4 Vö. A biblikus-üdvtörténeti istenkép alkalmi áttörései (az élı, válaszoló, változó Isten, aki képes együtt

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4 Vö. A biblikus-üdvtörténeti istenkép alkalmi áttörései (az élı, válaszoló, változó Isten, aki képes együtt"

Átírás

1 Thomka Beáta Eredendı dialogikusság Vázlat a narratív teológiáról Augustinus meggyónva beszéli el életét, Descartes elbeszéli gondolkodói módszerét, Pascal Ábrahám, Izsák és Jákob Istene (tehát az elbeszélt Isten) után vágyakozik, Rousseau elbeszéli az emberi természet ellentmondásait és Nietzsche elbeszéli Zarathusztra bölcsességét. H. Weinrich 1. Elıadásomban egy olyan tudományközi párbeszédre és kérdésfelvetéseire szeretném irányítani a figyelmet, amelyben a résztvevık, a kölcsönösség és valamiféle dialogikus imagináció jegyében keresik a válaszokat korunk szellemi kihívásaira. Mi ösztönzi a teológusok narratológiai érdeklıdését, illetve az elbeszéléskutatók Biblia felé fordulását? A kimerítı áttekintést néhány jellegzetes álláspont és beállítottság felidézésével pótolnám. 2. Nem a teológia és szerteágazó történeti, filológiai segédtudományainak nagy hagyományú kapcsolatáról, hanem arról a kezdeményezésrıl van szó, amely bizonyos szempontból éppen a teológusok és bibliakutatók részérıl jutott kifejezésre. E belátás értelmében a teológiai reflexió és kritikai önreflexió megújulásra szorul. A nyitást a kortárs filozófiai gondolkodás, a kulturális fordulattal bekövetkezett elméleti változások, a történet- és társadalomtudományok szemléleti átalakulása is ösztönzi. Nem véletlen, hogy e folyamathoz meghatározó részben az a gondolkodó járult hozzá, aki integratív beállítottságából következıen filozófiai opusában a teológiai és irodalmi kérdésfelvetéseknek, etikai és pszichológiai vonatkozásoknak is kiemelkedı helyet biztosított. Paul Ricoeur ugyanakkor a filozófiának sem tulajdonít fölérendelt szerepet, sokkal inkább a saját rendeltetését hangsúlyozza. Gadamerre utalva írja, hagy a filozófiának nincsenek saját szavai, hanem csak a szavak filozófiai használatáról beszélhetünk sajátságos kontextusokban (2003: 438). A gondolat a jelen összefüggésben a következıképpen módosítható: a narratológiának sincsenek külön történetei, a szerteágazó elbeszélı hagyományok, alakváltozatok és mőködésük azonban a narratológia keretében válik érdemi kutatási tárggyá. Ebben a viszonylatban nyílik lehetıség arra, hogy a szakrális és profán, vallási és irodalmi, valamint az egyéb narratív beszédmódok annak a tág szellemi és imaginárius összefüggésrendszernek az elemeként egészüljenek ki interpretációval, amelynek szerves részét alkotják. Vajon e lehetıség indokolná a narrativitásnak tulajdonított újabb kori teológiai jelentıséget? Vagy az a belátás, hogy az eseményszerő létmegértés és önértelmezés olyan archaikus korpusza, amilyen a zsidó és keresztény Biblia, az Ó- és Újszövetség, kultúraformáló hatása révén sem maradhat ki a narratívumok újraértelmezı diskurzusából? Az orális elbeszélı mőfajokkal, a folklórral, az etiológiai mondákkal, a mesével, fabulával, históriával stb. létesített kapcsolatai is a kultúra átfogóbb viszonyrendszere felé mutatnak. A világ keletkezéstörténeteitıl a teremtéstörténetig, az özönvízhez, a csillagképekhez, a hiedelmekhez, a természeti körülményekhez, a történeti, szakrális és köznapi jelenségek sokaságához az emberi tapasztalat eseményszerő formákat, történetszerő magyarázatokat társít. Ricoeurnél mindez abban a gondolatban összegezıdik, hogy a létmegértésnek és létértelmezésnek vannak eseményszerő nem irodalmi és irodalmi formái. Bahtyin a

2 2 fikciós mőbeli lét nem megismerésbeli és nem empirikus-gyakorlati, hanem történésszerő realitásáról beszél. A kortárs teológiai beállítottságban is hasonló belátás munkál. Az eseményszerő létmegértés sokrétő narratív örökségének tudomásulvétele a bibliai szövegkorpuszt is új megvilágításba állíthatja. Az sem tőnik semlegesnek, hogy az elbeszéléskutatásba beépített elméleti hagyomány több vonatkozásban közös kiindulópontokat biztosít, mint például a teológiával rokon retorikai tradíció, valamint a hermeneutikai szemlélet. 3. Arisztotelész Retorikájának felidézése további gondolatmenetünk szempontjából tőnik nélkülözhetetlennek. A narratio a beszédmőnek az a része, amelynek helye a tractatio (feldolgozás) elsı szakaszában, az inventióban (feltalálásban) van. A bevezetést, a beszéd tárgyának meghatározását követi, illetve: A beszéd több pontján szükség van elbeszélésre, az elején olykor nincsen. A tanácsadó beszédben ritkán fordul elı elbeszélés, mert eljövendı dolgokról senki sem számolhat be; de ha mégis van elbeszélés, múltbeli dolgokról szól, hogy felidézvén azokat, okosabban tanácskozzanak a jövırıl. (1417b) 1 Cicero és Quintilianus a valóban megtörtént és a valóság látszatával bíró kitalált dolgok elıadását is a meggyızés, a törvényszéki beszédben pedig a bizonyítás szolgálatába állítja. Noha az érvelésen a hangsúly, a fikció és história megkülönböztetése is bennefoglaltatik az elvben. Nyilvánvaló továbbá, hogy sem az irodalmi, sem a történeti elbeszélés nem vonható ki a dispositio (elrendezés) követelménye alól. még a legkevésbé eseménytörténeti történelem is az emberi tevékenység idıbeli változásáról tudósít. E közvetett összefüggés folytán rendelkezik az elbeszélés magyarázó értékkel, és foglalja el helyét az érvelés logikájában, amely maga a retorikai hagyomány dispositiójának a meghosszabbítása. 2 (P. Ricoeur) Az irodalmi és a történeti narratívumhoz hasonlóan a bibliai elbeszélés is nagymértékben függ a folyamat harmadik elemétıl: a narratiot és dispositiot követı interpretatiotól. Az olvasással új elrendezés, dispositio s ezzel új értelem keletkezik. Az olvasás újraírás, tehát egyazon inventio egy új dispositiot eredményez. 3 Mindez egyértelmően az irodalmi és a bibliai elbeszélés megértésének és értelmezésénrk közös hermeneutikai vonására utal. A kultúra e két, egymástól eltérı rendeltetéső narratív móduszának egyike se nem nélkülözheti az értelemtulajdonítói viszonyulást és magatartást. 4. A bevezetıben megfogalmazott kérdéseken töprengve, további szempontok merülnek fel a teológia narratológiai érdeklıdésének megértéséhez. Ezek közül egy vonulatot alkotnak a teológia belsı szemléleti és módszertani vitái, a másikat az elbeszéléselmélet lehetıségei és tendenciái, a harmadikat bizonyos alapfogalmak megváltozott értelmezése képezi. -- Az elsıt példázhatja a narratív és az argumentatív teológia viszonyának megítélése. Visszaérkezünk tehát a meggyızés kérdésköréhez, ami a teológiai magyarázatokban sajátos rendeltetéső. A belsı viták jórészt az elbeszélı jelleg jelentıségének eltúlzásából következnek, ami különösen egyes amerikai szerzıknél tapasztalható. A 1 Arisztotelész: Rétorika. Adamik T. ford. Budapest, 1982: Paul Ricoeur: Történelem és retorika. Asztalos É.--Somlyó B. ford. In. Thomka B. szerk. Narratívák 4. A történelem poétikája. Budapest, 2000: La lecture se fait réécriture: la même inventio donnant lieu à une nouvelle dispositio. Nathalie Kremer: La lecture comme tableau: la microlecture entre révélation et réécriture, in. Complications de texte: les microlectures, Fabula LHT (Littérature, histoire, théorie), n o 3, 1 septembre 2007.

