4 Vö. A biblikus-üdvtörténeti istenkép alkalmi áttörései (az élı, válaszoló, változó Isten, aki képes együtt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4 Vö. A biblikus-üdvtörténeti istenkép alkalmi áttörései (az élı, válaszoló, változó Isten, aki képes együtt"

Átírás

1 Thomka Beáta Eredendı dialogikusság Vázlat a narratív teológiáról Augustinus meggyónva beszéli el életét, Descartes elbeszéli gondolkodói módszerét, Pascal Ábrahám, Izsák és Jákob Istene (tehát az elbeszélt Isten) után vágyakozik, Rousseau elbeszéli az emberi természet ellentmondásait és Nietzsche elbeszéli Zarathusztra bölcsességét. H. Weinrich 1. Elıadásomban egy olyan tudományközi párbeszédre és kérdésfelvetéseire szeretném irányítani a figyelmet, amelyben a résztvevık, a kölcsönösség és valamiféle dialogikus imagináció jegyében keresik a válaszokat korunk szellemi kihívásaira. Mi ösztönzi a teológusok narratológiai érdeklıdését, illetve az elbeszéléskutatók Biblia felé fordulását? A kimerítı áttekintést néhány jellegzetes álláspont és beállítottság felidézésével pótolnám. 2. Nem a teológia és szerteágazó történeti, filológiai segédtudományainak nagy hagyományú kapcsolatáról, hanem arról a kezdeményezésrıl van szó, amely bizonyos szempontból éppen a teológusok és bibliakutatók részérıl jutott kifejezésre. E belátás értelmében a teológiai reflexió és kritikai önreflexió megújulásra szorul. A nyitást a kortárs filozófiai gondolkodás, a kulturális fordulattal bekövetkezett elméleti változások, a történet- és társadalomtudományok szemléleti átalakulása is ösztönzi. Nem véletlen, hogy e folyamathoz meghatározó részben az a gondolkodó járult hozzá, aki integratív beállítottságából következıen filozófiai opusában a teológiai és irodalmi kérdésfelvetéseknek, etikai és pszichológiai vonatkozásoknak is kiemelkedı helyet biztosított. Paul Ricoeur ugyanakkor a filozófiának sem tulajdonít fölérendelt szerepet, sokkal inkább a saját rendeltetését hangsúlyozza. Gadamerre utalva írja, hagy a filozófiának nincsenek saját szavai, hanem csak a szavak filozófiai használatáról beszélhetünk sajátságos kontextusokban (2003: 438). A gondolat a jelen összefüggésben a következıképpen módosítható: a narratológiának sincsenek külön történetei, a szerteágazó elbeszélı hagyományok, alakváltozatok és mőködésük azonban a narratológia keretében válik érdemi kutatási tárggyá. Ebben a viszonylatban nyílik lehetıség arra, hogy a szakrális és profán, vallási és irodalmi, valamint az egyéb narratív beszédmódok annak a tág szellemi és imaginárius összefüggésrendszernek az elemeként egészüljenek ki interpretációval, amelynek szerves részét alkotják. Vajon e lehetıség indokolná a narrativitásnak tulajdonított újabb kori teológiai jelentıséget? Vagy az a belátás, hogy az eseményszerő létmegértés és önértelmezés olyan archaikus korpusza, amilyen a zsidó és keresztény Biblia, az Ó- és Újszövetség, kultúraformáló hatása révén sem maradhat ki a narratívumok újraértelmezı diskurzusából? Az orális elbeszélı mőfajokkal, a folklórral, az etiológiai mondákkal, a mesével, fabulával, históriával stb. létesített kapcsolatai is a kultúra átfogóbb viszonyrendszere felé mutatnak. A világ keletkezéstörténeteitıl a teremtéstörténetig, az özönvízhez, a csillagképekhez, a hiedelmekhez, a természeti körülményekhez, a történeti, szakrális és köznapi jelenségek sokaságához az emberi tapasztalat eseményszerő formákat, történetszerő magyarázatokat társít. Ricoeurnél mindez abban a gondolatban összegezıdik, hogy a létmegértésnek és létértelmezésnek vannak eseményszerő nem irodalmi és irodalmi formái. Bahtyin a

2 2 fikciós mőbeli lét nem megismerésbeli és nem empirikus-gyakorlati, hanem történésszerő realitásáról beszél. A kortárs teológiai beállítottságban is hasonló belátás munkál. Az eseményszerő létmegértés sokrétő narratív örökségének tudomásulvétele a bibliai szövegkorpuszt is új megvilágításba állíthatja. Az sem tőnik semlegesnek, hogy az elbeszéléskutatásba beépített elméleti hagyomány több vonatkozásban közös kiindulópontokat biztosít, mint például a teológiával rokon retorikai tradíció, valamint a hermeneutikai szemlélet. 3. Arisztotelész Retorikájának felidézése további gondolatmenetünk szempontjából tőnik nélkülözhetetlennek. A narratio a beszédmőnek az a része, amelynek helye a tractatio (feldolgozás) elsı szakaszában, az inventióban (feltalálásban) van. A bevezetést, a beszéd tárgyának meghatározását követi, illetve: A beszéd több pontján szükség van elbeszélésre, az elején olykor nincsen. A tanácsadó beszédben ritkán fordul elı elbeszélés, mert eljövendı dolgokról senki sem számolhat be; de ha mégis van elbeszélés, múltbeli dolgokról szól, hogy felidézvén azokat, okosabban tanácskozzanak a jövırıl. (1417b) 1 Cicero és Quintilianus a valóban megtörtént és a valóság látszatával bíró kitalált dolgok elıadását is a meggyızés, a törvényszéki beszédben pedig a bizonyítás szolgálatába állítja. Noha az érvelésen a hangsúly, a fikció és história megkülönböztetése is bennefoglaltatik az elvben. Nyilvánvaló továbbá, hogy sem az irodalmi, sem a történeti elbeszélés nem vonható ki a dispositio (elrendezés) követelménye alól. még a legkevésbé eseménytörténeti történelem is az emberi tevékenység idıbeli változásáról tudósít. E közvetett összefüggés folytán rendelkezik az elbeszélés magyarázó értékkel, és foglalja el helyét az érvelés logikájában, amely maga a retorikai hagyomány dispositiójának a meghosszabbítása. 2 (P. Ricoeur) Az irodalmi és a történeti narratívumhoz hasonlóan a bibliai elbeszélés is nagymértékben függ a folyamat harmadik elemétıl: a narratiot és dispositiot követı interpretatiotól. Az olvasással új elrendezés, dispositio s ezzel új értelem keletkezik. Az olvasás újraírás, tehát egyazon inventio egy új dispositiot eredményez. 3 Mindez egyértelmően az irodalmi és a bibliai elbeszélés megértésének és értelmezésénrk közös hermeneutikai vonására utal. A kultúra e két, egymástól eltérı rendeltetéső narratív móduszának egyike se nem nélkülözheti az értelemtulajdonítói viszonyulást és magatartást. 4. A bevezetıben megfogalmazott kérdéseken töprengve, további szempontok merülnek fel a teológia narratológiai érdeklıdésének megértéséhez. Ezek közül egy vonulatot alkotnak a teológia belsı szemléleti és módszertani vitái, a másikat az elbeszéléselmélet lehetıségei és tendenciái, a harmadikat bizonyos alapfogalmak megváltozott értelmezése képezi. -- Az elsıt példázhatja a narratív és az argumentatív teológia viszonyának megítélése. Visszaérkezünk tehát a meggyızés kérdésköréhez, ami a teológiai magyarázatokban sajátos rendeltetéső. A belsı viták jórészt az elbeszélı jelleg jelentıségének eltúlzásából következnek, ami különösen egyes amerikai szerzıknél tapasztalható. A 1 Arisztotelész: Rétorika. Adamik T. ford. Budapest, 1982: Paul Ricoeur: Történelem és retorika. Asztalos É.--Somlyó B. ford. In. Thomka B. szerk. Narratívák 4. A történelem poétikája. Budapest, 2000: La lecture se fait réécriture: la même inventio donnant lieu à une nouvelle dispositio. Nathalie Kremer: La lecture comme tableau: la microlecture entre révélation et réécriture, in. Complications de texte: les microlectures, Fabula LHT (Littérature, histoire, théorie), n o 3, 1 septembre 2007.

3 3 Story fogalmának parttalanításával ugyanis elhomályosítják a bibliai és az egzegetikai nyelvhasználat kiiktathatatlan másik módozatát, az argumentáló, érvelı retorikát. -- A drámaszerőség jelentıségére figyelı teológiai irányzatban újabb nyomatékot kap a poétikai, irodalmi, esztétikai szempont. Az Újszövetség narratív megszólalási módja, az örömhír közlésének eseményszerőséget hangsúlyozó jellege ( ) a mai krisztológiai szisztematikus reflexiót egyre inkább egy dinamikus (dialógusjellegő, drámai, esemény- illetve folyamatleírásra törekvı) beszédmód irányába mozdítja el. A fıként keleti (zsidó, föníciai, babilóniai hagyományokból építkezı) narratív artikulációs keretben megszólaló kifejezésmód a hellenizmus késıbbi szakaszában, a nyugati dogmarendszer formálódásának idején a szubsztanciális metafizikai gondolkodási formák elemeivel a statikus, kategorikus nyelvi formulák világát alkotta meg. A lényeg-metafizika axiómarendszere a kinyilatkoztatás eseményben, történésben kibomló képeit eltávolította eredendıen retorikai indíttatású gyökereitıl. 4 Amennyiben hagyjuk, hogy a szentírási szövegek drámai, poétikai gazdagsága, a kérügma retorikai mélysége kibontakozhasson Balthasar szóhasználatát követve a teológiai gondolkodás (is) visszanyerheti meghatározó, esztétikai indíttatású szempontrendszerét. Némi túlzással azt is állíthatjuk tehát, hogy a narratív korpuszok poétikai vizsgálata az irodalomelmélet számára szép feladat, a teológiai reflexió számára pedig egyenesen megkerülhetetlen. Miért jelenik meg a kinyilatkoztatás üzenete a metafora vagy a parabola felé közelítı elbeszélés-szervezı nyelvi formulákban? Amennyiben bizonyos szövegformák esetében az egzegetikai szakirodalom jól ismert kifejezései mögé pillantunk, a szöveget nem csupán a hitvallást kimondó szükségszerő (esetleges formájú) hordozó közegként, hanem leírásra érdemes poétikai kategóriaként szemlélhetjük. 5 (Horváth Imre, kézirat) -- Egy külön kutatási irány abból indul ki, hogy a közösségi identitás változásai az ısegyháztól a történeti korszakokon át az eddigieknél behatóbb vizsgálatot igényelnek. Ez a szempont indokolhatja az identitás- és emlékezetkutatások társadalmi összefüggései felé forduló narratológia iránti teológiai figyelmet. Harald Weinrich szerint a narrativitáselmélet olyan lehetséges kutatási programot nyújthat a teológia számára, amely által maga is bekapcsolódhat a szellem-, történet- és társadalomtudományok korszerő diszciplínaköziségének áramkörébe (Narrative Theologie). -- Az alapfogalmak újraértelmezése közül a központi kategóriát említeném. Az elbeszélésnek nemcsak a mítoszokban, az ószövetségi könyvekben, az Evangéliumokban, az üdvtörténetben van meghatározó szerepe, hanem a teológiai magyarázatban is. J. B. Metz például kiemeli az elbeszélés társadalomkritikai vonását, 4 Vö. A biblikus-üdvtörténeti istenkép alkalmi áttörései (az élı, válaszoló, változó Isten, aki képes együtt szenvedni és a másikkal együtt változni) a patrisztikában tartalmilag háttérbe szorultak, vagy legalábbis kategoriálisan átrétegezıdtek a maradandóan eluralkodó változhatatlanság-elv miatt. MAAS, W., Unveränderlichkeit Gottes, Paderbornen Theologische Studien 1., Paderborn München, Schöning 1974, A forma- és hagyománytörténeti iskola (Gunkel, Gressmann, Gerhard von Rad, Martin Noth) az írott szöveg hátterében rejtızı szóbeli hagyományformák vizsgálatára, a Sitz im Leben kérdéskörére helyezte a fı hangsúlyt. A szövegformák poétikai elemeit (módszertani kiindulópontjából következıen) hosszú ideig nem vizsgálta, terminológiájában jellemzıen a következı kategóriák domináltak: Geschichte, Darstellung, Erzählung, Sammelberichte, Historie, Novelle, Text. Az újszövetségi szövegegységek kutatásának módszertani alapelvei Adolf Jülicher Die Gleichnisreden Jesu I-II. (1888, 1889) címő meghatározó mővének nyomán, Ernst Fuchs valamint Hans Conzelmann hatására fıként az 1980-as évektıl természetesen radikálisan megváltoztak. Az angol nyelvő exegetikai szakirodalom fogalmai ( Narrative, Narrative form, Story, Text, Parable, Pericope ) fokozatosan közeledtek az irodalomelméleti jelentésmezıkhöz. Vö. PATRICK, D., The Rhetoric of Revelation in the Hebrew Bible, Minneapolis, Fortress 1999, 1-17.; PERRIN, N., Parable and Gospel, Interpretating a Biblical Symbol, 1-22.; SUELZER, A. KSELMAN, J., A modern Ószövetség-kutatás, KSELMAN, J. WITHERUP, R., A modern Újszövetség-kutatás, JBK III., ,

4 Weinrich pedig a közösségi azonosságtudat formálásában játszott szerepét, míg Mártonffy Marcell egy harmadik tulajdonságára figyelmeztet: A narrativitás elve kitüntetetten esztétikai elv, amennyiben a közös kérdésekre adott személyes válaszokon túl a közös kérdések által indukált új kérdésekkel szembesít, valamint N. Luhman szavával hozzájárul az élet értelmére vonatkozó ( ) kérdés ébrentartásá - hoz (2001: 266). Ricoeur monográfusa, Mongin pedig a narrativitás elvét egyenesen az erkölcstannal hozza összefüggésbe: La narrativité sert de propédeutique à l éthique. (1994: 177). 5. Ahhoz hogy a fentiekben említett diszciplínaközi párbeszéd és kölcsönösség árnyaltabb legyen, a narratológusok néhány kezdeményezését is szeretném felidézni. A hetvenes évek francia, orosz strukturalista és szemiotikai kutatásaiban az igen változatos tárgykörök között a bibliai elbeszélés, az ikonok, egyházi szertartások, szertartási szövegek, kellékek, cselekmények témái is felbukkannak. Az utóbbiak jelelméleti feldolgozása iránt az orosz szemiotikusok tanúsítanak figyelmet (B. A. Uszpenszkij, V. V. Ivanov, V. N. Toporov). A korszak erıs nyelvészeti alapozású módszertana jellemzi a francia szemiotikusok (Claude Chabrol, Louis Marin és mások) által 1971-ben szerkesztett különszám, a Langages folyóirat La sémiotique narrative: récit biblique (22. sz.) írásait. Mieke Bal Femmes imaginaire. L ancient testament au risque d une narratologie critique címő könyve is strukturális beállítottságú Ószövetség-elemzés. A benne érvényesülı fogékonyság azonban elırejelzi a Bal késıbbi kultúraelméletében érvényesülı kritikai narratológiát, a feminizmust, valamint a társadalomelméleti szempontbıvülést. A nyelvészettel, a folklórkutatással, az irodalom- és jelelmélettel érintkezı szakaszt klasszikus periódusként, a nyelvi és kulturális fordulat utánit, ami a kontextuális vizsgálatokat erısítette, posztklasszikus narratológiaként emlegetik. A posztmodernitásnak ebben a szakaszában az analitikus filozófia, majd a dekontrukciós történetelmélet fejtett ki hatást és befolyásolta a szemléletváltást. 6. A Concilium címő nemzetközi teológiai folyóirat 1973-ban két tanulmányt tett közzé, ami a kutatók körében azóta is gyakori hivatkozási forrás. A szerzık közül az elsı nem teológus, hanem nyelv- és irodalomtudós, a romanista Harald Weinrich, a másik viszont a teológia tudósa, Johann Baptist Metz. Értekezéseik megjelenése a narratológiai kutatások elsı, igen termékeny évtizedére esik, s ez egyben azt jelzi, hogy a teológiai szempont is kezdettıl fogva jelen van az elbeszéléselméleti orientációban. Mindez a szakterületet egy virtuális győjtımedencéhez közelíti. A narratív retorikai és a narratopoétikai kategóriák a bibliai szövegkorpusz, mőfajok, beszédmódok interpretációjában is megjelennek, a módszer pedig másoknál a rabbinikus egzegézis hagyományával kerül érintkezésbe. Paul Ricoeur tanulmányai a bibliai hermeneutika körébıl részben ugyancsak a hetvenes években születnek (francia változataik és kiadásaik késıbbiek) ben a Haverford College meghívásának közösen tettek eleget Hans Frei teológussal. A diszciplínaközi párbeszéd jegyében vitatták meg a narratív interpretáció és a teológia hermeneutikai problémáit. A filozófus és az egzegéta, Paul Ricoeur és André LaCocque közös munkája, a Penser la Bible (1998), ugyancsak a dialogikusság kiemelkedı példája. Párhuzamos és szisztematikus vizsgálatnak vetik alá a Ó- és Újszövetség szöveghelyeit, aminek következtében a teológia és a filozófia egymás kritikai reflexiójának fénytörésében halad a megértés és értelemadás útján a bibliai szövegek felé. 4

5 Más kiindulópontot, a poétikát választotta egy teológusokból álló, nemzetközi összetételő kutatói asszociáció. Noha maga M. M. Bahtyin nem foglalkozott bibliamagyarázattal, Roland Boer és munkatársai Bahtyin prózapoétikai kategóriái alapján egy bibliai mőfajelmélet kidolgozásán fáradoznak (Bakhtin and Genre Theory in Biblical Studies, 2007). A tanulmányok közül talán a legkülönösebb a kronotoposz elıfordulása az apokalipszis téridejének kommentálásában. Ugyanezen viszonyokról, a Biblia történeti elbeszélései kronológiájáról, illetve dekronologizált idıkezelésérıl Meir Sternberg judaista narratológus értekezett behatóan (ld. Bibliográfia). A folyamatosság megszakadásának, az idırend hiányának jelenségével kapcsolatban megjegyzi, hogy az Ószövetség bizonyos helyeken az Ulysses merész logikáját is meghaladja. Joachim Vette narratív poétikai célkitőzéső Ószövetség-kommentárja Meir Sternberg nagy hatású monográfiájából, a The Poetics of Biblical Narrative-ból táplálkozik. Vette óvatos a két különnemő akadémiai diszciplína párosításában. Az ószövetségi egzegézisre azonban meggyızıdése szerint termékenyen hathat úgy a formalista és strukturalista tapasztalat, ahogyan az újabb angol-amerikai bibliai narratológia is. Az utóbbinak szerény a német recepciója, ezért Samuel und Saul. Ein Beitrag zur narrativen Poetik des Samuelbuches (2005) címő mővében megkísérli az utóbbi bemutatását annak alkalmazásával egyesíteni. 7. Jörg Schulte, a zsidó mővelıdéstörténet és a judaizmus kutatója, ezzel ellentétes utat jár be. Rendhagyó komparatív kutatása eleinte kihívónak, különösnek tőnik. Eine Poetik der Offenbarung. Isaak Babel, Bruno Schulz, Danilo Kiš címő könyve a léttapasztalat tekintetében egymáshoz közeli, 20. századi elbeszélı opusokat tárgyal. Mégis meglepı a sinai kinyilatkoztatás mint alapgondolat a zsidó vallási tradíció iránt lényegében közömbös szerzık vonatkozásában. Schulte azonban a rabbinikus egzegézisen kívül a kortárs filozófia és poétika terén is kiváló tájékozottságú tudós. Monográfiájának egyik fı értéke éppen tapasztalatainak egyesítése e három önálló, bonyolult terület érintkeztetésében. Emmanuel Lévinas neve a három íróé mellé kerül: szemléleti beállítottsága biztosítja Schulte megközelítésének, a kezdeti meglepıdés cáfolataként, a vitathatatlan érdemet. A rabbinikus írásmagyarázat, írja, mint a szöveg és a jelek régi értésmódja nem érintkezik a nyugati filozófiával és irodalommal. Mielıtt a mővészi szövegek poétikája okulhatna e hagyományból, olyan szótárt kell szerkeszteni, ami összeegyezteti az egzegézis jelenségeit a filozófia és a poétika fogalmaival. Ilyen rendeltetést tölt be Emmanuel Lévinas mőve. Fenomenológiája Schulte elméleti támasza, ebbıl kiindulva próbálja alkalmazni a rabbinikus egzegézis eljárásait a mővészi szöveg értelmezésében. Az említett szerzıkhöz hasonlóan, Lévinas is a keleteurópai zsidó hagyomány talaján áll, mővészek, írók hosszú sorával együtt közvetíti e szellemi forrást a nyugati kultúrkör számára. Egészen pontosan, nem a zsidó filozófia, hanem a Tóra, a Talmud és a görög filozófia tanítványa, hangsúlyozza a könyv szerzıje. Schulte módszerét nem az eredeztetés és a három prózai mőre kívülrıl ráhelyezett szempontrendszer alakítja. Párhuzamokat keres, mővészi, vallási és filozófiai indítattások hálózataként olvassa a 20. század kelet-közép-európai imaginárius hagyatékát. A rabbinikus egzegézisbıl származó tapasztalatot a jel- és jelképrendszer, valamint a poétikai alaprajzok és tervek megértésében mozgósítja. Arnold Goldberg nyomán kifejti, hogy az írás mint írásmő, mint Isten által alkotott jelegyüttes, érthetetlen. Hogy az érthetetlen jelkombinációk mégis az ember számára észlelhetı hanghoz jutnak, azáltal lehetséges, mert az emberek nyelvét beszélik. E beszéd nem 5

6 6 jelek vonalszerő sorozatából áll, következésképpen különbözı módokon vihetı át az emberi nyelvbe, különféleképpen látható el értelemmel. Mindezt Nachmanides úgy foglalja össze, hogy minden szövegben van egy isteni és van egy emberi részesedés. (2004: ) A traditio és a traditum, a szóbeli és az írott összefonódik egymásban. Az írott tanítás szerkezete egyesíti a szöveget és kommentárját. A probléma Marc-Alain Ouankin azon gondolatában összegezıdik, mely szerint a kommentár szerepe nem a szöveg magyarázata, hanem annak megkonstruálása 6, ami a dekonstrukciós irodalomfilozófiától sem idegen gondolat. 8. Visszatérve Metz és Weinrich tanulmányaihoz, feltőnı, hogy mindketten érzékelik a szemléletbıvülés szükségét, minthogy a teológia korábban nem szentelt rendszerszerő vizsgálatokat az elbeszélésnek. Metz szerint a bibliai lexikonokból szinte mindmáig hiányzik az elbeszélés (Erzählung) címszó. Különös, hogy ugyanakkor a narratológiai enciklopédiák tartalmaznak narratív teológiai címszavakat (pl. Routledge Encyclopedia of Narrative Theory 2005, A Companion to Narrative Theory 2005). Az újabb kézikönyvek egy része már foglalkozik a narrativitás (lat. elbeszélı jelleg) kérdéseivel, sıt úgy tőnik, Vorgrimler éppen az említett szerzık fogalmaira támaszkodik szócikkében: Az isteni kinyilatkoztatásból született hívı közösség egyik jellemzıje: Izrael és az egyház olyan emlékezı és elbeszélı közösségek, amelyek nemcsak a múltat idézik fel elbeszélı módon, hanem várakozó tartásukat is mindig újból aktualizálják a kapott ígéretek elbeszélésével ( felszabadítás teológiája). Ha fontolóra vesszük Isten kinyilatkoztatásának sajátosságait, felismerjük, hogy az eredendıen elbeszélıi alakban, nem pedig bevésendı ideológiaként és elméleti tanításként hagyományozódott. A narrativitásnak jelentısége van mind a müsztagógia (a hit elbeszélése), mint pedig az elbeszélt élettapasztalatokból meríthetı bölcsesség elsajátítása szempontjából. K. Barth ( 1968) volt az, aki újból felfedezte a teológia narratív jellegét; a 20. sz. hetvenes éveiben P. Ricoeur ( 2005) figyelme a szöveg olyan hermeneutikája felé fordult, amelynek középpontjában az eleven metaforák és az elbeszélés aktusa állnak. (2006: 459) 9. Posztnarratív korunk érzékelhetı ellentétben áll a ténnyel, hogy a kereszténység sajátos elbeszélı közösség ( Das Christentum ist eine Erzählgemeinschaft., Weinrich 1973: 330), vagy azzal, hogy a zsidók hite elbeszélı hitvallás (Ricoeur). Metz teológiai belátásból veszi védelmébe az elbeszélı tradíciót. Kleine Apologie des Erzählens címő írása közösség- és azonosságformáló jelentıséget tulajdonít az elbeszélı emlékezetnek a kereszténység történetében (1973: ). Érvelése nem azon a közismert tényen alapul, hogy az Ó- és Újszövetség mőfajai között a legkülönfélébb elbeszélıformákkal találkozunk. Vagy ahogyan Erich Auerbach írja: az Ószövetség, amennyiben az emberi történéssel foglalkozik, magában foglalja mindhárom területet: a mondát, a történeti beszámolót és az értelmezı történetmondást. (1985: 23) Metz a hangsúlyt azon hitbéli, hitvallásbéli tapasztalatokra helyezi, amelyek közlésére sem a rítus, sem a dogma nem biztosíthatott alkalmas megnyilvánulásformát. Egyedül a történetszerő elbeszélés az a megnyilatkozás, amiben a világteremtés, a feltámadás, a szenvedés-, megváltás- és üdvtörténet közölhetı: sie alle sprengen das argumentative Raisonnement und widersetzen sich einer perfekten Auflösung oder Umsetzung einer Erzählgestalt. Sie bringen den Logos der Theologie, sofern er sich sein erzählendes Wesen verbirgt, in jene Verlegenheit, von der die Vernunft steht, wenn sie sich etwa den Fragen nach 6 Marc-Alain Ouankin: Lire aux éclats. Éloge de la caresse. Paris X.

7 Anfang und Ende und nach der Bestimmung des Neuen, noch nicht Gewesenen stellt. (1973: 335) Az üdvtörténet nyelve nem argumentatív, hanem narratív, és a szenvedéstörténetet sem lehet csak argumentatív, hanem narratív módon kell magyarázni: ez alapvetıen memoratív-narratív teológia. (1973: 339) Az emlékezés-elbeszélés tehát viszonylagossá teszi az argumentatív teológiát, s ez a történet és a magyarázat viszonyának újragondolását sürgeti. Nem tartható az álláspont, amely szerint az Evangéliumra a mesélés, a teológiára pedig az érvelés feladata hárul. A szembeállítás kérdésében érdemes a mitikus gondolkodás átalakulását is figyelembe vennünk: A narráció akkor veszti el Logosz és»kép«mivoltát, amikor korábbi megismerı lényege megváltozik. Csak ekkor nyeri el saját önállóságát és kezd el»létezni«. Miközben képszerő marad, fogalmi jellegővé is válik. (Frejdenberg 1998: 275) A kereszténység jellege a hellenizmussal való érintkezése során módosult: nem a Logosz narrativizálódott, hanem inkább a bibliai elbeszéléseket hatotta át a logikaifogalmi nyelvhasználat, írja Weinrich. Platon a mítoszt az argumentáló filozófiának rendeli alá, míg a bibliai elbeszélı hagyományban ezzel ellentétes folyamat játszódik: a teológia a Logoszt történetbe fordítja át. Ricoeur Ézsaiás próféta könyvét interpretálva az elbeszélés más irányú transzformációjáról, az elbeszés és a hitvallás integrálásáról értekezik. Egy ó- és egy újszövetségi példáját idézem: A tanúság teológiája, ami korántsem a hitvallás teológiájának másfajta elnevezése, csak akkor lehetséges, ha egy bizonyos»elbeszélı mag«szoros egységben marad a hitvallással. Ez par excellence Izrael hite esetében van így. Izrael úgy tesz vallást (hitet) JHWHrıl, hogy elbeszéli kiszabadítása tényeit, megszabadítása történetének döntı eseményeit. Gerhard von Raddal szólva: az egész ószövetségi hagyomány-teológia azon az alapvetı feltételen nyugszik, hogy Izrael Credoja elbeszélı hitvallás. (A Credo szerkezetének alapvonásait vö: Deuteronomium, 26, 5-9) Ahol a megszabadítás története elbeszélhetı, ott a prófétai jelentés nemcsak megvallható, hanem bizonyítható is. ( ) A tanú arról tanúskodik, ami megtörtént. Az elbeszélés kategóriáját alkalmazva azt is mondhatjuk, hogy a keresztény igehirdetés: elbeszélés a Názáreti Jézus tetteirıl és szavairól. Elbeszélés, mely a hitvalló-tanúság és az elbeszélı-tanúság egybeforrasztásának szándékából jött létre. Ezt az összekapcsolást a négy evangélista különbözıképpen hajtja végre, és ez alapján lehetıség nyílik a tipologizálásra. Az egyik szélsı érték Lukács evangélista, a másik János. (1987: ) Ricoeur az elbeszélés kérdéskörét a hermeneutika és a teológiai reflexió összefüggésében tárgyalja, Auerbach emlékezetes komparatív olvasata pedig, amelyre Hans W. Frei bibliai narratológiája is gyakran hivatkozik, irodalomtörténeti kontextusba helyezi az ószövetségi elbeszélést. Az Odüsszeusz és az Ábrahám Izsák történet egybevetésébıl nemcsak a kétféle szöveghagyomány poétikai és stiláris különbségei, hanem a fikciós és a szakrális szöveg közötti történelmi és kulturális rendeltetés eltérései is kirajzolódnak. Az Ószövetség elbeszéléseinek a homérosziaktól egészen elütı távlatot kölcsönöz a világtörténelmi igény és a folyvást kínzó, konfliktusokban testet öltı viszony az egyetlen, a rejtızı és mégis megjelenı Istennel, aki ígéretet téve és követeléseket támasztva kormányozza a világtörténelmet. Az Ószövetség szerkezete hasonlíthatatlanul kevésbé egységes, mint a homéroszi költeményeké, sokkal szembeötlıbb, hogy össze van toldozva de az egyes részek mind egy világtörténelmi és világtörténelmet értelmezı egészbe tartoznak. Bár vannak nem minden zökkenı nélkül illeszkedı elemek az egészben, ezeket megragadja az értelmezés, az olvasó minden pillanatban érzi a vallási-világtörténelmi távlatot, amely megadja az egyes elbeszélések közös értelmét és közös célját. (1985: 18-19) 7

8 8 Homérosz egész anyagával egyetemben megmarad a mondaiban, míg az Ószövetség anyaga az elbeszélés elırehaladtával mindinkább közeledik a történetihez; a Dávidról szóló elbeszélések már túlnyomóan történeti beszámolók. ( ) A megélt történelem vagy a tanúvallomásokból kirajzolódó történet sokkal egyenetlenebbül, ellenmondásosabban és zavarosabban zajlik. (1985: 21) 10. A komparatista szempontjai a mővelıdéstörténeti beállítottságú Biblia-értelmezés gazdag hagyományát idézik, az Ószövetség történelemvíziójával pedig olyan bonyolult kérdéskört villantanak fel, ami ma a közösségi historikus tapasztalat, az élettapasztalat és az önazonosság, illetve a narratív identitás kutatóit foglalkoztatja 7. A teológiai és a narratológiai kérdésfelvetések érintkezéseinek vázlatos áttekintését Paul Ricoeur példája indította. Befejezésül magatartásának ama vonását említeném, ami le nem záródó tevékenységnek mutatja az egyéni és közösségi azonosságkonstrukciók szüntelen újrateremtésének folyamatát. Ha ezt cselekvésnek, továbbá elbeszélt befejezethetetlenségnek (inachèvment narratif) és a megújulás lehetıségének tekintjük, akkor ebben pontosan kirajzolódik a bibliai könyvekre, narratívumokra irányuló elbeszélı megértés (intelligence narratif) és értelemadás jelentısége. Mindaz azonban, ami ezen interpretációs és applikatív viszonyt a hitbéli tapasztalattal kiegészülı életgyakorlatként vizsgálja, nem a narratív teológia, hanem a narratív etika egyelıre csupán körvonalaiban kirajzolódó új programjára tartozik. Válogatott bibliográfia Auerbach, Erich (1985) Mimézis. A valóság ábrázolása az európai irodalomban, Kardos P. ford., Budapest. Bal, Mieke (1986) Femmes imaginaire. L ancient testament au risque d une narratologie critique, HES Utrecht, Montréal, Nizet. Boer, Roland ed. Bakhtin and Genre Theory in Biblical Studies (2007) Brill, Leiden, Boston. Bolyki János (2008) A tanúvallomás folytatódik. Kommentár János leveleihez, Kommentárok a Szentíráshoz, Osiris, Budapest. Elm, Theo (1990) Die moderne Parabel. Parabel und Parabolik in Theorie und Geschichte, W. Fink, München. Fabiny Tibor (1994) Szóra bírni az Írást. Irodalomkritikai irányok lehetıségei a Biblia értelmezésében. Hermeneutikai Füzetek 3. Herm. Kutatóközpont, Budapest. Frei, Hans W. (1993) Theology & Narrative. Selected Essays. Ed. G. Hunsinger, W. C. Placher,New York, Oxford, Oxford UP. Frejdenberg, Olga (1998) A narráció eredete. In. Kovács Á. V. Gilbert E. szerk. Kultúra, szöveg, narráció. Orosz elméletírók tanulmányai, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs: Frey, Jörg Rohls, Jan Zimmermann, Ruben eds. (2004) Metaphorik und Christologie. Berlin, New York, de Gruyter. Herman, David Herman/Jahn, Manfred/Ryan, Marie-Laure (2005) Routledge Encyclopedia of Narrative Theory, London, New York. Jeremias, Joachim (1990) Jézus példázatai, Református Zsinati Iroda, Budapest. Jülicher, Adolf (1910) Die Gleichnisreden Jesu. J. C. B. Mohr Vl. Tübingen. Langages ( ) Sémiotique narrative: récits biblique. Mártonffy Marcell (2001) Az újszövetségi példázatok irodalma. Poétika és teológia. Akadémiai, Budapest. Metz, Johann Baptist (1973) Kleine Apologie des Erzählens, Concilium 9: Mongin, Olivier (1994) Paul Ricoeur, Points, Seuil, Paris. Morny Joy ed. Paul Ricoeur and Narrative. Context and Contestation (1997) Univ. Of Calgary Press. Newsom, Carol A. (2004) The Self as Symbolic Space. Constructing Indentity and Community at Qumran, Brill, Leiden, Boston. 7 Az azonosságprobléma eredeti összefüggésben merül fel Carol A. Newsom munkájában (The Self as Symbolic Space. Constructing Indentity and Community at Qumran, Leiden; Boston: Brill, 2004).

9 Ouaknin, Marc-Alain (1994) Lire aux éclats. Éloge de la caresse, Paris. X; Ua: Symbols of Judaism, (2000) Assouline, Paris; Ua. (2002) J'ai lu, Paris. Patrick, Dale (1999) The Rhetoric of Revelation in the Hebrew Bible. Ouvertures to Biblical Theologie, Minneapolis, Fortress. Perrin, Norman (2003) Parable and Gospel. Minneapolis, Fortress. Phelan, James/Rabinowitz, Peter (2005) A Companion to Narrative Theory, MA: Blackwell. Ricoeur, Paul (1987) A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása, In. Fabiny Tibor szerk. A hermeneutika elmélete 1. Ikonológia és Mőértelmezés 3. Szeged. Ricoeur, Paul (1987) A tanúság hermeneutikájához (1972, 1977) In. Fabiny Tibor szerk. A hermeneutika elmélete 1. Ikonológia és Mőértelmezés 3. Szeged. Ricoeur, Paul (1975) Bibliai hermeneutika, B. Szabó I., Mártonffy M. ford., Hermeneutikai Füzetek 6., Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. Ricoeur, Paul (1994) D un Testament à l autre: essai d hérmeneutique biblique (de Je suis qui suis à Dieu est amour ). In. Lectures 3. Aux frontièrs de la philosophie, Points, Seuil, Paris: Ricoeur, Paul (1999) Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Jeney Éva ford.. Osiris, Budapest. Ricoeur, Paul LaCocque, André (2003) Bibliai gondolkodás (Penser la Bible, 1998), Enyedi Jenı [Jeney Éva] ford., Európa, Budapest. Sandler, Willibald (2002) Christentum als grosse Erzählung. Anstösse für eine narrative Theologie, in. Peter Tschuggnall Hg. Religion Literatur Künste. Ein Dialog (Im Kontext 14), Anif/Salzburg, Müller-Speiser: Schulte, Jörg (2004) Eine Poetik der Offenbarung. Isaak Babel, Bruno Schulz, Danilo Kiš. Jüdische Kultur 12. Harrasowitz Vl. Wiesbaden. Sternberg, Meir (1985) The Poetics of Biblical Narrative. Ideological Literature ant the Drama of Reading. Bloomington, Indiana UP. Sternberg, Meir (1990) La Grande chronologie. Temps et espace dans le récit biblique de l histoire, Le livre et le rouleau 32. Bruxelles, Lexius. Stierle, Karlheinz Stierle (1973) Geschichte als Exemplum Exemplum als Geschichte. Zur Pragmatik und Poetik narrativer Texte, In. R. Kosseleck W. D. Stempel Hg. Geschichte Ereignis und Erzählung, Poetik und Hermeneutik 5., W. Fink, München: Vette, Joachim (2005) Samuel und Saul. Ein Beitrag zur narrativen Poetik des Samuelbuches, Beiträge zum Verstehen der Bibel, Bd. 13., Hg. M. Oeming, G. Theissen., Lit Vl. Münster. Vorgrimler, Herbert (2006) Új teológiai szótár, Göncöl, Budapest. Weinrich, Harald (1973) Narrative Theologie, Concilium 9: Wilder, Amos (1999) Early Christian Rhetoric. The Language of the Gospel. Peabody, Hendrickson. Wisse, Maarten (2005) Narrative Theology and the Use of the Bible in Systematic Theology, Ars Disputandi. Vol 5 [http://www.arsdisputandi.org] Zirker, Hans (1986) Erzählungen und Überzeugungen im gemeinsamen Geschick. Ein Beitrag zur Hermeneutik Narrativer Theologie. In. A. H. J. Gunneweg H. Schröer Hg. Standort und Bedeutung der hermeneutik in der gegenwärtigen Theologie. Bonner Akademische Reden 61. Bonn:

KI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7. I. RÉSZ PROLEGOMENA / Alapfogalmak és meghatározások Néhány elıfeltétel A tekintély kérdése 21

KI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7. I. RÉSZ PROLEGOMENA / Alapfogalmak és meghatározások Néhány elıfeltétel A tekintély kérdése 21 KI OLVASSON TEOLÓGIÁT? 7 I. RÉSZ PROLEGOMENA / 11 1. Alapfogalmak és meghatározások 13 2. Néhány elıfeltétel 16 3. A tekintély kérdése 21 II. RÉSZ AZ ÉLİ, IGAZ ISTEN / 27 4. Isten megismerése 29 5. Isten

Részletesebben

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak

Részletesebben

TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14

TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14 TARTALOM ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ 9 ELŐSZÓ 11 RÖVIDÍTÉSEK 14 1. Az újszövetségi tudományról 24 2. A szinoptikus evangéliumok 76 3. Máté evangéliuma 134 4. Márk evangéliuma 168 5. Lukács evangéliuma 197

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból Bibliai teológia tárgyból Ószövetségi bibliai teológia 1. A teremtés 2. Az ısatyák 3. A Mózes-tradíciók 4. A Sínai-szövetség 5. Izrael élete a királyság elıtti korban (az Ígéret Földjének birtokba vétele,

Részletesebben

E/9. Az Ó- és Újszövetség kapcsolatának modelljei

E/9. Az Ó- és Újszövetség kapcsolatának modelljei E/9. Az Ó- és Újszövetség kapcsolatának modelljei 2000 éves probléma az Egyháznak az Ószövetség bizonyságtételéhez fűződő kapcsolata, Marciontól kezdve a mai napig vissza-visszatérő jelleggel vetődik fel

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat ZÁRÓVIZSGAI TÉTELEK A HITTANÁR-NEVELŐ SZAKON 2015. Teológiai tárgyak Nappali tagozat 1. Pál apostol élete (tételgazda: dr. Peres Imre) Irodalom: Saffrey, H.-D., Pál apostol története, 2001; Tarjányi Béla,

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan

Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Nemes György Nemes Rita Mácsik Mária: Katolikus dogmatika és erkölcstan Hittankönyv a középiskolák 11. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó ELSİ RÉSZ: KATOLIKUS DOGMATIKA Bevezetés A hittan, a teológia

Részletesebben

Bár Skócia földrajzi, nyelvi, gazdasági. Az oktatási rendszer Skóciában magyar szemmel

Bár Skócia földrajzi, nyelvi, gazdasági. Az oktatási rendszer Skóciában magyar szemmel idegen nyelven megvalósuló autentikus kommunikáció létrejöttére és a résztvevõk személyiségének fejlesztésére. Egyetemistákkal és nyelvtanárokkal végzett munkám ezt egyértelmûen igazolja. Jelen cikkben

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

HERMENEUTIKAI KUTATÓKÖZPONT INTÉZET Budapest, Reviczky u. 4.

HERMENEUTIKAI KUTATÓKÖZPONT INTÉZET Budapest, Reviczky u. 4. HERMENEUTIKAI KUTATÓKÖZPONT INTÉZET 1088 Budapest, Reviczky u. 4. ALAPÍTÁS 2010. ÁPRILIS 28. ALAPÍTÁS 2010. ÁPRILIS 28. Előzmények HERMENEUTIKAI KUTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÁS ALAPÍTÁS ALAPÍTÓK ALAPÍTÓK

Részletesebben

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 ISBN 963 1889 75 0 Felsőoktatási tankönyv. Készült

Részletesebben

ELŐTANULMÁNYI REND SOLA SCRIPTURA TEOLÓGIAI FŐISKOLA TEOLÓGIA SZAK (alapképzés) 2015/2016-os tanévtől kifutó

ELŐTANULMÁNYI REND SOLA SCRIPTURA TEOLÓGIAI FŐISKOLA TEOLÓGIA SZAK (alapképzés) 2015/2016-os tanévtől kifutó KÓD 1 TANEGYSÉG OKTATÓ KREDI T A FELVÉTEL FELTÉTELE 2 SZÁMONKÉRÉS MEGJEGYZÉS TKÓ1 Genezis Dr. Reisinger János _ TKÓ2 Az Ószövetség világa Nagy Viktória Izrael története TKÓ3 Nagy prófétai könyvek 1. (Dániel)

Részletesebben

Táblával, térképpel és vetítővel felszerelt terem

Táblával, térképpel és vetítővel felszerelt terem A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár intézmény 1.2 Kar Római Katolikus Teológia Kar 1.3 Intézet Pasztorálteológia Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN SZABÓ FERENC SJ KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, L Harmattan Kiadó, 2012 (Jezsuita Könyvek Isten és Tudomány; PPKE BTK, Pázmány Irodalmi

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

Táblával, térképpel és vetítővel felszerelt terem

Táblával, térképpel és vetítővel felszerelt terem A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület

Részletesebben

a kritikai-konstruktív reflexió és szintézis képessége az ószövetségi szövege olvasása és értelmezése során Táblával és vetítővel felszerelt terem

a kritikai-konstruktív reflexió és szintézis képessége az ószövetségi szövege olvasása és értelmezése során Táblával és vetítővel felszerelt terem A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeș Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I.

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I. BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I. 1. szept. 16. 2. szept. 23. 3. szept. 30. 4. okt. 7. 5. okt. 14. 6. okt. 21. 7. nov. 4. 8. nov. 11. 9. nov. 18. 10. nov. 25. 11. dec. 2. 12. dec. 9. 13. dec.

Részletesebben

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Értelek, értelek... de miről beszélsz?? Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2016/2017. I.

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2016/2017. I. BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2016/2017. I. 1. Az irodalomtudomány és tárgya Az irodalomtudomány tudomány volta. Az irodalomtudomány ágai. Irodalomelmélet(ek), irodalomtudományi iskolák és megközelítésmódok.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai

A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A 19. és 20. század eleji kulturológia fejlődési tendenciái és irányzatai A történelemtudomány előretörése. Az európai gondolkodás központja áttevődik Franciaországból Németföldre. 1. A kulturológia a

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 számú támogatási szerzıdés 6.5.2-es "Tanulói hálózatok, hálózati modellek mint az iskolafejlesztés eszközei" címő elemi projekt Tapasztalatok és lehetıségek a kulcskompetenciáknak

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

A teológia szak záróvizsga tételsor 2014.

A teológia szak záróvizsga tételsor 2014. A teológia szak záróvizsga tételsor 2014. 1. A: 5Móz 16,1 8 B: A trinitástan 2. A: Zsolt 2 B: A teremtés és gondviselés 3. A: Ézs 1,4 9 B: Az eredményes egyház 12 kulcsa 4. A: Jer 1,4 10 B: A Szentlélekről

Részletesebben

Az Ószövetség másik fele

Az Ószövetség másik fele A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI K a r a s s z o n Is t v á n Az Ószövetség másik fele A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Székely János: Bibliaismeret

Székely János: Bibliaismeret Székely János: Bibliaismeret Hittankönyv a középiskolák 9. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Mi a Biblia? Vedd, és olvasd! A Biblia isteni eredetének jelei Sugalmazás 02. A Szentírás Isten szava,

Részletesebben

1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem. 1.2 Kar Református Tanárképző Kar

1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem. 1.2 Kar Református Tanárképző Kar A tantárgy adatlapja 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Református Tanárképző Kar 1.3 Intézet 1.4 Szakterület Biblika teolőgia 1.5 Képzési szint

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o.

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o. Vezérfonal Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Kálvin Kiadó: Budapest, 2009. 163 o. Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Szakmai kompetenciák. Transzverzális. kompetenciák. 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján)

Szakmai kompetenciák. Transzverzális. kompetenciák. 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem 2. évfolyam A 2. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek idegen nyelvi tapasztalatokkal így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. az idegen nyelv tanulása iránti

Részletesebben

10. évfolyam. Isten-én témakör 10 Én témakör 5 Emberi kapcsolataim témakör

10. évfolyam. Isten-én témakör 10 Én témakör 5 Emberi kapcsolataim témakör 10. évfolyam Órakeret: 72 óra Az éves óraszám felosztása: Isten-én témakör 10 Én témakör 5 Emberi kapcsolataim témakör 14 Egyház témakör 7 Társadalom témakör 7 Teremtett világ és tárgyi környezet témakör

Részletesebben

Messiási próféciák IV. évfolyam. I. félév

Messiási próféciák IV. évfolyam. I. félév Messiási próféciák IV. évfolyam I. félév Tematika: 1. Bevezetés: A messiási jövendölések fogalma, jellegzetességeik, tanulmányozásuk, haszna, jelentősége. Két alapvető messiási jövendölés: Az ősevangélium

Részletesebben

TANEGYSÉGLISTA (MA) IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL:

TANEGYSÉGLISTA (MA) IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható tanegység v = választható

Részletesebben

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.

Részletesebben

SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ SZABADOS ÁDÁM Az elsı századi júdaizmus megértése fontos lehet az Újszövetség tanulmányozásakor. Annak, aki komoly exegézist akar végezni, minimális

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

Patrológia I.: Az ókeresztény irodalom története 325-ig, Nagy Konstantin koráig ( /I.)

Patrológia I.: Az ókeresztény irodalom története 325-ig, Nagy Konstantin koráig ( /I.) ÓKERESZTÉNY EGYHÁZTÖRTÉNETI TANSZÉK Tanszékvezető professzor: Dr. Perendy László ny. r. t. Patrológia I.: Az ókeresztény irodalom története 325-ig, Nagy Konstantin koráig (2013 14/I.) HOKEPAT1A0N, A, C

Részletesebben

A zsidóság nyelvei. Biró Tamás március 10.

