Posta A TARTALOMBÓL A MAGYAR POSTA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉS A POSTÁSOK SZAKMAI EGYESÜLETÉNEK FOLYÓIRATA szám

Átírás

1 2006. október Posta VIII szám évfolya m A MAGYAR POSTA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉS A POSTÁSOK SZAKMAI EGYESÜLETÉNEK FOLYÓIRATA A TARTALOMBÓL A évi fejlesztésekrôl A kamatadó hatásai Tisztújítás a Postások Szakmai Egyesületében Csipak István, Szeged 1. posta kézbesítôje

2 TARTALOM FILEP JÓZSEF Kamatadó avagy átrendezôdés a lakossági megtakarítások piacán? CHRENÓCZY-NAGY TIBOR Nagyobb hangsúly a fejlesztéseken a piacnyitás elôtt SZILÁGYI ÉVA Új eszközök, új technológia a Posta továbbítási rendszerében HAJDÚ ZOLTÁN A szolgáltatásminôség fejlesztése Nemzetközi postai hírek PSZE oldalak Elnöki beszámoló A PSZE új, országos tisztségviselôi Átszervezés alatt az Egyesület PSZE látogatás Debrecenben Díszpolgár lett Dr. Nyúl István Aranyokleveles PSZE tag V Á L T O Z Á S O K A Postások Szakmai Egyesülete Központi Titkársága januárjában új helyre költözött. Címek és elérhetôségek: Cím: 1071 Budapest, VII., Lövölde tér 7. (bejárat a Király utca felôl) Levélcím: Budapest Pf Telefon: (06-1) Telefon+fax: (06-1) HorvathSandordr@posta.hu psze@posta.hu OlahLaszlo@posta.hu MolnarSandor@posta.hu FabicsMiklos@posta.hu A PSZE által használt postai mobiltelefonok számai: Dr. Horváth Sándor elnök: Titkársági iroda: Dr. Oláh László örökös-tiszteletbeli elnök: Molnár Sándor fôtitkár: Fábics Miklós ügyvezetô igazgató: A PSZE és a Posta szaklap elérhetôségei az Interneten és a postai Intraneten: INTERNET POSTAI INTRANET Közérdekû információk/postások Szakmai Egyesülete Megjelenik negyedévente. Elôfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Levél- és Hírlapüzletági Igazgatóság. Belföldi elôfizetés: Budapesten az LHI kerületi ügyfélszolgálati irodánál, a hírlapkézbesítôknél, a Hírlap-elôfizetési Irodában (HELIR) Budapest, VIII., Orczy tér 1., levélcím: HELIR Budapest Vidéken a postákon és a kézbesítôknél. Külföldi elôfizetés: Hírlap-elôfizetési Iroda (HELIR) Budapest, VIII. Orczy tér 1., fax: , levélcím: HELIR Budapest Példányonkénti ár: 200 Ft, éves elôfizetési díj: 996 Ft. A Posta szaklap és a PSZE részére küldhetô a következô címeken: psze@posta.hu OlahLaszlo@posta.hu MolnarSandor@posta.hu FabicsMiklos@posta.hu

3 Posta A MAGYAR POSTA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉS A POSTÁSOK SZAKMAI EGYESÜLETÉNEK FOLYÓIRATA VIII. ÉVFOLYAM 2-3. SZÁM OKTÓBER A szerkesztôbizottság elnöke: Dr. Oláh László Társelnök: Szivi László Tagjai: Dömötörné Dr. Ács Katalin, Dr. Horváth Sándor, Képes András, Dr. Lovászi József, Molnár Marianna, Molnár Sándor, Pandurics Anett, Potykiewicz Tamás, Szarka Imre, Dr. Szebeny Botond

4 Közlési feltételek: A cikkeket en, illetve floppyn kérjük, kéziratot csak kivételes esetben fogadunk el. Másodközlést nem vállalunk. Kéziratokat, rajzokat, fotókat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. E számunk szerzôi: DR. OLÁH LÁSZLÓ a PSZE örökös-tiszteletbeli elnöke FILEP JÓZSEF PSZÜ Termékmenedzsment igazgató CHRENÓCZY-NAGY TIBOR LSZÜ Üzletfejlesztési igazgató SZILÁGYI ÉVA LSZÜ Alprojekt-vezetô HAJDÚ ZOLTÁN VIG Mûködésintegrációs osztályvezetô DR. LOVÁSZI JÓZSEF kommunikációs menedzser ISSN Felelôs szerkesztô: Fábics Miklós Felelôs kiadó: Dr. Szabó Pál vezérigazgató Nyomás: BEK Nyomda, Budapest Felelôs vezetô: Szekulesz László Szerkesztôség: Budapest, VII., Lövölde tér 7. Telefon/fax: 06 (1) olahlaszlo@posta.hu, FabicsMiklos@posta.hu és psze@posta.hu Postacím: 1410 Budapest, Pf. 135 FILEP JÓZSEF Kamatadó avagy átrendezôdés a lakossági megtakarítások piacán? Elôzmények, jogszabályi háttér A száraz tények: az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXI. számú törvény értelmében módosultak a személyi jövedelemadóról szóló törvény kamatadóra vonatkozó rendelkezései. A jogszabály értelmében szeptember 1-tôl a lakossági megtakarítások kamata, hozama, illetve az árfolyamnyereség után 20%-os adót kell fizetni. A törvény alapján a augusztus 31-ig megkötött szerzôdések esetén a kamatadót csak a augusztus 31-ét követô elsô teljes kamatperiódusra jóváírt (kifizetett) kamatra kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a szeptember 1. elôtt megkötött szerzôdések esetén a augusztus 31-ét követô elsô kamatjóváírás, kamatkifizetés mentes a kamatadó alól. A régebben forrásadóként is ismert kamatadó nem új elem a hazai adórendszerben. Talán nem mindenki számára közismert, hogy ez az adónem eddig is létezett azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy mértéke 0% volt és ebbôl fakadóan a leginkább érintett lakossági kisbefektetôk, különbözô megtakarításokkal rendelkezôk számára láthatatlan adónemként funkcionált. Tényleges bevezetését nyilvánvalóan a költségvetés súlyos helyzete tette szükségessé, amit az is alátámaszt, hogy mindössze egy eleme annak a költségvetési egyensúlyt javítani célzó szabályozási csomagnak, amelyben a teljesség igénye nélkül megtalálható a középsô áfa-kulcs 20%-ra történô emelése, az eva-kulcs, a munkavállalói járulék, a jövedéki adó és a természetbeni juttatások adójának emelése, valamint az ún. szolidaritási adó bevezetése. A kamatadó bevezetése csak részben érte váratlanul a piac szereplôit, tekintettel arra, hogy EU-konformitásához kétség sem férhet, mivel az Unió 25 tagországából 23-ban már eddig is adózás alá esett a kamatjövedelem. A Magyar Bankszövetség Elnöksége már 2005 októberében szükségét érezte egy ezzel kapcsolatos állásfoglalás kiadásának, nem kifogásolva az akkor még 0%-os kulcs emelését és hangsúlyozva azon véleményét, hogy a kamatjövedelmek adóztatása sem a belföldi megtakarítási hajlandóságot, sem a pénzpiaci szereplôk közötti versenyt érdemlegesen nem befolyásolja. Ezzel együtt a Bankszövetség a piac többi szereplôjével együtt legkorábban a 2007 januári bevezetést tartotta lehetségesnek, miként emellett érvelt a Befektetési Alapkezelôk és Vagyonkezelôk Országos Szövetsége (Bamosz) is 2006 június végén kiadott sajtóközleményében. A jogszabály tartalmilag csak néhány apróbb változáson ment át az elsô változatok megismerése és a kihirdetés közötti másfél hónap alatt; kezdetben a tervezetben szerepeltek ugyan kivételek (pl. a hosszabb futamidejû állampapírok), a hatályos szöveg azonban megfelel a piac által megkívánt terméksemlegesség elvének, tehát sem ki- 3

5 FILEP JÓZSEF A befektetôk láthatóan érzékenyen reagáltak a bankok és befektetési alapkezelôk ajánlataira, kibôvült kínálatára. Szakmai érdekességet inkább az jelentett, hogy augusztus utolsó hetéig rohamról nemigen beszélhettünk, a forgalom érzékelhetôen bôvült ugyan, de az igazi dömping az utolsó héten következett be, egyes becslések szerint az összességében is kiemelkedô havi forgalom közel 50%-a ekkor bonyolódott. A lakossági megtakarítások szerkezetének átalakulása végleges összesítés, illetve az adatok részleges nyilvánosságra hozatala miatt még csak részben értékelhetô, ugyanakkor a fôbb változások a Magyar Nemzeti Bank és a Bamosz friss publikációból is jól megítélhetôk. Idézet az MNB 2006 szeptember 28-án publikált Közleményébôl: A kamatadó szeptemberi bevezetésének következményeként portfolió átrendezôdés történt a háztartási szektorban, az éven túli banki betéti konstrukciók, illetve a befektetési alapok irányába: a látra szóló- és folyószámla-betétek és az éven belüli betétek állománya 533,0 milliárd forinttal csökkent, az éven túli lejáratra lekötött betétek állománya 289,5 milliárd forinttal nôtt. Az egyéb pénzügyi vállalatok monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétállomány 222,1 milliárd forinttal növekedett. A jelentés alapján a betétállomány csökkenésében közel azonos arányban osztoztak a folyószámla- és az egyéb éven belüli betétek, míg az éven túli betétek növekedésének közel 1/3-a két évnél is hosszabb futamidejû megtakarításokból származott. Fentiek alapján azonban megítélésem szerint elhamarkodott és túlzó lenne a bankrendszert a jogszabályváltozás veszteseként minôsíteni. Nagy biztonsággal kijelenthetô azonban, hogy a befektetési alapok a várakozásoknak megfelelôen jelentôs növekedéssel zárták az augusztust, ami mind a mûködô alapok számára, mind a kezelt vagyon nagyságára egyaránt igaz. A bejegyzett befektetési alapok száma egy hónap alatt 201-rôl 222-re nôtt, ami azt is mutatja, hogy figyelembe véve a befektetési alapok indításának idôigényét a szolgáltatók felkészülve várták a szeptember 1. elôtti idôszakot. Az alapokba fektetett vagyon közel 200 milliárd forinttal több, mint 10%-kal nôtt egyetlen hónap alatt. Az egyértelmû nyertes a befektetôk által kevésbé kockázatosnak tartott emellett kiegyensúlyozott hozamalakulást mutató ingatlanalapok voltak 114 Mrd Ft-os növekebocsátói, sem egyéb oldalról sem hoz kedvezményezett helyzetbe egyes termékeket. Mindössze néhány olyan termék (csoport) maradt kivételként, amelyek bizonyos gazdaságpolitikai célok megvalósulását, illetve állami források hatékony felhasználását támogatják. Ide tartoznak a lakástakarék-pénztári megtakarítások, a 10 évnél hosszabb életbiztosítások és a nyugdíj-elôtakarékosság. A piac reakciója Amint az várható volt, a törvény kihirdetésével egyidejûleg a hazai pénz- és tôkepiac szereplôi azonnal aktivizálták magukat. Szinte naponta jelentek meg a bankok és befektetési szolgáltatók újabb és újabb ajánlatai, amelyek kivétel nélkül az egyetlen lehetséges irányra fókuszáltak: minél inkább kitolni, meghosszabbítani az ügyfelek megtakarításainak elsô, még szeptember 1. elôtt induló és így kamatmentességet élvezô kamatperiódusát. A jelentôsebb piaci szereplôk ajánlatait a teljesség igénye nélkül az alábbi táblázat mutatja: Pénzintézet Termék Futamidô Budapest Bank Augusztus Betétszámla lejárat nélkül CIB Erste CIB Classic 2008B 2 év CIB Classic 2009A 3 év Akciós Betét 18 hónap 50 Konzervatív, Kiegensúlyozott, Dinamikus Alap (befektetési alapok) nyílt végû Akciós Betét 6 és 12 hónap 100 HVB Hozamhajrá (befektetési alap) nyílt végû Akciós Betét 24 hónap 250 K&H Tôkegarantált befektetési alap 3 év 200 MKB OTP Pagoda (befektetési alap) 3 év Pénzpiaci betét 6, 9, 12, 24 és 36 hónap Minimum összeg (ezer Ft) 1000 Betét 12 hónap 100 Jelzáloglevelek 2, 3, 5 és 10 év 100 Raiffeisen 12 hónapos akciós betét 12 hónap 1000 A törvény már említett terméksemlegességével együtt kezdettôl fogva nyilvánvaló volt, hogy az új adónem bevezetése elôtti idôszak legfôbb nyertesei a nyíltvégû befektetési alapok lesznek. Ezen terméktípus legfôbb jellemzôje ugyanis, hogy az ala- KAMATADÓ AVAGY ÁTRENDEZÔDÉS A LAKOSSÁGI pokba történô befektetések nem rendelkeznek fix futamidôvel, így a legtágabb lehetôséget biztosítják a kamatmentes idôszak megnyújtására. Így a bankok hosszú futamidejû akciós betétajánlataik mellett kommunikációjukban is a legnagyobb szerepet befektetési alapjaik népszerûsítésének szánták. Egyes szolgáltatók esetében megfigyelhetô volt, hogy kedvezô kamatozású hitellehetôségeket kínáltak ügyfeleiknek, lehetôvé téve azt is, hogy szeptember 1. után lejáró megtakarításaikat is veszteség nélkül beforgathassák akciós termékeikbe, elsôsorban természetesen befektetési alapokba. A pénzügyi szolgáltatók a termék-paletta gyors bôvítése mellett más módon is igyekeztek felkészülni az augusztusi befektetési hullám kezelésére; több bank is meghosszabbított nyitvatartási idôvel kívánta kihasználni a jogszabály adta rövid idôszak utolsó perceit. A lakossági megtakarítások átstrukturálódása 4 5

6 FILEP JÓZSEF déssel, 86, ill. 53 Mrd Ft-tal emelkedett a likviditási és garantált alapokba fektetett pénzösszeg. A különbözô típusú alapok közötti átrendezôdés is figyelemre méltó ugyanakkor, hiszen 50, ill. 30 Mrd-dal csökkent a kötvény- és pénzpiaci alapok vagyona ugyanezen idôszak alatt. Ez egyúttal jól tükrözi a hazai befektetôk ezen alapok portfolióját döntô részben alkotó rövid- és hosszúlejáratú belföldi állampapírokkal szembeni félelmeit. Jelenleg nem állnak rendelkezésre értékelhetô adatok más piaci szereplôk pl. a biztosítók befektetési célú egyszeri díjas, unit-linked termékeinek augusztusi forgalmáról, valószínûsíthetôen ebben a szektorban is dinamikus bôvülés történt 2006 augusztusában. A postai megtakarítások alakulása a kamatadó bevezetése elôtti idôszakban A Magyar Posta a lakossági megtakarítások piacának hagyományosan jelentôs szereplôje annak ellenére, hogy ezt a tevékenységét nem saját jogon, saját termékeinek értékesítésével, hanem ügynökként, banki és más partnerei (Államadósság Kezelô Központ, biztosítók) megbízásából végzi. Az utóbbi évtizedekre visszatekintve a 90-es években fontos szerepet játszott a Postabank jelentôs piaci pozícióinak kiépítésében, míg az évtized végétôl, a Postabank problémáinak felszínre kerülésének idôszakától vezetô termékké a csak postai hálózatban vásárolható Kincstári Takarékjegy vált. A Posta által kezelt portfolió volumene jelenleg meghaladja az 500 milliárd Ft-ot, ennek 70%-a Kincstári Takarékjegy, kb. 20%-a OTP-takarékbetét, a maradék 10%-on osztoznak a Posta banki szolgáltatások konstrukciói (folyószámla- és egyéb betétek, befektetési jegyek) és a Magyar Posta Életbiztosító megtakarítási tartalmú termékei. Ez a 10%-os részesedés gyakorlatilag az elmúlt 2 év értékesítési tevékenységének eredménye, az 50 Mrd Ft-os állomány részben új befektetésként, részben a meglévô portfolióelemek átrendezôdése eredményeként alakult ki. A 20%-os kamatadó bevezetésének hatása a postai megtakarítások esetében is fokozatosan jelentkezett, július 2. felében, a törvény kihirdetése után az ügyfelek szinte alig reagáltak a megváltozott körülményekre. Talán egyedül a Kincstári Takarékjegy esetében lehetett megfigyelni, hogy a szokásosnál nagyobb arányban fektetnek be ügyfeleink a 2 éves konstrukcióba, az átlagos %-kal szemben a hó utolsó két hetében 24 %-ot tett ki a hosszabb futamidejû befektetések aránya. Szintén tapasztalható volt némi élénkülés a MPÉB Új Hozamôr termékénél, itt azonban nehéz volt megállapítani, hogy ezt az új, korszerûbb termék, a kiemelkedô hozam, vagy a kamatadóra való felkészülés idézte elô. A többi termékcsoportnál, az OTP és az Erste termékeinél az addigi trendekhez képest nem tapasztalhattunk változást. Augusztus elejétôl a helyzet gyökeresen megváltozott. Szinte naponta jelentek meg a sajtóban elemzések, értékelések a kamatadóval kapcsolatos lehetôségekrôl, a hó elején a hálózatba kerültek a Pénzügyi Szolgáltatások Üzletág marketing-anyagai is, amelyek segítséget jelenthettek mind az értékesítô kollégák munkájában, mind az ügyfeleknek az optimális döntés meghozatalában. A forgalom az országos tendenciákhoz hasonlóan augusztus utolsó napjaiban tetôzött, amikor a havi értékesítés közel 50%-a bonyolódott. Az elôzô részben bemutatottakhoz hasonló átrendezôdési folyamatok zaj- KAMATADÓ AVAGY ÁTRENDEZÔDÉS A LAKOSSÁGI lottak a postai hálózatban forgalmazott befektetési termékek esetében is, a fôbb termékcsoportok állományának augusztus havi alakulását az alábbi ábra mutatja: millió Postai termékek állományának augusztus havi alakulása KT I. KT II. OTP Postai betét Lekötött betét PPA PIA Hozam r A grafikonon jól látható, hogy a legjelentôsebb portfolió-elem, a Kincstári Takarékjegy állománya augusztus folyamán összességében stagnált, ugyanakkor ügyfeleink szinte napról napra nagyobb arányban döntöttek a kétéves termék mellett, összességében ennek aránya a havi értékesítésben 54 % volt. Szintén érdekesség, hogy a befektetôk igen nagy arányban éltek a sávos kamatozás adta lehetôséggel, és a tényleges lejárat elôtt visszaváltották papírjaikat, hogy minél inkább kihasználhassák a törvény adta lehetôséget, az elsô adómentes kamatperiódus adta elônyt. Ennek köszönhetô, hogy az augusztus havi forgalom a szokásos többszöröse volt, számításaink szerint a évi teljes forgalom közel egyötödét bonyolította le hálózatunk egyetlen, normál esetben legfeljebb átlagos forgalmú hónap alatt. A kamatadó okozta befektetôi hullám nyertesei a postán is a befektetési jegyek, elsôsorban a Magyar Posta Nyíltvégû Ingatlan Alapok Alapja befektetési jegyei voltak. Ezen alap állománya egyetlen hónap alatt több, mint duplájára, 6,7 Mrd Ft-ról 14,5 Mrd-ra emelkedett. Kisebb mértékben, de szintén emelkedett a Pénzpiaci Alap állománya, 11,9 Mrd Ft-ról 13,0 Mrd Ft-ra. Az átrendezôdésben jelentôs segítséget nyújtottak a megelôzô idôszak hozam-mutatói, hiszen az Ingatlan Alap 7% fölötti 6 hónapos hozamot tudott felmutatni, míg a Pénzpiaci Alap múltbeli hozama 5-5,5% között alakult. Hasonló nagyságrendû, közel 9 Mrd Ft-os növekményt könyvelhetett el a Magyar Posta Életbiztosító egyszeri díjas terméke, az Új Hozamôr. A sikerben döntô szerepet játszott az augusztus havi magas, 7 % feletti bruttó kamat, valamint a módozat befektetési alapokhoz hasonló, nyílt végû (lejárat nélküli) jellege. Egyértelmûen vesztesként kerültek ki az OTP betétei és az Erstével való együttmûködésben forgalmazott betéti konstrukciók. Elôbbi esetében érzékelhetô talán leginkább, hogy a kamatadó által elôidézett tömegkommunikációs hírverés a legstabilabb megtakarítói rétegeket is elérte és azok a befektetôk is új megtakarítási formákat választottak, akik az eddigiekben a relatíve alacsony OTP betéti kamatok ellenére is kitartottak ha- nap 6 7

7 FILEP JÓZSEF gyományos betétkönyvük mellett. Az Erste termékei bevezetésük óta alapvetôen a rövid lejáratú megtakarítások terén kívántak versenyképes alternatívát kínálni a postai befektetôi kör számára, ennek a kamatadó bevezetése nyilvánvalóan nem kedvezett. Összességében megállapítható, hogy az országos szinten tapasztalt folyamatokhoz hasonló portfolió-átalakulás mellett jelentôs, 15 Mrd Ft-ot meghaladó összegû új befektetés jelent meg augusztus hónap folyamán a postai hálózatban, ami mindenképpen igazolja az utóbbi idôszak postai termékfejlesztési és értékesítési törekvéseit és tényleges lépéseit. Hasonlóképpen beigazolódott a postai hálózatban rejlô értékesítési potenciál, kollégáink az ügyfelek rohamát fennakadás nélkül menedzselték egész hónap folyamán. Hogyan tovább avagy van-e élet a kamatadó után? A kérdés megválaszolása talán korainak tûnhet, hiszen jelen írás megszületésének idején látnak napvilágot az elsô összesítések a 20%-os kamatadó bevezetése elôtti utolsó hónap forgalmi adatairól. Annyi mindenképpen megkockáztatható, hogy az európai viszonylatban eddig is alacsony hazai megtakarítási hajlandóság tekintetében további visszaesés várható, nem is önmagában a kamatadó miatt, hanem sokkal inkább a befektetôi és általában a hazai gazdasági környezet miatt. A 20%-os kamatadó bevezetésénél fontos szempont volt a Bankszövetség által is képviselt álláspont, mely szerint annak termék- és szektor-semlegesnek kell lennie. Ez a követelmény megvalósult, hiszen az adókötelezettség kiterjed szinte valamennyi kibocsátó (hitelintézetek, befektetési szolgáltatók, az állam) valamennyi termékére, futamidôre való tekintet nélkül, kivételt mindössze a marginálisnak tekinthetô és alapvetôen nem megtakarítási termékként definiált lakástakarék-pénztári megtakarítások, egyes élet- és nyugdíjbiztosítások jelentenek. Ez azt is jelenti, hogy megítélésem szerint a befektetôket ért átmeneti sokk után viszonylag rövid idôn belül helyreállnak a szokásos ügyfél-preferenciák, azaz a lakossági megtakarításokkal rendelkezôk ugyanazon motivációk alapján hozzák meg döntéseiket, mint a kamatadó elôtti idôszakban. Ennek megfelelôen a postai értékesítésben sem várhatók gyökeres változások, leszámítva természetesen azt, hogy mostantól valamennyi ügyfelet tájékoztatni kell befektetése/megtakarítása lejáratakor a bruttó és nettó hozamról, a levont kamatadó öszszegérôl. Nagyobb súlyt kaphat ugyanakkor az a néhány termék, amely hozama amint arról a bevezetôben is szó esett továbbra is mentes a 20%-os adókötelezettségtôl. Ezek a lakástakarék-pénztári megtakarítások, a 10 évnél hosszabb futamidejû életbiztosítások és a nyugdíj-elôtakarékosság részben régóta bár nem kifejezetten megtakarítási termékként ismertek a postai hálózatban, utóbbi új szolgáltatásként 2006 október végétôl érhetô el ügyfeleink számára. Úgy gondolom, hogy a következô idôszakban a legfontosabb feladatot értékesítési hálózatunk számára ügyfeleink bizalmának megtartása, a postai portfolió megôrzése illetve növelése jelenti. Ennek érdekében legnépszerûbb termékeink értékesítése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az öngondoskodást célzó, hosszabb távú befektetési formákra, hangsúlyozva az adómentesség mellett a valamennyi említett termék esetében meglévô állami támogatást (kiegészítés, adó-visszatérítés) is. CHRENÓCZY-NAGY TIBOR Nagyobb hangsúly a fejlesztéseken a piacnyitás elôtt Az innováció megerôsítésének igénye, szerepe (Létrejött az Üzletfejlesztési Igazgatóság a Levél Üzletágon) 1. Háttér indukciók Közeledik a liberalizáció, aminek várható következménye lesz, hogy cégünknek fokozatosan egyre erôsebb versenykörnyezetben kell helytállni. Ismert tény, hogy minél erôsebb adott piacon/szektorban a versenyhelyzet, annál fontosabb szerepe van az egyes versenytársak innovációs képességének, új termékek, szolgáltatások, megoldások kialakításának, piacra vitelének, vagy éppen növekedési szempontból korlátos piaci viszonyok közepette a korábbiakkal azonos minôségû, de olcsóbban nyújtható szolgáltatásoknak, ill. ennek hátterében hatékonyabb, gazdaságosabb mûködési háttérfolyamatok kialakításának. Az új lehetôségek felismerésének, erre épülô új megoldások adaptációjának, kialakításának képessége, más szóval a fejlesztési képesség tehát versenyképességi kérdéssé válhat. A Magyar Postán minden Üzletágnak és szervezetnek komoly erôfeszítéseket kell tennie, hogy felkészülten álljon a 2009-es piacnyitás elôtt. A Levél Üzletág a mai bevételek több mint 50%-át hozza és túlnyomórészt a Posta alaptevékenységi körébe tartozó szolgáltatásokat nyújt. A következô években a legnagyobb veszélyeztetettségnek a levél termékek és köréjük csoportosuló szolgáltatások vannak kitéve. Sok múlik azon, hogy a Posta képes-e olyan termékeket, szolgáltatásokat fejleszteni, amelyek biztosítják egyrészt a piac megtartását, esetleg egyes szegmensekben növelését, illetve ahol a megtartás, növelés nem reális, ott hatékonyabb, gazdaságosabb, olcsóbb mûködési folyamatokat, technológiákat, ehhez szükséges infrastruktúrát kialakítani. Ennek biztosításához új üzletfejlesztési megközelítés szükséges, amely a preferált fejlesztési témákban, mûködési módban, az ehhez szükséges erôforrásokban és szervezeti keretekben fejlettebb a jelenleginél. E megfontolások vezettek oda, hogy a menedzsment a fejlesztési terület megerôsítése mellett döntött a Levél üzletágon belül. 2. A fô célok Az Üzletfejlesztési Igazgatóság létrehozásával az alapvetô cél, hogy a Levél Üzletágon belül kialakítsuk azokat a funkciókat, a funkciók ellátására alkalmas kompetenciákat, erôforrásokat és szervezeti kereteket, amelyek új termék-, szolgáltatás- és üzletfejlesztésekkel alkalmassá teszik a Magyar Postát arra, hogy a postai liberalizáció során leginkább érintett üzleti területen minimalizáljuk a piacvesztést. A különbözô fejlesztések ennek nyilván csak egyes eszközei, a piacvesztés elkerülése más eszközökkel is támogatható. Fontos az is, hogy egyes területeken pl. új piacok irányába legyünk képesek nyitni. 8 9

