Mutató. Typotex Kiadó. Hraskó Péter

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mutató. Typotex Kiadó. Hraskó Péter"

Átírás

1 Mutató aberráció 388 abszolút derivált 190 kapcsolata a kovariáns deriválttal 191 kommutátora 211 abszolút idő 34 affin paraméter 199, 335 alfa-bomlás 113, 274 atlasz 163 ábrázolás 128, 130 általános relativitáselmélet 279 általánosan invariáns egyenlet 299 általánosan kovariáns egyenlet 297, 414 áramsűrűség 89, 256 árapályerő 153, 239, 255 átlaggörbület 397 bázis ld. koordinátabázis bázismező 265 holonóm és anholonóm 266 bázisvektor 57 Bell, J. S. 73 belső geometria 159, 398 Bertrand-Königs tétel 141, 322 Bianchi-azonosság 216 kétszer kontrahált 218, 276, 283, 284, 413 Birkhoff-tétel 351, 379 Bolyai geometria 315, 402 Boyer-Lindquist (BL) koordináták 352 buszt (boost) 43, 243 Cavendish-kísérlet 294 célparaméter 319 centrálszimmetrikus statikus téridő ld. téridő centrifugális erő 156, 251 Christoffel-szimbólum 181, 185 Compton-effektus 115 Coriolis-erő 238, 246 csillag nyugalmi energiája 294, 314, 353 impulzusnyomatéka 353 csoport 28 d Alembert-operátor 100, 225, 257, 424 de Broglie formula 113 delta-függvény 90, 123, 124, 413 deviációs egyenlet 240, 241, 254, 381 deviációs vektor 240 dimenzió (fizikai) 213 dipólnyomaték (elektromos és mágneses) 94, 126 dipólsugárzás

2 428 Mutató Doppler-effektus 63, 115, 260, 409 duális bázis 231 egyidejűség 20, 72, 75 egységrendszer 419 egységtenzor 81 eikonál 101, 258 Einstein, A. 13, 148, 149, 389, 394, 409, 414 Einstein-egyenlet 149, 248, 279, 287, 299, 333 általános kovarianciája 414 integrálhatósági feltétele 277, 300 homogén 310, 368, 372 linearizált 367, 371, 372 Einstein-tenzor 218, 276, 289 ekvivalencia-elv 154, 156, 157, 172, 235, 256, 318 globális 409, 410 gyenge és einsteini 397 elektromágneses hullámok 367 polarizációjuk 374 elektromos polarizáció 392 energia-impulzus pszeudotenzor 288, 376 kanonikus 288 Landau-Lifsic féle 290 energia-impulzus tenzor 119, 284, 290 divergenciamentessége 118, 125, 277, 284, 287, 301 elektromágneses mezőé 124, 286 ideális folyadéké 121 newtoni határeset 122 tömegponté 123, 286 szimmetriája 125 energiamegmaradás 109, 112, 117 gravitációs vöröseltolódásban 262 energiasűrűség 117, 126 Eötvös paraméter 147 Eötvös-inga 146 ergoszféra 363 erő 104, 150 erőmentes mozgás 157 esemény 19, 42 eseményhorizont 347, 362 eseménypárok osztályozása 55 Euler-Lagrange egyenlet 280 érintőtér 161, 167, 171, 347 éter 385 fázisfelület 102 fehér és fekete lyuk 348 felületelem 207 invariáns és tenzoriális 229 fény terjedése 103 fényelhajlás 321, 417, 418 fénykúp 54, 102, 172, 344 fénysebesség 18, 156 mint határsebesség 39, 40, 61, 70, 106, 394 fénysugár 103, 258, 319 polarizációs vektora 259 féreglyuk 346 Fermat-elv 401 Fermi-koordináták 236, 326, 381 Fermi-Walker (FW) elterjesztés ld. forgásmentes elterjesztés egyenlete konnexiós koefficiens 244, 332, 360

3 Mutató 429 koordináták 242, 245 transzport 243 feszültségtenzor 121, 124, 125 forgásmentes elterjesztés egyenlete 245, 331, 359 forgásmentesség 146, 152, 239, 242, 246 forgó csillag 352 fotoeffektus 115 foton 103, 260, 374 energiája Foucault-inga 153 forgási sebessége 401 fundamentális kvadratikus forma 162 Galilei, G. 13, 16, 155 Galilei-transzformáció 17, 18, 20, 34, 40 Gauss, K. F. 398 Gauss-görbület 106, 198, 213, 214, 315 Gauss-tétel 93, 120, 126, 233, 292 geodetikus egyenlet 199, 200, 249, 419 Schwarzschild metrikában 317 geodetikus felület 218, 315 geodetikus hipotézis 149, 235, 300 geodetikus mozgásintegrál 203, 319, 323, 416 geodetikus precesszió 326, 356 geodetikus teljesség 349 geodetikusok deviációja 153 osztályozása 200 teljessége 337 geometriai optika 101, 103, 257, 319 giroszkóp 152, 239, 242, 358 gömbfelület metrikája polárkoordinátákban 163 Riemann-koordinátákban 220 xy-koordinátákban 163 görgetett felület 167 gravitációs állandó 140 gravitációs energia 293 sík téridőé 296 gravitációs erő 16, 156 gravitációs hatás ld. Hilbert-hatás gravitációs hullám 367, 372 energiaáram-sűrűsége 375, 377 észlelése 380 polarizációja 374 gravitációs potenciál 247, 248, 273, 281 gravitációs sugár 251, 312 gravitációs sugárzás kvadrupól 377 visszahatása 301, 303, 380, 422 graviton 373 Grossmann, M. 410 gyorsulás (hármas) 87 konstans 38, 247 transzformációja 38, 104 gyorsuló vonatkoztatási rendszer 15, 16, 157 gyökbetű ld. Schouten-konvenció Hadamard, J. 391

