Útkereső magyar falvak útkeresés a falvakban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Útkereső magyar falvak útkeresés a falvakban"

Átírás

1 Balipap.qxd :45 Page 64 BALIPAP FERENC Útkereső magyar falvak útkeresés a falvakban Szocializmuskori falumentő és -fejlesztő próbálkozások. Mi lehet falvaink jövője? s én érzem őket és emlékezem. (J. A.) K elet-közép-európa olyan különös történeti korszak alól ébredezik, amikor semmi sem úgy volt, ahogyan történt. A durva, sokszor egyenesen riasztó felszíni látszatok ellenére lényegében láthatatlanul vezérelt (totális) rendszerek, események és folyamatok mélyén valójában egy furcsa hatalom játszadozása zajlott amit csak a legszigorúbban kontroll alatt tartott belső körhöz tartozók, a bármilyen néven kommunistáknak nevezettek egy élcsapatának a manipulációi manifesztáltak, kizárólag a saját legáltalánosabban proletár internacionalizmusnak deklarált érdekeiknek megfelelően. A hangoztatott, manifesztált, a nyilvánosság elé engedett megnyilvánulások lényegében csak a valóságos történések elleplezésére, a valóság diktatúra általi kézbentartására, cselszövéseire szolgáltak. A hatalmat egy arra alkalmas történelmi szituációban fondorlatosan és erőszakkal, idegen ország katonai intervenciójának részeként, törvénytelen eszközökkel (ma már nyíltan jelen van publikációkban e jelenség leírására a terrorista módon kifejezés) megragadók soha többé nem kívánták uralmi státusukat semmiféle demokratikus kontrollnak alávetni, egyeduralmukat bármi módon kétségbe vonni vagy megrengetni képes politikai, netán társadalmi akcióknak alárendelni. Regnálásuk során céljuk mindvégig az erővel megragadott hatalom minden áron, minden eszközzel, mindenek felett és mindörökké való megtartása volt. Ha tehát a második világháború befejezése utáni időszakot vagy annak bármely szegmensét mint esetünkben a magyarországi falvak közti sorsának alakulását, változásait, majd ennek hatását napjainkig igyekszünk akár csak röviden is szemügyre venni, azt ma már csak a fent említett szigorú determinációk alapján érdemes elvégeznünk. Vagyis nem elégséges a jelenséget abban a mederben körbejárnunk, a falukérdést megvizsgálnunk, amit maga a kor és annak sajátos (mindenkor marxista követelményeket teljesítő) történetszemlélete a megtörtént történések köré odarajzolt. Ehelyett törekednünk kell a mindenkor rejtve maradt, eltagadott, elhazudott valóság viszonyaira és változásaira ráközelíteni, arra, ami valójában volt a bekövetkezett tényleges események és nem a magyarázatok, értelmezések szintjén, beteljesült, a látszat alatti szinteken valóban megtörtént. 1 Amikor a második világháború után frissen támadt nagyhatalmi, ún. testvéri szovjet segítséggel, azaz külső és idegen totális katonai és politikai erőszakkal új rendszer kialakítása kezdődött el Magyarországon mint a térség több államában is, az valójában a magyarság történelmi útjáról való letérítését, letaszítását jelentette. Az a világ, amelyben addigi eleink éltek, gyökeresen megváltozott, kiforgattatott, a háborúig létrejött és érvényesülő történelmi kereteiből kiszakadt, összeomlott, megsemmisült. A háborúban elszenvedett 64 HITEL

2 Balipap.qxd :45 Page 65 gyötretések alóli felszabadulás második fázisa valójában az addigi magyar élet kegyetlen felszámolását, majd egy távoli, ázsiai új despotizmus erőszakos kiépítésének ránk kényszerített kezdetét jelentette. Rendszerváltáskor az ún. rendszergeneráló viszonyok legáltalánosabban a gazdasági-tulajdoni, a hatalmi-politikai, társadalmi-közösségi és a kulturális-tudás viszonyok gyökeres, alapvető változáson mennek át. Átalakul az élet minden területe, alapvető viszonyai megszakadnak, s ezek valamilyen mértékben a társadalom valamennyi tagját érintik személyében is, de még kiterjedtebben azokban a személyközi viszonyokban, amelyek közt él, tevékenységét, életét körülveszik. Mások lesznek az adottságok, a lehetőségek, átértékelődnek, esetleg felszámolásra kerülnek a tárgyi és szellemi javak, az értékek és a viszonyok. Amit ott és akkor majd kötelező szigorúsággal a szocializmus rendszerében mindvégig felszabadulásnak neveztek, az nem a nemzet, nem Magyarország felszabadítása volt, hanem az önmagát felszabadítónak bejelentő új hódító nagyhatalom urai a maguk megszálló uralma számára vették birtokba és tették alkalmassá az őket közvetlenül megelőző kegyetlen megszállóktól megtisztított terepet. Ami pedig ezután következett a magyar földön gyökértelen proletárinternacionalizmus és kommunizmus szellemében, az nemcsak a nemzeti történelem megtörését, hanem a magyar kultúra, a politika, a társadalom és a gazdaság rendszerének egy idegen hatalom általi lehető legteljesebb felülírását, szétszakítását és elbirtoklását is jelentette. Mit jelentett mindez a mindennapok gyakorlatában? A véget érő háborút túlélő, poklaiból hazatérő vagy azt itthon végig szenvedő emberek számára nem korábbi, még békés életük folytatása, annak újjáépítése, hanem a rafinált, de irgalom nélküli idegen megszállásnak való fokozatos alávetettség, kiszolgáltatottság rettenetes megélése következett. Nem a családok, nem az emberek, nem a közösségek, nem a települések, nem az ország lakóinak háború előtti élete folytatódott az addig kialakult keretek között és mederben, hanem egy idegen rendszer sajátos logikája szerinti fortélyos hatalom céljainak és érdekeinek megfelelő világ hazánkra erőltetése kezdődött el. Ma már világosan látjuk a szocializmus álságos évtizedeiben ez azért nem volt ennyire nyilvánvaló és főleg nem nyíltan kimondható, a Magyarországra mért szovjet típusú rendszer attól és annyiban volt diktatórikus, hogy módszeresen felszámolták a politikai pluralizmust, a gazdaságban megszüntették a magántulajdont, a társadalom számára betiltották és törvényen kívül helyezték a szabad önszerveződést, és a kultúra polgári értékeit is tiltó listára tették. Persze a háborúból hazatért és netán máris földhöz juttatott vagy abban reménykedő nemzedék igyekezett pótolni a családi és a nemzeti veszteséget. Aztán megtanulta, megtapasztalta az egész nemzet a szocializmus építését. A hangoztatottan a mezőgazdaság szocialista átalakításának hirdetett intézkedések döntő mértékben befolyásolták a falvak minden további funkciójának, működésének terrénumait is. (Akkoriban a mezőgazdaság szocialista átszervezése lózung mögé rejtve zajlottak az élet minden területét átható változások csakúgy, mint ahogy a es évek fordulóján meghirdetett, most zajló rendszerváltás zajos politikai átalakításai, fordulatai mögött a társadalom nagyobb része előtt láthatatlan maradt az ugyanakkortól megindult tulajdoni, vagyoni, gazdasági viszonyok mélyreható megváltoztatása.) A szocializmus évtizedeiben az élet szinte minden területén létezett falusi, paraszti ellenállás. Ezekből szeretnék kiemelni néhány példát annak szemléltetésére, hogy miként JANUÁR 65

