KÓKA, MENDE, SÜLYSÁP, TÁPIÓSZECSŐ, ÚRI TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÓKA, MENDE, SÜLYSÁP, TÁPIÓSZECSŐ, ÚRI TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS"

Átírás

1 Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: , Fax: Honlap: KÓKA, MENDE, SÜLYSÁP, TÁPIÓSZECSŐ, ÚRI TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Készítette: Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Budapest, augusztus

2 Készítette: Dr. Fehér Balázs környezetgazdálkodási agrármérnök, a környezettudományok doktora Barabás Zsuzsanna környezetgazdálkodási agrármérnök 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAM JELENTŐSÉGE MÓDSZER DEMOGRÁFIAI HELYZET NÉPMOZGALMI ADATOK NEMZETISÉGEK HELYZETE GAZDASÁGI HELYZET VÁLLALKOZÁSOK MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁSOK TURIZMUS MUNKANÉLKÜLISÉG KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZETE TERMÉSZETVÉDELMI HELYZET FEJLESZTÉSI JAVASLATOK KULTURÁLIS HELYZET EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÖZBIZTONSÁG KÖZLEKEDÉS SWOT ANALÍZIS TERVEZETT FEJLESZTÉSEK

4 1. Bevezető A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás (Társulás) a kedvezményezettje a 20 települést érintő Tápió Menti régió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása elnevezésű projektnek. A projekt megvalósításához a Társulás Európai Uniós támogatást kapott, amelyhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalt a projekt által érintett településekre vonatkozó Local Agenda 21 (Helyi Fenntartható Fejlődési Program, LA 21) elkészítésére. A Társulás a feladat ellátásával a KSzI Kft-t bízta meg. A LA 21 elkészítése során a Társulás által előírt módszertant alkalmazzuk, amely a KEOP KSZ által kiadott Draft LA 21 segédlet KEOP kedvezményezettek számára című dokumentum alapján került összeállításra Helyi Fenntartható Fejlődési Program jelentősége A Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A fenntarthatóság helyi programját kell megteremteni, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak. A Local Agenda 21 esetében a fenntartható fejlődés elve azt jelenti: A helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan alakítása, amely a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások, stb. tartamos, azaz nem kimerítő hasznosítását célozza Módszer Nem egyetlen LA 21 dokumentum készül a teljes projekt területre, hiszen így nem nevezhetnénk helyi -nek a programot. A településekből 5 csoportot képeztünk, azzal a céllal, hogy az elkészülő program, lehetőség szerint, minél jobban vegye figyelembe a települések adottságait, lehetőségeit, kihívásait, nehézségeit. A település csoportok lehatárolása a szennyvíz fejlesztés során alkalmazott módon történt. Az ilyen módon kialakított település csoportok tagjai egymáshoz közel, hasonló földrajzi környezetben helyezkednek el, így fejlődésükben is kapcsolódnak egymáshoz. Az LA 21 készítése során első lépésben a települések helyzetértékelését készítjük el, ami adatgyűjtésből, és a beszerzett adatok kiértékelésből áll. Jelen dokumentum ennek a munkának az eredményeként készült el. Az adatgyűjtés során a Local Agenda szellemiségéhez híven kívántunk eljárni. Ennek érdekében egyrészt figyelembe vettük a statisztikai adatbázisokban, hivatalos kimutatásokban 4

