ORDO: COLEOPTERA - BOGARAK

Átírás

1 350 ezer faj ORDO: COLEOPTERA - BOGARAK az élővilág legváltozatosabb rendje igen fejlődő- és alkalmazkodóképesek holometamorfózis, hipermetabólia TESTFELÉPÍTÉS 10 db, KöT, UT, P 10 potroh sz., pehúzódik

2

3

4 REPÜLÉS

5 SUBORDO: ADEPHAGA - FUTÓBOGÁR-SZABÁSÚAK család: Cicindelidae homokfutrinkák, cingolányok gyors mozgásúak rágójuk és szemeik nagyok, kitűnően vadásznak nyílt területeken élnek lárva: lakócső (40 cm); zárás fej+nyakpajzs Mezei homokfutrinka (Cicindela campestris) L: 2-3 évig

6 család: Carabidae - futrinkák vagy futóbogarak VÉDETT! VÉDETT! a lombkoronaszintben vadásznak bábokra, hernyókra egy kifejlett bogár két év alatt kb zsákmányt öl (nőstény hernyót főként) L: ált. campodeoid típ. Aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta) Kis bábrabló (Calosoma inquisitor)

7 VÉDETT! VÉDETT! Bőrfutrinka (Carabus coriaceus) a legnagyobb közép-európai futóbogár röpképtelen tápláléka: csigák, hernyók, bogarak, giliszták VÉDETT! Rezes futrinka (Carabus ullrichi) a hímek első lábfejízei megvastagodottak különösen nyílt alföldi területeken gyakori ragadozó, de lédús gyümölcsöket is fogyaszt Ragyás futrinka (Carabus cancellatus) szárnyfedőinek csúcsa előtt fog látható nyílt területeken is előfordul

8 VÉDETT! Kerti (aranypettyes) futrinka (Carabus hortensis) szárnyfedőin 3-3 sor bemélyedő aranyos gödröcske van VÉDETT! Kék futrinka (Carabus violaceus) elsősorban erdei faj főként csigákkal táplálkozik VÉDETT! Ligeti futrinka (Carabus nemoralis) szárnyfedőin fekete gödröcskék vannak hegy- és dombvidéki faj Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) az imágó és lárva is fűfélék levelét fogyasztja a lárva (csócsárló féreg) föld alatti járatban él

9 Pöfögő futrinka

10 család: Gyrinidae - keringőbogárfélék első lábuk hosszú, a többi rövid úszólábbá módosult a víz tetején keringenek kettéosztott szem bábbölcső szárazföldön L: tracheakopoltyú P-on jól repül Közönséges keringőbogár (Gyrinus natator)

11 család: Dytiscidae - csíkbogárfélék a hímek első lábfeje tapadókoronggá alakult petéket fűrészes tojócsővel vízinövényekbe lárvája falánk ragadozó, ebihalat és halivadékot is zsákmányol L. rágó üreges, bénítóanyag Szegélyes csíkbogár (Dytiscus marginalis)

12 SUBORDO: POLYPHAGA - MINDENEVŐK PALPICORNIA - CSIBORALKATÚAK család: Hydrophilidae - csíborfélék növényekkel dúsan benőtt állóvizekben él, növényevő jól úszik, alkonyatkor repül levegő hasi szőrök közé peték tokba L. ragadozó Közönséges óriáscsíbor (Hydrous piceus)

13 STAPHYLININEA - HOLYVAALKATÚAK Staphylinidae - holyvafélék L. hangyabolyban; doppingszer légybábban; 100X méretkül. Aranysújtásos holyva (Staphylinus caesareus) kiválóan repül, ragadozó trágyában élő rovarokat és azok lárváit fogyasztja legelőkön és földutak mentén gyakori Parti holyva (Paederus sp.) Bűzös holyva (Ocypus olens) legnagyobb termetű holyvánk nedves helyeken fordulnak elő