3 Balipap.qxd :45 Page 66 élte túl életkörülményei megszállását a vidék. Történelmileg óriási jelentőségű szervezett és tömeges ellenállásra is sor került hazánkban 1956-ban. Annak jelentősége világraszóló, ma már kellően méltatják is. Én a lokális, a helyi közösségek túlélési stratégiáit próbálgató esetekből emelek ki néhányat. SZOCIALIZMUSKORI FALUMENTŐ ÉS -FEJLESZTŐ PRÓBÁLKOZÁSOK A falu élésének, a ránehezedő erőszakkal szembeni ellenállásának persze még szinte jámbor, de az egész vidéki Magyarországon rögtön megmutatkozó esetei voltak azok, akik nem kívántak a közös gazdaság útjára lépni. Őket nemzedékekre emlékezetes gátlástalan erőszakkal, fizikai és lelki terrorral kényszerítették, a szó szoros értelmében beverték a téeszekbe. Még ma is, amikor már gazdag irodalma van a történteknek, ritkábban fogalmazzuk úgy, ahogyan valójában történt kifosztották a birtokukból, jószágaikból, kisemmizték a vagyonukból őket. Mert nemcsak az ember, a felnőtt paraszti társadalom egyedeinek tömeges megtörése volt ennek a kegyetlen társadalomfejlesztésnek a lényege, hanem annak lehetetlenné tétele, hogy a továbbiakban törvényes és tárgyi alapja legyen a magántulajdon alapú gazdálkodásnak. A 45 után még taktikai megfontolásból, félrevezetésből, a földből élő nép történelmi vágyai beteljesítésének látszatát keltve földtulajdonossá tett paraszti réteget a termelőszövetkezetekbe kényszerítéssel nincstelenné tették. Az ellenállók többségét tehát bármi áron sokszor igen nagy áron, az érintetteket az önkéntes halálba kergetve alávetették a diktatúra politikai akaratának. A téesz-szervezés korai, de már erőszakos hullámában a népi ellenállás jelentkezése sajátságos tüneteket mutat: ide tartoznak, akik hazulról, a sajátjukból vittek vagy a közösből loptak takarmányt, abrakot, eleséget elvett állataiknak, amellyel még a nagyistállókban is gondoskodva kényeztették a maguk jószágait, megtartva ezzel amit lehetett saját gazdagondosságukból is amire amúgy a legtöbb helyen egyre kevesebb volt az igény; aztán idővel szinte országossá váltak az öncélú, magáncélra történő kisebb-nagyobb lopások, a család, a háztáji, kisebb mértékben még értékesítési célokra is (pl. már a kombájnos aratások idején igen gyakori volt, hogy a terményből néhány zsákkal a kocsmárosoknak jutott, cserébe sörért, borért). A kolhozosítás természetesen politikailag vezényelt, nagyobb részt a kommunista párt nyilvánosságtól elzárt, kisebb részben tömegbefolyásolási propagandacélokból a nyilvánosság számára is megmutatott eszközökkel folyt. A falu, ill. a mezőgazdaság ily módon történő ún. szocialista átszervezésének sok és mélyreható társadalompolitikai célja volt, pl. az egész ország földterületén a magánbirtokok és a paraszti magángazdálkodás felszámolása, a falu társadalmának szétzilálása, a falvakból városokba telepedés erőszakolása, a falusi népesség megfélemlítése, a munkásosztály államában a parasztok alárendeltségének nyilvánvalóvá tétele, az ipari fejlesztések számára a falusi termelés értékeinek és hasznának hatalmi szintű kisajátítása, a mezőgazdaság területére is kiterjeszteni a tervutasításos rendszert stb. A mostani rendszerváltás nehézkesen haladó folyamatait látva, azért tekintettel kell lennünk arra a veszteségre és az emberi lelkekben, családok emlékeiben megmaradt fájdalmas emlékeire is, amelyet a falvak kolhozosítása 66 HITEL

4 Balipap.qxd :45 Page 67 okozott. Nemcsak a földjét vették el a parasztnak, de múltját, kultúráját, hitét, akaratát, őseitől rászállt örökségét, élete célját és gyakran értelmét is. Elhitették velük, hogy jobban teszik az emberek, ha megszabadulnak mindentől, ami addigi életükhöz kötötte őket. Ebben az 1956 levert forradalma utáni reménytelen helyzetben az 1970-es évektől mégis új, többé-kevésbé rejtett ellenállásformák, élni akarási tünetek jelentek meg a társadalomban. Úgy is mondható: az addigra az egész társadalmat átható szétziláltsággal szemben kialakultak a nem legitim társadalmi újraszerveződés példái. Ezek egyes aktivista csoportjai idővel egymásra találtak, képviselőik ott vannak a következő évtized előbb egyesületi majd pártszerveződéseket, törvényi szabályozásokat kezdeményező, előkészítő fórumain. Van egy szála ennek a mostani rendszerváltásba torkolló folyamatnak, amely érdekes de a maga sajátosságai szerint mindmáig fel nem dolgozott, főleg falvakra irányuló vonulata az eseményeknek. Ezt szeretném bemutatni. A városi mozgolódásokról, alagsori szamizdat stencilezőkről jóval többet tudunk, mint a tényleges társadalmi színtereken főleg a vidéken előfordult ellenállási kísérletekről. Társadalmi hatásukra nézvést a falusi akciók is legalább akkora figyelmet érdemelnek, hiszen amikor a rendszerváltoztató folyamatok felerősödtek, a vidék attitűdjét a maga közelebbi közegében előfordult esetek nem kevésbé befolyásolhatták. A magam értelmezésében ez a szocialista rendszeren belüli, lényegében az illegitim s ma már bizton tudjuk, hogy erős politikai elhárítási megfigyelés alatt tartott társadalmi mozgolódások sorába tartozó falu-revitalizációs mozgalmi ág a 70-es évek közepén a Tolna megyei Várongról, Tancsik József akkori téeszelnök akciózásaival indult. Várongot a hivatalos, önmagát mindenhatónak vélő pártpolitika akkortájt épp a maga településhálózat fejlesztési koncepciójában szerepkör nélküli településsé minősítette. Ami a természetes (!) lakosságszámfogyást valóban természetes elnéptelenedésnek ítélte, és sokkal kevésbé tekintette a településfunkciók körzetesítéséből fakadó káros következménynek. A történelme során mindig fő által lakott kisfalu akkor is ebbe a kategóriába tartozott, de kereskedelmi ellátását a központosított hatalom tehernek érezte, a tanácsot és az iskolát a közeli nagyközségbe integrálták, a buszközlekedés akadozott stb. A pártállami hatalom értékrendjében Várong szerepkör nélküli falunak minősült, fenntartása, megmaradása nyűg lett. Mindezekre a hivatalos politika által a nyilvánosság előtt is büszkén megvallott nézetekre a falu szülötte téeszelnök, Tancsik József sajátos észjárásra utaló, egyáltalán nem szokványos eszközrendszert léptetett életbe. Mindenekelőtt a falvak központi lapjában, a Szabad Földben senkivel sem egyeztetett módon apróhirdetést adott fel az akkoriban meglehetően szokatlan Nagycsaládosok figyelem! felütéssel. Várongra hívta a távoli vidékeken nehéz sorban élő családokat, melyek felnőtt tagjainak munkát és megélhetést helyezett kilátásba a helyi téeszben, illetve minden jelentkező családnak önálló házat, lakást ígért az elnéptelenedett várongi ingatlanokban. Jöttek is több tucat szám Békésből, Szatmárból, Szabolcsból a megkeseredett, ellehetetlenült élethelyzetű családok. Hozva magukkal nemcsak vontatatók platójára fölkupcolt reményeiket, kis motyójukat, aprójószágaikat, hanem azokat a szociális, emberi gondokat is, amelyek megoldásáért, illetve Várongra telepítéséért kapott aztán rendesen Tancsik a járás és a megye vezetőitől A Balázs Béla Stúdió fiatal dokumentarista filmesei akik úgyszintén a 70-es évek magyar hivatalos valósága alatti valóság leleplezésére indultak, Vitézy László, Dárday István, Szalai JANUÁR 67