5 és dokumentumokban fellehető információkat, ugyanakkor minden esetben kikértük az egyes települési önkormányzatok véleményét is, arra törekedve, hogy arról is képet kapjunk, hogy a településen élők hogyan látják a helyzetüket. Ennek érdekében kérdőíves felmérést készítettünk az önkormányzatokkal. Fontos megjegyezni, hogy a kérdőíveket településenként más-más helyzetben lévő személy töltötte ki. Ennek megfelelően eltérő kép él egy polgármester és egy önkormányzati ügyintéző fejében a településéről. Az összegyűjtött adatok alapján elkészítettük a vizsgált terület SWOT analízisét. Jelen dokumentumban szerepelnek az adott települések fejlesztési prioritásai is. Azonban ezek a fejlesztési prioritások kizárólag az önkormányzatok adatszolgáltatásán alapulnak, még nem vizsgáltuk az adott fejlesztés megalapozottságát a SWOT analízis alapján, nem vizsgáltuk a fejlesztés kapcsolatát a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem vizsgáltuk a fejlesztések társadalmi támogatottságát, elfogadottságát sem. A helyzetértékeléssel párhuzamosan készült egy fotópályázat is az iskolások részére. A fotópályázat célja annak megismerése volt, hogy az iskolások mit tartanak értékesnek a vizsgált területen, elsősorban a környezetben, és mik azok a pontok, ahol változást látnak szükségesnek. A helyzetértékelés dokumentumait társadalmi vitára bocsátjuk. Ennek során a terület lakossága internetes kérdőív segítségével reflektálhat a helyzetértékelésre. Így megismerjük a lakosság véleményét; felmérjük, hogyan látják a települések helyzetét és fejlődési lehetőségeiket, és arra is választ keresünk, hogy az önkormányzat által felvázolt fejlesztési irányok közül melyiknek milyen a társadalmi elfogadottsága, támogatottsága. A kérdőív mellett a lakosság internetes fórumon, kötetlen formában is bevonásra kerül a LA 21 folyamatába. A helyzetértékelés és a fotópályázat alapján a terület iskolásai számára mobil tanösvényt, azaz egy plakátsorozatot is összeállítunk, amelyhez szintén kérdőíves felmérés kapcsolódik. Ennek célja az iskolások tudatformálása, és véleményük figyelembe vétele a tervezés során. A fentiek figyelembevételével készül el az LA 21 második változata. Itt már a fejlesztési javaslatok értékelése is megtörténik. Figyelembe vesszük a társadalmi igényeket, elfogadottságot, az egyes tevékenységek fenntarthatósági aspektusait, és a terület aktuális helyzetét feltáró SWOT analízis eredményeit is. A második változatot végső egyeztetésre eljuttatjuk az önkormányzatokhoz, és közzé tesszük az interneten is. A végső változat elkészítése során az önkormányzatok reflexióit, és az internetes fórumon eljuttatott észrevételeket vesszük figyelembe. 5

6 2. Demográfiai helyzet 2.1. Népmozgalmi adatok A legfrissebb demográfiai adatok 2011-es évre állnak rendelkezésre. Az 1949-től rendelkezésre álló adatokat vetettük össze, úgy hogy az 1949-es évet tekintettük viszonyítási pontnak. képest lélekszámcsökkenés tapasztalható. Összehasonlítva az 5 település adatait az országos folyamatokkal látható, hogy 1949 és 1990 között a népességszám az országos átlaggal együtt növekedett, Mende és legnagyobb mértékben Tápiószecső településen, ellenben Kókán az 1949-es népességadatok alapján jelentős csökkenés következett be. Úri település lélekszáma jelentősen nem változott 1949-hez képest től országos szinten népességfogyás tapasztalható, ennek ellenére a települések lakossága inkább növekszik. A növekedés ellenére Kóka településen a népességszám még 2011-ben sem érte el az évi állapotot. Ha az 1949 és 2011 közötti időszakot vizsgáljuk, akkor kijelenthetjük, hogy Tápiószecső, és Mende településeken következett be a legnagyobb mértékű növekedés, ellenben Kókán 1949-hez A lakosság korösszetételének vizsgálatakor a 2001-es népszámlálás adataiból tudtunk kiindulni, mivel települési adatok csak ebben az időpontban állnak rendelkezésre. 6

7 7

8 Az öregedési indexet a KSH metodikája alapján határoztuk meg: (Öregedési index a száz gyermekkorúra (0 14) jutó öregkorú (65 éves és idősebb) népesség.) öregedési index Kóka 94 Mende Tápiószecső 58 Úri 97 Tápiómente 79 Pestmegye 73 Magyarország 91 Látható, hogy Tápiószecső mutatói a legkedvezőbbek, ugyanakkor Úri öregedési mutatója a legmagasabb. Az öregségi index Kóka és Úri kivételével az országos átlaghoz viszonyítva jóval kedvezőbb. Az adatokat összevetve a népmozgalmi adatokkal magyarázatot kapunk a folyamatokra: Település Természetes szaporodás, ill. fogyás Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás Vándorlási különbözet Kóka Mende Tápiószecső Úri Látható, hogy a területen a születés-halálozás egyenlege az 1980-as évektől jellemzően negatív volt. A népességszám csökkenéshez 1990-ig nagymértékben az elvándorlás is hozzájárult, azonban 1990 és 2001 között minden településen jelentős mértékű bevándorlás volt megfigyelhető, ami jellemzően az aktív és fiatalkorú népesség arányát növelte. Érdekes ezen adatokat összevetni a települések által adott véleményekkel. Lakosságszám Születések Település Bevándorlás Elvándorlás változás száma Kóka Növekedés Stagnál Erőteljes Közepes Enyhe Mende Stagnál fogyás Közepes Közepes Enyhe növekedés Stagnál Közepes Nem jellemző 8

9 Tápiószecső Növekedés Fogyás Közepes Közepes Úri Stagnál Stagnál Nem jellemző Nem jellemző Úri kivételével a többi településen meg mindig jelenős mértékű bevándorlást tapasztalnak. Ennek ellenére csak Kóka, és Tápiószecső településeken tapasztalták a népesség növekedését, ellenben Mendén és Úrin nem láttak változást a lakosság számában, ugyanis itt az elvándorlás nagyrészt kompenzálja a bevándorlás mértékét. A települések véleménye szerint a születések számában még mindig nem történt változás, az országos folyamatokkal együtt még mindig csökkenést tapasztalnak ezen a területen Nemzetiségek helyzete A nemzetiségek helyzetének értékelésekor nehéz megbízható adatokból kiindulni. A népszámlálási adatok, elsősorban a cigány nemzetiség esetében egyes települések esetén jóval alacsonyabb számokat mutatnak, mint a települések által adott becslések. Ugyanakkor az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a népszámlálási adatok 2001-re, a települések által szolgáltatott becsült adatok pedig az elmúlt 10 év népmozgalmi adatait is tükrözik. Ezen felül figyelembe lehet venni a 2010-es kissebségi önkormányzati választás adatait is. Ez szintén más kritériumok alapján létrejövő adathalmaz. Nemzetiségek a településeken, statisztikai adatok alapján: TELEPÜLÉS cigány német szlovák román ukrán Teljes kérdőív 2010 lakosság 2001 népszámlálás szerint választás 2001 % Nemzetiségek aránya Kóka % 0,8% 1,3% 0,0% 0,0% 0,3% 0,0% Mende ,3% 0,7% 0,2% 0,9% 0,3% 0,0% 0,0% ,01% 0,0% 1,0% 0,2% 0,1% 0,0% 0,0% Tápiószecső % 0,5% 0,8% 0,1% 0,0% 0,2% 0,1% Úri % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,2% Nemzetiségek a településeken az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján: Viszony a Település Kisebbség Arány Változás többségi társadalommal Gazdasági helyzet Kóka Roma 6% Enyhén növekszik jó Elfogadható Mende Roma 0,30% Növekszik Elfogadható Rossz Roma 0,01% Stagnál jó Rossz Tápiószecső Roma 10% Növekszik jó Nagyon rossz Úri Roma 2% Stagnál7 jó Elfogadható A 2010-es kisebbségi önkormányzati választások adatait és a települések által adott véleményeket összevetve, láthatjuk, hogy Kóka és Tápiószecső települések jóval magasabbnak látják a romák arányát, mint ahogy ezt a kimutatások mutatják. Szinte 9

10 mindegyik településen számuk növekszik, de kivételt képez és Úri, ahol nem látnak változást a kissebség létszámában. Gazdasági helyzetük általában rossz, csak Kóka és Úri településen éri el az elfogadható szintet. Jó hírnek számít, hogy az öt közül három településen van kisebbségi önkormányzat. A kissebségek helyzetének javítást Mende és Tápiószecső településen a munkahelyteremtésben látják, amihez jelentős mértékű anyagi fedezetre lenne szükség. Kókán a helyzet javulását közös pályázatok és rendezvények szervezésében, míg on a munkahelyteremtésen kívül az oktatás javításában látják. Itt szintén kivételt képez Úri, ahol a kisebbség anyagi helyzete elfogadható, a többségi társadalommal pedig jó viszonyt ápolnak, így nem tartják szükségesnek egyéb intézkedések bevezetését. 3. Gazdasági helyzet 3.1. Vállalkozások 3.2. Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzetének bemutatására jó alapot ad a földhasználatok leltára, azaz a CORINE adatbázis. A vizsgált települések esetében a 10 ha-nál nagyobb kategóriák vizsgálata a következő képet adja. Kóka Corine kategória Terület (ha) Arány (%) Nagytáblás szántóföldek ,1% Lombos erdő ültetvények ,3% Kistáblás szántóföldek 341 7,7% Kistáblás szőlők 277 6,2% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 262 5,9% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 119 2,7% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 93 2,1% Fiatalos erdők és vágásterületek 87 2,0% Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával, és szórt megjelenésű természetes vegetációval 85 1,9% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 61 1,4% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 59 1,3% Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 57 1,3% Nyílt lombkoronájé természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 37 0,8% Elegyes ültetvények 32 0,7% Édesvizű mocsarak 31 0,7% Spontán cserjésedőerdősödő területek 31 0,7% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 29 0,7% Agrár létesítmények 22 0,5% Mezőgazdasági területek télsélyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 20 0,4% Tűlevelű ültetvények 14 0,3% Nagytáblás szőlők 10 0,2% 10

