A történeti Magyarország népek börtöne vagy népek bölcsője?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A történeti Magyarország népek börtöne vagy népek bölcsője?"

Átírás

1 A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG 7 A történeti Magyarország népek börtöne vagy népek bölcsője? A Magyar Szent Korona Országaiban évszázadok óta több nemzetiség élt e- gyütt, a magyarok a 19. század első felében a lakosságnak körülbelül 40%-át alkották. Az 1830-as években fellépő liberális reformellenzék, egy új típusú közösség a polgári nemzet megteremtését tűzte ki céljául, ezt pedig a nyugat-európai, elsősorban francia minta alapján az államnemzet koncepcióját követve kívánták megvalósítani. A magyarországi reformellenzék azonban az 1840-es évek elején éles konfliktusba került a magyar nyelvi törekvésekkel mindinkább szembeforduló, önálló nemzeti-politikai léttel és saját önkormányzattal bíró Horvátország területén jelentkező illír mozgalommal. A magyar politikai elitnek ugyanakkor szembesülnie kellett azzal is, hogy a többi nemzetiség, így elsősorban a szlovákság világi és egyházi vezetői is egyre határozottabban fogalmazták meg saját nyelvi-kulturális célkitűzéseiket, és követelték immár saját nemzeti létük elismerését is. A korabeli magyar politikai gondolkodás azonban a nemzeti lét legfontosabb kritériumát nem csupán a nyelvben látta, hanem azt sokkal inkább a történeti-politikai közösségszervező elemek meglétében határozta meg: a nemzetiség egy historiai factum, melynek a nyelv nem egyetlen tényezője; mert arra, hogy valamely népnek nemzetisége legyen, szükséges még az is, hogy közös alkotmány, közös érdekek, a haladásnak és kifejlődésnek közös szüksége egy együtt átélt nagy kor közös emlékezései kapcsoljanak össze bennünket. fogalmazott KOSSUTH LAJOS a Pesti Hírlapban. Tulajdonképpen ekkor alakult ki a politikai nemzet fogalma, amely szerint egy etnikum az államalkotás révén válik nemzetté, ebből a szempontból pedig a polgári átalakulást előkészítő liberális nemesség a Magyar Királyság területén élő népek közül csak a magyarokat és a horvátokat tekintette nemzetnek. A liberális ellenzék helyzetékelését és politikai programját egyébként alapvetően meghatározta a nemzeti lét veszélyeztetettségének érzése: a Habsburg Birodalom megújuló abszolutisztikus törekvései, az orosz birodalom fenyegetése, valamint az illír és pánszláv mozgalmak felerősítették azt a félelmet, hogy Magyarország német vagy orosz tartománnyá válik. A magyar politizáló közvélemény aggodalommal figyelte éjszak rémes árnyait, az északi kolosszust, azaz az Orosz Birodalom expanzív külpolitikáját, amely a félelmek szerint egy adott pillanatban Magyarországot orosz provinciává tehette volna. DEÁK FERENC valószínűbbnek tartotta azonban, hogy egy, a Habsburg Birodalom és Oroszország között kirobbanó háború esetén az európai hatalmak sokkal inkább támogatnák a monarchia szláv tartományaiból megalakuló önálló szláv állam vagy államok létrejöttét. Igaz, hogy Magyarországnak magyar tartományai semmivé lennének önállásukra s nemzetiségökre