14 Parti holyva

15 Silphidae - dögbogarak Necrophorinae Közönséges temetőbogár (Necrophorus vespillo) SZF rövid P. vége szabad csáb bunkós Fekete temetőbogár (Necrophorus humator) elássák a kisebb dögöket petéiket a döghöz vezető járat falába rakják a kikelő lárvák kezdetben előemésztett táplálékot kapnak

16 Silphinae hát-hasi lapítottság nyakpajzs széles csápvég alig szélesedik ki Közönséges dögbogár (Sylpha obscura) mind a lárva, mind a kifejlett bogár ragadozó főleg csigákat és rovarokat fogyaszt Vörösnyakú dögbogár (Oeceoptoma thoracica) dögön, rothadó növényi anyagon, gombán él

17 Négypettyes hernyórabló (Xylodrepa quadripunctata) tölgyerdők lombkoronájában gyakori csupasz hernyókkal táplálkozik Barna répabogár (Blithophaga opaca) a lárva kikelés után nyomban nekilát a répa palánták fogyasztásának az imágó a nagyobb répaleveleket rágja

18 Histeridae - sutabogárfélék Közönséges sutabogár (Hister quadrimaculatus) ragadozók más rovarok lárváival táplálkoznak dögben, ürülékben, fakéreg alatt, korhadó növényi részek között élnek

19 ÖREGCSALÁD: LAMELLICORNIA - LEMEZESCSÁPÚAK Lucanidae - szarvasbogárfélék VÉDETT! Szarvasbogár (Lucanus cervus) a legnagyobb európai bogárfaj lárvája öreg tölgyek tuskóiban, évekig fejlődik a kifejlett bogár a tölgyek kicsorgó nedvével táplálkozik VÉDETT! Kis szarvasbogár (Dorcus parallelopipedus) az ivari dimorfizmus kevésbé szembetűnő lárvája korhadó lombos fákban fejlődik

20 Scarabaeidae - ganéjtúrók Trágyabogarak (Ontophagus sp.) trágyában tömegesek Tavaszi ganéjtúró (Geotrupes vernalis) a trágya alá függőleges járatot ás, erdőkben közönséges Ganéjbogarak, esőbogarak (Aphodius sp.) mezőkön, legelőkön nagy számban fordulnak elő, fontos talajjavító fajok

21 Óriás ganéjtúró/nagy galacsinhajtó (Scarabeus affinis) VÉDETT! Lőcslábú galacsinhajtó (Sisyphus schaefferi) lárvája számára patások ürülékéből galacsint formál, majd elássa, ebből táplálkozik részben ő, részben az utódai északkelet-mediterrán faj, amely hazánkban az alföldi homokos területeken él domború testű, igen hosszú lábú bogár domb- és hegyvidékeinken mindenfelé előfordul népessége mára igencsak megfogyatkozott

22 VÉDETT! Holdszarvú bogár (Copris lunaris) növényevő Nagyfejű csajkó (Lethrus apterus) fél méter mély járata falába galambtojásnyi lárvakamrákat készít és azokba fiatal hajtásokat, leveleket hord. ivadékai számára a föld alatt készített kamrában körte alakú trágya galacsinokat formál és ezekbe petézik a petéket a lárvák kikeléséig őrzi, közben a saját maga számára készített galacsinból táplálkozik hazánkban mindenfelé előfordulhat

23 Melolonthidae - cserebogarak alcsalád: Melolonthinae - cserebogarak Májusi cserebogár (Melolontha melolontha) legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogarunk április végétől júniusig időnként tömegesen rajzik táplálékában nem válogat Csapó cserebogár (Polyphylla fullo) legnagyobb termetű cserebogár fajunk 4 évig fejlődő lárvája lombosfákat és feketefenyőt, valamint lágyszárúakat pusztít

24 Áprilisi cserebogár (Holochelus (Rhizotrogus) aequinoctialis) a hím csáplegyezője hosszabb a csápostornál Zöld cserebogár v. Nagy finácbogár (Anomala vitis) április-májusban rajzik gyakori faj