11 Mende Corine kategória Terület (ha) Arány (%) Nagytáblás szántóföldek ,0% Lombos erdő ültetvények ,6% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 202 7,5% Zárt lombkoronájé természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen 145 5,4% Tűlevelű ültetvények 50 1,9% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 36 1,3% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 35 1,3% Kistáblás szőlők 29 1,1% Mezőgazdasági területek télsélyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 27 1,0% Elegyes ültetvények 26 1,0% Kistáblás szántóföldek 21 0,8% Fiatalos erdők és vágásterületek 20 0,8% Csemetekertek, erdei faiskolák 19 0,7% Agrár létesítmények 18 0,7% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 10 0,4% Corine kategória Terület (ha) Arány (%) Nagytáblás szántóföldek ,4% Lombos erdő ültetvények ,9% Kistáblás szántóföldek 459 9,7% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 352 7,4% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 133 2,8% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 117 2,5% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 116 2,4% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 110 2,3% Spontán cserjésedőúerdősödő területek 84 1,8% Mezőgazdasági területek télsélyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 75 1,6% Agrár létesítmények 50 1,1% Fiatalos erdők és vágásterületek 44 0,9% Tűlevelű ültetvények 39 0,8% Zárt lombkoronájé természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen 37 0,8% Elegyes ültetvények 30 0,6% Mesterséges tavak, vízú tározók 26 0,6% Nyílt lombkoronájé természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 26 0,5% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 16 0,3% Építési munkahelyek 13 0,3% Zárt lombkoronájé természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 11 0,2% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 11 0,2% Édesvizű mocsarak 10 0,2% 11

12 Tápiószecső Corine kategória Terület (ha) Arány (%) Lombos erdő ültetvények ,9% Nagytáblás szántóföldek ,9% Kistáblás szántóföldek 335 8,7% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 291 7,6% Fiatalos erdők és vágásterületek 287 7,5% Elegyes ültetvények 167 4,3% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 164 4,3% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 134 3,5% Speciális műszaki létesítmények 108 2,8% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 107 2,8% Halastavak 87 2,3% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 87 2,3% Tűlevelű ültetvények 52 1,4% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 49 1,3% Édesvizű mocsarak 47 1,2% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 42 1,1% Agrár létesítmények 17 0,4% Nyílt lombkoronájé természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 11 0,3% Úri Corine kategória Terület (ha) Arány (%) Nagytáblás szántóföldek ,8% Kistáblás szántóföldek ,2% Lombos erdő ültetvények 196 8,8% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 160 7,2% Halastavak 45 2,0% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 39 1,8% Nyílt lombkoronájé természetes lombhullató erdők, vizenyős területen 37 1,6% Édesvizű mocsarak 27 1,2% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 22 1,0% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 18 0,8% Agrár létesítmények 16 0,7% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 12 0,6% Elegyes ültetvények 10 0,5% Megállapítható, hogy minden település esetében a szántóföldi művelés az elsődleges területhasználat, amit az erdőgazdálkodás követ. A mezőgazdasági tevékenységhez szükséges talajadottságok változatosak a kistérségben. A Tápió-mente talajainak átlagos aranykorona értéke 15. Ennél magasabb átlagos értékek jellemzőek és Úri településeken. A terület agrárgazdasága eltérő típusú, szerkezetű és eredményességű üzemtípusokkal írható le. A különféle üzemtípusok kialakításában egyfelől a mezőgazdasági 12