2 8 nézve, de hiszen ezekkel Európa mit gondolna. Ugyancsak DEÁK fogalmazta meg a legerőteljesebben, hogy a Habsburg birodalom fennmaradása csak a dinasztia és a magyar nemzet számára létfontosságú, s hasonlóan vélekedett WESSELÉNYI is a Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében című munkájában: Kezdik már hála az Égnek! kormányunknál is átlátni, mennyire van a magyarnak léte s fennmaradása s uralkodóházának érdeke elválhatlanul egymáshoz csatolva, Az aggasztó külpolitikai helyzetnek és a nemzetiségi mozgalmaknak az ellenszerét DEÁK és a liberális ellenzék tagjai az érdekegyesítés és jogkiterjesztés programjának megvalósításában látták. Úgy vélték, a polgári szabadságjogok biztosítása, az egyéni politikai jogok gyakorlása erős szálakkal kötheti a rendi kiváltságokban eddig nem részesülő társadalmi rétegeket, így a nemzetiségek nagy tömegeit is a magyar nemzethez. Az állampolgári jogegyenlőségen alapuló egységes nemzetállam koncepcióját azonban 1848-ban, az áprilisi törvények kihirdetése után a nemzetiségek vezetői elutasították. Ennek kétségtelenül az is egyik fontos oka volt, hogy az új törvények a megyék hivatalos nyelvévé az újabb szabályozásig a magyart tették meg, ugyanakkor nem rendelkeztek a nemzetiségek anyanyelv-használati jogáról az alsóbb közigazgatási szinteken: a községekben, városokban. A nemzetiségi vezetőknek a területi autonómiára vonatkozó követeléseit a felelős magyar kormány határozottan elutasította, hiszen ennek megvalósulása véleményük szerint a történeti Magyarország feldarabolását jelentette volna. Ugyanakkor ez kétségtelenül újabb konfliktusokat vetített volna előre, hiszen Magyarországon a különböző nemzetiségek földrajzilag egymással erősen keveredve helyezkedtek el, így ebben a helyzetben a homogén nemzetiségi területek kialakítása gyakorlatilag lehetetlen volt. Az 1849-ben Szegeden elfogadott nemzetiségi törvény az ország területén élő népek szabad nemzeti kifejlődése érdekében már tételesen szabályozta a nemzetiségi jogokat, így többek között meglehetősen széles körben engedélyezte a nemzetiségek nyelvhasználatát nemcsak a községekben, hanem a törvényhatóságokban is. Érdemes rövid kitérőként azt is megjegyezni, hogy 1848-ban a magyar kormánynak és a nemzetiségi politikusoknak alapvetően más elképzelésük volt a Habsburg Birodalom egészének berendezkedéséről is. Míg a szláv etnikumhoz tartozó nemzetiségi politikusok, mint pl. PALACKY a birodalom ausztroszláv jellegű átalakítását sürgették, addig a Batthyány-kormány abban bízott, hogy lehetségessé válik a német egység küszöbön álló megvalósulása következtében a birodalom súlypontjának Magyarországra történő áthelyezése. A neoabszolutizmus nemzetiségpolitikai gyakorlata bár kezdetben kétségtelenül reménységgel töltötte el a magyarországi nemzetiségeket végső soron nem felelt meg azok politikai törekvéseinek, s így pl. 1860/61 táján átmeneti közeledés következett be a szerb és magyar liberális politikusok között. A magyar politikai elit számára ekkor egyértelmű volt, hogy az országban élő nemzetiségek helyzetét az anyanyelv használatára vonatkozóan törvényben kell szabályozni. Az 1860/61-es országgyűlés éppen ezért a közjogi kérdés rendezése mellett a legfontosabb feladatának a nemzetiségekkel való megegyezést tekintette. A törvényhozás által kiküldött nemzetiségi bizottság elvi nyilatkozatában kimondta:

3 A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG 9 a) Magyarországnak minden ajkú polgárai politikai tekintetben csak is egy nemzetet, a magyar állam históriai fogalmának megfelelő egységes és oszthatatlan magyar nemzetet képezik; és b) az országban lakó minden nép, név szerint: a magyar, szláv, román, német, szerb, orosz sat. egyenjogú nemzetiségeknek tekintendők, melyek külön nemzetiségi igényeiket az ország politikai egységének korlátain belül az egyéni és egyesülési szabadság alapján, minden további megszorítás nélkül szabadon érvényesíthetik. Az országgyűlés és a magyar közvélemény számára a legkellemetlenebb meglepetést az évi turócszentmártoni szlovák nemzeti gyűlés felterjesztése okozta. A dokumentum egyértelműen fogalmazott: Öntudatunk határozottan mondja, miszerint mi felsőmagyarországi szlávok ép oly nemzet vagyunk, mint a magyarok, vagy bármely nemzete e közös hazának, miből ha csak a nemzeti jogegyenlőség a polgári szabadsággal együtt chimera lenni nem akar, önként következik az, miszerint mint nemzet, kevesebb joggal nem birhatunk, mint bár hazánknak bármely más nemzete. A memorandum éppen ezért a szlovákság nemzeti individualitásának elismerése végett egy felső-magyarországi szláv kerület kialakítását kérte a magyar országgyűléstől. A szlovák területi önkormányzatnak azonban semmiféle történeti előzménye nem létezett a Magyar Királyság területén, a közvéleménynek viszont ekkor kellett szembesülnie azzal, hogy a román és szerb követelések után gondoljunk csak Erdély különállásának fenntartására és egy új szerb vajdaság létrehozására immár egy újabb autonóm nemzetiségi terület megteremtésének igénye fogalmazódott meg, ezúttal a szlovák politikusok részéről. A turócszentmártoni memorandum természetesen tiltakozott az ellen, hogy a felsőmagyarországi szlovák kerület kialakítása az országnak a történeti jog és pozitív törvények által szentesített egysége ellen irányulna. A memorandum készítői azonban úgy vélték, az ország integritásának a jelenkorban a nemzetek jogegyenlőségén kell alapulnia, amiről egyébként így vélekedtek: az sem a mi hibánk, sem a mi érdemünk, de okvetlen kifolyása azon haladásnak, mely az Isten törvényiből eredvén, útjában emberi törvények által fel nem tartoztathatik, se pedig vissza nem utasítattatik. Érvelésüket megpróbálták valamiféle történeti előzményre visszavezetni: egyrészt hangsúlyozták, hogy a szlovákok a legidősebb örökösei e közös hazának, másrészt pedig a területi autonómiára vonatkozó igények jogosultságát SZENT ISTVÁN király Intelmeiből az egy nyelvű országra vonatkozó megállapítással kívánták magyarázni. SZENT ISTVÁN alatt ugyanis az ország integritása a népek közötti jogegyenlőség elvére volt fektetve érvelt a memorandum, most pedig, midőn ezek nemzetté fejlődtek, az ország egységének alapját a nemzetek jogegyenlőségére kell alapítani. A gondolatmenet tehát arra tett kísérletet, hogy a természet és az erkölcs törvényeit magasabb rendűnek mutassa be az emberek által alkotott törvényeknél és akár magával az alkotmánnyal szemben is. Ebben az összefüggésben pedig nem véletlen, hogy a memorandum készítői a magyar történelemből is éppen egy morális alapozású királytükröt idéztek. A nemzetiségi bizottság által megfogalmazott többségi javaslat és a nemzetiségek követelései már 1861-ben jelezték, hogy az államszervezés tekintetében két alapve-