3 3 Story fogalmának parttalanításával ugyanis elhomályosítják a bibliai és az egzegetikai nyelvhasználat kiiktathatatlan másik módozatát, az argumentáló, érvelı retorikát. -- A drámaszerőség jelentıségére figyelı teológiai irányzatban újabb nyomatékot kap a poétikai, irodalmi, esztétikai szempont. Az Újszövetség narratív megszólalási módja, az örömhír közlésének eseményszerőséget hangsúlyozó jellege ( ) a mai krisztológiai szisztematikus reflexiót egyre inkább egy dinamikus (dialógusjellegő, drámai, esemény- illetve folyamatleírásra törekvı) beszédmód irányába mozdítja el. A fıként keleti (zsidó, föníciai, babilóniai hagyományokból építkezı) narratív artikulációs keretben megszólaló kifejezésmód a hellenizmus késıbbi szakaszában, a nyugati dogmarendszer formálódásának idején a szubsztanciális metafizikai gondolkodási formák elemeivel a statikus, kategorikus nyelvi formulák világát alkotta meg. A lényeg-metafizika axiómarendszere a kinyilatkoztatás eseményben, történésben kibomló képeit eltávolította eredendıen retorikai indíttatású gyökereitıl. 4 Amennyiben hagyjuk, hogy a szentírási szövegek drámai, poétikai gazdagsága, a kérügma retorikai mélysége kibontakozhasson Balthasar szóhasználatát követve a teológiai gondolkodás (is) visszanyerheti meghatározó, esztétikai indíttatású szempontrendszerét. Némi túlzással azt is állíthatjuk tehát, hogy a narratív korpuszok poétikai vizsgálata az irodalomelmélet számára szép feladat, a teológiai reflexió számára pedig egyenesen megkerülhetetlen. Miért jelenik meg a kinyilatkoztatás üzenete a metafora vagy a parabola felé közelítı elbeszélés-szervezı nyelvi formulákban? Amennyiben bizonyos szövegformák esetében az egzegetikai szakirodalom jól ismert kifejezései mögé pillantunk, a szöveget nem csupán a hitvallást kimondó szükségszerő (esetleges formájú) hordozó közegként, hanem leírásra érdemes poétikai kategóriaként szemlélhetjük. 5 (Horváth Imre, kézirat) -- Egy külön kutatási irány abból indul ki, hogy a közösségi identitás változásai az ısegyháztól a történeti korszakokon át az eddigieknél behatóbb vizsgálatot igényelnek. Ez a szempont indokolhatja az identitás- és emlékezetkutatások társadalmi összefüggései felé forduló narratológia iránti teológiai figyelmet. Harald Weinrich szerint a narrativitáselmélet olyan lehetséges kutatási programot nyújthat a teológia számára, amely által maga is bekapcsolódhat a szellem-, történet- és társadalomtudományok korszerő diszciplínaköziségének áramkörébe (Narrative Theologie). -- Az alapfogalmak újraértelmezése közül a központi kategóriát említeném. Az elbeszélésnek nemcsak a mítoszokban, az ószövetségi könyvekben, az Evangéliumokban, az üdvtörténetben van meghatározó szerepe, hanem a teológiai magyarázatban is. J. B. Metz például kiemeli az elbeszélés társadalomkritikai vonását, 4 Vö. A biblikus-üdvtörténeti istenkép alkalmi áttörései (az élı, válaszoló, változó Isten, aki képes együtt szenvedni és a másikkal együtt változni) a patrisztikában tartalmilag háttérbe szorultak, vagy legalábbis kategoriálisan átrétegezıdtek a maradandóan eluralkodó változhatatlanság-elv miatt. MAAS, W., Unveränderlichkeit Gottes, Paderbornen Theologische Studien 1., Paderborn München, Schöning 1974, A forma- és hagyománytörténeti iskola (Gunkel, Gressmann, Gerhard von Rad, Martin Noth) az írott szöveg hátterében rejtızı szóbeli hagyományformák vizsgálatára, a Sitz im Leben kérdéskörére helyezte a fı hangsúlyt. A szövegformák poétikai elemeit (módszertani kiindulópontjából következıen) hosszú ideig nem vizsgálta, terminológiájában jellemzıen a következı kategóriák domináltak: Geschichte, Darstellung, Erzählung, Sammelberichte, Historie, Novelle, Text. Az újszövetségi szövegegységek kutatásának módszertani alapelvei Adolf Jülicher Die Gleichnisreden Jesu I-II. (1888, 1889) címő meghatározó mővének nyomán, Ernst Fuchs valamint Hans Conzelmann hatására fıként az 1980-as évektıl természetesen radikálisan megváltoztak. Az angol nyelvő exegetikai szakirodalom fogalmai ( Narrative, Narrative form, Story, Text, Parable, Pericope ) fokozatosan közeledtek az irodalomelméleti jelentésmezıkhöz. Vö. PATRICK, D., The Rhetoric of Revelation in the Hebrew Bible, Minneapolis, Fortress 1999, 1-17.; PERRIN, N., Parable and Gospel, Interpretating a Biblical Symbol, 1-22.; SUELZER, A. KSELMAN, J., A modern Ószövetség-kutatás, KSELMAN, J. WITHERUP, R., A modern Újszövetség-kutatás, JBK III., ,

4 Weinrich pedig a közösségi azonosságtudat formálásában játszott szerepét, míg Mártonffy Marcell egy harmadik tulajdonságára figyelmeztet: A narrativitás elve kitüntetetten esztétikai elv, amennyiben a közös kérdésekre adott személyes válaszokon túl a közös kérdések által indukált új kérdésekkel szembesít, valamint N. Luhman szavával hozzájárul az élet értelmére vonatkozó ( ) kérdés ébrentartásá - hoz (2001: 266). Ricoeur monográfusa, Mongin pedig a narrativitás elvét egyenesen az erkölcstannal hozza összefüggésbe: La narrativité sert de propédeutique à l éthique. (1994: 177). 5. Ahhoz hogy a fentiekben említett diszciplínaközi párbeszéd és kölcsönösség árnyaltabb legyen, a narratológusok néhány kezdeményezését is szeretném felidézni. A hetvenes évek francia, orosz strukturalista és szemiotikai kutatásaiban az igen változatos tárgykörök között a bibliai elbeszélés, az ikonok, egyházi szertartások, szertartási szövegek, kellékek, cselekmények témái is felbukkannak. Az utóbbiak jelelméleti feldolgozása iránt az orosz szemiotikusok tanúsítanak figyelmet (B. A. Uszpenszkij, V. V. Ivanov, V. N. Toporov). A korszak erıs nyelvészeti alapozású módszertana jellemzi a francia szemiotikusok (Claude Chabrol, Louis Marin és mások) által 1971-ben szerkesztett különszám, a Langages folyóirat La sémiotique narrative: récit biblique (22. sz.) írásait. Mieke Bal Femmes imaginaire. L ancient testament au risque d une narratologie critique címő könyve is strukturális beállítottságú Ószövetség-elemzés. A benne érvényesülı fogékonyság azonban elırejelzi a Bal késıbbi kultúraelméletében érvényesülı kritikai narratológiát, a feminizmust, valamint a társadalomelméleti szempontbıvülést. A nyelvészettel, a folklórkutatással, az irodalom- és jelelmélettel érintkezı szakaszt klasszikus periódusként, a nyelvi és kulturális fordulat utánit, ami a kontextuális vizsgálatokat erısítette, posztklasszikus narratológiaként emlegetik. A posztmodernitásnak ebben a szakaszában az analitikus filozófia, majd a dekontrukciós történetelmélet fejtett ki hatást és befolyásolta a szemléletváltást. 6. A Concilium címő nemzetközi teológiai folyóirat 1973-ban két tanulmányt tett közzé, ami a kutatók körében azóta is gyakori hivatkozási forrás. A szerzık közül az elsı nem teológus, hanem nyelv- és irodalomtudós, a romanista Harald Weinrich, a másik viszont a teológia tudósa, Johann Baptist Metz. Értekezéseik megjelenése a narratológiai kutatások elsı, igen termékeny évtizedére esik, s ez egyben azt jelzi, hogy a teológiai szempont is kezdettıl fogva jelen van az elbeszéléselméleti orientációban. Mindez a szakterületet egy virtuális győjtımedencéhez közelíti. A narratív retorikai és a narratopoétikai kategóriák a bibliai szövegkorpusz, mőfajok, beszédmódok interpretációjában is megjelennek, a módszer pedig másoknál a rabbinikus egzegézis hagyományával kerül érintkezésbe. Paul Ricoeur tanulmányai a bibliai hermeneutika körébıl részben ugyancsak a hetvenes években születnek (francia változataik és kiadásaik késıbbiek) ben a Haverford College meghívásának közösen tettek eleget Hans Frei teológussal. A diszciplínaközi párbeszéd jegyében vitatták meg a narratív interpretáció és a teológia hermeneutikai problémáit. A filozófus és az egzegéta, Paul Ricoeur és André LaCocque közös munkája, a Penser la Bible (1998), ugyancsak a dialogikusság kiemelkedı példája. Párhuzamos és szisztematikus vizsgálatnak vetik alá a Ó- és Újszövetség szöveghelyeit, aminek következtében a teológia és a filozófia egymás kritikai reflexiójának fénytörésében halad a megértés és értelemadás útján a bibliai szövegek felé. 4

5 Más kiindulópontot, a poétikát választotta egy teológusokból álló, nemzetközi összetételő kutatói asszociáció. Noha maga M. M. Bahtyin nem foglalkozott bibliamagyarázattal, Roland Boer és munkatársai Bahtyin prózapoétikai kategóriái alapján egy bibliai mőfajelmélet kidolgozásán fáradoznak (Bakhtin and Genre Theory in Biblical Studies, 2007). A tanulmányok közül talán a legkülönösebb a kronotoposz elıfordulása az apokalipszis téridejének kommentálásában. Ugyanezen viszonyokról, a Biblia történeti elbeszélései kronológiájáról, illetve dekronologizált idıkezelésérıl Meir Sternberg judaista narratológus értekezett behatóan (ld. Bibliográfia). A folyamatosság megszakadásának, az idırend hiányának jelenségével kapcsolatban megjegyzi, hogy az Ószövetség bizonyos helyeken az Ulysses merész logikáját is meghaladja. Joachim Vette narratív poétikai célkitőzéső Ószövetség-kommentárja Meir Sternberg nagy hatású monográfiájából, a The Poetics of Biblical Narrative-ból táplálkozik. Vette óvatos a két különnemő akadémiai diszciplína párosításában. Az ószövetségi egzegézisre azonban meggyızıdése szerint termékenyen hathat úgy a formalista és strukturalista tapasztalat, ahogyan az újabb angol-amerikai bibliai narratológia is. Az utóbbinak szerény a német recepciója, ezért Samuel und Saul. Ein Beitrag zur narrativen Poetik des Samuelbuches (2005) címő mővében megkísérli az utóbbi bemutatását annak alkalmazásával egyesíteni. 7. Jörg Schulte, a zsidó mővelıdéstörténet és a judaizmus kutatója, ezzel ellentétes utat jár be. Rendhagyó komparatív kutatása eleinte kihívónak, különösnek tőnik. Eine Poetik der Offenbarung. Isaak Babel, Bruno Schulz, Danilo Kiš címő könyve a léttapasztalat tekintetében egymáshoz közeli, 20. századi elbeszélı opusokat tárgyal. Mégis meglepı a sinai kinyilatkoztatás mint alapgondolat a zsidó vallási tradíció iránt lényegében közömbös szerzık vonatkozásában. Schulte azonban a rabbinikus egzegézisen kívül a kortárs filozófia és poétika terén is kiváló tájékozottságú tudós. Monográfiájának egyik fı értéke éppen tapasztalatainak egyesítése e három önálló, bonyolult terület érintkeztetésében. Emmanuel Lévinas neve a három íróé mellé kerül: szemléleti beállítottsága biztosítja Schulte megközelítésének, a kezdeti meglepıdés cáfolataként, a vitathatatlan érdemet. A rabbinikus írásmagyarázat, írja, mint a szöveg és a jelek régi értésmódja nem érintkezik a nyugati filozófiával és irodalommal. Mielıtt a mővészi szövegek poétikája okulhatna e hagyományból, olyan szótárt kell szerkeszteni, ami összeegyezteti az egzegézis jelenségeit a filozófia és a poétika fogalmaival. Ilyen rendeltetést tölt be Emmanuel Lévinas mőve. Fenomenológiája Schulte elméleti támasza, ebbıl kiindulva próbálja alkalmazni a rabbinikus egzegézis eljárásait a mővészi szöveg értelmezésében. Az említett szerzıkhöz hasonlóan, Lévinas is a keleteurópai zsidó hagyomány talaján áll, mővészek, írók hosszú sorával együtt közvetíti e szellemi forrást a nyugati kultúrkör számára. Egészen pontosan, nem a zsidó filozófia, hanem a Tóra, a Talmud és a görög filozófia tanítványa, hangsúlyozza a könyv szerzıje. Schulte módszerét nem az eredeztetés és a három prózai mőre kívülrıl ráhelyezett szempontrendszer alakítja. Párhuzamokat keres, mővészi, vallási és filozófiai indítattások hálózataként olvassa a 20. század kelet-közép-európai imaginárius hagyatékát. A rabbinikus egzegézisbıl származó tapasztalatot a jel- és jelképrendszer, valamint a poétikai alaprajzok és tervek megértésében mozgósítja. Arnold Goldberg nyomán kifejti, hogy az írás mint írásmő, mint Isten által alkotott jelegyüttes, érthetetlen. Hogy az érthetetlen jelkombinációk mégis az ember számára észlelhetı hanghoz jutnak, azáltal lehetséges, mert az emberek nyelvét beszélik. E beszéd nem 5

6 6 jelek vonalszerő sorozatából áll, következésképpen különbözı módokon vihetı át az emberi nyelvbe, különféleképpen látható el értelemmel. Mindezt Nachmanides úgy foglalja össze, hogy minden szövegben van egy isteni és van egy emberi részesedés. (2004: ) A traditio és a traditum, a szóbeli és az írott összefonódik egymásban. Az írott tanítás szerkezete egyesíti a szöveget és kommentárját. A probléma Marc-Alain Ouankin azon gondolatában összegezıdik, mely szerint a kommentár szerepe nem a szöveg magyarázata, hanem annak megkonstruálása 6, ami a dekonstrukciós irodalomfilozófiától sem idegen gondolat. 8. Visszatérve Metz és Weinrich tanulmányaihoz, feltőnı, hogy mindketten érzékelik a szemléletbıvülés szükségét, minthogy a teológia korábban nem szentelt rendszerszerő vizsgálatokat az elbeszélésnek. Metz szerint a bibliai lexikonokból szinte mindmáig hiányzik az elbeszélés (Erzählung) címszó. Különös, hogy ugyanakkor a narratológiai enciklopédiák tartalmaznak narratív teológiai címszavakat (pl. Routledge Encyclopedia of Narrative Theory 2005, A Companion to Narrative Theory 2005). Az újabb kézikönyvek egy része már foglalkozik a narrativitás (lat. elbeszélı jelleg) kérdéseivel, sıt úgy tőnik, Vorgrimler éppen az említett szerzık fogalmaira támaszkodik szócikkében: Az isteni kinyilatkoztatásból született hívı közösség egyik jellemzıje: Izrael és az egyház olyan emlékezı és elbeszélı közösségek, amelyek nemcsak a múltat idézik fel elbeszélı módon, hanem várakozó tartásukat is mindig újból aktualizálják a kapott ígéretek elbeszélésével ( felszabadítás teológiája). Ha fontolóra vesszük Isten kinyilatkoztatásának sajátosságait, felismerjük, hogy az eredendıen elbeszélıi alakban, nem pedig bevésendı ideológiaként és elméleti tanításként hagyományozódott. A narrativitásnak jelentısége van mind a müsztagógia (a hit elbeszélése), mint pedig az elbeszélt élettapasztalatokból meríthetı bölcsesség elsajátítása szempontjából. K. Barth ( 1968) volt az, aki újból felfedezte a teológia narratív jellegét; a 20. sz. hetvenes éveiben P. Ricoeur ( 2005) figyelme a szöveg olyan hermeneutikája felé fordult, amelynek középpontjában az eleven metaforák és az elbeszélés aktusa állnak. (2006: 459) 9. Posztnarratív korunk érzékelhetı ellentétben áll a ténnyel, hogy a kereszténység sajátos elbeszélı közösség ( Das Christentum ist eine Erzählgemeinschaft., Weinrich 1973: 330), vagy azzal, hogy a zsidók hite elbeszélı hitvallás (Ricoeur). Metz teológiai belátásból veszi védelmébe az elbeszélı tradíciót. Kleine Apologie des Erzählens címő írása közösség- és azonosságformáló jelentıséget tulajdonít az elbeszélı emlékezetnek a kereszténység történetében (1973: ). Érvelése nem azon a közismert tényen alapul, hogy az Ó- és Újszövetség mőfajai között a legkülönfélébb elbeszélıformákkal találkozunk. Vagy ahogyan Erich Auerbach írja: az Ószövetség, amennyiben az emberi történéssel foglalkozik, magában foglalja mindhárom területet: a mondát, a történeti beszámolót és az értelmezı történetmondást. (1985: 23) Metz a hangsúlyt azon hitbéli, hitvallásbéli tapasztalatokra helyezi, amelyek közlésére sem a rítus, sem a dogma nem biztosíthatott alkalmas megnyilvánulásformát. Egyedül a történetszerő elbeszélés az a megnyilatkozás, amiben a világteremtés, a feltámadás, a szenvedés-, megváltás- és üdvtörténet közölhetı: sie alle sprengen das argumentative Raisonnement und widersetzen sich einer perfekten Auflösung oder Umsetzung einer Erzählgestalt. Sie bringen den Logos der Theologie, sofern er sich sein erzählendes Wesen verbirgt, in jene Verlegenheit, von der die Vernunft steht, wenn sie sich etwa den Fragen nach 6 Marc-Alain Ouankin: Lire aux éclats. Éloge de la caresse. Paris X.

7 Anfang und Ende und nach der Bestimmung des Neuen, noch nicht Gewesenen stellt. (1973: 335) Az üdvtörténet nyelve nem argumentatív, hanem narratív, és a szenvedéstörténetet sem lehet csak argumentatív, hanem narratív módon kell magyarázni: ez alapvetıen memoratív-narratív teológia. (1973: 339) Az emlékezés-elbeszélés tehát viszonylagossá teszi az argumentatív teológiát, s ez a történet és a magyarázat viszonyának újragondolását sürgeti. Nem tartható az álláspont, amely szerint az Evangéliumra a mesélés, a teológiára pedig az érvelés feladata hárul. A szembeállítás kérdésében érdemes a mitikus gondolkodás átalakulását is figyelembe vennünk: A narráció akkor veszti el Logosz és»kép«mivoltát, amikor korábbi megismerı lényege megváltozik. Csak ekkor nyeri el saját önállóságát és kezd el»létezni«. Miközben képszerő marad, fogalmi jellegővé is válik. (Frejdenberg 1998: 275) A kereszténység jellege a hellenizmussal való érintkezése során módosult: nem a Logosz narrativizálódott, hanem inkább a bibliai elbeszéléseket hatotta át a logikaifogalmi nyelvhasználat, írja Weinrich. Platon a mítoszt az argumentáló filozófiának rendeli alá, míg a bibliai elbeszélı hagyományban ezzel ellentétes folyamat játszódik: a teológia a Logoszt történetbe fordítja át. Ricoeur Ézsaiás próféta könyvét interpretálva az elbeszélés más irányú transzformációjáról, az elbeszés és a hitvallás integrálásáról értekezik. Egy ó- és egy újszövetségi példáját idézem: A tanúság teológiája, ami korántsem a hitvallás teológiájának másfajta elnevezése, csak akkor lehetséges, ha egy bizonyos»elbeszélı mag«szoros egységben marad a hitvallással. Ez par excellence Izrael hite esetében van így. Izrael úgy tesz vallást (hitet) JHWHrıl, hogy elbeszéli kiszabadítása tényeit, megszabadítása történetének döntı eseményeit. Gerhard von Raddal szólva: az egész ószövetségi hagyomány-teológia azon az alapvetı feltételen nyugszik, hogy Izrael Credoja elbeszélı hitvallás. (A Credo szerkezetének alapvonásait vö: Deuteronomium, 26, 5-9) Ahol a megszabadítás története elbeszélhetı, ott a prófétai jelentés nemcsak megvallható, hanem bizonyítható is. ( ) A tanú arról tanúskodik, ami megtörtént. Az elbeszélés kategóriáját alkalmazva azt is mondhatjuk, hogy a keresztény igehirdetés: elbeszélés a Názáreti Jézus tetteirıl és szavairól. Elbeszélés, mely a hitvalló-tanúság és az elbeszélı-tanúság egybeforrasztásának szándékából jött létre. Ezt az összekapcsolást a négy evangélista különbözıképpen hajtja végre, és ez alapján lehetıség nyílik a tipologizálásra. Az egyik szélsı érték Lukács evangélista, a másik János. (1987: ) Ricoeur az elbeszélés kérdéskörét a hermeneutika és a teológiai reflexió összefüggésében tárgyalja, Auerbach emlékezetes komparatív olvasata pedig, amelyre Hans W. Frei bibliai narratológiája is gyakran hivatkozik, irodalomtörténeti kontextusba helyezi az ószövetségi elbeszélést. Az Odüsszeusz és az Ábrahám Izsák történet egybevetésébıl nemcsak a kétféle szöveghagyomány poétikai és stiláris különbségei, hanem a fikciós és a szakrális szöveg közötti történelmi és kulturális rendeltetés eltérései is kirajzolódnak. Az Ószövetség elbeszéléseinek a homérosziaktól egészen elütı távlatot kölcsönöz a világtörténelmi igény és a folyvást kínzó, konfliktusokban testet öltı viszony az egyetlen, a rejtızı és mégis megjelenı Istennel, aki ígéretet téve és követeléseket támasztva kormányozza a világtörténelmet. Az Ószövetség szerkezete hasonlíthatatlanul kevésbé egységes, mint a homéroszi költeményeké, sokkal szembeötlıbb, hogy össze van toldozva de az egyes részek mind egy világtörténelmi és világtörténelmet értelmezı egészbe tartoznak. Bár vannak nem minden zökkenı nélkül illeszkedı elemek az egészben, ezeket megragadja az értelmezés, az olvasó minden pillanatban érzi a vallási-világtörténelmi távlatot, amely megadja az egyes elbeszélések közös értelmét és közös célját. (1985: 18-19) 7

8 8 Homérosz egész anyagával egyetemben megmarad a mondaiban, míg az Ószövetség anyaga az elbeszélés elırehaladtával mindinkább közeledik a történetihez; a Dávidról szóló elbeszélések már túlnyomóan történeti beszámolók. ( ) A megélt történelem vagy a tanúvallomásokból kirajzolódó történet sokkal egyenetlenebbül, ellenmondásosabban és zavarosabban zajlik. (1985: 21) 10. A komparatista szempontjai a mővelıdéstörténeti beállítottságú Biblia-értelmezés gazdag hagyományát idézik, az Ószövetség történelemvíziójával pedig olyan bonyolult kérdéskört villantanak fel, ami ma a közösségi historikus tapasztalat, az élettapasztalat és az önazonosság, illetve a narratív identitás kutatóit foglalkoztatja 7. A teológiai és a narratológiai kérdésfelvetések érintkezéseinek vázlatos áttekintését Paul Ricoeur példája indította. Befejezésül magatartásának ama vonását említeném, ami le nem záródó tevékenységnek mutatja az egyéni és közösségi azonosságkonstrukciók szüntelen újrateremtésének folyamatát. Ha ezt cselekvésnek, továbbá elbeszélt befejezethetetlenségnek (inachèvment narratif) és a megújulás lehetıségének tekintjük, akkor ebben pontosan kirajzolódik a bibliai könyvekre, narratívumokra irányuló elbeszélı megértés (intelligence narratif) és értelemadás jelentısége. Mindaz azonban, ami ezen interpretációs és applikatív viszonyt a hitbéli tapasztalattal kiegészülı életgyakorlatként vizsgálja, nem a narratív teológia, hanem a narratív etika egyelıre csupán körvonalaiban kirajzolódó új programjára tartozik. Válogatott bibliográfia Auerbach, Erich (1985) Mimézis. A valóság ábrázolása az európai irodalomban, Kardos P. ford., Budapest. Bal, Mieke (1986) Femmes imaginaire. L ancient testament au risque d une narratologie critique, HES Utrecht, Montréal, Nizet. Boer, Roland ed. Bakhtin and Genre Theory in Biblical Studies (2007) Brill, Leiden, Boston. Bolyki János (2008) A tanúvallomás folytatódik. Kommentár János leveleihez, Kommentárok a Szentíráshoz, Osiris, Budapest. Elm, Theo (1990) Die moderne Parabel. Parabel und Parabolik in Theorie und Geschichte, W. Fink, München. Fabiny Tibor (1994) Szóra bírni az Írást. Irodalomkritikai irányok lehetıségei a Biblia értelmezésében. Hermeneutikai Füzetek 3. Herm. Kutatóközpont, Budapest. Frei, Hans W. (1993) Theology & Narrative. Selected Essays. Ed. G. Hunsinger, W. C. Placher,New York, Oxford, Oxford UP. Frejdenberg, Olga (1998) A narráció eredete. In. Kovács Á. V. Gilbert E. szerk. Kultúra, szöveg, narráció. Orosz elméletírók tanulmányai, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs: Frey, Jörg Rohls, Jan Zimmermann, Ruben eds. (2004) Metaphorik und Christologie. Berlin, New York, de Gruyter. Herman, David Herman/Jahn, Manfred/Ryan, Marie-Laure (2005) Routledge Encyclopedia of Narrative Theory, London, New York. Jeremias, Joachim (1990) Jézus példázatai, Református Zsinati Iroda, Budapest. Jülicher, Adolf (1910) Die Gleichnisreden Jesu. J. C. B. Mohr Vl. Tübingen. Langages ( ) Sémiotique narrative: récits biblique. Mártonffy Marcell (2001) Az újszövetségi példázatok irodalma. Poétika és teológia. Akadémiai, Budapest. Metz, Johann Baptist (1973) Kleine Apologie des Erzählens, Concilium 9: Mongin, Olivier (1994) Paul Ricoeur, Points, Seuil, Paris. Morny Joy ed. Paul Ricoeur and Narrative. Context and Contestation (1997) Univ. Of Calgary Press. Newsom, Carol A. (2004) The Self as Symbolic Space. Constructing Indentity and Community at Qumran, Brill, Leiden, Boston. 7 Az azonosságprobléma eredeti összefüggésben merül fel Carol A. Newsom munkájában (The Self as Symbolic Space. Constructing Indentity and Community at Qumran, Leiden; Boston: Brill, 2004).

9 Ouaknin, Marc-Alain (1994) Lire aux éclats. Éloge de la caresse, Paris. X; Ua: Symbols of Judaism, (2000) Assouline, Paris; Ua. (2002) J'ai lu, Paris. Patrick, Dale (1999) The Rhetoric of Revelation in the Hebrew Bible. Ouvertures to Biblical Theologie, Minneapolis, Fortress. Perrin, Norman (2003) Parable and Gospel. Minneapolis, Fortress. Phelan, James/Rabinowitz, Peter (2005) A Companion to Narrative Theory, MA: Blackwell. Ricoeur, Paul (1987) A kinyilatkoztatás eszméjének hermeneutikai megalapozása, In. Fabiny Tibor szerk. A hermeneutika elmélete 1. Ikonológia és Mőértelmezés 3. Szeged. Ricoeur, Paul (1987) A tanúság hermeneutikájához (1972, 1977) In. Fabiny Tibor szerk. A hermeneutika elmélete 1. Ikonológia és Mőértelmezés 3. Szeged. Ricoeur, Paul (1975) Bibliai hermeneutika, B. Szabó I., Mártonffy M. ford., Hermeneutikai Füzetek 6., Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest. Ricoeur, Paul (1994) D un Testament à l autre: essai d hérmeneutique biblique (de Je suis qui suis à Dieu est amour ). In. Lectures 3. Aux frontièrs de la philosophie, Points, Seuil, Paris: Ricoeur, Paul (1999) Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Jeney Éva ford.. Osiris, Budapest. Ricoeur, Paul LaCocque, André (2003) Bibliai gondolkodás (Penser la Bible, 1998), Enyedi Jenı [Jeney Éva] ford., Európa, Budapest. Sandler, Willibald (2002) Christentum als grosse Erzählung. Anstösse für eine narrative Theologie, in. Peter Tschuggnall Hg. Religion Literatur Künste. Ein Dialog (Im Kontext 14), Anif/Salzburg, Müller-Speiser: Schulte, Jörg (2004) Eine Poetik der Offenbarung. Isaak Babel, Bruno Schulz, Danilo Kiš. Jüdische Kultur 12. Harrasowitz Vl. Wiesbaden. Sternberg, Meir (1985) The Poetics of Biblical Narrative. Ideological Literature ant the Drama of Reading. Bloomington, Indiana UP. Sternberg, Meir (1990) La Grande chronologie. Temps et espace dans le récit biblique de l histoire, Le livre et le rouleau 32. Bruxelles, Lexius. Stierle, Karlheinz Stierle (1973) Geschichte als Exemplum Exemplum als Geschichte. Zur Pragmatik und Poetik narrativer Texte, In. R. Kosseleck W. D. Stempel Hg. Geschichte Ereignis und Erzählung, Poetik und Hermeneutik 5., W. Fink, München: Vette, Joachim (2005) Samuel und Saul. Ein Beitrag zur narrativen Poetik des Samuelbuches, Beiträge zum Verstehen der Bibel, Bd. 13., Hg. M. Oeming, G. Theissen., Lit Vl. Münster. Vorgrimler, Herbert (2006) Új teológiai szótár, Göncöl, Budapest. Weinrich, Harald (1973) Narrative Theologie, Concilium 9: Wilder, Amos (1999) Early Christian Rhetoric. The Language of the Gospel. Peabody, Hendrickson. Wisse, Maarten (2005) Narrative Theology and the Use of the Bible in Systematic Theology, Ars Disputandi. Vol 5 [http://www.arsdisputandi.org] Zirker, Hans (1986) Erzählungen und Überzeugungen im gemeinsamen Geschick. Ein Beitrag zur Hermeneutik Narrativer Theologie. In. A. H. J. Gunneweg H. Schröer Hg. Standort und Bedeutung der hermeneutik in der gegenwärtigen Theologie. Bonner Akademische Reden 61. Bonn:

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12.

Teológia alapszak képzési és kimeneti követelmények. Azonosító kód: SZ2 Verzió: 4. Dátum: 2011. 05. 12. SOLA SCRIPTURA Teológiai Főiskola 1121 Budapest, Remete u. 16/A 1536 Budapest 114. Pf.: 253 E-mail: sola@sola.hu Web: www.sola.hu 06-1/391-01-80; 06-20/379-6260 Intézményi azonosító: FI70788 Teológia alapszak

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból

ZÁRÓVIZSGAI TÉTELSOR VALLÁSTANÁR SZAKON Bibliai teológia tárgyból Bibliai teológia tárgyból Ószövetségi bibliai teológia 1. A teremtés 2. Az ısatyák 3. A Mózes-tradíciók 4. A Sínai-szövetség 5. Izrael élete a királyság elıtti korban (az Ígéret Földjének birtokba vétele,

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

Bár Skócia földrajzi, nyelvi, gazdasági. Az oktatási rendszer Skóciában magyar szemmel

Bár Skócia földrajzi, nyelvi, gazdasági. Az oktatási rendszer Skóciában magyar szemmel idegen nyelven megvalósuló autentikus kommunikáció létrejöttére és a résztvevõk személyiségének fejlesztésére. Egyetemistákkal és nyelvtanárokkal végzett munkám ezt egyértelmûen igazolja. Jelen cikkben

Részletesebben

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat ZÁRÓVIZSGAI TÉTELEK A HITTANÁR-NEVELŐ SZAKON 2015. Teológiai tárgyak Nappali tagozat 1. Pál apostol élete (tételgazda: dr. Peres Imre) Irodalom: Saffrey, H.-D., Pál apostol története, 2001; Tarjányi Béla,

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

Táblával, térképpel és vetítővel felszerelt terem

Táblával, térképpel és vetítővel felszerelt terem A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár intézmény 1.2 Kar Római Katolikus Teológia Kar 1.3 Intézet Pasztorálteológia Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

A teológia szak záróvizsga tételsor 2014.

A teológia szak záróvizsga tételsor 2014. A teológia szak záróvizsga tételsor 2014. 1. A: 5Móz 16,1 8 B: A trinitástan 2. A: Zsolt 2 B: A teremtés és gondviselés 3. A: Ézs 1,4 9 B: Az eredményes egyház 12 kulcsa 4. A: Jer 1,4 10 B: A Szentlélekről

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN

KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN SZABÓ FERENC SJ KRISZTUS ÉS EGYHÁZA PÁZMÁNY PÉTER ÉLETMŐVÉBEN Budapest, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, L Harmattan Kiadó, 2012 (Jezsuita Könyvek Isten és Tudomány; PPKE BTK, Pázmány Irodalmi

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról

A Biblia rövid áttekintése. Alapvető információk a Bibliáról A Biblia rövid áttekintése Alapvető információk a Bibliáról Áttekintés a Bibliáról A Biblia Isten szava A Biblia Isten üzenetét tartalmazza. A Szentírás megírásában kb. 1500 év leforgása alatt mintegy

Részletesebben

Táblával, térképpel és vetítővel felszerelt terem

Táblával, térképpel és vetítővel felszerelt terem A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület

Részletesebben

a kritikai-konstruktív reflexió és szintézis képessége az ószövetségi szövege olvasása és értelmezése során Táblával és vetítővel felszerelt terem

a kritikai-konstruktív reflexió és szintézis képessége az ószövetségi szövege olvasása és értelmezése során Táblával és vetítővel felszerelt terem A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Római Katolikus Didaktika Teológia 1.4 Szakterület

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I.

BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I. BEVEZETÉS AZ IRODALOMTUDOMÁNYBA 2014/2015. I. 1. szept. 16. 2. szept. 23. 3. szept. 30. 4. okt. 7. 5. okt. 14. 6. okt. 21. 7. nov. 4. 8. nov. 11. 9. nov. 18. 10. nov. 25. 11. dec. 2. 12. dec. 9. 13. dec.

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

TANEGYSÉGLISTA (MA) IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL:

TANEGYSÉGLISTA (MA) IRODALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNY MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelezı tanegység kv = kötelezıen választható tanegység v = választható

Részletesebben

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o.

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o. Vezérfonal Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Kálvin Kiadó: Budapest, 2009. 163 o. Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70.

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Székely János: Bibliaismeret

Székely János: Bibliaismeret Székely János: Bibliaismeret Hittankönyv a középiskolák 9. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Mi a Biblia? Vedd, és olvasd! A Biblia isteni eredetének jelei Sugalmazás 02. A Szentírás Isten szava,

Részletesebben

1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem. 1.2 Kar Református Tanárképző Kar

1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem. 1.2 Kar Református Tanárképző Kar A tantárgy adatlapja 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Református Tanárképző Kar 1.3 Intézet 1.4 Szakterület Biblika teolőgia 1.5 Képzési szint

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN

Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.

Részletesebben

Szakmai kompetenciák. Transzverzális. kompetenciák. 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján)

Szakmai kompetenciák. Transzverzális. kompetenciák. 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg, illetéktelen olvasó

Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg, illetéktelen olvasó Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS (tézisek) Varga Zoltán: Önéletrajzi töredék, talált szöveg, illetéktelen olvasó Mőfajelméleti reflexiók a magyar irodalmi modernség néhány

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Prezentációs és íráskészségfejlesztés

Részletesebben

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem 2. évfolyam A 2. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek idegen nyelvi tapasztalatokkal így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. az idegen nyelv tanulása iránti

Részletesebben

SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ SEGÍTSÉG AZ ELSİ SZÁZADI JÚDAIZMUS TANULMÁNYOZÁSÁHOZ SZABADOS ÁDÁM Az elsı századi júdaizmus megértése fontos lehet az Újszövetség tanulmányozásakor. Annak, aki komoly exegézist akar végezni, minimális

Részletesebben

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz Fakultációs tanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz 4 / 5 /6 évfolyamos gimnázium, fakultációs csoportok Éves óraszámok évfolyamonként: 11. 72 óra 12. 60 óra 1. Célok és feladatok A magyar nyelv

Részletesebben

"A Krisztusban nincs zsidó és görög"

A Krisztusban nincs zsidó és görög "A Krisztusban nincs zsidó és görög" Evangélium kontra nacionalizmus és újpogányság Gyöngyösi Csilla református lelkész, phd hallgató ELTE BTK, Filozófiai Intézet, Budapest A probléma - világhoz való viszony

Részletesebben

Konzervatív (kon)textusok

Konzervatív (kon)textusok ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer. Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise TARTALOMJEGYZÉK Előszó A görög ábécé átírása Rövidítések és hivatkozási rendszer Bevezetés Exkurzus: John O Neill interpoláció-hipotézise IX XIII XV XVII XXX I. BEVEZETÉS: 1,1 5 3 Exkurzus: A Galata-levél

Részletesebben

MÉGIS CSELEKEDETEK ALAPJÁN VAN AZ ÜDVÖSSÉG?

MÉGIS CSELEKEDETEK ALAPJÁN VAN AZ ÜDVÖSSÉG? MÉGIS CSELEKEDETEK ALAPJÁN VAN AZ ÜDVÖSSÉG? SZABADOS ÁDÁM Mi, protestánsok a hitünk egyik sarkalatos igazságának tartjuk, hogy nem cselekedetek alapján van az üdvösség, hanem egyedül hit által, Jézus érdeméért.

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

III. Szakmai közéleti tevékenység

III. Szakmai közéleti tevékenység Dr. Kustár Zoltán: III. Szakmai közéleti tevékenység Tisztségek és megbízatások Választott intézményi tisztségek, megbízatások A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Doktori Tanácsának törzstagja

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM

EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK. DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM ÚJSZÖVETSÉGI TANSZÉK DOKTORI (Ph.D.). ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VERBUM DOMINI MANET IN AETERNUM AZ ÓSZÖVETSÉG RECEPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA A ZSIDÓKHOZ ÍRT LEVÉLBEN AZ INTERTEXTUÁLIS

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005

Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 1. VIZSGALAP A vizsgalap a X. osztályban használt tankönyv: Nemes István, Római katolikus vallás. Tankönyv a X. osztály számára, Kolozsvár 2005 alapján készült. Célja: általános teológiai ismeretek felmutatása.

Részletesebben

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Filozófia, Esztétika, Etika, Vallástudomány,

Részletesebben

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2008/2009-ES TANÉV

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2008/2009-ES TANÉV A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2008/2009-ES TANÉV V VIII. OSZTÁLY I. KÖVETELMÉNYEK Képességek szövegértés problémalátás szövegalkotás különbözı szövegtípusokban

Részletesebben

Frédéric Manns OFM Bibliai szövegek értelmezése a zsidó és keresztény hagyományokban A kötetet szerkesztette: Szabó Xavér OFM

Frédéric Manns OFM Bibliai szövegek értelmezése a zsidó és keresztény hagyományokban A kötetet szerkesztette: Szabó Xavér OFM Frédéric Manns OFM Bibliai szövegek értelmezése a zsidó és keresztény hagyományokban A kötetet szerkesztette: Szabó Xavér OFM A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszékének kiadványai

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas

Részletesebben

NARRATÍVÁK 11. Képteológia

NARRATÍVÁK 11. Képteológia NARRATÍVÁK 11. Képteológia narrativak11-beliv-jav.indd 1 12/21/12 3:35:46 PM Sorozatszerkesztő Thomka Beáta narrativak11-beliv-jav.indd 2 12/21/12 3:35:46 PM NARRATÍVÁK 11. Képteológia Képekben mondtam

Részletesebben

A II. szigorlat követelményei

A II. szigorlat követelményei Hebraisztika mesterképzés (MA) A II. szigorlat követelményei Bibliai és judaisztikai szakirány I. KORAI RABBINIKUS IRODALOM (MINDKÉT SZAKIRÁNY SZÁMÁRA) Misna: 6-8 fejezet Talmud: 2 lap (= 4 oldal) Midrás:

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Kommunikáció, Közkapcsolatok

Részletesebben

Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Ha az irodalomtudomány elméleti

Ha az irodalomtudomány elméleti Irodalomelméleti kérdések Paul Ricoeur bibliai hermeneutikájában A hermeneutikai hagyomány és a strukturalista kiindulások összekapcsolásával Paul Ricoeur nyelvelméleti megalapozású irodalomelmélete a

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ a csapat/ osztály neve: OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ LÁZÁR ERVIN: HÉT SZERETİM I. A BŐVÉSZ 1. Magyarázd meg az alábbi kifejezések jelentését! - fekete kalapos lámpák: - optimális : - kommentár: - az amik

Részletesebben

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld!

I. Döntsd el, hogy igaz vagy hamis az állítás! A helyes választ aláhúzással jelöld! Tudásdepó Expressz - A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében Kódszám: TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0043 Kedvezményezett: Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési

Részletesebben

A nyelvterjesztési politika formái az egykori NDK-ban

A nyelvterjesztési politika formái az egykori NDK-ban TANULMÁNYOK Alkalmazott Nyelvtudomány VIII. évfolyam 1-2. szám 2008. MIHALOVICSNÉ LENGYEL ALOJZIA Pannon Egyetem, MFTK, Germanisztikai Intézet alojzia@btk.uni-pannon.hu A nyelvterjesztési politika formái

Részletesebben

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez A Congregatio Jesu egyetemes küldetése: Latin-Amerika - Argentína - Brazília - Chile - Kuba Küldetés az egész világra, minden néphez Európa - Ausztria

Részletesebben

Paul Natorp (1854 1924)

Paul Natorp (1854 1924) Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus

Részletesebben

A tantárgy adatlapja. 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem. 1.2 Kar Református Tanárképző Kar

A tantárgy adatlapja. 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem. 1.2 Kar Református Tanárképző Kar 1. A képzési program adatai A tantárgy adatlapja 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Református Tanárképző Kar 1.3 Intézet 1.4 Szakterület Biblika teológia 1.5 Képzési szint