13 termelőszövetkezetek, ill. az állami gazdaságok átalakulása játszott meghatározó szerepet, valamint az új típusú szövetkezetek és a többnyire jogi személyiségű társas vállalkozások. A széles értelemben vett utódszervezetek (Kóka: Kókai MGTSZ, Dobos József vállalkozó, Kiss és Kovács Kft, Tápiószecső: 1 egyéni gazdálkodó), kialakult piaci kapcsolatokkal, hitelfedezettel rendelkeznek, s ez még akkor is kedvezőbb piaci pozícióba hozza őket a magántermelők, egyéni gazdálkodók többségénél, ha csak ritkán rendelkeznek elegendő tőkével, és működésüket nem egy bizonytalansági tényező kíséri, mint pl. a földbérletek kérdése. A szövetkezeti és társas vállalkozói kör tevékenységét döntően a mezőgazdasági növénytermesztés jelenti. Kókán, a régió többi településéhez képest jelentős szőlőtermesztés folyik. A megtermelt szőlőt elsősorban helyben értékesítik. Az állattartó telepek száma csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg csak, Tápiószecső, Úri esetében jeleztek számottevő állattenyésztést. Ez utóbbi település esetében az állattenyésztés csökkenő tendenciát mutat a kérdőívre adott válasz alapján. A régió településeinek döntő többségén valamely utódszervezet, társas vállalkozás jelenti a helyi agrárgazdaság egyik markáns pólusát, míg a másik oldalon az őstermelők, vállalkozók, ill. kistermelők tömege áll. A magángazdálkodói, kistermelői kör igen heterogén. Az új termelők között tarthatók számon a középparaszti gazdaságok mintájára szerveződő, önellátásra és piacra egyaránt termelő, a növénytermesztés és állattartás pillérein nyugvó gazdaságok. Ezt a típusú mezőgazdasági üzemet is majd minden településen reprezentálja néhány család. A térségi agrárgazdaság széles talapzatát a kistermelők jelentik, közülük őstermelői igazolvánnyal is rendelkeznek jó néhányan. A kisüzemi gazdaságok tömege sem elegendő földdel, sem termelési eszközökkel és tapasztalatokkal nem rendelkezik ahhoz, hogy az önellátáson túl tartós piaci szereplővé válhasson; az értékesítés esetleges és bizonytalan, a bevételek az egyszerű újratermeléshez elegendőek. Noha ez a fajta üzemtípus és termelői kör várhatóan tartósan a térségi agrárgazdaság szereplője lesz, jelentősége leginkább az önellátás és a munkaerő lekötése lehet. A terület agrárgazdaságát részben a mezőgazdasági kényszervállalkozások határozzák meg, azok a tőkeszegény családi gazdaságok, amelyek fönntartása szociális szempontból indokolt. Ugyanakkor a mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások többségét is a tőkeszegénység, a termelési eszközök és a termelési infrastruktúra alacsony színvonala jellemzi. Az agrárgazdaság kialakulása még nem fejeződött be. Mindez azt jelenti, hogy az agrárszféra piaci szereplőinek is jelentős támogatásra, fejlesztésre, illetve tőkebevonásra van szüksége a jövőben. A növénytermesztés mellet kiemelt szerepe van az erdőgazdálkodásnak is. Két település, Tápiószecső és Úri nagyobb kiterjedésű halastavakkal is rendelkezik. A mezőgazdaság fejlődését az értékesítési nehézségek mellett az elaprózott földterületek, a szárazság és a belvíz, a bizonytalan terméshozamok, a mezőgazdasági gépek rendelkezésre állásának hiánya is nehezíti. Több településen a mezőgazdaság fejlődésének akadályaként említik meg a szakértelem hiányát is. Az önkormányzatok álláspontja szerint a 13

14 fejlődéshez több állami támogatás, szakember képzés, szükséges. a felvásárlás megszervezése 3.3. Kereskedelem, szolgáltatások Az önkormányzati adatszolgáltatások szerint az alapvető kereskedelmi egységek minden településen rendelkezésre állnak. Mindegyik településen található élelmiszerbolt vegyeskereskedés és vendéglő. A régió települései közül on nagyobb bevásárlóközpont (Tesco) és üzemanyag-töltőállomás (Shell) is található. Ezen kívűl a településen nagy szükségét érzik egy rendezvényház létesítésében, ahol nagyobb rendezvényeket, esküvőket is tudnának rendezni. Kókán cukrászda és cipőbolt, Tápiószecsőn étterem létesítésére lenne szükség, hogy a szükséges igényeket biztosítani tudják Turizmus Mindegyik településen a helyi templomok is turisztikai látványosságnak számítanak, azonban csak Kókán és on számít számottevő ágazatnak a turizmus. Kókára látogatók megtekinthetik a település látványosságait, amelyek közül ki kell emelni a falumúzeumot, a Margit hegyi kápolnát, illetve a település legrégebbi, több száz éves vízellátóhelyét, a Beregkutat. Emelett jelentős szőlő- és borkultúrával is rendelkezik, a településen található pincészetek is nyitva állnak a látogatók előtt. látványossági közül említésre méltó a Sőtér-Kastély, a Grassalkovich-Vadászlak, Hevessy-kastély díszkapuja, illetve a legtöbb Hősi emlékmű. A településeken található turisztikai szálláshelyek nem tudják kielégíteni az igényeket, így a helyi turizmus fellendülését Kókán további szálláshelyek létesítésében, on pedig konferencia- vagy wellnessközpont kialakításában látják. Tápiószecsőn a fellendülést hasonlóképpen szálláshelyek, panziók létesítésében, Mendén turisztikai látványosságok létesítésében látják. A fejlesztések kivitelezésére az önkormányzatoknak jelentős anyagi fedezetre volna szükségük Munkanélküliség A munkanélküliség vizsgálatakor a 2005 IV. negyedévi, 2010 decemberi adatokat vizsgáljuk meg Település Népesség Munkanélküliség Arány Népesség Munkanélküliség Arány Kóka ,47% ,70% Mende ,63% ,95% ,44% ,75% Tápiószecső ,80% ,79% Úri ,44% ,38% Magyarország 3,01 4,74% Látható, hogy 2005 és 2010 között minden településen jelentősen nőt a munkanélküliek száma. A települések közül Úrin volt a legrosszabb a helyzet, és Kóka munkanélküliségi mutatói voltak a legkedvezőbbek az 5 település közül. Ha a települések adatait összevetjük az országos folyamatokkal, akkor láthatjuk, hogy a települések munkanélküliségi helyzete így is kedvezőbb képet mutatott, mint az országos átlag. 14

15 4. Környezetvédelmi helyzete Minden település első helyen említette a környezetvédelmi problémák között a szennyvízkezelés megoldatlanságát, és az illegális hulladéklerakást. Az illegális hulladéklerakás jelentőségére a Local Agenda program keretében megrendezett fotópályázatunk is felhívta a figyelmet. A terület általános iskolás tanulói nagy számban választották ezt a fotók témáinak. Nyilván itt azt is figyelembe kell venni, hogy ez a probléma a gyerekek által jól érzékelhető, és jól fotózható. Kiemelt helyet kapott még a környezetvédelmi problémák között a fűtési légszennyezés, és annak erősödése. Ennek oka, hogy a gázárak növekedése miatt a lakosság egyre nagyobb arányban tér vissza a vegyes tüzelésű kazánok használatára. Ez a téli időszakban lokálisan növeli a levegő terhelését, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a változás globális hatása pozitív, hiszen amennyibe fatüzelésre állnak át az csökkenti az üvegház hatású gázok felszabadulását. Úri kivételével a többi településen belvízi elöntések is előfordulhatnak, azonban helyzet javításához szükséges források nem állnak rendelkezésre. További környezetvédelmi probléma a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés. Levegőszennyezésről Kóka, Mende, településekről is történtek visszajelzések, azonban jelentős, közlekedési eredetű zajszennyezést csak Mendén tapasztaltak. Kóka, Mende és Úri esetében jelezték, hogy korábban hulladéklerakó üzemelt a területükön. Mindhárom településen megtörtént a hulladéklerakó rekultivációja, azonban Úri településen további beavatkozások szükségesek annak érdekében, hogy megakadályozzák a területen az illegális hulladéklerakást. A további környezetvédelmi feladatok a területen: Mendén található szennyvíz-leürítőhely felszámolását tervezik a településen, azonban a felszámolás költségét mintegy 80 millió forintra becsülik. Mindegyik településen komoly problémákat okoz az illegális hulladéklerakás, amelynek megszüntetéséhez jelentős anyagi forrásra van szükség. 5. Természetvédelmi helyzet A régió települései a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartoznak. A települések a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezik. Mende, települések északi része már a szomszédos Gödöllői dombságot érinti. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján Kóka a Hajta mentét, a Gödöllői-dombságot, Tápiószecső az Alsó-Tápió és patakvölgyeket és a Felső-Tápiót, Úri az Alsó-Tápió és patakvölgyeket érinti, mint a jogszabály által kijelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területeket. A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna- Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, 15