5 Balipap.qxd :45 Page 68 Györgyi és mások azonban országos példaként vitték nyilvánosság elé a renitens falumentő Tancsik történetét (Mai telepesek című dokumentum, majd a Békeidő című játékfilmjükben). S mert az elnéptelenítéssel Tancsik gazdasági választott vezetőként, akinek hatalmi eszközei ugyan korlátozottak voltak, de a helyi közösség, a falu érdekében képes volt a fölsőbbségeket ugyancsak meglepő lépéseket tenni nyilvánvalóan tevőlegesen szembefordult a hatalommal. A kezdeti tettek után hosszú sora következett a saját falumentő-falufejlesztő ténykedésének. Pl. nem kapott a falu népe a központosított kereskedelmi ellátástól sem szükséges mennyiségű tőkehúst, sem feldolgozott élelmiszerárut, kis helyi vágóhíd nyitására pedig engedélyt saját állataikból a szükségletek kielégítésére ún. szúróházat létesített a faluban, mert annak megnyitását semmiféle jogszabály nem tiltotta. A több száz darabos sertéstelepen kiváló minőségű nyersanyag volt bőven: Tancsik, a tenyészet legkiválóbban teljesítő kahyb (kaposvári hibrid) apaállatának emlékére a telep főbejáratához nem kevés iróniával a tudálékos hatalom fricskázására, a kan érdemeit szakszerűen méltató márványba vésett emlékművet állíttatott Országos hírét, példáját Várongnak sokan sokfelé terjesztettük. Magam egyetemek falai közt hirdettem, hogy létezik egy intézményrendszeren kívüli Tancsik-tanszék Várongon, aki kíváncsi a mai magyar vidék valóságára, látogasson el ebbe a faluba. Jöttek is szinte tömegével, sok-sok falu vezetői és polgárai megismerni a példát, de Makovecz Imre és a szellemi körébe tartozók éppúgy, mint Ferge Zsuzsa szociológus-szociálpolitikus hallgatói. Tancsik pedig egyre magabiztosabban adta elő a történetet, megtalálva hozzá az olyan fordulatokat, hogy Várong túlélte a tatárt, a törököt, a Habsburgokat nem igaz, hogy a szovjet birodalmat nem fogja túlélni! (És neki lett igaza.) Nagyon is életszerű terveit sem hallgatta el, s ha valaki állami- szövetkezeti pénz- és költségvetési ügyekben avatott azt firtatta, milyen pénzből kívánja megvalósítani az elnök úr a picinyke faluja számára megfogalmazott nagyra törő terveit, rendre csak azt válaszolta magyar forintból Tancsik nemcsak gyáva nem volt, de szűklátókörű sem. A gazdálkodást, a falu szükségleteinek kielégítését, a művelődést és a kultúra ápolását is saját fennhatósága alá igyekezett (vissza)venni: ha már nem adták vissza Várongnak az általános iskolát a gyerekek busszal ingáztak a körzetközpont Szakcs iskolájába, minden fórumon követelte, hogy ott a legkiválóbb tanárok oktassák az összeterelt fiatalokat, s az intézmény maximálisan felszerelt legyen sportcsarnokkal és uszodával is. Mivel azt sem engedélyezték Várongnak, hogy a települést a téesszel együttműködve vezetékes vízhálózattal lássák el, a szövetkezeti majorhoz kötelezően előírt vezetékes víz kútját a falunak a majorral ellentétes végén fúratta meg a furfangos elnök, ami után a csőhálózatot kényszerűségből legrövidebben már csak az utcán, a házak előtt, a falun végig lehetett elvezetni. Amikor a nagycsaládos telepesek megérkeztek egyetlen hívó szóra könnyedén maguk mögött hagyott addigi otthonukból, egészen természetesen magukkal hozva sok problémát, Várongon addig nem jellemző családi és települési szociális konfliktust az elnöknek harcolnia kellett a körzetközponttal, a fölsőbb tanácsi és pártszervekkel, hogy a megnövekedett lakosságszámra tekintettel javítsák (vissza) a kereskedelmi ellátást, a gyerekek iskolai utaztatását, netán adják vissza az iskolát, és nem utolsósorban engedélyezzék egy horgásztó kialakítását a falu lakói, a téesztagok részére. Persze horgásztóra sem kaptak engedélyt, úri passzió volt az városok közelében, ekkor a hivatalosságokat kikerülve, a leleményes faluvezető a helyi közakaratot érvényre juttatva jóléti tó néven valósítot- 68 HITEL

