GYULAI GAÁL MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentum

Átírás

1 GYULAI GAÁL MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentum

2 2 A szervezeti és működési szabályzat módosításai augusztus 28. A szabályzat általános felülvizsgálata

3 3 Tartalom I. rész A szakmai alapdokumentumban foglaltak részletezése és egyéb szabályozás. 7. o. 1. Az intézmény adatai o. 2. Az intézmény hivatalos neve o. 3. Az intézmény feladatellátási helyei o. 4. Az alapító és fenntartó neve és székhelye o. 5. Az intézmény típusa o. 6. Az intézmény alapfeladatai és az oktatási funkciójával kapcsolatos előírások o Köznevelési alapfeladatok 6.2. Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám 6.3. Iskolatípusonként az évfolyamok száma 6.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja 6.5. Különleges pedagógiai célok megvalósítása 6.6. Speciális jellemzők 7. Rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok o. 8. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga o. 9. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje o Foglalkozási jogviszonyok 9.2. A munkáltatói jogok 10. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése o Szervezeti felépítés A KLIK jogi személyiségű szervezeti egységként működő köznevelési intézmény szervezeti felépítése, struktúrája Az intézmény működési rendszere A szervezeti egységek közötti együttműködés, kapcsolattartás 11. Iratkezelés o. II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok o. 1. Működés rendje o. - a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje,

4 4 - az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje o. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel o. 4. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje o. 5. Az intézményi helyettesítés rendje. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje o. 6. A vezetők és az iskolaszék, az intézmény tanács, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája o. 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések o. 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás o. 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok o. 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje o. 11. Az intézményi védő, óvó előírások o. 12. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők o. 13. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel o. 14. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje o. 15. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében o. 16. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása o. 17. A tanuló fegyelmi eljárása o. 18. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje o.

5 5 19. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje o. 20. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták o. 21. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek o. 22. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések o. 1. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje 2. A tanuló által előállított dolgok értékesítése, hasznosítása során a tanulót megillető díjazás 3. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök III. rész Az intézményre vonatkozó további szabályok o. 1. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei o. 2. A felnőttoktatás formái o. 3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) o. 4. Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel o. 5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje o. 6. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend o. 7. Iskolai könyvtár SZMSZ o. Záró rendelkezések o. Záradékok o. Mellékletek o. 1. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat o. Függelékek o. 1. sz. függelék: Munkaközösségek tanév o. 2. sz. függelék: A fegyelmi bizottság tagjai és elnöke nyomtatvány minta o. 3. sz. függelék: Munkaköri leírás minták o.

6 6 Bevezető Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25. (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A köznevelési intézmény SZMSZ-ét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat és az intézményi tanács véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - mivel iskolaszék nem működik, az iskolai szülői szervezetnek, - a diákönkormányzatnak, - az intézményi tanácsnak.

7 7 I. rész A szakmai alapdokumentumban foglaltak részletezése és egyéb szabályozások 1. Az intézmény adatai: OM azonosító: Intézményvezető: Simon Gáborné Telefon/fax: gyulaiabony@gmail.com Honlap: 2. Az intézmény hivatalos neve: Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 3. Az intézmény feladatellátási helyei: Székhelye: 2740 Abony, Kálvin János út 11. Telephelye: 2740 Abony, Kálvin János út 9. Telephelye: 2740 Abony, Szolnoki út 7. Telephelye: 2740 Abony, Kossuth tér Az alapító és fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztérium Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca Az intézmény típusa: Intézmény típusa: többcélú intézmény, összetett iskola. 6. Az intézmény alapfeladatai és az oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 6.1. Köznevelési és egyéb alapfeladatok: Feladatellátási hely: Kálvin út 11. (székhely) általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása /mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők/ alapfokú művészetoktatás táncművészeti ág: néptánc tanszak társastánc tanszak moderntánc tanszak szín- és bábművészeti ág: színjáték tanszak bábjáték tanszak iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

8 8 Feladatellátási hely: Kálvin út 9. (telephely) általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű oktatás alsó tagozat felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása /mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők/ alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ág: képzőművészeti tanszak (előképző 1-2. évfolyam alapfokú évfolyam) szobrászat és kerámia tanszak (a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig) Felmenő rendszerben első alkalommal a 2011/12. tanévben megkezdett képzéseknél. Feladatellátási hely: Szolnoki út 7. (telephely) általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása /mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők/ Feladatellátási hely: Kossuth tér 18. (telephely) általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása /mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők/ 6.2. Nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: Székhely: 645 fő, művészetoktatás: 240 fő Kálvin János út 9. szám alatti telephely: 140 fő, művészetoktatás: 160 fő Szolnoki út 7. szám alatti telephely: 115 fő Kossuth tér 18. szám alatti telephely: 60 fő 6.3. Iskolatípusonként az évfolyamok száma közismereti és szakképzési bontásban általános iskola: 8 évfolyam művészetoktatás: előképző 2 évfolyam alapfok 6 évfolyam középfok 4 évfolyam 6.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 6.5. Különleges pedagógiai célok megvalósítása:

9 9 integrációs felkészítés képesség-kibontakoztató felkészítés 6.6. Speciális jellemzők emelt szintű oktatás, tantárgy megnevezése: idegen nyelv (angol nyelv, német nyelv) ének-zene egyéb egész napos oktatás általános iskolai napközi otthoni nevelés általános iskolai tanulószobai nevelés 7. Rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok: Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytathat. 8. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 2740 Abony, Kálvin János út 11. helyrajzi szám: 3344 hasznos alapterület: 1529 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Abony Város Önkormányzat pontos cím: 2740 Abony, Kálvin János út 9. helyrajzi szám: 3343 hasznos alapterület: 389 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Abony Város Önkormányzat pontos cím: 2740 Abony, Szolnoki út 7. helyrajzi szám: 3260 hasznos alapterület: 345 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Abony Város Önkormányzat pontos cím: 2740 Abony, Kossuth tér 18. helyrajzi szám: 5503 hasznos alapterület: 2032 nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Abony Város Önkormányzat 9. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje január 1-től az állami köznevelési intézmény vezetőjét nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt. A vezető feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ SZMSZ-ben meghatározottak szerint történik. Önállóan működő köznevelési intézmény élén igazgató áll. A köznevelési intézményben az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. (2012. évi CXC. tv. valamint végrehajtási rendeletei alapján.)

10 Foglalkozási jogviszonyok Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (ok) megjelölése: Közalkalmazott, akik jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény az irányadó. Megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, akik jogviszonyára a Polgári Törvénykönyvről szóló évi. IV. törvény az irányadó A munkáltatói jogok A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések megtételére az iskola igazgatója jogosult. 10. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése Szervezeti felépítés: Központi intézmény (székhely) neve és címe Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2740 Abony, Kálvin út 11. Szervezeti egységek neve Általános Iskola 1-4. osztály évfolyamán tanító pedagógusok a II. sz. igh. vezetésével 5-8. osztály évfolyamán tanító pedagógusok az I. sz. igh. vezetésével napköziotthonban tanítók a II. sz. igh. vezetésével iskolaotthonban tanítók a II. sz. igh. vezetésével igazgatói titkárság az igazgató vezetésével (Kálvin út 11. és 9., Kossuth tér 18. és Szolnoki úti telephely) Alapfokú Művészeti Iskola a művészetoktatásban tanítók az igazgató, az igazgatóhelyettesek vezetésével, a koordinátor közreműködésével Engedélyezett tanulói létszámkeret 900 fő 400 fő A KLIK jogi személyiségű szervezeti egységként működő köznevelési intézmény szervezeti felépítése, struktúrája: Szervezeti szintek (1) A szervezeti szintnek megfelelő vezető beosztások (2) A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) 1. Legfelsőbb vezetői szint Intézményvezető Igazgató 2. Magasabb vezetői szint Intézményvezető helyettesek I. számú igazgatóhelyettes II. számú igazgatóhelyettes 3. Középvezetői szint Szakmai közösségek vezetői Munkaközösség-vezetők Művészetoktatási koordinátor

11 11 Szervezeti diagram: Igazgató II. számú igazgatóhelyettes I. számú igazgatóhelyettes Alsós és napközis munkaközösségvezetők Fölsős munkaközösségvezetők Művészetoktatási koordinátor Pedagógusok Pedagógiai asszisztens Iskolatitkár Pedagógusok Pedagógiai asszisztens Pedagógusok Az intézmény működési rendszere Az intézményt az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az intézményen belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az intézményen belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van A szervezeti egységek közötti együttműködés, kapcsolattartás A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás megvalósítása érdekében. Az egységségek koordinált működését - az intézményvezető irányító tevékenysége, valamint - a magasabb vezetők és - a középszintű vezetők feladatellátása biztosítja. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a középvezetői, valamint az egyéb nevelői értekezletek is segítik. A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia. 11. Iratkezelés /335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. (3) bekezdés/ Az iratkezelés rendjének helyi szabályai a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése, 27. c) pontja, 52. (1) bekezdése, valamint a 63. (1) bekezdés alapján az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: Az iratkezelés szervezeti rendje A szervnél az iratkezelés a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően központilag történik. Az iktatást: - az igazgatói titkárság szervezeti egység, illetve - az iskolatitkár munkakörű személy munkaköri leírásban meghatározott feladatként végzi.

12 12 A központi iratkezelés során az intézményre vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben történik. (Az iktatás történhet papír alapon és elektronikusan is.) Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök: Megnevezés Jogszabályi hivatkozás Feladatellátó/jogosult Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete Az iratkezelés jogszabályban meghatározott követelmények szerinti - megszervezése Iratkezelés felügyelete - az iratkezelés rendszeres ellenőrzése, - intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről, - gondoskodás, az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, - iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv, előadóív, előadói munkanapló) Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírásbélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról Bizottság kijelölése az iratselejtezésre Iratmegsemmisítés Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend /2005. (XII. 29.) Korm. rend /2005. (XII. 29.) Korm. rend /2005. (XII. 29.) Korm. rend /2005. (XII. 29.) Korm. rend. 8. (2) bek. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend /2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. (1) bek. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. (4) bek évi LXVI törvény 9. (1) bek. g) pontja Intézményvezető Intézményvezető Intézményvezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Intézményvezető Intézményvezető

13 Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelési felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető tartós 14 naptári napot meghaladó távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a pontban meghatározott jogköreit az I. számú intézményvezető-helyettes gyakorolja Az Intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek Az intézményhez érkezett küldeményeket a minősített iratok kivételével a következő személyek jogosultak felbontani: - a központi iratkezelést felügyelő intézményvezető által az iratfelbontásra külön felhatalmazott személy, - a központi iktatást végző személy, - névre érkező küldemény esetében a címzett Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje. Kiadmányozási joga az Intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak: A kiadmányozás területe, esetei Intézményvezető teljes feladat-és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást A tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében A kiadmányozással érintett személy Intézményvezető-helyettes Intézményvezető-helyettes Iratkölcsönzés az irattárból Az intézmény dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzési jogosultság a következő: - az intézmény dolgozói saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat, - az intézmény dolgozói nem a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez az intézményvezető jóváhagyásával kölcsönözheti ki iratot, - az intézményvezető bármely iratot kikölcsönözheti. Az intézmény szakmai, illetve egyéb fenntartói ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzők az intézményvezetőn keresztül kölcsönözhetnek ki iratot. 11/7. Az intézményi bélyegzők használatára Az intézmény hivatalos (hagyományos vagy digitális) bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt. A tönkrement, elavult bélyegzőt az igazgató ellenőrzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

14 14 A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie. Az intézmény bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia: a bélyegző sorszámát a bélyegző lenyomatát a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását a Megjegyzés rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére. A bélyegzők nyilvántartásáért az igazgató által kijelölt dolgozó a felelős. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, az iskolatitkár, a pedagógiai asszisztensek és az osztályfőnökök a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben.

15 15 II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók, az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1. Általános szabályok A törvényes működés alapdokumentumai: alapító okirat pedagógiai program szervezeti és működési szabályzat és melléklete házirend kollektív szerződés közalkalmazotti szabályzat egyéb dokumentumok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.), a holokauszt áldozatainak (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját, az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. 2. A tanulók fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza.

16 16 3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak az intézményben: - a munkaszerződésükben meghatározott és beosztott munkarend szerint, illetve - a munkakörük ellátásához szükséges feladatok elvégzése során, - az elrendelt túlmunka, valamint - az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. 4. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Hétfőtől péntekig 7.30 és óra között az igazgató vagy helyettesei, kötelesek az intézményben tartózkodni, amelynek rendjét minden évben aktuálisan el kell elkészíteni és az éves munkatervben kell szerepeltetni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délután távozó vezető után, a szervezett foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a halaszthatatlan intézkedések megtételére. A telephelyen a telephely-felelős, vagy az általa megbízott személy az iskola nyitvatartási idejében tartózkodik az iskolában. Ezt megelőzően és ezt követően a foglalkozást tartó megbízott tanár felel a telephely rendjéért. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (SZM, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,

17 17 - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettesei, művészetoktatási koordinátor c) a munkaközösség-vezetők, d) a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint d) külső szakértő az igazgató felkérésére. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest, illetve meghívják munkaközösségi értekezleteikre. Félévkor és év végén átfogó beszámolót készítenek. A folyamatba épített ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatóhelyettesek a heti megbeszélésen szóban adnak tájékoztatást. Évente legalább egyszer tájékoztató jellegű beszámolót készít a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a könyvtáros-tanár/tanító, a pályaválasztási felelős. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a (szakmai) munkaközösségek értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a feladatok egyidejű meghatározásával nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái, módszerei A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás (tanítási óra, nem kötelező, választható óra, egyéb, tanórán kívüli foglalkozások) - bemutatók, kiállítások, vizsgaelőadások, - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése, - kompetencia felmérések eredményei,

18 18 - verseny eredmények, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az ellenőrzés módszerei: - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata, - a munkafolyamat és az eredmény vizsgálata. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség és a szülői szervezet (munkaközösség). 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, iskolaszék stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, - minden más személy. A külön engedélyt az intézmény valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. A Szolnoki úti telephelyre, az iskolaotthon területére 8 óráig, illetve 16 óra után jöhetnek be a szülők. A főépületbe a szülők nem kísérhetik be a tanulókat. Amennyiben szükséges a nevelői szobában kereshetik fel a pedagógusokat, akiket a 8 órai órakezdés biztosítása érdekében legkésőbb 7.50-ig tarthatnak fel. A központi iskolában, a 8 óra és óra közötti időszakban a főkapu kivételével - a kapuk be vannak zárva, bejönni egyedül a főkapun lehet.

19 19 Az igazgatói titkárság hétfőtől csütörtökig 7.30-tól óráig, pénteken óráig fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek a portaszolgálatot ellátó ügyeletesnél jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. A telephelyen az iskolával jogviszonyban nem állók belépésére és benntartózkodására a székhelyen előírtak irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes igazgatóhelyettes vagy a telephely vezető fogadja a hivatalos látogatókat. 4. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés d) pontja alapján, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. (5) bekezdés figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét. Mivel az intézmény jelenleg tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik, ezért szabályozásra nem kerül - a tagintézményekkel, illetve - az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje. 5. Az intézményi helyettesítés rendje. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 5.1. Az intézményi helyettesítés rendje A helyettesítés elrendeléséről, figyelemmel kíséréséről az I. számú igazgatóhelyettesnek, vezetői szinten lévő dolgozó esetében az intézményvezetőnek, illetve helyettesének kell gondoskodnia. Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező A vezetők helyettesítésének rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. (5) bekezdés figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles az

20 20 intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az I. számú általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén a halasztást nem tűrő ügyekben gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az I. számú általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a II. általános igazgatóhelyettes feladata. Az igazgató, valamint az I. és II. számú általános igazgatóhelyettes egyidejű távolléte esetén ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást, a kizárólagos hatáskörbe utalt ügyek kivételével az igazgatót az intézmény munkatársai helyettesítik. Ennek rendjét minden évben aktuálisan el kell elkészíteni és az éves munkatervben kell szerepeltetni. Helyettesítési sorrend a 6. óra végéig: 1. osztályfőnöki munkaközösség-vezető, 2. alfabetikus sorrendben a munkaközösség-vezetők és a művészetoktatási koordinátor. Helyettesítési sorrend a 6. óra után: 1. napközis munkaközösség-vezető, 2. alfabetikus sorrendben a napközis és tanulószobás nevelők. Amennyiben 7.30 előtt vagy a napközis ügyelet után még esetlegesen van tanulókat érintő foglalkozás, a foglalkozás vezetője az intézkedésre jogosult felelős vezető. Az igazgató a vezetők egyidejű akadályoztatásakor esetenként másnak is adhat megbízást. A telephelyen működő telephely-vezető meghatározza a helyettesítése rendjét. Az igazgatóhelyettesek és az iskolatitkár öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató gondoskodik. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok: A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. 6. A vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés g) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolaszék, az intézményi tanács, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. Intézményünkben iskolaszék nem működik. Intézményi tanács A 190/2011. törvény 73. (4) pontja szerinti intézményi tanács iskolánkban a 190/2011. törvény 97. (27) bekezdése alapján került létrehozásra. Döntési és véleménynyilvánítási jogosultságairól a 20/2012. EMMI r a rendelkezik: (6) Az intézményi tanács dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.

21 21 (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. (8) Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. A 190/2011. törvény 73. (7) bekezdése szerint Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanáccsal az igazgató tart kapcsolatot. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményvezető felelőssége, feladata Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. Az intézményvezető feladata, hogy: - amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet, - tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen: a) a vélemény-nyilvánítási jogával, b) a javaslattételi jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy: - a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör-gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére,

22 22 - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör-gyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet (munkaközösség) intézményszintű képviselőjével az intézmény igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (munkaközösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg. A szülői közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Ha a szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az igazgatóhoz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az igazgatónak vagy az illetékes igazgatóhelyettesnek kell gondoskodnia. A tanulók nagyobb csoportja: a csoport (pl. nyelvi, napközis ). Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. Az intézmény szülői szervezete (munkaközössége) részére az intézmény igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Az alapfokú művészetoktatásban az egyes főtárgyak, illetve szaktárgyak tanáraihoz beosztott növendékek szüleinek közösségével a főtárgyat vagy szaktárgyat (kötelező tárgyat) tanító tanár tart kapcsolatot. 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

23 23 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben. Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben a fenti h) i) pontjába tartozó ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, b) a tantárgyfelosztás, feladatmegosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt, e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a következőkben meghatározottak kivételével átruházhatja: A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a magasabb és középvezetőkből álló iskolatanácsra - a szakmai munkaközösségre,

24 24 - a szülői munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Jelen SZMSZ nem határoz meg a fentieken kívül olyan feladat- és hatáskört, melyet a nevelőtestület nem ruházhat át. 3. Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az érintett tanuló osztályfőnöke, az érintett igazgatóhelyettes, vagy művészetoktatási koordinátor, az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse. 4. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 5. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat (döntést követő.,.. nap), - naptári határnapokat (minden hónap...-ig) stb. A fegyelmi bizottság állandó tagjai az aktuális tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi értekezleteken adnak tájékoztatást. Tanév végén beszámolót készítenek az éves munkáról.

25 25 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint - az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, d) a gyermekjóléti szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. 1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás Az iskolát a külső kapcsolatokban elsősorban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. 1. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény szakmai működtetése, - az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, - az intézmény nevének megállapítására, - a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,