4 10 tően eltérő koncepció fogalmazódott meg. Az egyik a nemzetiségi kérdést az egyéni szabadság és az állampolgári jogegyenlőség elve alapján kívánta rendezni, a másik azonban a nemzetiségeket politikai entitásként fogta fel, s az államot ezek szövetségéből akarta megalkotni. Ennek következtében aztán a nemzetiségek határozatait 1868-ban nem tekintették tárgyalási alapnak, mert a nemzetiségi törvény előkészítésével megbízott bizottságnak szóló utasítás eleve kikötötte, hogy a törvénytervezetnek az ország politikai egységét, területi épségét és a törvényhozás egységét szem előtt kell tartania. A nemzetiségek fentebb említett memorandumai és határozatai eleve szembehelyezkedtek a magyar állam egységének eszméjével, mivel ezek azt a törekvést fejezték ki, hogy Magyarországot a nemzetiségi elv és a népnyelv szerint osszák fel, valamint a megyéket és más igazgatási egységeket a nemzetiségek szerint kerekítsék ki és egészítsék ki. Az április 26-án kiküldött nemzetiségi albizottságnak 30 tagja közül tíz nemzetiségi volt. A bizottságot aztán április 3-án 11 magyar, 3 román, 1 szerb és 1 német nemzetiségű taggal kiegészítették. A DEÁK FERENC elvi bevezetésével módosított törvénytervezet kimondta, hogy Magyarország összes honpolgára politikai tekintetben egy nemzetet képez, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja. Ezzel szemben a nemzetiségek által benyújtott kisebbségi javaslat a magyar, román, szerb, szlovák, orosz és német népet egyenjogú országos nemzetnek tekintette, amelyek számára a nemzetiség és nyelv politikai egyenjogúsága az állam területi épségének és politikai egységének korlátai közt alaptörvényileg biztosíttatik. Amíg tehát a törvényerőre emelkedett tervezet az állam egységének alapelvét tartotta elsődlegesnek, addig a kisebbségi javaslat a nemzetiségek nyelvi és nemzeti egyenjogúságából indult ki, és csak ezt követően szögezte le, hogy ennek az egyenjogúságnak csak az állam politikai egysége szab határt. Érdemes ezen a ponton idézni MILETICS SZVETOZÁRnak a törvényjavaslat általános vitája alkalmával elmondott felszólalásából: Egyetlenegy politikai nemzet, egy politikai nemzetiség fikció egy oly államban, mely több nemzetből és több nemzetiségből áll, éspedig olyanokból, melyek milliomokat számítanak. Nincs másféle nemzet, csak genetikai, és ahol egy államban több nemzet van, mint Magyarországban, ott, ha akarunk politikai nemzetet, akkor mindannyi politikai, azaz minden nemzet nyelvét egyenlő jog, egyenlő állás illet. A nemzetiségi képviselők a kisebbségi javaslatban elsődlegesnek tartották a nemzetiségeknek mint kollektív jogi személyeknek az elismerését. Ugyanakkor a dokumentumban nem követelték autonóm nemzetiségi területek kialakítását, hanem csak a nyelvhatárok szerint kikerekített megyék keretei között kívántak nyelviközigazgatási önkormányzatot gyakorolni. Ezen kívül lehetővé akarták tenni, hogy a nemzetiségek nemzeti gyűléseket, kongresszusokat tarthassanak, s nemzetiségük és művelődésük érdekében a koronához és az országgyűléshez előterjesztéseket nyújthassanak be. Az 1868:44. tc. azonban nem adott a nemzetiségeknek kollektív jogokat, a magyar politikai elit a nemzeti egyenjogúságot liberális szellemben, a szabad nyelvhasználattal és a polgári szabadságjogokkal akarta biztosítani.

5 A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG 11 A nemzetiségi vezetők azonban nem fogadták el kiindulási alapnak a nemzetiségi törvényben foglaltakat, s nem az abban rögzítettek betartatására helyezték a hangsúlyt, hanem a közjogi helyzet megváltoztatásától reméltek számukra kedvezőbb megoldást. Érdemes ezen a ponton feltennünk a kérdést: nem lett volna célravezetőbb a nemzetiségek javaslatát elfogadni, és Magyarországot egyfajta nemzetiségi állammá átalakítani? Ennek megítélése a szakirodalomban nem egységes. Csak két, markánsan eltérő véleményt idézve: GRATZ GUSZTÁV szerint Erre a kérdésre azonban még azoknak is tagadólag kell válaszolni, akik elismerik, hogy a későbbi magyar nemzetiségi politika gyakran túllőtt a célon. Ez az elhatározás a katasztrófát nem elkerülhetővé tette, hanem ellenkezőleg, siettette volna. Hogy a vezető magyar államférfiak tisztán látták a Magyarország épségét a nemzetiségi viszonyokkal kapcsolatban fenyegető katasztrófának lehetőségét, annak írásaikban sok nyomát látjuk. De ez aggodalmak dacára a magyarság nem helyezkedhetett más álláspontra, mint arra, amelyet Deák Ferenc elfoglalt, amikor más vonatkozásban azt mondta: Azért, mert tudjuk, hogy meg kell halnunk, nem kell éppen öngyilkosságot elkövetnünk. Ugyanakkor JÁSZI OSZKÁR értékelése szerint az Eötvös-féle nemzetiségi törvény arra tett kísérletet, hogy az ország politikai egységének megbontás nélkül elégítse ki a nemzetiségek közigazgatási-kulturális igényeit. JÁSZI úgy vélte, a nemzetiségi politikusok a DEÁK és EÖTVÖS nevével fémjelzett és 1848-ban is meghatározó szerepet játszó generáció letűntével ráébredtek arra, hogy a nemzetiségi törvényben foglaltak összhangban állna valódi érdekeikkel. Az 1870-es évek generációváltása következtében fellépő új magyar politikusi nemzedék azonban már nem a nemzetiségi törvény végrehajtását, hanem a más nyelvű polgárok asszimilációját tűzte ki célul. JÁSZI koncepciójának kétségtelenül megfontolandó mozzanata, hogy az es évek közepére a nemzetiségi politikusok és a magyar politikai elit között kialakult bizalmatlanság igencsak megnehezítette az 1868:44. tc. végrehajtását, sőt, egyes magyar politikusok magát a nemzetiségi törvényt is eleve elhibázottnak tartották. Ezt jól illusztrálja GRÜNWALD BÉLA: Felvidék című könyve: E törvény legsötétebb bizonyítéka államférfiaink tájékozatlanságának s gyengeségének. E szerencsétlen törvény kifejezése volt már annak a szerencsétlen politikának, mely nem a küzdelemben, nem az ellenség megsemmisítésében kereste a dicsőséget, hanem az egyezkedésben, az engedményekben a magyar nemzet érdekeinek rovására. Mindehhez azonban hozzájárult az is s ezzel már JÁSZI nem számolt, hogy a nemzetiségi vezetők, így pl. MOCSONYI SÁNDOR, MILETICS SZVETOZÁR a törvényt genezisének pillanatától fogva elutasították, s eleve szembehelyezkedtek a nemzetiségi kérdésnek a liberális jogállam keretei között történő rendezésével. A nemzetiségek tehát a közjogi helyzet megváltozásától remélték helyzetük kedvező rendezését ben, a Hohenwart-kormány időszakában egy rövid időre lehetségesnek tűnt a Monarchia trialista átalakulása, és ez a horvátoknál is felvillantotta egy föderalista megoldás megvalósulását és a horvát-magyar kiegyezés felülvizsgálatát. Ez a kísérlet azonban nemcsak a belső erőviszonyok alakulása miatt bukott meg, hanem Berlin és Pétervár ellenkezése miatt is, hiszen a galíciai lengyelek státusának esetleges megváltozása a porosz és orosz területen élő lengyelek helyzetét is

6 12 befolyásolhatta volna. A HOHENWART-féle közjáték után a LÓNYAY-kormány 1872-ben kísérletet tett a nemzetiségek megbékítésére, és tárgyalásokat kezdett a horvát, román és szlovák politikusokkal. A próbálkozás azonban eredménytelen volt, és a horvát-magyar kiegyezés apróbb módosításától eltekintve nem hozott eredményt. Az 1870-es években a románok és szlovákok politikája alapvetően a passzivitáson alapult, nyílt összeütközésre elsősorban a szerbekkel került sor, különösen a balkáni válság időszakában. A magyarországi szerb politikusok ugyanis egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy szolidárisak a török fennhatóság alatt lévő balkáni népekkel, s a segítségükre siető Oroszországgal, sőt, híre jött 1876-ban, hogy újvidéken MILETICS, Zimonyban STRATIMIROVICS önkénteseket toborzott a szerb hadsereg részére. Ez a magatartás ellentétben állt a magyar közvélemény törökbarát megnyilvánulásaival és az oroszellenes közhangulattal, valamint a Monarchia semlegességi nyilatkozatával. MILETICSet végül letartóztatták, és 1878-ban felségárulás miatt öt évre elítélték. Ezekben az években a kormányzat megkísérelte korlátozni a nemzetiségi egyletek, egyesületek tevékenységét. Már 1871-ben sor került a szerb Omladina betiltására, 1875-ben pedig TISZA KÁLMÁN feloszlatta a Matica Slovenskát. Minderre pedig azért nyílt lehetőség, mert nem volt egyesületi törvény, így a kormány rendeleti úton tilthatta be az egyesületek működését. TISZA KÁLMÁN mint a WENCKHEIM-kormány belügyminisztere csak a kulturális és közművelődési társaságok alapítását engedélyezte, de az egyesületek nevében nem szerepelhetett a nemzetiségek neve. TISZA miniszterelnöksége alatt kezdődött el a közigazgatás centralizációja: 1876-ban megszüntették a nem vármegyei törvényhatóságokat, így ekkor vesztette el rendi eredetű területi különállását a szászok lakta Királyföld, s ekkor fejeződött be a határőrvidék polgárosítása is. A Királyföld autonómiájának megszüntetése ellen tiltakozó szászokat egyébként maga Poroszország sem támogatta, mivel számukra ekkor fontosabb volt a német-osztrák-magyar jó viszony, mint a szász önkormányzat védelme. A magyar belpolitikát továbbra is alapvetően determinálta a balkáni orosz terjeszkedéstől való félelem, és a Magyarországon élő szláv népek nemzetiségi törekvéseit is ezzel összefüggésben szemlélték. A pánszláv eszmék terjedésére, a pánszláv agitáció veszélyeire hívta fel a figyelmet GRÜNWALD BÉLA, Zólyom megye alispánja, aki 1878-ban megfogalmazta a szlovákság magyarosításának programját. Ha élni akarunk, szaporodnunk kell, és erősbödnünk idegen elemek assimilatiója által; nekünk nem szabad engednünk, hogy a magyar államban lakó nem-magyar népfajokban a különállás, a rokon fajokkal való solidaritás érzete fejlesztessék; nekünk különösen a magyar állam területén lakó tótokat ki kell szakítanunk a szlávság testéből s magunkhoz forrasztanunk oly erősen, hogy azzá legyenek nekünk, a mi volt az elszászi és a lotharingiai német a francziának. Nyilvánvaló, hogy az asszimiláció legfontosabb eszközei és közegei az oktatási intézmények voltak ben TREFORT ÁGOSTON vizsgálatot rendelt el a három szlovák nyelvű gimnázium ellen, mely vizsgálat egyébként a nagyrőcei, turócszentmártoni és znióváraljai tanintézmények bezárásával végződött. Ezzel pedig a magyarországi szlovákság középfokú iskolák