8 CHRENÓCZY-NAGY TIBOR További alapvetô törekvés, hogy olyan megoldásokat legyünk képesek fejleszteni, amelyek javítják a Levél Üzletág (benne a hálózat) belsô mûködési hatékonyságát, információellátását annak érdekében, hogy az üzleti lehetôségekre és veszélyekre a szervezet gyorsabban, rugalmasabban tudjon reagálni, megfelelô döntéseket tudjon hozni. Az LÜ fejlesztési szervezet belsô mûködésének kialakítása mellett a szervezés célja az is, hogy javítsuk a leendô fejlesztési szervezet és a fejlesztés sikerére közvetlenül-közvetetten hatással lévô postai szervezetek, belsô szolgáltatók együttmûködését. Az elmúlt évek nemzetközi, illetve az elmúlt 1-2 év hazai tapasztalatai is azt mutatják, hogy a versenypiacon sokat veszíthet a korábban monopolhelyzetben lévô postai szolgáltató, amennyiben fejlesztésekkel nem teremti meg azt az állapotot, hogy kiemelten az üzleti ügyfelek differenciált igényeinek megfelelô, versenyképes termékekkel, szolgáltatáscsomagokkal és komplex megoldásokkal legyen jelen a piacon. Két évvel a piacnyitás elôtt kényszerhelyzetben vagyunk, elvi lehetôségünk ugyanakkor mégis adott a fejlesztés fókuszba helyezését, nagyobb preferálását illetôen. A kényszer abban van, hogy elég közeli már a teljes piaci liberalizáció, és jelenleg még nem vagyunk képesek olyan ütemû termék- és szolgáltatásfejlesztésre, amellyel 2009-ben felkészülten mehetünk bele egy megváltozott piaci helyzetbe. A lehetôséget mégis a Magyar Posta stabil pénzügyi és minôségi helyzete teremti meg. Ebben a szituációban nem válságkezeléssel kell foglalkozni a cég menedzsmentjének (ugyanis stabil a pénzügyi helyzet, az árbevételi elvárások teljesülnek, stabil a minôség, stb.), hanem bátran tekinthetünk elôre és fókuszálhatunk például a piac által igényelt és megkövetelt fejlesztésekre. A társasági és a Levél Üzletági részstratégia alapján további konkrét indokok erôsítik a fejlesztési tevékenység újrapozícionálását: Az üzleti partnerek egy része törekszik arra, hogy az alaptevékenységébe nem tartozó funkciókat kiszervezze. Az egyes ügyfélszegmensek (lakossági, kisvállalkozói, üzleti, kiemelt) eltérô megoldásokat, szolgáltatásokat, szolgáltatáscsomagokat igényelnek. Piaci réseket kell feltárni a kis- és középvállalkozói (KKV) ügyfélszegmens sajátos elvárásainak megfelelô termék- és szolgáltatásfejlesztésekkel. A különbözô szolgáltatási ágazatok (bank, biztosítás, közmû, kormányzat, önkormányzat. kommunikáció) szektor-specifikus megoldásokra tartanak igényt. Valamennyi ügyfélszegmensben meghatározó igény a postára adott küldemények nyomon követése, a kézbesítés tényének elektronikus igazolása vagy a kézbesíthetetlenség okának gyors közlése. Alapvetô elvárás a minôség növelése, illetve a termékenként differenciált minôségi szint nyújtása. A piaci liberalizációval párhuzamosan a levél-üzletkörben bevételkiesésre lehet számítani (a nemzetközi tapasztalatok ennek valószínûségét vetítik elôre). Védeni kell a bevételeket a jelenleg alkalmazott díjlerovási módok átalakításával. 3. Preferenciák A stratégiákat áttekintve és értékelve, rendszereztük azokat a fejlesztési akciókat, amelyeknek prioritásuk van a következô 3-4 évben. A fejlesztéseket céljukat tekintve az alábbi csoportokba soroltuk: NAGYOBB HANGSÚLY A FEJLESZTÉSEKEN A PIACNYITÁS ELÔTT Piaci növekedést támogató fejlesztések Piacmegtartást támogató fejlesztések Bérmentesítési rendszer átalakítását, továbbá bevételek védelmét támogató fejlesztések Minôség javítását célzó fejlesztések Belsô mûködési hatékonyságot javító, elsôsorban új informatikai alkalmazások üzembe állítását célzó fejlesztések Komplex fejlesztések A konkrét fejlesztéseket ill. azok irányát többféle bemenet határozhatja meg, úgymint a konkurencia, a társposták, saját értékesítôink, postásaink, társ üzletágak, ügyfeleink jelzései. Ezen bemenetek közül azonban kizárólag piaci megfontolások alapján készítjük el a preferencia listát. A már ma is ismert fejlesztési témákat jellemeztük többek között abból a szempontból, mi a hozadékuk, milyen ügyfélszegmenset érintenek, mennyire bonyolultak, fontosak és sürgôsek, továbbá mindezek alapján hogyan ütemezhetô az elôkészítésük és megvalósításuk. Ezen szempontok alapján kiválasztottunk néhányat, amelyek a levél üzlet szempontjából leginkább meghatározóak, és amelyek szakaszos indítását az üzletág vezetése rövid idôn belül fontosnak tartja. A fejlesztési témák a tervezés/elôkészítés/megvalósítás különbözô fázisaiban vannak A prioritások meghatározása során arra törekedtünk, hogy a bevételek növelését és megtartását alapvetôen támogató fejlesztések részei legyenek az üzletfejlesztési szervezet munkatervének. 4. Említésként néhány a folyamatban lévô fontos témák közül Az üzletág bérmentesítési stratégiájához illeszkedôen a következô évek kiemelt fejlesztéseként tervezzük az E-bélyeg megoldás kialakítását és üzembe állítását, amelynek keretében a nagy ügyfelek forgalmának jelentôs részét át kívánjuk terelni a mai díjhiteles (nem tételes küldeményazonosítású és post paid jellegû) bérmentesítésû módról az elektronikus bélyeg alapú (a küldemények egyedi azonosítását és a korábbi bevételrealizálást lehetôvé tevô) megoldásra. Az E-bélyeg alaptechnológia az ily módon bérmentesített küldemények egyedi azonosíthatóságának biztosításával számos új termék és/vagy meglévô termékhez kapcsolódó kiegészítô szolgáltatás lehetôségét nyitja meg, amelyek egy részének elindítása, és piacra vitele szintén reális a következô idôszakban. A bérmentesítô gépek távfeltöltési megoldásainak kifejlesztése és ehhez kapcsolódóan a szolgáltatókkal a szerzôdések megkötése az elmúlt idôszakban megtörtént, így a következô idôszakban ezen bérmentesítési mód esetében már nem a fejlesztés, hanem az ügyfelek erre való átterelése a feladat. A következô idôszak kiemelt hálózatfejlesztési célja a szolgáltató pontok (postahálózati egységek) informatikai elérhetôségének javítása, ill. ennek megteremtésével az erre építhetô új mûködési folyamatok, a folyamatokat kiszolgáló alkalmazások fejlesztése és üzembe állítása. Ez gyakorlatilag a szolgáltató pontok (postahelyek) legalább minimális konfigurációval és megfelelô a feladatokhoz/forgalomhoz igazított sávszéles

9 CHRENÓCZY-NAGY TIBOR ségû hálózati kapcsolattal való elérését jelenti. E fejlesztés célja alapvetôen kettôs, az infrastruktúra-fejlesztés egyaránt szolgálja: a) az alaptevékenységi, ügyfél kiszolgálási folyamatokat: értékesítést, ügyfélkapcsolatokat támogató megoldások, új alkalmazások kialakítását, bármely üzletág termékei és ügyfelei vonatkozásában b) valamint a belsô mûködési folyamatok hatékonyságjavítását (belsô kommunikáció, oktatás, HR-feladatok, eszközgazdálkodás stb.), amelyben elsôsorban a hálózaton belüli egységek egymásközti kapcsolatai és a belsô szolgáltatók érintettek. A szolgáltató ponti minimális IT és adatkommunikációs infrastruktúra megteremtésével ebben az idôszakban el kívánjuk indítani a potenciális növekedési lehetôséget jelentô kis és középvállalati (KKV) ügyfélszegmens megismerését, magasabb szintû kiszolgálását célzó fejlesztéseket, (pl. új egységes vállalkozói ügyféltörzs, erre épülô alkalmazások, mint pl. az új kp. számlaadási, kampánykezelési szoftver, stb.) Ugyanezen infrastruktúra felhasználására épülô további cél olyan megoldások kialakítása, fejlesztésének elindítása, amelyek lehetôvé teszik, hogy az üzlethálózatban zajló folyamatokról és állapotokról (értékesítési, minôségi, kapacitásgazdálkodási, stb. problémákról, lehetôségekrôl) a mainál frissebb, naprakészebb, rendszeresebb információt kapjon a menedzsment, (az információfrissülés ciklusának rövidítése, a fôbb, kritikus adatok vonatkozásában havi-heti helyett a napi információk irányába történô elmozdulás) Az IPH, mint az ügyfél kiszolgálási folyamatokat támogató alaprendszer újabb postahelyekre ill. postatípusokra való kiterjesztése a forgalmi jellemzôk figyelembe vételével folytatódik. Fontos, már ma is futó fejlesztési témánk továbbá a Postai Adattárház építés (elsô modulját Hálózatmenedzsment rendszernek nevezzük), melyet projekt keretében februárjában indítottunk. Az adattárház építés még 2004-ben, több terület kezdeményezésével indult (Hálózat, Informatika, Kontrolling) és jelenleg párhuzamosan két szálon zajlik: a gazdasági-gazdálkodási jellegû adatok elemzési célú falhasználása az SAP/BW, míg a technológiai jellegû adatok a projektünk által fejlesztett postatechnológiai adattárház (PTDW) köré szervezôdik. A fejlesztést úgy végezzük, hogy a rendszer a késôbbiekben rugalmasan bôvíthetô legyen a Logisztika, a Pénzforgalom, vagy más területek igényei szerint. Az Adattárházzal kapcsolatos elvárás, hogy a postán folyamatosan képzôdô, hatalmas mennyiségû adatból úgy nyerhessünk ki információt, hogy azokból összefüggéseket, trendeket lehessen látni, melyek alapján megfelelôen megalapozott döntéseket lehet hozni, fokozva ezzel a cég mûködési hatékonyságát. Az információ természetesen legyen naprakész, s mindehhez legyen egy jól kezelhetô felület, ahol a felhasználók a riportokat rugalmasan összeállíthatják, illetve az érintettek elérhetik a kész (standard) jelentéseket. Az elektronikus tértivevény szolgáltatással szeretnénk megvalósítani, hogy a feladó címére visszaérkezô fizikai tértivevények lapok mellett, azok image képeit, illetve a lapból kinyert adatokat is adjuk vissza egy erre felépített adatbázisban, rendszerben. Ezzel elôsegítve a feladó adatfeldolgozását, archiválási tevékenységét, illetve a tértivevény egyetemes szolgáltatás magasabb szintre való emelését. Terveink alapján a meglévô hibrid szolgáltatásunkat kiterjesztenénk szolgáltatás tartalomban és igénybevételi feltételekben egyaránt. A meglévô postai EPK-kal elektroni- NAGYOBB HANGSÚLY A FEJLESZTÉSEKEN A PIACNYITÁS ELÔTT kus adatból fizikai küldeményt állítunk elô egy feladótól származó nagy mennyiségben. E szolgáltatás további alszegmensében is nyitni kívánunk, úgymint a hibrid képeslap elôállításával, magán és kisvállalkozói megrendelések teljesítésével, üzenetek színes kivitelben történô megjelenítésével, melyhez on-line fizetés lehetôségét társítjuk. Tovább erôsítjük az ügyfélkapcsolatainkat újabb személyre szabott szolgáltatások révén, hasonlóan a tavaly bevezetett komplex postázási szolgáltatáshoz. Ezáltal az ügyfélértékláncban jelentôsebb szerepet fogunk betölteni. Az üzletfejlesztési témák megvalósítása során, a témák egy kisebb részét (a nagyobb, komplexebb témákat) tervezetten társasági projektek keretében, a kisebb méretû, komplexitású, de nagyobb számoságú üzletfejlesztési feladatot pedig projektszerû mûködés (team-munka) keretében tervezzük megoldani. 5. Fejlesztési lehetôségek idegen forrásból Új lehetôségeket teremt az egész ország, így vállalatunk számára is a Nemzeti Fejlesztési Terv következô 7 éves ( ) periódusa. Számos olyan preferált terület látható a terv mai változatában is, amelyek esélyeket teremthetnek a Posta számára is, hogy jelenlegi korlátos fejlesztési forrásainkat kiegészítsük. Az operatív programok közül mind a gazdaságfejlesztési, a közlekedésfejlesztési, a társadalom megújulását célzó, a környezet- és energiafejlesztési, sôt hálózati ingatlanjaink vonatkozásában még a településfejlesztési programok is kínálnak olyan olyan lehetôségeket, amelyekben a posta részérôl is kezdeményezhetünk ésszerû projekteket. (Sôt ezeken túl számos, a humán területet érintô lehetôség is megnyílik, de ezek nem az üzletfejlesztési szervezet kompetenciájába tartoznak.) Az üzletfejlesztési szervezet szándéka, hogy ezekkel a lehetôségekkel éljen és bizonyos témákhoz az NFT-bôl megszerezhetô forrásokkal teremtsen anyagi alapot. 6. Az üzletfejlesztési szervezet mûködése, felépítése Egy fejlesztési szervezet annak érdekében mûködik, hogy a termék-, szolgáltatás- és üzletfejlesztések sikerre viteléhez szükséges funkciókat, feladatokat ellássa, ebbôl adódóan a szervezet célja a fejlesztések sikerre viteléhez szükséges funkciók ellátása. A szervezetet az összetartozó, homogén funkciók összerendelésével tervezzük, vagyis az ugyanabba a funkciócsoportba tartozó tevékenységek ellátására hozunk létre szervezeti egységet. Meghatároztuk a fejlesztés tervezéséhez, a konkrét fejlesztési témák elôkészítéséhez, a fejlesztések megvalósításához és a fejlesztési eredmények szervezetbe integrálásához kapcsolódó funkciókat, továbbá külön kezeljük a fejlesztés-támogatási, kiszolgáló, segítô funkciókat. Az 1. ábra szemlélteti a fejlesztési folyamatot és a fejlesztési funkciókat. Természetesen a termékfejlesztési utasítás fontos bemenetet jelent a fejlesztési funkciók tervezéséhez, a termékfejlesztés jellegû feladatok megvalósításához. A fejlesztések zöme a hosszabb-rövidebb elôkészítési szakaszokat követôen általában beruházási folyamatként zajlik. Szükséges tehát, hogy a lehetô leghatékonyabb legyen az együttmûködés a fejlesztést kezdeményezô és a folyamatban érintett egyéb résztvevôk (beruházók, beszerzôk, jogászok, informatika, külsôs szakértôk, késôbbi üzemeltetôk, felhasználók stb.) között. Az ehhez szükséges funkciók kialakítása és képességek erôsítése is fontos érdek ill. feladat

10 CHRENÓCZY-NAGY TIBOR NAGYOBB HANGSÚLY A FEJLESZTÉSEKEN A PIACNYITÁS ELÔTT Fejlesztési irányok meghatározása Üzletági fejlesztési stratégia készítése Fejlesztési igények azonosítása Fejlesztési igények értékelése, rangsorolása Termék- szolgáltatás koncepció és fels szint hozadékszámítás készítése Fejlesztések (témánkénti) el készítése Részletesebb szakmai koncepció készítése Tervezési dokumentumok elkészítése Konkrét projektek tervezése Forrásbiztosítás menedzselése (pl. MGT készítés és elfogadtatás) Fejlesztés megvalósítása Megoldási terv-variánsok kidolgozása Megvalósíthatósági tanulmányok készítése Üzleti, szakmai és m szaki specifikációk készítése Részletes megvalósítási tervek kidolgozása A fejlesztés eredményének vállalati m ködésbe történ integrálása Az üzemeltetés ügyrendi el készítése Az üzleti elvárások meghatározás, kiosztása, elfogadtatása A felhasználó szervezetek felkészítése A fejlesztést követ kommunikáció szervezése, irányítása A fejlesztési tevékenység támogatása Min ségmenedzsment biztosításása Fejlesztési módszertanok kialakítása, adaptálása A fejlesztésekhez szükséges kompetenciafejlesztés szervezése A fejlesztések kommunikálása mékek és szolgáltatások vállalati mûködésbe történô integrálását, az üzletfejlesztések támogató funkcióit). Kialakítsuk az üzletfejlesztési szervezetben azokat a képességeket, amelyek most alapvetôen hiányoznak (pl. üzleti téma- és projektvezetés, módszertani tudás, stb.). A szervezetet és a mûködést úgy alakítsuk, hogy az üzletfejlesztési témák jellegének megfelelô projektszerûség biztosított-, az erôforrás allokáció megoldható legyen. Mindezt úgy biztosítsuk, hogy ne legyen semmilyen zavar a társasági projektekre vonatkozó projektmenedzsment szabályozásban alkalmazott fogalmak és eljárások, illetve az üzletfejlesztési témák megvalósítása során preferált projektszerû mûködés között. Képesek legyünk az üzletben mérhetô sikereket elérni (bevételben, bevétel megtartásban, az új termékek és szolgáltatások számában, a fejlesztések átfutási idejében, stb.). Az LÜ Üzletfejlesztési Igazgatóság szervezeti felépítése: Pénzügyi, beruházási tervek összeállítása, aktualizálása Tesztelés és pilotolás tervezése és menedzselése A felhasználó szervezetekkel történ kapcsolattartás Fejlesztés kontrolling és er forrás tervezés menedzselése Üzletfejlesztési igazgató LÜ fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati anyagok összeállítása A szállítókkal kapcsolatos feladatokban való részvétel Projektadminisztráció ellátása 1. ábra A fejlesztések igénylôi, lehetnek az LÜ értékesítési csatornái (piaci-és ügyfélelvárások alapján), a termékmenedzsment (új termék ötletekkel, a meglévô termékek továbbfejlesztési igényével), továbbá a hálózati szervezetek (a mûködést, hatékonyságot, gazdaságosságot, minôséget, stb. javító igényekkel). Ôk juttathatják el kezdeményezéseiket az Üzletfejlesztési Igazgatósághoz Az új termékek, szolgáltatások és megoldások fejlesztésének szervezeti felelôsségét az üzletágon belül alakítjuk ki, a fejlesztési funkciók ellátásához szükséges erôforrások és tudás koncentrálásával. Az üzletfejlesztések megvalósításának szervezése során igazodunk a Posta mûködési rendjéhez a belsô szolgáltatói képességek igénybe vételével. Az Üzletfejlesztési Igazgatóság jellemzôen az informatikai, a HR, stb. tudást igénylô feladatokat a belsô szolgáltatók fejlesztésekbe történô bevonásával látja el (nem is cél alternatív belsô szolgáltatói szerep kialakítása, és létszáma sem tenné lehetôvé ilyen szerep betöltését). Ebben a szituációban már az Üzletfejlesztési Igazgatóság jelenik meg igénylôként, megrendelôként a belsô szolgáltatók felé, mintegy interfészt képezve a primer igénylôk és a megvalósításban közvetlenül résztvevôk között. A vezetôi elvárásokat figyelembe véve a szervezési javaslat kialakításánál arra törekedtünk, hogy: Az üzletfejlesztés mûködésével és a szervezet kialakításával lehetôleg teljes egészében lefedjük a fejlesztési folyamatot (az üzletfejlesztés tervezését, az egyes fejlesztési témák elôkészítését, az üzletfejlesztések megvalósítását, az új ter- Fejlesztés-tervezési -és támogatási osztály 2. ábra Üzletfejlesztési témavezet csoport Fejlesztés-megvalósítási Iroda Üzletfejlesztési szakért csoport Az Üzletfejlesztési igazgatóságon belül egy osztályszervezetbe rendezzük a fejlesztéstervezési- és támogatási funkciókat, Szántó Balázs vezetésével. Iroda keretében Mucsler Péter vezetésével valósítjuk meg az egyes üzletfejlesztési témák elôkészítését, az új termékek és szolgáltatások fejlesztését, illetve a fejlesztési eredmények postai értékesítési, hálózati és informatikai üzemeltetési szervezetbe, összességében a normál üzletmenetbe történô integrálását. A Fejlesztés-tervezési- és támogatási osztály tevékenységével lefedi az üzletfejlesztési stratégia/koncepció készítését, a fejlesztési témák azonosítását (ügyféligény, nemzetközi benchmark, hálózati igény), priorizálását, a fejlesztési tervek készítését és monitorozását, továbbá a fejlesztésben sokszor láthatatlan, de a siker szempontjából nagyon fontos támogatási funkciókat (minôségbiztosítás, fejlesztési módszertanok alkalmazása, fejlesztések kommunikálása, projekt-kontrolling, stb.) 14 15

11 CHRENÓCZY-NAGY TIBOR A Fejlesztés-megvalósítási iroda felelôssége a konkrét fejlesztési témák elôkészítése, megoldása és vállalati mûködésbe integrálása. Ezt projektszerû mûködéssel valósítja meg, amelynek során az üzletfejlesztési témák elôkészítését egy, az iroda témavezetôibôl és szakértôibôl szervezett szûkebb team (amely egyrészt az üzleti igénylô szervezetek megrendelése alapján dolgozik, másrészt már a fejlesztésekkel kapcsolatban megrendelôként lép fel a belsô szolgáltatók irányába) végzi, majd a téma nagyságától és komplexitásától függôen jelentôs postai belsô erôforrásokat és szükség szerint külsô szakértelmet igénybe véve valósul meg a fejlesztés. Végül a leendô üzemeltetési szervezetek munkatársait bevonva megint csak egy szûkebb team végzi a postai és informatikai üzemeltetési szervezetekbe, a normál üzletmenetbe történô integrálást. 7. Szervezeti kapcsolatok, együttmûködések, függések Az Üzletfejlesztési igazgatóság mûködése során, a tervezésben és az üzletfejlesztések megvalósításában széles körû postai belsô kapcsolatokkal végzi munkáját, támaszkodva a belsô szolgáltatóknál és más szervezeteknél lévô tudásra és erôforrásokra. Szervezeten belüli kapcsolataink közül kiemelt fontossággal bír az LÜ vezetôi köre, a termékmenedzsment, az értékesítési szervezetei, hálózati szervezete, valamennyi üzletág, kiemelten a PSZÜ és az LSZÜ. Fontos partnerünk még az Informatikai Igazgatóság, a Beruházási és Ingatlan ill. a Beszerzési Igazgatóság, a Stratégiai Igazgatóság, a Terméktanács. A jó együttmûködést, partnerkapcsolatot velük való munkánk során fontos értéknek tartjuk. Meggyôzôdésünk szerint az Üzletfejlesztési Igazgatóság a vázolt mûködéssel, folyamatokkal, a számára elengedhetetlen szervezeti kapcsolatok igénybevételével és a fenti elképzelésekkel képes lesz hatékonyan végrehajtani a kitûzött célokat, ezáltal is hozzájárulva cégünk jövôbeni sikerességéhez, versenyképességének erôsítéséhez. SZILÁGYI ÉVA Új eszközök, új technológia a Posta továbbítási rendszerében A Magyar Posta évtôl a szállítási és feldolgozási rendszerének jelentôs mértékû korszerûsítésébe kezdett, ennek megfelelôen szükségessé vált egy új, egységes és átfogó, a küldemény feldolgozás és továbbítás folyamatát támogató informatikai rendszer kialakítása az OLK, Posta Feldolgozó Üzemek, postahelyek és a postaanyag szállító járatok részére. Vidéken a küldemény feldolgozás 17 pontra koncentrálódott, évben megkezdte mûködését az OLK, majd fokozatosan megjelentek a Posta logisztikai rendszerében a postazsákokat kiváltó, új egységrakomány képzô eszközök egységládák, konténerek, melyek használata régiónként ütemezetten került bevezetésre. Az új egységképzô eszközök bevezetése nem csak a postai belsô folyamatokban, kezelésben jelent pozitív változást, és biztosít magasabb technológiai színvonalat, hanem a továbbított küldemények épségének, tisztaságának megóvásában is jelentôs szerepet játszik. A postai egységképzô eszközök egyedi vonalkódos azonosítóval kerültek ellátásra, ezáltal lehetôvé vált azok informatikai rendszerben történô azonosítása. A küldemény-feldolgozási és továbbítási folyamatok informatikai támogatására fejlesztésre került az Integrált Rovatolási Rendszer, rövid, sokak által ismert nevén az IRR. Az IRR rendszer fejlesztésének céljaként került meghatározásra, hogy a Magyar Posta küldemény logisztikai folyamatai informatikai rendszerrel támogatottak legyenek, a rendszer megvalósításával a küldemények (szállítmányok) teljes életciklusát lefedô informatikai képességek birtokába kerüljön a társaság. Az IRR a posta hálózatában szállított egységképzô eszközök, tételesen kezelt küldemények indítását, érkeztetését, tételes kezelését teszi lehetôvé a felvevôpont járat feldolgozópont kézbesítôpont viszonylatban. A postai továbbítás során a rendszerben a tételes kezelésû küldemények (pl. értékküldemény, EMS), illetve azokat tartalmazó egységképzô eszközök átadása-átvétele egyedi azonosító alapján regisztráltan, az egyéb, sommás kezelésû küldemények, illetve azokat tartalmazó egységképzô eszközök átadása-átvétele darabszám szerint történik. Az alapvetôen rádiófrekvenciás mobil eszközökkel támogatott megoldás biztosítja a folyamatok kellô rugalmasságát, gyorsaságát, az adatok teljes körûségének garantálásával. IRR-el szemben támasztott fôbb követelmények: biztonság növelése felhasználók munkájának egyszerûsítése manuális bizonylatvezetés megszüntetése egységképzôk, tételes küldemények országos nyomkövetésének biztosítása 16 17

