A történeti Magyarország népek börtöne vagy népek bölcsője?
|
|
- Réka Fazekas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG 7 A történeti Magyarország népek börtöne vagy népek bölcsője? A Magyar Szent Korona Országaiban évszázadok óta több nemzetiség élt e- gyütt, a magyarok a 19. század első felében a lakosságnak körülbelül 40%-át alkották. Az 1830-as években fellépő liberális reformellenzék, egy új típusú közösség a polgári nemzet megteremtését tűzte ki céljául, ezt pedig a nyugat-európai, elsősorban francia minta alapján az államnemzet koncepcióját követve kívánták megvalósítani. A magyarországi reformellenzék azonban az 1840-es évek elején éles konfliktusba került a magyar nyelvi törekvésekkel mindinkább szembeforduló, önálló nemzeti-politikai léttel és saját önkormányzattal bíró Horvátország területén jelentkező illír mozgalommal. A magyar politikai elitnek ugyanakkor szembesülnie kellett azzal is, hogy a többi nemzetiség, így elsősorban a szlovákság világi és egyházi vezetői is egyre határozottabban fogalmazták meg saját nyelvi-kulturális célkitűzéseiket, és követelték immár saját nemzeti létük elismerését is. A korabeli magyar politikai gondolkodás azonban a nemzeti lét legfontosabb kritériumát nem csupán a nyelvben látta, hanem azt sokkal inkább a történeti-politikai közösségszervező elemek meglétében határozta meg: a nemzetiség egy historiai factum, melynek a nyelv nem egyetlen tényezője; mert arra, hogy valamely népnek nemzetisége legyen, szükséges még az is, hogy közös alkotmány, közös érdekek, a haladásnak és kifejlődésnek közös szüksége egy együtt átélt nagy kor közös emlékezései kapcsoljanak össze bennünket. fogalmazott KOSSUTH LAJOS a Pesti Hírlapban. Tulajdonképpen ekkor alakult ki a politikai nemzet fogalma, amely szerint egy etnikum az államalkotás révén válik nemzetté, ebből a szempontból pedig a polgári átalakulást előkészítő liberális nemesség a Magyar Királyság területén élő népek közül csak a magyarokat és a horvátokat tekintette nemzetnek. A liberális ellenzék helyzetékelését és politikai programját egyébként alapvetően meghatározta a nemzeti lét veszélyeztetettségének érzése: a Habsburg Birodalom megújuló abszolutisztikus törekvései, az orosz birodalom fenyegetése, valamint az illír és pánszláv mozgalmak felerősítették azt a félelmet, hogy Magyarország német vagy orosz tartománnyá válik. A magyar politizáló közvélemény aggodalommal figyelte éjszak rémes árnyait, az északi kolosszust, azaz az Orosz Birodalom expanzív külpolitikáját, amely a félelmek szerint egy adott pillanatban Magyarországot orosz provinciává tehette volna. DEÁK FERENC valószínűbbnek tartotta azonban, hogy egy, a Habsburg Birodalom és Oroszország között kirobbanó háború esetén az európai hatalmak sokkal inkább támogatnák a monarchia szláv tartományaiból megalakuló önálló szláv állam vagy államok létrejöttét. Igaz, hogy Magyarországnak magyar tartományai semmivé lennének önállásukra s nemzetiségökre
2 8 nézve, de hiszen ezekkel Európa mit gondolna. Ugyancsak DEÁK fogalmazta meg a legerőteljesebben, hogy a Habsburg birodalom fennmaradása csak a dinasztia és a magyar nemzet számára létfontosságú, s hasonlóan vélekedett WESSELÉNYI is a Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében című munkájában: Kezdik már hála az Égnek! kormányunknál is átlátni, mennyire van a magyarnak léte s fennmaradása s uralkodóházának érdeke elválhatlanul egymáshoz csatolva, Az aggasztó külpolitikai helyzetnek és a nemzetiségi mozgalmaknak az ellenszerét DEÁK és a liberális ellenzék tagjai az érdekegyesítés és jogkiterjesztés programjának megvalósításában látták. Úgy vélték, a polgári szabadságjogok biztosítása, az egyéni politikai jogok gyakorlása erős szálakkal kötheti a rendi kiváltságokban eddig nem részesülő társadalmi rétegeket, így a nemzetiségek nagy tömegeit is a magyar nemzethez. Az állampolgári jogegyenlőségen alapuló egységes nemzetállam koncepcióját azonban 1848-ban, az áprilisi törvények kihirdetése után a nemzetiségek vezetői elutasították. Ennek kétségtelenül az is egyik fontos oka volt, hogy az új törvények a megyék hivatalos nyelvévé az újabb szabályozásig a magyart tették meg, ugyanakkor nem rendelkeztek a nemzetiségek anyanyelv-használati jogáról az alsóbb közigazgatási szinteken: a községekben, városokban. A nemzetiségi vezetőknek a területi autonómiára vonatkozó követeléseit a felelős magyar kormány határozottan elutasította, hiszen ennek megvalósulása véleményük szerint a történeti Magyarország feldarabolását jelentette volna. Ugyanakkor ez kétségtelenül újabb konfliktusokat vetített volna előre, hiszen Magyarországon a különböző nemzetiségek földrajzilag egymással erősen keveredve helyezkedtek el, így ebben a helyzetben a homogén nemzetiségi területek kialakítása gyakorlatilag lehetetlen volt. Az 1849-ben Szegeden elfogadott nemzetiségi törvény az ország területén élő népek szabad nemzeti kifejlődése érdekében már tételesen szabályozta a nemzetiségi jogokat, így többek között meglehetősen széles körben engedélyezte a nemzetiségek nyelvhasználatát nemcsak a községekben, hanem a törvényhatóságokban is. Érdemes rövid kitérőként azt is megjegyezni, hogy 1848-ban a magyar kormánynak és a nemzetiségi politikusoknak alapvetően más elképzelésük volt a Habsburg Birodalom egészének berendezkedéséről is. Míg a szláv etnikumhoz tartozó nemzetiségi politikusok, mint pl. PALACKY a birodalom ausztroszláv jellegű átalakítását sürgették, addig a Batthyány-kormány abban bízott, hogy lehetségessé válik a német egység küszöbön álló megvalósulása következtében a birodalom súlypontjának Magyarországra történő áthelyezése. A neoabszolutizmus nemzetiségpolitikai gyakorlata bár kezdetben kétségtelenül reménységgel töltötte el a magyarországi nemzetiségeket végső soron nem felelt meg azok politikai törekvéseinek, s így pl. 1860/61 táján átmeneti közeledés következett be a szerb és magyar liberális politikusok között. A magyar politikai elit számára ekkor egyértelmű volt, hogy az országban élő nemzetiségek helyzetét az anyanyelv használatára vonatkozóan törvényben kell szabályozni. Az 1860/61-es országgyűlés éppen ezért a közjogi kérdés rendezése mellett a legfontosabb feladatának a nemzetiségekkel való megegyezést tekintette. A törvényhozás által kiküldött nemzetiségi bizottság elvi nyilatkozatában kimondta:
3 A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG 9 a) Magyarországnak minden ajkú polgárai politikai tekintetben csak is egy nemzetet, a magyar állam históriai fogalmának megfelelő egységes és oszthatatlan magyar nemzetet képezik; és b) az országban lakó minden nép, név szerint: a magyar, szláv, román, német, szerb, orosz sat. egyenjogú nemzetiségeknek tekintendők, melyek külön nemzetiségi igényeiket az ország politikai egységének korlátain belül az egyéni és egyesülési szabadság alapján, minden további megszorítás nélkül szabadon érvényesíthetik. Az országgyűlés és a magyar közvélemény számára a legkellemetlenebb meglepetést az évi turócszentmártoni szlovák nemzeti gyűlés felterjesztése okozta. A dokumentum egyértelműen fogalmazott: Öntudatunk határozottan mondja, miszerint mi felsőmagyarországi szlávok ép oly nemzet vagyunk, mint a magyarok, vagy bármely nemzete e közös hazának, miből ha csak a nemzeti jogegyenlőség a polgári szabadsággal együtt chimera lenni nem akar, önként következik az, miszerint mint nemzet, kevesebb joggal nem birhatunk, mint bár hazánknak bármely más nemzete. A memorandum éppen ezért a szlovákság nemzeti individualitásának elismerése végett egy felső-magyarországi szláv kerület kialakítását kérte a magyar országgyűléstől. A szlovák területi önkormányzatnak azonban semmiféle történeti előzménye nem létezett a Magyar Királyság területén, a közvéleménynek viszont ekkor kellett szembesülnie azzal, hogy a román és szerb követelések után gondoljunk csak Erdély különállásának fenntartására és egy új szerb vajdaság létrehozására immár egy újabb autonóm nemzetiségi terület megteremtésének igénye fogalmazódott meg, ezúttal a szlovák politikusok részéről. A turócszentmártoni memorandum természetesen tiltakozott az ellen, hogy a felsőmagyarországi szlovák kerület kialakítása az országnak a történeti jog és pozitív törvények által szentesített egysége ellen irányulna. A memorandum készítői azonban úgy vélték, az ország integritásának a jelenkorban a nemzetek jogegyenlőségén kell alapulnia, amiről egyébként így vélekedtek: az sem a mi hibánk, sem a mi érdemünk, de okvetlen kifolyása azon haladásnak, mely az Isten törvényiből eredvén, útjában emberi törvények által fel nem tartoztathatik, se pedig vissza nem utasítattatik. Érvelésüket megpróbálták valamiféle történeti előzményre visszavezetni: egyrészt hangsúlyozták, hogy a szlovákok a legidősebb örökösei e közös hazának, másrészt pedig a területi autonómiára vonatkozó igények jogosultságát SZENT ISTVÁN király Intelmeiből az egy nyelvű országra vonatkozó megállapítással kívánták magyarázni. SZENT ISTVÁN alatt ugyanis az ország integritása a népek közötti jogegyenlőség elvére volt fektetve érvelt a memorandum, most pedig, midőn ezek nemzetté fejlődtek, az ország egységének alapját a nemzetek jogegyenlőségére kell alapítani. A gondolatmenet tehát arra tett kísérletet, hogy a természet és az erkölcs törvényeit magasabb rendűnek mutassa be az emberek által alkotott törvényeknél és akár magával az alkotmánnyal szemben is. Ebben az összefüggésben pedig nem véletlen, hogy a memorandum készítői a magyar történelemből is éppen egy morális alapozású királytükröt idéztek. A nemzetiségi bizottság által megfogalmazott többségi javaslat és a nemzetiségek követelései már 1861-ben jelezték, hogy az államszervezés tekintetében két alapve-
4 10 tően eltérő koncepció fogalmazódott meg. Az egyik a nemzetiségi kérdést az egyéni szabadság és az állampolgári jogegyenlőség elve alapján kívánta rendezni, a másik azonban a nemzetiségeket politikai entitásként fogta fel, s az államot ezek szövetségéből akarta megalkotni. Ennek következtében aztán a nemzetiségek határozatait 1868-ban nem tekintették tárgyalási alapnak, mert a nemzetiségi törvény előkészítésével megbízott bizottságnak szóló utasítás eleve kikötötte, hogy a törvénytervezetnek az ország politikai egységét, területi épségét és a törvényhozás egységét szem előtt kell tartania. A nemzetiségek fentebb említett memorandumai és határozatai eleve szembehelyezkedtek a magyar állam egységének eszméjével, mivel ezek azt a törekvést fejezték ki, hogy Magyarországot a nemzetiségi elv és a népnyelv szerint osszák fel, valamint a megyéket és más igazgatási egységeket a nemzetiségek szerint kerekítsék ki és egészítsék ki. Az április 26-án kiküldött nemzetiségi albizottságnak 30 tagja közül tíz nemzetiségi volt. A bizottságot aztán április 3-án 11 magyar, 3 román, 1 szerb és 1 német nemzetiségű taggal kiegészítették. A DEÁK FERENC elvi bevezetésével módosított törvénytervezet kimondta, hogy Magyarország összes honpolgára politikai tekintetben egy nemzetet képez, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja. Ezzel szemben a nemzetiségek által benyújtott kisebbségi javaslat a magyar, román, szerb, szlovák, orosz és német népet egyenjogú országos nemzetnek tekintette, amelyek számára a nemzetiség és nyelv politikai egyenjogúsága az állam területi épségének és politikai egységének korlátai közt alaptörvényileg biztosíttatik. Amíg tehát a törvényerőre emelkedett tervezet az állam egységének alapelvét tartotta elsődlegesnek, addig a kisebbségi javaslat a nemzetiségek nyelvi és nemzeti egyenjogúságából indult ki, és csak ezt követően szögezte le, hogy ennek az egyenjogúságnak csak az állam politikai egysége szab határt. Érdemes ezen a ponton idézni MILETICS SZVETOZÁRnak a törvényjavaslat általános vitája alkalmával elmondott felszólalásából: Egyetlenegy politikai nemzet, egy politikai nemzetiség fikció egy oly államban, mely több nemzetből és több nemzetiségből áll, éspedig olyanokból, melyek milliomokat számítanak. Nincs másféle nemzet, csak genetikai, és ahol egy államban több nemzet van, mint Magyarországban, ott, ha akarunk politikai nemzetet, akkor mindannyi politikai, azaz minden nemzet nyelvét egyenlő jog, egyenlő állás illet. A nemzetiségi képviselők a kisebbségi javaslatban elsődlegesnek tartották a nemzetiségeknek mint kollektív jogi személyeknek az elismerését. Ugyanakkor a dokumentumban nem követelték autonóm nemzetiségi területek kialakítását, hanem csak a nyelvhatárok szerint kikerekített megyék keretei között kívántak nyelviközigazgatási önkormányzatot gyakorolni. Ezen kívül lehetővé akarták tenni, hogy a nemzetiségek nemzeti gyűléseket, kongresszusokat tarthassanak, s nemzetiségük és művelődésük érdekében a koronához és az országgyűléshez előterjesztéseket nyújthassanak be. Az 1868:44. tc. azonban nem adott a nemzetiségeknek kollektív jogokat, a magyar politikai elit a nemzeti egyenjogúságot liberális szellemben, a szabad nyelvhasználattal és a polgári szabadságjogokkal akarta biztosítani.
5 A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG 11 A nemzetiségi vezetők azonban nem fogadták el kiindulási alapnak a nemzetiségi törvényben foglaltakat, s nem az abban rögzítettek betartatására helyezték a hangsúlyt, hanem a közjogi helyzet megváltoztatásától reméltek számukra kedvezőbb megoldást. Érdemes ezen a ponton feltennünk a kérdést: nem lett volna célravezetőbb a nemzetiségek javaslatát elfogadni, és Magyarországot egyfajta nemzetiségi állammá átalakítani? Ennek megítélése a szakirodalomban nem egységes. Csak két, markánsan eltérő véleményt idézve: GRATZ GUSZTÁV szerint Erre a kérdésre azonban még azoknak is tagadólag kell válaszolni, akik elismerik, hogy a későbbi magyar nemzetiségi politika gyakran túllőtt a célon. Ez az elhatározás a katasztrófát nem elkerülhetővé tette, hanem ellenkezőleg, siettette volna. Hogy a vezető magyar államférfiak tisztán látták a Magyarország épségét a nemzetiségi viszonyokkal kapcsolatban fenyegető katasztrófának lehetőségét, annak írásaikban sok nyomát látjuk. De ez aggodalmak dacára a magyarság nem helyezkedhetett más álláspontra, mint arra, amelyet Deák Ferenc elfoglalt, amikor más vonatkozásban azt mondta: Azért, mert tudjuk, hogy meg kell halnunk, nem kell éppen öngyilkosságot elkövetnünk. Ugyanakkor JÁSZI OSZKÁR értékelése szerint az Eötvös-féle nemzetiségi törvény arra tett kísérletet, hogy az ország politikai egységének megbontás nélkül elégítse ki a nemzetiségek közigazgatási-kulturális igényeit. JÁSZI úgy vélte, a nemzetiségi politikusok a DEÁK és EÖTVÖS nevével fémjelzett és 1848-ban is meghatározó szerepet játszó generáció letűntével ráébredtek arra, hogy a nemzetiségi törvényben foglaltak összhangban állna valódi érdekeikkel. Az 1870-es évek generációváltása következtében fellépő új magyar politikusi nemzedék azonban már nem a nemzetiségi törvény végrehajtását, hanem a más nyelvű polgárok asszimilációját tűzte ki célul. JÁSZI koncepciójának kétségtelenül megfontolandó mozzanata, hogy az es évek közepére a nemzetiségi politikusok és a magyar politikai elit között kialakult bizalmatlanság igencsak megnehezítette az 1868:44. tc. végrehajtását, sőt, egyes magyar politikusok magát a nemzetiségi törvényt is eleve elhibázottnak tartották. Ezt jól illusztrálja GRÜNWALD BÉLA: Felvidék című könyve: E törvény legsötétebb bizonyítéka államférfiaink tájékozatlanságának s gyengeségének. E szerencsétlen törvény kifejezése volt már annak a szerencsétlen politikának, mely nem a küzdelemben, nem az ellenség megsemmisítésében kereste a dicsőséget, hanem az egyezkedésben, az engedményekben a magyar nemzet érdekeinek rovására. Mindehhez azonban hozzájárult az is s ezzel már JÁSZI nem számolt, hogy a nemzetiségi vezetők, így pl. MOCSONYI SÁNDOR, MILETICS SZVETOZÁR a törvényt genezisének pillanatától fogva elutasították, s eleve szembehelyezkedtek a nemzetiségi kérdésnek a liberális jogállam keretei között történő rendezésével. A nemzetiségek tehát a közjogi helyzet megváltozásától remélték helyzetük kedvező rendezését ben, a Hohenwart-kormány időszakában egy rövid időre lehetségesnek tűnt a Monarchia trialista átalakulása, és ez a horvátoknál is felvillantotta egy föderalista megoldás megvalósulását és a horvát-magyar kiegyezés felülvizsgálatát. Ez a kísérlet azonban nemcsak a belső erőviszonyok alakulása miatt bukott meg, hanem Berlin és Pétervár ellenkezése miatt is, hiszen a galíciai lengyelek státusának esetleges megváltozása a porosz és orosz területen élő lengyelek helyzetét is
6 12 befolyásolhatta volna. A HOHENWART-féle közjáték után a LÓNYAY-kormány 1872-ben kísérletet tett a nemzetiségek megbékítésére, és tárgyalásokat kezdett a horvát, román és szlovák politikusokkal. A próbálkozás azonban eredménytelen volt, és a horvát-magyar kiegyezés apróbb módosításától eltekintve nem hozott eredményt. Az 1870-es években a románok és szlovákok politikája alapvetően a passzivitáson alapult, nyílt összeütközésre elsősorban a szerbekkel került sor, különösen a balkáni válság időszakában. A magyarországi szerb politikusok ugyanis egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy szolidárisak a török fennhatóság alatt lévő balkáni népekkel, s a segítségükre siető Oroszországgal, sőt, híre jött 1876-ban, hogy újvidéken MILETICS, Zimonyban STRATIMIROVICS önkénteseket toborzott a szerb hadsereg részére. Ez a magatartás ellentétben állt a magyar közvélemény törökbarát megnyilvánulásaival és az oroszellenes közhangulattal, valamint a Monarchia semlegességi nyilatkozatával. MILETICSet végül letartóztatták, és 1878-ban felségárulás miatt öt évre elítélték. Ezekben az években a kormányzat megkísérelte korlátozni a nemzetiségi egyletek, egyesületek tevékenységét. Már 1871-ben sor került a szerb Omladina betiltására, 1875-ben pedig TISZA KÁLMÁN feloszlatta a Matica Slovenskát. Minderre pedig azért nyílt lehetőség, mert nem volt egyesületi törvény, így a kormány rendeleti úton tilthatta be az egyesületek működését. TISZA KÁLMÁN mint a WENCKHEIM-kormány belügyminisztere csak a kulturális és közművelődési társaságok alapítását engedélyezte, de az egyesületek nevében nem szerepelhetett a nemzetiségek neve. TISZA miniszterelnöksége alatt kezdődött el a közigazgatás centralizációja: 1876-ban megszüntették a nem vármegyei törvényhatóságokat, így ekkor vesztette el rendi eredetű területi különállását a szászok lakta Királyföld, s ekkor fejeződött be a határőrvidék polgárosítása is. A Királyföld autonómiájának megszüntetése ellen tiltakozó szászokat egyébként maga Poroszország sem támogatta, mivel számukra ekkor fontosabb volt a német-osztrák-magyar jó viszony, mint a szász önkormányzat védelme. A magyar belpolitikát továbbra is alapvetően determinálta a balkáni orosz terjeszkedéstől való félelem, és a Magyarországon élő szláv népek nemzetiségi törekvéseit is ezzel összefüggésben szemlélték. A pánszláv eszmék terjedésére, a pánszláv agitáció veszélyeire hívta fel a figyelmet GRÜNWALD BÉLA, Zólyom megye alispánja, aki 1878-ban megfogalmazta a szlovákság magyarosításának programját. Ha élni akarunk, szaporodnunk kell, és erősbödnünk idegen elemek assimilatiója által; nekünk nem szabad engednünk, hogy a magyar államban lakó nem-magyar népfajokban a különállás, a rokon fajokkal való solidaritás érzete fejlesztessék; nekünk különösen a magyar állam területén lakó tótokat ki kell szakítanunk a szlávság testéből s magunkhoz forrasztanunk oly erősen, hogy azzá legyenek nekünk, a mi volt az elszászi és a lotharingiai német a francziának. Nyilvánvaló, hogy az asszimiláció legfontosabb eszközei és közegei az oktatási intézmények voltak ben TREFORT ÁGOSTON vizsgálatot rendelt el a három szlovák nyelvű gimnázium ellen, mely vizsgálat egyébként a nagyrőcei, turócszentmártoni és znióváraljai tanintézmények bezárásával végződött. Ezzel pedig a magyarországi szlovákság középfokú iskolák
7 A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG 13 nélkül maradt. Az 1879-es népiskolai törvénnyel, amely előírta, hogy a magyar nyelv valamennyi népiskolában kötelezően tanítandó tantárgy legyen, kezdetét vette tehát az a folyamat, amely az oktatási rendszeren keresztül kísérelte meg a magyar nyelv minél szélesebb körben történő terjesztését ennek a folyamatnak egyébként legvitatottabb és legnagyobb felháborodást kiváltó állomása az 1907-ben elfogadott lex Apponyi volt. Az a törekvés, hogy az állam hivatalos nyelvét minél szélesebb körben sajátítsa el a felnövekvő nemzedék, természetesnek tekinthető. Ugyanakkor bizonyos, hogy a magyar nyelv tanításának bevezetése önmagában nem vezetett a nemzetiségek asszimilációjához. Az asszimiláció mértéke ugyanis a 19. század végén jelentősen összefüggött az egyes területek gazdasági-kulturális fejlettségével, az urbanizáció előrehaladásával. A magyarosodás központjai így elsősorban a gazdasági és kulturális élet központját jelentő városok lettek, mialatt a zárt etnikai tömbökben élő, alapvetően mezőgazdasági tevékenységet folytató nemzetiségeket ez a folyamat alig érintette, így a nyelvhatárok a dualizmus időszakában gyakorlatilag nem változtak. A nemzeti identitás megőrzésében fontos szerepe volt a különböző felekezeteknek, vallási közösségeknek, így elsősorban a törvény által is elismert, széleskörű autonómiával rendelkező román görögkatolikusoknak, a szerb és román görögkeleti egyháznak, valamint a szász nemzeti egyháznak és az általuk fenntartott iskoláknak. A jelentősebb vagyonnal bíró szász, román és szerb nemzeti egyházak ugyanis nem szorultak arra, hogy államsegélyért folyamodjanak a népiskolai tanítók fizetésének kiegészítésére, és így elkerülték a fokozottabb állami beavatkozást és ellenőrzést, ugyanakkor, ellentétben a szlovákokkal, módjuk volt arra, hogy középfokú tanintézményeket is fenntartsanak. Az 1870-es évek közepétől mint láttuk a magyar kormányok különböző eszközökkel ugyan, de kísérletet tettek arra, hogy a főként egyházi kézben lévő felekezeti iskolákat is ellenőrzésük alá vonják, illetve, hogy új állami népiskolákat hozzanak létre. Az oktatási rendszer egységesítésének igénye egy bizonyos határig egyébként a polgári nemzetállamok természetes törekvése volt a korszakban. Érdemes azonban néhány szót szólni a magyarországi nemzetiségek gazdasági szerveződéseiről, és ezen belül az igen dinamikusan fejlődő nemzetiségi bankhálózatról is. A magyar kormányok liberális gazdaságpolitikájának és az általuk követett liberális jogelveknek köszönhetően ugyanis a nemzetiségi bankhálózat akadálytalanul épülhetett ki, minek következtében aztán a 19. század utolsó harmadában ezeknek a pénzintézeteknek a száma és jelentősége igen megnőtt. Mindenképpen meg kell említenünk az 1884-ben alapított Tátra Felsőmagyarországi Bank Rt.-t és az 1872-ben Nagyszebenben létrehozott Albina bankot. Jelentősebb múltra tekintettek vissza a szász pénzintézetek, hiszen a Hermannstaedter Allgemeine Sparkassa már 1841-ben megalakult. A szerb polgárság a pénzét elsősorban a horvátországi szerb intézetekben tartotta, de a Vajdaság területén is kibontakozott jelentősebb hitelszövetkezeti mozgalom. A nemzetiségi pénzintézetek, néhány szlovák banktól eltekintve, alapvetően a mezőgazdaság felé orientálódtak. Mozgékonyabbak voltak, a helyi viszonyokat jobban ismerték, mint versenytársaik, és gyakran alacsonyabb kamattal dolgoztak. Mivel a peremkerületeken alapvetően tőke-
8 14 hiány alakult ki, így tevékenységükkel reális igényt elégítettek ki, hiszen az országnak ezen a területén a birtokosok, elsősorban a középbirtokosok hitelellátottsága nem volt megfelelő. Az 1870-es, 1880-as években meginduló folyamat, a magyar birtok idegen kézbe való kerülése komoly feszültségeket gerjesztett, amelyre a sajtó az 1890-es években, a nemzetiségi mozgalmak aktívabbá válásával egyidőben felhívta a figyelmet. A problémát egyébként már kormányzati szinten is érzékelték, de gyakorlatilag semmilyen érdemi döntés nem született az ügyben. Az ezzel kapcsolatban megfogalmazott javaslatok az egyik lehetséges megoldást a peremvidéken élő középbirtokosság olcsóbb hitelhez juttatásában látták. Felvetették állami támogatással versenybankok létrehozását is, amelyek alacsonyabb kamatlábbal ellensúlyozhatták volna a nemzetiségi pénzintézeteket ben pedig felmerült a nyelvhatárok magyarságának racionális birtokpolitikával történő erősitése. Ez a törekvés valójában már a DARÁNYI IGNÁC által is szorgalmazott telepítési akciókban öltött testet: ezek a lépések természetesen a szociális feszültségek mérséklését is maga után vonhatták volna. Ezekből a tervekből azonban nem sok valósult meg. A nemzetiségi bankok megerősödése egybeesett a nemzetiségi mozgalmak vezérkarának kicserélődésével. Ez a politikai gárda egyébként az egyes pénzintézetek vezetőségében meghatározó szerepet töltött be. Érdemes pl. román részről ION MIHU, valamint AURÉL VLAD nevét említeni, vagy szlovák oldalról MILAN HODŽÁt, aki az 1910-ben Pesten alapított szlovák Központi Bank irányításában játszott szerepet. A nemzetiségek tehát az autonóm nemzeti egyházak és a felekezeti iskolák működése mellett a bankhálózat kiépítésével igyekeztek pótolni az önálló állami lét hiányát, ezek a pénzintézetek pedig szerves részét alkották a Monarchia gazdasági életének is. A Magyarország területén működő román bankhálózatot a kortársak a nemzetiségi mozgalom legfőbb támogatójának tartották, sőt, egyesek szerint kifejezetten irányító szerepe volt. A bankok jelentősége azonban nem elsősorban a politikai mozgalom közvetlen támogatásában rejlett, hanem abban, hogy az államtól független megélhetést és egzisztenciát biztosított a román értelmiség számára. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a századfordulón a gazdasági nehézségek miatt a Felvidék keleti területeiről kivándorló nemzetiségek, így elsősorban a szlovákok, jelentősebb pénzügyi segítséget tudtak nyújtani az otthon maradottaknak. Sem a románok sérelmeit tartalmazó Memorandum megírása és annak következményei, sem a nemzetiségi képviselők 1895 augusztusában Budapesten POLIT MIHÁLY, MUDRONY PÁL és ILLYEFALVI PAPP GYÖRGY vezetésével tartott közös kongresszusa nem tudott az 1890-es években új lendületet adni a magyarországi nemzetiségi mozgalmaknak. Sőt, a BÁNFFY-kormánynak a nemzetiségekkel szembeni kemény fellépése és a nemzetiségek által kifejtett propaganda sem tudta Magyarország alapvetően kedvező nemzetközi megítélését rontani, amely éppen ban igen pozitív volt Angliában. A Monarchia másik felében ugyanis BADENI miniszterelnök nyelvrendelete következtében a parlamenti rendszer gyakorlatilag működésképtelenné vált, és be kellett vezetni a rendeleti úton történő kormányzást. Ennek hatására a brit külpolitika számára is elképzelhetővé és elfogadhatóvá vált, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia súlypontja Magyarországra tevődjön át. A
9 A TÖRTÉNETI MAGYARORSZÁG 15 magyarokkal szemben eleve kedvező beállítottságú brit közeg a századvégen szívesen magáévá tette a sajtóban olvasott és tapasztalataival sem ellenkező jó véleményeket. Mégsem az ország liberalizmusa, hanem vélt belső szilárdsága volt a fő oka, hogy a következő években Magyarországot bizonyos külpolitikai kombinációkban is figyelembe vette a brit politika igaz, elsősorban nem mint önálló tényezőt, hanem mint a Monarchia domináns partnerét. Ebben nem zavarta, hogy a magyarországi liberalizmus arcán mind több szeplő ütközött ki. A szeplőket csak akkor kezdték észrevenni, amikor a belső stabilitás is illuzorikusnak bizonyult. A nemzetiségi mozgalmakban a századforduló után következett be alapvető változás. A kulturális, művelődési egyesületekről fokozatosan áttevődött a hangsúly a gazdasági jellegű szervezetekre. A passzivista politika eredménytelenségéből okulva a román, szerb és szlovák politikusok, tudomásul véve az adott politikai kereteket, immár nem hangoztatták az ország föderalizálásának igényét, hanem elsősorban a nemzetiségi törvény betartatását igyekeztek elérni. Programjukban fontos szerepet kapott az általános és titkos választójog bevezetése, mivel a dualizmus időszakában érvényes választójogi rendszer éppen a nemzetiségi területeken és elsősorban Erdélyben biztosította a kormánypárti jelöltek megválasztását. A románok és szerbek szoros kapcsolatot tartottak fenn az önálló államisággal bíró nemzettársaikkal, a szlovákok pedig a birodalom keretei között élő csehekkel, akiktől politikai törekvéseikhez támogatást és ösztönzést kaptak. Figyelemmel kísérték a balkáni helyzet alakulását, a birodalmon és Magyarországon belüli erőviszonyok módosulását. A román, horvát, szlovák és német nemzetiségi politikusok jelen voltak FERENC FERDINÁND bizalmi emberei között, gondoljunk csak a román AURÉL POPO- VICIra, de ugyancsak román részről kedvezően fogadták TISZA ISTVÁN tárgyalási kezdeményezését is. TISZA ugyanis Magyarország integritásának megőrzése és a Monarchia biztonságának érdekében több alkalommal is tárgyalásokat kezdeményezett a legnagyobb magyarországi nemzetiséggel, a románsággal. A 19. századi európai nemzetiségpolitika tipologizálásakor DIÓSZEGI ISTVÁN nyomán négy különböző fokozatot különböztethetünk meg. Az első és egyben legalacsonyabb fokozatot képviseli a diszkriminatív, hátrányosan megkülönböztető nemzetiségi politika. Ezt követték az angolok az ír katolikusokkal szemben, az oroszok és románok a zsidókkal szemben, továbbá a törökök a keresztényekkel szemben. Második fokozat a restriktív, korlátozó nemzetiségi politika, amely elsősorban az anyanyelv használatára terjed ki. Ez a fajta politika jelent meg Franciaországban a bretonokkal, Németországban a dánokkal és a lengyelekkel, Oroszországban pedig az összes nemzetiséggel szemben. A következő fokozatot a koncesszív vagy megengedő nemzetiségi politika képezi. Ez a restriktív nemzetiségi politikával szemben engedélyezi az anyanyelv használatát az oktatásban és a közélet különböző fórumain. Ez a gyakorlat Belgiumban, Ausztriában és Magyarországon érvényesült. A negyedik típus a disztributív, azaz osztozkodó nemzetiségi politika, amely alkalmazásakor egy nemzet megosztja egy másik nemzettel vagy nemzetiséggel az államiság legfontosabb ismérvét, a szuverenitást, továbbá elismeri más nemzet és nemzetiség területi-politikai különállását. Ez érvényesült a svéd-norvég, az osztrák-magyar és
10 16 horvát-magyar kiegyezés esetében, és mindenekelőtt ez a gyakorlat jelent meg a svájci kantonok föderációjának kialakításában. A magyarországi nemzetiségi törvény tehát európai viszonylatban is jelentős jogosítványokat adott az országban élő etnikumoknak az anyanyelvhasználat terén, és egy lehetséges kompromisszum megteremtését kísérelte meg az ország területi integritását mindenek fölé helyező magyar politikai közvélemény és a nemzetiségi politikusok intranzigens álláspontja között. A mindenkori kormányok azonban veszélyt láttak az ország területén élő etnikumok nemzeti törekvéseiben, ezért alapvetően a nemzetiségek asszimilációját kívánták előmozdítani, s gyakran olyan demonstratív akciókat pl. sajtópereket kezdeményeztek, amelyek nyilvánvalóan semmiféle feszültséget nem tudtak feloldani, viszont szimbolikus jellegüknél fogva csak tovább mérgesítették a magyar politikai elit és a nemzetiségi vezetők viszonyát. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Magyarországon végbemenő polgárosodás és az ebből következő társadalmi átrétegződés spontán módon is elősegítette a nemzetiségek egy részének magyarosodását, másfelől azonban hozzájárult ahhoz is, hogy azok minden nehézség ellenére egy gazdaságilag prosperáló, polgári állam keretei között saját kulturális és gazdasági intézményrendszerüket is kiépítsék és megerősítsék.
X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenTörténelem 7-8. osztály. 2. Kiegyezés. Állítsd időrendbe az eseményeket! Olvasd össze a betűket, és megtudod az egyik koronázás ajándék nevét!
OM 037757 NÉV: IX. Tollforgató 2017.04.01. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@gmail.com : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *
ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenPannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint
Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenKöő Artúr. Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz
Köő Artúr Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 9 2. Magyarország a lex Apponyit megelőző években... 11 3. Az 1907. évi Lex Apponyi... 15 3.1. A kor pedagógusainak véleménye
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
RészletesebbenA nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenMichal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenA nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
Részletesebben303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről
303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások
Részletesebben7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései. Követelmények. Emelt szint
7. 1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás f kérdései A reformkor f kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgy lés és a megyerendszer m ködése. A gazdasági átalakulás jellemzése.
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
Részletesebben1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének
A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
Részletesebben1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenA Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola Új- és jelenkori magyar történelem Doktori Program
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola Új- és jelenkori magyar történelem Doktori Program Vesztróczy Zsolt Anyanyelv és tannyelv kérdése a felső-magyarországi
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2008. június 23- i ülésére
ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. június 23- i ülésére Tárgy: A Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóira vonatkozó társulási
RészletesebbenHELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN
SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenK. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény
K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a
Részletesebbentanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3
TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák
RészletesebbenEgy kárpát-medencei sorsforduló
Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta
RészletesebbenFidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t
Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Képviselőcsoportja 1 S% É e :Zola MM 19. a T/... számú törvényjavasla t a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételr ől Előterjesztő : Budapest, 2010.
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenA kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban
DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327
Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század
RészletesebbenHÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?
HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt
Részletesebben100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenNe feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
RészletesebbenKAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI
KAPRONCZAY KÁROLY AZ ORVOSTÖRTÉNELEM SZÁZADAI Írták: Grabarits István Kapronczay Károly Kapronczay Katalin Magyar László András Kapronczay Károly, 2010 Az e-könyv alapja Kapronczay Károly: AZ ORVOSTÖRTÉNELEM
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenLatorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)
Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenKonstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei
Koller Boglárka Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban A Duna Stratégia lehetőségei (A Zsigmond Király Főiskolán 2009. december 4-én elhangzott előadás) Erre a rövid előadásra készülve, a Korunk
RészletesebbenMűveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)
Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján
RészletesebbenZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN
Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint
RészletesebbenNémet nép- és honismeret
Német nép- és honismeret 9. évfolyam A germánok története Népvándorlás A magyar nép honfoglalása Család A kötelező tananyag kiegészítése, a germánok népvándorlásával és a keleti germánok birodalmi alapításaival
Részletesebben43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1
43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1 1865 68. évi Képv. Ir. VII. 11 15. l. Minthogy Magyarország összes honpolgárai, az alkotmány alapelvei szerint is,
RészletesebbenSzéchenyi és Budapest
Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot
RészletesebbenA Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra
Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenNEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I]
NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] muzeum_brosura_168x238.indd 1 2016. 04. 29. 11:28 [ II ] BEVEZETŐ Az Országgyűlési Múzeum első alkalommal 1929 és 1949 között működött az Országházban.
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenMEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA
MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenDr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)
1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenVITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ
VITAINDÍTÓ Márton János Orbán Balázs Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl 1. Bevezetõ Tanulmányunkban az RMDSZ által kidolgozott 2005-ös kisebbségi törvénytervezet elemzésére vállalkozunk. A
RészletesebbenTÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
RészletesebbenÓvatos duhaj volt Széll Kálmán
SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA SZÉLL ELLENÉBEN Óvatos duhaj volt Széll Kálmán Veczán Zoltán, 2016. január 6. Fotó: Reprodukció / MTI Széll Kálmán 1875 és 78 között pénzügyminiszter, majd 1899-től 1903-ig
RészletesebbenKérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Miért a filozófus pályát választotta fiatalon? Milyen hatások érték az egyetemen és első kutatói éveiben?
PORTRÉ A megosztó nemzeti narratív szemléletek alternatívája a régi Magyarország intézményközpontú, illetve a társadalomtörténeti változásokra összpontosító vizsgálata lenne. Bemutatjuk Tibor Pichler filozófust
RészletesebbenTÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők
RészletesebbenNemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában
Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában II. Népesség, település, életmód / 7. Ez a tétel a 2007-es tematika III/15. Nemzetiségek és nemzetiségi kérdés 1800-1914 között Magyarországon c. tétel alapján
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenA szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása
A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború
RészletesebbenAZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN
Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott
RészletesebbenA Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq
A Zsidó (nevén nevezve: Cionista) Világkongresszus http://youtu.be/ua1s53tj0lq Az idei Zsidó (Cionista) Világkongresszussal új korszak kezdődött a Cionista Világbirodalom építésében. A helyszín megválasztásával
Részletesebben-------------------------------------------------------------------------------------------------
S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenVÉLEMÉNYT. Tisztelt Elnök Úr! Románia címere Románia Kormánya Miniszterelnök
Románia címere Románia Kormánya Miniszterelnök Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmány 111. szakaszának 1) bekezdésével összhangban Románia Kormánya a következõ VÉLEMÉNYT fogalmazza meg Székelyföld autonóm jogállására
RészletesebbenKISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony
RészletesebbenBUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM
BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN
RészletesebbenMagyar Állandó Értekezlet. XIII. ülés. Zárónyilatkozat. A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei a következőkben állapodnak meg:
Magyar Állandó Értekezlet XIII. ülés Zárónyilatkozat 2014 a magyar nemzet számára a választások éve volt, amelyek világosan megmutatták: a magyar nemzet összetartozik, szétválaszthatatlan egységet alkot.
RészletesebbenTestLine - Pedigped tesztje-06 Minta feladatsor
Történelem a 10. évfolyam számára IV. témakör: Az újjáépítés kora Magyarországon A magyar országgyűlés. 1. 2:42 Normál Válaszolj a táblázat és saját ismereteid alapján a kérdésekre! A magyar országgyűlés...
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
RészletesebbenRomániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek
5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ
dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenVálogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.
BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,
Részletesebben