16 ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre júliusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez. A Tápió vidék három flórajárás érintkezési zónájába esik. Itt találkozik a középhegységi zárt lomboserdők öve az erdőssztyepp zónával. Eddig 54 természet közeli növénytársulást írtak le. Hetvenkét védett, illetve három fokozottan védett növényfajt (csikófark, homoki kikerics, pókbangó) figyeltek meg. A védett és fokozottan védett állatfajok száma megközelíti a 250-et. Az alföldi, illetve dombság peremi geomorfológiai értékek együttes előfordulása tájképi jelentőségű. A tájértékek közül fontosak a tanyás területek, illetve az ezekhez kapcsolódó extenzív tájhasználati módok. A Gödöllői-dombság a Cserhát hegyvonulatából kiindulva, fokozatosan lealacsonyodva ékelődik be a Pesti síkság, a Duna-Tisza közi homokbucka vidék és az Északalföldi hordalékkúp síkság közé. A tájra az erdővel borított területek dominanciája jellemző. A növénytakarót szemlélve az összképre az egymást váltó különböző erdőtársulások (pl.: gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztai tölgyes, sásos égerliget, stb.) élénk mozaikja jellemző, amelyet különböző rét- és gyeptársulások (pl.: löszpusztarét, homokpusztarét, meszes talajú láprét, stb.) tesznek még tarkábbá és gazdagabbá. Az állatvilágot tekintve a költő madárfajok száma száz körüli, köztük megtalálhatóak olyan - e tájon ritkább - fajok, mint a darázsölyv, a holló, a fekete harkály, a guvat, a barna rétihéja és a jégmadár. A fokozottan védett fajok közül a gyurgyalag nagyobb számban a kerecsensólyom szórványosan költ ezen a vidéken. Vonuláskor, kóborlás közben illetve táplálék szerzéskor több ugyancsak ritka faj is látható a tájvédelmi körzet élőhelyein (pl.: gyöngybagoly, halászsas, kanalas gém, szürke küllő, cigányréce stb.). A védett emlősök közül egyes denevér fajok, cickányok, pelék, a menyét, a hermelin, vadmacska és a borz viszonylag gyakoriak. A vízfolyások és mesterséges tavak mentén a fokozottan védett vidra is előfordul, általában, mint téli kóborló. A kétéltűek és hüllők közül gyakrabban kerül szem elé a vízisikló, tarajos gőte, a zöld és fürge gyík, a zöld leveli és erdei béka valamint a barna és zöld varangy. Az általunk vizsgált Tápió menti régió húsz településének területén található természeti értékeket az 1. melléklet térkép szemlélteti. A 2. sz. régió természeti értékei között szerepel a Felső-Tápió völgye A Felső-Tápió mentén - Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig - húzódik a második nagyobb részegység. Ehhez kapcsolódik a tájvédelmi körzet egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. Itt még gyakorinak mondható a vidra, vonuláskor rendszeresen feltűnik a halászsas. Előfordul a mocsári teknős, a rézsikló és az erdei sikló. A tóparton idős tölgyesek húzódnak, míg távolabb egy gyönyörű lápréten keskeny- és széleslevelű gyapjúsások fehér tengerében gyönyörködhetünk. Ennek a területnek a legnagyobb értéke a kiváló vízminőségű Felső-Tápió feltűnően gazdag halállománya. Előfordul itt a hegyvidéki patakokra jellemző, védett kövicsík, illetve a csak a Duna vízrendszeréhez kötődő, Vörös könyves lápi póc. A láprétek és bokorfűzesek övezte patakparttól távolodva meredek homokbuckákra érkezünk, ahol számos védett növényfaj fordul elő: kései szegfű, homoki árvalányhaj, fényes poloskamag, báránypirosító, homoki 16

17 nőszirom. Értékeire való tekintettel ezek a területek (Cseh-domb, Gicei-hegy) fokozott védettséget élveznek. A hosszan elnyúló részegység D-i végében található Erdőszőlősi-legelő a vidék legfontosabb ürgeélőhelye. A területen találhatóak a csak koratavasszal víz alatt álló mocsárrétek. Legnagyobb kiterjedésű képviselőjük a csenkeszes kaszálórétek, amely elsősorban a Gombai-és Úri-patak völgyében fordulnak elő. Úri környékén találhatóak az égeres legelők. A Kókai-ág szabályozatlan medre mellett, Kóka községtől nyugatra terülnek el a mézgás éger alkotta égeres láperdők. Itt olyan ritka növények fordulnak elő, mint a vidrafű, lápi sás. A Mende, Úri környékén jellemző löszmélyutak meredek bevágásaiban a lila virágzatú budai imolával, vagy a liliomfélékhez tartozó nyúlánk sármával találkozhatunk. Az önkormányzatok által kitöltött kérdőív szerint Kókán a Legelő úton található egy 5 ha-os NATURA 2000-es terület. on nagyrészt folyó- és állóvízi területek, partok találhatóak, amelyek NATURA 2000-es területek. Tápiószecsőn az Alsó és Felső Tápió környéke 10 ha-os területtel szintén NATURA 2000-es terület. Ezen felül Mendén található az ex-lege védett földvár, a Lányvár Fejlesztési javaslatok A 2. régió természetvédelmi helyzetének feltárásával egy időben, megvizsgáltuk a területet érintő természetvédelmi kezelési tervet, fejlesztési koncepciót. A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve es évekre vonatkozóan művelési ághoz köthető, művelési ághoz nem köthető fejlesztési javaslatokat ír elő elsősorban természetvédelmi területi és nem települési szinten. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve ( ) az egyes területi egységek (TK, TT) fejlesztési javaslatait fogalmazza meg. A 2. régióban konkrét fejlesztési javaslatként fogalmazza meg az élőhely rekonstrukciót az Úri-patak völgyében két területen hektáron a mocsári, lápi élőhelyek és természeti értékeik megőrzése érdekében. 6. Kulturális helyzet A településeken megtalálható kulturális intézményeket az alábbi táblázatban összesítjük: TELEPÜLÉS Művelődési Általános Középfokú Könyvtár Bölcsőde Óvoda ház iskola oktatás Kóka Mende Tápiószecső Úri Az alapvető intézmények minden településen rendelkezésre állnak, on pedig bölcsőde is 17

NAGYKÁTA TELEPÜLÉS HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft.

NAGYKÁTA TELEPÜLÉS HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /

JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

BÉNYE, PÁND, KÁVA, TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG TÁPIÓSZENTMÁRTON TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /

BÉNYE, PÁND, KÁVA, TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG TÁPIÓSZENTMÁRTON TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

FARMOS, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZELE, ÚJSZILVÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS

FARMOS, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZELE, ÚJSZILVÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa ő 2013. Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Székhely: 5520 Szeghalom,

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására

Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására Ózd, 2011. szeptember 1. Előterjesztő: Fazekas Zoltán alpolgármester Előkészítő:

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

FALUGYŰLÉS VARSÁNY. 2015. június 17. Közösségi Ház

FALUGYŰLÉS VARSÁNY. 2015. június 17. Közösségi Ház FALUGYŰLÉS VARSÁNY 2015. június 17. Közösségi Ház témák 2014. évi beszámoló Közös Önkormányzati Hivatal működése Az önkormányzat gazdálkodása Szociális helyzet Intézmények működése Adózási kérdések Start

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Polgármesterétől ELŐTERJESZTÉS

Hajdúsámson Város Önkormányzata Polgármesterétől ELŐTERJESZTÉS Hajdúsámson Város Önkormányzata Polgármesterétől ELŐTERJESZTÉS Hajdúsámson Város Önkormányzata 2013. évi költségvetésről szóló 4/2013. (III. 12.) önkormányzati rendelet módosítására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben