Jász-Nagykun-Szolnok megye 50 legjelentősebb cége 2O1O

Átírás

1 50 legjelentősebb cége 1

2 Tisztelt Olvasó! tökéletes koreográfia évben 15. alkalommal jelenik meg a gazdaságát bemutató TOP 50 kiadvány, az APEH Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványaként. Célunk ebben az évben is az Észak-alföldi régió és gazdasági életének, illetve a megyét leginkább befolyásoló 50 társas vállalkozás tevékenységének bemutatása a társasági adóbevallások adatainak tükrében. Régiós szinten az adóalanyi kört és az adóbevételeket mutatjuk be. Megyei szinten a nettó árbevétel, az eredmény és létszámadatok, illetve a mérlegadatok és a hozzáadott érték elemzésével foglalkozunk. Bemutatjuk az 50 kiemelt vállalkozás hozzájárulását a megyei teljesítményekhez, nevesítve a tíz legnagyobb céget. A főbb jellemzőket kistérségi és nemzetgazdasági ágazati szinteken is értékeljük. A feldolgozóipar két nagy iparága a gépgyártás és az élelmiszeripar, valamint a kereskedelem, a mezőgazdaság és a könyvvizsgálók 10 legnagyobb vállalkozását külön fejezetben is bemutatjuk. Úgy gondoljuk, hogy egyike lenni a megye 50 legmeghatározóbb vállalkozásának érdem és megtiszteltetés. Bízunk benne, hogy e kiadvány hasznos információkat nyújt a megye gazdasági életének megismeréséhez, jövőbeni döntések megalapozásához. Ezúton gratulálunk a vállalkozások vezetőinek és dolgozóinak, hogy kiváló teljesítményükkel kivívták helyüket az 50 meghatározó vállalkozás között évben! K&H vállalati szolgáltatások Ahhoz, hogy egy együttmûködés zökkenômentes legyen, folyamatos összhangra és odafigyelésre van szükség. Hisszük, hogy Önnel együtt gondolkodva, lépésrôl lépésre haladva mindig megtaláljuk a legtökéletesebb megol dást pénzügyi igényeihez. Így olyan végeredmény születik, mellyel az Ön vállalata mindig elégedett lehet. Mi ebben a koreográfiában hiszünk. K&H Vállalati ügyfélszolgálat a K&H Vállalati ügyfélszolgálat az ISO 9001:2000 szabvány szerint mûködik Fazekas Jánosné dr. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Főigazgatóság Főigazgatója Dr. Sziráki András Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöke 2 50 legjelentősebb cége 3

3 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KIEMELT VÁLLALKOZÁSAI ÉVBEN, betűrendben Szerző: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága Szerkesztette: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Főigazgatósága Lektorálta: Dr. Nagy Tibor Miklós Grafikai tervezés: Hatás Reklámstúdió Kft. Szolnok, Koszorú u. 11. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Főigazgatóság és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös kiadványa ACCELL HUNLAND KFT. AGRIBRANDS EUROPE HUNGARY ZRT. ANTALIS HUNGARY KFT. BIGE HOLDING KFT. BSM MAGYARORSZÁG KFT. BUNDY KFT. CARRIER CR MAGYARORSZÁG KFT. CLAAS HUNGÁRIA KFT. CONTAREX AGROTECHNIKA KFT. CO-OP STAR ZRT. COOP SZOLNOK ZRT. DARÁZS KEVERŐ KFT. DEBRECENI CSOPORT KFT. DOMETIC ZRT. EAGLE OTTAWA HUNGARY KFT. ELECTROLUX LEHEL KFT. EMCON TECHNOLOGIES KFT. FERRO-PRESS KFT. GEOINFORM KFT. HOLLAND COLOURS HUNGARIA KFT. ILONA MALOM KFT. JÁSZAPÁTI MG. ZRT. JÁSZKUN VOLÁN ZRT. JÁSZ-PLASZTIK AUTÓCENTRUM KFT. JÁSZ-PLASZTIK KFT. KÓD KFT. KÖZÉPTISZAI MG. ZRT. MAGTÁR KFT. MÁV FKG KFT. MCHALE HUNGÁRIA KFT. METÁLPLASZT KFT. NAGYKUN-HÚS KFT. NIEF PLASTIC HUNGÁRIA KFT. PINCE KFT. RAMEXA ZRT. RUUKKI TISZA ZRT. SAMSUNG ZRT. LORENZ SHOE GROUP KFT. SZATMÁRI KFT. SZATMÁRI MALOM KFT. TISZA-COOP ZRT. TREND KFT. VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK ZRT. TÓSZEG KARCAG SZOLNOK SZOLNOK SZOLNOK JÁSZÁROKSZÁLLÁS JÁSZÁROKSZÁLLÁS TÖRÖKSZENTMIKLÓS KISÚJSZÁLLÁS JÁSZBERÉNY SZOLNOK JÁSZBERÉNY SZOLNOK JÁSZBERÉNY SZOLNOK JÁSZBERÉNY JÁSZÁROKSZÁLLÁS BUDAPEST SZOLNOK SZOLNOK SZOLNOK JÁSZAPÁTI SZOLNOK JÁSZBERÉNY JÁSZBERÉNY JÁSZBERÉNY KUNHEGYES SZOLNOK JÁSZKISÉR SZOLNOK JÁSZBERÉNY KUNHEGYES KUNSZENTMÁRTON JÁSZBERÉNY SZOLNOK JÁSZBERÉNY JÁSZFÉNYSZARU MARTFŰ JÁSZBERÉNY JÁSZBERÉNY SZOLNOK JÁSZBERÉNY SZOLNOK 7 TÁRSAS VÁLLALKOZÁS NEM JÁRULT HOZZÁ A NYILVÁNOSSÁGHOZ 4 50 legjelentősebb cége 5

4 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ BEMUTATÁSA I. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ BEMUTATÁSA 7 1. ADÓALANYI KÖR 7 2. ADÓBEVÉTELEK 7 II. AZ ADÓALANYI KÖR ALAKULÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN 8 III. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK ÉS A TOP 50 VÁLLALKOZÁSOK ADÓBEFIZETÉSEINEK ALAKULÁSA 10 IV. A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS JÖVEDELME MÉRLEGADATOK HOZZÁADOTT ÉRTÉK 25 V. A TOP 50 VÁLLALKOZÁS ADATAI MÓDSZERTAN KISTÉRSÉGENKÉNTI MEGOSZLÁS CSERÉLŐDÉSEK, POZÍCIÓVÁLTÁSOK A TOP 50-BEN GAZDASÁGI MUTATÓK ELEMZÉSE A TOP 50 VÁLLALKOZÁS ADATAI 43 AZ 50 LEGNAGYOBB VÁLLALKOZÁS 45 VI. ÁGAZATOK VERSENYE FELDOLGOZÓIPAR KERESKEDELEM MEZŐGAZDASÁG KÖNYVVIZSGÁLAT ADÓALANYI KÖR Az Észak-alföldi régióban év végén adószámmal rendelkező működő adóalanyt tartottunk nyilván, 2 %-kal többet a év véginél. (1. grafika) 1. grafika Az adóalanyi kör több mint felét az adószámos magánszemélyek adják, a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók több mint egyötöd-egyötöd részt képviselnek. A társas vállalkozások száma kismértékben növekedett, az egyéni vállalkozóké ettől nagyobb mértékben csökkent egy év alatt. A társas vállalkozások közel fele jogi személyiségű vállalkozás. Ezek meghatározó része korlátolt felelősségű társaság formájában működik. A jogi személyiség nélküli vállalkozások az összes társas vállalkozás valamivel több mint egyharmadát adják, számuk Közöttük a betéti társaságok emelkednek ki, melyekből több mint 15 ezer működik a régióban. A nonprofit szervezetek 17 %, a költségvetési szervezetek 2 % részaránnyal szerepelnek a társas vállalkozások között év végén nonprofit szervezet és költségvetési szervezet végzett tevékenységet az Észak-alföldi régióban. 2. ADÓBEVÉTELEK Az Észak-alföldi régióban működő adózók évben a kiemelt adó- és járulék-nemekben 560,9 milliárd Ft befizetést teljesítettek. A bruttó adó- és járulékbevételek 45 milliárd Ft-tal, 7,5 %-kal csökkentek évhez képest, valamennyi kiemelt adónemre teljesített befizetés elmaradt a bázis évitől. A befizetések közel felét a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás tette ki, egynegyedét általános forgalmi adó, több, mint egynegyedét személyi jövedelemadó befizetések adták. (2. grafika) 2. grafika 6 50 legjelentősebb cége 7