25 alcsalád: Cetoniinae - virágbogarak Tropinota hirta bundás virágbogár rózsafélék virágain rág, de fák kicsorgó nedvét is szívesen felnyalja Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) áprilistól októberig repül lárvája fakorhadékban, komposztban vagy hangyabolyban fejlődik két éven át, miközben korhadékot eszik

26 alcsalád: Dynastinae - óriásbogarak VÉDETT! Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis) lárvái öreg tölgyfák belsejében, fatörzsben vagy komposztban 4-5 évig fejlődnek szarvasbogárhoz hasonlóan népessége hazánkban erősen megritkult

27 MALACODERMATA LÁGYBOGÁRALKATÚAK Lampyridae - szentjánosbogár-félék hím szárnyas, a nőstény csökevényes szárnyú, lárvaszerű a zsírszövetekben felhalmozódó luciferin a levegőn luciferáz hatására oxi-luciferinné alakul, miközben fény keletkezik (2 % hő) sázö (5180 A) na-vö (6580 A) Szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) elsősorban az Alföldön, nedves réteken, ártéri erdőkben, mocsaras területeken él

28 Szentjános bogár

29 Cantharidae - lágybogárfélék a lárva és a kifejlett bogár egyaránt ragadozó Közönséges lágybogár (Cantharis fusca) napsütéses időben gyakran tartózkodik virágokon, fákon L: hóféreg

30 Malachidae - bibircsesbogár-félék Bibircsesbogár (Malachius aeneus) fémzöld, szárnyfedői végén sárgásvörös folttal napfénykedvelő, fűféléken, virágokon található, országszerte mindenfelé.

31 HETEROMERA - FELEMÁS LÁBFEJÍZES BOGARAK Meloidae - nünükék vagy hólyaghúzó bogarak Kék nünüke (Meloë violaceus) szárnyfedői csökevényesek nedves réteken, földeken él, fűvel táplálkozik, tavasszal országszerte gyakori támadójára kantaridin tartalmú nedvet bocsát 0,03g tiszta kantaridin már az emberre is halálos! a legismertebb kantaridin tartalmú faj, átható, erős szaga van Kőrisbogár (Lytta vesicatoria) imágója az orgona, a fagyal, és kőrisfajok levelét rágja lárvája méhek föld alatti fészkében fejlődik.

32 Tenebrionidae - gyászbogarak trópusokon teljesen fehér (kitin) fajok is Bűzbogarak (Blaps sp.) korhadó növényi anyagokkal táplálkoznak veszély esetén kellemetlen szagot árasztanak Közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) jelentős készletkártevő a természetben fák kérge alatt, odvakban, falisztben, nagyobb madarak fészkében fordul elő Sároshátú gyászbogár (Opatrum sabulosum) szárnyfedőire földszemcsék rakódhatnak, ezáltal jól álcázza magát talajlakó, száraz területeken, szántóföldek környékén különösen gyakori

33 Sivatagi gyászbogár

34 Mordellidae - marókák Marókák (Mordellidae) apró, selyemfényű, fekete bogarak lárvájuk korhadt fában él az imágók virágokon gyakoriak

35 DIVERSICORNIA KÜLÖNBÖZŐCSÁPÚAK Elateridae - pattanóbogarak hosszúkás bogarak, csápjuk fűrészes vészhelyzetben elpattannak a helyszínről főként növényevők a lárva talajban fejlődik, kitinpáncélja kemény (drótféreg)

36 Buprestidae - díszbogarak Virág díszbogarak (Anthaxia sp.) apró, csillogó, fémfényű fajok színezetük gyakran ivari dimorfizmust mutat virágokon, száradó fákon, különösen meleg, napsütéses időben láthatók.

37 Anobiidae - álszúk lárváik általában a teljesen elhalt, kiszáradt faanyag belsejében rágnak járatokat (ellentétben a szúbogarakkal, amelyek a frissen elhalt, még nedves fákban szinte mindig csak a léger alatt élnek) egyes fajok az épületfát és a bútorokat is Halálórája (Anobium pertinax) megtámadják a szúette bútor valójában az álszúk aktivitásának terméke!