4 430 Mutató hármasvektor 61 hatáselv 280 gravitációé ld. Hilbert-hatás ponttöltésé 106 szabad tömegponté 200 Hawking felszín tétele 365 helicitás 373, 374 Hilbert, D. 412 Hilbert-hatás 282 hiperbolikus forgatás 44 hiperbolikus mozgás 39 hiperfelület 346, 362 hipersík 60 horizont ld. eseményhorizont Hubble-konstans 408 hullámoperátor ld. d Alembert operátor hullámvektor 101, 102, 258 hullámzóna 377 idődilatáció 63, 65 ikerparadoxon 37, 66 impulzusmomentum 292, 318, 354 sűrűsége 125, 292 impulzus ld. négyesimpulzus impulzussűrűség 118, 126 indexkonvenció 423 inerciaerő ld. tehetetlenségi erő inerciarendszer 15, 20 globális 16, 151 lokális 152, 155, 172, 235 infinitezimális paralelogramma 183, 267 iteráció 301 ívelemnégyzet Kerr 352 Kruskal-Szekeres 339, 343 newtoni közelítésben 251 osztályozása 251 Schwarzschild 312 izotróp koordináták 308, 314, 353 Jacobi-determináns 82, 222 Jacobi-mátrix 82 kauzalitási paradoxon 69 Kepler-pályák 140, 154 stabilitása 322 keringési frekvencia 255, 317, 318, 325, 326, 357 Kerr megoldás 352 kettős pulzár ld. pulzár kifutó hullámú határfeltétel 293, 380 Killing egyenlet 191, 204 Killing vektor 192, 204, 416 kompozíciós tulajdonság 79, 127, 223 kongruencia 191 konnexiós koefficiens 178 forgó rendszerben 238 gömbfelületen 196 képlete ld. Christoffel-szimbólum Schwarzschild megoldásra 313 sík téridöben polárkoordinátákban 249 spinoroké 270 szimmetriája 181, 182, 236 tetrádkomponensekben 267 transzformációja 178 TT-metrikában 373

5 Mutató 431 kontinuitási egyenlet 89, 117, 118, 277, 330 kontrakció 83 koordináta transzformáció 164, 178, 182 infinitezimális lokális 192, 301, 369 ortogonális 42 pszeudoortogonális 43 koordinátabázis (lokális) 160, 167, 171, 330 kovariáns deriváltja 188 parallel transzportja 178 transzformációs törvénye 179 koordinátafeltétel 302 koordinátaidő 61, 66, 172, 236, 242, 317, 325 forgó vonatkoztatási rendszerben 67, 75, 175 koordinátarendszer 15, 16 ferdeszögű egyenesvonalú 270 harmonikus 302, 371 kitüntetett 269, 297, 327, 386 lokálisan descartesi 169 lokálisan Minkowski 170 ortogonális 52 pszeudoortogonális 57 regularitása 336 szinkron 380 vonatkoztatási rendszerhez rögzített 15, 172, 238, 247, 253, 326 koordináta-szingularitás 163, 333 kovariáns derivált 188 kommutátora 210 koordinátabázisé 188 metrikus tenzoré 189 spinoroké 271 sűrűségeké 224 kovariáns differenciál 187 kovariáns divergencia 225, 287 kozmológiai állandó 276 kölcsönhatás (lokális és nemlokális) 108 kötési energia 111 közelhatás 142 Kronecker-szimbólum 57 Kruskal-Szekeres koordináták 340, 349 Kruskal-Szekeres téridő 340 szektorai 343 kvadratikus formák tehetetlenségi tétele 169 kvadrupól nyomaték 379 kvantumelmélet 113, 115, 128, 134 kvazár 321 Lagrange-egyenlet ld. Euler-Lagrange egyenlet Lagrange-függvény effektív 302 tömegponté gravitációs potenciálban 253 ponttöltésé 106 szabad tömegponté 109, 141, 202 Lagrange-sűrűség 280 elektromágneses mezőé 285 tömegponté 287, 419 laposlények 152, 159 Leibniz-szabály 189 Lenard, Ph. (Lénárd Fülöp) 418

6 432 Mutató Levi-Civita szimbólum 81 tenzor 81, 96, 98, 227, 229, 256 Lie-szorzat 267 logikai ellentmondás 41 lokális koordinátabázis ld. koordinátabázis Lorentz, H. A. 390, 412 gravitáció elmélete 143, 397 Lorentz-erő 105, 110, 126 Lorentz-feltétel elektrodinamikában 100, 257, 258, 374 linearizált Einstein-egyenletben 369, 371 Lorentz-invariancia 95 nyilvánvaló 98, 241, 256 Lorentz-kontrakció 71, 88, 118, 119 forgásnál 74, 175 Lorentz-transzformáció 35, 39, 83, 390 aktív és passzív 50 infinitezimális 51, 132, 268 mátrix 129 fontosabb típusai 396 Maxwell, J. C. 386 Maxwell-egyenletek 95, 143, 287 általánosan kovariáns 256 integrálhatósági feltétele 99, 256 nyilvánvalóan Lorentz-invariáns 96 Merkur-anomália ld. perihélium vándorlás mértékfeltétel 100 mértéktranszformáció 100, 393 metrikus tenzor 162, 167 descartesi 162, 169 determináns differenciálja 224 előjele 225 transzformációja 222 kovariáns deriváltja 189 Minkowski-féle 83 nemelfajult 168 newtoni közelítésben 250 sík téridőé gömbi koordinátákban 249 Michelson-féle interferométer 388 Michelson-Morley kísérlet 153, 386 Minkowski szimbólum 56, 170 Minkowski, H. 42 Minkowski-koordináták 42, 170 Mossotti, O. 143 mozgásprobléma 150, 300 Mössbauer-effektus 263 napdagály 253 Naprendszer 16, 330 négyesáramsűrűség 89, 256 négyesdivergencia 89, 100 négyeserő 104, 123 négyesgyorsulás 87, 104, 203 négyesimpulzus 112, 120, 205 négyessebesség 85 négyestávolság-négyzet 46, 52, 129, 170 négyesvektor 56, 84, 168, 392 előállítása spinorokkal 136 osztályozása a normanégyzet alapján 57, 172

7 Mutató 433 Newton gravitáció elmélete 16, 139, 141, 252, 273, 300, 305, 312 Newton-egyenlet 15, 104, 287 általános relativitáselméletben 150 speciális relativitáselméletben 104 Noether-tételek 108, 202, 413 nyilvánvaló kovariancia 241 nyugalmi energia 110, 111, 149, 278, 301, 314, 353 nyugalmi hossz 71, 172 operatív meghatározás 61, 161 órák 19, 21, 42 szinkronizálása 21, 36, 175 összegzési konvenció 57, 61 paralelogramma, infinitezimális 183, 206 parallel transzport 177, 183, 184, 423 kapcsolata a skalárszorzattal 185 véges távolságra 186 párhuzamos elterjesztés egyenlete 193 Kerr metrikában 357 Schwarzschild metrikában 328 polarizációs vektoré 259 vektoré szélességi körön 195, 401 párhuzamos eltolás ld. parallel transzport Pauli-mátrix 129, 136 kétindexes alak 133 Penrose gondolatkísérlete 363 perihélium vándorlás 139, 142, 144, 303, 322, 325, 411 pillanatnyi nyugalmi rendszer 38, 88, 174 Planck-állandó 113, 115 Poisson-egyenlet 393 polarizációs sűrűség (elektromos és mágneses) 392 ponttöltés 105, 110, 124 ponttranszformáció 50 Poynting-vektor 124 próbatest 150 pszeudomennyiségek 227 pszeudoortonormalitás 57 pszeudoriemann-sokaság 170 pulzár 380, 421 rapiditás ld. sebességparaméter relativitás elve 18, 154 Ricci-skalár 213, 281, 276 Ricci-tenzor 213, 276, 278 Riemann, B. 398 habilitációs előadása 404 Riemann-geometria 159 Riemann-koordináták 219 Riemann-sokaság 169 Riemann-tenzor 207, 209 független komponenseinek száma 213 newtoni közelítésben 251 Schwarzschild-megoldásra 313 szimmetriái 212

8 434 Mutató teljesen kovariáns alak 209 TT-metrikában 373 Rindler-metrika 247, 333 sajátidő 60, 171, 236, 242, 317, 318, 325, 424 Schouten-konvenció 423 Schwarzschild idő 307, 344, 342 Schwarzschild koordináták 307, 349 Schwarzschild, K. 416 Schwarzschild-megoldás 149, 312, 333, 334 izotróp koordinátákban 314 külső 313, 344 Schwarzschild-sugár ld. gravitációs sugár Schwarzschild-szektor 344 Schwarzschild-szingularitás 312, 335 sebességösszeadás képlete 24 Galilei-féle 17, 34, 40 relativisztikus 35, 39 sebességparaméter 43, 44 skalárszorzat 56, 168, 185 Soldner von, J. G. 417 speciális relativitáselmélet 18 alapinvariánsa 36, 44 posztulátumai 39 spinorábrázolás 133 spinorkonnexiós koefficiens 270 transzformációja 272 spinorok 128, 133, 269 infinitezimális transzformációja 132 stabilitás, bolygópályáké 322 standard elrendezés 17, 21, 27 Stokes-tétel 232 struktúra euklidészi 169 metrikus 167, 172 pszeudoeuklidészi 170 pszeudoriemann 171 Riemann 169 súlytalanság 145 sűrűségek 223, 227 kovariáns deriváltjuk 224 szekcionális görbület 218 szignatúra 170, 305 szinkronizálás ld. órák Szíriusz 16, 155 szupernova kitörés 352 tachion 40 tavaszpont 140 távolhatás 142 távoli párhuzamosság 195 távolság (térbeli) 172, 399 fotometrikus 399 tehetetlenség elve 15 tehetetlenségi erő 15, 154, 156, 157 teljesítmény 113, 379 tenzor 79, 80, 84, 128 antiszimmetrikus 80, 266 szimmetrikus 80 tenzorsűrűség ld. sűrűségek térfogatelem 221 téridő 42, 148 sík hipersíkjainak osztályozása 60 homogenitása 52 irányainak osztályozása 53 síkjainak osztályozása 58

9 Mutató 435 görbült 148, 152 centrálszimmetrikus statikus 305 geodetikusan teljes 349 stacionér és statikus 261, 306, 352 térkép 44, 163 térképi távolság 46 tértenzor (elektromágneses) 96, 105, 124 transzformációja 98 térvektor ld. hármasvektor tetrád 268 Theorema Egregium 106, 397 Thomas-precesszió 331, 333, 359, 418 torzítási ellipszis 374 töltésmegmaradás 99 töltéssűrűség 93, 221 tömeg súlyos és tehetetlen 144, 150, 156, 294, 314 mozgási és nyugalmi 111 tömegdefektus 111 tömeg-energia ekvivalencia 111 tömegközépponti tétel 126 tömegpont energiája és impulzusa 109, 204, 318 Lagrange-függvénye 109, 204 tömegpont-rendszer 300 effektív Lagrange-függvénye 302 traktrix 403 TT-koordináták 373, 380 vákuummegoldás 310, 352 valódi erő 15, 16, 150 valódi szingularitás 333, 334 vektormező 186 homogén 402 vektorpotenciál 99, 256 világvonal 62 vonatkoztatási rendszer 13 forgásmentesen gyorsuló 239, 242, 331, 359 inerciális ld. inerciarendszer globális 16 lokális 156, 157, 238 vöröseltolódás fekete lyuk határán 341 gravitációs 262 kozmológiai 407 Weyl egyesített elmélete 393, 400 Weyl-tenzor 215 Wilson és Wilson kísérlet 393 utazás 345, 346

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia, Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus

Részletesebben

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika 1. előadás Vonatkoztatási rendszer Hely-idő-tömeg standardok 3-dimenziós

Részletesebben

A relativitáselmélet alapjai

A relativitáselmélet alapjai A relativitáselmélet alapjai További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Bódizs Dénes: Atommagsugárzások méréstechnikái Frei Zsolt Patkós András: Inflációs kozmológia Geszti Tamás: Kvantummechanika John D.

Részletesebben

ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1

ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1 ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1 Inerciarendszer (IR): olyan vonatkoztatási rendszer, ahol érvényes Newton első törvénye (! # = 0 ' = 0) 1. példa: ez pl. IR (Newton és Einstein egyetért) Inerciarendszerben tett felfedezések:

Részletesebben

A TételWiki wikiből 1 / 5

A TételWiki wikiből 1 / 5 1 / 5 A TételWiki wikiből 1 Vonatkoztatási rendszer 2 Galilei-transzformáció 3 A Lorentz-transzformáció 4 A Michelson-Morley kísérlet 5 A Lorentz transzformációk következményei 5.1 Az inerciarendszerek

Részletesebben

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására

Részletesebben

ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1. példa:

ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1. példa: ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1 Inerciarendszer (IR): olyan vonatkoztatási r rendszer, ahol érvényes Newton első törvénye ( F e = 0 " a r = 0) 1. példa: ez pl. IR (Newton és Einstein egyetért) Inerciarendszerben

Részletesebben

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 11. Bevezetés a speciális relativitáselméletbe I. Tér, Idő, Téridő Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007 (Dávid Gyula jegyzete alapján). Maxwell-egyenletek

Részletesebben

Általános relativitáselmélet és kozmológia

Általános relativitáselmélet és kozmológia Általános relativitáselmélet és kozmológia Hraskó Péter A Budapesti Műszaki Egyetemen tartott előadások jegyzete V t 3 konstans = konstans t 2=0 r=0 r=r g 8 t=+ t= r 1 r 2 r 3 t 1 U r=r g r=0 TORNÓC KIADÓ

Részletesebben

A relativitáselmélet története

A relativitáselmélet története A relativitáselmélet története a parallaxis keresése közben felfedezik az aberrációt (1725-1728) James Bradley (1693-1762) ennek alapján becsülhető a fény sebessége a csillagfény ugyanúgy törik meg a prizmán,

Részletesebben

Relativisztikus elektrodinamika röviden

Relativisztikus elektrodinamika röviden Relativisztikus elektrodinamika röviden További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Patkós András: Bevezetés a kvantumfizikába: 6 előadás Feynman modorában Bódizs Dénes: Atommagsugárzások méréstechnikái Frei

Részletesebben

METRIKA. 2D sík, két közeli pont közötti távolság, Descartes-koordinátákkal felírva:

METRIKA. 2D sík, két közeli pont közötti távolság, Descartes-koordinátákkal felírva: METRIKA D sík, két közeli pont közötti távolság, Descartes-koordinátákkal felírva: dl = dx + dy Általános alak ha nem feltétlenül Descartes-koordinátákat használunk: dl =... dx 1 +... dx +...dx 1 dx +...dx

Részletesebben

A modern fizika születése

A modern fizika születése A modern fizika születése Lord Kelvin a 19. század végén azt mondta, hogy a fizika egy befejezett tudomány: Nincsen olyan probléma amit a tudomány ne tudna megoldani. A fizika egy befejezett tudomány,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET

ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET 1943 2004 Perjés Zoltán ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET I AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 963 05 8423 9 Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Relativisztikus paradoxonok

Relativisztikus paradoxonok Relativisztikus paradoxonok Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2009. 01. 15. Maxwell, A FLOGISZTON AZ ÁRAM NEM FOLYIK Huba Tamás Ohm fellegvára Kovács AMPERE TÉVEDETT! ELEKTRODINAMIKA Gay-Lussac was

Részletesebben

Geometria és gravitáció

Geometria és gravitáció Geometria és gravitáció Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2014. 09. 18. Geometria és gravitáció Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2014. 09. 18. Geometria és gravitáció Az atomoktól a csillagokig

Részletesebben

Hraskó Péter. Relativitáselmélet. 2., javított kiadás

Hraskó Péter. Relativitáselmélet. 2., javított kiadás Hraskó Péter Relativitáselmélet 2., javított kiadás Tartalomjegyzék Előszó.................................. 9 A második kiadásról.......................... 11 1. Speciális relativitáselmélet (téridő-geometria)

Részletesebben

Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses

Részletesebben

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje? Előzetes megjegyzés: 1. Az időt nyugodtan mérhetjük méterben. ct [s ] = t [m ] A film kétórás volt. = A film 2.16 milliárd kilométernyi ideig tartott. 2. A tömeget is nyugodtan mérhetjük méterben! GM [kg]

Részletesebben

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje? Előzetes megjegyzés: 1. Az időt nyugodtan mérhetjük méterben. ct [s ] = t [m ] A film kétórás volt. = A film 2.16 milliárd kilométernyi ideig tartott. 2. A tömeget is nyugodtan mérhetjük méterben! GM [kg]

Részletesebben

Az Einstein egyenletek alapvet megoldásai

Az Einstein egyenletek alapvet megoldásai Friedmann- és Schwarzschild-megoldás Klasszikus Térelméletek Elemei Szeminárium, 2016. 11. 30. Vázlat Einstein egyenletek Robertson-Walker metrika és a tökéletes folyadékok energia-impulzus tenzora Friedmann

Részletesebben

a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925)

a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925) a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) Wolfgang Pauli (1900-1958) a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925) Hendrik Anthony Kramers (1894-1952) a mátrixmechanika

Részletesebben

Bevezetés a görbe vonalú geometriába

Bevezetés a görbe vonalú geometriába Bevezetés a görbe vonalú geometriába Metrikus tenzor, Christoffel-szimbólum, kovariáns derivált, párhuzamos eltolás, geodetikus Pr hle Zsóa A klasszikus térelmélet elemei (szeminárium) 2012. október 1.

Részletesebben

Speciális relativitás

Speciális relativitás Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban

Részletesebben

A mechanikai alaptörvények ismerete

A mechanikai alaptörvények ismerete A mechanikai alaptörvények ismerete Az oldalszám hivatkozások a Hudson-Nelson Útban a modern fizikához c. könyv megfelelő szakaszaira vonatkoznak. A Feladatgyűjtemény a Mérnöki fizika tárgy honlapjára

Részletesebben

Speciális relativitás

Speciális relativitás Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (a) Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2015. január 11.. 1 Egy egyszerű probléma (1) A K nyugvó vonatkoztatási rendszerben tekintsünk

Részletesebben

MSC ELMÉLETI FIZIKA SZIGORLAT TÉTELEK. A-01. Tétel A KLASSZIKUS FIZIKA ÉS A NEMRELATIVISZTIKUS KVANTUMMECHANIKA ALAPEGYENLETEI.

MSC ELMÉLETI FIZIKA SZIGORLAT TÉTELEK. A-01. Tétel A KLASSZIKUS FIZIKA ÉS A NEMRELATIVISZTIKUS KVANTUMMECHANIKA ALAPEGYENLETEI. MSC ELMÉLETI FIZIKA SZIGORLAT TÉTELEK A-01. Tétel A KLASSZIKUS FIZIKA ÉS A NEMRELATIVISZTIKUS KVANTUMMECHANIKA ALAPEGYENLETEI. A klasszikus mechanika elvei. A Newton axiómák. A Lagrange és a Hamilton formalizmus

Részletesebben

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Tasnádi Tamás 2014. szeptember 11. Kivonat A tárgy a BME Fizika BSc szak kötelező, alapozó tárgya a képzés 1. félévében. A tárgy

Részletesebben

Typotex Kiadó. Záró megjegyzések

Typotex Kiadó. Záró megjegyzések Záró megjegyzések Az olvasó esetleg hiányolhatja az éter szót, amely eddig a pillanatig egyáltalán nem fordult elő. Ez a mulasztás tudatos megfontoláson alapul: Ugyanazért nem kerítettünk szót az éterre,

Részletesebben

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Dinamika A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Newton törvényei: I. Newton I. axiómája: Minden nyugalomban lévő test megtartja nyugalmi állapotát, minden mozgó test

Részletesebben

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

A Hamilton-Jacobi-egyenlet A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P

Részletesebben

Az Általános Relativitáselmélet problémáinak leküzdése alternatív modellek használatával. Ált. Rel. Szondy György ELFT tagja

Az Általános Relativitáselmélet problémáinak leküzdése alternatív modellek használatával. Ált. Rel. Szondy György ELFT tagja Az Általános Relativitáselmélet problémáinak leküzdése alternatív modellek használatával Szondy György ELFT tagja? GPS ELFT Fizikus Vándorgyűlés Szombathely, 2004. Augusztus 24.-27. Ált. Rel. GRAVITÁCIÓ

Részletesebben

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve Meghirdető tanszék(csoport) Felelős oktató:

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve Meghirdető tanszék(csoport) Felelős oktató: A tárgy neve Meghirdető tanszék(csoport) Felelős oktató: ELEKTROMÁGNESSÉG ÉS RELATIVITÁSELMÉLET SZTE TTK Elméleti Fizikai Tanszék Dr. Varga Zsuzsa Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Számonkérés Teljesíthetőség

Részletesebben

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi

Részletesebben

A speciális relativitáselmélet geometriai bemutatása, Sander Bais Very Special Relativity c. könyve alapján

A speciális relativitáselmélet geometriai bemutatása, Sander Bais Very Special Relativity c. könyve alapján A speciális relativitáselmélet geometriai bemutatása, Sander Bais Very Special Relativity c. könyve alapján Bokor Nándor, BME, 2013. Posztulátumok: 1. A fénysebességet minden inerciarendszerben minden

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó

Részletesebben

A modern fizika születése

A modern fizika születése MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,

Részletesebben

A Maxwellegyenletek. Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció.

A Maxwellegyenletek. Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció. A Maxwellegyenletek Elektromágneses térjellemz k: E( r, t) és H( r, t) térer sségek, D( r, t) elektromos eltolás és B( r, t) mágneses indukció. Milyen általános, a konkrét szituációtól (pl. közeg anyagi

Részletesebben

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya

Részletesebben

Előzmények: matematika Előzmények: fizika Az általános relativitáselmélet Furcsa következmények Tanulságok. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.

Előzmények: matematika Előzmények: fizika Az általános relativitáselmélet Furcsa következmények Tanulságok. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1. Fizikatörténet Az általános relativitáselmélet története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 AFKT 5.2.6 AFKT 5.2.7 A párhuzamossági axióma Euklidesz geometriája 2000 évig megingathatatlannak

Részletesebben

Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő

Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő 1 / 32 Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő Fodor Gyula MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Integrálhatóság Nyári Iskola Budapest, 2008 augusztus 25 Bevezetés 2 / 32

Részletesebben

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér

Részletesebben

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html

Részletesebben

A speciális relativitáselmélet alapjai

A speciális relativitáselmélet alapjai A speciális relativitáselmélet alapjai A XIX-XX. századforduló táján, amikor a mechanika és az elektromágnességtan alapvető törvényeit már jól ismerték, a fizikát sokan befejezett tudománynak gondolták.

Részletesebben

3. FELADATSOR. n(n 1) Meggondolható, hogy B képtere az összes alternáló 4-lineáris függvény tere, magja pedig R. Hesse(f)(X, Y ) = X(Y (f)) X Y (f).

3. FELADATSOR. n(n 1) Meggondolható, hogy B képtere az összes alternáló 4-lineáris függvény tere, magja pedig R. Hesse(f)(X, Y ) = X(Y (f)) X Y (f). 011/1 I. félév 3. FELADATSOR 3-1: Legyen R T 0,4 V az algebrai görbületi tenzorok tere az n-dimenziós V vektortér felett. Mennyi R dimenziója? Mennyi a 0 Ricci-tenzorú görbületi tenzorok terének dimenziója?

Részletesebben

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös

Részletesebben

Száz éves a relativitáselmélet

Száz éves a relativitáselmélet Száz éves a relativitáselmélet Szabados László MTA KFKI Részecske és Magzikai Kutatóintézet Elméleti F osztály 1525 Budapest 114, P.f. 49 http://www.rmki.kfki.hu/ lbszab/ e-mail: lbszab@rmki.kfki.hu 2006

Részletesebben

Az optika tudományterületei

Az optika tudományterületei Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17

Részletesebben

Az invariáns, melynek értéke mindkét vonathoztatási rendszerben ugyanaz

Az invariáns, melynek értéke mindkét vonathoztatási rendszerben ugyanaz AZ I. FEJEZET SUMMÁJA HÁROMDIMENZIÓS EUKLIDESZI GEOMETRIA AZ EUKLIDESZI ÉS A LORENTZ-TRANSZFORMÁCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA NÉGYDIMENZIÓS LORENTZ- GEOMETRIA Feladat: megtalálni az összefüggést egy pontnak egy

Részletesebben

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2018/2019. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás ( )

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2018/2019. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás ( ) A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2018/2019. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 7. Előadás (2018.11.08.) Óracsere Itt tartandó rendezvény miatt a 10. előadás (2018. november 29. azaz

Részletesebben

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet A speciális relativitáselmélet története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Mítoszok a relativitáselméletről: Bevezető Elterjedt mítosz: 1905-ben A. Einstein fedezi fel egymaga.

Részletesebben

Az időmérés pontossága fontos, mert a távolságmérést erre alapozzuk.

Az időmérés pontossága fontos, mert a távolságmérést erre alapozzuk. A GPS-nél fellépő relativisztikus effektusok. 24 műhold (6 pályasíkban 4-4) T m = 12 óra Az Egyenlítőn álló vevőkészülék: r a = 6370km 1 Az időmérés pontossága fontos, mert a távolságmérést erre alapozzuk.

Részletesebben

= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s

= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s 3. TENZORANALÍZIS Legyen V egy n-dimenziós vektortér, V a duális tere, T (k,l) V = V V V V a (k, l)-típusú tenzorok tere. Megállapodás szerint T (0,0) V = R (általában az alaptest). Ha e 1,..., e n V egy

Részletesebben

Elektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=

Elektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B= Elektrodinamika Maxwell egyenletek: div E =4 div B =0 rot E = rot B= 1 B c t 1 E c t 4 c j Kontinuitási egyenlet: n t div n v =0 Vektoranalízis rot rot u=grad divu u rot grad =0 div rotu=0 udv= ud F V

Részletesebben

A speciális relativitáselmélet alapjai

A speciális relativitáselmélet alapjai A speciális relativitáselmélet alapjai A XIX-XX. századforduló táján, amikor a mechanika és az elektromágnességtan alapvető törvényeit már jól ismerték, a fizikát sokan befejezett tudománynak gondolták.

Részletesebben

(Természetesen, nem lesz ilyen sok kérdés feladva a vizsgán!) Hogy szól a relativitási elv a lehető legjobb megfogalmazásban?

(Természetesen, nem lesz ilyen sok kérdés feladva a vizsgán!) Hogy szól a relativitási elv a lehető legjobb megfogalmazásban? Próba vizsgakérdések (A téridő fizikájától a tér és idő metafizikájáig) (Természetesen, nem lesz ilyen sok kérdés feladva a vizsgán!) Hogy szól a relativitási elv a lehető legjobb megfogalmazásban? Mit

Részletesebben

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül. 1 / 5 A TételWiki wikiből 1 Newton-féle gravitációs erőtörvény 2 Az ősrobbanás elmélet alapvető feltevései 3 Friedmann-egyenletek szemléletes értelme 4 Galaxisok kialakulása, morfológiája, Hubble törvény

Részletesebben

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport Bolyai Kollégium, 2007. október 3. Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl Vázlat 1 2 3 4 5 Van-e a vákuumnak energiája?

Részletesebben

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos

Részletesebben

Beugró kérdések. Elektrodinamika 2. vizsgához. Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!

Beugró kérdések. Elektrodinamika 2. vizsgához. Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban! Beugró kérdések Elektrodinamika 2. vizsgához. Görbült koordináták Henger koordináták: r=(ρ cos φ, ρ sin φ, z) Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!

Részletesebben

A RELATIVITÁSELMÉLET KITERJESZTÉSE

A RELATIVITÁSELMÉLET KITERJESZTÉSE A RELATIVITÁSELMÉLET KITERJESZTÉSE 1. Röviden a relativitáselméletről A relativitáselmélet mind a mai napig sok ember számára a fizika legérthetetlenebb, legmisztikusabb fejezetének számít. Sokan szeretnék

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Az általános relativitáselmélet logikai alapjai

Az általános relativitáselmélet logikai alapjai Intro SpecRel AccRel GenRel Az általános relativitáselmélet logikai alapjai MTA Rényi Intézet/NKE GR100 konferencia, 2016.11.09. Intro SpecRel AccRel GenRel S.R. G.R. Intro SpecRel AccRel GenRel S.R. G.R.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1 Bevezetés 4

Tartalomjegyzék. 1 Bevezetés 4 2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 4 2 A relativisztikus elektromágnesség 5 2.1 Elektromágnesség a XIX. századi zikában................ 5 2.2 A XIX. századi elektrodinamika és az inerciarendszerek problémája..

Részletesebben

Ütközések elemzése energia-impulzus diagramokkal II. A relativisztikus rakéta

Ütközések elemzése energia-impulzus diagramokkal II. A relativisztikus rakéta Ütközések elemzése energia-impulzus diagramokkal II. A relativisztikus rakéta Bokor Nándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizika Tanszék 1111 Budapest, Budafoki u. 8. Ebben a cikkben olyan

Részletesebben

Fizikai geodézia és gravimetria / 1. A NEHÉZSÉGI ERŐTÉR SZERKEZETE. TÉRERŐSSÉG VAGY GYORSULÁS? JELENTŐSÉGE A GEODÉZIÁBAN.

Fizikai geodézia és gravimetria / 1. A NEHÉZSÉGI ERŐTÉR SZERKEZETE. TÉRERŐSSÉG VAGY GYORSULÁS? JELENTŐSÉGE A GEODÉZIÁBAN. MSc Fizikai geodézia és gravimetria / 1. BMEEOAFML01 A NEHÉZSÉGI ERŐTÉR SZERKEZETE. TÉRERŐSSÉG VAGY GYORSULÁS? JELENTŐSÉGE A GEODÉZIÁBAN. A fizikai erőterekkel kapcsolatos kérdések a természettudományok

Részletesebben

Az elméleti mechanika alapjai

Az elméleti mechanika alapjai Az elméleti mechanika alapjai Tömegpont, a továbbiakban részecske. A jelenségeket a háromdimenziós térben és időben játszódnak le: r helyzetvektor v dr dt ṙ, a dr dt r a részecske sebessége illetve gyorsulása.

Részletesebben

24 műhold (6 pályasíkban 4-4) & % ( )M * 26600km. T m. # 3870 m v m "1.29 #10 $5. # 460 m T a s

24 műhold (6 pályasíkban 4-4) & % ( )M * 26600km. T m. # 3870 m v m 1.29 #10 $5. # 460 m T a s A GPS-nél fellépő relativisztikus effektusok. 4 műhold 6 pályasíkban 4-4 T m = 1 óra " Mm r m = mr m % T m T r m = m % M * 66km " v m [ m s ] = r m" 87 m v m "1.9 1 5 T m s Az Egyenlítőn álló vevőkészülék:

Részletesebben

Szeminárium. Kaposvári István október 01. Klasszikus Térelmélet Szeminárium

Szeminárium. Kaposvári István október 01. Klasszikus Térelmélet Szeminárium Klasszikus Térelmélet 2012. október 01. Tartalom: Jelölések bevezetése Kovariáns deriváltak kommutátora és a Riemann-tenzor Vektor megváltozása zárt görbe mentén Riemann-tenzor és a Stokes-tétel Geodetikus

Részletesebben

GYENGE GRAVITÁCIÓSHULLÁMOK LEÍRÁSA AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLETBEN. Írta: Rácz István MTA Wigner FK

GYENGE GRAVITÁCIÓSHULLÁMOK LEÍRÁSA AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLETBEN. Írta: Rácz István MTA Wigner FK GYENGE GRAVITÁCIÓSHULLÁMOK LEÍRÁSA AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLETBEN Írta: Rácz István MTA Wigner FK Budapest 2014 ii Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. A linearizált Einstein-elmélet 11 2.1. A téridő

Részletesebben

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a

Részletesebben

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, RMI Elméleti Osztály 1525 Budapest 114, P.f Január 25. Kivonat

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, RMI Elméleti Osztály 1525 Budapest 114, P.f Január 25. Kivonat Száz éves az általános relativitáselmélet Szabados B. László MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, RMI Elméleti Osztály 1525 Budapest 114, P.f. 49 2015 Január 25 Kivonat Áttekintjük az általános relativitáselmélet

Részletesebben

SZÁZ ÉVES AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET*

SZÁZ ÉVES AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET* Magyar Tudomány 2015/6 SZÁZ ÉVES AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET* Szabados B. László az MTA doktora, tudományos tanácsadó, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMI Elméleti Osztály lbszab@rmki.kfki.hu Bevezetés

Részletesebben

Relativitáselmélet. Tasnádi Tamás december

Relativitáselmélet. Tasnádi Tamás december Relativitáselmélet Tasnádi Tamás 2010. december Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 3 1. A Galilei-féle téridő 4 1.1. Alapvető tapasztalatok...................... 4 1.2. A Galilei-féle téridő geometriája.................

Részletesebben

Bene Gyula

Bene Gyula Általános relativitáselmélet Bene Gyula 2013.07.30 Tartalomjegyzék Bevezetés 2 1. Előzmények 4 2. Alapfogalmak 5 2.1. Az elmélet elvi alapjai...................... 5 2.2. Példa gyorsuló koordinátarendszerre:

Részletesebben

A NEHÉZSÉGI ERŐTÉRREL KAPCSOLATOS FIZIKAI ALAPFOGALMAK ÁTTEKINTÉSE

A NEHÉZSÉGI ERŐTÉRREL KAPCSOLATOS FIZIKAI ALAPFOGALMAK ÁTTEKINTÉSE A NEHÉZSÉGI ERŐTÉRREL KAPCSOLATOS FIZIKAI ALAPFOGALMAK ÁTTEKINTÉSE A fizikai erőterekkel kapcsolatos kérdések a természettudományok legizgalmasabb problémái. Ilyen kérdések például: mi a gravitációs erőtér,

Részletesebben

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Az axion mint sötét anyag ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Borsányi Sz., Fodor Z., J. Günther, K-H. Kampert, T. Kawanai, Kovács T., S.W. Mages, Pásztor A., Pittler F., J. Redondo, A. Ringwald, Szabó K. Nature

Részletesebben

MŰSZAKI FIZIKA II. Földtudományi mérnöki MSc mesterszak. 2017/18 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

MŰSZAKI FIZIKA II. Földtudományi mérnöki MSc mesterszak. 2017/18 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MŰSZAKI FIZIKA II. Földtudományi mérnöki MSc mesterszak 2017/18 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Geofizikai és Térinformatikai Intézet A tantárgy adatlapja

Részletesebben

Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra

Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra Budapesti M szaki És Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar M szaki Mechanikai Tanszék Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás

Részletesebben

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.

Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. Pósfay Péter ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. A Naphoz hasonló tömegű csillagok A Napnál 4-8-szor nagyobb tömegű csillagok 8 naptömegnél nagyobb csillagok Vörös óriás Szupernóva

Részletesebben

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

ÚJ EREDMÉNYEK A KONTINUUMFIZIKÁBAN

ÚJ EREDMÉNYEK A KONTINUUMFIZIKÁBAN ÚJ EREDMÉNYEK A KONTINUUMFIZIKÁBAN International Society for Rock Mechanics Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 28 Konferencia, Budapest ÚJ EREDMÉNYEK A KONTINUUMFIZIKÁBAN SZERKESZTETTE FÜLÖP TAMÁS Montavid

Részletesebben

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Homogén koordináták bevezetése térben A tér minden P pontjához kölcsönösen egyértelműen egy valós (x, y, z) számhármast rendeltünk hozzá. (Descartes-féle

Részletesebben

0. Teszt megoldás, matek, statika / kinematika

0. Teszt megoldás, matek, statika / kinematika 0. Teszt megoldás, matek, statika / kinematika Mechanika (ismétlés) statika, kinematika Dinamika, energia Áramlástan Reológia Optika find x Teszt: 30 perc, 30 kérdés Matek alapfogalmak: Adattípusok: Természetes,

Részletesebben

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12 Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs

Részletesebben

FEKETELYUKAK A GRAVITÁCIÓ GEOMETRIZÁLT ELMÉLETEIBEN

FEKETELYUKAK A GRAVITÁCIÓ GEOMETRIZÁLT ELMÉLETEIBEN Rácz István FEKETELYUKAK A GRAVITÁCIÓ GEOMETRIZÁLT ELMÉLETEIBEN Doktori értekezés tézisei MTA KFKI RMKI Budapest, 2010 2 1. Témaválasztás Az Einstein-elméletben a feketelyukakkal kapcsolatos tudásunk igen

Részletesebben

Mozgásleírás különböző vonatkoztatási rendszerekből. Mozgásleírás egymáshoz képest mozgó inerciarendszerekből

Mozgásleírás különböző vonatkoztatási rendszerekből. Mozgásleírás egymáshoz képest mozgó inerciarendszerekből TÓTH A:Mechanika/3 (kibővített óravázlat) 1 Mozgásleírás különböző vonatkoztatási rendszerekből Egy test mozgásának leírása általában úgy történik, hogy annak mindenkori helyzetét egy többé-kevésbé önkényesen

Részletesebben

Transzformációk síkon, térben

Transzformációk síkon, térben Transzformációk síkon, térben Leképezés, transzformáció Leképezés: Ha egy A ponttér pontjaihoz egy másik B ponttér pontjait kölcsönösen egyértelműen rendeljük hozzá, akkor ezt a hozzárendelést leképezésnek

Részletesebben

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika

Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

A relativitáselmélet világképe

A relativitáselmélet világképe v 0.9 Oktatási célra szabadon terjeszthető A fizika frontvonala a 19. szd-ban 1 Bevezető A fizika frontvonala a 19. szd-ban 2 néhány gondolata 3 Előzmények: a gravitáció okának keresése Előzmények: a nemeuklideszi

Részletesebben

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)

Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;

Részletesebben

Gravitációs, nyírási és anyaghullámok Kantowski-Sachs kozmológiában

Gravitációs, nyírási és anyaghullámok Kantowski-Sachs kozmológiában Grvitációs, nyírási és nyghullámok Kntowski-Schs kozmológiábn 1+3 téridő felbontás Az u 4-es sebességű megfigyelő pillntnyi nyuglmi terére vetítő tenzor. 0 1 2 3 Térfogt elemek: 4d: bcd g [ b c d ] 3d:

Részletesebben

Lagrange és Hamilton mechanika

Lagrange és Hamilton mechanika Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája

Részletesebben

A Descartes derékszög½u koordinátarendszert az i; j; k ortonormált bázis feszíti ki. Egy

A Descartes derékszög½u koordinátarendszert az i; j; k ortonormált bázis feszíti ki. Egy 8 Görbevonalú koordináták A Descartes derékszög½u koordinátarendszert az i; j; k ortonormált bázis feszíti ki. Egy tetsz½oleges pont helyvektora ebben a bázisban r =xi+yj+zk ahol x; y; z a pont ún. Descartes-féle

Részletesebben

Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (b) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2016. szeptember 28. 1 Dipólsugárzás (1) Anyagi közeg jelenléte esetén a D vektor a polarizáció jelensége miatt módosul

Részletesebben

Rácz István Gyenge gravitációs hullámok leírása az általános relativitáselméletben

Rácz István Gyenge gravitációs hullámok leírása az általános relativitáselméletben Rácz István Gyenge gravitációs hullámok leírása az általános relativitáselméletben 2 Rácz István Gyenge gravitációs hullámok leírása az általános relativitáselméletben Nagykanizsa 2014 3 A kötet témaválasztásához

Részletesebben

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója? 1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján

Részletesebben

Riemanngeometria 1 c. gyakorlat A Riemann-terekkel kapcsolatos fogalmak, jelölések

Riemanngeometria 1 c. gyakorlat A Riemann-terekkel kapcsolatos fogalmak, jelölések A Riemann-terekkel kapcsolatos fogalmak, jelölések Az R m euklideszi tér természetes bázisának az e 1 = (1, 0,..., 0),..., e m = (0,..., 0, 1) vektorokból álló bázist mondjuk. Legyen M egy összefügg nyílt

Részletesebben

1. FELADATSOR. x = u + v 2, y = v + z 2, z = z. u y + z. u x + y. v x + y. v y + z. w x + y. w y + z

1. FELADATSOR. x = u + v 2, y = v + z 2, z = z. u y + z. u x + y. v x + y. v y + z. w x + y. w y + z 1. FELADATSOR 1-0: Írjuk le az R3 euklideszi tér Riemann-metrikáját az u, v, z koordináták használatával, ahol x = u + v, y = v + z, z = z. Megoldás. (L. Gy.) 1. változat: Az eredeti metrika a x, x x,

Részletesebben