AZ INTERNETHASZNÁLAT JELLEMZİI AZ 50 ÉV FELETTIEK KÖRÉBEN. Kutatási terv. Készítette: április 22.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ INTERNETHASZNÁLAT JELLEMZİI AZ 50 ÉV FELETTIEK KÖRÉBEN. Kutatási terv. Készítette: 2009. április 22."

Átírás

1 AZ INTERNETHASZNÁLAT JELLEMZİI AZ 50 ÉV FELETTIEK KÖRÉBEN Kutatási terv Készítette: Sándor Judit április 22.

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA... 2 A SZAKIRODALOM ÁTTEKINTÉSE... 2 MI AZ INTERNET?... 2 AZ INTERNET FEJLİDÉSE... 2 SZÁMÍTÓGÉP ÉS INTERNET-HOZZÁFÉRÉS JELLEMZİI MAGYARORSZÁGON... 3 INTERNETHASZNÁLAT JELLEMZİI MAGYARORSZÁGON... 4 HIPOTÉZISEK MEGFOGALMAZÁSA... 4 TARTALOMELEMZÉS... 6 REGIONÁLIS ELHELYEZKEDÉS ÉS A TELEPÜLÉSTÍPUS SZEREPE... 6 A HÁZTARTÁS MÉRETE, ILLETVE A SZÁRMAZÁS BEFOLYÁSOLÓ HATÁSA... 6 A JÖVEDELEM SZEREPE... 7 A NEM, MINT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİ... 7 A KOR SZEREPE... 8 A GAZDASÁGI AKTIVITÁS SZEREPE... 8 AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG JELENTİSÉGE... 9 A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDÁS SZEREPE... 9 AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE AZ INTERNETHASZNÁLATBAN BEKÖVETKEZETT FEJLİDÉS ARÁNYA ÉS ANNAK HATÁSA FELHASZNÁLT IRODALOM

3 Azt, amit már tudsz, próbáld meg jól felhasználni a gyakorlatban, s ha így teszel, idıvel fölfeded majd a rejtett dolgokat, amelyekre kíváncsi vagy. Hasznosítsd, amit tudsz, és ez segít majd tisztázni, amit még nem ismersz. (Rembrandt) A probléma meghatározása Kutatási tervem az internethasználat jellemzıinek vizsgálatára irányul az 50 év felettiekre vonatkoztatva. Azért választottam ezt a témakört, mert a mai világban nagy jelentıséggel bír az internet, annak használata, illetve a használathoz szükséges ismeretek megléte nagyon fontos az érvényesüléshez és a boldoguláshoz az élet szinte minden területén. Igen lényeges tehát tudni azt, hogy az internet használata, illetve annak mellızése vagy figyelmen kívül hagyása milyen hatással van az emberek életére, szokásaikra, munkájukra, kapcsolataikra. Mindez az 50 év felettiek körében még inkább döntı jelentıségő kérdés, hisz ık még nem abba a világba születtek bele, illetve nem abban éltek életük jó részén, ahol a számítástechnikai eszközök megléte természetesnek mondható. Az 50 év feletti korosztály számára tehát több szempontból is fontos ennek a területnek a körüljárása, így az általam vizsgált konkrét terület: Mi jellemzı az 50 év feletti korosztály internet használati szokásaira? A szakirodalom áttekintése Mi az Internet? Az internet több millió számítógép összekötésébıl jött létre, tulajdonképpen a hálózatok hálózata, az angol internetwork szóból ered. Az internet egy óriási rendszer tehát, ami számítógép-hálózatokat fog egybe, a különbözı hálózatok és konkrétan az egyes számítógépek pedig kommunikálni tudnak egymással. Az internet óriási információhalmazzal áll a felhasználók rendelkezésére, szinte bármi elérhetı itt. Emellett, az embereknek lehetıségük van kapcsolatba lépniük egymással, szinte a világ bármely pontján vannak is éppen: elektronikus levelet írhatnak, a telefonhoz hasonlóan lehet beszélgetni, vagy akár videó telefonálásra is van lehetıség, illetve különbözı állományok (szöveg, kép, hang, videó) továbbíthatók. Az internetnek nincs központja, vagy vezetıje sem épület, sem személy, sem pedig számítógép formájában, a hálózatba bekötött minden egyes gép fı- és mellékállomás is egyben. Az internet a számítógépek és a telefonvonalak elméleti szervezıdése, bármelyik pontja kapcsolatot tud teremteni bármelyik másik pontjával. Az internet fejlıdése Az internet kialakítása az 1960-as években kezdıdött, eleinte katonai célból alakították (MILNET), majd a tudományos kutatók és oktatók is felismerték jelentıségét (ARPANET). Ezt követıen fokozatosan továbbterjedt a civil szférába is és gyors fejlıdésnek indult, az INTERNET kifejezést 1974-ben használták elıször ban született meg a mai fogalmaink szerinti internet, az 1980-as évek végére komoly technikai fejlıdés ment végbe, számos jelentıs hálózatot és kapcsolatot építettek ki. Egyre több intézmény, szervezet és vállalat kapcsolódott a hálózathoz, késıbb pedig lehetıvé vált magánemberek számára is ben jelent meg a WWW (World Wide Web), melynek kezelése igen egyszerő, a laikusok is könnyedén navigálhattak már az interneten valamilyen böngészıprogram segítségével. Az internet ezáltal általános kommunikációs, információkeresı és információtovábbító médiává vált. 2

4 Az internet társadalmi hatásait vizsgáló kutatások szerint az internet a késıbbiekben alapvetıen fogja átalakítani társadalmi, kulturális, gazdasági életünket, jelentıségében pedig felülmúlhatja az utóbbi ötven év legnagyobb hatású médiumát, azaz a televíziót is, hiszen a világháló szinte észrevétlenül kap helyet az élet csaknem minden területén. A szélessávú hozzáférés általános elterjedtsége, és az arra alapuló alkalmazások és szolgáltatások növekvı száma mára azoknak is értelmezhetıvé és hasznossá tették az internetet, akik korábban azért maradtak távol, mert úgy érezték, hogy hétköznapi életükben, a napi rutinfeladatok elvégzésében az internet felesleges. Ma már jónéhány olyan terület van, ahol az internet a dolgok elintézésének talán legfontosabb terepévé vált. Például: banki ügykezelés; adóbevallás és egyéb hivatali ügyintézés; tanulás; hirdetések; ingatlan- és használtautó-piac; repülıjegy-értékesítés; személyes kapcsolattartás ( , chat, közösségi oldalak) stb. Számítógép és Internet-hozzáférés jellemzıi Magyarországon A magyar háztartások majdnem fele rendelkezett számítógéppel 2007-ben (49%). A települések szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a budapesti háztartásokban jóval nagyobb arányban van számítógép (56%), mint a községekben lévı otthonokban (42%). A regionális különbségek tekintetében az látszik, hogy a Kelet-Magyarországi régiókban 2007-re jelentıs fejlıdés jellemzı, így 45% körüli a számítógéppel ellátott háztartások aránya, a Dél-Dunántúli régióban 41%, a Dunántúl többi részén és Közép-Magyarországon pedig 50% felett van. Az alábbi ábra a hazai háztartások számítógép- és internet hozzáférésének növekedését mutatja között. Számítógép, illetve Internet hozzáféréssel rendelkezı háztartások aránya (%) * (Az összes háztartás körében) * TÁRKI vizsgálat február 1540 háztartás megkérdezése alapján 3

5 Az otthoni számítógéppel nem rendelkezı személyek körében a fı ok, amiért nincs számítógépük, hogy nincs rá szükségük. Azokban a hazai háztartásokban, ahol nincs internet hozzáférés, ezt leginkább motivációs okokkal indokolják (nincs rá szükségük, nem érdekli ıket vagy nem is merült fel bennük annak lehetısége). Az anyagiakra utaló érvek is jelen vannak (drága a számítógép, az internet, a telefon), de ezek már kisebb arányban. Az ábrán is látható, hogy a hazai háztartások internet hozzáférését tekintve a 2000-es években lassú növekedés volt jellemzı, 2006-ban még a háztartások mindössze 21%-ában volt jelen az internet, majd ez az érték hirtelen megugrott és 2007-ben 35%-ra emelkedett. A fejlıdés leginkább az internet-elıfizetési díjak csökkenésével magyarázható ben a számítógéppel felszerelt háztartások 71%-ában már internet-elıfizetés is volt. Elmondható, hogy ma Magyarországon a legtöbb helyen biztosított az internet-hozzáféréshez szükséges technikai hálózat, illetve egyéb szolgáltatás, emellett az internetelıfizetések viszonylag hozzáférhetı áron elérhetık a lakosság számára, de a társadalom egy részének szemléletváltozására van szükség az internet használatával és az internet hasznosságával kapcsolatban. Ha ez megtörténik, akkor az internethasználók száma és köre is biztosan növekedni fog. Internethasználat jellemzıi Magyarországon 2007 igen jelentıs év volt a magyar információs társadalom történetében, ugyanis az internethozzáférés és a -használat terén is kiemelkedı növekedési ütem volt jellemzı a korábbi évekhez képest. A lassú terjedés szakaszából valószínőleg átléptünk a dinamikus bıvülés idıszakába. Jelentısen növekedett az internethasználók aránya, a 14 éven felüli magyar lakosság 45%-a használta már rendszeresen az internetet 2007-ben, vagyis elmondható, hogy a népesség csaknem fele internetezik hazánkban. A kutatások során az a tapasztalat, hogy ma már kevés olyan ember van, aki ne hallott volna az internetrıl, ne tudná, hogy mi az, és ne lenne róla elképzelése, hogy milyen dolgokra használható. Lehet persze, hogy saját magának nincs felhasználói tapasztalata, de a környezetében élık (unokák, kollégák, barátok, szomszédok stb.), illetve a média, a reklámok, a filmek és a sorozatok mind szemléletformáló információkat közvetítenek a világhálóról. Ennek ellenére sokan még mindig azért nem interneteznek, mert azt gondolják, hogy nincs rá szükségük, vagy mert nem érdekli ıket az internet. Magyarországon az egyes társadalmi csoportok hozzáférési és -használati mutatóiban igen nagy különbségek láthatók, a társadalom jelentıs kettısséget mutat ezen a téren. Igen erıs digitális megosztottság jellemzı az internethozzáférés és -használat terén. Hangsúlyos megosztó tényezık a regionális elhelyezkedés; a háztartás mérete, jövedelme; a kor és az iskolai végzettség. Hipotézisek megfogalmazása Az 50 év felettiek internethasználati szokásaira hatással van az elıképzettségük mértéke és milyensége. Ezt a kijelentésem arra alapozom, miszerint ismert tény, hogy az internethasználathoz szükség van valamilyen típusú számítógépre, annak kezeléséhez pedig felhasználói ismeretekre. Az 50 éves és az afeletti korosztály általános- és középiskolai tanulmányai során, sıt még fıiskolai vagy egyetemi évei alatt sem találkozott számítógéppel, illetve nem volt részük informatikaoktatásban sem. (Persze kivételt képeznek ez alól a felsıoktatásban számítástechnikai területen tanulók, de számuk elenyészı a teljes korosztályhoz viszonyítva.) Az informatikai alapismeretek megszerzése valamilyen késıbbi tanfolyam vagy továbbképzés során történhet(tett) az 50 év felettiek körében, vagy otthoni, baráti, illetve munkahelyi segítés, betanítás hatására, illetve egy kis merészséggel autodidakta módon. 4

6 Akiknél a technikai forradalommal bekövetkezett változások következményeként a munkakörük nem követelte meg a számítógép-használatot, náluk igen kicsi arányban történt meg a számítógépes ismeretek elsajátítása. Ez esetben a személyes érdeklıdés lehet a fı ok, vagy a családi minta, ami elindíthatja a személyt az ismeretek megszerzése felé, azt követıen pedig az internethasználat mezsgyéjén. A technikai dolgoktól és konkrétan a számítógépek mőködtetésétıl való félelem jelentıs gát az 50 év felettiek internethasználatában. Az elızı hipotézis kapcsán kifejtett indokok itt is közrejátszanak, hisz az emberek általában félnek a számukra ismeretlen dolgoktól, és mivel az iskolában nem kapták meg az ismereteket e területrıl, így a félelmük fennáll. Sokaknak a munkahelyén sem volt példa, illetve az életük során a mindennapokban sem került elı a számítógép- és az internethasználat szükségessége, így a félelemérzet megmaradt. Az anyagi- és a családi háttér nagyban befolyásolja az 50 év felettiek internethasználatát. Az 50 év feletti korosztály egy része még az aktív korúak közé sorolható, de legnagyobb hányaduk a nyugdíjas korosztályba tartozik. Az aktívak közül, aki rendelkezik állással, szerencsés helyzetben van, hisz tudvalévı ennek a korosztálynak a bizonytalan munkaerıpiaci helyzete. A munkabérrel rendelkezıknek anyagi szempontból valószínőleg nem jelentene gondot a számítógép vásárlás, illetve az internet-elıfizetés, tehát ott más okai lehetnek annak, ha mégsem használják a világhálót. Az a réteg viszont, amelyik nem rendelkezik munkahellyel vagy egyéb juttatásokkal és még nem jogosult a nyugdíjra sem, anyagilag igen kiszolgáltatott helyzetben van, sokaknál a napi megélhetés is gondot jelent, nem hogy az olyan nagyobb kiadások, mint a számítógép-vásárlás vagy akár az internetezés díja. A nyugdíjas réteget tekintve, elég nagy különbségek vannak az ellátás összegét illetıen. Akik nagyobb nyugdíjból élnek, náluk adott (lenne) az anyagi fedezet az internethasználathoz, ha ennek ellenére mégsem élnek vele, ott szintén más okok keresendık a háttérben. A kisnyugdíjasok esetében szinte ugyanaz a helyzet, mint a munkabérrel vagy egyéb járulékkal nem rendelkezık esetében, azaz a nyugdíjuk összege épp hogy csak elég a mindennapi megélhetésre, nem fér bele a keretbe az internetezés költsége. Minél több személy él együtt egy háztartásban, (valószínőleg) annál nagyobb a család anyagi kerete, így ott könnyebben elérhetı a számítógép és az internetelıfizetés is. Amelyik családban több generáció él együtt, ott nagyobb valószínőséggel kerül a számítógéppel kapcsolatba az 50 év feletti családtag is, így nála sokkal valószínőbb az internethasználat kialakulása, hisz segíthet valamelyik családtag, akár az unoka is az ismeretek hiányának kiküszöbölésében, a nehézségek áthidalásában, illetve a félelmek leküzdésében. Az 50 év fölötti lakosságból a vidéki városokban és a falvakban élık kevesebben használják az Internetet, mint a fıvárosban, illetve a nagyobb városokban élık. Hazánkban szinte mindenre igaz a fıvárosközpontúság, illetve érezhetı a megyeszékhelyek és nagyobb városok elınye is számos területen, a vidéki kisvárosokkal és fıleg a falvakkal szemben. A közmővesítésnek köszönhetıen ma már a településeken (szinte) mindenhol biztosított a vezetékes áram használata, azaz a számítógép mőködtetéséhez adottak a feltételek. A telefonhálózatok és egyéb szolgáltatók kiépítettsége jónak mondható, az internetszolgáltatások széles skálája elérhetı, így az internet-hozzáférés a települések mindegyikén megoldott valamilyen módon. A Teleházak, az emagyarország pontok, vagy a nyilvános könyvtárak internetszolgáltatása mind azt a célt szolgálják, hogy az internethasználat bárki részére elérhetıvé váljon ingyenesen, vagy kedvezı feltételek mellett. Mindezek ellenére a vidéki lakosság sok szempontból alul marad a fejlıdésben, lemarad a felzárkózásban. 5

7 Tartalomelemzés Regionális elhelyezkedés és a településtípus szerepe Az elmúlt 2-3 évben az internethasználat terén bekövetkezett fejlıdés nem feltétlenül jár együtt a digitális megosztottságok csökkenésével. A növekedés a rosszabb helyzető társadalmi csoportok esetében is jelentkezik valamelyest, de a jobb pozícióban lévıket is érinti, ezért igaz, hogy az arányszámok nıttek, de a csoportok közti különbségek ennek ellenére nem csökkentek. A budapesti háztartások 47%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel 2007-ben, egyéb városokban 35% jellemzı, míg a községekben ez az arány mindössze 27% volt. A régiók szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy Közép-Magyarországon a legjobb a helyzet (45%), valószínőleg a budapesti háztartások miatt. Dunántúlon is viszonylag jók az értékek, hisz 30% felett van az internet-hozzáférés aránya, mint ahogy az Észak-Magyarországi és a Dél-Alföldi régiókban is. A legalacsonyabb érték, 24% az Észak-Alföldi régióban jellemzı. Internethasználók aránya településtípusonként (%) * Ahogy az ábrán is látszik, 2007-ben az internethasználók aránya minden településtípus lakóinak körében látványosan növekedett, de a települési lejtı még mindig érezteti a hatását. Budapest, a városok és a községek közötti különbség megmaradt ben a budapesti lakosság 59%-a volt internethasználó, a városlakóknak csaknem fele internetezett (47%), míg a községekben ez csak a lakosság 34%-ára igaz. A háztartás mérete, illetve a származás befolyásoló hatása A többfıs háztartásokban nagyobb a számítógépek elterjedtségének mértéke, a 3 vagy több fıs családok esetében legalább 70%-os a számítógéppel való ellátottság, míg az egyfıs háztartások (fıleg egyedülálló idısek) esetében ez csak 20%. Az internetkapcsolat is jóval gyakoribb a többfıs háztartásokban. 3 vagy több fıs családokban 50% felett van az internet-hozzáférés aránya, az egyfıs háztartások esetén ez mindössze 15%. Internet-hozzáférés a háztartások mérete szerint (%) * A származás szerepe a számítógép- és az internethasználat esetében is meghatározó jelentıségő. A 2007-es adatok szerint a roma származásúak csupán 37%-a használta az internetet, a nem roma származásúak körében ez az érték 46% volt. Optimizmusra adhat okot az a tény, hogy nem növekedett a származás szerinti megosztottság. * Megtalálható a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményében 6

8 A jövedelem szerepe A jövedelmi egyenlıtlenségek meghatározóak a számítógép-használat esetében, az anyagi helyzetet vizsgálva az látszik, hogy a kedvezıbb helyzetben lévık jóval nagyobb arányban használnak számítógépet, mint az anyagi gondokkal küszködık. Az internet-elıfizetési díjak folyamatos csökkenése ellenére, a magas költségekre való hivatkozás mint ok, még mindig fontos tényezı ben a számítógéppel rendelkezı családok 44%-a válaszolt úgy, hogy azért (is) nincs internet-elıfizetésük otthon, mert az túl drága, további 34%-uk pedig az eszközök árát (is) sokallta. Fontos szempont (36%) volt az is, hogy van máshol internet-hozzáférése, illetve, hogy egyszerően nem akarnak otthon internetet (27%). Miért nincs otthoni internet hozzáférése? (%) * Túl drága az elıfizetés Túl drágák az eszközök Van máshol hozzáférésünk Nem akarnak elıfizetést A nem, mint befolyásoló tényezı A lakosság 14 év feletti korosztályából 52% használt számítógépet hazánkban 2007-ben. A nemek közötti megoszlásból az látszik, hogy a férfiak aránya nagyobb (55%), mint a nıké (49%). Számítógép-használók aránya nem szerint (%) * A 14 év felettiek 45%-a használta az internetet Magyarországon 2007-ben. A férfiak és a nık között egyaránt nıtt az internethasználók aránya az elızı évekhez képest, de a két nem között a különbségek érdemben nem változtak. A férfiak csoportjában nagyobb arányban (48%) találunk internetezıket mint a nık körében (42%). Ha viszont csak az internetezık csoportját vizsgáljuk, akkor 50-50% a nık és a férfiak aránya. Az internethasználat alapján megmutatkozó nemi egyenlıtlenségek jórészt a kor szerinti egyenlıtlenségeknek köszönhetık. Annak ellenére tehát, hogy a társadalom egészét tekintve a nık körében kisebb az internetezık aránya, a magyar internetes társadalom nemileg mégiscsak kiegyenlített, hisz pusztán a használat tényében nincs nemi megosztottság. Internethasználók aránya nem szerint (%) * * Megtalálható a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményében 7

9 A kor szerepe A számítógép-használat terén a kor mentén tapasztalható digitális megosztottság érdemben nem csökkent 2006 és 2007 között. A kor szerinti megosztottság szembetőnı. A számítógépet használók átlagéletkora 34 év, a nem használóké 57, azaz a számítógép-használatban megmutatkozó generációs különbség több mint húsz év. A legfiatalabb korcsoportba tartozók szinte teljes egészében digitálisan szocializáltak, ez valószínőleg az iskolai informatikaoktatással magyarázható. A harmincon felüliek körében dinamikusan nı a számítógépet használók aránya, viszont a negyvenesek, és a hatvan éven felüliek között sokkal kisebb a növekedés dinamikája. Az ötvenes korosztály estében viszont jelentıs, 6%-os emelkedés volt megfigyelhetı egy év alatt. Számítógép-használók aránya kor szerint (%) * 8 Az életkor az egyik legerısebb megosztó tényezı az internethasználat terén is. A bıvülés 2006 és 2007 között átlagosan 9 % volt. A tizen- és huszonévesek 94-76%-a használta a világhálót 2007-ben, a harmincasok is meglódultak, így már a többségre (63%) igaz az internethasználat. A negyven felettiek esetében bár jelentıs a fejlıdés (7%), de a többségük még mindig nem internetezik, ugyanis 45%-uk volt internethasználó 2007-ben. Az 50-es korosztály esetén 8%-os emelkedés volt megfigyelhetı, ami elég jelentıs, de még így is 30% alatt marad az internetezık aránya. A 60 év felettiek esetében csak 3% volt az emelkedés egy év alatt, viszont ez abból a szempontból jelentıs érték, hogy ezzel az intenetezık aránya közel megduplázódott ebben a korcsoportban (7%). Internethasználók aránya kor szerint (%) * 4 A gazdasági aktivitás szerepe A számítógép- és internethasználatban a tanulók járnak élen, ıket követik az aktívak, majd az inaktívak, legvégül pedig a nyugdíjasok, akikhez az 50 év feletti korosztály legnagyobb része tartozik. A tanulók 95%-a használta az internetet 2007-ben, az alkalmazottak közül 56%-uk volt internethasználó. A leglátványosabb növekedés az inaktívak csoportjára volt jellemzı, 2007-ben már 39%-uk használta az internetet, de a nyugdíjasoknál még mindig mindössze 8% az arány. * Megtalálható a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményében 8

10 Az iskolai végzettség jelentısége Fontos tényezı az iskolai végzettség, jellemzıen a közép- és felsıfokú végzettségőek körében igen nagy a számítógép-használók aránya (71 86%), a szakmunkások, illetve a legfeljebb általános iskolát végzıknek viszont csak harmada (34 36%) használó. Elmondható, hogy a számítógép-használók aránya minden iskolázottsági csoportban növekszik és dinamikus bıvülés jellemzı a legfeljebb általános iskolát végzettek esetében. Az iskolai végzettség szerinti digitális megosztottság tehát némiképp gyengült. Számítógép-használók iskolai végzettség szerint (%) * Az iskolai végzettség és az internethasználat kapcsolata hasonlóan alakul, mint a számítógéphasználat esetében tapasztalható. Elmondható, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínőbb, hogy használ internetet ben a felsıfokú és a középfokú végzettségőek többsége (81-62%) használta az internetet. Látható, hogy ezen két csoport között is több mint 20 százalékpontos a különbség, de a drámai csökkenés az érettségivel rendelkezık és nem rendelkezık között jelentkezik: a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık mindössze 27%-a használta a világhálót 2007-ben, az ennél alacsonyabb végzettségőek körében pedig 31% az arány. Az átlagnál valamivel nagyobb a növekedés (10%) a szakmunkás végzettségőek körében, de lemaradásuk még mindig igen jelentıs. Internethasználók iskolai végzettség szerint (%) * A digitális írástudás szerepe A digitális írástudás a számítógép és az internet használatához szükséges tudást jelenti, illetve az információk befogadásának, rendezésének, kritikai értékelésének a képességét. A digitális írástudás szintjérıl árulkodik, hogy milyen arányban használják az egyes eszközöket bizonyos társadalmi csoportok, illetve fontos kérdés az is, hogy a felhasználók körén belül hogy alakul a digitális írástudás szintje. A digitális írástudás vizsgálatakor több módszert alkalmazhatunk: az egyik, amikor a felhasználók számítógép- és internethasználati tudását önértékelés alapján vizsgáljuk, azaz megkérdezzük ıket, hogy saját megítélésük szerint mennyire bánnak magabiztosan a számítógépes eszközökkel. * Megtalálható a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményében 9

11 Vizsgálható a digitális írástudás milyensége aszerint is, hogy mely csoportok vettek részt formális oktatásban, azaz kik jártak számítástechnikai tanfolyamokra, illetve képzésekre. A harmadik módszer pedig, amikor a számítógépes tevékenységekre vonatkozó kérdések alapján vonunk le következtetéseket a digitális írástudás szintjére vonatkozóan. A digitális írástudás mérésének talán legkézenfekvıbb módja, ha a felhasználókat kérjük meg saját tudásuk értékelésére, bár ez szubjektív értékelés. A legtöbben úgy gondolták, hogy internethasználati tudásuk jónak tekinthetı (47%) vagy kiváló (12%). Majdnem minden tizedik válaszadó gyengének (11%) jellemezte tudását, a fennmaradó 30%-uk pedig a nem rossz kategóriát választotta. Ha sorra vesszük a fontosabb társadalmi és demográfiai mutatókat, a legnagyobb eltéréseket az életkor változásával figyelhetjük meg. A kor elırehaladtával ugyanis, fıleg a 30 évnél idısebbek esetében, folyamatosan csökken a saját tudását jónak vagy kiválónak ítélı felhasználók aránya. Ez igaz a számítógép és az internet használatára vonatkozóan is. Magabiztos felhasználók aránya a kor alapján (%) * A fenti ábra az életkor változásával mutatja meg az önmagukat jó vagy kiváló számítógépilletve internet-felhasználói tudással jellemzı felhasználók arányát. A magabiztosnak nevezett számítógép-használók aránya 57%, míg az internetezık csoportjának 59%-a állította magáról, hogy jól vagy kiválóan elboldogul az internetes alkalmazásokkal. A 30 év alatti felhasználók több mint kétharmadának nem okoz nehézséget a digitális technológiák használata, a 30 év feletti felhasználók esetében viszont már csak 43 55%-a tekinthetı magabiztosnak. Ezek az adatok is megerısítik, hogy a digitális eszközökkel felnövı generáció számára természetesek az új infokommunikációs eszközök, az idısebb generációknak viszont jelentıs kihívásokat jelent a számítógép és az internet használata. A fiatalok magabiztossága annak is köszönhetı, hogy manapság a számítástechnikai ismeretek oktatása az általános- és a középiskolákban már természetes. Nem meglepı tehát, hogy a éves korosztályba tartozók olyan nagy arányban érzik magukénak a digitális világot. A teljes népesség körében az informatikai képzésen részt vettek aránya alig több mint 34%, és az életkor elırehaladtával egyre kisebb arányban rendelkeznek az emberek ilyen tapasztalattal. A év közötti korosztály 90%-a vett részt már valamilyen informatikai oktatásban, a éveseknél ez az arány 68%, a évesek körében 40%, a éves korosztály esetében pedig 27%. * Megtalálható a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményében 10

12 Az évesek közül 21% a számítógépes képzésben részt vettek aránya, a korosztályba tartózók egy része még aktív dolgozó, leginkább a munkahelyi számítógép-használat indokolhatta náluk a képzést. A 60 éven felüliek közül viszont már mindössze csak 6%-uk vett részt ilyen képzésen, annak ellenére, hogy ma már több, a nagyszülık generációját megcélzó képzési program is van hazánkban (Nagyi-net). A legidısebb korcsoport mellett a 40 és 60 év közöttiek 21 27%-os képzettségi aránya is figyelmet igényel, ugyanis pont ennek a korcsoportnak lenne leginkább szüksége a számítástechnikai képzésre, hisz körükben a legalacsonyabb a digitálisan írástudók aránya. Az eredmények összegzése Az internethasználatban bekövetkezett fejlıdés aránya és annak hatása Ahogy már említettem, 2007-ben Magyarországon a 14 év felettiek 45%-a használta az internetet, ez 9%-os növekedés volt 2006-hoz képest, mely váratlanul magas az elızı évek átlagához képest (addig 4% körül volt). A növekedés a társadalom minden vizsgált szegmensét közel egyformán érintette. Az egyenletes növekedésbıl adódóan viszont a digitális egyenlıtlenségek nem csökkentek. Igaz, hogy nagy a fejlıdés a hátrányosabb helyzető csoportoknál, de a kedvezı helyzetben lévık esetében is növekedés jellemzı. Így tehát, annak ellenére, hogy össztársadalmi szinten komoly bıvülés érzékelhetı, a digitális egyenlıtlenségek terén jelentısebb elmozdulás nem tapasztalható, és továbbra is komoly megosztottságok figyelhetık meg. A cél ennek pozitív irányú alakítása lenne, azaz, hogy mind többen használják az internetet a hátrányosabb helyzető lakosság körében is, a háttérbe szorult régiókban, illetve a régebbi generációk korosztályában is. Törekedni kell a számítógép-kezelıi, illetve internethasználói tanfolyamok biztosítására, hiszen az alapfokú informatikai ismeret az egyik legsarkalatosabb pontja az internethasználatnak, illetve ezáltal a fennálló félelmek is eloszlathatók. Emellett fontos az ár kérdése, ez a mai válságos idıszakban még inkább odafigyelést kíván. Az internet szolgáltatások díját szinten kell tartani, vagy ha mód van rá csökkenteni, hogy a kisebb jövedelemmel rendelkezık számára is elérhetı legyen. A régiók, illetve a településtípusokban érzékelhetı különbségek csökkentése érdekében népszerősítı kampányokat kell szervezni az elmaradott területeken, hogy az ott élık is fel tudjanak zárkózni internethasználat tekintetében. A tárgykörben nagy jelentıségő az Informatikai Érdekegyeztetı Fórum tevékenysége, kezdeményezésükre indult el 2008 októberében az 50 feletti korosztály számára létrehozott portál, melynek nyitóképernyıje látható a képen. Érthetıen megfogalmazott oktatási anyagokkal látják el az idısebbeket, illetve lehetıséget biztosítanak a bemutatkozásra, a hobbikhoz társak keresésére, vagy hírek olvasására stb. Azért készítették az oldalt, hogy segítsék az informatikai és digitális eszközök használatában azokat, akik bizonytalanul mozognak a világhálón. Az Inforum 2003 óta rendezi meg minden májusban az Unoka-Nagyszülı Informatikai Versenyt, mely szintén a generációs különbségek ledolgozását célozza májusában rendezték meg az 50 feletti internetezık elsı házibuliját, és ık irányítják az e-befogadás mozgalmat is, mely azt célozza, hogy a már internethasználók segítsék, bátorítsák, képezzék azokat, akikhez még nem jutott el a digitális írástudás. 11

13 Az Internet és annak használata által lehetıséget kap(hat)nak az 50 év felettiek is arra, hogy még inkább érezhessék fontosságukat és társadalmi hasznosságukat. Az Internet nyújtotta lehetıségek nagymértékben csökkenthetik az 50 év feletti korosztály társadalmi hátrányát, illetve elısegíti boldogulásukat, saját képességeiknek és állapotuknak megfelelıen van lehetıségük a fejlıdésre, látókörük bıvítésére, illetve a lehetıségeik minél szélesebb körben való kihasználására. Aki kihagyja az Internet nyújtotta információkat és lehetıségeket, bezár maga elıtt egy óriási jelentıségő kaput, ezzel megfosztja magát a fejlıdéstıl, a naprakész információktól, a kapcsolatteremtés gyors, sokrétő és szinte az egész világot lefedı lehetıségétıl, ezáltal pedig igen jelentıs hátrányba kerül. Elmondhatjuk, hogy aki kimarad, az lemarad, ez pedig olyan hátrányt jelent az adott egyénnek, ami szinte leküzdhetetlen. Bízom benne, hogy az internet jelentıségét mind többen és többen felismerik az idısebb korosztályban élık közül is, és a használattól sem riadnak vissza, ezáltal pedig a való élet mellett a digitális világ mindennapjaiba is bekapcsolódnak. Ennek reményében az alábbi gondolattal zárom soraimat: Tudásunk sziget az ismeretlen óceánjában, és minél nagyobbra nı ez a sziget, annál hosszabb parton érintkezik az ismeretlennel. (Victor Frederick Weisskopf) Felhasznált irodalom - Az 50 feletti korosztály számára létrehozott internetes portál - Informatikai Érdekegyeztetı Fórum (INFORUM) honlapja - Az információs társadalmi befogadás magyar weboldala (e-befogadás = e-inclusion) - Internethasználati szokások, 2008 (TÁRKI vizsgálat) - World Internet Project (WIP) - A digitális jövı térképe : a magyar társadalom és az Internet (Jelentés a World Internet Project évi Magyarországi kutatásának eredményeirıl) - Idézetek - 12

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék?

Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? A digitális írástudás aktuális jellemzői A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012 alapján 2012. november 15. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ május Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jún. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ június Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés Változás az elızı Változás az elızı 27. hónaphoz képest

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság 2005. évi beszámolója HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA Utcai szociális munka Az utcai szociális munkás szolgálat

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ febr. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. febr. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

Az internet használat indikátorai: csökkenti vagy növeli az egyenlıtlenségeket az internet magyar vidéken?

Az internet használat indikátorai: csökkenti vagy növeli az egyenlıtlenségeket az internet magyar vidéken? Az internet használat indikátorai: csökkenti vagy növeli az egyenlıtlenségeket az internet magyar vidéken? Szerzı(k): Csótó Mihály, BME-UNESCO, Információs Társadalom és Trendkutató Központ (BME-ITTK),

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail: szociograf@szociograf.hu

7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail: szociograf@szociograf.hu GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYKULTÚRA KÖZPONT A PATIKAPIACI SZABÁLYOZÁS A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE TÜKRÉBEN 2010. 7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail:

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jan.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jan. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI nevezés 2008. jan. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET

ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. ÁLIS A DIGITÁLIS JÖVÔ TÉRKÉPE OM ÉS AZ INTERNET A MAGYAR TÁRSADALOM ÉS AZ INTERNET JELENTÉS A WORLD INTERNET PROJECT 2007. ÉVI MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. nov. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár

Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT

A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT A MAGYARORSZÁGI TÁVOKTATÁSI TAPASZTALATOK FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ KÉRDİÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BME IDEGENNYELVI KÖZPONT 1. Bevezetés A LLP-LdV-TOI-28-HU-7 projekt keretében képzési szükségletelemzı felmérést végeztünk.

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ augusztus Fıben %-ban Fıben %-ban

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ augusztus Fıben %-ban Fıben %-ban DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Megnevezés 2007. augusztus Változás az elızı Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

SZKC207_08. Csak lógok a neten... SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Kiskegyed Otthona. A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos szeptemberében végzett kutatása alapján

Kiskegyed Otthona. A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos szeptemberében végzett kutatása alapján Kiskegyed Otthona A Kiskegyed Otthona magazin fogadtatásának vizsgálata Készült a Szonda Ipsos 2007. szeptemberében végzett kutatása alapján A kutatás háttere A Szonda Ipsos piackutató cég 2007. szeptemberében

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

MKIK GVI. 2007. március

MKIK GVI. 2007. március MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre

Részletesebben

- átfogó cél: munkaerı-piaci aktivitás növelése a humán erıforrás minıségének, foglalkoztathatóságának javításán keresztül

- átfogó cél: munkaerı-piaci aktivitás növelése a humán erıforrás minıségének, foglalkoztathatóságának javításán keresztül TÁMOP Társadalmi Megújulás Operatív Program - a munkaerıpiac kínálati oldalára irányuló intézkedések, az emberi erıforrások fejlesztése - átfogó cél: munkaerı-piaci aktivitás növelése a humán erıforrás

Részletesebben

INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN

INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN INTERNETES ATTITUD VIZSGÁLATA MUSZAKI SZAKOKTATÓ- HALLGATÓK KÖRÉBEN VIG Zoltán Muszaki Pedagógia Tanszék Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest, Egry J. u. 1. 409-es szoba Telefon:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1. melléklet a Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 16/2013.(.01.) önkormányzati rendelethez KÁL NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítette: Molnár Józsefné

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai 9. Vig Zoltán Tantárgyi honlapok alkalmazása Az internettel támogatott oktatásnak léteznek és terjednek az egész képzést felölelı, integráló megoldásai, de sok esetben ilyen rendszer megvalósítására nincs

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.

FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20. FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.

Részletesebben

Broadband Barométer - Magyarország

Broadband Barométer - Magyarország Tom Schwieters VP & Regional Director, Central Region IDC CEMA Broadband Barométer - Magyarország Sajtótájékoztató, 2007. február 7. www.idc.com A szélessávú Internet jellemzıi A gyors, megfizethetı és

Részletesebben

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16.

Számítástechnika nyugdíjasoknak. 2011. Február 16. Számítástechnika nyugdíjasoknak 2011. Február 16. A mai előadás témája Az internet Az Internet a hálózatok hálózata, avagy egy mindent és mindenkit összekötı világmérető informatikai szuper sztráda. Szerepe

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere

Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere Bódi Gábor Infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár Informatikai és távközlési albizottság Budapest, 2009. március

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS DECEMBER ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS DECEMBER ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 6. sz. napirendi pont Tájékoztató a közszolgálatban dolgozók foglalkoztatási helyzetérıl a dél-dunántúli régióban Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19.

A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19. A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA Vörös Csilla 2014. március 19. Copyright 2013 The Nielsen Company. Confidential and proprietary. VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK CSATORNA VÉTELI MÓD INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ ÉS HASZNÁLATA

Részletesebben