7 A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG 13 nélkül maradt. Az 1879-es népiskolai törvénnyel, amely előírta, hogy a magyar nyelv valamennyi népiskolában kötelezően tanítandó tantárgy legyen, kezdetét vette tehát az a folyamat, amely az oktatási rendszeren keresztül kísérelte meg a magyar nyelv minél szélesebb körben történő terjesztését ennek a folyamatnak egyébként legvitatottabb és legnagyobb felháborodást kiváltó állomása az 1907-ben elfogadott lex Apponyi volt. Az a törekvés, hogy az állam hivatalos nyelvét minél szélesebb körben sajátítsa el a felnövekvő nemzedék, természetesnek tekinthető. Ugyanakkor bizonyos, hogy a magyar nyelv tanításának bevezetése önmagában nem vezetett a nemzetiségek asszimilációjához. Az asszimiláció mértéke ugyanis a 19. század végén jelentősen összefüggött az egyes területek gazdasági-kulturális fejlettségével, az urbanizáció előrehaladásával. A magyarosodás központjai így elsősorban a gazdasági és kulturális élet központját jelentő városok lettek, mialatt a zárt etnikai tömbökben élő, alapvetően mezőgazdasági tevékenységet folytató nemzetiségeket ez a folyamat alig érintette, így a nyelvhatárok a dualizmus időszakában gyakorlatilag nem változtak. A nemzeti identitás megőrzésében fontos szerepe volt a különböző felekezeteknek, vallási közösségeknek, így elsősorban a törvény által is elismert, széleskörű autonómiával rendelkező román görögkatolikusoknak, a szerb és román görögkeleti egyháznak, valamint a szász nemzeti egyháznak és az általuk fenntartott iskoláknak. A jelentősebb vagyonnal bíró szász, román és szerb nemzeti egyházak ugyanis nem szorultak arra, hogy államsegélyért folyamodjanak a népiskolai tanítók fizetésének kiegészítésére, és így elkerülték a fokozottabb állami beavatkozást és ellenőrzést, ugyanakkor, ellentétben a szlovákokkal, módjuk volt arra, hogy középfokú tanintézményeket is fenntartsanak. Az 1870-es évek közepétől mint láttuk a magyar kormányok különböző eszközökkel ugyan, de kísérletet tettek arra, hogy a főként egyházi kézben lévő felekezeti iskolákat is ellenőrzésük alá vonják, illetve, hogy új állami népiskolákat hozzanak létre. Az oktatási rendszer egységesítésének igénye egy bizonyos határig egyébként a polgári nemzetállamok természetes törekvése volt a korszakban. Érdemes azonban néhány szót szólni a magyarországi nemzetiségek gazdasági szerveződéseiről, és ezen belül az igen dinamikusan fejlődő nemzetiségi bankhálózatról is. A magyar kormányok liberális gazdaságpolitikájának és az általuk követett liberális jogelveknek köszönhetően ugyanis a nemzetiségi bankhálózat akadálytalanul épülhetett ki, minek következtében aztán a 19. század utolsó harmadában ezeknek a pénzintézeteknek a száma és jelentősége igen megnőtt. Mindenképpen meg kell említenünk az 1884-ben alapított Tátra Felsőmagyarországi Bank Rt.-t és az 1872-ben Nagyszebenben létrehozott Albina bankot. Jelentősebb múltra tekintettek vissza a szász pénzintézetek, hiszen a Hermannstaedter Allgemeine Sparkassa már 1841-ben megalakult. A szerb polgárság a pénzét elsősorban a horvátországi szerb intézetekben tartotta, de a Vajdaság területén is kibontakozott jelentősebb hitelszövetkezeti mozgalom. A nemzetiségi pénzintézetek, néhány szlovák banktól eltekintve, alapvetően a mezőgazdaság felé orientálódtak. Mozgékonyabbak voltak, a helyi viszonyokat jobban ismerték, mint versenytársaik, és gyakran alacsonyabb kamattal dolgoztak. Mivel a peremkerületeken alapvetően tőke-