6 Balipap.qxd :45 Page 69 ta meg ilyen elnevezéssel törvény által nem tiltott törekvésüket. Szülőfaluja élén konfliktusokban nem szűkölködött a magát mindig parasztnak mondó párton kívüli Tancsik téeszelnök pályája, aki okleveles mezőgazdaként mindvégig faluja vezetője volt, de a kommunista sajtó zengzetes írását is kiérdemelte azzal, hogy zárszámadáskor könyvjutalmat osztott a Petőfi téesz tagságának S a közös pénzén a falu iskoláját közösségi házzá alakították, amelyre hatalmas, az épület homlokzatán végigérő betűkkel büszkén és öntudatosan helyezték el a cégfeliratot: PARASZTOK HÁZA. A leghosszadalmasabban elhúzódó tervük volt a néhány kilométerre levő somogyi fürdőhelyhez, Igalhoz a megyehatárt is áttörő utat építeni, amelynek tengelyébe beleálmodták a megüresedett községházában kialakítható turisztikai szálláshelyet, de azt már utódai valósították meg de megvalósították! és mindmáig működtetik az önkormányzat szervezésében. Várongtól nem messze, mintegy húsz kilométerre, a dombóvár-kaposvári vasútvonal mentén, Somogy megyében szintén kisfalu, 400 főnél kevesebb lakosú Csoma. Afféle alvófalu, a munkaképes emberek többsége tradicionálisan a néhány km-re levő Dombóvárra és a kissé messzebb eső Kaposvárra járt dolgozni. A fiatalok ugyanebbe a két irányba mentek iskolába, de hétvégén, ünnepnapokon, szabad idejükben régóta szerettek volna egy helyi ifjúsági klubot. A rendszer érzéketlen volt az életszerű igényekre, csak a szerepkör nélküliség stallumát akasztották Csoma népének nyakába is. Mígnem egy helyi születésű állomásfőnök, Orbán Ottó egyszer csak megelégelte az örökös elutasítottságot, és a fiatalokkal történt sokadik veszekedés utáni indulatában eladta Volga típusú személyautóját, árából, az ifjakkal összefogva, a falu közepén mindenféle engedély nélkül egyik napról a másikra megkezdték egy művelődési-közösségi ház épületének alapozását. Az elgazosodott közterületen egy szombat hajnalban kilépték az egymás közt kialkudott méreteket, madzaggal kijelölték, majd a fiatalok kérésére nagyobb klubszoba kellene majd a földszintre, hogy legalább két pingpongasztal is beleférjen kicsit tágasabbá tették, s ásóra-lapátra kapva nekiláttak a közösség érdekében állónak ítélt beruházásnak. Nagyobb paláver csak akkor keletkezett, amikor hetek múlva Orbán mint Csoma tanácsi elöljárója arról rendelkezett, hogy a szomszédos faluból a körzetközpontból az orvosi rendelő építéséhez várakozva gyűjtögetett anyagokból a csomai művelődési házhoz szükséges téglát az éj leple alatt néhány lovas kocsival a társközségbe átcsoportosítsák. De a ház megépült, végül a hivatalok nagy sajtóvisszhang közepette, a nyilvánosságtól tartva találtak rá megoldást, hogy az 50-es években szüleivel együtt igaztalanul meghurcolt renitens Orbán Ottó falufejlesztő kezdeményezését közpénzből befejezzék. S persze hogy ezt a faluvezetőt is sokfelé népszerűsítettük, példáját sokakkal megismertettük. Pápai Lajos idős parasztpolgár Siómarosan ugyancsak ekkoriban a 70-es évek végén, 80-as évek elején kapott kedvet az 1945 előtti falusi egyesületi élet hagyományainak felélesztésére. A Balatonszabadi születésű Varga Csaba szociológus, író, mint a Népművelési Intézet munkatársa, Boda János siófoki téeszelnök, Makovecz Imre építész és a Beke Pál vezette nyitott ház elnevezésű művelődésiotthon-megújító kollégium mind odaálltak odataláltak Pápai Lajos kezdeményezése mellé. És a szomszédos aprócska faluban a szintén Balatonszabadi alá körzetesítés folytán már, akárcsak Siómaros, önálló nevétől is megfosztott Siójuton hamarosan összebarátkoztak Róka Gyula (nép)tanító úrral, aki ott egy tizenegynéhány tanulós osztatlan közös alsó tagozatos iskola (egyet JANUÁR 69

7 Balipap.qxd :45 Page 70 len tanterem) működtetése köré telepítette falufejlesztő, léleképítő, nagyon önzetlenül emberi tevékenységét. A kiváló építész Makovecz Imréről köztudomású, hogy számos művelődési házat, faluházat is tervezett, melyeket sokszor viszontagságos (ahogy a mester nevezte: drámai) körülmények között a as években kiviteleztek (pl. Jászkíséren, Sárospatakon, Zalaszentlászlón, Kakasdon, Makón). Az talán kevésbé közismert bár ő erről igen gyakran beszélt, hogy Makovecz a 70-es évek közepétől tagja volt egy olyan, már említett önkéntes nem hivatalos munkacsoportnak, amely az adott időszak keretei között a már meglevő és a tervezett művelődési otthonok, faluházak teljes körű megújításának lehetőségeit kereste. Az önmagát kollégiumnak értelmező társaság nyitott háznak nevezte az általa elképzelt és szakmailag favorizált helyi közösségi intézményt, aminek a lényege az volt a pártállami irányítású, a központi politikai akarat szerinti kultúraterjesztést ellátó állami művelődési házakkal szemben, hogy a nyitott ház elven, működő közösségi házak a helyiek a települési civil társadalom akarata, igénye és szükségletei szerint alakították ki tevékenységüket. Anélkül, hogy ebben a szakmai kérdésben itt elmélyedhetnénk, elégséges a lényegi eltérést talán annyiban érzékeltetnünk: a nyitott ház fő feladatának nem a hivatalosan kijelölt és terjeszteni rendelt kultúra forgalmazását, hanem a helyi társadalom önmaga által meghatározott közösségfejlesztését tekintette. Ennek a különbségtételnek természetesen a közösségi, művelődési célra rendelt épületek funkciójától, bútorzatán, felszerelésén át a helyiségek működtetéséig, a tevékenységek tartalmáig és a nyitva tartásig megannyi követelménye és következménye volt. A makoveczi környezetbe, tájba illeszkedő, organikus épületekkel szembeni követelmény mellett a tervező részéről a hely szelleméhez kapcsolódás, a helyi társadalom lelkületéhez, még hamisítatlan kultúrájához való szerves illeszkedés, a közösségbe ágyazódás is mindenkor alkotói törekvés és követelmény volt ezen a szálon talált egymásra a társadalomra hatni kívánó építész meg a társadalmat önmagára, önszerveződésre ébreszteni kívánó népművelői, közösségfejlesztői csapat. (Utóbbiak, a nyitott ház kollégium tagjai voltak: Beke Pál, Varga A. Tamás Budapest, Alföldi Albert Hajós, Balipap Ferenc Dombóvár, Hallgató Éva Debrecen Csapókert, Kecskeméthyné Sedivi Lilla Mohora, Kígyós Sándor Pécsvárad, Kováts Flórián Zalaegerszeg, Koncz Gábor Budakeszi, Markolt Endre Jászszentlászó, Péterfi Ferenc Budapest Újpalota, Takács Péter Százhalombatta, Vattay Dénes Zalaszentgrót és Makovecz Imre Budapest.) Amikor a 80-as évek második felében, a hazai értelmiségben a szocializmus akuttá váló problémáinak nyilvánvalóvá válása idején különböző pártok szervezésének gondolata merült fel, ez a társadalom- és közösségfejlesztő kollégium Varga A. Tamás kezdeményezésére létrehozta a Közösségfejlesztők Egyesületét. Addigra már főleg Vercseg Ilona jóvoltából nemcsak sikerült megismerniük a fejlett világban mintegy száz éve kialakult és hatékonyan működő nemzetközi közösségfejlesztő szervezeteket, hanem főleg a több évtizedes fejlesztői tapasztalatokkal rendelkező franciaországi és angliai kollégákkal is munkakapcsolatba kerültek. E kapcsolatok révén a magyarországi rendszerváltás kezdetével egy időben szinte rendszeressé váltak a Közösségfejlesztők Egyesülete szervezésében (privát, a résztvevők és a kinti barátaink összefogásával finanszírozott) magyar települési önkormányzatok, alakuló vállalkozások, civil szervezetek tapasztalatszerző látogatásai, tanulmányútjai ezekbe az országokba. A hazai változásokra készülők láthatták, 70 HITEL