12 SZILÁGYI ÉVA 1. IRR alrendszerei 1.1. Feldolgozóponti rovatolási rendszer A Feldolgozó Üzemekben illetve az OLK-ban alkalmazásra került IRR alrendszer, mely a járatoktól történô küldemények illetve egységrakomány képzô eszközök átvételétôl, az átvett egységképzôk bontásán, a küldemények irányításán, egységképzôk összeállításán át az indított járatoknak történô anyagátadásig támogatja a feldolgozópont teljes technológiai folyamatát. A rendszer regisztrálja a tételesen kezelt, vonalkódos azonosítóval ellátott küldeményekkel, egységképzôkkel és sommás tételekkel végzett tevékenységeket, vezeti a feldolgozópont egyenlegét. A feldolgozóponti rovatolástól elvárt funkcionalitás megegyezik bármelyik postahely rovatolásáéval: járatot kell érkeztetni és indítani, egységképzôt kell bontani és összeállítani. A fontos különbség a rendelkezésre álló idôablakban, a bontandó és összeállítandó egységrakományok számában, és az érkeztetendô és indítandó járatok számában van. Az elvárt áteresztô képességnek úgy kell eleget tenni, hogy az informatikai rendszer alkalmazása ne akadályozza, hanem segítse a rovatolót. A rendszer használata során keletkezô adatok igazolják a pontos és gyors munkavégzést. A feldolgozóponti rovatolás olyan technikai környezetet követel, ahol az adatbeviteli eszközök a rovatolók által könnyen hordozhatók, a vonalkódos azonosítók leolvasása gyors és megbízható, a rovatolás által megkívánt logikai összefüggések azonnal ellenôrzésre kerülnek, a felhasználói felület áttekinthetô és könnyen használható, és amirôl minden szükséges funkcionalitás elérhetô, beleértve a bizonylatnyomtatás kezdeményezését és a folyamatok véglegesítését. Az rádiófrekvenciás (RF) hálózatba kapcsolódó adatgyûjtôkkel ez megvalósítható. A feldolgozóponti rovatolás felhasználja ellenôrzésre a járat érkeztetés és egységképzô bontás során azokat az elôzetes adatokat, amelyek egy másik feldolgozóponton vagy postahelyen keletkeztek ezen járatok indítása és egységképzôk összeállítása során (rendszerben elôreküldött adatok) Járati rovatolási rendszer A járatok adatgyûjtô eszközökkel (PDA-val) lettek ellátva, melyen futó alkalmazás vezeti a járatos egyenlegét, készletnyilvántartást végez, támogatja a járatos által végzett rakomány átadási- átvételi tevékenységet, melyet a kezelés helyétôl függôen többféle módon tesz lehetôvé: Feldolgozóponton adatáttöltéssel a PFÜ rádiófrekvenciás hálózatára csatlakozva IPH-s postahelyen illetve másik járattól infraporton keresztül adatáttöltéssel Manuális postahelyen a járatos PDA-val történô azonosító beolvasással. A járatokon mobil nyomtatók segítségével átadás-átvételi bizonylatnyomtatás is történik. A PDA-k tárolják a járaton végzett átadások és átvételek tranzakciós adatait. Ezek az adatok a feldolgozópontokon vagy IPH postahelyeken a kezelô kezdeményezése által áttöltésre és mentésre kerülnek, ezáltal az adatközpontban is elérhetôvé és feldolgozhatóvá válnak. A feldolgozóponton RF hálózaton keresztül történik az adatok áttöltése, az adatokat automatikusan fogadja a szerveren aktivizálódó program. IPH postahelyen a kijelölt rovatolói munkaállomásnál infraporton keresztül történik az adatáttöltés. ÚJ ESZKÖZÖK, ÚJ TECHNOLÓGIA A POSTA TOVÁBBÍTÁSI 1.3. Postahelyi rovatolási rendszer Az IPH-s postahelyeken az I. illetve II. fázisú rovatolás kiváltásra került az IRR postahelyi rovatolási rendszerével. Az új postahelyi rovatolási rendszer az új küldeménytovábbítási technológiára épülô alkalmazás, mely kapcsolatot teremt az IPH és az IRR között. Az alkalmazás a rovatoló által végzett járatérkeztetéstôl illetve küldeményátvételtôl, a járatindításig támogatja a postahelyi rovatolási tevékenységet Üzemi kézbesítés A OLK üzemi kézbesítésében alkalmazásra került IRR alrendszer. A kézbesítési adatok rögzítésétôl a kézbesítési díjszámítást, a kézbesítésre történô kiosztást, majd a kézbesítést követô leszámolást támogató alkalmazás Levélgyûjtés támogatás Az IRR levélszekrény gyûjtô járat támogatás alrendszer bevezetésének célja a levélgyûjtô járatok által érintett levélszekrények ürítési tényének PDA-n történô rögzítése. A levélszekrény törzsben nyilvántartott levélszekrényeket gyûjtô járatokkal ürítik. A járatos a járat útvonalába esô levélszekrényeket sorban kiüríti, és ennek tényét a PDA-n rögzíti. Továbbá rögzítésre kerül az ürítéshez használt gyûjtô táska azonosítója, és egyéb, törzsadatban meghatározott információk. Minden levélszekrény ürítésrôl íródik egy tranzakciós üzenet. Az IRR alkalmazással támogatott fôbb technológiai folyamatok: járat és kezelési hely között egységképzô eszközök és küldemények átadása-átvétele érkezett, átvett egységképzôk bontása, tartalom átvétele továbbításra, átadásra kerülô egységképzôk összeállítása egységképzôhöz tartalom hozzárendelése, lezárása kezelési hely egyenlegének, készletének vezetése Plombaazonosító leolvasása PDA-val a lezárt és irányított egységládáról 18 19

13 SZILÁGYI ÉVA A küldemény-feldolgozás során összeállított egységképzôk a továbbítás irányának megfelelô ládajelzôvel kerülnek ellátásra, mely vonalkód formában is tartalmazza az egységképzô indító és cél postahelyének irányazonosítóját. A tételes küldeményt tartalmazó egységládák vonalkódos azonosítóval ellátott plombával kerülnek lezárásra. Az ilyen módon irányított és lezárt egységképzôkrôl a postai átadások-átvételek során rögzítik az egységképzô egyedi azonosítóját, irányát és a plombán lévô azonosítót. ÚJ ESZKÖZÖK, ÚJ TECHNOLÓGIA A POSTA TOVÁBBÍTÁSI tomatikusan átadásra kerül más rendszerek felé, illetve lehetôség van az üzleti tevékenységekhez kapcsolódó lekérdezések kimutatások elvégzésére Használt eszközök A rendszer által használt hardver elemek között két olyan mûszaki újdonság található, melyet korábban a Magyar Posta még nem használt. 2. A rendszer architektúrája 2.1. Feldolgozóponti mûködés A Feldolgozó Üzemekben telepített szervereken webes alkalmazás fut. Az alkalmazásban kezelt adatok tárolását a posta által az IPH rendszerben is használt Riposte környezet biztosítja. A Riposte környezet biztonságát az is bizonyítja, hogy immáron 6 éve mûködô IPH rendszerben adatvesztés egyszer sem volt. Az alkalmazás elérése és futtatása a PC-krôl LAN-on keresztül, míg PDA-król Wi-Fi hálózaton keresztül történik. A PDA-król kezdeményezett nyomtatások a PC-re csatlakoztatott nyomtatókra történnek oly módon, hogy a felhasználó a PDA-n tetszôlegesen kiválaszthatja a nyomtatás helyét. A PC-kre csatlakoztatott nyomtatók lehetnek mátrix és lézernyomtatók. Jelenleg használt nyomtató típusok: Epson FX 890, HP Laserjet 2300DN, HP Laserjet 4200CN. Wi-Fi lefedettséget a feldolgozó üzemekben korszerû Cisco Access Point-ok biztosítják, mely a biztonságos hálózati kommunikáció érdekében LEAP authentikációt is használ. A hálózati eszközök menedzselésére WLSE (Wireless Lan Solution Engine) szolgáltatás került kialakításra, mely a feldolgozópontokon lévô WDS domain struktúrán keresztül vezérli az Access Pointokat Járati mûködés A PDA-kal gépkocsikon, postákon végeznek tevékenységet. A PDA-kon futó alkalmazás által kezelt adatok a PDA-n kerülnek tárolásra, az adatok áttöltése a feldolgozó üzemekben a Wi-Fi hálózaton, míg az IPH-s postákon az IPH-s munkahelyhez csatlakoztatott infraporton keresztül történik. A használt PDA-k típusa: Intermec 730A. Az alkalmazott PDA-k és a mobil nyomtatók robosztus kivitelû, ipari környezetre fejlesztett eszközök. A gépkocsikon való biztonságos elhelyezést és szállítást a gépjármûvekbe épített PDA tartó, míg a töltést szivargyújtó töltô biztosítja. A tevékenység során Extech S2500THS BT nyomtató biztosítja a bizonylatok nyomtatását. A direct thermo elven mûködô mobil nyomtató szintén robosztus, ipari kivitelû eszköz. Mind a PDA mind a mobil nyomtató Bluetooth kommunikációval ellátottak, így a tevékenység során végzett nyomtatásai mûveletek egyszerûen elvégezhetôk Adatközpont A feldolgozó üzemekben keletkezô adatok bérelt vonali kapcsolaton keresztül egy úgynevezett adatközpontba kerülnek. Az adatközpont az IRR rendszertôl naponta hozzávetôleg 492 ezer tranzakciós rekordot dolgoz fel. A feldolgozott adatok egy része au- PDA A PDA háttértárolóval és operációs rendszerrel rendelkezô mobil számítógép. A készülékben beépített vonalkód-olvasó és Wi-Fi csatoló található. Ez utóbbi alkalmas a vezeték nélküli kommunikációra, így a munkát végzô személy szabadon mozoghat az egyes munkafolyamatok helyszínei között. Mobil nyomtató A járatosok számára a bizonylatok nyomtatását bluetooth kommunikációval rendelkezô mobil nyomtatók teszik lehetôvé, amelyek szintén nem kívánnak vezetékes kapcsolatot a PDA-val. A rendszer alkalmazás elemei Intermec 730 A típusú PDA-ra és Extech 2500 BTH mobil nyomtatóra lettek optimalizálva. A PDA és a mobil nyomtató is rendelkezik Bluetooth szolgáltatással, így a rendszer által elôállított bizonylatok nyomtatásához nem szükséges nehézkes infra vagy vezetékes kapcsolat

