A nık foglalkoztatásának problémái a foglalkoztatottak és a munkaadók szemszögébıl

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nık foglalkoztatásának problémái a foglalkoztatottak és a munkaadók szemszögébıl"

Átírás

1 A nık foglalkoztatásának problémái a foglalkoztatottak és a munkaadók szemszögébıl Szerzı: Madai Kriszta Budapest, szeptember

2 Tartalomjegyzék Bevezetı...5 A nık foglalkoztatásának trendjei Világtrendek A női munkaerő helyzete a magyar munkaerő-piacon Nemi esélyegyenlőség a magyar munkaerőpiacon Női karrierminták Magyarországon A nők előrejutását támogató vállalati stratégiák tapasztalatai Vállalati stratégiák: Vállalati interjúk elemzése A szülési szabadság Átmeneti távollét vagy kilépés Rugalmatlan szabályozási rendszer Vállalati reintegrációs stratégiák Reintegráció: szociális kérdés vagy gazdasági érdek? mentálhigénés támogatás A szervezeti kultúra és a reintegráció összefüggései Az igénybe vett szülési szabadság hossza A munkáltatói-munkavállalói kapcsolat buktató Nőkérdés vagy közös társadalmi-gazdasági probléma? Versenyelőny megteremtése a rugalmas munkaformák bevezetésével Szemléletváltás a munka világának rugalmasíta érdekében A magyar munkakultúra és a rugalmas munkaformák ütközőpontjai Adatvédelem Jogszabályi keretrendszer A reintegráció támogatásának lehetőségei Összefoglalás

3 Irodalomjegyzék

4 Köszönet az interjúkban való közremőködésért, sok hasznos gondolat megosztásáért: Accenture Kft. Applera Magyarország EDS Magyarország Ergonom Kft. Exxonmobil FIMUV Fundamenta-LakáskasszaZrt Ford Közép- és Kelet- Európai Kft.. GE Hungary ZRt. GlaxoSmithKline higénés divizió HBO Holding Kft. Ikea Áruházak Örs vezér tér KDB Bank K&H Bank Rt. K&H Pannon Lízing ZRt. MAG Zrt. Malév Rt. MSD Magyarország Kft. Multicom Contact Kft. Move One Relocations Nokia Komárom Kft. Philips Mo. Kft. Procter&Gamble RSC Kft. Raiffeisen Bank Rati Kft Sara Lee Hungary Kft. Shell Gas Hungary Zrt.. Siemens Rt. Tempus Közalapítvány Zuriel Kft. 4

5 Bevezetı A nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat tekintve Magyarországon a nık foglalkoztatási lehetıségei és munkaerıpiaci esélyegyenlısége messze elmaradnak a fejlett ipari országokhoz képest. Magyarországon a rendszerváltás okozta gazdasági és társadalmi változások a mai napig nem zárultak le. A gyökeres strukturális változások és a megváltozott értékrend és hozzáállás a munkaerı piachoz a nık és a családok életében sok ellentmondást szült. Több, a korábbi rendszerben létrehozott, a nık munkavállalását befolyásoló struktúra, mint például a szociális ellátás némely eleme, egyik pillanatról a másikra megszőnt, ellentmondásokat teremtetve a nık helyzetét érintıen, összességében növelve az eltérést a nemek között. Mindemellett nemzetközi szinten is megfigyelhetı egy társadalmi struktúraváltás, amely jelenlegi formájában nem egyenlı mértékben érinti a nıket és a férfiakat. A nık szempontjából vitathatatlan tény, hogy a történelemben elıször választhatnak többféle életforma közül. Az életpályák sokkal nyitottabbá váltak, bár éppen ez a helyzet újabb nehézségeket is hozott. Tipikusan a nık a következı alternatívák között választhatnak: 1. kizárólagos keresı tevékenység vagy kizárólagos anyaság, 2. három fázisú modell: munka anyaság munka, 3. mindenbıl egy kicsit egyidejőleg. A nık számára a jelenlegi fejlıdés ellentmondásossága azokban a kétségbeesett kísérletekben tör felszínre, amelyek keretében a nık megpróbálják a különbözı feladatok különbözı elvárásait egymással összehangolni. Bármennyire is problémákkal várandós azonban ezen feladatok összehangolása, egyre kevesebb nı számára jelent kielégítı megoldás a két terület közötti egyoldalú választás. A munka szempontjából nézve ez viszont azzal jár, hogy a saját karrier kibontakozása csak korlátok között valósulhat meg. Ezek a problémák nyilvánvalóan társadalmi megoldásokat igényelnének, azonban jelenleg a megoldást a nıktıl maguktól várják el. A fejlett ipari országokban e kérdés általános intézményes megoldása alapvetıen a részmunkaidıs tevékenységek kiszélesítése volt, amely jelenlegi formájában önmagában ellentmondásos: egyrészt lehetıséget ad a nıknek a munka és a család feladatainak összeegyeztetésére, másrészt pedig fenntartja a munkaerıpiac nemspecifikus megosztottságát és a kettıs feladat összeegyeztetését kizárólagosan a nık hatáskörébe delegálja. Ezen országok példája megmutatja, hogy a nık munkapiaci integrációjának lehetıvé tétele önmagában még nem biztosítja a nık munkaerıpiaci egyenjogúságának megvalósulását! 5

6 Magyarországon azonban tekintve a részmunka és a távmunka minimális részarányát, és az ezekhez a munkakörökhöz kapcsolódó alacsony fizetéseket és alacsony társadalmi presztízst komoly problémát okoz már a nık reintegrációjának kérdése is. A munka világának átformálódása, a rugalmas munkaidı elterjedése, a rész- és távmunkák meghonosodása nálunk éppen csak megkezdıdött. A nık választási lehetısége leginkább arra korlátozódik, hogy dönthet a munka és az otthonmaradás között. A családbarát munkahelyeknek híre-hamva sincs, alig ismerünk példát olyan munkalehetıségre, amely a család igényeivel összhangban, a különbözı életszakaszokhoz igazodva rugalmas munkaidıvel foglalkoztatja a kisgyerekes szülıket. A foglalkoztatáspolitika férfiértékrenddel mér, ahogyan a családi munkamegosztásban is 19. századi elvárások érvényesülnek. (Lévai, 2005: 178). Jelen tanulmányban a szakirodalom eredményeinek áttekintése után az ITTK-Infonia Alapítvány 2007-es kutatásának eredményeit mutatjuk be, mely a nıi munkaerı reintegrációjának lehetıségeit és korlátait vizsgálja, és igyekszik feltárni a munkaadók és a munkavállalók igényei és lehetıségei közti különbségeket, illetve olyan közös pontokat, amelyek a sikeres reintegrációt elısegítı késıbbi cselekvési tervek alapját képezhetik. A kutatást vállalati felsıvezetık körében végzett strukturált interjúk és az anyák körében végzett internetes kérdıíves elemzések alapján végeztük. 6