8 Balipap.qxd :45 Page 71 megismerhették egy előrehaladottabb polgári világ vidéki sajátosságait, pl. hogy Normandiában a hatalmas cukorrépa tábla kellős közepén pöfékel egy a termőterület nagyságához méretezett cukorgyár; az országon végigautózva a nagyvárosokon kívül sokfelé a tanyaszerű házak körül gyümölcsfák virultak, és állatok, tehenek, birkák legelésztek; magánházaknál vendégeskedve megismerték a francia polgárok mindennapi életét; magánkézbe került baranyai tehenészetek vezetői Felső-Szavojában tanulmányozták a kisüzemi sajtgyártást; a félkész épületben találkozhattak a határ mellett, Genf közelében épülő egyetem társadalmi tanácsának soros elnökével, egy almatermelő kisbirtokos gazdával; ugyanitt egy kisfaluban meglátogatták azt a Parasztmúzeumot, amelyet a Mont Blanc hegység e vidékén folyó mezőgazdasági munkák hagyományos eszközeiből gyűjtöttek össze az épülő egyetembe készülő, a vidékkel ismerkedő fiatalok; Tancsik József és Pápai Lajos idős paraszttársaikkal, az akkor még létező hazai téeszelnökökkel Limogeban a megyei kommunista pártelnök (családi parasztbirtokos) vendégeként rácsodálkozhattak a házigazda több száz hektáros magánbirtokán legelésző szarvasmarhacsordára, bejárhatták a gépesített magángazdaságot, éjszakázhattak a birtok közepi tóparton épült családi kastély tágas szobáiban; 2 szőlészet és borászat iránt érdeklődők, majdan falusi vendéglátást működtetni kívánók különböző francia vidékeken megismerhették a kisebb nagyobb híres ültetvények és vállalkozások működési körülményeit, a vidékek turisztikai nevezetességeit, a híres francia konyhát és borokat stb. A 90-es évek második felében már a szatmári határvidék magyar és román oldaláról (egy PHARE Credo-pályázat által támogatva) összefogásra készülő, a francia és a svájci regionális együttműködés tapasztalatait a maguk térségében majd hasznosítani kívánó csapattal járták be a közösségfejlesztők a példának tekinthető helyszíneket, tanulmányozták a svájci francia összetételű Lehman-tanács határon átívelő fejlesztési tevékenységét. (A PHARE Credo-pályázat akkoriban arra irányult, hogy hátrányos helyzetű térségekben határon átnyúló fejlesztési kapcsolatok, szervezetek, majd közösen kidolgozott programok, projektek jöjjenek létre a nyertes fejlesztő szervezetek [így a Közösségszolgálat Alapítvány debreceni telephelyű Kelet-Magyarországi Irodája] szakmai, szakértői közreműködésével. Mert a pályázat kiírói számára nyilvánvaló volt, hogy az adott régiókban az objektív hátrányok közé tartozik már a helyzetelemzés és az adottságokkal történő szembenézés képességének, a fejlesztési projektek meghatározása szubjektív, szakértői feltételeinek hiánya is.) Ezek a munkák a 80-as évektől kibontakozó, majd a rendszerváltás után folytatódó, ha nem is mennyiségében, de szakmailag kiszélesedő és elmélyülő hazai társadalomés közösségfejlesztés, a falufejlesztés érthető módon nem kaptak sem kellő figyelmet, publicitást, sem érdemi támogatást a hivatalos szocialista Magyarországon. Nemcsak az inkább gyanakodva figyelt nemzetközi szakmai kapcsolatok mind intenzívebbé és kölcsönössé válása hiszen a látogatásokat kinti kollégáink és az általuk szervezett érdeklődők (ha másért nem, turistaként) mindig viszonozták is, de a Makovecz és a Kós Károly Egyesülés építészeti munkáihoz társuló szellemi partnerség sem, ami faluházak, művelődési és közösségi házak, iskolák, templomok tervezését és megvalósítását segítette Zalaszentlászlótól, Jászkisértől, Sárospatakon, Csengeren, Kakasdon, Makón, a Pilisi Parkerdőn át Paksig, Siófokig, Százhalombattáig vagy a határokon is túl Dunaszerdahelyen, Csíkszerdában, Lendván. Pedig azok a módszerek, amelyeket a fejlett világból honosított széles körű társadalomfejlesztői célból a Közösségfejlesztők Egyesülete alkalmasak JANUÁR 71

9 Balipap.qxd :45 Page 72 voltak ma is azok a magyar vidék, a szétvert polgári társadalom módszeres újraintegrálására, revitalizálására. A lehetőségeket és az országos szükségleteket érzékelve a 90-es évek elején néhány jóakaratú vezető politikus, a Kós Károly Egyesülés és a Közösségfejlesztők Egyesülete támogató szponzorokat találva létre is hozták a Közösségszolgálat Alapítványt, amely mint addig, ahogy Makovecz Imre szokta volt mondani: bozótharcosként még közel tíz évig tudta fenntartani magát az egyébként országszerte és határokon túl is egyre szaporodó munkákból. Az 1989-es egyesületi törvény ismét lehetővé tette a társadalom szabad önszerveződését, amelynek eredményeként a civil szervezetek száma mára elérte a több tízezres nagyságrendet. Ezen szervezetek szakmai, minőségi munkája azonban nem egyenletes színvonalú, sok nem független a politikai pártoktól s honi és nemzetközi közösségfejlesztői szakmai tapasztalatok alapján meggyőződéssel állíthatjuk, hogy szükséges volna Magyarországon is egy szintén egyesületi alapon szervezett, erre a munkára magas fokon képzett társadalom- és közösségfejlesztői hálózatra. 3 Mert nagyon jól látszik, hogy önmagától vagy a gazdasági változások másodlagos melléktermékeként nem vagy csak nagyon hosszú távon és keservesen, történelmi veszteségek árán fog létrejönni az a társadalmi struktúra, amely egy polgári társadalom sajátja. Azok a vidéki, paraszti mivoltukat a szocializmus alatt is büszkén és öntudatosan vállaló, abból a rendszerrel mindvégig szemben állva példát formálni próbáló emberek akiket a fentiekben bemutattunk, és a be nem mutatott hasonlók sajnos az elmúlt húsz évben megöregedtek, nem képesek a helyi változások élére állni, vagy többségük már elhalálozott. A nemzeti örökség részének megnevezni őket azonban még most sem késő, de már nagyon is időszerű MI LEHET FALVAINK JÖVŐJE? A földkérdést mindezek után a szocializmus, a köztulajdonon alapuló tervgazdasági rendszer és az ebbe keményen beleágyazott szocialista mezőgazdasági nagyüzemek történelmen kívülre siklatott korszakának zárasaként természetesen az es kezdetű rendszerváltásnak ismét kardinális kérdésévé tették. Érdekes volna belemélyedni, hogy pontosan és személy szerint kik, milyen megfontolások, elvek, igazságérzet, történelmi elégtétel megfontolások vagy éppen személyes, önös, partikuláris érdekek, alkuk és sunyi megalkuvások ötvözeteként. Ezt a feltáró tisztázást végül persze nem fogjuk elkerülni, de ennek kibontása már kényszerűen egybemosódik majd azzal a kaotikussá vált ország- és nemzetromboló tévelygéssel, tehetetlenkedéssel, ami a következő legalább két évtizedben már biztos, hogy egészen napjainkig a kárpótlással elindított földbirtok rehabilitáció fiaskóját is bemutatja. Megítélésem szerint a legutóbbi húsz év falutörténetét inkább meghatározták az azt megelőző szocializmus tettei, mintsem az új rendszer lehetőségei és intézkedései. A szocializmusba ágyazottság, a szocializmus által kialakított falvak és ezek szabadságtalan és demokrácia nélküli társadalma, az emberek gazdatudat és gazdaismeretek nélküli viszonya a földműveléshez, a nagyüzemi (ipari üzemmód szerű) kollektív mezőgazdasági termelés stb. mindmáig nagyon erőteljesen hat a megújulás (a most valódi felszabadulás) történelmi determinációit kereső útkeresésre. A társadalom amelytől elvették azokat a képességeket, jogokat, struktúrákat és intézményeket, amelyek társadalom voltának realizálásához szükségesek lettek volna, vagy éppen most vál- 72 HITEL

10 Balipap.qxd :45 Page 73 nának szükségessé a szocializmustól kapott béklyókban vergődve nem képes magát artikulálni, megszervezni és működésbe hozni. Azok a veszteségek, visszaesések, amelyekre a rendszerváltozás óta (a kezdetekkor sok mindenben éllovas) Magyarország jutott a többi volt szocialista országgal való összevetésben, fényesen mutatják ezeket a nagyon súlyos problémákat. Hogy nem történt áttörés a magyar vidék életében, annak csak másodlagos oka a kolhozosított, kollektivizált földek újraosztásának valószínűnek látszó elhibázottsága mert már ez is abból az elsődleges, döntő problémából fakadt, hogy hiányzott a társadalomból az a kritikus tömeg, amely éhezett volna a földre, és akár falun vagy városon lakva minden szempontból felkészült is lett volna a magyar mezőgazdaság magántulajdon alapú birtokbavételére és működésbe hozatalára. Az a kultúra és az azt hordozó, érvényesítő és gyarapító társadalom hiányzott hiányzik ma is, amelynek elemi módon szüksége van a földre ahhoz, hogy egyéni, családi és közösségi boldogulásának céljait azzal, mint alapvető, birtokában levő nélkülözhetetlen termelőeszközzel elérje. A földszükséglet, a földszerzés és a földművelés, a földből való megélés, a paraszti munka révén történő életkiteljesítő családi boldogulás vágya, akarata és képessége, beleértve a tudásbelieket és az anyagiakat is, hiányzott a magyar társadalomból a szocializmus utáni rendszerváltáskor. Hiányzott mindez azokból a falun élő vagy szétkóborolt paraszti származású még munkabíró tömegekből is, akiket a kárpótlással megnyíló lehetőségek szele megcsapott, s ez az egyéniéletút-teremtő és nemzetépítő ihlet nagyon sokakból hiányzik azóta is, akik ugyan birtokon belül vannak, de jobb esetben a bérbeadás, rosszabb esetben a jó áron való eladás az erre irányuló kivárás lebeg a szemük előtt. Egy nagy magyarországi történelmi átmenet a feudalizmusból a kapitalizmusba való rendszerváltás elején egy tudós elemző a következőkben látta a falvak helyzetét: A történeti múlt folyamán a falu mint sajátságos közigazgatási, gazdasági és kulturális intézmény fejlődött ki. Az egyént jóformán felszívta ez a szociális alakulat, amely falusi öntudatot, világnézetet, társadalmi pozíciót, gazdasági szaktudást, közigazgatást, jogszolgáltatást, szóval a kultúra minden mozzanatát közvetítette számára. [ ] Kétségtelen, hogy a falunak az inkább öntudatlan, de a társadalmi fejlődés ezen fokán könnyen érthető elzárkózása a világkultúra hullámgyűrűzése elől a népek haladásának jelentékeny akadálya volt. Viszont az is kétségtelen, hogy ez az elzárkózás egész sereg kultúrértéket teremtett szokásban, erkölcsi fölfogásban, gondolkodásban, szemlélődésben, költészetben, műveltségben, amelynek értéke minden kétségen fölül áll, s amelynek könnyelmű elpusztítása bár a haladás jelszava alatt történjék is, vétek, nemcsak a nemzeti kultúra, de az általános emberi polgárosodás ellen is (Czettler Jenő). 4 Czettler Jenő e sorokat majdnem éppen száz évvel ezelőtt írta. Sajnos ma nem ilyenek képződmények a falvaink. A kolhozvilággal kilúgozott évtizedek után a magyar falu nem az az egyént jóformán felszívó szociális alakulat, mint ami száz éve volt. S hogy lesz-e, lehet-e még, annak megfejtéséhez nagyon sok ismeretlenes a rendszerváltás kezdete óta egyre bonyolódó képlet. A föld tulajdonosokhoz juttatása miközben, és azért hangsúlyoznunk kell ezt is, kiváló teljesítményeket produkáló gazdák, termelő és feldolgozó gazdálkodók is nagy számban vannak az országban nem teremtette meg a falvak jövőjének biztonságát. Semmilyen tekintetben sem. Igaz, a téeszek volt agrárértelmisége pl. nagyon sok helyen szőlőtermelésbe, gyümölcsös telepítésébe, olajos magvak termelésébe, kertészkedésbe, kisebb terményfeldolgozó vállalkozásba fogott ők job JANUÁR 73

11 Balipap.qxd :45 Page 74 ban értik, hogy nem a tömegárú, nem a nagyüzemi kukorica és búzatermelés Magyarország mezőgazdasági felemelkedésének terméke. De a helyi társadalom, közösségek és kultúra hiányát ezek a gazdálkodási innovációk sem képesek közömbösíteni. Amikor a falun élő parasztnak elvették a földjét, a falun élés értelmét, mindenét elvették. Most, hogy valakik valamilyen jogcímen visszakapták az elkolhozosított földeket azon kívül semmit sem kaptak vissza A mai helyzet, a rendszerváltás több mint húsz éve zajló folyamata a szocializmus ha nem is politikai, de annál mélyebb fekvésű medreiben csordogál. Ezért, ennek bővebb bemutatása miatt irányítottam a falvak terheinek, vergődésének bemutatására írásomat. Az elmúlt húsz év a legtöbb vonatkozásban (a hatalmi, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális viszonyok megteremtésében és az új rendszerbe rendezésében) problematikus, megrekedt, következetesen polgári és piacgazdasági társadalmakra jellemző szakmai alapossággal végig nem vitt fejleményeit, az itt és most érzékelhető tendenciák alapján falvaink helyzetét és perspektíváit nagyon vázlatosan a következőkben látom összefoglalhatónak. Társadalmi viszonyok, településfunkciók: a falvak funkciója meghatározó módon többpólusú lesz (miközben a kevert, valamelyik alapfunkció dominanciája mellett kiegészítő funkciókkal is rendelkező falvak is kialakulnak, a bővülés minden funkcióból dinamikus lehet a többi irányába) megélhetést biztosító tradicionális mezőgazdasági falvak ahol a lakosság nagyobb része a település határához tartozó földterület birtoklásából és/vagy megműveléséből tartja fenn magát; alvó falvak főleg az agglomerációkban; turisztikai falvak falusi turizmus szolgáltatások dominanciája mellett működő falvak; szociális foglalkoztatásra (családi és/vagy település lakossági önfenntartó gazdálkodásra) szervezett falvak; pusztuló, elnéptelenedő falvak. Nagyon egyszerűen fogalmazva: a polgári társadalom rendesen történeti úton, az egyének és közösségeik együttélésének folyamatában alakul ki, marad fenn, fejlődik és hagyományozódik az emberek tudása, kulturális képességei, tapasztalati, szükségletei és érdekei, a kölcsönösen elfogadott értékrendek alapján. A szocializmus utáni különleges helyzetben amikor is a polgári értelemben értelmezhető társadalom nem létezhetett a szabad, csak saját tagjaiktól függő falusi közösségeket létrehozó és működtető civil (polgári) önszerveződések, önkormányzatok, öntevékenységek (egyesületek, körök, klubok, alapítványok, társaságok stb.) kialakulását, elterjedését és fennmaradását kormányzati leginkább jogi és finanszírozási eszközökkel szükséges segíteni. A lokális (de az országosan is kívánatos polgári) társadalmi viszonyok spontán kialakulását, modellezését a társadalom- és közösségfejlesztés szakmai eszköztárával melyeket lehetőleg országos szinten volna célszerű intézményesíteni kell segíteni. A társadalom- és közösségfejlesztés ugyanolyan rendű és rangú feladat ma Magyarországon, mint a gazdaságfejlesztés. (A magángazdasági viszonyok kialakításának is a társadalomfejlesztés, a társadalom jólétének növelése a célja.) 74 HITEL

12 Balipap.qxd :45 Page 75 Tulajdonosi és birtokviszonyok a falvakban (gazdasági, gazdálkodási, foglalkozási viszonyok): a magántulajdonon alapuló földművelés családi, kis-, közép- és nagyüzemekben történik; a nagyüzemek, nagybirtokok fenntartása agrárproletariátus, tömegtársadalom és nem polgári, paraszti társadalom kialakulását és tartós fennmaradását segítik; lehetnek valamilyen köztulajdonban megtartott földek, amelyek hasznosítását a tulajdonos és/vagy az igénylők állapítják meg; lesznek egyéni, családi és társas vállalkozásban működő birtokok (önellátásra és/vagy értékesítésre, piacra is termelők); lesznek bérlői vállalkozások, majd ilyen társulások is (földtulajdon birtoklása nélküli földművelők, gazdálkodók); lesznek bérbeadói vállalkozások (gépeket, szerszámokat, eszközöket, jószágokat netán tőkét birtokló és azokat bérbeadó tulajdonosok); lesznek bérmunkások a földművelésben (állandó alkalmazotti vagy idénymunkás státusban); tulajdonosi vállalkozások, társulások, szövetkezetek (termelő, tároló, feldolgozó, forgalmazó, szállító stb. profillal, pl. szőlészet-borászat-pincészet, palackozás, gyümölcstermelés feldolgozással (bodza, gyümölcs szirup és ivólé, szalma, energiafűz stb.), zöldségtermelők, kertészetek); lesznek állattartásra berendezkedő gazdaságok és/vagy kiegészítő állattartást végzők; lesznek tisztán termékfeldolgozásra alakuló társulások és vállalkozások (mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek); értékesítő, kereskedelmi és marketing tevékenységet végző szövetkezések; termelési, közös gép- és eszközhasználatra társuló szövetkezetek; erdőbirtokosságok; rét- és legelőtársulások; állattartótársulások és feldolgozó üzemek (vágóhidak, konzervgyárak) szövetkezetek; halászati és vadászati társulások. Mindenek előtt ismét meg kell teremteni a föld, illetve a hozzá kapcsolódó termelési javak piaci és gazdasági értékét, a szerzés és vagyonosodás, a földön való gazdálkodás, a földművelés és ehhez kapcsolódóan különösen a birtoknövelés alapján történő szabad polgári gyarapodás, előmenetel feltételeit, ethoszát. A földpiac adás-vétel nemzeti érdekű kialakítása a vidék életben maradásának, a falusi emberek életperspektívájának egyik legfontosabb éltető eleme. A történeti múltban, a szocializmus által megszakított hagyományos paraszti élet, tevékenység és kultúra, meglátásom szerint, csak nagy módosulások útján és hosszú idő során alakulhat ki falvainkban ismét korszerűsödés, modernizálódás, a már magas szintű gazdálkodási feltételek megteremtése után felmerülhet iránta az igény a tehetősebb, fiatalabb földműves rétegekben. Meg kell találni a magyar mezőgazdaságnak a hazai fogyasztói piacok igényének magas szintű kielégítését s az EU-követelményeknek és lehetőségeknek való megfelelést. Kulturális-, művelődési- és tudásviszonyok Valószínűleg még jó ideig, évtizedekig is a szocialista oktatáspolitika által elosztott ismeretek és tudás dominálja a magyar falvak mindennapi és magas kultúráját is. Nem an JANUÁR 75

13 Balipap.qxd :45 Page 76 nak minősége, tartóssága, hanem mély beágyazottsága, valamint a helyére kerülő polgári értékek lassú kialakulása és terjedése miatt. A falu múltjának őrzése, tárgyi és szellemi hagyományápolása minden település önbecsülésének értékmérője. Az államnak és a társadalomnak minden eszközt meg kell ragadnia, hogy a szabad, politikailag független társadalmi szervezetek és az egyházak kultúraterjesztő, művelődési tevékenységüket korlátozás nélkül kifejthessék. A polgári társadalom mindennapi demokratikus viszonyai a polgári társadalmi viszonyok gyakorlatilag a települési társas, közéleti, művelődési, egyesületi közösségekben zajlanak és formálódnak. Az állam és az önkormányzatok együtt támogassák, segítsék elő, hogy az önszerveződő, öntevékeny társadalmi csoportok, a településen élő polgárok társasági, művelődési, közösségi élete alkalmas helyi létesítményekben történhessen. Kulturális, művelődési, közösségi értékcserére is éppúgy szükség van a rendszerváltás során, mint a politikai, gazdasági és társadalmi viszonyokban. Be kell látnunk, hogy a generálisan új rendszerváltó viszonyok kialakulása és (történelmi) megszilárdulása során egy új osztálytársadalom keretei között csak lassan, huzamosabb idő alatt válhatnak a különböző társadalmi csoportok az általuk az egész nemzet minősége számára képzett és az egész társadalomban jótékonyan szétárasztható kultúra forrásaivá. JEGYZETEK 1 A mégoly tisztességes korabeli tudományos és szakmai művek amelyek azért készültek, pl. Enyedi György munkásságában kényszerűségből vagy elkötelezettségből (ezt itt most ne vizsgáljuk) rendre a marxista keretekben és perspektívákra kifuttatva értelmezték és értékelték falvaink sorsát. 2 Valamelyik magyarunk nem átallotta megkérdezni a házigazdát: - Hogy-hogy kommunista, amikor ekkora magánbirtoka van? A válasz: Kommunista vagyok, de nem hülye 3 A Közösségszolgálat Alapítvány megszűnt, de a Közösségfejlesztők Egyesülete változatlanul létezik és működik. Az Egyesület Kunbábonyban tartja fenn a Civil Kollégium elnevezésű képző központot. A Magyar Művelődési Intézet szervezetén belül is van egy Közösségfejlesztési Programiroda, amely kérésre szívesen segít a falvak társadalom- és közösségfejlesztő programjainak elkészítésében és megvalósításában 4 Czettler Jenő: Magyar mezőgazdasági szociálpolitika. Bp., 1914, 885. Balipap Ferenc (1948) közösségfejlesztő szociológus, a Magyar Művelődési Intézet nyugalmazott igazgatóhelyettese. A baranyai Romonyán él. Utóbbi műve: A múló örök (versek, 2009). 76 HITEL

Gyulaj, a sorsfordító falu

Gyulaj, a sorsfordító falu Gyulaj, a sorsfordító falu Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: helyi gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében Dr. Németh Nándor Gyulaj lakosságszámának változása, 1870-2011. 2771 2953 3063 2791 2787 2767

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé

VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé VII. A szociográfiai önismerettől a nemzetiségi szociológia felé Lényegében vizsgálódásunk végére értünk. Az általános társadalomelméletként fölfogott hazai magyar szociológiát, annak önismeretbe nyúló

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület 4025 DEBRECEN, Török Bálint u. 4. KÖZHASZNÚSÁGI JELENÉS 2005 Tartalom I. A szervezet általános adatai, szervezet céljának

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Küngös község és helyi termékei

Küngös község és helyi termékei Küngös község és helyi termékei Küngös község nevének eredete Nevét a települést alapító IV. Béla király leányáról Kunigundáról kapta Szent Kinga: legidősebb gyermek 15 évesen kényszerű házasságot köt

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért

A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére. Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért A.M.A.P Egyesület a Kistermelői Gazdálkodás Megőrzésére Fogyasztók / termelő együttesen egy új szolidáris gazdaságért p1 Történet - Japán: 1965 /1970 - Európa: 1970-től Svájcban - USA : CSA-k 1986 óta

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: ECOSYAL program Francia delegáció projektlátogatásai Időpont: 2014. augusztus 27 28. Helyszín: BDIVE területe 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

Borban az igazság avagy mitől fejlődik Villány?

Borban az igazság avagy mitől fejlődik Villány? Takács Gabriella TAKÁCS GABRIELLA Borban az igazság avagy mitől fejlődik Villány? Tanulmányom Villányban és környékén 2001 őszén kezdődött kutatásra épül. A város az elmúlt tíz év során látványosan fejlődött,

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: Cég/szervezet neve: Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Képviselők: Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva, Dr. Bándi Gyula Székhely: Budapest, 1026 Verseghy F.u.9.

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Cserépfalu iskola kultúrája, nevelési értékei című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Virág Tiborné (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Mezőnagymihály története

Mezőnagymihály története Mezőnagymihály története Mezőnagymihály község az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye déli részén, a Mezőkövesdi járás területén helyezkedik el. A 2014-es KSH adatok alapján lakosságának

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK A legkevésbé fontos feladat Sok fontosabb feladat van Közepes fontos feladat Fontos feladat A legfontosabb feladat Sokkal szegényebb szegényebb Ugyanolyan gazdagabb Sokkal gazdagabb Sokkal Ugyanolyan jobb

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI

SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI LÕRINCZ D. JÓZSEF SZÉKELYFÖLD LIMINÁLIS HELYZETEI Oláh Sándor: Kivizsgálás. Írások az állam és a társadalom viszonyáról a Székelyföldön, 1940 1989. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 2008, 387 oldal A

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Nemes Gusztáv. MTA KRTK, Budapest CORVINUS Egyetem. 2014. november 29. Fertıszéplak, Adventi forgatag

Nemes Gusztáv. MTA KRTK, Budapest CORVINUS Egyetem. 2014. november 29. Fertıszéplak, Adventi forgatag Nemes Gusztáv MTA KRTK, Budapest CORVINUS Egyetem 2014. november 29. Fertıszéplak, Adventi forgatag Ahogy elkezdődött Női vállalkozók fejlesztése Közös program LEADER Központ, együttműködési projekt 3

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18..

A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18.. A szociális szövetkezetek fenntarthatósága SOLTÉSZ ANIKÓ A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18.. MIRŐL FOGOK

Részletesebben

Szeretem, mert Vasból van

Szeretem, mert Vasból van VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. Vas megyei Általános Iskolák részére Tárgy: Versenykiírás Iktatószám: 2-45/2013 Székhelyén Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Tisztelt Pedagógusok!

Részletesebben