5 2009. évben 132,6 milliárd Ft kiutalás került teljesítésre az adózók felé, ennek 85 %-a általános forgalmi adóként, 10 %-a személyi jövedelemadóként, 5 %-a társasági adóként. A évi nettó adóbevétel 428,3 milliárd Ft volt, 12,3 %-kal kevesebb a évinél. (3. grafika) 3. grafika Az adónemenkénti összetételt nézve elmondható, hogy az általános forgalmi adó aránya csökkent, a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék részesedése emelkedett, a bevételek összegének csökkenése ellenére. A személyi jövedelemadó nettó bevétele 9,4 %-kal csökkent, évi összege 114,2 milliárd Ft volt. A társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás 6,3 %-kal maradt el a évitől, 254,6 milliárd Ft-ot tett ki. A társasági adóbevétel 21,5 milliárd Ft volt, 6,5 %-kal kevesebb az előző évinél. Az általános forgalmi adó nettó bevétele kevéssel haladta meg a bázis évi felét, a nagyarányú csökkenés egy gazdálkodóhoz köthető, melynek befizetéseitől függetlenül nézve az általános forgalmi adó bevételek emelkedtek évben. A társas vállalkozások gazdálkodási forma szerinti összetétele A társas vállalkozások jelentős része korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság formájában működik év végén korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság végzett tevékenységet a megyében. A társas vállalkozások 44 %-a jogi személyiségű vállalkozás, ebbe a körbe a korlátolt felelősségű társaságokon kívül 276 db vállalkozás tartozik. A jogi személyiség nélküli vállalkozások részaránya 35 %, ebben a körben a betéti társaságokon kívül 715 db szervezet működik. A jogi személyiségű vállalkozások száma 8 %-kal emelkedett, a jogi személyiség nélkül- ieké 6 %-kal csökkent évben. A nonprofit szervezetek 18 %-át, a költségvetési szervezetek 3 %-át alkották a társas vállalkozásoknak évben számuk csökkent, év végén 2 %-kal kevesebb nonprofit szervezet illetve 5 %-kal kevesebb költségvetési szervezet volt a év véginél. (5. grafika) 5. grafika II. AZ ADÓALANYI KÖR ALAKULÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Nemzetgazdasági ágazatonkénti megoszlás év végén a megyében adószámmal rendelkező adózó működött. Az adóalanyi kör közel felét adószámos magánszemélyek alkotják, a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók több mint egynegyed-egynegyed részt képviselnek. A társas vállalkozások és az adószámos magánszemélyek száma emelkedett, az egyéni vállalkozóké csökkent évben. (4. grafika) 4. grafika A megye társas vállalkozásainak több mint fele szolgáltatási tevékenységet végez, számuk megközelíti a hétezret. A második legnagyobb vállalkozási számú ágazat a kereskedelem, társasággal. Az építőipari szektorban tevékenykedő gazdálkodók száma meghaladja a feldolgozóiparban érdekelt vállalkozásokét. A mezőgazdasági szektorban 554 társas vállalkozás végez tevékenységet, a vendéglátóiparban és a szállításban közötti gazdálkodó tevékenykedik. A villamosenergia-iparban 39, a bányászatban 15 társas vállalkozás működik. (6. grafika) 6. grafika 8 50 legjelentősebb cége 9

6 Kistérségenkénti összetétel Jász-Nagykun-Szolnok megyében a társas vállalkozások 44 %-a a szolnoki kistérségben végzi tevékenységét, közel hatezer vállalkozás működik itt. Második legnagyobb vállalkozási számú kistérség a jászberényi, ahol a megyeszékhely 7. grafika vonzáskörzetében lévők felénél kevesebb vállalkozás van. A karcagi kistérségben a társas vállalkozások 10 %-a, a törökszentmiklósi és a tiszafürediben 7-8 %-a működik. Legkevesebb társas vállalkozás a mezőtúri kistérségben van. (7. grafika) TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA KISTÉRSÉGENKÉNT 2009 ÉV VÉGÉN (db) A i gazdálkodók évben kevesebb személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék befizetést teljesítettek a évinél. A személyi jövedelemadó bevétel 5,3 %-kal, a járulék bevétel 6,3 %-kal csökkent. Az általános forgalmi adó bevételekben szintén nagymértékű változás következett be, ami egy gazdálkodóhoz köthető, melynek évi kiemelkedő befizetését évben kiemelkedő visszaigénylés váltotta fel. Tőle elvonatkoztatva az adónem nettó bevétele növekedett a befizetések 6,5 %-os emelkedése és a kiutalások 4,3 %-os csökkenése révén. 8. grafika Személyi jövedelemadó befizetésük 9,6 milliárd Ft volt, az előző évivel azonos. Társadalombiztosítási járulék befizetésük 17,2 milliárd Ft-ot tett ki, a megyei csökkenéssel ellentétben növekedett, 3,4 %-kal haladta meg a évit. A megyei adózók általános forgalmi adóban 40,5 milliárd Ft befizetést teljesítettek és 39 milliárd Ft kiutalásban részesültek évben az általános forgalmi adó befizetések az előző évi kétharmadára estek vissza, a kiutalások több mint másfélszeresét tették ki a évinek. (9. grafika) 9. grafika III. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ADÓBEVÉTELÉNEK ÉS A TOP 50 VÁLLALKOZÁSOK ADÓBEFIZETÉSEINEK ALAKULÁSA A megye adózói évben a kiemelt adónemekben 126,3 milliárd Ft befizetést teljesítettek és 44,3 milliárd Ft kiutalásban részesültek. A nettó adóbevétel 81,9 milliárd Ft volt, melynek közel kétharmadát a társadalombiztosítási járulékok, több mint egynegyedét a személyi jövedelemadó bevételek tették ki. Az általános forgalmi adó bevétel aránya 2 %, a társasági adóé 7 % volt. (8. grafika) A megye személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék bevételeiben nagymértékű csökkenés következett be évben, annak következtében, hogy a Magyar Államkincstár régiós szervezetként működik év végétől, debreceni központtal. Ebből adódóan a megyei foglalkoztatottak jelentős részének jövedelme utáni adó és járulékkötelezettségek Hajdú-Bihar megyei bevételként jelennek meg. A megye 50 legjelentősebb vállalkozása a megyei nettó adóbevétel 15,6 %-ához járult hozzá évben, 12,8 milliárd Ft-tal. Befizetéseik az említett általános forgalmi adó változásból adódóan a évi kétharmadára csökkentek, a feléjük kiutalt adó 72 %-kal növekedett. Az Ötvenek általános forgalmi adó befizetése elmaradt kiutalásaik összegétől. 13,8 milliárd Ft befizetést teljesítettek és 30,3 milliárd Ft kiutalásban részesültek. A megyei befizetések egyharmadát teljesítették, és a kiutalás több mint háromnegyed része irányult feléjük. (10. grafika) legjelentősebb cége 11

7 10. grafika A megye társasági adó bevétele 5,6 milliárd Ft volt évben, a bázis évi háromnegyedére csökkent. Az Ötven legnagyobb vállalkozás befizetése 2,5 milliárd Ft-ot tett ki, a megyei átlagosnál nagyobb mértékben, 28,5 %-kal maradt el a évitől. Az Ötvenek a megye társasági adó bevételének 45 %-ához járultak hozzá. IV. A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYEI A kiadvány készítésekor a megyei székhellyel rendelkező vállalkozások adatait összegeztük, beleértve azon gazdálkodókat is, akik adóhatósági szempontból az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságához tartoznak. A társas vállalkozások közül a felsőoktatási intézmények kivételével, a költségvetési szervezetek nem alanyai a társasági adónak. A non-profit szervezetek (alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakás-szövetkezetek, egyházak) alanyai a társasági adónak, de vállalkozási tevékenység hiányában társasági adóbevallás benyújtására nem kötelezettek. Ezek az adózók egyszerűsített nyilatkozat benyújtásával teljesítik bevallási kötelezettségüket. Elemzésünk darab hibátlan társasági adóbevallás adatainak összegzéséből készült. Nélküle a megye társas vállalkozásai belföldi értékesítése 11,7 %-kal csökkent, exportja 10,5 %-kal maradt el a évitől. A évi export közel 50 milliárd Ft-tal volt kevesebb a évinél, a csökkenés közel fele két gazdálkodónál következett be 11 milliárd Ft-tal illetve 12 milliárd Ft-tal. A két cég exportja ezt követően is kimagasló a megyében. A évi értékesítés 51 %-a belföldre, 49 %-a külföldre irányult. (11. grafika) 11. grafika 12. grafika A évi nettó árbevétel nemzetgazdasági áganként eltérően alakult. A két meghatározó szektor az előző évhez hasonlóan a feldolgozóipar és a kereskedelem. A feldolgozóipar 1.326,3 milliárd Ft-os, 71 %-os részesedéséhez a már jelzett kimagasló nettó árbevételt elérő vállalkozás jelentősen hozzájárult, de nélküle nézve is a feldolgozóipar a legjelentősebb árbevételű ágazat. A feldolgozóipari vállalkozások értékesítése évben 6,1 %-kal meghaladta a évit, a kiemelt gazdálkodó árbevételét 20,3 %-kal emelte, az ágazat többi vállalkozásánál 9,3 %-os, 56 milliárd Ft-ot kitevő árbevétel csökkenés következett be. (12. grafika) 1. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE A i társas vállalkozások évben 1.865,2 milliárd Ft nettó árbevételt realizáltak, ami 0,3 %-kal kevesebb a évinél. Az értékesítés 42 %-át egy gépgyártással foglalkozó vállalkozás adta, mely évben árbevételét ötödével, 132 milliárd Ft-tal növelte. Nélküle nézve a megye társas vállalkozásai 11,3 %-kal kevesebb árbevételt realizáltak a évinél. A jelentős mértékű csökkenés ellenére a vállalkozások egy része növelte értékesítési forgalmát. A belföldi értékesítés évi folyóáron mért összege 958,7 milliárd Ft volt, 4,8 %-kal több a évinél. Az exportértékesítés ezzel szemben 5,2 %-kal 906,5 milliárd Ft-ra csökkent. Mindkettőt jelentősen befolyásolta az említett gazdálkodónál bekövetkezett változás legjelentősebb cége 13

8 A kereskedelem évi árbevétele 296,2 milliárd Ft volt. Az ágazat a legnagyobb mértékű árbevétel csökkenést szenvedte el, értékesítése 62,8 milliárd Ft-tal, 17,5 %-kal csökkent évhez viszonyítva. A visszaesés közel 40 %-ához egy kiemelt társaság 24,4 milliárd Ft-tal járult hozzá, melynek árbevétele közel ötödére csökkent. A villamosenergia-ipar és a szolgáltatás ágazatok értékesítése növekedett évben. A villamosenergia-, gáz-, víz-, gőzellátási ágazatban 10 %-os növekedés volt, a szektor vállalkozásainak 70 %-a növelte értékesítését, együttesen több mint 900 millió Ft-tal. A szolgáltató vállalkozások értékesítése 2,3 %-kal 67,9 milliárd Ft-ra emelkedett. Az építőiparban gazdálkodók árbevétele 12 %-kal esett vissza. A 7 milliárd Ft-os csökkenésből 4 milliárd Ft-ot három társaság együttes árbevétel kiesése okozta. 13. grafika A szállítás, raktározás értékesítése közel 17 %-kal csökkent. A mezőgazdaság és a vendéglátás vállalkozásai 5,2 milliárd Ft-tal illetve 0,9 milliárd Fttal kevesebb árbevételt realizáltak a évinél. A belföldi értékesítés a feldolgozóiparban, a villamosenergia-iparban és a szolgáltatásban növekedett, a többi ágazatban csökkent. Az export a szolgáltatás kivételével valamennyi ágazatban csökkent. A belföldi értékesítés ágazatonkénti alakulását tekintve a feldolgozóipar és a kereskedelem részaránya jelentős. A feldolgozóipar belföldi forgalma 37,3 %-kal növekedett a évi 320,5 milliárd Ft-ról 440 milliárd Ft-ra. A évi árbevétel közel felét, 209 milliárd Ft-ot a már említett gépipari vállalkozás realizálta. Tőle elvonatkoztatva a feldolgozóipari vállalkozások belföldi értékesítése 9,2 %-kal, 23,4 milliárd Ft-tal csökkent évben. (13. grafika) A kereskedelem belföldi értékesítése 17,2 %-kal esett vissza, 284,7 milliárd Ft volt a évi 343,8 milliárd Ft-tal szemben. Az export 98 %-át a feldolgozóipar bonyolította, 886,3 milliárd Ft összegű kivitelének két harmadát egy társaság bonyolította 573,3 milliárd Ft értékben. Nélküle a feldolgozóipari cégek exportja 9,4 %-kal, 32,5 milliárd Ft-tal csökkent. A kereskedelem exportja a belföldi forgalmat meghaladóan 24,3 %-kal csökkent. Az ágazat export aránya csekély, értékesítésének 4 %-a irányul külföldi piacokra. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeriparban, a vegyi-, gumiiparban és a gépgyártásban növekedett az értékesítés. A gépgyártás árbevétele 94,8 milliárd Ft-tal nőtt, melyhez a kiemelt gazdálkodó 132 milliárd Ft-os növekménnyel, a többi vállalkozás együttesen 37,2 milliárd Ft-os csökkenéssel járult hozzá. Az értékesítés iránya átrendeződött, a belföldi értékesítés közel kétszeresére emelkedett, az exportértékesítés 4,4 %-kal csökkent. A vegyi-, gumiipar értékesítése 10 %-kal növekedett, az élelmiszeriparban 9 %-os volt a dinamika. A fa-, papíripar árbevétele évben közel felére esett vissza. Az árbevétel kiesés 68 %-át a belföldi értékesítés, 32 %-át az export csökkenése okozta. A megyei gazdálkodók átlagosan 283 millió Ft árbevételt mutattak ki. A társas vállalkozások többségének igen kis össszegű értékesítése volt. Több mint egytizedüknek 1 millió Ft alatti árbevétele volt. Egyharmaduk 1-10 millió Ft közötti árbevételt realizált. E két kör a megyei árbevétel mindössze 0,6 %-át adta. A vállalkozások közel egy harmadának 10 és 50 millió Ft közötti árbevétele volt, 17 %-a millió Ft közötti árbevételt mutatott ki. 250 millió Ft-ot meghaladó értékesítése 483 gazdálkodónak volt. Az 1 milliárd Ft feletti árbevételt realizáló 128 gazdálkodó biztosította a megyei nettó árbevétel 81,7 %-át. (14. grafika) 14. grafika legjelentősebb cége 15

9 Adózás előtti eredmény A i társas vállalkozások évi adózás előtti eredménye 77,5 milliárd Ft volt, 71,1 %-kal, 32,2 milliárd Ft-tal haladta meg a évit. A nagymértékű növekedésben jelentős szerepe volt egy gazdálkodónak, amelynek adózás előtti eredménye 33,7 milliárd Ft-tal emelkedett. Nélküle a megye többi vállalkozása együttesen 3,6 %-kal kevesebb eredményt realizált a évinél. Az adózás előtti eredmény meghatározó eleme az üzemi (üzleti) eredmény, a másik két kategória, a pénzügyi és a rendkívüli eredmény súlya kisebb évben mindhárom eredménykategóriában növekedés következett be. Az adózás előtti eredmény növekedéséhez az üzemi (üzleti) eredmény 30,7 milliárd Ft-tal, a rendkívüli eredmény 0,8 milliárd Ft-tal, a pénzügyi eredmény 0,7 milliárd Ft-tal járult hozzá. (15. grafika) 15. grafika A évi üzemi (üzleti) eredmény 79,8 milliárd Ft-ra emelkedett, 30,7 milliárd Ft-tal haladta meg a évit. Ebből 29,9 milliárd Ft növekedést a már említett gépipari vállalkozás ért el. Tőle függetlenül nézve a megyei vállalkozások együttes üzemi (üzleti) eredménye 1,8 %-kal haladta meg a bázis évit évben a gazdálkodók 43 %-a javított előző évi üzemi eredményén. A vállalkozások évet évhez hasonlóan negatív pénzügyi eredménnyel zárták. A veszteség összege csökkent évben, a évi -7,4 milliárd Ft pénzügyi eredmény -6,8 milliárd Ft-ra mérséklődött. A pénzügyi eredményt kimutató vállalkozások 40 %-a mutatott ki nyereséget, 10,9 milliárd Ft-ot, nagyobb részben veszteséget realizáltak, együttesen 17,7 milliárd Ft-ot. A pénzügyi eredmény pozitív változásához hozzájárult a vállalkozások által fizetett kamatok csökkenése, illetve a kapott kamatok növekedése. A fizetett kamatok a évi 17,6 milliárd Ft-ról évben 14,7 milliárd Ft-ra csökkentek, a kapott kamatok 8,9 milliárd Ftról 10,6 milliárd Ft-ra emelkedtek. A két év közötti változás 4,6 milliárd Ft-tal javította a pénzügyi eredményt. A rendkívüli eredmény a évi 3,6 milliárd Ft-ról évben 4,4 milliárd Ft-ra emelkedett. A bevallást benyújtók nyolcada mutatott ki rendkívüli eredményt, közülük 475 gazdálkodó nyereséget, 500 vállalkozás veszteséget. 2. VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNYEK évben a i társas vállalkozások 57 %-a nyereségesen, 37 %-a veszteségesen működött, 6 % nulla eredményt mutatott ki. Nyereséges gazdálkodók száma és aránya csökkent, a veszteségesen és nulla eredménnyel működőké nőtt az előző évhez képest. (16. grafika) 16. grafika Az adózás előtti eredmény nemzetgazdasági ágazatonként A nemzetgazdasági ágazatok közül a legmagasabb adózás előtti eredményt a feldolgozóipari vállalkozások érték el, a megye adózás előtti eredményéhez 86,8 %-ban járultak hozzá. A szolgáltatást Az adózás előtti eredmény növekedése főként a nyereség növekedésének köszönhető, melynek összege az előző évi közel másfélszeresére 99,2 milliárd Ft-ra emelkedett. A veszteség csökkenés szintén hozzájárult az eredmény kedvező arányú elmozdulásához. (17. grafika) 17. grafika Az adózás előtti nyereség 28,8 milliárd Fttal nőtt évben, ehhez egy gazdálkodó 33,7 milliárd Ft-tal járult hozzá. A megye többi gazdálkodója együttesen 4,9 milliárd Ft-tal kevesebb nyereséget mutatott ki a évinél. végzők a megyei eredmény 5 %-át, a mezőgazdasági szektorba tartozók 4,1 %-át adták. (1. táblázat) legjelentősebb cége 17

10 1. táblázat Az ágazatok közül legnagyobb arányban, 64 %-ban a villamosenergia-iparban voltak nyereséges vállalkozások. A legtöbb társaságot magában foglaló szolgáltatási szektorban a vállalkozások 59 %-a működött nyereségesen. 18. grafika A feldolgozóipari cégek 61 %-a, a mezőgazdaságban tevékenykedők 60 %-a, az építőipar 58 %-a, a szállítmányozók 56 %-a és a kereskedők 54 %-a realizált pozitív eredményt. A nyereségesen gazdálkodók aránya a vendéglátásban a legalacsonyabb, itt a cégek nagyobb része veszteségesen működik. (18. grafika) Az adózás előtti eredmény négy ágazatban emelkedett, öt ágazatban csökkent. A feldolgozóipari-, és a villamosenergia-ipari vállalkozások adózás előtti eredménye dinamikusan növekedett, mindkét ágazatban megközelítette a bázis évi háromszorosát. A feldolgozóipari vállalkozások adózás előtti eredménye a évi 22,8 milliárd Ft-ról 67,2 milliárd Ft-ra emelkedett. A nyereség közel kétszeresére nőtt, a veszteség felére csökkent. A 44,4 milliárd Ft eredménynövekedéshez egy gazdálkodó 33,7 milliárd Ft-tal járult hozzá, az ágazat többi gazdálkodójának eredménye 10,7 milliárd Ft-tal nőtt. A villamosenergia-ipar eredménynövekedése meghatározóan egy gazdálkodóhoz köthető, amely adózás előtti eredményét évben megháromszorozta. Legnagyobb negatív irányú változás a kereskedelemben következett be. Az ágazat évi 7 milliárd Ft pozitív adózás előtti eredménye évben 0,7 milliárd Ft negatív adózás előtti eredményre változott. A nyereség közel felére csökkent, a veszteség közel két és félszeresére nőtt. Az ágazat veszteségének 56 %-át öt gazdálkodó vesztesége tette ki. A mezőgazdasági vállalkozások évi eredménye a évi kevesebb, mint felére esett vissza. Nyereségük több mint egyharmadával csökkent, veszteségük közel négyszeresére emelkedett. Az építőipar adózás előtti eredményében következett be a legkisebb mértékű, 3,2 %-os csökkenés. Az ágazat nyereségének csökkenése meghaladta a veszteség csökkenését. A szolgáltatás eredmény csökkenéséhez a veszteségnövekedés, a szállítás, raktározás eredmény romlásához a nyereség csökkenés járult hozzá. 3. A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA ÉS JÖVEDELME A foglalkoztatottak száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében évben a társasági adóbevallást benyújtó vállalkozás 73,7 %-a volt foglalkoztató. Az munkaadó társaságnál fő volt az átlagos állományi létszám. A foglalkoztatók száma stabilnak tekinthető, nyolccal csökkent évhez viszonyítva. Az alkalmazottak átlagos állományi létszáma, 3,3 %-kal, fővel volt kevesebb a évinél. A társas vállalkozások munkavállalóinak 44 %-a a feldolgozóiparban van foglalkoztatva, az ágazat dolgozóinak átlagos állományi létszáma fővel csökkent évben. (2. táblázat) legjelentősebb cége 19

11 2. táblázat A villamosenergia-iparban működő vállalkozások foglalkoztatták átlagosan a legtöbb dolgozót 53,4 főt. Legkevesebb munkavállaló a vendéglátásban volt, az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatottak száma 4,7 fő. a évihez viszonyítva, a többi ágazatban emelkedtek. Legmagasabb éves átlagbér a villamosenergia-iparban volt, ezer Ft, mely 1,8 %-kal növekedett az előző évhez képest. A foglalkoztatók száma öt szektorban növekedett, a villamosenergia-iparban, az építőiparban, a mezőgazdaság, a vendéglátás valamint a szolgáltatás területén. Legnagyobb számban, 72-vel a szolgáltatási ágazatban működő munkáltatók száma emelkedett. A kereskedelemben 76 munkáltató szűntette meg, illetve más ágazatban vagy más megyében folytatta tevékenységét. A munkavállalók száma csak a villamos-energiaiparban és a szolgáltatásban emelkedett. A feldolgozóiparban a megyei átlagot meghaladó mértékben 5,4 %-kal csökkent a dolgozók száma. Az fős csökkenés háromnegyede négy vállalkozáshoz köthető, melyből egy 241 főt foglalkoztató cég megszüntette tevékenységét. Egy társaság ágazatváltása 306 fős kiesést eredményezett, továbbá két cégnél 376 illetve 285 fővel csökkent az átlagos létszám. A jelentős csökkenés hatására a feldolgozóipari vállalkozások átlagos foglalkoztatotti létszáma 35,3 főre csökkent, a évi 37 főről. A kereskedelmi társas vállalkozások a foglalkoztatottak közel ötödének biztosítanak munkát, ezzel a második legnagyobb foglalkoztató szektort képezték évhez hasonlóan. A kereskedelemben előző évhez viszonyítva, a munkáltatók, és a munkavállalók száma is csökkent, de az egy vállalkozó által átlagosan foglalkoztatott létszám kismértékben 7,4 főre emelkedett. Az ágazat munkavállalóinak csökkenését részben ellensúlyozta egy cég, amely 647 fővel növelte munkavállalóinak számát. A szolgáltatási szektorban dolgozók száma fő volt, 341 fővel emelkedett, melyhez 230 fővel járult hozzá egy feldolgozóiparból átlépő társaság, valamint 132 fővel és 110 fővel két vállalkozás. Bérköltség, átlagbér A i vállalkozások évben összesen 99,5 milliárd Ft bérköltséget számoltak el, 2,7 %-kal kevesebbet a évinél. A foglalkoztatottak számának 3,3 %-os csökkenése meghaladta a bérköltség csökkenését, így az egy főre jutó éves átlagbér 0,6 %-kal ezer Ft-ra emelkedett. Az átlagbérek a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a vendéglátásban csökkentek 19. grafika A feldolgozóipari vállalkozásoknál kifizetett éves átlagos bér ezer Ft, 0,3 %-kal magasabb, mint az előző évi. A mezőgazdaságban dolgozók bérjövedelme is megyei átlag felett volt. A dolgozók ezer Ft-ot kerestek, 9 ezer Ft-tal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Legalacsonyabb bért, 952 ezer Ft-ot a vendéglátás alkalmazottai kerestek évben, amely 4,5 %-kal csökkent évhez képest. (19. grafika) legjelentősebb cége 21

12 Legmagasabb éves átlagbér emelkedés 6,5 %-kal, a szállításban dolgozóknál volt. Az előző évi ezer Ft-tal szemben évben ezer Ft-ot kerestek átlagosan az alkalmazottak. Az építőipari ágazatban bekövetkezett nagyarányú létszámcsökkenés mellett az egy főre 4. MÉRLEGADATOK A i társas vállalkozások évi együttes mérlegfőösszege 1.125,5 milliárd Ft volt, 95,5 milliárd Ft-tal, 9,3 %-kal több a év véginél. Eszközök összetétele A társas vállalkozások vagyonának összetétele a évihez hasonlóan alakult. Az eszközök 37,5 %-át a befektetett eszközök, 61 %-át a forgóeszközök, 1,5 %-át az aktív időbeli elhatárolások tették ki. jutó éves bér 3,8 %-kal ezer Ft-ra emelkedett. A kereskedelmi szektorban 1 %-kal csökkent az éves átlagos bér, ezer Ft-ra. A befektetett eszközök értéke évhez képest 0,4 %-kal nőtt. Ezen belül meghatározó a részaránya, 87,3 % a tárgyi eszközöknek, értékük 363,1 milliárd Ft-ról 368,2 milliárd Ft-ra emelkedett. Az immateriális javak és a befektetett pénzügyi eszközök értéke csökkent évben. A befektetett eszközök 10 %-át kitevő befektetett pénzügyi eszközök értéke 7,5 %-os csökkenés után 41,9 milliárd Ft volt. Az immateriális javak értéke év végén 1,7 %-kal kevesebb a évitől. (20. grafika) A forgóeszközökön belül meghatározó, 54 %-os részarányú a követelések állománya. Összegük 370,8 milliárd Ft volt év végén, 14,6 %-kal több mint egy évvel korábban. A készletek a forgóeszközök több mint egynegyed részét tették ki, értékük 3,7 %-kal, 186,2 milliárd Ft-ra emelkedett. Legdinamikusabban, több mint másfélszeresére a pénzeszközök összege nőtt, melynek hátterében egyetlen cég jelentős pénzeszköz növekedése állt. Források összetétele társas vállalkozásainak forrásain belül a saját és idegen források aránya évben hasonlóan alakult a évihez. A év végi vagyon 44,3 %-át saját forrás finanszírozta, összege grafika milliárd Ft-ot tett ki. Növekedési üteme 14,7 %-kal meghaladta az összes forrás növekedésének 9,3 %-os dinamikáját. A saját tőke 26,1 %-át a jegyzett tőke alkotta, összege 130,1 milliárd Ft volt év végén, 1,2 %-kal több az előző évinél. A megyei társas vállalkozások együttes alapító vagyonának több mint fele 69,4 milliárd Ft külföldi érdekeltségű, közel negyede belföldi magánszemélyek tulajdonát képezi, értéke 30,3 milliárd Ft. A belföldi társaságok tulajdonában lévő alapítói vagyon 19,5 milliárd Ft, 15 %-ot képvisel a megyei jegyzett tőkén belül. Az önkormányzati részesedés 0,5 milliárd Fttal, 5,5 milliárd Ft-ra növekedett évben. Az állami tulajdon kivételével valamenynyi tulajdonformában nőtt a jegyzett tőke összege. (21. grafika) 20. grafika legjelentősebb cége 23

13 A megyei vállalkozások túlnyomó része belföldi magánszemélyek érdekeltségébe tartozik, ez társaságot érint. Belföldi társasági tulajdon 516 cégben, külföldi tulajdon 311 vállalkozásban van. A megyei vállalkozások közül 168-ban az állam, 218- ban az önkormányzat rendelkezik részesedéssel. A vállalkozások nagy részét alacsony alapítói vagyonnal hozták létre tulajdonosaik. A gazdálkodók több mint felének, vállalkozásnak 1 millió Ft alatt van a jegyzett tőkéje, mely a megyei jegyzett tőke 1 %-át teszi ki. 1 és 10 millió Ft közötti jegyzett tőkével a gazdálkodók 42 %-a, több mint háromezer vállalkozás rendelkezik. A megyei jegyzett tőke 9 %-ához járultak hozzá. (22. grafika) A belföldi társasági tulajdonnal rendelkező vállalkozások nagyobb részének, 229 cégnek 1 millió Ft alatti, harmaduknak 1 és 10 millió Ft közötti a jegyzett tőkéje. 1 milliárd Ft feletti jegyzett tőkével 6 belföldi társaság rendelkezik, azonban a tőke összegének közel felét, millió Ft-ot jegyeznek együtt. A külföldi tulajdonban lévő vállalkozásoknál is meghatározó az alacsony alapítási vagyon. A társaságok felének jegyzett tőkéje 1 millió Ft alatt van. 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti külföldi tőkével a vállalkozások 28 %-a rendelkezik. 1 milliárd Ft feletti jegyzett tőkéje 7 társaságnak van, melyek a külföldi tulajdon 85,6 %-át jegyzik, összesen 59,4 milliárd Ft-ot. 22. grafika 5. HOZZÁADOTT ÉRTÉK A megyei jegyzett tőke 58 %-át, az 1 milliárd Ft feletti jegyzett tőkével rendelkező vállalkozások jegyzik, számuk nem éri el a vállalkozói szám 1 %-át, 20 gazdálkodó tartozik ebbe a körbe. (3. táblázat) 3. táblázat A belföldi magánszemélyi tulajdonban lévő vállalkozások több mint felének, cégnek 1 millió Ft alatti jegyzett tőkéje van. 1 és 10 millió Ft közötti részesedés vállalkozásban van. 500 millió Ft feletti magánszemélyi tulajdonnal két vállalkozás rendelkezik. A hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a bruttó hazai termék vállalkozás szintű megfelelője. Azt mutatja, hogy az egyes vállalkozások milyen mértékben járultak hozzá a bruttó hazai termék (GDP) összegéhez. Értékét úgy kapjuk meg, hogy az értékesítés nettó árbevételét és az aktivált saját teljesítmények értékét összegezzük, és csökkentjük az anyagjellegű ráfordítások földbérleti díj nélküli értékével. 23. grafika A i társas vállalkozások hozzáadott értéke évben 286,5 milliárd Ft volt, 3,3 %-kal több a bázisidőszakinál. A megyei érték közel negyede, 69,3 milliárd Ft egy gazdálkodóhoz köthető, nélküle nézve a többi társaság együttes hozzáadott értéke 8,7 %-kal csökkent. (23. grafika) évben az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke és az anyagjellegű ráfordítások összege egyaránt csökkent a bázis évihez képest. Az árbevétel és az aktivált saját teljesítmények együttes összege 14,1 milliárd Ft-tal esett vissza, az anyagjellegű ráfordítások 23,3 milliárd Ft-tal csökkentek, így a hozzáadott érték növekedett legjelentősebb cége 25

14 1. MÓDSZERTAN V. A TOP 50 VÁLLALKOZÁS ADATAI A TOP 50 körbe tartozó cégek meghatározása előre rögzített paraméter, az értékesítés nettó árbevételének nagysága szerint történik számítástechnikai úton, az adóhatósághoz benyújtott társasági adóbevallások alapulvételével. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy vállalkozás teljesítménye egyetlen mutatóval nem jellemezhető, és az Ötvenek körén kívül eső gazdasági társaságok közül többen kevéssel maradnak el a TOP 50-től, és szintén nagymértékben hozzájárulnak a megye gazdasági teljesítményéhez. Elemzésünk a megyei székhelyű társas vállalkozások teljesítményét mutatja be. A megyében csak telephellyel rendelkezők bevallásukat a székhelyük szerinti APEH Igazgatósághoz nyújtják be, ezért kiadványunkban e társaságok nem szerepelnek. Az elemzések készítésekor alapvetően a évről szóló 0929-es társasági adóbevallások adatait használtuk, bázis évi teljesítésként a 0829-es bevallás adatai szerepelnek. Azoknál az adózóknál, akik a naptári évtől eltérő üzleti évet választottak, és a 0929-es bevallást még nem nyújtották be, a 0829 és 0729-es bevallások adataival dolgoztunk. A táblázatban szereplő adatok a kerekítés általános szabályainak megfelelően ezer forintra és millió forintra kerekítettek. A kiadványban név szerint kizárólag azon vállalkozások szerepelnek, akik hozzájárultak adataik megjelentetéséhez. Egyes vállalkozások korlátozottan járultak hozzá adataik közzétételéhez, ahol nem kaptunk hozzájárulást a felirat jelenik meg. 50 legjelentősebb vállalkozása közül 43 járult hozzá ahhoz, hogy nevét illetve főbb adatait e kiadványban szerepeltessük. Közülük 2 vállalkozás csak neve közlését engedélyezte, 20-an korlátozták, konkrétan meghatározva a megjelentethető gazdasági információkat. 7 társaság adatai nem nyilvánosak. 24. grafika vétel 68,3 %-a realizálódik. A magas részesedéshez egy gazdálkodó jelentősen hozzájárult. A nettó árbevétel a jászberényi kistérségben a legmagasabb, ahol a megyei árbe- 4. táblázat A megye legtöbb vállalkozását felsorakoztató szolnoki kistérség árbevétele 349,1 milliárd Ft-ot tett ki, a megyei értékesítés közel 20 %-át adta. Az Ötven legjelentősebb vállalkozás évi együttes nettó árbevétele milliárd Ft volt, a megye nettó árbevételének háromnegyed részéhez járultak hozzá. A kiemelt vállalkozások árbevételének 83,5 %-a a jászberényi kistérségben képződött, ahol a 21 kiemelt cég a kistérség nettó árbevételének 91,7 %-ához járult hozzá. (4. táblázat) 2. KISTÉRSÉGENKÉNTI MEGOSZLÁS A i gazdálkodók közel fele, társaság a szolnoki kistérségben működik. Ezt követően a jászberényi kistérségben van a legtöbb, társas vállalkozás. A karcagi kistérségbe a vállalkozások 9 %-a tartozik. (24. grafika) A megye 50 legjelentősebb társas vállalkozásából 21 a jászberényi kistérségben végzi tevékenységét. A szolnoki kistérségbe 20 cég tartozik. A tiszafüredi kistérségből 4 kiemelt gazdálkodó, a karcagiból 3, a kunszentmártoni és törökszentmiklósi kistérségből 1-1 kiemelt vállalkozás került be az Ötvenek közé. A szolnoki kistérségben a TOP 50 árbevételének 11,9 %-a képződött, a kistérség értékesítésének 47,7 %-át adták a kiemelt vállalkozások. A törökszentmiklósi 1 kiemelt gazdálkodó kistérsége árbevételének 43,8 %-át érte el. Kistérségük nettó árbevételének több mint 30 %-ához járult hozzá a há legjelentősebb cége 27

15 rom karcagi valamint a négy tiszafüredi kiemelt vállalkozás. A i társas vállalkozások által foglalkoztatott fő, több mint egyharmadát a jászberényi kistérségben, további egyharmadát a szolnoki kistérségben működő vállalkozások foglalkoztatták évben. A TOP 50 körbe tartozó vállalkozások a megyei dolgozók egyharmadának, főnek biztosítottak munkalehetőséget. 3. CSERÉLŐDÉSEK, POZÍCIÓVÁLTÁSOK A TOP 50-BEN Új belépők 5. táblázat A jászberényi kistérségben dolgozók 58,8 %-ának a kiemelt vállalkozások adtak munkát. A kistérségben működő 21 társaság együttesen főt alkalmazott. A megye 10 legnagyobb foglalkoztatójából öt itt végzi tevékenységét. A kistérségben dolgozók 17 %-ának a megye legnagyobb foglalkoztatója, az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. biztosított munkalehetőséget. A szolnoki kistérségben 20 kiemelt cég a kistérség dolgozóinak több mint egynegyedét foglalkoztatta. A TOP 50 vállalkozások közé évben 9 új cég került be. Két gazdálkodó megtartotta előző évi pozícióját, 23 vállalkozás javított, 16 rontott helyezésén. A évi toplista új szereplői közül 7 cég a feldolgozóiparban tevékenykedik, egy a mezőgazdaságot, egy a villamosenergia-ipart képviseli. (5. táblázat) A Samsung Electronics Magyar Zrt. székhelyének Jász-Nagykun-Szolnok megyébe történő helyezésével a TOP 50 rangsor első helyezettje. 782,3 milliárd Ft összegű árbevételével és gazdasági teljesítményeivel alapvetően meghatározta a megye, a feldolgozóipari ágazat, a gépgyártás valamint a jászberényi kistérség teljesítményét. A Debreceni Csoport Húsipari Kft év második felében több húsipari cég jogutódjaként kezdte meg tevékenységét, 12,2 milliárd Ft-os árbevételével az Ötvenek meghatározó, 11. tagja lett. A Ramexa Ipari Termékelőállító és Kereskedelmi Zrt. műanyag csomagolóeszközöket gyárt, évben millió Ft nettó árbevételt ért el, mellyel a 44. A Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok értékesítését több mint 18 %-kal növelte, ezzel a 45. helyre került. Haszonállat-eledel gyártásával foglalkozó Darázs 6. táblázat Keverő Takarmányelőállító és Kereskedelmi Kft millió Ft árbevételével a 46. helyre lépett. A műanyagtermék gyártó Metálplaszt Fémés Műanyagfeldolgozó Kft millió Ft-tal a 47. helyezett. A Középtiszai Mezőgazdasági Zrt. főtevékenysége sertéstenyésztés, árbevételét millió Ft-ra növelte, így a rangsor 49. helyén szerepel. A Holland Colours Hungaria Ipari és Kereskedelmi Kft millió Ft nettó árbevételt ért el évben. A vegyi termékeket gyártó vállalkozás az idei ranglista 50. helyezettje. Pozíciót nyerők és veszítők évben a Szatmári Malom Termelő és Kereskedelmi Kft. nettó árbevételét 13,5 %-kal növelte, így az előző évihez képest 14 pozíciót lépett előre. (6. táblázat) legjelentősebb cége 29

16 A gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelemmel foglalkozó Ilona Malom Kft. értékesítése meghaladta a 4 milliárd Ft-ot, ezáltal 12 pozíciót előrelépve a 31. A Magtár Termeltető Kereskedelmi Kft. 430 millió Ft-tal növelte árbevételét, ezzel 9 pozíciót javított helyezésén. A húsfeldolgozással foglalkozó Nagykun-Hús Húsipari és Kereskedelmi Kft. 9 hellyel jobb pozíciót tudhat magáénak az előző évinél. A legtöbb pozíciót a Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft. veszített, a cég az előző évi 3. helyéről évben a 26. helyre került. A további két legnagyobb pozíciót vesztő vállalkozás nem járult hozzá a nyilvánossághoz, 15 illetve 11 helyet rontottak az előző évhez képest. 9. táblázat 4. GAZDASÁGI MUTATÓK ELEMZÉSE Értékesítés nettó árbevétele Az 50 legjelentősebb vállalkozás évi nettó árbevétele milliárd Ft volt, 75 %-át adta a megye nettó árbevételének. Az Ötvenek évi értékesítése 6,7 %-kal növekedett, a megyei árbevétel csekély mértékű csökkenése mellett. A növekedésben jelentős szerepe volt egy gazdálkodónak, melynek értékesítése évben 132 milliárd Ft-tal, 20,3 %-kal emelkedett. A többi 49 kiemelt gazdálkodó együttes értékesítése 44,2 milliárd Ft-tal kevesebb volt a évinél, 6,7 %-kal csökkent. 34 társaságnak együttesen 87,6 milliárd Ft-tal csökkent az árbevétele, 15 cégnél 43,4 milliárd Ft értékesítés növekedés következett be. (7. táblázat) 7. táblázat A kiemelt 50 cég közül 29 a feldolgozóiparba, 13 a kereskedelmi ágazatba tartozik. A többi szektorban kevesebb kiemelt vállalkozás végez tevékenységet. (8. táblázat) 8. táblázat A TOP 50-be tartozó vállalkozások nettó árbevételének jelentős része a feldolgozóiparban és a kereskedelemben képződött. (9. táblázat) A feldolgozóipar legnagyobb vállalkozásainak árbevétele 10,2 %-kal, 113 milliárd Ft-tal növekedett. A változást erőteljesen meghatározta egy vállalkozás, melynek értékesítése 132 milliárd Ft-tal növekedett. A többi 28 feldolgozóipari kiemelt cég együttes árbevétele 4,3 %-kal csökkent. Közülük 7 vállalkozás 30,7 milliárd Ft árbevétel növekedést, 21 gazdálkodó 50,3 milliárd Ft árbevétel csökkenést ért el. A kereskedelemben tevékenykedő 13 kiemelt cég összesen 140 milliárd Ft nettó árbevételt ért el évben, és az Ötvenek árbevételének egytizedéhez járult hozzá. Együttes árbevételük 12,3 %-kal csökkent, melyhez jelentősen hozzájárult egy vállalkozás, melynek értékesítése 24,4 milliárd Ft-tal csökkent. A villamosenergia-iparban tevékenykedő szolnoki székhelyű társaság évben 3 milliárd Ft-ot meghaladó árbevételt számolt el, mely a megyei teljesítmény harmadát tette ki. A mezőgazdaság kiemelt vállalkozásainak az ágazati átlagnál kisebb ütemű 5,9 %-os volt az árbevétel visszaesése. A szállítás, raktározás két vállalkozásánál 11,8 %-kal csökkent az értékesítés, az ágazati átlagnál kisebb ütemben. A kiemelt kör két építőipari vállalkozása együttesen 16,2 %-os árbevétel csökkenést szenvedett el. A TOP 50 vezető vállalkozása a legnagyobb árbevétellel rendelkező Samsung Electronics Magyar Zrt., 72,3 %-ban járult hozzá a gépgyártás megyei árbevételéhez. (10. táblázat) legjelentősebb cége 31

17 10. táblázat A tíz legnagyobb nettó árbevételt elérő gazdálkodó együttes értékesítése 1.183,9 milliárd Ft volt évben, a megyei nettó árbevételből 63,5 %-ot képviselnek. A tizes listából 7 vállalkozásnak növekedett, három cégnek csökkent az árbevétele. (11. táblázat) 11. táblázat A mezőgazdaság legnagyobb árbevételt realizáló vállalkozása a Jászapáti Mezőgazdasági Zrt., ágazata teljesítményéhez 7,8 %-ban járult hozzá. A Mélyfúrási Információ Szolgáltató Kft. a bányászati ágazat vezető társasága, 80 %-át érte el az ágazatban működő 10 megyei cég együttes árbevételének. Az élelmiszeripar legnagyobb árbevételét kimutató gazdálkodója a évben alakult Debreceni Csoport Húsipari Kft., iparága árbevételének 18,7 %-át adta. Az Eagle Ottawa Hungary Bőrgyártó és Kereskedő Kft., a textil-, bőripar listavezető cége. Az Ötvenek rangsorában 14., iparága árbevételének 30,8 %-át realizálta. Az előző évhez hasonlóan a feldolgozóiparon belül, a vegyi-, gumiipar ágazatvezetője- ként a Trend Szerszám Célgép Műanyagipari és Kereskedelmi Kft. szerepel, iparága árbevételéhez 4,2 %-ban járult hozzá. A Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok értékesítése a villamosenergia-ipar értékesítésének egyharmadát tette ki. A MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. az építőipar listavezetője, ágazata nettó árbevételének 17,5 %-át realizálta. A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások közül az ágazati első Tisza-Coop Nagykereskedelmi és Szolgáltató Zrt., árbevétele 10,7 %-át teszi ki ágazata árbevételének. A megye negyedik legnagyobb árbevételű gazdálkodója. A szállítás, raktározás ágazatban érdekelt Jászkun Volán Zrt. megtartotta szektorának vezető pozícióját, ágazata árbevételéből való részesedése 17 %. A székhelyét Jászfényszarura áthelyező Samsung Electronics Magyar Zrt-nek növekedett legnagyobb összeggel, 132 milliárd Ft-tal az árbevétele évi értékesítése ötödével nőtt. A ranglista első helyezettje évben 782,3 milliárd Ft árbevételt realizált, mely a megyei értékesítés 42 %-át tette ki. Az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. a megye második legnagyobb értékesítője. A lista harmadik helyén a Jász-Plasztik Kft. több mint egynegyedével, 54,7 milliárd Ft-ra növelte évi értékesítését. Az élelmiszer nagykereskedelemmel foglalkozó Tisza-Coop Nagykereskedelmi és Szolgáltató Zrt. forgalma tizedével nőtt, továbbra is a negyedik helyezett. Egy pozíciót előre lépve 5. a Class Hungária Mezőgazdasági Gépgyártó Kft., a törökszentmiklósi kistérség legnagyobb értékesítője. Árbevétele 5,5 %-kal emelkedett. A Coop Szolnok Kereskedelmi Zrt évben másfélszeresére növelte árbevételét, így 3 helyet előre lépve hatodik. Az Emcon Technologies Gyártó Kft. két pozíciót visszalépve a hetedik. A Szatmári Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fémáru nagykereskedelemmel foglalkozik, 18,5 milliárd Ft árbevételt ért el, ezzel 8. a ranglistában. A Coop Star Kereskedelmi Zrt. élelmiszer kiskereskedelmi forgalmát 3 %-kal növelte 17,6 milliárd Ft-ra, a legnagyobb árbevételt kimutatók között kilencedik. Az Accell Hunland Kerékpárgyártó és Értékesítő Kft évben elért kimagasló értékesítés növekedése révén öt pozíciót javítva bekerült a tízes körbe legjelentősebb cége 33

18 Export árbevétel A megye külpiaci értékesítése évhez képest 5,2 %-kal csökkent, a TOP 50 vállalkozások ettől kisebb mértékű, 4,5 %-os elmaradást mutattak ki. (12. táblázat) 12. táblázat 13. táblázat Az 50 kiemelt társaság 94,5 %-ra növelte részesedését a évi megyei kivitelből. Az exportcsökkenésre 2 gazdálkodó volt jelentős hatással, 11 milliárd Ft illetve 12 milliárd Ft exportkiesésével. A TOP 50 vállalkozások közül 40 cégnek volt külföldre irányuló értékesítése, 14-nél növekedett az export összesen 10,8 milliárd Ft-tal, 28 cégnél 51,4 milliárd Ft-ot kitevő csökkenés következett be. Az előzőekben jelzett 2 társaságon kívüli 26 vállalkozásnál összesen 28,4 milliárd Ft-tal csökkent a külpiaci értékesítés. A tíz legnagyobb exportáló együttes kivitele 820,3 milliárd Ft volt évben, a megyei export 90,5 %-át teljesítették. (13. táblázat) Az Emcon Technologies Gyártó Kft. kivitelének évi csökkenése miatt az előző évi 2. helyről a 4. helyre lépett vissza. Az Accell Hunland Kerékpárgyártó és Értékesítő Kft évi értékesítésének egésze külföldre irányult, melyet 40,7 %-kal növelt, így 2 pozíciót előre lépve az 5. helyezett. Carrier Magyarország Hűtőberendezéseket Forgalmazó és Gyártó Kft. 10,9 milliárd Ft exportértékesítésével hatodik a rangsorban. Az Eagle Ottawa Hungary Bőrgyártó és Kereskedő Kft. a rangsor 7. helyezettje, értékesítése szinte teljes mértékben külföldre irányult. A Lorenz Shoe Group Kft. exportértékesítése 8 milliárd Ft feletti, ezzel megtartotta 8. helyét. A megye harmadik legnagyobb értékesítője a Jász-Plasztik Kft. 40 %-os exportnövekedésével kilencedikként került be a rangsorba. Adózás előtti eredmény 50 legjelentősebb vállalkozása a megyei adózás előtti eredmény 84,1 %-ához járult hozzá. (14. táblázat) 14. táblázat évi adózás előtti eredményük közel kétszeresére, 31,8 milliárd Ft-tal emelkedett. Ebből 33,7 milliárd Ft növekedést egy gazdálkodó érte el, a többi 49 cég eredménye együttesen 2 milliárd Ft-tal csökkent évben 28 kiemelt gazdálkodónak csökkent az adózás előtti eredménye, összesen 12,1 milliárd Ft-tal. Eredménynövekedést 22 gazdálkodó ért el, együttesen 43,9 milliárd Ft értékben. A tíz legnagyobb adózás előtti eredményt elérő vállalkozás együttes eredménye 66,4 milliárd Ft-ot tett ki, több mint kétszeresét az egy évvel korábbinak. A megye adózás előtti eredményének 85,7 %-a képződött a TOP 10-es körben. (15. táblázat) 15. táblázat A megye legnagyobb exportálója 573,3 milliárd Ft-tal a Samsung Electronics Magyar Zrt., nettó árbevételének közel háromnegyed része külpiaci értékesítésből származik. Az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft évi 148,7 milliárd Ft-os export árbevételé- vel második a rangsorban. A mezőgazdasági, erdészeti gépgyártással foglalkozó Class Hungária Mezőgazdasági Gépgyártó Kft. exportja a bázis évi több mint 6 %-ával emelkedett, előző évi pozícióját megtartva harmadik legjelentősebb cége 35

19 A ranglista első helyezettje a 39,9 milliárd Ft adózás előtti nyereséget elérő Samsung Electronics Magyar Zrt., amely előző évi eredményét közel hat és félszeresére emelve a megyei adózás előtti eredmény több mint felét adta. Az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. adózás előtti eredménye harmadával, 11,3 milliárd Ft-ra nőtt, mellyel a második helyezett. A Claas Hungária Mezőgazdasági Gépgyártó Kft. adózás előtti eredménye 1,1 milliárd Ft, ötödik a rangsorban. Az Eagle Ottawa Hungary Bőrgyártó és Kereskedő Kft. 0,8 milliárd Ft adózás előtti eredményével két helyet visszalépve a hetedik. A Carrier Magyarország Hűtőberendezéseket Forgalmazó és Gyártó Kft. eredménye meghaladja a fél milliárd Ft-ot, nyolcadik a rangsorban. létszáma fő volt, a társas vállalkozások munkavállalóinak egyharmad részét foglalkoztatták. (16. táblázat) 16. táblázat A megyei alkalmazottak számának csökkenése mellett a TOP 50 körbe tartozó vállalkozások 445 fővel több dolgozót foglalkoztattak a évinél. Az Ötven társaság közül 17 növelte dolgozói átlagos állományi létszámát, együttesen fővel, négy az előző évivel azonos létszámmal működött. 29 vállalkozásnál csökkent a dolgozók száma, összesen fővel. A feldolgozóiparban működő kiemelt vállalkozások alkalmazottainak száma 122 fővel csökkent évben. Az ágazatban működő 29 kiemelt cég a feldolgozóipari alkalmazottak több mint felét, főt foglalkoztatja. Két társaság jelentős létszámbővítést vitt véghez, 281 fővel illetve 176 fővel nőtt éves átlagos állományi létszámuk. Egy társaság évben indította több társaság jogutódjaként tevékenységét, alkalmazottak nélkül, évben azonban már éves átlagban 763 főnek biztosított munkalehetőséget. Négy vállalkozásnál 124 fő és 376 fő között, együttesen 964 fővel csökkent az átlagos állományi létszám. 18. táblázat A kereskedelemben tevékenykedő 13 kiemelt vállalkozás az ágazati létszám több mint egyharmadának biztosított munkát. Az ágazat munkavállalóinak száma a kiemelt körben főre, ötödével nőtt. Egy társaság 647 fős létszámbővítést hajtott végre. A szállítás, raktározás területén 2 kiemelt cég működött, 612 főt illetve 24 főt alkalmaztak, az ágazatban dolgozók 26,6 %-ának biztosítottak munkát. tíz legnagyobb munkaadója a TOP 50 első részébe tartozik, a megyei munkavállalók több mint ötödét foglalkoztatja. Öt vállalkozásnál emelkedett, öt vállalkozásnál csökkent az átlagos állományi létszám. (18. táblázat) Foglalkoztatottak száma 50 kiemelt vállalkozásának évi átlagos állományi A kiemelt vállalkozásoknál csak a kereskedelemben és a szállítás, raktározásban foglalkoztatottak több dolgozót a évinél. (17. táblázat) 17. táblázat A megye legnagyobb foglalkoztatója továbbra is az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft., a vállalkozás a megyei munkavállalók 6 %-át foglalkoztatta, alkalmazottainak száma csökkent évben. Megtartotta második helyét a Jász-Plasztik Kft., évben 281 fővel kétezer fő fölé növelte átlagos állományi létszámát. A Samsung Electronics Magyar Zrt. a megye legnagyobb árbevételt elérő cégeként a harmadik legnagyobb foglalkoztató, alkalmazottal. A Coop Szolnok Kereskedelmi Zrt. egy pozíciót előre lépve a negyedik évi átlagos létszáma fő volt legjelentősebb cége 37

20 A Co-op Star Kereskedelmi Zrt. az előző évivel közel azonos számú dolgozót foglalkoztatott, közel ezer főt. A tevékenységét évben kezdő Debreceni Csoport Húsipari Kft. új belépőként a hatodik, évi átlagos létszáma 763 fő. A MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. 739 fővel a megye 7. foglalkoztatója. A Jászkun Volán Zrt. alkalmazottainak száma 612 fő, előző évi pozícióját megtartva 8. a rangsorban. A Lorenz Shoe Group Kft. átlagos állományi létszáma csökkent. Két pozíciót lépett vissza a rangsorban. A feldolgozóiparban működő Claas Hungária Mezőgazdasági Gépgyártó Kft. kimagaslóan, másfélszeresére növelte átlagos alkalmazotti létszámát, ezzel bekerült a tízes körbe. 20. táblázat Mérlegfőösszeg A i társas vállalkozások együttes eszközértékének több mint fele az ötven kiemelt vállalkozás tulajdonát képezte év végén. Eszközértékük 627,1 milliárd Ft volt, 119,1 milliárd Ft-tal több a évinél. A 23,4 %-os növekedési ütem jelentősen meghaladta a megyei 9,3 %-os dinamikát. Az eszközérték 29 társaságnál 136,9 milliárd Ft-tal nőtt, 21 cégnél 17,8 milliárd Ft-tal csökkent. (19. táblázat) 19. táblázat évben a tíz legnagyobb eszközértékkel rendelkező társas vállalkozás együttes mérlegfőösszege 473,2 milliárd Ft volt, a megyei eszközérték 42 %-a. (20. táblázat) A tízes lista első helyét a Samsung Electronics Magyar Zrt. foglalja el, összes eszközértéke 79,2 %-kal 235,2 milliárd Ft-ra emelkedett. A megyei eszközérték ötödével rendelkezik. Az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. 116,5 milliárd Ft vagyona 6,7 milliárd Ft-tal több, mint egy évvel korábban volt. Az Agribrands Europe Hungary Takarmányipari és Kereskedelmi Zrt. eszközértékének 2,7 %-os növekedésével a 4. helyen áll. A Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kftnek csökkent a mérlegfőösszege évben, egy helyet lépett vissza. Megőrizte vagyonát a mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó Claas Hungária Mezőgazdasági Gépgyártó Kft., 11 milliárd Ft-tal a 6. helyen áll. A Debreceni Csoport Húsipari Kft. másfélszeresére növelte eszközértékét. Hetedikként közel 10 milliárd Ft vagyonnal rendelkezik. Az Emcon Technologies Gyártó Kft. mérlegfőösszege 9,4 milliárd Ft, 1,9 %-os növekedéssel két helyet előre lépve 8. a rangsorban. A Jászapáti Mezőgazdasági Zrt. vagyona meghaladta a 9,1 milliárd Ft-ot év végén, ezzel bekerült a tízes körbe, a ranglista 9. helyén áll. Az Eagle Ottawa Hungary Bőrgyártó és Kereskedő Kft. eszközértéke csökkent, 10. a listában. Saját tőke A kiemelt vállalkozások év végi saját tőkéje 297,7 milliárd Ft-ot tett ki, 56,4 milliárd Ft-tal többet a év véginél. Az Ötvenek a megyei saját tőke 59,7 %-val rendelkeztek. (21. táblázat) 21. táblázat A TOP 50 körből 40 gazdálkodó növelte saját tőkéjét együttesen 62,5 milliárd Ft-tal. Közülük hat cég vagyongyarapodása meghaladta az 1 milliárd Ft-ot. Legmagasabb saját tőkenövekedés a Samsung Electronics Magyar Zrt-nél volt, 38,1 milliárd Ft-tal. Saját tőke csökkenést 10 vállalkozás mutatott ki, együttesen 6,1 milliárd Ft-ot. A i társaságok saját tőkéje 15 %-kal, idegen tőkéje 5,4 %-kal emelkedett évhez viszonyítva. A TOP 50 vállalkozásoknál a saját és idegen tőke összege közel azonos mértékben növekedett, 23,7 %-kal, illetve 23,2 %-kal. Az Ötvenes körön kívüli társaságok esetében az idegen tőke összege 9 %-kal csökkent az előző évihez képest, a saját tőke összege 3,6 %-kal emelkedett. A TOP 50 vállalkozások eszköz értékének 47,5 %-át finanszírozta a saját tőke évben, a kiemelt körön kívüli vállalkozásoknál részaránya kisebb volt, 40,3 %. (25. grafika) legjelentősebb cége 39