8 14 hiány alakult ki, így tevékenységükkel reális igényt elégítettek ki, hiszen az országnak ezen a területén a birtokosok, elsősorban a középbirtokosok hitelellátottsága nem volt megfelelő. Az 1870-es, 1880-as években meginduló folyamat, a magyar birtok idegen kézbe való kerülése komoly feszültségeket gerjesztett, amelyre a sajtó az 1890-es években, a nemzetiségi mozgalmak aktívabbá válásával egyidőben felhívta a figyelmet. A problémát egyébként már kormányzati szinten is érzékelték, de gyakorlatilag semmilyen érdemi döntés nem született az ügyben. Az ezzel kapcsolatban megfogalmazott javaslatok az egyik lehetséges megoldást a peremvidéken élő középbirtokosság olcsóbb hitelhez juttatásában látták. Felvetették állami támogatással versenybankok létrehozását is, amelyek alacsonyabb kamatlábbal ellensúlyozhatták volna a nemzetiségi pénzintézeteket ben pedig felmerült a nyelvhatárok magyarságának racionális birtokpolitikával történő erősitése. Ez a törekvés valójában már a DARÁNYI IGNÁC által is szorgalmazott telepítési akciókban öltött testet: ezek a lépések természetesen a szociális feszültségek mérséklését is maga után vonhatták volna. Ezekből a tervekből azonban nem sok valósult meg. A nemzetiségi bankok megerősödése egybeesett a nemzetiségi mozgalmak vezérkarának kicserélődésével. Ez a politikai gárda egyébként az egyes pénzintézetek vezetőségében meghatározó szerepet töltött be. Érdemes pl. román részről ION MIHU, valamint AURÉL VLAD nevét említeni, vagy szlovák oldalról MILAN HODŽÁt, aki az 1910-ben Pesten alapított szlovák Központi Bank irányításában játszott szerepet. A nemzetiségek tehát az autonóm nemzeti egyházak és a felekezeti iskolák működése mellett a bankhálózat kiépítésével igyekeztek pótolni az önálló állami lét hiányát, ezek a pénzintézetek pedig szerves részét alkották a Monarchia gazdasági életének is. A Magyarország területén működő román bankhálózatot a kortársak a nemzetiségi mozgalom legfőbb támogatójának tartották, sőt, egyesek szerint kifejezetten irányító szerepe volt. A bankok jelentősége azonban nem elsősorban a politikai mozgalom közvetlen támogatásában rejlett, hanem abban, hogy az államtól független megélhetést és egzisztenciát biztosított a román értelmiség számára. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a századfordulón a gazdasági nehézségek miatt a Felvidék keleti területeiről kivándorló nemzetiségek, így elsősorban a szlovákok, jelentősebb pénzügyi segítséget tudtak nyújtani az otthon maradottaknak. Sem a románok sérelmeit tartalmazó Memorandum megírása és annak következményei, sem a nemzetiségi képviselők 1895 augusztusában Budapesten POLIT MIHÁLY, MUDRONY PÁL és ILLYEFALVI PAPP GYÖRGY vezetésével tartott közös kongresszusa nem tudott az 1890-es években új lendületet adni a magyarországi nemzetiségi mozgalmaknak. Sőt, a BÁNFFY-kormánynak a nemzetiségekkel szembeni kemény fellépése és a nemzetiségek által kifejtett propaganda sem tudta Magyarország alapvetően kedvező nemzetközi megítélését rontani, amely éppen ban igen pozitív volt Angliában. A Monarchia másik felében ugyanis BADENI miniszterelnök nyelvrendelete következtében a parlamenti rendszer gyakorlatilag működésképtelenné vált, és be kellett vezetni a rendeleti úton történő kormányzást. Ennek hatására a brit külpolitika számára is elképzelhetővé és elfogadhatóvá vált, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia súlypontja Magyarországra tevődjön át. A

9 A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG 15 magyarokkal szemben eleve kedvező beállítottságú brit közeg a századvégen szívesen magáévá tette a sajtóban olvasott és tapasztalataival sem ellenkező jó véleményeket. Mégsem az ország liberalizmusa, hanem vélt belső szilárdsága volt a fő oka, hogy a következő években Magyarországot bizonyos külpolitikai kombinációkban is figyelembe vette a brit politika igaz, elsősorban nem mint önálló tényezőt, hanem mint a Monarchia domináns partnerét. Ebben nem zavarta, hogy a magyarországi liberalizmus arcán mind több szeplő ütközött ki. A szeplőket csak akkor kezdték észrevenni, amikor a belső stabilitás is illuzorikusnak bizonyult. A nemzetiségi mozgalmakban a századforduló után következett be alapvető változás. A kulturális, művelődési egyesületekről fokozatosan áttevődött a hangsúly a gazdasági jellegű szervezetekre. A passzivista politika eredménytelenségéből okulva a román, szerb és szlovák politikusok, tudomásul véve az adott politikai kereteket, immár nem hangoztatták az ország föderalizálásának igényét, hanem elsősorban a nemzetiségi törvény betartatását igyekeztek elérni. Programjukban fontos szerepet kapott az általános és titkos választójog bevezetése, mivel a dualizmus időszakában érvényes választójogi rendszer éppen a nemzetiségi területeken és elsősorban Erdélyben biztosította a kormánypárti jelöltek megválasztását. A románok és szerbek szoros kapcsolatot tartottak fenn az önálló államisággal bíró nemzettársaikkal, a szlovákok pedig a birodalom keretei között élő csehekkel, akiktől politikai törekvéseikhez támogatást és ösztönzést kaptak. Figyelemmel kísérték a balkáni helyzet alakulását, a birodalmon és Magyarországon belüli erőviszonyok módosulását. A román, horvát, szlovák és német nemzetiségi politikusok jelen voltak FERENC FERDINÁND bizalmi emberei között, gondoljunk csak a román AURÉL POPO- VICIra, de ugyancsak román részről kedvezően fogadták TISZA ISTVÁN tárgyalási kezdeményezését is. TISZA ugyanis Magyarország integritásának megőrzése és a Monarchia biztonságának érdekében több alkalommal is tárgyalásokat kezdeményezett a legnagyobb magyarországi nemzetiséggel, a románsággal. A 19. századi európai nemzetiségpolitika tipologizálásakor DIÓSZEGI ISTVÁN nyomán négy különböző fokozatot különböztethetünk meg. Az első és egyben legalacsonyabb fokozatot képviseli a diszkriminatív, hátrányosan megkülönböztető nemzetiségi politika. Ezt követték az angolok az ír katolikusokkal szemben, az oroszok és románok a zsidókkal szemben, továbbá a törökök a keresztényekkel szemben. Második fokozat a restriktív, korlátozó nemzetiségi politika, amely elsősorban az anyanyelv használatára terjed ki. Ez a fajta politika jelent meg Franciaországban a bretonokkal, Németországban a dánokkal és a lengyelekkel, Oroszországban pedig az összes nemzetiséggel szemben. A következő fokozatot a koncesszív vagy megengedő nemzetiségi politika képezi. Ez a restriktív nemzetiségi politikával szemben engedélyezi az anyanyelv használatát az oktatásban és a közélet különböző fórumain. Ez a gyakorlat Belgiumban, Ausztriában és Magyarországon érvényesült. A negyedik típus a disztributív, azaz osztozkodó nemzetiségi politika, amely alkalmazásakor egy nemzet megosztja egy másik nemzettel vagy nemzetiséggel az államiság legfontosabb ismérvét, a szuverenitást, továbbá elismeri más nemzet és nemzetiség területi-politikai különállását. Ez érvényesült a svéd-norvég, az osztrák-magyar és

10 16 horvát-magyar kiegyezés esetében, és mindenekelőtt ez a gyakorlat jelent meg a svájci kantonok föderációjának kialakításában. A magyarországi nemzetiségi törvény tehát európai viszonylatban is jelentős jogosítványokat adott az országban élő etnikumoknak az anyanyelvhasználat terén, és egy lehetséges kompromisszum megteremtését kísérelte meg az ország területi integritását mindenek fölé helyező magyar politikai közvélemény és a nemzetiségi politikusok intranzigens álláspontja között. A mindenkori kormányok azonban veszélyt láttak az ország területén élő etnikumok nemzeti törekvéseiben, ezért alapvetően a nemzetiségek asszimilációját kívánták előmozdítani, s gyakran olyan demonstratív akciókat pl. sajtópereket kezdeményeztek, amelyek nyilvánvalóan semmiféle feszültséget nem tudtak feloldani, viszont szimbolikus jellegüknél fogva csak tovább mérgesítették a magyar politikai elit és a nemzetiségi vezetők viszonyát. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Magyarországon végbemenő polgárosodás és az ebből következő társadalmi átrétegződés spontán módon is elősegítette a nemzetiségek egy részének magyarosodását, másfelől azonban hozzájárult ahhoz is, hogy azok minden nehézség ellenére egy gazdaságilag prosperáló, polgári állam keretei között saját kulturális és gazdasági intézményrendszerüket is kiépítsék és megerősítsék.

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola Új- és jelenkori magyar történelem Doktori Program

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola Új- és jelenkori magyar történelem Doktori Program Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola Új- és jelenkori magyar történelem Doktori Program Vesztróczy Zsolt Anyanyelv és tannyelv kérdése a felső-magyarországi

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1

43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1 43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1 1865 68. évi Képv. Ir. VII. 11 15. l. Minthogy Magyarország összes honpolgárai, az alkotmány alapelvei szerint is,

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Német nép- és honismeret

Német nép- és honismeret Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival

Részletesebben

Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában

Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában II. Népesség, település, életmód / 7. Ez a tétel a 2007-es tematika III/15. Nemzetiségek és nemzetiségi kérdés 1800-1914 között Magyarországon c. tétel alapján

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Kérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Miért a filozófus pályát választotta fiatalon? Milyen hatások érték az egyetemen és első kutatói éveiben?

Kérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Miért a filozófus pályát választotta fiatalon? Milyen hatások érték az egyetemen és első kutatói éveiben? PORTRÉ A megosztó nemzeti narratív szemléletek alternatívája a régi Magyarország intézményközpontú, illetve a társadalomtörténeti változásokra összpontosító vizsgálata lenne. Bemutatjuk Tibor Pichler filozófust

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása

TÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918

19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 19. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1790-1918 Szerkesztette: GERGELY ANDRÁS ' Korona Kiadó, Budapest, 1998 TARTALOM i. A Habsburg Birodalom és Magyarország (Gergely András-Pajkossy Gábor) a birodalom területi

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

KÓDEX Reformkor és kiegyezés

KÓDEX Reformkor és kiegyezés M A G Y A R KÓDEX Reformkor és kiegyezés MAGYARORSZÁG MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 1790-1867 7 KOSSUTH KIADÓ Tartalom 1. FEJEZET / TÖRTÉNELEM 7 A NEMZETTÉ VÁLÁS KORA (1790-1848) / Dobszay Tamás-Hermann Róbert 7

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei Koller Boglárka Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban A Duna Stratégia lehetőségei (A Zsigmond Király Főiskolán 2009. december 4-én elhangzott előadás) Erre a rövid előadásra készülve, a Korunk

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

Fogalmak. Fogalmak. Személyek

Fogalmak. Fogalmak. Személyek SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944)

Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944) Limes 167 Oktatásügy Sebestyén Kálmán Román iskolák Észak-Erdélyben (1940 1944) Az erdélyi magyarságot iskoláiért folytatott küzdelme során gyakran érik román nacionalista oldalról vádaskodások, melyek

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzata

Nemti Község Önkormányzata Nemti Község Önkormányzata 3145 Nemti, Kossuth út 28. Telefon, Fax: 06/32 364-002 e-mail: hivatal @nemti.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. április 25-i ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi

Részletesebben

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

Jelenetek egy házasságból a soknemzetiségű evangélikus egyház

Jelenetek egy házasságból a soknemzetiségű evangélikus egyház Jelenetek egy házasságból a soknemzetiségű evangélikus egyház Bergman filmje amelynek címét kölcsönöztem egy eléggé nyomasztó házasság jeleneteit mutatja be. A kárpát-medencei nemzetiségek együttélése

Részletesebben

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Az autonómia alapvetõ kérdései Ruth Lapidoth: Autonomy Flexibile Solutions to Ethnic Conflicts United States Institute

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY MÛHELY Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság Történeti értékítéleteink megformálásakor mindig kísért a veszély, hogy a korabeli küzdõfelek

Részletesebben

Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918)

Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918) Nagy Péter Tibor: A műveltség demokratizálása a magyarországi elitoktatásban (1867-1918) I. Definició... 1 II. Többen és mások jutnak műveltséghez... 3 III. Megváltozik az oktatáspolitika műveltségdetermináló

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből

A kisebbségvédelem története. Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből A kisebbségvédelem története Dokumentumok a kisebbségvédelem tárgyköréből Az ember, mint védendő alapérték Emberi jogok Kisebbségvédelem Kettősség, eltérő fejlődés, közösségek jogai, emberi jogok Történet

Részletesebben

54 90. o. A magyar politikai nemzet koncepciója

54 90. o. A magyar politikai nemzet koncepciója 54 90. o. A magyar politikai nemzet koncepciója 1848 1849 után a magyar politikai elit legjobbjai (Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Eötvös József, Teleki László és Kemény Zsigmond) újragondolták a nemzeti nemzetiségi

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

Fejlesztő neve: PRISKINNÉ RIZNER ERIKA. Tanóra / modul címe: A NEMZETISÉGEK HELYZETE A XIX. SZÁZAD VÉGI MAGYARORSZÁGON

Fejlesztő neve: PRISKINNÉ RIZNER ERIKA. Tanóra / modul címe: A NEMZETISÉGEK HELYZETE A XIX. SZÁZAD VÉGI MAGYARORSZÁGON Fejlesztő neve: PRISKINNÉ RIZNER ERIKA Tanóra / modul címe: A NEMZETISÉGEK HELYZETE A XIX. SZÁZAD VÉGI MAGYARORSZÁGON 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz

Részletesebben

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA TARTALOM Rendszerváltás és a kisebbségek Szerkesztette: Zahorán Csaba Zahorán Csaba: A rendszerváltás és a kisebbségi

Részletesebben

ELŐSZÓ Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1

ELŐSZÓ Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1 MAGYAR AGORA 2005 SZALAI JÚLIA Csak nem azt hitted, hogy itt és most egyszer és mindenkorra megoldjuk a cigánykérdést? 1 Manapság sok szó esik a cigányok helyzetéről, a cigányok és a nem cigányok közötti

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG

6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG 6. AZ ÖNSZERVEZŐDÉSHEZ VALÓ JOG 6.1. A saját szervezetekhez (önszerveződéshez és érdekvédelemhez) való jog 205 6.2. A pártalapítás szabadsága 205 6.3. Civil szerveződés 206 Az önszerveződéshez való jog

Részletesebben