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008

Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Hogyan lett könyvvé az Újszövetség? APOLÓGIA KUTATÓKÖZPONT Budapest, 2008 Az Újszövetség megbízhatósága? autográf MBT, 1990 Biztosan kihagyták azokat, amik nem illettek az Egyház elképzelésébe! Alapfogalmak

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet Magyar és Általános Nyelvészeti Intézet 1.4 Szakterület

Részletesebben

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH

Részletesebben

ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis

ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis Kutatóhely neve: Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék: Orosz Irodalom és Irodalomkutatás Összehasonlító Tanulmányok Doktori Program Kutatási téma címe: Turgenyev prózapoétikájának antik irodalmi gyökerei (Ovidius,

Részletesebben

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon

Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon Pannon Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Doktori értekezés tézisei Kovács László Nyelvi hálózatok és a mentális lexikon A mentális lexikon (gazdasági) szaknyelvi és (általános) hálózatos szerveződésének

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Anexa 3 la Ordinul Ministrului EducaŃiei Cercetării şi Tineretului nr. 5952 din 14.11.2008. MINISTERUL EDUCAłIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI

Anexa 3 la Ordinul Ministrului EducaŃiei Cercetării şi Tineretului nr. 5952 din 14.11.2008. MINISTERUL EDUCAłIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI Anexa 3 la Ordinul Ministrului EducaŃiei Cercetării şi Tineretului nr. 5952 din 14.11.2008 MINISTERUL EDUCAłIEI, CERCETĂRII ŞI TINERETULUI PROGRAMA PENTRU GRADUL DIDACTIC II LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ

Részletesebben

Doktori értekezés tézisei Bazsóné Sõrés Marianna

Doktori értekezés tézisei Bazsóné Sõrés Marianna Doktori értekezés tézisei Bazsóné Sõrés Marianna Canettis Bestimmung des Dichters. Elias Canettis poetische Auffassung im Spiegel seiner Autobiographie. Debrecen 2003 1. Az értekezés tárgya, célkitûzése

Részletesebben

Publikációim listája

Publikációim listája Publikációim listája Könyvek 1. Diskurzusok összjátéka (Tanulmányok, kritikák), Balassi Kiadó, Bp., 2001. 2. Garaczi László (monográfia), Kalligram, Pozsony, 2002. 3. A csúf másik (Kosztolányi Dezső :

Részletesebben

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság:

TARTALOM. - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: TARTALOM ÉLET JELENTOSEGE - Bern, 1924. 10 A Hold a Nap, mint a két A mult (individualitás) és (az általános emberi). és szabadság: kozmikus Hold- és Naplét. Az bölcsessége. A Hold és a Nap két ember sorsszerû

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

A SZIMBÓLUM MINT ISMERETELMÉLETI KIHÍVÁS A TEOLÓGIA SZÁMÁRA

A SZIMBÓLUM MINT ISMERETELMÉLETI KIHÍVÁS A TEOLÓGIA SZÁMÁRA STUDIA UNIVERSITATIS BABEŞ-BOLYAI, THEOLOGIA CATHOLICA LATINA, XLV, 1, 2000 A SZIMBÓLUM MINT ISMERETELMÉLETI KIHÍVÁS A TEOLÓGIA SZÁMÁRA VÁRNAI JAKAB 1 ZUSAMMENFASSUNG. Das Symbol: eine erkenntnistheoretische

Részletesebben

HIVATKOZÁSOK IDÉZETTSÉG Dr. Fekete Károly mőveire. Könyvek

HIVATKOZÁSOK IDÉZETTSÉG Dr. Fekete Károly mőveire. Könyvek - 2009. 03. 28-i állapot: 219 db HIVATKOZÁSOK IDÉZETTSÉG Dr. Fekete Károly mőveire Könyvek Jakab apostol levelének magyarázata (16 db) Kálvin Kiadó. Budapest. 1994. ISBN 963 300 589 2 1.- Vladár Gábor:

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

DR. ÁRVA ZSUZSANNA FEJEZETEK A KÖZIGAZGATÁSI BÜNTETİBÍRÁSKODÁS ELMÉLETTÖRTÉNETE KÖRÉBİL. PhD értekezés

DR. ÁRVA ZSUZSANNA FEJEZETEK A KÖZIGAZGATÁSI BÜNTETİBÍRÁSKODÁS ELMÉLETTÖRTÉNETE KÖRÉBİL. PhD értekezés MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola DR. ÁRVA ZSUZSANNA FEJEZETEK A KÖZIGAZGATÁSI BÜNTETİBÍRÁSKODÁS ELMÉLETTÖRTÉNETE KÖRÉBİL PhD értekezés Deák

Részletesebben

Das Buch mit sieben Siegeln című oratóriumában

Das Buch mit sieben Siegeln című oratóriumában DLA doktori értekezés tézisei Somos János Csaba Szövegábrázolási technikák és motívumok Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln című oratóriumában Témavezető: Ignácz Ádám PhD tudományos munkatárs Liszt

Részletesebben

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből Projektterv a bibliai ismeretek és az iskolai ethos összekapcsolási lehetőségeiről a tanítási gyakorlatban Gelniczkyné Teiszler Mária Bibliai ismeretek Cél: a bizalomjáték által érzelmileg átéljék a vezető

Részletesebben

AZ ÁLLAMVIZSGA-DOLGOZATTAL KAPCSOLATOS FORMAI KÖVETELMÉNYEK 2015

AZ ÁLLAMVIZSGA-DOLGOZATTAL KAPCSOLATOS FORMAI KÖVETELMÉNYEK 2015 AZ ÁLLAMVIZSGA-DOLGOZATTAL KAPCSOLATOS FORMAI KÖVETELMÉNYEK 2015 LEADÁSI HATÁRIDŐ: A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék oktatóinak határozata értelmében az államvizsgázó hallgatónak 2015. máj.

Részletesebben

Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com

Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com Babes Bolyai Tudományegyetem Történelem Filozófia Kar Történelem szak Egyetemes XX. századi történelem Szemináriumi témák és olvasmányok Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com

Részletesebben

A másik igazsága. Ünnepi kötet Fehér M. István akadémikus tiszteletére. Szerkesztette:

A másik igazsága. Ünnepi kötet Fehér M. István akadémikus tiszteletére. Szerkesztette: A másik igazsága A másik igazsága Ünnepi kötet Fehér M. István akadémikus tiszteletére Szerkesztette: Lengyel zsuzsanna mariann és jani anna L Harmattan Kiadó Budapest, 2012 A kötet megjelenését az Alliance

Részletesebben

KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin

KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin KLASSZIKA-FILOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirány : latin Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: bölcsészettudomány mester nappali

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása tárgyú kutatás-fejlesztési projekt ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, Átfogó

Részletesebben

A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben és a nyelvi tanácsadásban

A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben és a nyelvi tanácsadásban Heltainé Nagy Erzsébet: A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben 265 A normativitás mint értékszempont a nyelvmővelésben és a nyelvi tanácsadásban A nyelvi változások, köztük az új nyelvi jelenségek

Részletesebben

Pavlovits Tamás: Pascal és a szeretet bölcsessége

Pavlovits Tamás: Pascal és a szeretet bölcsessége Pavlovits Tamás: Pascal és a szeretet bölcsessége A filozófusok áhított és szeretett bölcsessége vajon nincs-e túl a megismerés bölcsességén, és vajon nem a szeretet bölcsessége-e: a bölcsesség mint szeretet?

Részletesebben