AZ INTERNETHASZNÁLAT JELLEMZİI AZ 50 ÉV FELETTIEK KÖRÉBEN. Kutatási terv. Készítette: április 22.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INTERNETHASZNÁLAT JELLEMZİI AZ 50 ÉV FELETTIEK KÖRÉBEN. Kutatási terv. Készítette: 2009. április 22."

Átírás

1 AZ INTERNETHASZNÁLAT JELLEMZİI AZ 50 ÉV FELETTIEK KÖRÉBEN Kutatási terv Készítette: Sándor Judit április 22.

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA... 2 A SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE... 2 MI AZ INTERNET?... 2 AZ INTERNET FEJLİDÉSE... 2 SZÁMÍTÓGÉP ÉS INTERNET-HOZZÁFÉRÉS JELLEMZİI MAGYARORSZÁGON... 3 INTERNETHASZNÁLAT JELLEMZİI MAGYARORSZÁGON... 4 HIPOTÉZISEK MEGFOGALMAZÁSA... 4 TARTALOMELEMZÉS... 6 REGIONÁLIS ELHELYEZKEDÉS ÉS A TELEPÜLÉSTÍPUS SZEREPE... 6 A HÁZTARTÁS MÉRETE, ILLETVE A SZÁRMAZÁS BEFOLYÁSOLÓ HATÁSA... 6 A JÖVEDELEM SZEREPE... 7 A NEM, MINT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİ... 7 A KOR SZEREPE... 8 A GAZDASÁGI AKTIVITÁS SZEREPE... 8 AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG JELENTİSÉGE... 9 A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS SZEREPE... 9 AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE AZ INTERNETHASZNÁLATBAN BEKÖVETKEZETT FEJLİDÉS ARÁNYA ÉS ANNAK HATÁSA FELHASZNÁLT IRODALOM

3 Azt, amit már tudsz, próbáld meg jól felhasználni a gyakorlatban, s ha így teszel, idıvel fölfeded majd a rejtett dolgokat, amelyekre kíváncsi vagy. Hasznosítsd, amit tudsz, és ez segít majd tisztázni, amit még nem ismersz. (Rembrandt) A probléma meghatározása Kutatási tervem az internethasználat jellemzıinek vizsgálatára irányul az 50 év felettiekre vonatkoztatva. Azért választottam ezt a témakört, mert a mai világban nagy jelentıséggel bír az internet, annak használata, illetve a használathoz szükséges ismeretek megléte nagyon fontos az érvényesüléshez és a boldoguláshoz az élet szinte minden területén. Igen lényeges tehát tudni azt, hogy az internet használata, illetve annak mellızése vagy figyelmen kívül hagyása milyen hatással van az emberek életére, szokásaikra, munkájukra, kapcsolataikra. Mindez az 50 év felettiek körében még inkább döntı jelentıségő kérdés, hisz ık még nem abba a világba születtek bele, illetve nem abban éltek életük jó részén, ahol a számítástechnikai eszközök megléte természetesnek mondható. Az 50 év feletti korosztály számára tehát több szempontból is fontos ennek a területnek a körüljárása, így az általam vizsgált konkrét terület: Mi jellemzı az 50 év feletti korosztály internet használati szokásaira? A szakirodalom áttekintése Mi az Internet? Az internet több millió számítógép összekötésébıl jött létre, tulajdonképpen a hálózatok hálózata, az angol internetwork szóból ered. Az internet egy óriási rendszer tehát, ami számítógép-hálózatokat fog egybe, a különbözı hálózatok és konkrétan az egyes számítógépek pedig kommunikálni tudnak egymással. Az internet óriási információhalmazzal áll a felhasználók rendelkezésére, szinte bármi elérhetı itt. Emellett, az embereknek lehetıségük van kapcsolatba lépniük egymással, szinte a világ bármely pontján vannak is éppen: elektronikus levelet írhatnak, a telefonhoz hasonlóan lehet beszélgetni, vagy akár videó telefonálásra is van lehetıség, illetve különbözı állományok (szöveg, kép, hang, videó) továbbíthatók. Az internetnek nincs központja, vagy vezetıje sem épület, sem személy, sem pedig számítógép formájában, a hálózatba bekötött minden egyes gép fı- és mellékállomás is egyben. Az internet a számítógépek és a telefonvonalak elméleti szervezıdése, bármelyik pontja kapcsolatot tud teremteni bármelyik másik pontjával. Az internet fejlıdése Az internet kialakítása az 1960-as években kezdıdött, eleinte katonai célból alakították (MILNET), majd a tudományos kutatók és oktatók is felismerték jelentıségét (ARPANET). Ezt követıen fokozatosan továbbterjedt a civil szférába is és gyors fejlıdésnek indult, az INTERNET kifejezést 1974-ben használták elıször ban született meg a mai fogalmaink szerinti internet, az 1980-as évek végére komoly technikai fejlıdés ment végbe, számos jelentıs hálózatot és kapcsolatot építettek ki. Egyre több intézmény, szervezet és vállalat kapcsolódott a hálózathoz, késıbb pedig lehetıvé vált magánemberek számára is ben jelent meg a WWW (World Wide Web), melynek kezelése igen egyszerő, a laikusok is könnyedén navigálhattak már az interneten valamilyen böngészıprogram segítségével. Az internet ezáltal általános kommunikációs, információkeresı és információtovábbító médiává vált. 2

4 Az internet társadalmi hatásait vizsgáló kutatások szerint az internet a késıbbiekben alapvetıen fogja átalakítani társadalmi, kulturális, gazdasági életünket, jelentıségében pedig felülmúlhatja az utóbbi ötven év legnagyobb hatású médiumát, azaz a televíziót is, hiszen a világháló szinte észrevétlenül kap helyet az élet csaknem minden területén. A szélessávú hozzáférés általános elterjedtsége, és az arra alapuló alkalmazások és szolgáltatások növekvı száma mára azoknak is értelmezhetıvé és hasznossá tették az internetet, akik korábban azért maradtak távol, mert úgy érezték, hogy hétköznapi életükben, a napi rutinfeladatok elvégzésében az internet felesleges. Ma már jónéhány olyan terület van, ahol az internet a dolgok elintézésének talán legfontosabb terepévé vált. Például: banki ügykezelés; adóbevallás és egyéb hivatali ügyintézés; tanulás; hirdetések; ingatlan- és használtautó-piac; repülıjegy-értékesítés; személyes kapcsolattartás ( , chat, közösségi oldalak) stb. Számítógép és Internet-hozzáférés jellemzıi Magyarországon A magyar háztartások majdnem fele rendelkezett számítógéppel 2007-ben (49%). A települések szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a budapesti háztartásokban jóval nagyobb arányban van számítógép (56%), mint a községekben lévı otthonokban (42%). A regionális különbségek tekintetében az látszik, hogy a Kelet-Magyarországi régiókban 2007-re jelentıs fejlıdés jellemzı, így 45% körüli a számítógéppel ellátott háztartások aránya, a Dél-Dunántúli régióban 41%, a Dunántúl többi részén és Közép-Magyarországon pedig 50% felett van. Az alábbi ábra a hazai háztartások számítógép- és internet hozzáférésének növekedését mutatja között. Számítógép, illetve Internet hozzáféréssel rendelkezı háztartások aránya (%) * (Az összes háztartás körében) * TÁRKI vizsgálat február 1540 háztartás megkérdezése alapján 3

5 Az otthoni számítógéppel nem rendelkezı személyek körében a fı ok, amiért nincs számítógépük, hogy nincs rá szükségük. Azokban a hazai háztartásokban, ahol nincs internet hozzáférés, ezt leginkább motivációs okokkal indokolják (nincs rá szükségük, nem érdekli ıket vagy nem is merült fel bennük annak lehetısége). Az anyagiakra utaló érvek is jelen vannak (drága a számítógép, az internet, a telefon), de ezek már kisebb arányban. Az ábrán is látható, hogy a hazai háztartások internet hozzáférését tekintve a 2000-es években lassú növekedés volt jellemzı, 2006-ban még a háztartások mindössze 21%-ában volt jelen az internet, majd ez az érték hirtelen megugrott és 2007-ben 35%-ra emelkedett. A fejlıdés leginkább az internet-elıfizetési díjak csökkenésével magyarázható ben a számítógéppel felszerelt háztartások 71%-ában már internet-elıfizetés is volt. Elmondható, hogy ma Magyarországon a legtöbb helyen biztosított az internet-hozzáféréshez szükséges technikai hálózat, illetve egyéb szolgáltatás, emellett az internetelıfizetések viszonylag hozzáférhetı áron elérhetık a lakosság számára, de a társadalom egy részének szemléletváltozására van szükség az internet használatával és az internet hasznosságával kapcsolatban. Ha ez megtörténik, akkor az internethasználók száma és köre is biztosan növekedni fog. Internethasználat jellemzıi Magyarországon 2007 igen jelentıs év volt a magyar információs társadalom történetében, ugyanis az internethozzáférés és a -használat terén is kiemelkedı növekedési ütem volt jellemzı a korábbi évekhez képest. A lassú terjedés szakaszából valószínőleg átléptünk a dinamikus bıvülés idıszakába. Jelentısen növekedett az internethasználók aránya, a 14 éven felüli magyar lakosság 45%-a használta már rendszeresen az internetet 2007-ben, vagyis elmondható, hogy a népesség csaknem fele internetezik hazánkban. A kutatások során az a tapasztalat, hogy ma már kevés olyan ember van, aki ne hallott volna az internetrıl, ne tudná, hogy mi az, és ne lenne róla elképzelése, hogy milyen dolgokra használható. Lehet persze, hogy saját magának nincs felhasználói tapasztalata, de a környezetében élık (unokák, kollégák, barátok, szomszédok stb.), illetve a média, a reklámok, a filmek és a sorozatok mind szemléletformáló információkat közvetítenek a világhálóról. Ennek ellenére sokan még mindig azért nem interneteznek, mert azt gondolják, hogy nincs rá szükségük, vagy mert nem érdekli ıket az internet. Magyarországon az egyes társadalmi csoportok hozzáférési és -használati mutatóiban igen nagy különbségek láthatók, a társadalom jelentıs kettısséget mutat ezen a téren. Igen erıs digitális megosztottság jellemzı az internethozzáférés és -használat terén. Hangsúlyos megosztó tényezık a regionális elhelyezkedés; a háztartás mérete, jövedelme; a kor és az iskolai végzettség. Hipotézisek megfogalmazása Az 50 év felettiek internethasználati szokásaira hatással van az elıképzettségük mértéke és milyensége. Ezt a kijelentésem arra alapozom, miszerint ismert tény, hogy az internethasználathoz szükség van valamilyen típusú számítógépre, annak kezeléséhez pedig felhasználói ismeretekre. Az 50 éves és az afeletti korosztály általános- és középiskolai tanulmányai során, sıt még fıiskolai vagy egyetemi évei alatt sem találkozott számítógéppel, illetve nem volt részük informatikaoktatásban sem. (Persze kivételt képeznek ez alól a felsıoktatásban számítástechnikai területen tanulók, de számuk elenyészı a teljes korosztályhoz viszonyítva.) Az informatikai alapismeretek megszerzése valamilyen késıbbi tanfolyam vagy továbbképzés során történhet(tett) az 50 év felettiek körében, vagy otthoni, baráti, illetve munkahelyi segítés, betanítás hatására, illetve egy kis merészséggel autodidakta módon. 4

6 Akiknél a technikai forradalommal bekövetkezett változások következményeként a munkakörük nem követelte meg a számítógép-használatot, náluk igen kicsi arányban történt meg a számítógépes ismeretek elsajátítása. Ez esetben a személyes érdeklıdés lehet a fı ok, vagy a családi minta, ami elindíthatja a személyt az ismeretek megszerzése felé, azt követıen pedig az internethasználat mezsgyéjén. A technikai dolgoktól és konkrétan a számítógépek mőködtetésétıl való félelem jelentıs gát az 50 év felettiek internethasználatában. Az elızı hipotézis kapcsán kifejtett indokok itt is közrejátszanak, hisz az emberek általában félnek a számukra ismeretlen dolgoktól, és mivel az iskolában nem kapták meg az ismereteket e területrıl, így a félelmük fennáll. Sokaknak a munkahelyén sem volt példa, illetve az életük során a mindennapokban sem került elı a számítógép- és az internethasználat szükségessége, így a félelemérzet megmaradt. Az anyagi- és a családi háttér nagyban befolyásolja az 50 év felettiek internethasználatát. Az 50 év feletti korosztály egy része még az aktív korúak közé sorolható, de legnagyobb hányaduk a nyugdíjas korosztályba tartozik. Az aktívak közül, aki rendelkezik állással, szerencsés helyzetben van, hisz tudvalévı ennek a korosztálynak a bizonytalan munkaerıpiaci helyzete. A munkabérrel rendelkezıknek anyagi szempontból valószínőleg nem jelentene gondot a számítógép vásárlás, illetve az internet-elıfizetés, tehát ott más okai lehetnek annak, ha mégsem használják a világhálót. Az a réteg viszont, amelyik nem rendelkezik munkahellyel vagy egyéb juttatásokkal és még nem jogosult a nyugdíjra sem, anyagilag igen kiszolgáltatott helyzetben van, sokaknál a napi megélhetés is gondot jelent, nem hogy az olyan nagyobb kiadások, mint a számítógép-vásárlás vagy akár az internetezés díja. A nyugdíjas réteget tekintve, elég nagy különbségek vannak az ellátás összegét illetıen. Akik nagyobb nyugdíjból élnek, náluk adott (lenne) az anyagi fedezet az internethasználathoz, ha ennek ellenére mégsem élnek vele, ott szintén más okok keresendık a háttérben. A kisnyugdíjasok esetében szinte ugyanaz a helyzet, mint a munkabérrel vagy egyéb járulékkal nem rendelkezık esetében, azaz a nyugdíjuk összege épp hogy csak elég a mindennapi megélhetésre, nem fér bele a keretbe az internetezés költsége. Minél több személy él együtt egy háztartásban, (valószínőleg) annál nagyobb a család anyagi kerete, így ott könnyebben elérhetı a számítógép és az internetelıfizetés is. Amelyik családban több generáció él együtt, ott nagyobb valószínőséggel kerül a számítógéppel kapcsolatba az 50 év feletti családtag is, így nála sokkal valószínőbb az internethasználat kialakulása, hisz segíthet valamelyik családtag, akár az unoka is az ismeretek hiányának kiküszöbölésében, a nehézségek áthidalásában, illetve a félelmek leküzdésében. Az 50 év fölötti lakosságból a vidéki városokban és a falvakban élık kevesebben használják az Internetet, mint a fıvárosban, illetve a nagyobb városokban élık. Hazánkban szinte mindenre igaz a fıvárosközpontúság, illetve érezhetı a megyeszékhelyek és nagyobb városok elınye is számos területen, a vidéki kisvárosokkal és fıleg a falvakkal szemben. A közmővesítésnek köszönhetıen ma már a településeken (szinte) mindenhol biztosított a vezetékes áram használata, azaz a számítógép mőködtetéséhez adottak a feltételek. A telefonhálózatok és egyéb szolgáltatók kiépítettsége jónak mondható, az internetszolgáltatások széles skálája elérhetı, így az internet-hozzáférés a települések mindegyikén megoldott valamilyen módon. A Teleházak, az emagyarország pontok, vagy a nyilvános könyvtárak internetszolgáltatása mind azt a célt szolgálják, hogy az internethasználat bárki részére elérhetıvé váljon ingyenesen, vagy kedvezı feltételek mellett. Mindezek ellenére a vidéki lakosság sok szempontból alul marad a fejlıdésben, lemarad a felzárkózásban. 5

7 Tartalomelemzés Regionális elhelyezkedés és a településtípus szerepe Az elmúlt 2-3 évben az internethasználat terén bekövetkezett fejlıdés nem feltétlenül jár együtt a digitális megosztottságok csökkenésével. A növekedés a rosszabb helyzető társadalmi csoportok esetében is jelentkezik valamelyest, de a jobb pozícióban lévıket is érinti, ezért igaz, hogy az arányszámok nıttek, de a csoportok közti különbségek ennek ellenére nem csökkentek. A budapesti háztartások 47%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel 2007-ben, egyéb városokban 35% jellemzı, míg a községekben ez az arány mindössze 27% volt. A régiók szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy Közép-Magyarországon a legjobb a helyzet (45%), valószínőleg a budapesti háztartások miatt. Dunántúlon is viszonylag jók az értékek, hisz 30% felett van az internet-hozzáférés aránya, mint ahogy az Észak-Magyarországi és a Dél-Alföldi régiókban is. A legalacsonyabb érték, 24% az Észak-Alföldi régióban jellemzı. Internethasználók aránya településtípusonként (%) * Ahogy az ábrán is látszik, 2007-ben az internethasználók aránya minden településtípus lakóinak körében látványosan növekedett, de a települési lejtı még mindig érezteti a hatását. Budapest, a városok és a községek közötti különbség megmaradt ben a budapesti lakosság 59%-a volt internethasználó, a városlakóknak csaknem fele internetezett (47%), míg a községekben ez csak a lakosság 34%-ára igaz. A háztartás mérete, illetve a származás befolyásoló hatása A többfıs háztartásokban nagyobb a számítógépek elterjedtségének mértéke, a 3 vagy több fıs családok esetében legalább 70%-os a számítógéppel való ellátottság, míg az egyfıs háztartások (fıleg egyedülálló idısek) esetében ez csak 20%. Az internetkapcsolat is jóval gyakoribb a többfıs háztartásokban. 3 vagy több fıs családokban 50% felett van az internet-hozzáférés aránya, az egyfıs háztartások esetén ez mindössze 15%. Internet-hozzáférés a háztartások mérete szerint (%) * A származás szerepe a számítógép- és az internethasználat esetében is meghatározó jelentıségő. A 2007-es adatok szerint a roma származásúak csupán 37%-a használta az internetet, a nem roma származásúak körében ez az érték 46% volt. Optimizmusra adhat okot az a tény, hogy nem növekedett a származás szerinti megosztottság. * Megtalálható a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményében 6

8 A jövedelem szerepe A jövedelmi egyenlıtlenségek meghatározóak a számítógép-használat esetében, az anyagi helyzetet vizsgálva az látszik, hogy a kedvezıbb helyzetben lévık jóval nagyobb arányban használnak számítógépet, mint az anyagi gondokkal küszködık. Az internet-elıfizetési díjak folyamatos csökkenése ellenére, a magas költségekre való hivatkozás mint ok, még mindig fontos tényezı ben a számítógéppel rendelkezı családok 44%-a válaszolt úgy, hogy azért (is) nincs internet-elıfizetésük otthon, mert az túl drága, további 34%-uk pedig az eszközök árát (is) sokallta. Fontos szempont (36%) volt az is, hogy van máshol internet-hozzáférése, illetve, hogy egyszerően nem akarnak otthon internetet (27%). Miért nincs otthoni internet hozzáférése? (%) * Túl drága az elıfizetés Túl drágák az eszközök Van máshol hozzáférésünk Nem akarnak elıfizetést A nem, mint befolyásoló tényezı A lakosság 14 év feletti korosztályából 52% használt számítógépet hazánkban 2007-ben. A nemek közötti megoszlásból az látszik, hogy a férfiak aránya nagyobb (55%), mint a nıké (49%). Számítógép-használók aránya nem szerint (%) * A 14 év felettiek 45%-a használta az internetet Magyarországon 2007-ben. A férfiak és a nık között egyaránt nıtt az internethasználók aránya az elızı évekhez képest, de a két nem között a különbségek érdemben nem változtak. A férfiak csoportjában nagyobb arányban (48%) találunk internetezıket mint a nık körében (42%). Ha viszont csak az internetezık csoportját vizsgáljuk, akkor 50-50% a nık és a férfiak aránya. Az internethasználat alapján megmutatkozó nemi egyenlıtlenségek jórészt a kor szerinti egyenlıtlenségeknek köszönhetık. Annak ellenére tehát, hogy a társadalom egészét tekintve a nık körében kisebb az internetezık aránya, a magyar internetes társadalom nemileg mégiscsak kiegyenlített, hisz pusztán a használat tényében nincs nemi megosztottság. Internethasználók aránya nem szerint (%) * * Megtalálható a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményében 7

9 A kor szerepe A számítógép-használat terén a kor mentén tapasztalható digitális megosztottság érdemben nem csökkent 2006 és 2007 között. A kor szerinti megosztottság szembetőnı. A számítógépet használók átlagéletkora 34 év, a nem használóké 57, azaz a számítógép-használatban megmutatkozó generációs különbség több mint húsz év. A legfiatalabb korcsoportba tartozók szinte teljes egészében digitálisan szocializáltak, ez valószínőleg az iskolai informatikaoktatással magyarázható. A harmincon felüliek körében dinamikusan nı a számítógépet használók aránya, viszont a negyvenesek, és a hatvan éven felüliek között sokkal kisebb a növekedés dinamikája. Az ötvenes korosztály estében viszont jelentıs, 6%-os emelkedés volt megfigyelhetı egy év alatt. Számítógép-használók aránya kor szerint (%) * 8 Az életkor az egyik legerısebb megosztó tényezı az internethasználat terén is. A bıvülés 2006 és 2007 között átlagosan 9 % volt. A tizen- és huszonévesek 94-76%-a használta a világhálót 2007-ben, a harmincasok is meglódultak, így már a többségre (63%) igaz az internethasználat. A negyven felettiek esetében bár jelentıs a fejlıdés (7%), de a többségük még mindig nem internetezik, ugyanis 45%-uk volt internethasználó 2007-ben. Az 50-es korosztály esetén 8%-os emelkedés volt megfigyelhetı, ami elég jelentıs, de még így is 30% alatt marad az internetezık aránya. A 60 év felettiek esetében csak 3% volt az emelkedés egy év alatt, viszont ez abból a szempontból jelentıs érték, hogy ezzel az intenetezık aránya közel megduplázódott ebben a korcsoportban (7%). Internethasználók aránya kor szerint (%) * 4 A gazdasági aktivitás szerepe A számítógép- és internethasználatban a tanulók járnak élen, ıket követik az aktívak, majd az inaktívak, legvégül pedig a nyugdíjasok, akikhez az 50 év feletti korosztály legnagyobb része tartozik. A tanulók 95%-a használta az internetet 2007-ben, az alkalmazottak közül 56%-uk volt internethasználó. A leglátványosabb növekedés az inaktívak csoportjára volt jellemzı, 2007-ben már 39%-uk használta az internetet, de a nyugdíjasoknál még mindig mindössze 8% az arány. * Megtalálható a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményében 8

10 Az iskolai végzettség jelentısége Fontos tényezı az iskolai végzettség, jellemzıen a közép- és felsıfokú végzettségőek körében igen nagy a számítógép-használók aránya (71 86%), a szakmunkások, illetve a legfeljebb általános iskolát végzıknek viszont csak harmada (34 36%) használó. Elmondható, hogy a számítógép-használók aránya minden iskolázottsági csoportban növekszik és dinamikus bıvülés jellemzı a legfeljebb általános iskolát végzettek esetében. Az iskolai végzettség szerinti digitális megosztottság tehát némiképp gyengült. Számítógép-használók iskolai végzettség szerint (%) * Az iskolai végzettség és az internethasználat kapcsolata hasonlóan alakul, mint a számítógéphasználat esetében tapasztalható. Elmondható, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínőbb, hogy használ internetet ben a felsıfokú és a középfokú végzettségőek többsége (81-62%) használta az internetet. Látható, hogy ezen két csoport között is több mint 20 százalékpontos a különbség, de a drámai csökkenés az érettségivel rendelkezık és nem rendelkezık között jelentkezik: a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık mindössze 27%-a használta a világhálót 2007-ben, az ennél alacsonyabb végzettségőek körében pedig 31% az arány. Az átlagnál valamivel nagyobb a növekedés (10%) a szakmunkás végzettségőek körében, de lemaradásuk még mindig igen jelentıs. Internethasználók iskolai végzettség szerint (%) * A digitális írástudás szerepe A digitális írástudás a számítógép és az internet használatához szükséges tudást jelenti, illetve az információk befogadásának, rendezésének, kritikai értékelésének a képességét. A digitális írástudás szintjérıl árulkodik, hogy milyen arányban használják az egyes eszközöket bizonyos társadalmi csoportok, illetve fontos kérdés az is, hogy a felhasználók körén belül hogy alakul a digitális írástudás szintje. A digitális írástudás vizsgálatakor több módszert alkalmazhatunk: az egyik, amikor a felhasználók számítógép- és internethasználati tudását önértékelés alapján vizsgáljuk, azaz megkérdezzük ıket, hogy saját megítélésük szerint mennyire bánnak magabiztosan a számítógépes eszközökkel. * Megtalálható a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményében 9

11 Vizsgálható a digitális írástudás milyensége aszerint is, hogy mely csoportok vettek részt formális oktatásban, azaz kik jártak számítástechnikai tanfolyamokra, illetve képzésekre. A harmadik módszer pedig, amikor a számítógépes tevékenységekre vonatkozó kérdések alapján vonunk le következtetéseket a digitális írástudás szintjére vonatkozóan. A digitális írástudás mérésének talán legkézenfekvıbb módja, ha a felhasználókat kérjük meg saját tudásuk értékelésére, bár ez szubjektív értékelés. A legtöbben úgy gondolták, hogy internethasználati tudásuk jónak tekinthetı (47%) vagy kiváló (12%). Majdnem minden tizedik válaszadó gyengének (11%) jellemezte tudását, a fennmaradó 30%-uk pedig a nem rossz kategóriát választotta. Ha sorra vesszük a fontosabb társadalmi és demográfiai mutatókat, a legnagyobb eltéréseket az életkor változásával figyelhetjük meg. A kor elırehaladtával ugyanis, fıleg a 30 évnél idısebbek esetében, folyamatosan csökken a saját tudását jónak vagy kiválónak ítélı felhasználók aránya. Ez igaz a számítógép és az internet használatára vonatkozóan is. Magabiztos felhasználók aránya a kor alapján (%) * A fenti ábra az életkor változásával mutatja meg az önmagukat jó vagy kiváló számítógépilletve internet-felhasználói tudással jellemzı felhasználók arányát. A magabiztosnak nevezett számítógép-használók aránya 57%, míg az internetezık csoportjának 59%-a állította magáról, hogy jól vagy kiválóan elboldogul az internetes alkalmazásokkal. A 30 év alatti felhasználók több mint kétharmadának nem okoz nehézséget a digitális technológiák használata, a 30 év feletti felhasználók esetében viszont már csak 43 55%-a tekinthetı magabiztosnak. Ezek az adatok is megerısítik, hogy a digitális eszközökkel felnövı generáció számára természetesek az új infokommunikációs eszközök, az idısebb generációknak viszont jelentıs kihívásokat jelent a számítógép és az internet használata. A fiatalok magabiztossága annak is köszönhetı, hogy manapság a számítástechnikai ismeretek oktatása az általános- és a középiskolákban már természetes. Nem meglepı tehát, hogy a éves korosztályba tartozók olyan nagy arányban érzik magukénak a digitális világot. A teljes népesség körében az informatikai képzésen részt vettek aránya alig több mint 34%, és az életkor elırehaladtával egyre kisebb arányban rendelkeznek az emberek ilyen tapasztalattal. A év közötti korosztály 90%-a vett részt már valamilyen informatikai oktatásban, a éveseknél ez az arány 68%, a évesek körében 40%, a éves korosztály esetében pedig 27%. * Megtalálható a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményében 10

12 Az évesek közül 21% a számítógépes képzésben részt vettek aránya, a korosztályba tartózók egy része még aktív dolgozó, leginkább a munkahelyi számítógép-használat indokolhatta náluk a képzést. A 60 éven felüliek közül viszont már mindössze csak 6%-uk vett részt ilyen képzésen, annak ellenére, hogy ma már több, a nagyszülık generációját megcélzó képzési program is van hazánkban (Nagyi-net). A legidısebb korcsoport mellett a 40 és 60 év közöttiek 21 27%-os képzettségi aránya is figyelmet igényel, ugyanis pont ennek a korcsoportnak lenne leginkább szüksége a számítástechnikai képzésre, hisz körükben a legalacsonyabb a digitálisan írástudók aránya. Az eredmények összegzése Az internethasználatban bekövetkezett fejlıdés aránya és annak hatása Ahogy már említettem, 2007-ben Magyarországon a 14 év felettiek 45%-a használta az internetet, ez 9%-os növekedés volt 2006-hoz képest, mely váratlanul magas az elızı évek átlagához képest (addig 4% körül volt). A növekedés a társadalom minden vizsgált szegmensét közel egyformán érintette. Az egyenletes növekedésbıl adódóan viszont a digitális egyenlıtlenségek nem csökkentek. Igaz, hogy nagy a fejlıdés a hátrányosabb helyzető csoportoknál, de a kedvezı helyzetben lévık esetében is növekedés jellemzı. Így tehát, annak ellenére, hogy össztársadalmi szinten komoly bıvülés érzékelhetı, a digitális egyenlıtlenségek terén jelentısebb elmozdulás nem tapasztalható, és továbbra is komoly megosztottságok figyelhetık meg. A cél ennek pozitív irányú alakítása lenne, azaz, hogy mind többen használják az internetet a hátrányosabb helyzető lakosság körében is, a háttérbe szorult régiókban, illetve a régebbi generációk korosztályában is. Törekedni kell a számítógép-kezelıi, illetve internethasználói tanfolyamok biztosítására, hiszen az alapfokú informatikai ismeret az egyik legsarkalatosabb pontja az internethasználatnak, illetve ezáltal a fennálló félelmek is eloszlathatók. Emellett fontos az ár kérdése, ez a mai válságos idıszakban még inkább odafigyelést kíván. Az internet szolgáltatások díját szinten kell tartani, vagy ha mód van rá csökkenteni, hogy a kisebb jövedelemmel rendelkezık számára is elérhetı legyen. A régiók, illetve a településtípusokban érzékelhetı különbségek csökkentése érdekében népszerősítı kampányokat kell szervezni az elmaradott területeken, hogy az ott élık is fel tudjanak zárkózni internethasználat tekintetében. A tárgykörben nagy jelentıségő az Informatikai Érdekegyeztetı Fórum tevékenysége, kezdeményezésükre indult el 2008 októberében az 50 feletti korosztály számára létrehozott portál, melynek nyitóképernyıje látható a képen. Érthetıen megfogalmazott oktatási anyagokkal látják el az idısebbeket, illetve lehetıséget biztosítanak a bemutatkozásra, a hobbikhoz társak keresésére, vagy hírek olvasására stb. Azért készítették az oldalt, hogy segítsék az informatikai és digitális eszközök használatában azokat, akik bizonytalanul mozognak a világhálón. Az Inforum 2003 óta rendezi meg minden májusban az Unoka-Nagyszülı Informatikai Versenyt, mely szintén a generációs különbségek ledolgozását célozza májusában rendezték meg az 50 feletti internetezık elsı házibuliját, és ık irányítják az e-befogadás mozgalmat is, mely azt célozza, hogy a már internethasználók segítsék, bátorítsák, képezzék azokat, akikhez még nem jutott el a digitális írástudás. 11

13 Az Internet és annak használata által lehetıséget kap(hat)nak az 50 év felettiek is arra, hogy még inkább érezhessék fontosságukat és társadalmi hasznosságukat. Az Internet nyújtotta lehetıségek nagymértékben csökkenthetik az 50 év feletti korosztály társadalmi hátrányát, illetve elısegíti boldogulásukat, saját képességeiknek és állapotuknak megfelelıen van lehetıségük a fejlıdésre, látókörük bıvítésére, illetve a lehetıségeik minél szélesebb körben való kihasználására. Aki kihagyja az Internet nyújtotta információkat és lehetıségeket, bezár maga elıtt egy óriási jelentıségő kaput, ezzel megfosztja magát a fejlıdéstıl, a naprakész információktól, a kapcsolatteremtés gyors, sokrétő és szinte az egész világot lefedı lehetıségétıl, ezáltal pedig igen jelentıs hátrányba kerül. Elmondhatjuk, hogy aki kimarad, az lemarad, ez pedig olyan hátrányt jelent az adott egyénnek, ami szinte leküzdhetetlen. Bízom benne, hogy az internet jelentıségét mind többen és többen felismerik az idısebb korosztályban élık közül is, és a használattól sem riadnak vissza, ezáltal pedig a való élet mellett a digitális világ mindennapjaiba is bekapcsolódnak. Ennek reményében az alábbi gondolattal zárom soraimat: Tudásunk sziget az ismeretlen óceánjában, és minél nagyobbra nı ez a sziget, annál hosszabb parton érintkezik az ismeretlennel. (Victor Frederick Weisskopf) Felhasznált irodalom - Az 50 feletti korosztály számára létrehozott internetes portál - Informatikai Érdekegyeztetı Fórum (INFORUM) honlapja - Az információs társadalmi befogadás magyar weboldala (e-befogadás = e-inclusion) - Internethasználati szokások, 2008 (TÁRKI vizsgálat) - World Internet Project (WIP) - A digitális jövı térképe : a magyar társadalom és az Internet (Jelentés a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményeirıl) - Idézetek - 12

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Az internet használat indikátorai: csökkenti vagy növeli az egyenlıtlenségeket az internet magyar vidéken?

Az internet használat indikátorai: csökkenti vagy növeli az egyenlıtlenségeket az internet magyar vidéken? Az internet használat indikátorai: csökkenti vagy növeli az egyenlıtlenségeket az internet magyar vidéken? Szerzı(k): Csótó Mihály, BME-UNESCO, Információs Társadalom és Trendkutató Központ (BME-ITTK),

Részletesebben

ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET

ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET JELENTÉS A WORLD INTERNET PROJECT 2007. ÉVI MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere

Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere Bódi Gábor Infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár Informatikai és távközlési albizottság Budapest, 2009. március

Részletesebben

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006 I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.

Részletesebben

Elemzés. A gyalogosátkelıhelyek elé felfestett Nézz körül járdagrafikák észlelése és hatása. Készítette: Gold Communications Kft. 2009.

Elemzés. A gyalogosátkelıhelyek elé felfestett Nézz körül járdagrafikák észlelése és hatása. Készítette: Gold Communications Kft. 2009. Elemzés A gyalogosátkelıhelyek elé felfestett Nézz körül járdagrafikák észlelése és hatása Készítette: Gold Communications Kft. 2009. február Felmérés a GRSP Magyarország Egyesület által felfestett járdagrafikák

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

A magyar társadalom és az internet 2005 végén

A magyar társadalom és az internet 2005 végén A magyar társadalom és az internet 2005 végén Gyorsjelentés a World Internet Project 2005. évi magyarországi kutatás eredményeirõl A digitális jövõ térképe ITHAKA ITTK TÁRKI 2006 A World Internet Project

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

A digitális jövõ térképe

A digitális jövõ térképe A digitális jövõ térképe A magyar társadalom és az internet 4 ITHAKA ITTK TÁRKI A World Internet Project egy nemzetközi kutatási program (a részleteket lásd a 69. oldalon). A programot Magyarországon 1

Részletesebben

Broadband Barométer - Magyarország

Broadband Barométer - Magyarország Tom Schwieters VP & Regional Director, Central Region IDC CEMA Broadband Barométer - Magyarország Sajtótájékoztató, 2007. február 7. www.idc.com A szélessávú Internet jellemzıi A gyors, megfizethetı és

Részletesebben

Telefonos lekérdezés kérdései

Telefonos lekérdezés kérdései Telefonos lekérdezés kérdései ETR-es azonosítás alapján háttéradatok Lakhely Jelenlegi munkahelyi státusz, munkával való elégedettség Karriertervezés, munkavállalást elısegítı tényezık Az ELTE megítélése

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE DEROGÁCIÓS VIZI KÖZMŐ PROJEKTEK ELİKÉSZÍTÉSE CÍMŐ KONTSRUKCIÓHOZ KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE ELİSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG SZENNYVÍZELVEZETÉSE ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A projekt azonosító száma: KEOP-../-- A

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartásokban, 2009

Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartásokban, 2009 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2010. október Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-246-6 A KSH információstatisztikai vélemény- és igényfelmérésének részeként kérjük olvasóinkat, hogy osszák meg

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM Készítette Borbola Péter EGY KIS IDÉZET A kereskedelem a hálón kezdetben lehet,hogy veszteséges lesz, de biztosan azzá fog válni, ha nem kerül oda! Esther Dyson TÉMAKÖRÖK, TARTALOM

Részletesebben

IKT-eszközök és használatuk

IKT-eszközök és használatuk Központi Statisztikai Hivatal IKT-eszközök és használatuk Központi 12. december Statisztikai Hivatal Tartalom Bevezetés...2 Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban...2 Az IKT-eszközök és használatuk

Részletesebben

Az idısödı nık inaktívvá válása és annak strukturális jellemzıi

Az idısödı nık inaktívvá válása és annak strukturális jellemzıi Szerepváltozások 2011 Az idısödı nık inaktívvá válása és annak strukturális jellemzıi Monostori Judit 1. Az idısödı nık munkaerı-piaci helyzete itthon és Európában Magyarországon 1998-ig hosszú évtizedeken

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás?

E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Kodolányi János Fıiskola Székesfehérvár, Távoktatási és Felnıttképzési Intézet E-learning alapú alapképzés: levelezı vagy távoktatás? Hoffmann Orsolya PhD Veszprémi Judit 5. Magyar Nemzeti és Nemzetközi

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 2013.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 2013. 14. szeptember Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 13 STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 I. Az IKT-eszközökkel

Részletesebben

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER Fináncz Judit, financzjudit@yahoo.com Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Hogyan segítsük családtagjainkat, ismerőseinket, környezetünket az internet előnyeinek megismerésében és hasznosításában?

Hogyan segítsük családtagjainkat, ismerőseinket, környezetünket az internet előnyeinek megismerésében és hasznosításában? Hogyan segítsük családtagjainkat, ismerőseinket, környezetünket az internet előnyeinek megismerésében és hasznosításában? Ön, aki már ismeri és használja az internetet, természetes, hogy bármilyen élethelyzetben,

Részletesebben

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka

A Menedék képzéseinek. Hegedős Réka A Menedék képzéseinek hatásértékelı kutatása Hegedős Réka Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület 2009-2011 Európai integrációs Alap

Részletesebben

A demográfiai kihívás és az aktív idıskor lehetıségei

A demográfiai kihívás és az aktív idıskor lehetıségei A demográfiai kihívás és az aktív idıskor lehetıségei Az aktív idıskor támogatása önkormányzati szinten A Minıségi idıskor városi környezetben (Q-AGEING: Quality Ageing in Urban Environment) ) címő nemzetközi

Részletesebben

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma

A civil szféra szerepe a társadalomban. A civil szféra jellemzıi. A civil szervezetek bejegyzési éve. A civil szervezetek tagságának létszáma Önrendelkezéssel a megmaradásért Badis Róbert: A vajdasági civil szervezetek jellemzıi A civil szféra szerepe a társadalomban Megváltoztatja a hatalom egyensúlyát Ellenırzi és felügyeli i az állami szektort

Részletesebben

A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban

A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban Keresőmarketing Nap 2007 A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban Darvas Péter Szonda Ipsos Ipsos csoport és a keresőmarketing SEM Felhasználó Online kutatások, panel rekrutáció

Részletesebben

ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET

ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 1. ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET GYORSJELENTÉS A WORLD INTERNET PROJECT 6. ÉVI MAGYARORSZÁGI KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEIRÔL 2

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

A digitális jövo térképe

A digitális jövo térképe Informatikai és Hírközlési Minisztérium A kutatás kiemelt támogatói: Antenna Hungária Miniszterelnöki Hivatal A kutatás támogatói: Axelero Sun Microsystems Hungary 1-2 - 3-4 - 5-6 - 7-8 - 9-1 A kutatás

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

egyéni vállalkozó alkalmazott a magánszférában idılegesen nem dolgozik 0% 20% 40% 60% 80% 100%

egyéni vállalkozó alkalmazott a magánszférában idılegesen nem dolgozik 0% 20% 40% 60% 80% 100% 2. SZÁMÚ MELLÉKLET Alsónémedi Településfejlesztési Koncepciójának megalapozása Kérdıívek kiértékelése A lakossági tájékoztatást a 11. tavaszán megjelent újságcikk és a község honlapján felhívás indította

Részletesebben

ITTK-TÁRKI, 2003 A tanulmányból adatokat csak a forrás pontos feltüntetésével lehet közölni.

ITTK-TÁRKI, 2003 A tanulmányból adatokat csak a forrás pontos feltüntetésével lehet közölni. A World Internet Project a University of California (UCLA) kutatási programja. A program magyarországi képviselője az ITTK-TÁRKI konzorciuma. Kutatásvezetők: Dr. Dessewffy Tibor és Dr. Fábián Zoltán ITTK-TÁRKI,

Részletesebben

A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra

A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra A szigetvári Városi Könyvtárnak, mint 56 éves története során oly sokszor 2008-tıl is új társadalmi kihívásokkal

Részletesebben

Közhasznúsági Beszámoló 2007

Közhasznúsági Beszámoló 2007 Közhasznúsági Beszámoló 2007 Adószám: 18187128-1-42 Az Alapítvány jellege Az Alapítvány nyitott, valamennyi hazai és külföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet

Részletesebben

Faxon, e-mailen pályázati anyagot nem fogadunk!

Faxon, e-mailen pályázati anyagot nem fogadunk! Fıvárosi Önkormányzat CIGÁNY HÁZ ROMANO KHER, 1151 Budapest Énekes u. 10./b. tel./fax: 1-306-6812, 70-322-3583 Honlap: www.romanokher.hu e-mail: romano.osztkozpont@t-online.hu A bekeretezett részt az Cigány

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Készült a TÁMOP 2.3.2-09/1 program keretében az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében 2010-2012-ben 1

Készült a TÁMOP 2.3.2-09/1 program keretében az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében 2010-2012-ben 1 Országos elırejelzés a fiatal népesség várható iskolai végzettségére vonatkozóan 2020-ig Készült a TÁMOP 2.3.2-09/1 program keretében az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében 2010-2012-ben

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Ami összeköt, és ami elválaszt. Generációs hidak és szakadékok az internet használatában

Ami összeköt, és ami elválaszt. Generációs hidak és szakadékok az internet használatában Ami összeköt, és ami elválaszt Generációs hidak és szakadékok az internet használatában 0 AZ internethasználattal, az új médiaeszközökkel, a közösségi oldalak előretörésével kapcsolatban a legtöbb tudományos

Részletesebben

A digitális jövő térképe

A digitális jövő térképe WORLD INTENET PROJECT 02 A digitális jövő térképe A magyar társadalom és az internet 02 ITTK-TÁRKI A World Internet Project a University of California (UCLA) kutatási programja. A program magyarországi

Részletesebben

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében

Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Az informatikai rendszerek kutatása a mezőgazdasági vállalkozások körében Témaválasztás okai: Szakdolgozati témám Érdeklődés a szektor iránt A vizsgálatok hiányosságai Vizsgálati módszer: Kérdőíves kutatás

Részletesebben

INTERNETES ATTITÛD VIZSGÁLATA MÛSZAKI SZAKOKTATÓ-HALLGATÓK KÖRÉBEN

INTERNETES ATTITÛD VIZSGÁLATA MÛSZAKI SZAKOKTATÓ-HALLGATÓK KÖRÉBEN INTERNETES ATTITÛD VIZSGÁLATA MÛSZAKI SZAKOKTATÓ-HALLGATÓK KÖRÉBEN VIG Zoltán Konzulens: Dr. Biszterszky Elemér Mûszaki Pedagógia Tanszék Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Egry

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSHOZ ÉS ALKALMAZÁSAIHOZ KAPCSOLÓDÓ MONITORING FELMÉRÉSEK

AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSHOZ ÉS ALKALMAZÁSAIHOZ KAPCSOLÓDÓ MONITORING FELMÉRÉSEK AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSHOZ ÉS ALKALMAZÁSAIHOZ KAPCSOLÓDÓ MONITORING FELMÉRÉSEK Ötödik monitoring jelentés a Nemzeti Hírközlési Hatóság számára GKIeNET Kft. 2009. február TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés...3

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2014. október 1 - i rendkívüli nyilvános testületi ülésére az Tárgy: napirendi pont mellékletei 1. sz. napirendi

Részletesebben

Pedagógus 2010 kutatás

Pedagógus 2010 kutatás Pedagógus 2010 kutatás A pedagógus idımérleg naplók elemzése Írta: Hajdu Tamás 2010. április 1 Tartalom Az iskolákban dolgozó pedagógusok munkaterhelése... 3 1. Heti összes munkaterhelés... 3 1.1 Munkaterhelés

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Faxon, e-mailen pályázati anyagot nem fogadunk!

Faxon, e-mailen pályázati anyagot nem fogadunk! Fıvárosi Önkormányzat CIGÁNY HÁZ ROMANO KHER, 1151 Budapest Énekes u. 10./b. tel./fax: 1-306-6812, 70-322-3583 Honlap: www.romanokher.hu e-mail: romano.osztkozpont@t-online.hu A bekeretezett részt az Cigány

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

VERSENY LAKOSSÁG KÉRDİÍV 2010. szeptember

VERSENY LAKOSSÁG KÉRDİÍV 2010. szeptember VERSENY LAKOSSÁG KÉRDİÍV 2010. szeptember Jó napot kívánok. A MASMI Hungary munkatársa,. vagyok. A piaci szabályozással kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni Önnek. Körülbelül 10 percre venném

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

Lakossági monitoring vizsgálat 2002

Lakossági monitoring vizsgálat 2002 Az IKT eszközökhöz való lakossági hozzáférés és az eszközök használatának társadalmi-demográfiai vizsgálata: Lakossági monitoring vizsgálat 2002 Kutatásjelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Részletesebben

Humán szükségletek alakulása

Humán szükségletek alakulása Humán szükségletek alakulása Lakossági felmérés eredményei Széchenyi István Egyetem, Szociális Tanulmányok Tanszék MTA KRTK RKI NYUTO Zárókonferencia Széchenyi István Egyetem, 2014. szeptember 25-26 A

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása 2008. január Készítette: Mátyás Tibor Attila 7621 Pécs, Király utca 46. Telefon: (72)

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

VII. Szöveges beszámoló a Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület 2004. évi közhasznú tevékenységérıl A Gyermekkert Kecskeméti Waldorf Egyesület (továbbiakban: Egyesület) 1999 nyarán jött létre, és a

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓI HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŐZOLTÓSÁG ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE. É r v é n y e s : 2 0 0 9. s z e p t e mb e r 0 1 - tı l

HAJDÚSZOBOSZLÓI HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŐZOLTÓSÁG ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE. É r v é n y e s : 2 0 0 9. s z e p t e mb e r 0 1 - tı l HAJDÚSZOBOSZLÓI HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŐZOLTÓSÁG ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE É r v é n y e s : 2 0 0 9. s z e p t e mb e r 0 1 - tı l I. Általános rész Az Országgyőlés 2003. évben elfogadta az Egyenlı bánásmódról

Részletesebben

Vállalti és lakossági lekérdezés. Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalti és lakossági lekérdezés. Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalti és lakossági lekérdezés Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági lekérdezés

Részletesebben

Az anómia elterjedtsége és a normaszegés elfogadottsága három visegrádi országban: Magyarország, Csehország és Lengyelország

Az anómia elterjedtsége és a normaszegés elfogadottsága három visegrádi országban: Magyarország, Csehország és Lengyelország Közép-európai közvélemény: Az anómia elterjedtsége és a normaszegés elfogadottsága három visegrádi országban: Magyarország, Csehország és Lengyelország Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European

Részletesebben

TÁRKI Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer. Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 6.

TÁRKI Rt. Virtuális-tér Figyelő Rendszer. Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 6. TÁRKI Rt. Az információs kultúra, a digitális írástudás a társadalom különbözô rétegeiben Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 6. Készült a Miniszterelnöki

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye Csenger Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010. január 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati,

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA SZARVASON

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA SZARVASON ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA SZARVASON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A SZARVASI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ FELNŐTT

Részletesebben

Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében. szakmai találkozó

Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében. szakmai találkozó Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében szakmai találkozó változás Jelen helyzet Kívánt helyzet 2007. Május 10. irányított változtatás Jelen helyzet Kívánt helyzet Minıség javulás Változás

Részletesebben

Könyvtárosok összefogása a lakosság digitális felzárkóztatásáért. MoodleMoot 2010 Szent István Egyetem, Gödöllő

Könyvtárosok összefogása a lakosság digitális felzárkóztatásáért. MoodleMoot 2010 Szent István Egyetem, Gödöllő Könyvtárosok összefogása a lakosság digitális felzárkóztatásáért MoodleMoot 2010 Szent István Egyetem, Gödöllő Digitálisan két Magyarország létezik: az európai szintű felhasználók otthona, és az információs

Részletesebben

A közigazgatás IKT-eszközökkel való ellátottsága és azok használatának jellemzői*

A közigazgatás IKT-eszközökkel való ellátottsága és azok használatának jellemzői* 2010/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 130. szám 2010. december 15. A közigazgatás IKT-eszközökkel való ellátottsága és azok használatának jellemzői* A tartalomból

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Fıiskola Kommunikációs eszközök használati szabályzata

Apor Vilmos Katolikus Fıiskola Kommunikációs eszközök használati szabályzata Apor Vilmos Katolikus Fıiskola Kommunikációs eszközök használati szabályzata 1. Kommunikációs eszközök meghatározása, használatuk célja és általános feltételei 1. A fıiskola minden dolgozójának ill. a

Részletesebben

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Free-Mail User Report 1 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Kutatási ismertető 01. január KutatóCentrum Online Piackutató 1036 Budapest, Lajos utca 103. I. emelet Tel.:+36

Részletesebben

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés.

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar Menedzsment modul Internetes keresés Készítette: Fábián József okl.építőmérnök 2000. április 17. Bevezetés Az Internet egy nemzetközi

Részletesebben

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ A MAGYARORSZÁGI FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSÉBEN Dr. Magyar Bálint A PPP elınyei a felsıoktatásban 1. Forrásszegény gazdasági környezetben

Részletesebben