7 A nık foglalkoztatásának trendjei 1. Világtrendek Annak ellenére, hogy ma a fiatal nık sokszor szélesebb körben és magasabban kvalifikáltak, mint a fiatal férfiak, a nıknek szakképzésük és munkaerıpiacra történı bekerülésük folyamatában számos szők keresztmetszettel kell szembenézniük. A nık esetében a választható szakmák spektruma szőkebb (és ez már a szakképzés nemi szegregációjában is tetten érhetı), a foglalkoztatási és kereseti lehetıségeik elmaradnak a férfiakéhoz képest. Annak ellenére, hogy ma a nık egyre növekvı hányada végez keresı tevékenységet, és egyre kevesebben szakítják meg karrierjüket, gyakran olyan munkákra vannak utalva, melyek képzettségüknek nem megfelelıek, alufizetettek és kockázatosak. Elisabeth Beck-Gernsheim (1988: 110) fogalmazásában a nık férfiak által történı eltartásának létjogosultsága egyre inkább megkérdıjelezıdik a saját keresı tevékenységen keresztül történı ellátás pedig gyakran még a létminimumot sem biztosítja. A nık munkaerıpiaci részesedésének emelkedése mellett tehát még mindig jelentıs különbség van a férfiak és nık választható önmeghatározásának és életvezetési koncepciójának kiterjedése között. E jelenség mögött meghúzódó okok többrétőek. A statisztikai adatokat elemezve a nık és férfiak között megmutatkozó egyenlıtlen megoszlás a különbözı tevékenységi területeken alapvetıen a nemek számára társadalmilag elıírt funkciók alkalmazására vezethetı vissza. A történelmi visszatekintés során világos, hogy a nık azokra a munkaterületekre áramolhattak be, amelyek a racionalizálási és modernizálási folyamatok által, illetve új, szakosodott tevékenységi területek kiválásakor megüresedtek és amelyek az emberi szükségletek kielégítéséhez kapcsolódnak, illetve valamely munkavégzéshez elıkészítı, bedolgozó, vagy utótevékenységként kapcsolódnak. Fontos azonban, hogy ez a tény önmagában még nem jelenti a nıi munka diszkriminációját. A diszkrimináció csak azáltal valósul meg, ha a társadalom a munkavégzés különbözı formáihoz különbözı értékszintet társít. A hierarchikus struktúra tekintetében a fı nehézség abban rejlik, hogy a munkahelyek felvételi és foglalkoztatási stratégiái általában a férfiak életvezetésére, és ezen belül a munka központi szerepére épülnek. Az ezen stratégiák alapjait képzı ideális életpálya sztenderdek nagymértékben számításon kívül hagyják azokat az intézményi, munkaerıpiaci és családpolitikai korlátokat, melyek a nıi életutak kialakítását befolyásolják. 7

8 A keresı tevékenységet folytató férfiak és nık önmeghatározásában és szociális kapcsolataiban változás következhet be azon ambivalens tapasztalatok tükrében, amelyet a munkahelyi és családi tapasztalatok összeegyeztetése jelent. Az ezáltal jelentkezı feszültségek megoldása új minták keresését ösztönözheti. Ennek eredményeképpen a nık karrierjük tervezését manapság kevésbé igazítják a családi életciklushoz.. Ezzel párhuzamosan bár jóval kisebb mértékben változás mutatkozik a férfiak munkaorientációjában is: számukra a családi életben különös tekintettel a gyereknevelésrebetöltött szerep pozitív értékkel bíró alternatívát jelent a munkavégzéssel szemben. Amennyiben a folyamat tovább folytatódik, ez a karriertervezés individualizációjára utal, vagyis azt jelenti, hogy a férfiak és a nık egyre kevésbé lesznek foglyai a hagyományosan elıírt, nemspecifikus karrierpályáknak. A cselekvési motivációk megváltozása mindaddig szimbolikus marad, amíg ezt a foglalkoztatási rendszer struktúraváltása nem támasztja alá. Itt elsısorban a gyermekek intézményi ellátásának hiányosságait és a vállalatok foglalkoztatási stratégiáját kell felülbírálni. A tartalmas munkavégzés és az egyéni életutak alakításának igénye ugyanis alapvetıen a munka és család életterek szegmentációjának feloldását célozza meg. Összefoglalva a problémakör következı fıbb dimenzióit érdemes vizsgálni: A munka hagyományos termelésorientált meghatározása nem foglalja magában a magánélet követelte feladatok ellátását: a normál munkanap nem tartalmazza a családi és háztartási munkát, hanem kizárólag keresı tevékenységre fordított munkaidıbıl és szabadidıbıl áll. Ezek mellett a feltételek mellett más feladatok rendszeres ellátása nem megoldható. A jelenlegi munkaidırendszer tehát család- és gyermekellenes. A jelenlegi szabályozást az jellemzi, hogy amennyiben létezik a keresı tevékenységgel kapcsolatban külön szabályozás a nık helyzetére vonatkozóan, ezek nagy része éppen hogy a nık és férfiak helyzete közötti különbséget erısíti meg a munkaerıpiacon. A gyermeknevelési szabadság ugyan biztosítja azt, hogy a nık visszakerülhessenek eredeti munkahelyükre (elméletben), azonban nem biztosítja a képzettség értékállóságát, sem a nevelési szabadság családtól független finanszírozhatóságát. Így a nevelési szabadság intézménye semmiképpen nem tekinthetı olyan eszköznek, mely a nık keresı tevékenységhez való lehetıségét biztosítaná. A szakmai pálya gyermek születése utáni kívánt vagy kényszerült megszakítása a legtöbb nı számára a korábbi idıkhöz hasonlóan hosszú távú kihatással bír: A keresı tevékenység megszakítása után a nı teljes mértékben feladja a keresı munkát, mert nem sikerül újra visszalépnie a munkaerıpiacra vagy o a visszalépés csak jelentısen alacsonyabb szintre sikerül, gyakran nem a korábbi vállalathoz és a tanult szakmába, hanem az alacsony képzettséget igénylı és alacsony jövedelmet adó nıi munkaszegmensbe vagy 8