38 Dermestidae - porvák, szalonnabogarak Pusztító múzeumbogár (Anthrenus verbasci) Szalonnaporva (Dermestes lardarius) nagyon gyakran találhatók zoológiai gyűjteményekben gyógynövény gyűjteményeket, tésztát, lisztet, méhkaptárakban a lépet, selyemhernyó tenyészetet stb. károsíthatnak az arzénnal kezelt madár és emlős bőrök sincsenek előlük teljes biztonságban lárva különféle élelmiszeren (füstölt húsokon, szalonnán...) fejlődik eredetileg Európából származik, de az egész világon széthurcolták

39 Byrrhidae - kávébogarak néhány faj megjelenése a kávészemre emlékeztet Labdacsbogarak (Byrrhus sp.) néhány faj megjelenése a kávészemre emlékeztet a hasoldalon mélyedések találhatók, ahová veszély esetén végtagjaikat be tudják húzni (tanatózis) korhadó avarban, mohapárnák alatt, egyes fajok pedig vízparti kövek alatt élnek

40 Coccinellidae - katicabogarak, katókák a lárva és az imágó is hasznos levél- és pajzstetűirtó Kétpettyes (változékony) katica (Adalia bipunctata) Hétpettyes katica (Coccinella septempunctata) szinte mindenhol közönséges a lárva növényi tetvekkel, az imágó lisztharmat gombákkal táplálkozik Füstkaták (Halyzia sp.)

41 Lucernaböde (Subcoccinella vigintiquatorpunctata) 22pettyes katica Psyllobora vigintiduopunctata a lárva és az imágó is növényevő Harmonia axyridis harlekinkatica Lisztharmatgombákkal táplálkozik. Magyarországon vizenyős rétek szegélyén közönséges.

42 PHYTOPHAGA LOMBFALÓK Chrysomelidae - levélbogarak változatos alak, monofágok Közönséges spárgabogár (Crioceris asparagi) Sásbogarak (Donacia sp.) lárváik víz alatt fejlődnek, a levegőt a tápnövényből nyerik, úgy, hogy a potroh végét a növénybe szúrják és a szövetek közti levegőt hasznosítják a lárva álcázásként ürülékével borítja be testét Zömökbogarak (Cryptocephalus sp. fejüket az előtor gyakran eltakarja virágokon gyakoriak

43 Burgonyabogár (kolorádóbogár) (Leptinotarsa decemlineata) őshazája az észak-amerikai Colorado állam volt, ahol a vadon növő Solanum rostratumon élt 15 év alatt az egész Egyesült Államokban elterjedt és nemsokára Európában is burgonyán kívül paradicsomot és beléndeket is fogyaszt természetes ellenségei a futóbogár lárvák és a madarak

44 Csalán levélbogár (Dlochrysa fastuosa) csalánon és ajakosok levelén gyakori Barna olajosbogár (Galeruca pomone) meleg területeken a fűszintben gyakori

45 Nagy nyárlevelész (Melasoma populi) viszonylag nagytermetű, szárnyfedői vörösek, nyakpajzsa fémes fekete, fűz és nyár levelét rágja Margaréta levélbogár (Chrysomela graminis) fémes zöld színű, fészkeseken, különösen margarétán gyakori

46 Pajzsbogarak (Cassida sp.) a lárvák testvégén farokvilla található, amelyre rágyűrik levetett lárvabőrüket, ürüléküket erre rákenik, majd a villát előrecsapják, ezáltal kis ürülékcsomóra emlékeztetnek, így rejtőznek el a ragadozók elől

47 Halticinae - földibolhák alcsaládja Bruchidae - zsizsikfélék Borsózsizsik (Bruchus pisorum) Észak-Amerikából hurcolták szét az egész világra a borsó az egyedüli tápnövénye évente egy nemzedéke van a nőstény petéit a zöld borsóhüvelyre rakja tavasszal a kifejlett bogár hagyja el a borsószemet

48 Cerambycidae - cincérek Hegedülő csercincér (Prionus coriarius) lárvája öreg, korhadó fák gyökerei között, rönkökben 3 évig fejlődik Virágcincérek (Leptura sp.) lárváik korhadó fákban fejlődnek sokuk életmódja ismeretlen mindegy 20 fajuk él M.o.-n

49 Tölgyes tövisescincér (Rhagium sycpophanta) VÉDETT! Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) lárvái elhalt fák - főleg tölgy - kérge alatt fejlődnek, ott is bábozódnak az imágó május-júniusban repül, gyakran látható virágzó cserjéken, de főként fatörzseken az egyik legnagyobb európai cincérfaj lárvája öreg tölgyfák törzsében 3-4 évig fejlődik, az imágó fák kicsorgó nedvét nyalogatja állománya az öreg tölgyfák ritkulásával erősen lecsökkent

50 Kis hőscincér (Cerambyx scopolii) a lárva gyümölcsfákban és erdei lombosfákban 2 évig fejlődik az imágó viráglátogató ha megfogjuk, cincog Tűzcincér (Pyrrhidium sanguineum) bársonyos vörös színű, tűzifával együtt gyakran lakásokba is bekerül

51 Fekete gyalogcincér (Dorcadion aethiops) szárnyfedői összenőttek, mint az összes gyalogcincér fajnak, röpképtelenek száraz füves lejtőkön él Barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum) van fekete változata kötött talajú helyeken, szikeseken is Kétsávos gyalogcincér (Dorcadion pedestre) száraz gyeptársulásokban helyenként közönséges

52 VÉDETT! Gyászcincér (Morimus funereus) középhegységeink déli fekvésű bükköseiben fordul elő a lárva csak korhadt fával táplálkozik az imágó alkonyatkor aktív, de napközben is előjöhet, ilyenkor tuskókon pihen Nyolcsávos gyalogcincér (Dorcadion scopolii) alföldön és dombvidéken is száraz gyepek, legelők közelében

53 havasi cincér (Rosalia alpina) a Kárpátok bükköseiben általánosan elterjedt, hazánk középhegységeinek magasabb pontjain szórványosan fordul elő lárvája a bükkfa törzsében fejlődik VÉDETT!

54 RHYNCHOPHORA - ORMÁNYOSALKATÚAK Curculionidae - ormányosbogarak Hamvas vincellérbogár (Otiorrhynchus ligustici) a szőlő és lucerna kártevője a lárva a gyökereket, az imágó a föld feletti részeket rágja Kisbarkók (Sitona sp.) pillangósokon élnek a levelek szélén karéjokat rágnak Nagybarkók (Cleonus sp.) közepes méretűek több faj tápnövénye a répa

55 Gömbormányos (Cionus sp.) aprók, potrohuk gömbölyű ökörfarkkórón és görvélyfüvön élnek Levélormányos (Phyllobius sp.) ormányuk rövid fák és cserjék leveleit, bimbóit rágják mogyorón és más fákon élnek Elefántormányos (Balaninus sp.) lárváik makkban, gubacsban, mogyoróban

56 Apionidae - cickányormányosfélék testhosszuk mindössze 2-4 mm többnyire pillangósokon élnek Cickányormányos (Apion sp.)

57 Attelabidae - eszelényfélék Szőlőlevélsodró (Bytiscus betulae) gyümölcsfákon, szőlőn, egyéb fákon gyakori a nőstény a levelet összetekeri, aztán belepetézik

58 Ipidae (Scolytidae) - szúfélék Betűző szú (Ips typographus) tápnövényei a fenyőfélék beteg fákon gyakori, de elszaporodása esetén egészséges fákat is megtámad a fa kérge leválik, lombja megbarnul igen sok petét rak, néha 2 nemzedéke is van