felhalmozási) bevételek a évhez viszonyítva növekedést mutattak a évben. Az előirányzat növekedéséhez hozzájárult a évi maradvány összege is. A évi költségvetésben - a korábbi évektől eltérően - nem volt szükséges hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, illetve egyéb adósságot keletkeztető ügylet tervezése az egyensúly biztosítása érdekében. Ilyen ügyletet év közben sem hajtottak végre. A évi költségvetési törvény lehetővé tette a települési önkormányzatok adósságának további átvállalását, mely Baja Város Önkormányzat esetében a még fennálló adósságállomány és a hozzá kapcsolódó járulékok átvállalását jelentette, E Ft tényleges hiteltörlesztés mellett. Mind a pénzügyi helyzet, mind a következetes évközi gazdálkodás, a felhalmozási és működési feladatok összehangolt megvalósítása eredményként minősíthető, melyet tükröz a számított mutatók többségének kedvező irányú változása. 6. Összegzés Baja Város Önkormányzat évi gazdálkodását reprezentáló összevont költségvetési beszámolóját a számviteli törvény, a vonatkozó kormányrendeletek, valamint az államháztartási törvény előírásainak figyelembevételével készítették el. A tervezett feladatok megvalósulása a rendelet-tervezethez fűzött indoklásban és azok mellékleteiben nyomon követhető. Az eredeti és módosított előirányzatoktól jelentősen eltérő teljesítésekre a magyarázatot a rendelet indoklása megadja. Az Önkormányzat költségvetésében átvezették a feladatellátás változása miatt felmerült előirányzat módosításokat. Figyelemmel kísérték év közben a költségvetés teljesítését és az indokolt módosításokat átvezették. 17

18 Az Önkormányzat bevételeit a költségvetésében meghatározott feladatokra használta fel, pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével. A legszükségesebb feladatokat a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően megvalósították. Az Önkormányzat vagyonáról a nyilvántartásokat elkészítette, rendezte, a változásokat átvezette. Mindezek alapján megállapítható, hogy az Önkormányzat évi gazdálkodásában a kötelező és vállalt feladatait pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével, megfelelő színvonalon teljesítette. A könyvvizsgálat a zárszámadási rendelettervezetet és az összevont éves beszámolót felülvizsgálva, a jogszabályi követelményekkel összehasonlítva, a Képviselő-testület, valamint a bizottságok által történő tárgyalásra, zárszámadási rendeletalkotásra, illetve határozat meghozatalára alkalmasnak tartja. Baja, április 16. dr. Benedek József kamarai tag könyvvizsgáló