A zsidóság nyelvei. Biró Tamás március 10. A zsidóság nyelvei Biró Tamás biro.tamas@btk.elte.hu, http://birot.web.elte.hu 2015. március 10. Praktikus dolgok: A kurzus honlapja: http://birot.web.elte.hu/orzse/ http://birot.web.elte.hu/courses/2015-orzse/

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

Konzervatív (kon)textusok

Konzervatív (kon)textusok ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz Fakultációs tanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz 4 / 5 /6 évfolyamos gimnázium, fakultációs csoportok Éves óraszámok évfolyamonként: 11. 72 óra 12. 60 óra 1. Célok és feladatok A magyar nyelv

Részletesebben

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem

Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai

Részletesebben

Hittan tanmenet 2. osztály

Hittan tanmenet 2. osztály Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7

ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7 Tartalom ELŐSZÓ Pál apostol igehirdetése 7 5 A RÓMAIAKNAK ÍRT LEVÉL 11 Bevezetés 14 A levél szövege 14 Címzés és köszöntés (1,1-7) 16 Hálaadás és a téma megjelölése (1,8-17) 1. TANÍTÓ RÉSZ (1,18-11,36)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2008/2009-ES TANÉV

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2008/2009-ES TANÉV A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2008/2009-ES TANÉV V VIII. OSZTÁLY I. KÖVETELMÉNYEK Képességek szövegértés problémalátás szövegalkotás különbözı szövegtípusokban

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

III. Szakmai közéleti tevékenység

III. Szakmai közéleti tevékenység Dr. Kustár Zoltán: III. Szakmai közéleti tevékenység Tisztségek és megbízatások Választott intézményi tisztségek, megbízatások A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Tanácsának törzstagja

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

SYLLABUS. DF DD DS DC megnevezése X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter

SYLLABUS. DF DD DS DC megnevezése X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar Szak Német nyelv és irodalom Német nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv és irodalom Német/román

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise TARTALOMJEGYZÉK Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer Bevezetés Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise IX XIII XV XVII XXX I. BEVEZETÉS: 1,1 5 3 Exkurzus: A Galata-levél

Részletesebben

Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg, illetéktelen olvasó

Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg, illetéktelen olvasó Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS (tézisek) Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg, illetéktelen olvasó Mőfajelméleti reflexiók a magyar irodalmi modernség néhány

Részletesebben

MÉGIS CSELEKEDETEK ALAPJÁN VAN AZ ÜDVÖSSÉG?

MÉGIS CSELEKEDETEK ALAPJÁN VAN AZ ÜDVÖSSÉG? MÉGIS CSELEKEDETEK ALAPJÁN VAN AZ ÜDVÖSSÉG? SZABADOS ÁDÁM Mi, protestánsok a hitünk egyik sarkalatos igazságának tartjuk, hogy nem cselekedetek alapján van az üdvösség, hanem egyedül hit által, Jézus érdeméért.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia Kar 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

i-1 Politikai tudáselméletek

i-1 Politikai tudáselméletek i-1 Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Politológus és jogász hallgatók részére ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet politológus és jogász

Részletesebben

A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR

A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR 2. Férfinak és nőnek teremtette 2.1. A nemek eredete 2.2. Ami azonos: a személyes méltóság 2.3. Ami különbözik: a nemi sajátosságok 2.4. Az azonosság

Részletesebben

Kézikönyvek, segédkönyvek

Kézikönyvek, segédkönyvek Kézikönyvek, segédkönyvek Fajtájuk, felépítésük és használatuk 2010.10.17. Készítette : Platthy Zsuzsa Informatikus könyvtáros Meghatározás: Segédkönyvek A gyors tájékozódás segédeszközei. Jellemzőjük:

Részletesebben

ÓRAREND 2016/ FÉLÉV TEOLÓGIA SZAK, OSZTATLAN MESTERKÉPZÉS, NAPPALI TAGOZAT I. ÉVFOLYAM Az órarend változtatás jogát fenntartjuk.

ÓRAREND 2016/ FÉLÉV TEOLÓGIA SZAK, OSZTATLAN MESTERKÉPZÉS, NAPPALI TAGOZAT I. ÉVFOLYAM Az órarend változtatás jogát fenntartjuk. 06/7.. FÉLÉV TEOLÓGIA SZAK, OSZTATLAN MESTERKÉPZÉS, NAPPALI TAGOZAT I. ÉVFOLYAM Bevezetés az Újszövetségbe imaalkalom szeminárium szeminárium 8.00 9.0 Vígh Richárd 8. 9.0.00.0 7.0 9.00 9. 0. szeminárium

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

"A Krisztusban nincs zsidó és görög"

A Krisztusban nincs zsidó és görög "A Krisztusban nincs zsidó és görög" Evangélium kontra nacionalizmus és újpogányság Gyöngyösi Csilla református lelkész, phd hallgató ELTE BTK, Filozófiai Intézet, Budapest A probléma - világhoz való viszony

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA

A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA A TÁRSADALOM KULTURÁLIS HATÁSAI A KKV VEZETŐK GONDOLKODÁSI ÉS VISELKEDÉSI MINTÁZATÁRA Németh Gergely munka és szervezetpszichológus Corporate Values Vezetési és Szervezetfejlesztési Tanácsadó Kft. Vállalkozó

Részletesebben

Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK PROF. DR. ALMÁSI TIBOR

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK PROF. DR. ALMÁSI TIBOR PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK PROF. DR. ALMÁSI TIBOR 1. Önálló kötetek (könyvek): (1978): Újszövetségi görög nyelvtan I. Budapest, BTA, 102 p., HNAE 4314. sz. (1990): Bibliai kérdések és válaszok Debrecen, GyuRó

Részletesebben

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 1. VIZSGALAP A vizsgalap a X. osztályban használt tankönyv: Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 alapján készült. Célja: általános teológiai ismeretek felmutatása.

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

NARRATÍVÁK 11. Képteológia

NARRATÍVÁK 11. Képteológia NARRATÍVÁK 11. Képteológia narrativak11-beliv-jav.indd 1 12/21/12 3:35:46 PM Sorozatszerkesztő Thomka Beáta narrativak11-beliv-jav.indd 2 12/21/12 3:35:46 PM NARRATÍVÁK 11. Képteológia Képekben mondtam

Részletesebben

A világ mint karmikus vízió Megjegyzések a Buddha-testek doktrínájáról Tantest Gyönyörtest Átváltozástest A Tiszta Földekről

A világ mint karmikus vízió Megjegyzések a Buddha-testek doktrínájáról Tantest Gyönyörtest Átváltozástest A Tiszta Földekről Németh Norbert eddigi előadásai 2011. január 28. Bevezetés a bardó tanításokba Nyugati és keleti hozzáállás Tibeti Halottaskönyv A helyes beállítódásról Bardókról általában Az élet utáni állapotválotzásokról

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

Ha az irodalomtudomány elméleti

Ha az irodalomtudomány elméleti Irodalomelméleti kérdések Paul Ricoeur bibliai hermeneutikájában A hermeneutikai hagyomány és a strukturalista kiindulások összekapcsolásával Paul Ricoeur nyelvelméleti megalapozású irodalomelmélete a

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Világirodalom A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy

Részletesebben

Paul Natorp (1854 1924)

Paul Natorp (1854 1924) Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus

Részletesebben

Frédéric Manns OFM Bibliai szövegek értelmezése a zsidó és keresztény hagyományokban A kötetet szerkesztette: Szabó Xavér OFM

Frédéric Manns OFM Bibliai szövegek értelmezése a zsidó és keresztény hagyományokban A kötetet szerkesztette: Szabó Xavér OFM Frédéric Manns OFM Bibliai szövegek értelmezése a zsidó és keresztény hagyományokban A kötetet szerkesztette: Szabó Xavér OFM A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének kiadványai

Részletesebben

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Filozófia, Esztétika, Etika, Vallástudomány,

Részletesebben