9 o a visszalépés nem a kívánt idıbeosztással, vagy nem kellıen biztonságos munkafeltételekkel (határozott idejő szerzıdések, szociális biztosítás nélküli szerzıdések, stb.) valósul csak meg. (forrás) A részmunkaidı a nık szempontjából kompromisszumos megoldásnak tekinthetı a különbözı életterek megkívánta eltérı feladatok együttes ellátásának kísérletére vonatkozóan, annak ellenére, hogy tisztában vannak e megoldás jövedelemre, szociális biztonságra és szakmai státuszra vonatkozó kockázataival. A részmunkaidıvel szembeni alternatíva számukra nem a teljes idıs foglalkoztatás, hanem a keresı tevékenység teljes elhagyása. A fejlett ipari országokban prioritássá vált a munka és a családi élet összehangolása, mégpedig azzal a szándékkal, hogy ösztönözzék a nık nagyobb arányú részvételét a fizetett munkák világában. Ezt egyfelıl az indokolja, hogy a nık képesek legyenek megırizni munkaerı-piaci ismereteiket, és többlet bevételi forráshoz juttatni a családjaikat. Másfelıl az anyákra szükség van a munkaerıpiacon amiatt is, mert a legtöbb fejlett ipari államban csökken a munkavállalási korú népesség. 2. A női munkaerő helyzete a magyar munkaerő-piacon A nık munkaerı-piaci helyzetére vonatkozó nemzetközi vizsgálatok egyértelmővé tették, hogy az általánosan érvényes munkaerıpiaci tendenciák mellett jelentıs ország specifikus különbségek is mutatkoznak a nık foglalkoztatottsági adataiban. Az egyes államok intézményrendszere és kultúrája ugyanis döntıen befolyásolja annak a térnek a kereteit, amelyen belül az egyének cselekedni tudnak és a nemi struktúrák reprodukálódnak. Az irányító kulturális minták és az intézményi keretfeltételek egymásra hatásának eredménye a munkaerıpiacon, a családi struktúrákban és a szociális ellátórendszer intézkedéseiben csapódik le, és közvetlenül ezen rendszereken keresztül befolyásolja a nık munkaerı-piaci lehetıségeit. (Pfau-Effinger, 2000) Vegyük tehát sorra a nık foglalkoztatását leginkább befolyásoló hatásmechanizmusokat a magyar munkaerı-piacon. A foglalkoztatásra ható strukturális keretek Munkaerő-piaci struktúrák A modern társadalmakban a munkaerı-piac az az eszköz, mely társadalmilag szabályozza, hogy mely csoportok (illetve milyen feltételekkel) kerülhetnek be a fizetett munka világába. Az integrációs folyamatot a gazdasági racionalitáson túl olyan tényezık is befolyásolják, mint pl. a férfiasságról, nıiességrıl és anyaságról alkotott kulturális minták. A magyar munkaerı-piacot leginkább jellemzı alacsony foglalkoztatási ráta, ennek korcsoportos megoszlása és a gazdasági aktivitás is erıteljes nemi különbséget mutat, ami alapvetıen a két nem családban betöltött eltérı szerepeire vezethetı vissza. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a gyermekek 9

10 száma és életkora azok a jellemzık, amelyek leginkább befolyásolják a nık munkaerı-piaci lehetıségeit és kockázatait. Ráadásul Magyarországon ez a hatás jóval erısebb, mint bármely más EU országban (Bukodi, 2005)! A nık magas inaktivitási rátáját kétségtelenül alapvetıen befolyásolják továbbá az alacsony reálbérek. (A nık bére jelentısen elmarad a férfiakétól, a nık háztartási munkáját pedig értékesebbnek ítélik, mint a férfiakét.) (Frey, 2001) A munkaerıpiac szektorális megoszlását tekintve erısödött az egyes tevékenységi körök nemi megosztottsága, a foglalkoztatási struktúra tekintetében erısödı polarizáció figyelhetı meg. (Bukodi, 2005) A munkaerőpiac állami szabályzása, szociálpolitika A nemzeti politika több faktoron keresztül befolyásolja a nık munkavállalási lehetıségeit. Itt elsısorban a következı tényezıket kell vizsgálni: a nıi munkavállaláshoz és a családi munkamegosztáshoz kapcsolódó értékek közvetítése a társadalmi erıforrások elosztásán keresztül az állami beavatkozás hatása a nemi munkamegosztásra és befolyása a különbözı szociális rétegekhez tartozó nık cselekvési lehetıségeire a munkaerı-piaci és foglalkoztatási politika, illetve a család- és szociálpolitika eszközén keresztül az állam kijelölt, az egyének keresı munkával kapcsolatos cselekvéseinek keretei az állam mint közvetlen munkaadó befolyása a munkaerı-piaci eseményekre. A transzferrendszerek konstrukciója Magyarországon erıteljesen hozzájárul ahhoz, hogy a nemek közti szerzıdés alapja továbbra is a családról gondoskodó férfi képe. A jelenlegi transzferrendszer ugyanis erıteljes nemi különbségeket eredményez a háztartáson belüli és azon kívüli idı allokációjában. A nıi keresımunkát sújtja továbbá, hogy a szociális juttatások alapvetıen a megszakítás nélküli, teljes munkaidıs keresı tevékenységhez kötöttek. A politikai stratégia ugyanakkor arra csábítja a nıket, hogy hosszabb idıre szakítsák meg a keresı tevékenységet. E stratégia legfontosabb elemei: a 3 éves szülési szabadság rendszere, a gyermekápolási támogatás (amelynek alacsony összege a férfi családfenntartótól való függést eredményezi), az állami gyermekellátó rendszer színvonalának és kiépítettségének romlása, az a konzervatív ideológia, amely a gyermekneveléshez kötıdı hosszú munkamegszakítást társadalmi normaként írja elı és a nık munkaerıpiaci reintegrációját és a rugalmas munkaformákat támogató állami ösztönzık hiánya. 10

11 A nık hosszabb szülési szabadsága ráadásul a férfiakat éppen arra ösztönzi, hogy megerısítsék foglalkoztatotti státuszukat, azaz áttételesen hozzájárul a normál munkarend (és ebbıl adódóan a háztartási munka tradicionális megosztásának) manifesztálódásához. A gyermekellátó-rendszer kiépítettsége szintén alapvetı hatással van a nemi esélyegyenlıségre. Ma Magyarországon a 3 év alatti gyermekek 10%-át tudják az állami bölcsıdék gondozni, ezen intézmények legnagyobb része a nagyvárosokban található. Az óvodák tekintetében kedvezıbbnek mondható a helyzet, ezek a 3-6 éves gyermekek 86%-át képesek befogadni. (Frey, 2001). A bölcsıdék és óvodák nyitvatartási ideje azonban nem egyezik a szülık nagy részének munkarendjével. Az utóbbi években több kormányzati rendelkezés is született, mely a szülési szabadság alatti munkavégzés korlátait igyekezett lazítani. Ezek az intézkedések azonban mind csak a kínálati oldalt érintették, a kereslet oldalán nem történt változás: hiányoznak a rugalmas munkaformák elterjedését célzó intézkedések hiányoznak a családi munkamegosztás újrastrukturálását célzó intézkedések, így ezek valójában kevéssé tudják a kisgyermeket nevelık munkaerı-piaci esélyeit befolyásolni. Az ösztönzık hiányán túl az alacsony bérszínvonal szintén hozzájárul ahhoz, hogy kevéssé terjednek a rugalmas munkaformák. Több ország gyakorlata megmutatta, hogy az állami szektorban végrehajtott reformok erıs hatással vannak a versenyszféra munkaformáira is. Magyarországon egyelıre az állami szférában sem történt meg a munkaformák reformja. A gender kérdés társadalmi tudatossága A mai modern társadalmakban a nıi civil mozgalmaknak kiemelkedı szerepe van a nık társadalmi helyzetének alakulásában. Magyarországon a civil mozgalmak még kibontakozóban vannak, a nıi mozgalmak pozícióinak erısödését számtalan tényezı akadályozza: mélyen a kultúrában gyökerezı nemi sztereotípiák gátolják a gender problematika tudatosítását a nıi egyenjogúság kérdése a szocializmus ideje alatt fel sem merült, ezt kvázi adottnak, magától értetıdınek tekintették a rendszerváltás után a társadalmi hozzáállás és a nık önképének változása nem tartottak lépést a meginduló erıteljes társadalmi változásokkal a nıkérdés a valós társadalmi diskurzusba nem kerül be, a nıi látásmód a médiában sem jelenik meg (eltekintve az erıteljes nemi sztereotípiáktól) a gender témakör a politikai programokban nagyon felszínesen, vagy egyáltalán nem jelenik meg 11

12 a nıi képviselık száma a politikai grémiumokban nem mutat igazi növekedést hiányzik a társadalom nagy részének támogatása. A nemzeti kultúra hatása a nők foglalkozási helyzetére Nemspecifikus szocializáció Magyarországon a közvélemény kutatások eredménye alapján a népesség erıteljes konzervatív nézetet vall a nemek közti feladatmegosztás és a nıi munkavégzés tekintetében. (Pongráczné, 2001) Egyes elméletek szerint a gyermekkori szocializáció döntı hatással van a nık életképének alakulására, pályaválasztásukra. Magyarországon a családokon belül jellemzı a hagyományos munkamegosztás, a szülık, nevelık eltérı hozzáállása a fiúkhoz és a lányokhoz, a tankönyvek által közvetített erıteljes hagyományos sztereotípiák, a média által közvetített konzervatív ideológia és az erısen szegmentált szakképzés, amelyek a lányokat már gyermekkorukban a hagyományos nıi szerepek felé terelik. (Nagy, 2001) A családdal, anyai szeretettel és a női munkavállalással társított kulturális értékek Magyarországon a nıi munkavállalás tipikus modelljét leginkább befolyásoló kulcsszavak a következık: férfi családfenntartó, háromfázisú nıi munkavállalás (munka gyermeknevelés munka), normál munkaviszony. Mindezek a konstrukciók magukban foglalják, hogy a nık normál munkaviszonya nem elfogadott. E modell alapja tulajdonképpen a munkahely és a magánszféra szétválasztása: a nık felelısek a háztartásért és gyermeknevelésért, miközben a férfi családfenntartótól függenek anyagilag. Ezt a munkamegosztást támogatja a gyermekkorhoz és az anyasághoz kapcsolt kulturális konstrukció, amely azt mondja ki, hogy a gyermekek családon belüli individuális nevelést igényelnek. Az, hogy a valóságban több társadalmi csoportnál mindkét szülı munkavállalása (és a gyermek intézményes ellátása) a jellemzı, leginkább anyagi indokokra vezethetı vissza, és valójában e modell mögött is ugyanaz a kulturális minta figyelhetı meg, mint a fent említett tipikus modell esetén, azaz a háztartási és gyermeknevelési feladatok összehangolása továbbra is a nık kezében marad. Ráadásul amiatt, hogy a nık kevesebbet keresnek a férfiaknál, gyakran a férj fizetésétıl való függés sem szőnik meg. Ahogyan azt több kutatás is alátámasztotta, a nıi munkavállalásban igen jelentıs szerepet játszik az anyagi kényszer. E tradíciótól való eltérés csak a városi, magasan kvalifikált fiatal párok egy részének esetében figyelhetı meg, ahol férfiak és nık közel egyenlı mértékben végeznek keresı munkát, és a háztartási munkamegosztás hagyományos keretei is lazulni látszanak. A munkaerıpiac struktúrái és a kedvezıtlen munkaerıpiaci helyzet azonban e változások ellen hat, és nagymértékben akadályozza a férfiakat az új kulturális modell megvalósításában. Ráadásul, a közvélemény kutatások eredményei alapján, ugyan a felsıfokú végzettségő nık az egyetlen olyan csoport, aki nem ért egyet a hagyományos nemek közti munkamegosztással, de karrierorientáltnak még ez a csoport sem nevezhetı. (Pongráczné, 2001). A hagyományos nemek közti munkamegosztás kimagasló 12

13 helyeslésében valószínőleg szerepet játszik a férfiak munkahelyi leterheltsége (másodállás, illetve hosszú munkaidı), illetve a szocializmusban elıírt teljes foglalkoztatottság gyakorlata után a háziasszonyi szerep felértékelése. (Blaskó, 2005) Mivel a keresı munka társadalmilag értékesebbnek tekintett, mint a háztartási munka, továbbá a férfiak munkája kizárólag keresı munka, ezért a nemek egymáshoz való viszonya hierarchikussá válik. Ennek megfelelıen a férfi a domináns mind a keresı munka, mind pedig a család viszonyában, mivel az ı keresı munkája az, ami alapvetıen meghatározza a család létfenntartását, így a nemek közti kapcsolatot. A magyar nık elsıszámú kérdése még mindig a munka és a család közti döntés, illetve egy, a két terület összehangolását célzó, mőködıképes modell keresése. (Szerepváltozások, 2001) 3. Nemi esélyegyenlőség a magyar munkaerőpiacon Továbbiakban nézzük meg, hogyan hatnak a fent ismertetett strukturális adottságok a nemek munkaerı-piaci esélyegyenlıségére. Fontosnak tartom ezen a ponton megjegyezni, hogy amikor nemi esélyegyenlıségrıl beszélünk, nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a nık valós esélyegyenlısége csak komplex rendszerben értelmezhetı, azaz a nık és férfiak helyzetének együttes változásával érhetı el. Ez magával vonja azt, hogy a férfiaknak bizonyos privilégiumaikról le kell mondaniuk, mely lemondás egyidejőleg a férfi életpályák kötöttségét is lazítja ami nemzetközi szinten egyre több férfi számára felismert cél. A nıket sújtó nehézségek sok tekintetben a férfiak számára is nehézségeket jelenthetnek, a foglalkoztatás jelenlegi rendszere nagy terheket ró a férfiakra is. Mint ahogyan az alábbi elemzés is kimutatja, a férfiaknak ugyan jobbak a lehetıségeik a jelenlegi rendszerben való érvényesülésre, azonban választási lehetıségeik szintén korlátozottak: igen sokakat érint a túlóra, a családfenntartó szerepével járó pénzkereseti kötelezettség, és a normál karrierúttól való eltérés nehézsége. Ezek a problémák a társadalmi változásokkal párhuzamosan egyre több férfi életében okozhatnak nehézséget. Az alábbi elemzés feladata, hogy tudatosítsa azokat a tendenciákat, amelyek eredményeképpen a férfiak és nık munkaerı-piaci lehetıségei és nehézségei eltérıen alakulnak. Ezen tendenciák ismerete nélkül nem alakulhat ki valós esélyegyenlıség, sem a nık teljes értékő integrációja a munkaerı-piacra, illetve nem értelmezhetı a nık munkaerı-piaci magatartása. A rendszerváltás után a nık társadalmi helyzete több területen is rosszabbodott, nıtt a férfiakkal szembeni relatív lemaradásuk. Ez leginkább a nık munkaerı-piaci pozíciójának romlásában nyilvánul meg. 13

14 Nemi különbségek a képzésben A nık iskolázottsági adatai a nemzetközi tendenciáknak megfelelıen évrıl évre javulnak. Az így megszerzett tudás piaci értéke azonban továbbra is nehezebben érvényesíthetı, mint a férfiaké. A nıknek már a munkaerı-piacra történı belépésük pillanatában számos olyan nehézséggel kell szembenézniük, amelyek hosszú távú hatással vannak karrierjük alakulására. Ezek az akadályok elsısorban a szakképzésben való egyenlıtlen részvételi arány (a lányok mintegy kétharmada általános képzettséget nyújtó gimnáziumokban, a fiúk majd 80%-a szakképzésben vesz részt) (Koncz, 2005), a képzési rendszert jellemzı nemi szegmentáció és a nık által választható szakmák szők területe. A nık szakmastruktúrája ráadásul jóval kevésbé felel meg a munkaerı-piac igényeinek, mint a férfiak esetében. Itt érdemes kiemelnünk, hogy Magyarországon a képzési rendszer összességében is egyre kevésbé tart lépést a munkaerı-piac igényeivel (ld. Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv), vagyis a belsı vállalati képzésnek egyre nı a szerepe. A nık esetében azzal lehet számolni, hogy a kritikus karrierszakaszban szülni fognak, így a vállalatok kevésbé hajlandóak a nık képzésébe fektetni. Korábbi kutatások sorra arra az eredményre jutottak, hogy a nık munkaerı-piaci lehetıségeit az iskolai végzettség jobban befolyásolja, mint a férfiakét (Bukodi, 2005). Továbbá, a nık ahhoz, hogy ugyanolyan pozíciót érjenek el, mint férfi kollégáik, átlagosan magasabb iskolai végzettséggel kell rendelkezzenek. Nemi különbségek a foglalkoztatásban Horizontális és vertikális szegregáció A nık és férfiak eltérı munkaerı-piaci lehetıségei a horizontális és a vertikális szegregáció formájában nyilvánulnak meg. A magyar munkaerı-piacon mind a horizontális mind pedig a vertikális szegregáció erıteljesen megjelenik. Horizontális szegregáció alatt a férfiak és nık különbözı foglalkozási ágazatok közti eltérı eloszlását értjük. A vertikális szegregáció pedig a nık és férfiak vállalati hierarchiában betöltött eltérı pozícióját jelöli. Magyarországon a nık 79%-a, a férfiaknak pedig 76,9%-a dolgozik nemspecifikus szektorokban. A nık azon szektorokban felülreprezentáltak, amelyek társadalmi presztízse alacsony, és ahol a kereseti lehetıségek átlag alattiak (Bukodi, 2005). 14

15 A vertikális szegregáció tekintetében elmondható, hogy a nık a felsıvezetıi pozíciók mintegy 10%-át mondhatják magukénak, de a legnagyobb 50 cég esetében ez az arány már csak 6%. Nık felsıvezetıként szinte kizárólag a cégek HR vezetıi pozícióját töltik be. A vállalkozóknak 30%-a nı, ezen belül a nıi vállalkozók tipikusan kisvállalkozásokat vezetnek, a nagyvállalkozók majdnem kivétel nélkül férfiak (Bukodi, 2005; Nagy, 2001). Összességében minél lejjebb található egy foglalkozás a foglalkoztatási hierarchia rendszerében, annál nagyobb arányban találunk az azt őzık között nıket. Munkaidő, továbbképzés Magyarországon a dominánsan jelenlévı kötött idejő, rugalmatlan foglalkozás nagymértékben megnehezíti a nık munkaerı-piaci jelenlétét. A háztartási munka és gyermeknevelés egyértelmően a nık hatáskörébe tartoznak, így a nık karrierlehetıségeit tovább rontja, hogy jóval kisebb eséllyel tudnak részt venni a munkaidı utáni továbbképzéseken, kapcsolatépítı rendezvényeken. Mivel az élethosszig tartó tanulás követelménye Magyarországon is egyre inkább elıtérbe kerül, ez a korlátozottság tovább növeli a nık hátrányát. Az elızıeket alátámasztva a közvélemény-kutatások eredménye is egyértelmően megmutatja, hogy a nık körében nagy az igény a rész-munkaidıs foglalkoztatásra (Pongráczné, 2001). A részmunka iránti valós igényt azonban jelentısen korlátozza a keresetek alacsony színvonala, így ez realitásként csak a magasabb szociális színvonalon élık körében érvényesülhet. Ezen felül a legtöbb területet jellemzı munkaerı túlkínálat a munkaadók számára egy további jelentıs ellenösztönzı, mely megnehezíti azt, hogy a munkáltatók magukra vállalják a rugalmas munkaformák bevezetésével járó többletterheket. Nemi különbségek a keresetekben A nık átlagbére a férfiak átlagbérének 80%-a körül mozog (Galasi, 2000). A nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is összefüggés van a nemi szegregáció mértéke és a két nem keresetkülönbségeinek nagysága között: a nık felülreprezentáltak a hagyományosan rosszul fizetett szakmákban és a közszférában. Tendenciájában csökken a nemek közti keresetkülönbség, azonban a legjelentısebb kiegyenlítıdés a legalacsonyabb képzettséget igénylı területeken mutatkozik meg, míg a vezetı pozíciókban és a felsıfokú végzettséget igénylı szakterületeken, illetve a közszférában a nemek közti keresetkülönbség tovább nı. A keresetek közti különbség a szakmai pályafutás egész szakaszára jellemzı és a munkában töltött évek számával párhuzamosan növekszik. Ez hátrányba hozza a nıket a szociális juttatások területén is (táppénz, munkanélküli segély, nyugdíj) (Galasi, 2000; Frey, 2001). 15

16 Nemi diszkrimináció Több kutatás eredménye szerint a hagyományos nemi sztereotípiák erıteljesen befolyásolják a munkaadók hozzáállását (Anker, 1997). Bukodi Erzsébet szerint (2005) a hagyományos nıi sztereotípiákat (barátságosság, kedvesség, gondoskodás) a férfiak ugyan jellemzıen nagyra értékelik a nıkben, de ezeknek a tulajdonságoknak a munkaerı-piacon nincsen értékük, így ezekre a férfiak nem is vágynak. Ráadásul ezen sztereotípiák alapvetıen meghatározzák a nık megítélését, és így a valós teljesítmény értékelésének gátjává válnak. Az Euconsult Alapítvány 2003-as felmérése szerint a következı nemi sztereotípiák nehezítik a nık munkaerı-piaci karrierjét: 1. táblázat: Nıket érintı sztereotípiák a munkaerı piacon Nık különbözı életszakaszban Gyermektelen nı Kisgyermekes anyuka 50 évesnél fiatalabb, nagyobb gyerekekkel rendelkezı anyuka 50 év feletti nı Nıket érintı sztereotípiák a munkaerı piacon Hosszú távon nem lehet rá építeni, mert el fog menni szülni. Nem éri meg a belsı céges továbbképzésekre küldeni. Nem megbízható, mert a kisgyerek gyakran megbetegszik, ilyenkor a nı szabadságot vesz ki. Nagyon megbízható dolgozók. Idısek, lassúak, képzésük leginkább a múlt rendszerben történt. Nem tudnak bánni a számítógéppel, és nem beszélnek idegen nyelveket. Egyértelmő utalások vannak arra, hogy a munkáltatók igyekeznek megtalálni a kiskapukat, amelyek segítségével a családalapítás elıtt álló és kisgyermekes nıket diszkriminálják (Spéder, 2000; Pongráczné, 2001). E hozzáállás mögött azonban a sztereotípiákon túl nyilván meghúzódik a jelenlegi szabályozásnak a munkáltatókat sújtó oldala, vagyis a hosszú szülési szabadság utáni kötelezı alkalmazás, a reintegráció bármiféle strukturális támogatottsága nélkül. A munkaerı-piacon megmutatkozó nemi különbségekben szerepet játszanak az indirekt diszkrimináció eszközei is, amelyek elsısorban a nemsemleges politika következményei. Ennek irányelvei egyértelmően a férfiak tipikus karrierpályáját veszik alapul. Ráadásul a nık a férfiakhoz képest sokkal kisebb arányban találhatóak meg a politikai döntéshozatalban. A nıi érdekképviselet érvényesítését nehezíti az is, hogy a szocializmusban a nık a deklarált nemi egyenjogúság eredményeképpen magukat egyenjogúnak is érezték, és ez az akkoriban felnıtt nık többségének önképét a mai napig meghatározza (Kende, 2005). 16

17 Strukturális és szimbolikus akadályok Több kutatás eredménye szerint a magyar vállalatok többsége patriarchális módon épül fel, a hierarchia legfelsıbb szintjein alig akad nı. Számos elemzés kimutatta, hogy a szervezetek továbbra is patriarchális módon mőködnek, a nık még mindig távol vannak a szervezeti hatalom legfelsı szintjétıl. Az elfogadott szervezeti formák jellemzıen férfiasak. A piramis csúcsán rendszerint egy tekintélyelvő férfi áll, akinek közvetlen beosztottjai között akadhat nıi munkaerı. A piramis szintjei között, de azokon belül is alá-, fölérendeltség tapasztalható. Ez a forma nagyon ısi, nagyon tradicionális, és nálunk még mindig meglehetısen elterjedt. A magyar férfivezetık túlnyomó többsége ennek szellemében irányít. (Lévai, 2005: 177) A hierarchikus felépítés mind a vállalaton belül, mind pedig a vállalaton kívül érvényesül. Ennek értelmében a nık leginkább csak a tipikusan nıi szakterületeken tudnak karriert befutni, de még ezeken a területeken is jellemzı az üvegplafon jelenléte: vagyis a legfelsıbb pozíciókig a nık már csak elvétve jutnak el. Ezzel szemben érdekes megfigyelni, hogy a férfiak karrierlehetısége éppen ellentétes irányú: a nıi szakterületeken a férfiaknak szinte meg kell erıltetni magukat azért, ha nem akarnak karriert befutni (Williams, 2002). E jelenség fenntartásában szerepet játszik a nemek közti hierarchikus struktúra, illetve a nemi sztereotípiák: a nık maguk sem igazán hiszik el, hogy képesek lennének a tipikusan férfiak uralta területeken karriert csinálni (Nagy, 1993). Minél magasabban található egy pozíció a hierarchialétrán, a kiválasztás annál kevésbé igazodik kizárólag objektív feltételekhez. Így ebben szerepet játszanak a gondolkodást befolyásoló, kevéssé tudatosított mechanizmisok, mint például a sokat emlegetett nemi sztereotípiák, illetve a férfiak között mőködı szolidaritási elv (a férfiak hajlanak arra, hogy a hatalmat a hozzájuk hasonlóknak adják át, ld. Cordes, 2001). Ráadásul, mivel a nık a karrierjük elején tipikusan lemaradnak a férfiakhoz képest (a gyermeknevelési feladatok ellátása miatt), ezt a lemaradást késıbb sem sikerül behozniuk, hiszen nem rendelkeznek megfelelı kapcsolati tıkével a pozíciók újraelosztásához. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyre nagyobb szerep jut a munkaerı mobilitásának. A nemi szerepés feladatmegosztás jelenlegi rendszerében a nıi munkaerı mobilitása jobban akadályozott, mint a férfiak esetében. Magyarországon a hivatalos foglalkoztatást sújtó egyre magasabb munkaadói terhek tovább nehezítik a nık foglalkoztatási helyzetét. Az atipikus munkaformák alkalmazásával szemben ugyan a legtöbb akadályozó jogszabályi nehézséget felszámolták, azonban pl. a távmunka terjedését még mindig akadályozzák a normál munkaformához képesti magasabb adóterhek, és a szabályzások rugalmatlansága. 17

18 4. Női karrierminták Magyarországon Mint ahogyan arra már utaltunk, a nık munkaerı-piaci lehetıségeit erıteljesen befolyásolja a családban gondozott gyermekek száma és életkora. Az adatok alátámasztják, hogy a gyerekek megléte jelentısen csökkenti a foglalkoztatás valószínőségét a nık esetében. A fiatal nıknél már az elsı gyermek megléte is a foglalkoztatási arány jelentıs visszaeséséhez vezet. Megdöbbentı, hogy a három vagy annál több gyermek vállalása milyen nagymértékben csökkenti a foglalkoztatás valószínőségét, egészen a 10%-ot alig meghaladó szintig a fiatal nık esetében, és körülbelül 40%-ig a középkorú nıknél. (Bukodi, 2005) A korai karrierre jellemzı a nık lemaradása, részben a hosszabb szülési szabadság igénybevétele miatt, részben az azt követı idıszakban is még befektetendı energiák miatt. Az állami gyermekellátási rendszer kiépítettségének és sokszor színvonalának romlása, a privát ellátórendszer szabályozatlansága és egyre növekvı költsége szintén komoly visszafogó hatást gyakorol a nık munkaerı-piaci részvételére. Ha számításba vesszük a nık átlagkeresetének összegét, és a gyermek családon kívüli gondozásának költségeit, megállapíthatjuk, hogy a nık jelentıs csoportja számára nem éri meg dolgozni. A közvélemény kutatások eredményei alapján a szülési szabadságon lévı nık kb. 40%-a gondolja úgy, hogy reális lehetısége van arra, hogy korábbi munkahelyére visszatérjen (Váradi, 2006). A többség tehát nem lát más lehetıséget a munka világába való visszatérésre, mint kisgyerekes anyaként új munkát keresni a munkaerı-piacon. A munkába való visszatérésre leginkább a felsıfokú végzettséggel rendelkezı nık motiváltak, akik korábban nagy döntési szabadsággal járó munkakörökben tevékenykedtek. A visszatérni nem kívánók körében pedig felülreprezentáltak a kevés munkahelyet kínáló, kistelepüléseken élık. Ebben a munkába járás nagy költség- és idıigénye játszik alapvetı szerepet (Bukodi, 2005). Összességében a szülési szabadság lejárta után minden 10. nı tervezi azt, hogy háziasszonyként otthon kíván maradni. Ezen csoportban felülreprezentáltak a többgyermekesek ös adatok alapján a szülési szabadságon lévı nıknek csak 7%-a végzett keresı tevékenységet, közülük is minden 2. csak alkalmanként. A nık kb. kétharmada kívánja a szülési szabadság teljes idejét tudatosan kizárólag a gyermeknevelésre fordítani. Ez utóbbi csoporton belül 13% azoknak az aránya, akik nem tudják a gyermek ellátását másképpen megoldani és 11% szeretett volna ugyan dolgozni, de nem talált megfelelı munkalehetıséget. Ez utóbbi kategóriában felülreprezentáltak a többgyermekesek és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık. Ennek ellenére a szülési szabadság alatt keresı tevékenységet folytató nık többsége többgyerekes (Váradi, 2006). A felsıfokú végzettségő nık csoportját tekintve az átlaghoz képest nagyobb azok aránya, akik a szülési szabadság alatt is dolgoznak és kisebb azoké, akik a szülési szabadság után nem találnak 18

19 megfelelı munkát. Ebben a csoportban a legmagasabb a munkaerı-piacra visszatérni kívánók aránya, amiben valószínőleg a gyermeknevelési támogatások potenciális fizetéshez viszonyított aránya is jelentıs szerepet játszik. E helyzet interpretálásában jelentıs különbségek mutatkoznak a különbözı kutatók között: egyesek szerint a rendszerváltás nagy vesztesei a kisgyermekes anyák, mások szerint a nık végre választhatják a teljes idıs anyaságot, és ehhez még némi anyagi támogatást is kapnak. Kisgyermekes anyák helyzete a magyarországi kutatási adatok fényében Alábbiakban a Tájékoztató nıi foglalkoztatás hazai és nemzetközi trendjeirıl, a gyermekes anyák munkapiaci helyzetérıl készült tanulmányok fıbb megállapításairól (Megtárgyalta a Népesedési Kormánybizottság szeptember 19-i ülésén) címő tanulmány egyes részeit szeretném ismertetni, ugyanis úgy vélem, ez a tájékozató tökéletes összefoglalóját adja a témának. A kutatások alapján annyi bizonyosan látható, hogy a nık gyermekvállalási hajlandósága jelentıs mértékben összefügg részben a megszerzett munkaerıpiaci pozícióikkal, részben a várható munkaerıpiaci kilátásaikkal. Viszont számos ellentmondásra a jelenlegi ismereteink alapján nem tudunk választ adni. A születési idıtartam kitolódása összefügg a kitolódott iskoláztatással, a késıbbi családalapítással. Ugyancsak a késıbbi szülési életkort eredményezik azok a karrierminták, amelyek szerint a gyermekvállalás miatt csak akkor érdemes megszakítani a munkavállalást, ha már valamilyen gyakorlatot és tapasztalatot sikerült megszerezni a munkapiacokon. Ezzel ellentétes tendenciák is megfigyelhetık: a szülés utáni sikeres visszatérés hiányzó és kedvezıtlen mintái elriasztják az iskolázott nıket a gyermekvállalástól. Sokan úgy érzik, hogy a férfiakénál magasabb iskolázottság megszerzéséért tett erıfeszítéseik és beruházásaik elveszítik értéküket, ha a szülés miatt kiesnek a munkahelyi versenyekbıl. A foglalkoztatott anyák gyermekvállalási hajlandóságának csökkenése egyértelmően arra utal, hogy a mai munkapiaci körülmények közepette sokkal több a gyermekvállalással szembeni ellenösztönzı, mint a rendszerváltást megelızıen. A magyar társadalom családcentrikus beállítottságára, a keresı tevékenység és a gyermekvállalás összeegyeztetésének nehézségeire visszavezethetıen az otthonon kívül végzett munka erısen másodlagos szerepet játszik a nık, az anyák értékrendjében. A munkát elsısorban anyagi okok, a család megélhetése miatt tartják fontosnak, és az egyéni ambíciók, karrierszempontok kevésbé játszanak szerepet. A 60-as, 70-es évekre a férfi-nıi szerepek tradicionális felfogása volt jellemzı, mely a nyolcvanas évek végére annyiban módosult, hogy megnıtt az anyagi kényszer nélkül is elsısorban részmunkaidıben a munkát vállalni kívánó nık aránya. 19

20 A rendszerváltozás következtében megváltozott munkaerıpiaci helyzet a családon belüli hagyományos munkamegosztást elfogadó, helyeslı véleményeket erısítette. A férj feladata a család eltartása a nı feladata az otthoni teendık ellátása szerepmegosztással való egyetértés általában, és a legfiatalabb generáció esetében is növekedett. Másfelıl csaknem kizárólagossá vált, a család megélhetése miatt a nınek is dolgoznia kell felfogás is. Ebbıl következik, hogy a nıi foglalkoztatás nagyarányú visszaesése inkább anyagilag, semmint pszichésen viseli meg a családokat, az érintett nıket. Jelentısen megnehezült a gyermeket nevelı, vagy gyermekvállalás elıtt álló nık helyzete a munkaerıpiacon. Női vezetők karriermintái A Regina Alapítvány 2005-ben végzett kutatásban a vezetıi és vállalkozói pozíciókhoz való hozzáférésen keresztül vizsgálta a nemi esélyegyenlıség érvényesülését. E kutatás interjúinak eredményei sokrétő információt szolgáltattak arról, hogy ma Magyarországon milyen karrier utak állnak a vezetıi és vállalkozói pozíciókban dolgozó nık mögött, tehát a strukturális adottságok hogyan csapódnak le az egyes életpályákban, milyen egyéni motivációk, döntések állnak a statisztikai adatok mögött. A következı megállapításokat ezen interjúkra alapozom. Az interjúkban elmondottak jól kiegészítik az elıbbiekben elmondottakat. Az interjúk alapján egyértelmően az a kép rajzolódik ki, hogy igen eltérı életút áll ma Magyarországon a sikeres férfiak és a sikeres nık mögött. A férfiak mögött leggyakrabban hagyományos céges elımenetel áll, nıknél ritkán., amennyiben mégis, ez sokkal több befektetéssel, lemondással jár. A férfiak körében feltőnı a nagycsaládosok aránya, ahol a sikeres férfi mellett egy feleség áll, aki biztosítja a hátteret és neveli a gyermekeket (feltőnıen gyakori a 3-4 gyermeket is nevelık aránya), vagyis egy hagyományos, a társadalmi normáknak megfelelı életpálya rajzolódik ki. A nık körében szinte kivétel nélkül a másképp gondolkodók, a társadalmi normákat valamilyen formában felrúgókat találjuk, akik azért kerülhettek vezetıi pozícióba, mert valamiképpen kilógtak környezetükbıl, amit a környezet általában nem is tolerál. Így köztük ezért is gyakoriak az egyedülállók és a gyermektelenek (tehát nemcsak az idıbeosztás problematikája miatt). Úgy tőnik, a mai magyar társadalom a magánéletben még mindig nehezen tud mit kezdeni a határozott, sikeres, sokat keresı nıvel, fıleg, ha férjénél többet keres. Kis mértékben a fiatal generáció körében kialakulóban van egy új modell, amelyben a házastársak mindketten vezetı pozícióban vannak, a gyermeknevelést pedig fizetett külsı segítséggel oldják meg. Azonban ezekben a családokban is a nı munkája kell rugalmasan alakuljon, ı felelıs a háztartásért és a gyerekért. Férfi felsıvezetık egyértelmően megfogalmazzák, hogy egy cég vezetése nem lehetséges rugalmas munkaidıben vagy részmunkaidıben, azaz a jelenlegi struktúrák felrúgása még a legalternatívabban gondolkodók körében sem merül fel. Körükben az alternatív gondolkodás annyiban valósul meg, hogy igyekeznek több idıt fordítani a gyermekeikre, és szükség esetén részt vállalnak a háztartási feladatokból. Azonban a hagyományos szerepleosztás mit sem változik: ık a felelısek a család fenntartásáért, ezért számukra a munka határozza meg a családot és nem fordítva. Ezzel szemben a nık karrierképét egyértelmően meghatározza a munka és család feladatainak 20

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

NİPOLITIKA MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTOZÁS ELİTT ÉS UTÁN

NİPOLITIKA MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTOZÁS ELİTT ÉS UTÁN Dr. Kelemen Ida NİPOLITIKA MAGYARORSZÁGON A RENDSZERVÁLTOZÁS ELİTT ÉS UTÁN Már az ókori görögök sem egy kis történelmi áttekintés Állami feminizmus nıpolitika a szocializmus idején Feminizmus helyett familizmus

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

Az emberi erıforrások menedzsmentje

Az emberi erıforrások menedzsmentje Az emberi erıforrások menedzsmentje Funkcionális menedzsment 5. 1 Emberi erıforrás Sajátosság: - önálló akarat - képes befolyásolni a teljesítményét - motiválható - szinergia Azonosság: ráfordítás költség

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

Esélyegyenlőségi audit és egyéb gender-szempontú, munkáltatókat célzó tevékenységek. Nina Bosničová, Gender Studies, o.p.s.

Esélyegyenlőségi audit és egyéb gender-szempontú, munkáltatókat célzó tevékenységek. Nina Bosničová, Gender Studies, o.p.s. Esélyegyenlőségi audit és egyéb gender-szempontú, munkáltatókat célzó tevékenységek Nina Bosničová, Gender Studies, o.p.s. Gender Studies, o.p.s. 1991-től működik Cégekkel való együttműködés; esélyegyenlőségi

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

A BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE

A BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE Az SZMSZ melléklete A BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE Jogalap: a 2003.évi CXXV.Törvény 36. - egyenlı bánásmódról szóló törvény 1 Tartalomjegyzék: 1. A hátrányos helyzető közalkalmazotti

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása (TÁMOP 1.3.1 projekt V. részfeladat) készítette: Mózer Péter, Simonyi Ágnes (A szerzık köszönik Gere Ilona lektor szakértı észrevételeit és javaslatait,

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN. A kutatásról

Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN. A kutatásról Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN A kutatásról Ez a tanulmány 120, 1999-2001-ben készült családi esettanulmány tapasztalatait foglalja össze.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Verzió: 3.0 Készítette: Vialto Consulting Dátum: 2011. 05. 25. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció Megjelenések Mantra Communication 2013. július 11. Kommunikáció Két körben zajlott a kommunikáció június hónapban. Június első hetében sajtóközleményt adtunk ki

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

T/1371. számú. törvényjavaslat

T/1371. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1371. számú törvényjavaslat a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 37/2009.(XII.31.) rendelete a szentesi önkormányzati intézmények munkaerı-gazdálkodási rendszerérıl Szentes Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI ELEMZÉS

ESÉLYEGYENLİSÉGI ELEMZÉS KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 ESÉLYEGYENLİSÉGI ELEMZÉS Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. január Tartalom I. Esélyegyenlőség biztosítása a szervezeten belül... 4 1. Általános célok, etikai elvek... 4 1.1. A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód... 4 1.2. Az

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben