A XIX. század orvostudománya

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A XIX. század orvostudománya"

Átírás

1 Birtalan Győző A XIX. század orvostudománya (A Semmelweis Egyetem egyetemi jegyzetéből) Az általános fejlődés A XIX. században jelentősen felgyorsult és kiszélesedett a tudományos medicina fejlődése. Az előrelépés egyik alapfeltétele az volt, hogy a kutató orvosok megelégelve az addigi spekulatív rendszeralkotások terméketlenségét, mind tudatosabban tértek át az induktív jellegű tárgyszerű részkutatásokra. E módszer önmagában nem volt új, de a szükség újból életre hívta és azt korszerű köntösbe öltöztette a francia Auguste Comte ( ) pozitivista filozófiája. A megfelelő orvostudományi kutatómódszerek részben már a francia forradalom ismeretelméleti ideológiájából következtek. Az ultrakonzervatív és elavult egyetemi fakultások helyébe az új szakoktatási intézményt az Egészségügyi Iskolát ( L'école de Santé ) létesítették, Párizson kívül még két francia városban. Az új tanrendben a sebészet is a teljes jogú tárgyak közé került. A medicina chirurgizálása, melynek már voltak előzményei ezzel befejezett ténnyé vált. Az újítások irányítója Jean Georges Cabanis ( ) a közvetlen klinikai megfigyelések elsődlegességét hangsúlyozta az elméletekkel szemben, a gyakorlati szellemű oktatás szószólója volt. Ebben az empirikus irányzatban nagy hangsúlyt kapott a beteg fizikai vizsgálata és esetleges kórboncolása is. Vitalizmus A század elején a francia orvosok haladó csoportja klinikus és kórboncnok volt egy személyben. Közülük sokan hosszabb-rövidebb ideig gyakorló sebész is. A vitalizmus káros beidegződései azonban nem tűntek el egy csapásra. A kórboncolás önmagában véve még nem biztosította a helyes út követését. Példa erre Victor Broussais ( ) tudományos szereplése. Broussais a napóleoni hadsereg egykori katonaorvosa 1816-ban feltűnést keltő elvi álláspontot fogalmazott meg és publikált. Azt ugyanis, hogy az addigi tünettani

2 orvostudományt a laesiók orvostudománya kell hogy felváltsa. Elvetette a használatos tradicionális betegségegységeket. A brow-ni tanok talaján állva a túl sok és túl kevés ingerület-ingereltség sémáiból vezette le kórtanát. Doktrínáját élettani orvostudomány -nak nevezte ugyanakkor támaszkodni kívánt kórbonctani tapasztalataira is. Ezekből azonban igen egyoldalú következtetést vont le. Szerinte szinte valamennyi kórkép kiindulópontja az elsődleges gyomor-bélhurut. Ebből következett a gyulladásellenes célzatú terápia, ami diétából és főleg rengeteg vérvételből állt. Emiatt az 1830-as évek elején kb. 40 millió piócát inportáltak Franciaországba. Ez a gyógymód egyesek szerint több áldozatot követelt, mint a nagy francia forradalom, mielőtt a statisztikai számítások segítségével végre teljesen lelepleződött a broussaisizmus tarthatatlansága. Statisztikai szemlélet Ebben az időben kezdték alkalmazni a statisztika tudományos bizonyítási módszereit az orvostudományban is. Ez elsősorban Pierre Alexander Louis ( ) és Jules Gavarret ( ) érdeme volt. Az előbbi, Louis emellett igen jelentős felfedezéseket tett a tuberkulózis, a tífusz betegségek differenciálásában, a korabeli gyógyszerelések hatékonyságának egzakt megítélésében. Az orvosi statisztikai módszerek finomításában pedig Gavarret szerzett hervadhatatlan érdemeket. A statisztikai értékelésekhez a betegek (és betegségek) azonos helyen és módon történő észlelésére volt szükség és természetesen az észlelések statisztikai nagyságrendjére. Ez utóbbit az akkorra már minden nagyobb városban létesített kórházak tették lehetővé. Ide jutottak tömegesen a város szegényebb betegei, zömmel az ipari munkások és családtagjaik. Utóbbiak a kapitalista fellendülésnek köszönhetően egyre többen zsúfolódtak a városok perifériáin, általában rossz szociális és táplálkozási körülmények között élve. Francia kutatók Visszatérve a kórbonctani klinikum fejlődésére, időrendben haladva, a franciákkal kezdjük. Közülük is elsőként Jean Nicolas Corvisart ( ) neve érdemel említést. Napóleon egyik kedvenc orvosa volt, akit a császár orvosi és emberi kvalitásai miatt is igen nagyra becsült. Corvisart a szív betegségeiről írt ragyogó monográfiájával (Essai sur les maladies et

3 les lésions organiques du coeur et des gros vaisseaux, 1806.) bizonyította, hogy mekkora lehetőségek rejlettek még a klinikopatológiai kutatómódszerben. Nemcsak a kardiális tünettant gazdagította, de döntően járult hozzá a kardio-pulmonális tünetegyüttesek eredetének, kialakulásának tisztázásához. Meghatározta az aortaaneurizma és a mitrális stenosis diagnosztikai jeleit. Corvisart erősen érdeklődött az első bécsi iskola klinikai eredményei iránt. Stoll tanulmányozásakor olvasott Auenbrugger kopogtatási metodikájáról. Megismerkedve az Inventum novum-mal is, azt újból lefordította franciára (egy fordítása ugyanis már volt, de az nem keltett figyelmet). Hangsúlyozta a bécsi orvos felfedezésének prioritását, rámutatva egyben a módszer roppant diagnosztikai jelentőségére. Corvisart számos tanítványa közül kiemelkedtek Gaspar Laurent Bayle ( ) és René Theophile Hyacinthe Laennec ( ). Bayle a tbc patológiájáról írt klasszikus munkájával vált nevezetessé. Laennec az új fizikai diagnosztikát egy újabb módszerrel, a hallgatózással fejlesztette. Az általa bevezetett sztetoszkóp (illetve annak későbbi változatai) azóta is az orvosi munka egyik standard eszköze, sőt szimbóluma. Laennec érdeme azonban ennél jóval több. Meghatározta és elkülönítette a legfontosabb tüdőbetegségek (pneumonia, tüdőtbc, emphysema) patológiai jellemzőit, a légmell, a hörgtágulatok, a tüdőtályog hallgatózási jeleit. Sok újat hozott a szívbajok fizikai diagnosztikájában, tőle származik a májcirrhosis kifejezés. Az új kutatási módszer célkitűzéseit az alábbiakban foglalta össze: 1. Megállapítani a holttestben a beteg szerv elváltozására utaló fizikai jellegzetességeket. 2. Amennyiben lehetséges, felismerni ezeket az élőben biztosan értékelhető fizikai jelek alapján élesen elválasztva a kísérő tüneteket, azaz a vitalis akciók esetleges zavarait. 3. Harcolni a betegséggel a tapasztalat által hatásosnak mutatkozó eszközök segítségével. Röviden: a cél a belső szervi károsodásokat azon a diagnosztikai szinten felismerni, ahogy ez a sebészi betegségek esetében lehetséges. Az elvi jelentőségű szemléletváltást tükrözi e megállapítása: A természet állandó szabályokra van kényszerítve az élőlények destrukciójában és konstrukciójában egyaránt. A vidéki gyakorlatot folytató Pierre Bretonneau ( ) több évtizedes klinikai és kórbonctani tapasztalataiból merítve leírta a diftéria és a hastífusz patológiai ismérveit. A párizsi kórbonctani tanszék első professzora Jean Cruveilhier ( ) a gyomorfekély klasszikus ismertetésével szerzett maradandó hírnevet. Gabriel Andral ( ) vegytani és mikromorfológiai vizsgálatai a későbbi laboratóriumi diagnosztikát készítették elő.

4 Az anatómiai és a determinisztikus szemlélet egy sajátságos terméke volt Franz Josef Gall ( ) organológiája, melyet később frenológiának, kranioszkópiának is elneveztek. Gall szerint az agy több különböző szervből (organon) fejlődött, amelyek speciális lelki tulajdonságok, funkciók központjai. 27 ilyen centrumot tételezett fel, melyeknek fejlettségét a koponya tapintásával is megállapíthatónak vélte. Kranioszkopizálásával Gall diagnosztizálta többek között a hiúság, a művészi készség, a szaporodási hajlam, stb. adottságait. E vizsgáló módszer akkor múló jellegű, kétes értékű divatnak bizonyult. Évtizedekkel később hivatkoztak rá, amikor az agyi tevékenységek lokalizációs kutatásai egzakt kísérleti szinten előtérbe kerültek. Ír kutatók A francia klinikopatológiai iskola erős hatást tett az ír fővárosban, Dublinban folyó orvosi kutatómunkára. Az ottani kiválóságok közül kiemelkedik Robert Graves ( ), a pajzsmirigy túlműködés tünetegyüttesének egyik klasszikus leírója. E betegséget az angolszász irodalomban többnyire róla nevezik el. A kontinensen inkább a merseburgi triász leírójának, Carl A. Basedow-nak ( ) neve kötődik e betegség fogalomköréhez. A dublini iskola reprezentánsai közül William Stokes ( ) kardiológiai tárgyú munkáival, Dominie John Corrigan ( ) az aortaelégtelenségről szóló tanulmányával tűnt ki. Brit kutatók A múlt század első felében kifejtett úttörő orvosi kutatómunkából alaposan kivették a részüket a legjobb londoni klinikusok is. Többségük a nagyhírű Guy Hospitalban dolgozott, így Richard Bright ( ), aki meghatározta a belgyógyászati vesebajok tipikus kórbonctani elváltozásait. Leírta a nagy fehér vesé -t, a nagy tarka vesé -t, valamint a kis tarka vesé -t. Az volt a véleménye, hogy ezek a típusok egy kórfolyamat egymásután stádiumait reprezentálják. Emellett Bright felhívta a figyelmet a vesebaj egyéb jeleire is: a fehérjevizelésre (melyet előtte már mások is észleltek), a hematuriára, a vesebetegek nagyrészénél tapasztalható bal szívkamra hipertrofiára. A kardiális tünetek között volt persze

5 a közismert vizenyő is (a vesebaj a vizi betegségek hagyományos csoportjához tartozott). Bright egyik érdeme éppen annak a felismerése, hogy nem minden vesebaj jár együtt oedémával. Thomas Addison ( ) neve a mellékvese elégtelenség klinikai fogalmához kapcsolódik. Ő írta le az anaemia perniciosa kórképét is. Thomas Hodgkin ( ) a róla elnevezett betegség meghatározásával szerzett hírnevet. Német kutatók A korabeli német klinikusok közül Johan Lukas Schönlein ( ) emelkedik ki. Würzburgban, Zürichben, végül pedig Berlinben adta elő a belgyógyászatot. Különös érdeme, hogy noha kezdetben maga is a már említett német természetfilozófia talaján állt, amiből a természettörténeti irányzatát fejlesztette ki sikeresen alkalmazta és terjesztette az új egzakt diagnosztikai módszereket a német orvostudományban. Leírta az első gomba eredetű emberi parazita betegséget, melynek kórokozója az Achorion Schönlein nevet kapta. A bécsi orvosi iskola A kórbonctan mint önállósodott klinikai diszciplína a múlt század derekán az úgynevezett második bécsi iskolában érte el csúcspontját. Karl Rokitansky ( ), a rendkívüli képességű és munkabírású patológus több tízezer kórházi eset feldolgozása nyomán kidolgozta a klasszikus makroszkópos részletes kórbonctan ma is használatos fogalomrendszerét, vizsgálati módszereit. Rokitansky arra is törekedett, hogy kielégítő elméletet alkosson a többnyire krónikus és rosszindulatú lefolyású generalizált betegségek (tbc, daganatok, rendszerbetegségek stb.) kóroktani magyarázatára. Kialakította az úgynevezett dyskrasia-tan -t, mely szerint e betegségek alapja a vér és testnedvek valamilyen kóros vegyi állapota. Számos és sokféle vér és vizeletkémiai vizsgálatot végzett feltevéseinek igazolására, egészében véve azonban humoralpatológiájával kudarcot vallott. Ennek megsemmisítő kritikáját utóbb Virchow sejtkórtana adta. Szorosan együttműködött Rokitanskyval a másik kiemelkedő bécsi tudós, a belgyógyász Josef Škoda ( ). Škodát átlagon felüli kórbonctani és fizikai ismeretei arra predesztinálták, hogy a hallgatózási és kopogtatási diagnosztika addigi legmélyebb elemzője,

6 elméleti alapjainak megteremtője legyen. Ugyanakkor élete alkonyán a terápiában szkeptikussá vált. Abból a sok észlelésből, hogy a betegségek zömében talált kórbonctani elváltozások lényegében befolyásolhatatlannak tűntek a korabeli növényi és ásványi gyógyszerekkel, logikusan következett a második bécsi iskola híressé vált terápiás tartózkodása, sőt egyesek nihilizmusa. Semmelweis Semmelweis Ignácz ( ), aki szintén a második bécsi iskolához tartozott, a Bécsi Közkórház I. Szülészeti Osztályának orvosaként lelkiismeretes kórbonctani munkát is végzett. Különösen izgatta az a probléma, miért oly magas az ő osztályán a gyermekágyi láz okozta halálozás a II. osztályéhoz képest, ahol csak bábák oktattak. Amikor egy kollégája, Kolletschka professzor, boncolási sérülés következtében meghalt, a szekciós jegyzőkönyv adatainak olvasásakor Semmelweis eljutott ahhoz a döntő felismeréshez, hogy a Kolletschkánál leírt szeptikus elváltozások és a gyermekágyi láz tünetcsoportja lényegileg azonos kórforma, amely kontakt úton terjed. Bizonyítva látta, hogy a gyermekágyi lázat a boncoló orvosok és medikusok szennyezett keze közvetíti. Ezek után Semmelweis elrendelte, hogy osztályán csak klórvízzel történő előzetes kézmosás után szabad hozzányúlni a szülőnőhöz. Az eredmény nem maradt el: néhány hónap alatt a gyermekágyi láz halálozása több mint egytizedére csökkent őszén Semmelweis elhagyta Bécset, Pesten folytatta orvosi és tudományos tevékenységét, előbb a Rókus Kórház szülész főorvosaként, 1855-től pedig mint a pesti egyetem tanára. Nagyjelentőségű tanait az 1861-ben megjelent Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers c. főművében fejtette ki a legrészletesebben. Életéről, a felfedezése elfogadtatásáért folytatott tragikus küzdelmeiről bő irodalom keletkezett. Homeopathia, fördőkúrák A korabeli hivatalos medicina terápiás tartózkodása nem maradt következmények nélkül. Ebből érthető több paramedicinális irányzat korabeli népszerűsödése. Ezt Közép-Európában főként a homeopathia és a fürdőkúrák sikerei jelezték. Az előbbiről már esett szó. Az utóbbiak

7 közül Vinzenz Priessnitz ( ) neve vált a legismertebbé. Priessnitz egyszerű sziléziai parasztember volt. Gräfenbergben létesítette gyógyintézményét, ahol a pacienseket hidegvízkúrával kezelték. Ahogyan ilyenkor lenni szokott, a kedvező tapasztalatok visszhangja felerősödött, a rosszul végződött kezelésekről kevesebbet beszéltek. Divat volt Gräfenbergbe járni hazánkból is. Ilyen és hasonló természeti gyógykúrákkal egyébként az orvostörténelem régebbi évszázadaiban is találkozni. A XIX. század második felében már megindult a balneo-, és klimaterápia tudományos tanulmányozása is az empirikus adatok értelmezésére és igazolására. A korabeli orvostudomány hatalmas fejlődését az egyre szélesebb területen folyó alapkutatások készítették elő. Ezek közül időrendben haladva, elsőként az élettan kimagasló eredményeit kell számba vegyük. Modern fiziológia a XIX. században A múlt század első felének nagy francia fiziológusa, Francois Magendie ( ) már elvhű pozitivista volt. A tények gyűjtését tekintette a medicina haladása alapfeltételének és tartózkodott mindenféle spekulációtól. Az élet és kórjelenségeket kizárólag kémiai és fizikai törvényszerűségekből értelmezte, élesen elvetette a vitalizmust. Oroszlánrésze volt az érző és mozgató idegpályák elkülönítésében, amely felfedezés dicsőségében osztozott az angol Charles Bell-lel ( ) és a német Johannes Müller-rel ( ). Őt tekinthetjük az első kórélettani experimentátornak. Tanulmányozta a különböző szervexstirpatiók és mérgek hatását a kísérleti állatokon. Sokat foglalkozott a gyógyszerek kipróbálásával, hatásmechanizmusuk elemzésével. Emellett kísérleteket folytatott az emberi és állati tápanyagszükséglet megállapítására. Marie-Jean-Pierre Flourens ( ), a kiváló francia idegfiziológus határozta meg a légzőközpontot. Főleg galambokon folytatott kísérletekben tanulmányozta az agyközpontok hipotézisét. Arra a meggyőződésre jutott, hogy a nagyagy egész területe funkcionális egység, melynek működőképességét valamely rész kiesése nem csorbítja. Flourens értékes tanulmányokat írt a kisagy működéséről és a belső hallójáratokról. Claude Bernard Magendie tanítványa, Claude Bernard ( ) a múlt század orvosi élettanának egyik legnagyobb alakja. Ellentétben mesterével, aki idegenkedett a szintézisektől, Bernard rendelkezett a nagy összefüggések megragadásának kivételes képességével. Az egyoldalú

8 lokalizációs anatómiai szemléletet kritizálva írta: Egy szerv sem él önmagában, majdhogy azt lehetne mondani, külön anatómiailag nem is létezik,... ami él, egzisztál az az együttes és ha az összetevőket egymástól elkülönítve, egymás után vizsgálják, a működés folyamata nem érthető meg. E szellemben tanulmányozta Claude Bernard az emésztés folyamatát. Sorra foglalkozott az ezt szolgáló mirigyek működésével. Elkülönítette és meghatározta termékeiket, valamint beidegzésüket. Megállapította a belső milieu egyensúlyának és hőállandóságának jelentőségét. Tanulmányozta különböző gyógyszerek, elsősorban a kurare hatását, példát mutatva a tudományos értékű gyógyszertani vizsgálatokra. Felfedezte a máj glikogenizáló tevékenységét, amelyet véleménye szerint a központi idegrendszer vezérel. Erre bizonyítékként kínálkozott az általa észlelt jelenség: a negyedik agykamra szúrásakor bekövetkező glikozuria. Nagyban hozzájárult a vazomotoros idegműködések megismeréséhez. Számunkra már ismerősként cseng, de az ontológiai betegségfelfogás elutasításakor ő fogalmazta meg a gondolatot, amely meghatározó befolyást gyakorolt a kor avantgarde belgyógyászatára: A betegség nem újfajta betegségmechanizmus eredményeként tekintendő, sokkal inkább oly mechanizmusok zavarán alapul, melyek normális viszonyok között is előfordulnak. A fiziológia, mint az életről szóló tanítás szükségképpen a patológiát, a beteggé válásról szóló tanítást is tartalmazza. Claude Bernard tudományos munkássága impulzust adott a belső szekréciós mirigyek tanulmányozásához. E témakör kutatásában az első jelentős lépést a sokoldalú göttingeni fiziológus Arnold Adolph Berthold ( ) tette meg. Ő 1849-ben végzett kísérleteiben a kakasok ivarmirigyét eltávolította, majd a heréket újból a kasztrált állat bőre alá ültetve megállapította, hogy ezek az állatok, szemben a csupán kasztrált csoport tagjaival, nemi jellegüket megtartották. Charles Edouard Brown-Sequard ( ) párizsi orvostudós 1856-ban bizonyította, hogy a mellékveséjüktől megfosztott állatok elpusztulnak. Moritz Schiff ( %) ugyanabban az időben a pajzsmirigy kiirtásával igazolta e szerv vitális jelentőségét. Schiff évtizedekkel ezután pajzsmirigy készítményekkel gyógyítani tudta az előzetes műtéttel előidézett hiánybetegséget ben Brown-Sequard is megpróbálkozott hasonlóval. Herekivonatot ültetett át többek között önkísérletben is tanúsága szerint, sikerrel.

9 Német kutatások A német alapkutatások roppant termékeny múltszázadi hullámát Johannes Müller ( ) tudományos munkássága indította el. Egyik méltatója szerint éveken át egy személyben képviselte az egész korabeli élettant és morfológiát. Erős hatással volt fiatalabbkori fejlődésére a korabeli német idealista filozófia és Goethe természettudományos szemlélete. A goethei színelmélet megismerése irányította a látás mechanizmusának, a retina színérzékenységének, általában a szervek érzékelésének és az érzékelések projiciálásának beható tanulmányozásához. Foglalkozott a hangképzés élettanával is. Leírta a specifikus idegi energiák törvényét. Az élőlények őstípusait feltételező goethei koncepció szellemében közeledett az összehasonlító állattan és a filogenezis izgalmas kérdéseihez. Értékes zoológiai anyag gyűjtésével serkentette e tudományág fejlődését. Mint azt Magendie tárgyalásakor érintettük, Johannes Müller is érdemeket szerzett a mozgató-érző idegpályák meghatározásában. A végső bizonyító kísérleteket e kérdés tisztázására ő végezte el. Kitűnő embriológus volt. Sok időt szentelt a daganatok fejlődési mechanizmusának megfejtésére. Igen járatos volt a morfológiában, amiből kitűnő tanítványa Virchow is sokat profitált. Alapjában véve mindig izgatták a filozófia nagy kérdései, de mint azt gyakran mondotta tanítványainak: Ha valakinek az elvontságokhoz van tehetsége, nem tehet okosabbat, minthogy sok konkrétummal foglalkozik. Johannas Müllerről talán túlzás nélkül elmondható, hogy senki nem teremtett termékenyebb, zseniálisabb kutatókból álló iskolát, mint ő. E hosszú és tekintélyes névsorból csupán a legnagyobbakat emelhetjük ki itt. Fizikai eszközökkel végzett élettani vizsgálatok A fizikai eszközökkel végzett élettani vizsgálatok művelői közül maradandó érdemeket szereztek a Weber testvérek. Közülük Ernst Heinrich Weber ( ) vezette be az ingerküszöb fogalmát. Öccsével, Eduard Friedrich Weberrel ( ) együttműködve kidolgozták a pulzushullám sebességének mérését és bizonyították a vagus ideg gátló hatását körül négy fiatal J. Müller tanítvány Emil Du Bois Reymond ( ), Carl Ludwig ( ), Ernst Brücke ( ) és Hermann Helmholtz ( ) együttesen elhatározták, hogy új fizikai élettant teremtenek. Tervükből sokat megvalósítottak. Du Bois Reymond lerakta a modern elektrofiziológia alapjait. Carl Ludwig a szív, a

10 vérkeringés és a vese működésének kutatásában tűnt ki. Nagyszerű technikai érzékkel rendelkezett. Lipcsei intézetében rengeteg német és külföldi tudósjelölt ismerkedett a klasszikus kísérleti élettan metódusaival, Brücke mikromorfológiai és izomélettani vizsgálataival szerzett nemzetközi hírnevet. Szellemes experimentátor volt, számos kitűnő tanítványt nevelt. Helmholtz az érzékszervek élettanában alkotott újat és kidolgozta a kiemelkedő és elvi jelentőségű vizsgáló módszert, a szemtükrözést. Ezáltal lehetett először közvetlenül megtekinteni élőben az érhálózat egy részét és annak működését. A feltalálás serkentette más testüregek szkópozására alkalmas műszerek előállítását. Helmholtz 1847-ben néhány évvel Robert Mayer ( ) felfedezését követően szintén igazolta az energia megmaradásának elvét, ami új távlatokat nyitott az élő szervezetek energetikai kutatásaihoz. Mayer felfedezéséről röviden annyit, hogy 1840-ben hajóorvosként utazott Batáviába. Észlelte, hogy amikor a déli tengereken vért vett pacienseitől, az világosabb volt, mint amit északon tapasztalt. Tübingeni tanára Johan Heinrich Ferdinand von Autenrieth ( ), a sokoldalú, nagy orvostudós már régebben felhívta a figyelmét arra, hogy a vénás vér nyáron világosabb, mint télen. Robert Mayer e megfigyeléseket más hasonlókkal egybevetve eljutott a nagy felismeréshez, hogy az élő szervezetben csakúgy mint a természetben mindenütt különböző formájú energiák használódnak el, alakulnak át, miközben összességük mennyisége változatlan marad. Mayer erről szóló dolgozata 1842-ben jelent meg. A felfedezés prioritása ügyében évtizedekig tartó keserves küzdelmet kellett folytatnia. Az energia megmaradásának elve az orvosi élettanba is behatolt. Max Pettenkofer ( ) és Carl Voit ( ) kidolgozták a szervezeti alapanyagcsere meghatározásának módszerét. Voit egyik tanítványa Max Rubner ( ) felismerte és megmérte a tápanyagok specifikus dinamikus hatását. Felix Hoppe-Seyler ( ) életművének köszönhetően létrejött a biokémia tudományágazata, amely kifejezés is tőle származik. Ő fedezte fel 1862-ben a hemoglobint. Kémia az orvostudomány szolgálatában E teljesítményekhez természetesen a kémia fejlődése is hozzátartozott körül dolgozták ki a vizelet azóta is használt vegyi elemzéseinek többségét (fehérje, cukor, stb.). A kiemelkedő giesseni vegyész Justus Liebig ( ), egy időben néhány kiváló francia kémikussal, meghatározta táplálékaink alapelemeit (zsír, fehérje, szénhidrát). Barátja Friedrich Woehler ( ) 1828-ban szintetizálta az ureumot, ami rendkívül fontos felfedezés volt. Ezzel

11 ugyanis eloszlott az a vitalista tévhit, mintha a szerves kémiában különleges természeti törvények érvényesülnének. Sejttan Visszatérve a Johannes Müller iskola tagjaihoz, közéjük tartozott Theodor Schwann ( ) is, aki a botanikus Jakob Mathias Schleiden-nel ( ) együttműködve felismerte és demonstrálta, hogy az állati szervezetek strukturális eleme a sejt. Addig a morfológiai elemzések legfeljebb a rostok nagyságrendjéig terjedtek. Az 1839-ben megteremtett modern citológia egyik nélkülözhetetlen feltétele volt a mikroszkopizálás technikai tökéletesedése. A Schwann-Schleiden-féle sejttan egyik fogyatékossága az a feltevés, hogy a sejtek egy amorf sejtmasszából, az úgynevezett blastemából származnak. Ezt az elgondolást a későbbi utánvizsgálatok nem támasztották alá, majd Virchow sejtkórtana végleg kiszorította. Mikroanatómia A mikroanatómusok egyik kiemelkedő egyénisége Jakob Henle ( ) ugyancsak Müller tanítványa volt. Több fontos anatómiai felfedezést tett. Emellett az úgynevezett racionális medicina ideológusaként tűnt fel. Ez az akkori egyoldalú empirikus irányzatok ellensúlyozására létrejött eklektikus szemlélet az analógiákra épülő feltevéseknek és logikus következtetéseknek is helyet kívánt adni az orvosi kutatásokban. Feltehetően e munkamódszernek tudható be, hogy Henle, aki már 1840-ben igen alapos okfejtéssel, meglepő éleslátással igazolta a mikroorganizmusok patogenitásának elméletét, ezen a ponton be is fejezte és nem végzett megfelelő mikrobiológiai vizsgálatokat. A cseh származású Johannes Evangelista Purkinje ( ) elsőként alkalmazta a mikrotomizálás technikáját. Tőle származik a protoplasma fogalom. Albert Koelliker ( ) vezette be a sejttant az embriológiába.

12 Sejtkórtan A sejttan és a medicina közelítésén több kutató is munkálkodott akkoriban. A tudatos és átfogó szintetizálás érdeme azonban Rudolf Virchow-é ( ), aki az új doktrínát, a sejtkórtant megalkotta. Virchow, elméletét az 1858-ban megjelentetett Die Cellularpathologie in ihrer Gründung auf physiologische und pathologische Gewebelehre ( A fiziológiás és patológiás szövettanra alapozott sejtkórtan ) című művében fejtette ki. Elsősorban ezzel alapozta meg tekintélyét, ennek köszönhette, hogy később az orvosok pápája -ként emlegették. Virchowtól származik a sokat idézett omnis cellula ex cellula (minden sejt sejtből ti. lesz) kifejezés is. Koncepciójának lényegéről egy helyen így írt: Arról van szó, hogy a hisztológiát az élettannal és a kórtannal felbonthatatlan kapcsolatba hozzuk, mindenekelőtt pedig elfogadtassuk: a sejt valóban valamennyi élő jelenség végső alakeleme és hogy a tulajdonképpeni élettevékenységet nem szabad a sejten túlra helyezni, E gondolatban kifejeződik a tan új progresszív távlata, de egyben korlátja is. Ez utóbbi problematikájába itt most nem bonyolódhatunk bele, azt próbáljuk összefoglalni, amivel a tan a haladást szolgálta. A sejtkórtan az élő rendszerek biopatológiai folyamatairól kialakított elképzeléseket rendezte. E folyamatok zárt oksági láncolatát rögzítette azzal, hogy kiindulópontként a sejt szerkezeti és funkcionális elemét határozta meg. Erre irányult a kutatók figyelme, de a sejtkórtan orientálta az orvosok diagnosztikai és terápiás munkáját is. Az addig igen sokféleképpen és bizonytalanul közvetített ens morbi (betegséglényeg) feltárása a sejtek kórtanának kutatásával azonosult. Virchow Virchow maga is nagy eredményeket ért el e kutatási elvek és módszerek alkalmazásával. Megállapította a degeneratív és gyulladásos folyamatokra jellemző mikroszkópos elváltozásokat. Az utóbbi vonatkozásában sokat foglalkozott a fehérvérsejtek viselkedésével. Élesen elkülönítette az átmeneti fehérvérsejt szaporulatot a leukaemiától, melynek elnevezését is ő adta. Sok egyéb mai terminus technicus származik tőle. Így egyebek között a neuroglia, az amyloidosis, a corpora amilacea, a nekrobiózis. Számottevően gazdagította klinikai ismereteinket a thrombosis és emboliaképződés mechanizmusának feltárásával. Érdekes állatkísérleteket végzett a leszakadó embolus

13 hatásának bizonyítására. Tanulmányozta a szövetszaporulatok kialakulásának mikéntjét. A baktérium éra előtt e mechanizmus megértése a betegségek kialakulásának, lényegi megismerésének lehetőségével is kecsegtetett. Igen fontos volt itt a rosszindulatú daganatok és általában a proliferatív folyamatok tisztázása. Virchow, aki az akkori uralkodó felfogással egyezően a tuberkulózist is idetartozónak vélte, sokat foglalkozott e problémákkal. Eredményesen harcolt a régebbi spekulatív irányzatok ellen, melyek a szervezetben valamely központi vezérlő energiát (életerőt, illetve ennek valamilyen változatát), vagy akár generalizáltan ható humoralis tényezőt ( dyskrasiák ), idegrendszeri központot (neuropathológiai iskola) tételeztek fel. Ellenvéleménye azonban szintén túl kategorikusan hangzott: A test minden része kicsiny cselekvőképes centrumot, elemet képez és sehol sem létezik, amennyire tapasztalatunk bizonyítja, egy anatómiai központ, ahonnan a szervezet tevékenységét felismerhető módon irányítanák. E megállapítása egyébként egyezett elvi liberális demokrata meggyőződésével. Ez utóbbinak köszönhetően Virchow igen aktívan foglalkozott, különösen fiatalabb korában a lakosság, azon belül az ipari munkásság és szegényparasztság betegségügyével. Világosan látta a társadalmi viszonyok, az életszínvonal jelentőségét e vonatkozásokban. Sikerrel érvényesítette befolyását fontos egészségügyi törvények megalkotásában. A trichinózis kórokozójának felismerése nyomán kezdeményezésére bevezették a kötelező hatósági húsvizsgálatot. Élete utolsó szakaszában produktívan foglalkozott még antropológiával, őstörténettel, etnográfiával is. Virchow egyik tanítványa Julius Cohnheim ( ) kimutatta, hogy a leukocyták a gyulladásos szövetekben áthatolnak az érfalon. Ez igen fontos felfedezés volt és revízióra kényszerítette a gyulladásos reakcióról kialakított addigi egyoldalú proliferatív felfogást, melyet maga Virchow is képviselt. Orvosi bakteriológia Még ennél is jelentősebb paradigmatikus szemléletváltozás következett be a hatvanas évek második felétől sokasodó bakteriológiai kutatások eredményei nyomán, melyek végül egy új kóroktani diszciplína, az orvosi bakteriológia kibontakozásához vezettek. Mint minden fontos irányzatnak, ennek is voltak előzményei. Az olasz Agostino Bassi ( ) bebizonyította, hogy egyes selyemhernyó betegségeket gombák idéznek elő. A

14 francia Casimir Davaine ( ) és Pierre Rayer ( ) 1850-ben lépfenében elhullott állatok vérében meglátták a mikroszkóppal jól kivehető specifikus kórokozót. E vérrel azután sikerült a betegséget más kísérleti állatokra átvinni. Azt követően egyre többen kezdtek Európa-szerte foglalkozni baktériumvadászattal, ami sok ellentmondásos eredményhez vezetett. Következett ez mindenekelőtt a vizsgáló módszerek kialakulatlanságából, emiatt a vizsgálatok reprodukálásának nehézségeiből. Sokat számított ezért a kutató rátermettsége, lelkiismeretessége, publikációs morálja, stb. A bakteriológia tudománnyá válásához és orvosi elfogadásához előbb az egzakt kutatási és bizonyítási módszerek kidolgozására volt szükség. Ezt követően pedig el kellett jutni az eredmények gyakorlati alkalmazásának meggyőző sikerélményeihez. E roppant teljesítmények mindenekelőtt Louis Pasteur ( ) és Robert Koch ( ) nevéhez fűződnek. Pasteur Robert Boyle, a XVII. század kiváló angol vegyésze mondotta, hogy aki egyszer megismeri a Permentek működését, az fontos kórjelenségek magyarázatára is képes lesz. Ez történt, amikor a vegyész Pasteur, részben régebbi megfigyelésekre támaszkodva (Caignard de la Tour) teljes jelentőségében felfogta, hogy bizonyos fermentfolyamatok az élő szervezetekben megtelepedett mikroszkopikus paraziták élettevékenységével okozati összefüggésben vannak. Megállapította, hogy a borkősav jobbra és balra-forgató származékainak létrejötte egy élő anyag táplálkozási sajátosságával függ össze. Foglalkozott az alkoholos erjedés iparilag is igen jelentős kérdéseivel. Kiderült, hogy ebben az esetben is a folyadékban kimutatható mikroba-féleségek arányán múlik az alkoholos és a tejsavas erjedés két lehetséges útja. Az erjedés további tanulmányozása elvezette a vajsavas bomlás anaerob természetének felismeréséig. Kidolgozta a roppant gyakorlati jelentőségű parteurizálás módszerét. Egy megbízatás kapcsán évekig tartó munkával kimutatta a dél-franciaországi selyemhernyó betegség parazitáját és annak eliminálására hatásos intézkedéseket léptetett életbe. Az egyik érintett kisváros polgármestere ezért aranyból akart neki szobrot állítani. Kiindulva a bakteriális folyamatok fajlagosságából és a keletkezési lánc zárt folyamatosságából, frappáns, meggyőző kísérletekkel döntő csapást mért az ősnemzés még akkor is hirdetett és tudományosan igazolni próbált elméletére. Általánosítva addigi megfigyeléseit, az 1880-as évektől a magasabb rendű szervezetekben lezajló fertőző betegségekkel kezdett foglalkozni ban észlelte, hogy az

15 anthraxon átesett állatok újabb, egyébként halálos adagú fertőzéseket elviselnek. A baromfikolera kórokozójának színtenyészetét előállítva megfigyelte, hogy állott, elöregedett csírákkal halált nem, csak megbetegedést lehet okozni, ami után egyúttal későbbi védettség is visszamarad. Ezt követően történt, hogy tudományos ellenfeleinek egy csoportja kiprovokálta a Pouilly le Fort-ban lefolytatott híres kísérletet, mely nagyszámú jelenlevő és a világsajtó teljes nyilvánossága előtt Pasteur szenzációs diadalával végződött. 24 juhot és néhány más állatot előzetes oltási sorozat után halálos adag lépfenetenyészettel fertőztek. Az oltott állatok azonban ennek ellenére egészségesek maradtak. A nem oltott kontrollpéldányok kivétel nélkül elpusztultak. Pasteur utolsó nagyszerű tudományos teljesítménye a veszettség oltóanyagának előállítása volt. E betegség kísérletes előidézésére, meddő próbálkozások után, a kiváló tanítvány és munkatárs Emil Roux ( ) talált megoldást. Trepanálta a beoltandó állatot és a kórokozót tartalmazó váladékot közvetlenül juttatta az agyvelőbe. Az oltáshoz szükséges virulencia enyhítést is újszerűen, az agyvelő szárításával érték el. A kísérletes munkák befejeztével július 6-án oltással sikerült megmenteni a veszett kutya által megmart, menthetetlennek tartott 9 éves Josef Meistert, egy elzászi kisfiút, akit a kétségbeesett anya hozott Pasteur-höz kb. egy nappal az eset megtörténte után. Az új oltás híre gyorsan és messzire terjedt. Néhány hónappal később 19 orosz paraszt kereste fel az oltóhelyet, akiket kb. három héttel azelőtt veszett farkasok sebesítettek meg. Az oltások megtörténtek, tizenhatan életben maradtak. Koch A bakteriológia tudományának végleges kikristályosodása elsősorban a német Robert Koch érdeme. Ő oldotta meg ugyanis a kórokozók elkülönítésének és tiszta tenyésztésének problémáit. Már fiatal vidéki körorvosként a területen halmozottan fellépő lépfene kórokával foglalkozott. Mint azt már érintettük, előtte is tudták, hogy a betegséget a fertőzött állat vérével sikerül továbbvinni. De az is kiderült, hogy ez az átvitel a bacilust nem tartalmazó (fertőzött) vérrel is lehetséges. Koch észlelte az anthrax-bacilusok növekedését és észrevette a közvetítésért felelős spórák képződését. Ezekről kimutatta, hogy évekig fertőzőképesek maradnak és kedvező feltételek között visszaalakulnak bacilussá. Ez már roppant felfedezés volt. Megfejtette a lépfene terjesztéséről hírhedt átkozott legelők titkát, amelyeken a

16 spórákat megtalálták. A bakteriológiai kóroktan kidolgozásához elöljáróban több alapkérdést kellett tisztázni. A hetvenes évek elejétől gyakran vetődtek fel ilyenféle kérdések: Vajon a fertőző betegek váladékaiban kimutatható mikroszkopikus élőlények a kórvegytani változások okozataként vagy okaként tekintendők? A baktériumok közötti alaki különbségek egyetlen fajta fejlődési változatai, vagy sokféle fajta létezik? Ha sokféle fajta létezik, úgy mindnek jellegzetes kórforma felel meg? Ilyen és hasonló nézetek ütköztek meg és hosszú évekig tartottak a viták a problémák megoldásáig. Ahhoz, hogy Koch a kórokozók differenciálásának nehéz feladatát megoldhassa, helyes elméleti bázisról kellett kiinduljon. Ez volt a véleménye: Minden betegségnek különleges baktériumforma felel meg, és ez megmarad bármily sokféleképpen vihető is át egy bizonyos betegség az egyik állatról a másikra... a baktériumok közötti különbségeket én nemcsak a baktériumok nagysága és alakja, hanem növekedési viszonyaik szerint ítélem meg, mely leginkább elhelyezkedésükön és csoportosulásukon látszik. E baktériumtelepek izolálására vált be a megszilárduló gelatinás táptalaj, melyről tetszés szerint lehetett tovább oltani az elkülönítendő kórokozót. Koch 1880-tól, attól kezdve, hogy a berlini Birodalmi Egészségügyi Intézet élére kinevezték, kitűnő asszisztenciával és anyagi támogatással rendelkezve, kidolgozta az eredményes bakteriológiai kutatásokhoz igen fontos technikai módszereket is: a mikroszkopizálás immerziós technikáját, a fotózást, a baktériumfestés néhány klasszikus differenciáló eljárását. Megoldotta az addig kizárólagos kémiai dezinficiálással szemben a hősterilizálást. Végül megtette a bakteriológia egzakttá válásának döntő elméleti lépését. Meghatározta a bizonyításhoz szükséges posztulátumokat, melyek alapjául szolgáltak egyebek között a tbc kórokozójának felfedezéséhez. TBC Azt, hogy a tuberkulózis fertőző betegség, a francia Jean-Antoin Villemin ( ) állatoltásos kísérleteivel már 1865-ben bebizonyította. Koch pedig 1882-ben a berlini élettani társaság gyűlésén a specifikus kórokozó felfedezését jelentette be, demonstrálva

17 mikroszkopikus készítményeit a hallgatóságnak. Egyidejűleg ismertette a tengeri malacokon végzett merész kísérleteit, melyek minden tévedést kizáróan igazolták a terjedés inhalációs útját ban Kochnak sikerült azonosítania az addig sokak által hiába kutatott cholera kórokozót. A múlt század nyolcvanas évei a mikrobiológiai felfedezések roppant termékeny időszaka. A már említett eredményeken kívül sor került a malleus, a diftéria, a hastífusz, a tetanusz, a meningitis epidemica, az orbánc és még számos betegség baktériumának leírására. Koch és munkatársai, valamint francia bakteriológusok egymással vetélkedve felkeresték és a helyszínen tanulmányozták Afrika és ázsia néhány fontosabb járványgócát. Foglalkoztak a trachoma és a malária kóroktanával. Felderítették az álomkór terjedési mechanizmusát és a trypanosoma gambiense fejlődését ben Koch bejelentette, hogy sikerült előállítania a gümőkór gyógyítására alkalmas oltóanyagot, a tuberculint. óriási várakozás követte a hírt. A tbc-sek ezrei tódultak Berlinbe, hogy kaphassanak az új gyógyszerből. Egyidejűleg a tuberculint más városok gyógyintézeteiben, így Budapesten is kipróbálták. Néhány hónap alatt kiderült a kudarc. Az új oltóanyag nem bizonyult gyógyhatásúnak, sőt az eredmény gyakran a betegség fellobbanása volt. Ugyanakkor a szer specifikus diagnosztikumként bevált. Oltóanyagként csak sok esztendővel később, tökéletesített változatban. Más fertőző betegségek kutatása A bakteriológiai kutatások nagyszerű eredményei után úgy tűnt, hogy szinte minden fertőző betegség kóroka ezen az úton tisztázható. Ám több esetben e bevált módszerekkel nem sikerült kórokozót kimutatni. Nehezen volt értelmezhető továbbá néhány tömeges megbetegedés terjedési módja. Különös nehézséget jelentett a rovarok által közvetített fertőző betegségek megértése. Ezek közül elsőként a texasi láz nevű szarvasmarha betegség problémája tisztázódott. Az amerikai Theobald Smith ( ) 1893-ban példamutató alapossággal igazolta a kullancs közvetítő szerepét, miután a hemolizáló kórokozót a megbetegedett állat vérében megtalálta. Bonyolult és érdekes története van a malária plasmodium és terjedési mechanizmusa felfedezésének is. Ennek főbb állomásai: Alphonse Laveran ( ), mint Algírban szolgáló katonaorvos megpillantja és

18 leírja a beteg ember vérében talált kórokozót. Albert Freeman Africanus King ( ) ezt megelőzően, 1883-ban már 19 bizonyítékot hoz fel arra, hogy a szúnyog a betegség aktív terjesztője. Döntő fordulat, hogy Ronald Ross ( ) 1897-ben megtalálja a kórokozót a szúnyog gyomorfalsejtjeiben. Ezért öt évvel később Nobel-díjjal jutalmazzák. Az olasz Giovanni Battista Grassi ( ) tisztázza az anopheles szúnyogfajta szerepét. Grassinak emellett még számos parazitológiai felfedezés köszönhető, amely tudományág szintén kibontakozott. Emberi vonatkozásban elsőként az amerikai katonaorvos Walter Reed ( ) foglalkozott tudományosan vírusbetegség terjedési mechanizmusával. Reed-et 1900-ban megbízták, hogy a Kubában elterjedt sárgalázat tanulmányozza. Ő magáévá tette a havannai orvos Carlos Juan Finlay ( ) feltevését, amely szerint e betegséget egy ottani moszkitófajta terjeszti. Reed engedélyt kapott arra, hogy önkéntesek bevonásával emberkísérleteket folytasson. Gondos kiválogatás (a betegségen valaha átesettek immunviszonyaik miatt a kísérletre alkalmatlanok voltak) és előzetes elkülönítés után mintegy száz embert fertőztek meg előzőleg a betegek vérével táplált moszkitókkal. Az így átvitt sárgaláz következtében többen meghaltak. Nemcsak a vektor szerepe bizonyosodott be, hanem az is, hogy a fertőzöttek filtrált széruma szintén megbetegítő hatású. Halmozódtak az új ismeretek. Emil Roux megállapította, hogy a diftéria baktérium anyagcsereterméke, a toxin a megbetegítő faktor. Igen jelentős felismerés volt az is, hogy a kórokozók jelenléte önmagában még nem egyenlő a definitív betegség állapotával. Léteznek egészséges bacilusgazdák. A leegyszerűsített monokauzális bakteriológiai kóroktan felfogás egyébként kezdettől kritika tárgya volt. A Koch-féle tuberculin kezelések kudarca is ráirányította a figyelmet a betegség kialakulás bonyolultságára, a megbetegítő tényezők és a szervezet immunválaszának kölcsönhatásaira. Megindultak a polietiológiás kutatások az endogén és exogén kóroktani faktorok alaposabb felderítésére. A passzív immunizálás Egyidejűleg kezdték megismerni a szervezet immunanyagainak és reakcióinak mibenlétét és ezekből az ismeretekből végre leszűrődhetett a bakteriológiai éra soron következő hatalmas gyakorlati felfedezése, a savóterápia.

19 A fertőző betegségek kórokozóinak megismerését szorosan követték azok a vizsgálatok, amelyekkel a magasabb rendű élő szervezeteknek a kórokozókkal szembeni reakcióit igyekeztek megismerni. Hans Buchner ( ) kiderítette, hogy az egészséges emberek vérében a baktériumokra káros anyag létezik, amelyet alexinnek nevezett. Almroth Wright ( ) az opsonint határozta meg. A magyar Fodor József ( ) már 1885-ben leírta, hogy a vér fiziológiás körülmények között antibakteriális tulajdonsággal bír, mely alkalizálással fokozható. Elie Mecsnyikov ( ) a fagocitózis jelenségének felfedezője. A passzív immunizálást Koch egyik tanítványának, Emil Behring-nek ( ) köszönhetjük. Behring az új gyógyeljárást a diftéria kezelésére dolgozta ki. Ez a betegség Európaszerte állandóan jelen volt, a csecsemőhalandóság egyötödét okozta. A veszélyeztetettség, ha csökkenő mértékben is, az iskoláskor eléréséig számottevően megmaradt. A XIX. század nyolcvanas éveiben már ismertté vált, hogy nemcsak élő baktériumokkal, de kémiai produktumokkal szemben is kialakítható immunitás ben Behring és munkatársa Shibasaburó Kitasato ( ) nyúlban immunsavót termelt tetanusszal szemben. E tapasztalatok igen használhatónak bizonyultak a diftéria vonatkozásában is. Számos kudarc után sikerült Behringnek néhány tengerimalacot különböző módszerekkel enyhített diftériatoxinnal úgy kezelni, hogy az állatok nem pusztultak el, immunissá vált savójuk azonban más beoltott társaikat az egyébként halálos mennyiségű toxinnal szemben megvédte. Az elvi jelentőségű kísérlet sikere után Behring kidolgozta a kombinált immunizálás technikáját. Ennek révén nagyobb mennyiségű birkasavót nyerhetett. Sokféle próbálkozása közül a jodoformmal gyengített toxin injekciók váltak be erre a célra. A birkasavó már elegendő volt ahhoz, hogy emberi terápiára lehessen felhasználni ben a berlini gyermekkilinikán került sor először diftériában szenvedő betegek szérumkezelésére. A kiváló eredmények mély benyomást tettek világszerte. Három éven belül mintegy húszezer gyermeket gyógyítottak ily módon. Az ipari jellegű szérumgyártásra még alkalmasabb lósavó készítésének technológiáját Emil Roux dolgozta ki. Eredményeit éppen egy budapesti kongresszuson ismertette. Az oltások előtti diftéria mortalitása a felére csökkent. Sem Behring, sem Roux nem tették meg azonban azt, hogy a beteg gyermekek gyógyításakor kontrollcsoportot hagytak volna kezeletlenül. Az emberi szérumterápia értékének pontos kísérletes megállapítására ilyenformán nem került sor. A nagy felfedezők érdemét ez nem csökkenti. Közülük került ki Behring személyében, 1901-ben az első orvosi Nobel-díjas.

20 Pszichiátria és ideggyógyászat Az újkori tudományos pszichiátria kezdetét Pinel racionális és humanitárius elmegyógyászatától számíthatjuk. Az utóbbi fordulatról, az elmebetegekkel való bánásmód javítására tett intézkedésről már szóltunk. Pinel tudományos munkássága is kiemelkedő jelentőségű volt. Főműve az 1798-ban megjelent 'Nosographie philosophique -ja (filozófiai betegségtan, de a filozófiai itt nem a ma használt szűkebb szakmai értelemben veendő) húsz év alatt hat kiadást ért meg és nagy tekintélynek örvendett. Pinel az ontologikus betegségfelfogás talaján állt, de finom tünettani elemzések nyomán remek megfigyeléssel emelte ki a betegségek karakterisztikumait. Ahol lehetett, azokat összefüggésbe hozta kórbonctani és kórélettani adatokkal. Minthogy hosszú éveken át nagy párizsi elmegyógyintézetek élén állt, e beteganyagot is tanulmányozta. Az elmebajokról írt munkájában alapos tünettan alapján, jó gyakorlati érzékkel különítette el a típusos kórformákat és ítélte meg prognózisukat. Terápiáját a józan mértéktartás jellemezte. Kitűnő tanítványa és utóda Jean étienne Dominique Esquirol ( ) hasonló szellemben munkálkodott. Esquirol felismerte, hogy ellentétben a felvilágosodás korának hiperracionalista felfogásával az elmebetegségeknek inkább érzelmi, indulati, mint értelmi gyökerei vannak. A német nyelvterület kiemelkedő korabeli pszichiátere Wilhelm Griesinger ( ) volt. Fellépését megelőzően több évtizede zajlottak a viták az elmebajok pszichés vagy/és szomatikus eredetéről. A kórbonctani és materialista szemlélet erősödésével mindinkább az utóbbi felfogás hívei kerekedtek felül. Griesinger reprezentálta a legszínvonalasabban e koncepciót. Ő a lelkibetegségeket az agy betegségének tartotta. Ennek megfelelően módszeresen kutatta a központi idegrendszer kimutatható organikus elváltozásait. A neurológia igen sokat profitált az ilyen jellegű kutatásokból. Különösen az idegrendszer lueszes elváltozásait sikerült feltárni. Theodor Meynert ( ) bevezette a vasomotoros psychosis' elméletet, amely lokális vérkeringési zavarokkal magyarázza az elmekórképek kialakulását. Sokféle törekvéssel találkozunk a múlt századi pszichiátriában, melyek mind szomatikus kóroktani kiindulásból építkeztek. Néhány igen fontos kórkép esetében (schizophrenia, paranoia, stb.) azonban e munkahipotézisek elégtelennek bizonyultak. Új utak nyitására volt szükség. Megszületett a modern leírő klinikai irányzat. Tünetegyütteseket igyekeztek meghatározni, melyek önálló egységekként stabil nozológiai fogalmakként megállják a helyüket.

A tudományos belgyógyászat Magyarországon a hazai szaklapok adatainak tükrében 1831 és 1910 között

A tudományos belgyógyászat Magyarországon a hazai szaklapok adatainak tükrében 1831 és 1910 között Forrás: http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=756&lap=0 Valóság 49 (2006) No. 6. pp. 102 108. Kótyuk Erzsébet A tudományos belgyógyászat Magyarországon a hazai szaklapok adatainak tükrében

Részletesebben

Klinikai metionin-anyagcsere kutatásainkhoz, amint már említettem, 35. S radioaktív kénizotóppal jelzett metionint használtunk (gondolom, a

Klinikai metionin-anyagcsere kutatásainkhoz, amint már említettem, 35. S radioaktív kénizotóppal jelzett metionint használtunk (gondolom, a TUDOMÁNYOS MŰHELY Szaktudományok interferenciája A huszadik században a tudományok fejlődését első közelítésben két, méreteiben és jelentőségében nagyjából azonos forradalommal" lehet jellemezni: a fizika

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

A mikroorganizmusok megkülönböztetése

A mikroorganizmusok megkülönböztetése A mikroorganizmusok megkülönböztetése Robert Koch volt a következő jelentős kutató azok sorában, akik egyengették a penicillin felfedezéséhez vezető utat. Kifejlesztett egy táptalajt agaragarbói, amely

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359.

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. Az ÁNTSZ Fővárosi és Megyei Intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára a 2006. évben 143 nosocomialis

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Lalonde jelentés * : Health field model Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők

Lalonde jelentés * : Health field model Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők Lalonde jelentés * : Health field model Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők 27% 11% 43% életmód környezet egészségügy genetikai tényezők 19% *Marc Lalonde kanadai egészségügyi és népjóléti miniszter

Részletesebben

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. 4. tételek 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. A kórbonctan tárgya, feladata és vizsgáló módszerei 2. A kórbonctani és egyes kiegészítı diagnosztikai vizsgálatra szánt anyagok győjtésének

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM Az agyi jutalmazási ( revard ) rendszere: Egyes fiziológiai tevékenységek, mint az evés, ivás, nemi kontaktus 2jutalmazottak, örömmel, gyönyörrel, kellemes érzéssel vagy kielégüléssel

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Opponensi vélemény Lakos András Kullancs által terjesztett fertőzések; Lyme. Borreliosis, kullancsencephalitis, TIBOLA című MTA doktori értekezéséről.

Opponensi vélemény Lakos András Kullancs által terjesztett fertőzések; Lyme. Borreliosis, kullancsencephalitis, TIBOLA című MTA doktori értekezéséről. Opponensi vélemény Lakos András Kullancs által terjesztett fertőzések; Lyme Borreliosis, kullancsencephalitis, TIBOLA című MTA doktori értekezéséről. Az összességében 162 oldal terjedelmű, 99 ábrát, 7

Részletesebben

HARCBAN A BŐRRÁKKAL. Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák

HARCBAN A BŐRRÁKKAL. Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák HARCBAN A BŐRRÁKKAL Elsősegély a bőrnek! UVB sugárzás Leégés Bőrrák A nap nem ellenség, hanem az élet forrása, amihez évezredeken keresztül volt időnk alkalmazkodni. Napfényre szüksége van az emberi szervezetnek

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A hazai endokrinológia eredményei és távlatai

A hazai endokrinológia eredményei és távlatai A hazai endokrinológia eredményei és távlatai Intézményes szervezése a tudományos kutatásban, a szakemberképzésben elért eredményei, valamint a belső elválasztású mirigyek betegségeinek tanulmányozásában

Részletesebben

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből

Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből Kölnei Lívia Az életmód-reform és a vízgyógyászat (hidroterápia) Magyarországon Két értekezés az 1840-es évekből A 19. század első évtizedei a szellemi-kulturális fellendülés időszakát hozták el Magyarországra.

Részletesebben

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Természettudomány 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Az ember immunrendszere Immunrendszer: kórokozók, veszélyes anyagok elleni

Részletesebben

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Területének 95%-a trópusi övezetben Magas napállás miatt legtöbb melegmennyiség Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Egyenlítıi,átmeneti,

Részletesebben

2355-06 Egyéb citológiai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2355-06 Egyéb citológiai vizsgálatok követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Tájékoztassa a munkahelyére érkező vendégeket a különféle szervekből nyert citológiai anyagok feldolgozásáról, diagnosztikára való előkészítéséről! Tájékoztatója során az alábbi szempontokra

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Az Elméleti Fizikai Tanszék

Az Elméleti Fizikai Tanszék Az Elméleti Fizikai Tanszék Az Elméleti Fizikai Tanszék első vezetője Ortvay Rudolf (1885 1945) volt. Ortvay Rudolf Farkas Gyula (1847 1930) tanítványa a kolozsvári egyetemen. Ortvay Rudolf élete hosszú

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti

Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti 204-391 Biographia 2007.12.04 10:07 Page 379 DR. ZIMMERMANN ÁGOSTON 1875 1963 379 Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagja, Kossuth-díjas, az anatómia és fejlôdéstan

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mikrobiológia rövid története

Mikrobiológia rövid története Mikrobiológia rövid története Anton Leeuwenhoek 1632-1723 Elıszeretettel foglalkozott üveglencsék metszésével és csiszolásával. Letette a mikroszkópkészítés alapjait. Végül 300-szoros nagyítású, tökéletes

Részletesebben

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő

Egészségnevelés. Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő Egészségnevelés Budapest, Sümeginé Hamvas Enikő A kisgyermek fejlődésének adatai Súlyfejlődés: - Születési súly: átlagosan 2500-3500g - 1. hó: 300g/hó - 2-6. hó: 600g/hó - 7-12. hó: 500g/hó - Ideális súly

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A HKO magyarázata és helye a komplementer medicina területén, hazai szabályozás, engedélyezés, továbbképzés joggyakorlata.

A HKO magyarázata és helye a komplementer medicina területén, hazai szabályozás, engedélyezés, továbbképzés joggyakorlata. Hagyományos Kínai Orvoslás és Kapcsolt technikái képzés 1.nap Bevezetés, tanfolyami ismertetés, beosztások. Tudományos eredmények a HKO mai állásáról, nemzetközi tanulmányok, értékelése, A HKO története,

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra A cukorbetegség (diabetes mellitus) a szénhidrátanyagcsere zavara, amely a vérben, illetve a testnedvekben megemelkedett cukorszinttel és kóros anyagcseretermékekkel

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A laboratóriumba vendég érkezik. Tájékoztassa a rákmegelőzés lehetőségeiről! Ismertesse a citológiai előszűrő vizsgálatok lényegét! - a primer és szekunder prevenció fogalma, eszközei - a citológia

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337.

A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337. A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337. 2005. évben az ÁNTSZ fővárosi és megyei intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára 20 nosocomialis járványt és egy pseudojárványt

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS

AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI KÉPZÉS A ZEUdÚLT ÉVI1ZED ÁTALAKULÁSI FOLYAMATAlNAK zöméhez hasonlóan az iskolán kivüli képzésben végbement jelentő~ vál~oz.:~sok sem kapcs?lhat?k, egyes év: számokhoz, vagy egy-egy

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

Gynostemma. Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása:

Gynostemma. Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása: Kenneth Anderson: Az Ötlevelű gynostemma (Gynostemma pentahyllum) hatása: Valamennyien hallottunk már arról, hogy a ginzeng mennyire hatékonyan erősíti az immunrendszert és tölti fel energiával a szervezetet.

Részletesebben

Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái

Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái A képzés néhány kérdésének, problémájának elemzése előtt célszerű röviden áttekinteni az érdekelt szakterület jelenlegi helyzetét, ellátottságát, igényeit

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián

Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián Készítették: Márton Dávid és Rác Szabó Krisztián A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.

Részletesebben

ÉVES JELENTÉS 2006. Életminőséget Javító Gyógyszerek és Gyógyító Eljárások Fejlesztése

ÉVES JELENTÉS 2006. Életminőséget Javító Gyógyszerek és Gyógyító Eljárások Fejlesztése ÉVES JELENTÉS 2006 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM UNIVERSITY OF PÉCS Életminőséget Javító Gyógyszerek és Gyógyító Eljárások Fejlesztése A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Hippocampus Intezet. ÖT-ELEMTAN képzés Budapesten

Hippocampus Intezet. ÖT-ELEMTAN képzés Budapesten Hippocampus Intezet ÖT-ELEMTAN képzés Budapesten Idõpont: 2008. április 11-12-13. Részvételi díj: 15. 000 Ft/ nap; az elsõ nap ingyenes /konzultáció/ A tanfolyam célja A bioenergetikai folyamatok szisztematikus

Részletesebben

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Célcsoport: endokrinológia, aneszteziológia-intenzív terápia, családorvos, belgyógyászat, sebészet, gyermeksebészet, gyermekgyógyászat, idegsebészet,

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni

Részletesebben

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

A tőgybimbó állapotának zavarai. Miért figyeljünk rá? És megéri?

A tőgybimbó állapotának zavarai. Miért figyeljünk rá? És megéri? A tőgybimbó állapotának zavarai Miért figyeljünk rá? És megéri? Kontrollterv masztitisz esetére 1.- A környezet ellenőrzése 2.- A fejőgép karbantartása 3.- Fejési rutin/ Tőgyápolás 4.- A klinikai esetek

Részletesebben

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig

Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ. (1896 1960) festőművész emlékkiállítása. HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig Merítés a KUT-ból IV. GADÁNYI JENŐ (1896 1960) festőművész emlékkiállítása HAAS GALÉRIA, Budapest 2000. május 11-től június 10-ig A kis zugokat szeretem, mert a részekben azonosul a világ. Kerülő úton,

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban PE GTK A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban Bírálói vélemény Hauszmann János Dr. 2013.10.17. Általános megállapítások, észrevételek A témaválasztás

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

A biorezonancia új aspektusa. Az energetikai medicina holisztikus lehetőségei Dr. Dusnoki Ágnes

A biorezonancia új aspektusa. Az energetikai medicina holisztikus lehetőségei Dr. Dusnoki Ágnes A biorezonancia új aspektusa Az energetikai medicina holisztikus lehetőségei Dr. Dusnoki Ágnes Sufi sohdar, professzor Angha tanítása Szerencsétlenség, hogy a klasszikus tudomány csak az emberi lét legfelső

Részletesebben

Az élet keresése a Naprendszerben

Az élet keresése a Naprendszerben II/1. FEJEZET Az élet keresése a Naprendszerben 1. rész: Helyzetáttekintés Arra az egyszerû, de nagyon fontos kérdésre, hogy van-e vagy volt-e élet a Földön kívül valahol máshol is a Naprendszerben, évszázadok

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára Témavezető: Dr. Harsányi László PhD egyetemi docens

1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára Témavezető: Dr. Harsányi László PhD egyetemi docens SZAKDOLGOZAT TÉMAJAVASLATOK A 2012/2013 tanévre Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Sebészeti Klinika SEBÉSZET 1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára 2.

Részletesebben

Ki ölte meg Semmelweist?

Ki ölte meg Semmelweist? Ki ölte meg Semmelweist? Silló-Seidl Györggyel beszélget Zöldi László 281 Pillanatnyilag azzal a kérdéssel foglalkozom, miként vezethet a híres emberek (császár, filmsztár) iránt érzett szerelem õrültséghez.

Részletesebben

Lemondani a belterjesség kényelméről?

Lemondani a belterjesség kényelméről? Lemondani a belterjesség kényelméről? beszélgetés Birkás Ákossal a magyar művészet nemzetközi helyéről Egyre több szó esik a hazai művészet, a magyar művészek nemzetközi kontextusáról. Tanulságos ehhez

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

SZALAY SÁNDOR ÉS A DEBRECENI FIZIKA

SZALAY SÁNDOR ÉS A DEBRECENI FIZIKA Előadás a 37. Középiskolai Fizikatanári Ankéton, Debrecen, 1994 SZALAY SÁNDOR ÉS A DEBRECENI FIZIKA Kovách Ádám MTA Atommagkutató Intézete, Debrecen A fizika által tárgyalt és vizsgált jelenségek körülhatárolására,

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai

Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Doktori (PhD) értekezés Az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai Jankó Krisztina Julianna Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola 2011 AZ ISKOLAKÖRZETESÍTÉS TÁRSADALMI HATÁSAI Értekezés a doktori

Részletesebben

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA Dr. Schmelczer Matild Betegápoló Irgalmas Rend Pécsi Háza Két karodban nem ijeszt majd a halál nagy csöndje sem, Két karodban a halálon, mint egy álmon átesem. (Radnóti

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben

Vízügyeink az elmúlt évszázadoktól napjainkig

Vízügyeink az elmúlt évszázadoktól napjainkig Földrajzi Értesítő 2007. LVI. évf. 1 2. füzet, pp. 105 110. Vízügyeink az elmúlt évszázadoktól napjainkig Vágás István 1 Bevezető Egyes időszakokban szerettük magunkat hidrológiai nagyhatalomnak nevezni.

Részletesebben

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek

Alkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1) Mikor kapott Paul Ehrlich orvosi Nobel-díjat? A) Idén. B) Pont 100 éve, 1908-ban. C) Nem

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt A HIV nem válogat, ne légy áldozat! 1. BETŰHALMAZ Csoportosítsd az elrejtett szavakat aszerint, hogy terjed-e általuk a HIV vagy sem. A Q V V É R F Ű S C V L É V S J K É

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Dr. Darák Péter előadása:

Dr. Darák Péter előadása: Dr. Darák Péter előadása: A belső bírói fórumok, az oktatás és az informális csatornák szerepe az ítélkezési gyakorlat egységesítésében 1. Létezik-e bírói jog? A bírói jogalkotás létezésének kérdése hosszú

Részletesebben