14 SZILÁGYI ÉVA Összesen 735 db PDA került országosan üzembe helyezésre, ezekbôl került a feldolgozó üzemekbe és a Közép-magyarországi Szállítási Üzembe is. Szerverbôl országosan 50-et helyeztek üzembe, 120 munkaállomást telepítettek, 21 helyen építettek ki helyi rádiófrekvenciás hálózatot. Ez utóbbi azt teszi lehetôvé, hogy a PDA-k kommunikálni tudjanak a feldolgozó üzemen belül. 3. IRR kiterjedése, országos bevezetése 3.1. IRR kiterjedése Országos Logisztikai Központ (OLK) 17 regionális Posta Feldolgozó Üzem (Veszprém PFÜ, Gyôr PFÜ, Balatonszentgyörgy PFÜ, Székesfehérvár PFÜ, Kaposvár PFÜ, Pécs PFÜ, Debrecen PFÜ, Szolnok PFÜ, Hatvan PFÜ, Füzesabony PFÜ, Miskolc PFÜ, Kecskemét PFÜ, Kiskôrös PFÜ, Békéscsaba PFÜ, Szeged PFÜ, Mátészalka PFÜ, Nyíregyháza PFÜ) Nemzetközi Posta Kicserélô Üzem Hírlap Logisztikai Üzem (Orczy tér) Közép-magyarországi Szállítási Üzem (Egressy út) IPH postahelyek postaellátó járatok 3.2. Alkalmazás éles üzemi bevezetése Az IRR alkalmazás illetve annak alrendszerei az egyes kezelési helyeken az alábbiakban összefoglalt módon, ütemezetten kerültek bevezetésre. IRR alkalmazás éles üzemi használata az OLK értékrovatolásban Az IRR alkalmazás értékrovatolási funkcióit az OLK értékrovatolás november végétôl folyamatosan használja. Az értékrovatolási funkciók teljes körû funkcionális tesztelése érdekében március 20.-tól 4 ütemben összesen 135 postahely felé egységládás kezelés került bevezetésre, valamint a kezelés kiterjedt az EMS küldeményekre is. IRR üzemi kézbesítési alrendszer április 1.-én a csomag üzemi kézbesítésben a korábbi alkalmazás használatával párhuzamosan megkezdték az IRR üzemi kézbesítés éles üzemi tesztelését május 1.-tôl az üzemi kézbesítési rendszert az OLK éles üzemben használja a csomagkezelésben június 1.-én az OLK levél üzemi kézbesítésében is megkezdték az új alkalmazás éles üzemi tesztelését, de még csak az EÉRT különszolgáltatással feladott küldemények vonatkozásában. A kezelés augusztus 1.-tôl terjedt ki minden ügyfél, minden küldeményére. IRR pilot üzem A rendszer pilot üzemére Gyôr Posta Feldolgozó Üzemben augusztus 19. szeptember 16. idôszakban került sor. A pilot kezelés kiterjedt Gyôr PFÜ vonzáskörzetébe tartozó postahelyekre, a PFÜ-vel rovatolási összeköttetésben lévô pos- ÚJ ESZKÖZÖK, ÚJ TECHNOLÓGIA A POSTA TOVÁBBÍTÁSI taszervekre, a PFÜ helyközi gyûjtô- és terítô járataira, az OLK-ban a gyôri járatok kezelésére. A pilot üzem elfogadásra került. IRR éles üzemi használatbavétele a feldolgozó pontokon évben további 2 Posta Feldolgozó Üzemben (Szolnok PFÜ, Székesfehérvár PFÜ) került éles üzemi bevezetésre az alkalmazás. Az év végi forgalomfelfutásra tekintettel az új technológia országos kiterjesztése január 20.-tól folytatódott és az elôzetesen tervezett idôpontokban, heti ütemezéssel április 7-ével bezárólag valósult meg. Az OLK IRR-es feldolgozóponti tevékenysége a PFÜ ütemezésnek megfelelôen bôvült, illetve az IPH-s postahelyeken az IRR-es postahelyi rovatolás bevezetése is ezen ütemezéssel párhuzamosan történt az egyes PFÜ-k vonzáskörzetében. A rendszer fejlesztésében közremûködô szakemberek a PFÜ-k IRR kezelésének indulását követô 2 hétben helyszíni technológiai háttértámogatást biztosítottak, segítve a kezelôket az új eszközök és rendszerfunkciók használatának elsajátításában. PDA-s járatok indítása A PFÜ-k IRR indítását követô héttôl az üzemek által kezelt távolsági járatokra ütemezetten került kiterjesztésre a PDA használata. A teljes tervezett járati PDA-s kezelés kiterjesztése április végéig valósult meg. A járatok 4 napig közlekedtek háttértámogatóval, akiket a Szállítási Üzemek és a Posta Feldolgozó Üzemek biztosítottak. Levélgyûjtés támogatás A PDA-s levélszekrény ürítést végzô járati kezelés kiterjesztése május 19.-ig, országosan összesen 49 levélgyûjtô járaton megvalósult. Az IRR alkalmazás próbaüzemi tesztelése február 24-én kezdôdött és július 08.-án sikeresen befejezôdött. A fejlesztés illetve a pilot idôszak alatt kialakított alkalmazásfunkciók a feldolgozópontok és postaellátó járatok tevékenységét megfelelôen támogatják. Az alkalmazás a tervezetnek megfelelô és elvárt minôségben támogatja a logisztikai rendszerben használt egységképzôk összeállítását, kezelését, a szállított egységek és küldemények regisztrált átadását-átvételét. A rendszer használatában érintett munkatársak segítôkész magatartása nagymértékben hozzájárult a beruházás sikeréhez, az alkalmazás országos bevezetéséhez. Az oktatásokban csaknem négyezer feldolgozó üzemi kezelô, gépkocsivezetô, illetve a munkában érintett postahelyi kezelô, üzemeltetô vett részt. Az IRR ma már teljes biztonsággal mûködik a kezelésbe bevont helyeken. Tapasztalataink szerint a munkatársak megkedvelték a rendszert, hiszen a korábbinál sokkal kényelmesebben, idôigényes papírmunka nélkül láthatják el napi rovatolási feladatukat

15 HAJDÚ ZOLTÁN A szolgáltatásminôség fejlesztése A szolgáltatás-minôség, az igénybevevôkkel kötött szolgáltatási szerzôdésben foglaltak megbízható, szerzôdésszerû, jogszabályi elôírásoknak megfelelô és magas színvonalú teljesítése minden postai szolgáltató alapvetô célja és mûködésének értékmérôje kell legyen. A Magyar Posta következetesen törekszik arra, hogy a Társaság mûködésének, üzleti és technológiai folyamatainak, a postai dolgozók gondolkodásmódjának és mindennapi munkavégzésének szerves részét képezze a minôségtudatosság. Ez teszi lehetôvé, hogy mûködésünk, ügyfeleink kiszolgálása és megelégedettsége önmagáért beszélôen bizonyítsa kimagasló szakértelemmel és sok éves tapasztalattal végzett, elkötelezett munkánkat, amely a piaci versenyképességünk egyik alappillére. Minôségi elvárások a minôség nem akcióóóós szlogen A Magyar Posta Rt. célja, hogy mind a közszolgáltatások területén, mind a piaci versenyben ügyfelei és munkatársai megelégedettségére, üzletileg sikeresen és a tulajdonos igényei szerint mûködjön. Alapvetônek tartjuk a vonatkozó jogszabályok betartását, a nemzetközi kötelezettségek teljesítését. (Magyar Posta Zrt. Minôségpolitikai nyilatkozata) A Társaság életében a év az értékesítés orientált szervezeti (üzletági) struktúra kialakítása és a postai hálózat mûködésének ehhez igazodó átalakítása jegyében telt. A év a minôség éve volt, míg az idei év az értékesítésé. Mindezek összefüggô és tudatos fejlesztési folyamatok, a liberalizációra való felkészülés részét képezik. A 79/2004. (IV. 19.) kormányrendelet átfogó és szigorú minôségi követelményeket határoz meg a postai szolgáltatások ellátására vonatkozóan, melyek kiterjednek az egyetemes postai szolgáltatások területi és idôbeli hozzáférhetôségére, a várakozási idôk alakulására, az átfutási idô alakulására, a küldeménytovábbítás megbízhatóságára, és teljesítésüket a Hatóság rendszeresen és fokozottan ellenôrzi. A jogszabály olyan minôségi elvárásokat is tartalmaz, melyeknek hosszú távú felkészülés keretében, a türelmi idôn belül kell eleget tenni. A felkészülés pénz és idôigényes, a teljesítés érdekében a feladatokat több évre lebontva, a mindenkori anyagi forrást is figyelembe véve ütemezzük. Ezen túlmenôen a postai piac liberalizációjára való felkészülés is hosszú távú, célkitûzésen alapuló, tervszerû cselekvést igényel, mely leginkább a küldeménytovábbítás átfutási idejét és a küldemények állapotváltozás-mentes kezelését illetôen ad feladatokat. A folyamatos minôségfejlesztés a Társaság elemi érdeke, nemcsak a jogszabályi követelményeknek való megfelelés, hanem legalább ekkora mértékben a Posta mint országos közszolgáltató és mint a hagyományos hírközlési piac egyik nagy múltú, meghatározó szereplôje hírnevének, kedvezô megítélésének és megbecsülésének megôrzése és javítása érdekében is. Az elvárások világosak: a feladatok egy része a Postatörvény és a kormányrendelet által determinált, másik részét a menedzsment elvárásoknak való megfelelés alkotja, harmadrészt pedig az üzletági, belsô, minôségi munka iránti igénybôl fakadnak. Cél, tervek, és ütemezett cselekvés kell Megbízható üzleti partnerként felhasználjuk mindazt a tudást, tapasztalatot és anyagi eszközt, mely országos hálózatunk, képzett munkatársaink és nemzetközi kapcsolataink révén rendelkezésünkre áll. (Magyar Posta Zrt. Minôségpolitikai nyilatkozata) A postai szolgáltatások ellátásáról és minôségi követelményeirôl szóló új kormányrendelet áprilisában lépett hatályba, tehát az új, szigorúbb feltételeknek való megfelelés érdekében a kihirdetett minôségi elvárásokat, a postai szolgáltatásokhoz való térbeli és idôbeli hozzáférési lehetôségeket szükséges volt felülvizsgálni, változtatni, erôforrásainkat a mielôbbi megfeleltetésre koncentrálni. Ezt a feladatot csak idôben ütemezett, tervezett minôségjavítási stratégia mentén lehetett eredményesen teljesíteni. Az Üzleti vezérigazgató-helyettesi terület szakemberei kidolgoztak egy nagyléptékû intézkedési tervet. Ezen alapra építkezve elkészítésre került egy sokkal részletesebb belsô terv, a Posta ütemezett Minôségjavító Intézkedési Terve, amely a végrehajtandó feladatok meghatározására és levezénylésére szolgált. Számos nehézség leküzdésére, folyamatok átszervezésére és határozott intézkedések megtételére volt szükség a kialakult negatív megítélés átformálásához. Az intézkedési területek közül a legösszetettebb és legnagyobb súlyt képviselô a több szakmai területet érintô, komplex intézkedéseket tartalmazó, az átfutási idô javítására irányuló intézkedés-csomag volt. Ezen kívül a terv feladatokat fogalmazott meg az alábbi területekre vonatkozóan is: várakozási idôk csökkentése, nyitvatartási idô követelmények teljesítése, idôbeli hozzáférés biztosítása mobilpostával ellátott településeken, elveszett küldemények arányának csökkentése, a területi hozzáférhetôség biztosítása. A Terv nagyban segítette a Posta szolgáltatói megítélését mind az igénybevevôk, mind a Hatóság körében rendkívül kedvezôtlenül befolyásoló, az OLK induláskori technológiaváltás körül kialakult mûködési anomáliák, és az országos szinten érzékelhetô szolgáltatásminôség romlás leküzdését. A megfogalmazott feladatok teljesítése az ütemezés szerint valósul meg, az elért eredmények tükrében kijelenthetô, hogy a Terv a minôségi elvárások teljesítése terén betölti szerepét. Tervszerû és folyamatos minôségfejlesztés A SZOLGÁLTATÁSMINÔSÉG FEJLESZTÉSE A évi eredmények és tapasztalatok értékelése alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a továbblépéshez szükséges új célokat kell kitûznünk és feladattervet készítenünk évrôlévre. Ennek figyelembevételével mind a 2005-ös, mind a 2006-os évre éves Minôségfejlesztési Terv került kidolgozásra, melynek fô célkitûzései az alábbiak: megbízható egyetemes szolgáltatóként a jogszabályi kötelezettségeket maradéktalanul teljesíteni, megbízható üzleti partnerként az ügyfelek bizalmát visszaszerezni, megtartani, 24 25

16 HAJDÚ ZOLTÁN stabil minôségi szolgáltatási alapot teremteni, mely feltétele a liberalizációra való felkészülésnek. Összességében több komplex, a teljes mûködést érintô, minôségi teljesítésre fókuszáló intézkedés található évrôl évre a tervben. A Terv témánként, azon belül a témáért felelôs üzletáganként tartalmazza a konkrét feladatokat, felelôsöket, esetleges közremûködôket és a határidôt. A Tervben szereplô intézkedések jelentôs része teljes mûködési folyamatokra, egy-egy technológiai egységre, szervezetre, eszközök rendszerbe állítására vonatkozik, de megtalálható közöttük képzésre, folyamatos minôségi elvárásokra utaló is. A teljesítésrôl havi státuszjelentések készülnek, így a Terv hónapról hónapra kiegészül a megvalósítás állásának rövid ismertetésével. A felelôs és közremûködô szervezeti egységek részérôl a feladatterv finomhangolása és az évközi megvalósítás során elôfordulhatnak módosítások (határidô, részfeladatokkal való kiegészítés, feladatok összevonása), melyek az üzleti vezérigazgató-helyettesi jóváhagyást követôen folyamatosan átvezetésre kerülnek a Terven. A Terv teljesülésérôl beszámoló készül a Minôségügyi Kollégium részére. A Minôségfejlesztési Terv számos olyan feladatot tartalmaz, amelyek a Társaság egészének összehangolt, a minôség iránt elkötelezett közremûködését, együttmûködését feltételezik, illetve követelik meg. Fontos az is, hogy a Magyar Posta valamennyi szervezeti egysége azonosuljon a kitûzött célokkal, és felelôsségteljesen segítse azok megvalósítását, hiszen a minôségfejlesztés nem csak az üzleti terület belügye. A évi Minôségfejlesztési Terv fô intézkedési területei az átfutási idô javítása, a várakozási idôk csökkentése, az idôbeli hozzáférés biztosítása mobil postával ellátott településeken, a területi hozzáférhetôség biztosítása, az ügyfélkiszolgálás minôségének fejlesztése, az elveszett és sérült küldemények arányának csökkentése, a dátumnyomat elhelyezési és megfelelôségi követelmények teljesítése, valamint a versenyképességünket és a belsô, hatékony mûködést célzó minôségjavító intézkedések voltak. Megállapítható, hogy 2005-ben is az átfutási idô javítása az igénybevevôk számára leginkább érzékelhetô minôségi mutató alkotta a minôségfejlesztés érdekében tervezett intézkedések gerincét. A évi Minôségfejlesztési Terv komplex és elôremutató társasági program volt, melynek végrehajtása elôsegítette a minôség folyamatos emelését, a jogszabályi követelmények és menedzsment elvárásainak való megfelelést, valamint a piaci versenyképességünk megtartását és megerôsítését. Átfutási id k változása (%) Jogszabály átlal el írt érték Mérés eredménye Nem célom a 2005-ös terv minden részletét bemutatni, de néhány eredményt az alábbiakban ízelítôül felsorolok: Az átfutási idô eredmények a jogszabályban elôírt értéket meghaladóak voltak, a belsô elvárásként meghatározott magasabb értéket éves szinten sikerült teljesíteni év óta elôször sikerült teljesíteni a jogszabályban meghatározott elveszési, és sérülési mutatók követelményeit. Megbízhatósági mutatóink alakulása 0,06 0,08 0,07 0,06 0,05 0,04 0,03 0,02 0,01 0 A SZOLGÁLTATÁSMINÔSÉG FEJLESZTÉSE Elveszett könyvelt küldemények aránya (ezrelékben) Jogszabályi maximum Ténylegesen elveszett könyvelt küldemények aránya 0, I. Sérült könyvelt küldemények aránya (ezrelékben) Jogszabályi maximum Sérült könyvelt küldemények aránya db küldeményb l átlagosan 3-4 db. veszett el, 2 db pedig megsérült! , IV.név I.név I.fév összes összes els bbségi D+1 0,05 0,04 0,03 0,02 0, I. 0,

17 HAJDÚ ZOLTÁN A címzés minôségének javítása érdekében intézkedéseket tettünk: kommunikációs anyagok jelentek meg plazma szpot, plakát, újságcikk, hirdetés, szórólap formájában, megkezdôdött a helyes címzés elôírásainak nem megfelelô borítékok forgalomból való kivonása, a nagyfeladók küldeményeinek címzését folyamatosan figyelemmel kísérjük, értékeljük, javító intézkedéseket kezdeményezünk. A feldolgozási, szállítási feladatok új szabályozása valamennyi küldeménytípusra, továbbítási viszonylatra egyértelmûen meghatározza a feldolgozási, továbbítási rendet. Új járati rend került kialakításra a nemzetközi bejövô/kimenô küldemények átfutási idejének csökkentése érdekében. Fokozatosan történt a küldemények, zárlatok egységládában történô továbbításának kiterjesztése, ill. a konténeres szállítás bôvítése, a régi típusú konténerek teljes kiváltása. A lakossági kiszolgálás javítását, a várakozási idô csökkentését célzó téma volt a forgalomhoz illeszkedô ablakkapacitás biztosítása lakossági ügyfelek részére, Forgalom-érzékeny Beültetési Rendszer IPH FO postákra történô kiterjesztése. Errôl részletesen már egy elôzô lapszámban olvashattak is. Több évig tartó, ütemezett feladatunk a levélgyûjtô szerkények megfelelôségének biztosítása, mely az akadálymentesítésre és a megfelelô méretû bedobó nyílásra is vonatkozik. Ennek elsô fázisaként megtörtént a levélgyûjtô szekrények állapot felmérése, leltározása, a szekrények vonalkódokkal lettek ellátva. A felmérés eredményét digitális térképen megjelenítettük, amely rendszerben lehetôség van a térbeni meg nem felelési pontok gyûjtésére. Jelentôs igazán 2006-tól látványos eredményt értünk el a dátumnyomat megfelelôség teljesítésében. Postahelyi használatra szánt, jelentôs mennyiségû bérmentesítô és levélbélyegzô gép beszerzése történt meg, az üzembe helyezést követôen számottevô javulást eredményezett. Ezen túl a Posta számára kedvezô kiegészítést tartalmaz a kormányrendelet október 7-én hatályba lépett változása 1, mely alapján a mért értékek a módszertan változását követôen jelentôs mértékben javultak. 100% 95% 90% 85% 80% 75% 70% Dátumnyomat olvashatósága (Felvett küldeményekhez viszonyított arány) I. Minimum érték Teljesítés értéke 1 A 196/2005.(IX.22.) Korm. rendelet a postai dátumnyomat kötelezô tartalmi elemeit részletezô 1. sz. mellékletet kiegészíti, mely szerint a dátumnyomatban nem kell szerepelnie a postai szolgáltatóhely elnevezésének és a díjlerovásnak, amennyiben azt a burkolatra nyomtatták. Ez a kiegészítés lehetôvé teszi, hogy az OLKban a feldolgozó gépsor által elhelyezett lenyomatot dátumnyomatként figyelembe vegyük. Az Elektronikus Reklamációkezelési Rendszer bevezetésre került, ezáltal a reklamációk szervezetek közti továbbítása elektronikus formában történik. Az átlagos elintézési határidôk az év elejéhez viszonyítva javulást mutatnak, mely javulás a Rendszer határidô figyelési és figyelmeztetési funkciójának köszönhetô. Folytatódott a 2004-ben megkezdett Minôségmérési és Ellenôrzési Rendszer (Q 04) fejlesztése és alkalmazásba vétele a hálózat irányítási szintjén és a postákon. A rendszer az aktuális minôségi mutatók értékeivel feltöltve mûködik, az irányítási szintû ellenôrzésekhez az adatok lekérdezhetôek a területi biztosok hálózathoz való hozzáférés függvényében. A évi Terv az elôzô évekhez képest tatalmában és terjedelmében az alábbiak szerint bôvült: nagyobb hangsúlyt kapnak a jogszabályi követelményeknek való megfelelés mellett a versenyképesség és az ügyfélkiszolgálás minôsége témakörön belül meghatározott feladatok, az értékesítés évéhez kapcsolódóan megjelenik a hálózati értékesítési feladatoknál a minôség javítása, a termék ajánlások beépülése a napi gyakorlatba, a Hírlap Üzletág szolgáltatásminôségi feladataival. Néhány nagy téma a 2006-os tervbôl: A SZOLGÁLTATÁSMINÔSÉG FEJLESZTÉSE A Kormányrendelet által elôírt átfutási idô érték feletti, az elsôbbségi levelekre vonatkozó 93 %-os vezetôi elvárás folyamatos odafigyelést, minôségi munkavégzést igényel a levéltovábbítási folyamat valamennyi résztvevôjétôl. A második félévben a figyelem középpontjába a kézbesítési tevékenység került. Az átfutási idôre, kézbesítési határidôre irányuló minôségfejlesztési feladatokat kiterjesztettük az elsôbbségi leveleken túlmenôen más termékekre is. Külön figyelmet fordítunk a hivatalos iratokra, azok tértivevényére és a napilapok 7 óráig történô kézbesítésére. A címzést és pontos továbbítást segítô Postai irányítószámok jegyzéke megújítása, megyei jogú városok utcajegyzékkel történô bôvítése, ismételt kiadása, különös tekintettel a több várost is érintô decentralizált kézbesítésre. A géprendszerû levélszekrények ürítésének IRR rendszerben történô megvalósítása mind Budapesten, mind pedig vidéken úgy, hogy a teljes levélgyûjtési folyamat nyomon követhetô legyen, kiszûrve az esetleges ürítések elmaradását, javítva az átfutási idôt. Folytatódott a 2005-ben megkezdett, ütemezett feladatunk a levélgyûjtô szerkények megfelelôségének biztosítása érdekében, mely az akadálymentesítésre és a megfelelô méretû bedobó nyílásra is vonatkozik. A levélgyûjtô szekrények telepítése két ütemben valósul meg. Az elsô ütemben telepítésre kerül a jelenlegi raktári készlet, melynek eredményeképpen a 3000 fô lélekszám alatti településeken (ami a települések ~65 %-a) a törvényi megfelelés biztosítása rendezésre kerül, továbbá Budapesten állományjavító intézkedés történik. A második ütemben a teljes levélgyûjtô szekrény állomány minôségi állománycseréje megvalósul a levélgyûjtési rendszer racionalizálása mellett. A külterületi címhelyek közül közel címhely házhoz kézbesítésbe való bevonását és az egyetemes postai szolgáltatás teljes körûvé tételét szükséges idén elvégezni. Az ország szinte teljes területét érintô szervezômunka az ütemezésnek megfelelôen halad

18 HAJDÚ ZOLTÁN Az átfutási idô tekintetében a továbbiakban a hangsúly nem elsôsorban a minôség további javításán van, hanem az elért a kormányrendeletben elôírt elvárást meghaladó minôségi-színvonal stabilázása és hosszútávon ennek folyamatos biztosítása a cél Átfutási id eredmények alakulása (egyedi feladások, %) 89,7 90, I.fév I. fév A minôségfejlesztés távlati szerepe Miért és meddig kell külön a MINÔSÉG-rôl beszélnünk? És nem csak beszélnünk, hanem célokat kitûzni, tervezni és cselekedni is? Mit jelent a JÓ minôség? Többek között elkötelezettséget, következetességet, állandó szolgáltatási színvonalat, az elvárt minôség teljesítését, mely az ügyfelek elégedettségének alapja. Túl azon, hogy társasági szinten Minôségfejlesztési terv szerint fejlesztjük a szolgáltatás minôségét, személy szerint is tennünk kell érte. Ha nincs JÓ minôség nincs ügyfél/vevôi elégedettség, késôbb ügyfél sem lesz, más szolgáltatót választ Ha nincs ügyfél, nincs kinek szolgáltatni. Ön is gondol erre? Minden cselekedetét ennek tudatában hajtja végre? Kazinczy híressé vált idézete szerint: JÓT S JÓL. EBBEN ÁLL A NAGY TITOK. Mindez kicsit másképp a többször már idézett Minôségpolitikai Nyilatkozatban is megtalálható: A Társaság vezetésének és minden munkatársának célja a Magyar Posta Rt. jó szolgáltatói hírnevének fenntartása és növelése, az ügyfelek igényeinek megismerése. magas színvonalon történô kielégítése, ezen keresztül bizalmának megszerzése és megtartása. (Magyar Posta Zrt. Minôségpolitikai nyilatkozata) 94,8 els bbségi D+1 nem els bbségi D+3 Jogszabály átlal el írt érték Menedzsment által kit zött célérték Mérés eredménye 93,92 Nemzetközi postai hírek április szeptember Válogatta: Lovászi József 4000 új elektronikus postai elérhetôségi pont Spanyolországban A Spanyol Posta (Correos) nemrégiben terminál beüzemelésével új, ingyenes elérési pontot állított fel virtuális postáinak eléréséhez egész Spanyolország területén. A kezdeményezést a Red.es nevû állami ügynökséggel együttmûködve fejlesztették ki annak érdekében, hogy Spanyolországban még inkább elôre mozduljon az információs társadalom jelenléte. A Svájci Posta online bélyege magánügyfeleknek - Már egy éve annak, hogy a Svájci Posta online bérmentesítési megoldást fejlesztett ki kereskedelmi ügyfeleinek április 11-étôl a magánügyfeleknek is lehetôségük lesz arra, hogy egy egér-kattintással saját maguk nyomtassák ki bélyegeiket a kívánt értékben és formában. A WebStamp Private segítségével bármikor lehetôség nyílik arra, hogy személyi számítógépünk a 10 leggyakrabban igényelt tarifát kinyomtassa, továbbá csatolni lehet egy fotó vagy rajz bélyegképét is, amivel egyedi jelleget kölcsönözhetünk a kinyomtatott bérmentesítési jelzônek vagy borítéknak. Nagy az érdeklôdés a Svájci Posta online bélyege iránt A Svájci Posta online bélyege iránt nagy a kereslet Svájcban. A WebStamp Private bevezetése után egy hónappal már a százezredik digitális bélyeget töltötték le a Svájci Posta Internetes portáljáról. Már több mint ügyfél élt azzal a lehetôséggel, hogy regisztráció után saját személyes számítógépén nyomtassa ki a bérmentesítésre szolgáló postai értékcikket, melyhez egy kedvenc fotó vagy grafika is csatolható. Az osztrák levelek soha nem voltak olyan gyorsak, mint most Az Osztrák Postánál a 2006 márciusában mért átfutási idôk új csúcsértékeket mutattak: a belföldi levelek 97,33%-át egy napon belül kézbesítették a címzetthez. Az átfutási idômérések történetében elôször 2003-ban volt 97%-ot átlépô eredmény. A két napon belüli kézbesítési eredmények is csúcsokat döntöttek a 99,88%-os gyorsasággal. A vizsgálatot az Info Research International intézet végezte tesztlevél segítségével, s az ÖSTEX tanulmányban tette közzé

19 DR. LOVÁSZI JÓZSEF A Lengyel Posta privatizációja 2011-ig tart A lengyel közlekedési miniszter a Minisztertanács elé terjesztette a Poczta Polska privatizációs terveinek részleteit. A folyamat két lépésben valósul meg. Elôször a Poczta Polska közszolgálati vállalatból kizárólagos állami tulajdonba kerül, majd a második fázisban megtörténik a vállalat privatizálásának elôkészítése a legkésôbb 2011-ben végrehajtandó privatizációhoz. A kormány azt szeretné, ha a Lengyel Posta néhány privilégiumot kapna, például pénzügyi támogatást a nyilvános postai szolgáltatások biztosítására. A lengyel postaprivatizálással kapcsolatban év elején a lengyel pénzügyminiszter bejelentette, hogy támogatja a PKO BP bank, a Lengyel Posta és a PZU biztosító egy pénzügyi csoportba történô egyesítésének tervét. A holland postai piacot 2008-tól liberalizálják Triangle Mail and Express News, április 19 A holland postai piac január 1-tôl teljesen liberalizált lesz, ami alacsonyabb árakat, jobb szolgáltatásminôséget és más cégeknek azonos üzleti lehetôségeket biztosít. Jelenleg a holland postai piacon a TNT NV levélüzletágának, a TPG Post-nak monopóliuma van az 50 gramm alatti levelek kézbesítésében. A holland kormány szerint az ország postai piaca a liberalizáció után is problémákkal fog küzdeni az európai országok ÁFA-szabályozása miatt. Németország szintén 2008-ban liberalizálja postai piacát, amely során korlátozza, vagy meg is szünteti a Német Posta ÁFA-mentességét. Németországban a postai piac liberalizációja kedvez a magánügyfeleknek A német PostKundenForum (Postai Ügyfelek Fóruma) elnevezésû fogyasztói szövetség megrendelésére elkészített tanulmány szerint, amennyiben teljes mértékben megszûnik a Deutsche Post levél-monopóliuma, akkor a magánügyfelek részére a postai tarifa Németország területén évente összesen 1 milliárd euróval csökkenhet, ez állampolgáronként 14,40 euró megtakarítást jelent. A cégek és hatóságok is nyerni fognak a liberalizációval, a felmérés szerint 30%-os árcsökkenéssel számolhatnak. A Japán Posta postahivatalt nyit Pekingben A Német Posta Kína felé próbál terjeszkedni. A Welt címû napilap értesülései szerint a Deutsche Post vezetése el tudná képzelni, hogy a jövôben közösen a Kínai Postával kínáljanak bizonyos termékeket, például az értéknövelt levélpostai szolgáltatások területén. A nemzetközi küldeményforgalmi piacon Kína már ma is fontos ügyfele a Német Postának. A Német Posta fokozza beruházásait az orosz piacon A Deutsche Post további beruházásokra készül az orosz piacon. Klaus Zumwinkel, a Német Posta vezetôje bejelentette, hogy az elkövetkezendô években a DHL 250 millió dollárt (195 millió eurót) fordít beruházásokra az orosz üzleti területen elsô negyedévében a DHL Oroszország küldeményforgalmi volumene 30%-kal nôtt. Különösen erôs növekedés volt tapasztalható az expressz- és légi szállítás területén. A Svájci Posta Ázsiában terjeszkedik A Swiss Post nemzetközi üzletága, a Swiss Post International (SPI) új ázsiai leányvállalata az SPI Singapore, ami Szingapúrban, Malayziában és Hongkong-ban mûködik és az SPI termékeit kínálja az ázsiai piacon. Ezzel az SPI versenypozíciója megerôsödött a határokon átlépô levél szegmens piacán. Ázsia a gyors gazdasági növekedésnek köszönhetôen jelentôs nagyságú fejlôdési lehetôséget jelent a postai piacon. A Lengyel Posta meg akarja tartani pozícióját A Poczta Polska lépéseket tesz annak érdekében, hogy még a 2009-es postai liberalizálás elôtt kiûzze a rivális versenytársakat a piacról. Az államilag ellenôrzött vállalat jelenleg a levél és üdvözlôlap kézbesítés területén rendelkezik monopóliummal, 6 milliárd lengyel zlotyi (kb. 409,5 milliárd forint) értékben. A Poczta Polska nem tud hatékonyan versenyezni a CEP (futár, expressz és csomag) piac résztvevôivel, aminek eredményeképp a piaci részesedése ezen a területen 100%-ról 3%-ra csökkent. A UPS Polska vezérigazgatója, Krzysztof Zdziarski elismerte, hogy vállalata hamarosan betör a levélkézbesítési piacra is, amint arra lehetôség adódik. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy a Poczta Polska-nak a közeljövôben nem kell azért harcolnia, hogy a jelenlegi pozícióját fenntartsa, hiszen azoknak a vállalatoknak, amelyek egy állami felügyelet alatt mûködô monopóliummal kívánnak versenybe szállni, több száz millió zlotyit kellene költeni a hivatali hálózat kialakítására, az alkalmazottakra és a szükséges gépesítésre. A Svájci Posta is részvénytársasággá alakulhat NEMZETKÖZI POSTAI HÍREK A Szövetségi Tanács megbízta Moritz Leuenbergert, a Környezeti, közlekedési, energiaügyi és kommunikációs tárca vezetôjét, hogy dolgozza ki a Svájci Posta 2007-es részvénytársasággá történô átalakításának projektjét. A megbízás értelmében a postai piac liberalizációjának szakaszait is meg kell határoznia. A Szövetségi Tanács megerôsítette, hogy szándékukban áll a svájci La Poste küldeményszállítási monopóliumának fokozatos megszüntetése. A sárga óriás kizárólagos joga áprilistól már csak a 100 grammnál kisebb súlyú küldeményekre terjed ki. A Japán Posta még több alkalmazottat foglalkoztat a privatizációt követôen A Japan Post Corp. a japán postai rendszer privatizálásával kapcsolatban az alkalmazotti létszám növelését is tervbe vette, bár ez ellent mond a 2007 októberében kezdôdô privatizáció legfôbb célkitûzésének, a racionalizációnak. Az eddigi tervek szerint a privatizáció után kialakításra kerülô új üzleti területek között szerepel a hitelkártya üzlet és a magán biztosítók által ajánlott termékek értékesítése. A januárban megalakult Japan Post Corp.-t a Japán Posta privatizálásának elôkészítésére hozták létre, 32 33

20 DR. LOVÁSZI JÓZSEF ez a vállalat a jövô év októberében konszernné alakul. Akkorra a részvénytársaságot 4 részlegre bontják, ahol a tervek szerint az eddigi alkalmazotti létszámhoz képest 6000 fôvel több dolgozó, ember lesz alkalmazásban. A foglalkoztatottak létszáma a 133 ezer fôs postahivatali hálózati alkalmazottból, a 109 ezer fôs küldeményforgalmi cégbôl, a 12 ezer fôs postabanki, az 5500 fôs biztosítós és a Japan Post Corp. törzsállományába tartozó 4 ezer fôbôl áll. Az alkalmazottak számát azért kell megnövelni, mert a 4 részleg kialakítása során minden egységhez létrehozzák a megfelelô back-office divíziókat. Az Osztrák Posta tôzsdére vitelének pontos dátuma? A szerdánként megjelenô osztrák News hetilap értesülései szerint május 16-án elkezdôdik az Osztrák Posta 49%-os privatizációjának eljárási folyamata annak érdekében, hogy május 29-én a bécsi tôzsdére kerülhessenek a részvények. Mintegy 34,4 millió részvényt lehet majd jegyeztetni 15 és 20 euró közötti áron május 16-tól teszi közzé a hírt a News pénzügyi elemzôket idézve, akik szerint az ügylet millió eurót hozhat. A hírt nem erôsítette meg, de nem is cáfolta az Österreichische Post. Nagy a kereset az Osztrák Posta részvényei iránt Az ajánlati határidô végére az Osztrák Posta részvényeit az ársáv felsô határán rögzítették. Mind a belföldi, mind a külföldi befektetôk nagy érdeklôdést mutatnak az Österreichische Post jegyezhetô részvényei iránt. Ennek köszönhetô az ajánlati volumen nyolcszorosának lejegyzése. Az Osztrák Posta létszámából dolgozó vesz részt a dolgozói részesedési programban, ez a szám a jogosultak 51,4%-át jelenti. Nekik összesen részvényt osztanak ki, így az ajánlati volumen 5,4%-a kerül a dolgozókhoz. Jordánia privatizálja a postát Jordánia 1 milliárd USA dollár értékben privatizálja három nagyvállalatát, ami az állami adósságok visszafizetéséhez biztosít segítséget. Jordánia a Jordán Királyi Légitársaságot, az Aqaba Vasutat és a Jordán Postát szeretné még idén privatizálni. A privatizáció a kormány gazdasági reformprogramjának részét képezi, amelynek célja az, hogy az országot a külföldi befektetôk számára vonzóvá tegyék év végére további 13 vállalat privatizálása van tervbe véve. A programot fokozatosan vezetik be a cégek átszervezése segítségével, új törvények bevezetésével és új kereskedelmi cégek megalapításával. A jordán kormány a reform programok felgyorsítására törekszik, amelynek célja a gazdaság versenyképességének javítása és a befektetôk privát szektorba vonzása. Non-stop postahivatalok Románia nagyobb városaiban május 16. éjszakától Románia több nagyvárosában egy postahivatal állandóan nyitva tart. A Román Posta vezetôsége azzal indokolta ennek az intézkedésnek a szükségességét, hogy nagyon sokan annyira elfoglaltak, hogy csak a késô esti órákban vagy az éjszaka folyamán érnek rá elmenni a postára, hogy levelet adjanak fel, csomagot vegyenek fel, vagy éppen pénzt utaljanak át. Éppen ezért valamennyi állandóan nyitva tartó hivatalban minden szolgáltatás igénybe vehetô lesz éjszaka is. A programban jelenleg a Kolozsvár 1-es, a Brassó 1-es, Temesvár 1-es, a Bukarest 37-es, Ploieşti 1-es, a Craiova 1-es, a Bákó 3-as, a Iaşi 9-es, a Galac 1-es és a Konstanca 1-es postahivatalok lettek kijelölve. Éjszaka 23:30 és 1 óra között azonban semmiféle olyan mûveletet nem tudnak elvégezni, amelyhez a számítógépes rendszer szükséges, mivel ekkor frissítik az adatbázist. Ötven új postapont nyílik a Belga Postánál A belga La Poste-nál bejelentették, hogy elkezdôdik az új postapontok kialakításának végsô fázisa. Külsô partnerekkel való együttmûködésrôl van szó, amelyek árusítási területükön postai termékeket is értékesítenek. Közbeszerzési pályázat alapján hat olyan partner került kijelölésre, amelyeknek a hálózata lefedi Belgium teljes területét (SNCB, Delhaize, Press Shop, Fortis, Carrefour, Cora). A keretszerzôdések elkészültek ezekkel a cégekkel, amelyek mindnyájan meghatározó szereplôi saját tevékenységi területüknek. Mostantól kezdôdôen a La Poste fokozatosan kijelöli azokat a földrajzi területeket, ahol postapontokat kíván felállítani. Meg fogják vizsgálni azt is, hogy az adott területen milyen partner a legalkalmasabb a helyi igények kielégítésére. Még helyi, kisebb partnerek jelentkezését is várják. Létrejön a kínai Postabank NEMZETKÖZI POSTAI HÍREK április 3-i Nemzetközi Hírlevelünkben már írtunk arról, hogy tervezik egy postabank létrehozását Kínában. A kínai Államügyi Tanács jóváhagyta az új bank, a Postabank magalapítását, melynek fô feladata a postahivatalokban forgalomban lévô takarékbetétek kezelése. Az új bank alapvetô pénzügyi szolgáltatásokat nyújt majd a több milliós vidéki lakosságnak. Kormánytervek szerint a nemzeti postai rendszer három szektorra lesz felosztva: postai szabályozó testületre, postai szolgáltatások területére és postabanki ágazatra. A Svájci Postát törvény kötelezi vidéki munkahelyei fenntartására A Nemzeti Tanács különleges záradékot illesztett be a Postatörvénybe, mely arra kötelezi a sárga óriást, hogy tartsa fenn decentralizált mûködési struktúráját, a régiókban lévô munkahelyeket és s vidéki tanulóhelyeket is. Ez a legtöbb kanton igénye, s a közszolgáltatónak ezt kell figyelembe venni. Ez a záradék hosszú távon megnehezítheti a Svájci Posta helyzetét a konkurensekkel szemben, akiknek ilyen jellegû törvényi kötelezettségük nincs. Négy nagy európai posta a 2009-es teljes liberalizáció mellett áll A holland, a svéd, a finn és a német nemzeti posták vezérigazgatói az európai postai piac 2009-re tervezett teljes megnyitása mellett foglaltak állást