A MAGYAR LÉGVÉDELMI KERÜLETEK KÖZÖTT

Átírás

1 HADTUDOMÁNY DR. BERKOVICS GÁBOR A MAGYAR LÉGVÉDELMI KERÜLETEK KÖZÖTT A légvédelemnek már a légi hadviselés kezdeti időszakában is ugyanazokkal az alapvető problémákkal kellett megküzdenie, mint manapság. A támadó eszközök nagy sebességéből, a támadás észlelésének nehézségeiből, valamint a támadásra való reagálás időigényéből fakadóan rendkívül nagy szerepet játszott és játszik a légvédelem szervezettségének, előkészítettségének foka. A légi fenyegetettség észlelésére és a támadás elhárítására (aktív légvédelem), vagy a csapások következményeinek csökkentésére (passzív légvédelem, légoltalom) a légvédelmet mindig is célszerű volt területi alapon megszervezni. Nem volt ez másként a korabeli Magyarországon sem, amikor az I. világháborút követően kialakították az ország légvédelmi-területi felosztását. A Légvédelmi Kerületek általában 2-4 megyét foglaltak magukba. A területen lévő szervezetek fő feladata a légi eszközökről szóló információk megszerzése, feldolgozása és továbbítása volt a kijelölt szintek, szervezetek számára ben az országot hét m. kir. honvéd körlet és körletparancsnokság - ra 1 (1. Budapest, 2. Székesfehérvár, 3. Szombathely, 4. Kaposvár, majd a szerb megszállás megszűnte után Pécs, 5. Szeged, 6. Debrecen, 7. Miskolc) 2 osztották fel, s ezekkel megegyező területen kijelölték 1922-ben a hét Légvédelmi Kerületet (1. sz. vázlat), majd 1924-ben a hét Légvédelmi Körzetet. A LÉGVÉDELMI KERÜLETEK ÉS ALÁRENDELTJEIK MŰKÖDÉSI RENDJE 1924-ben (a hírközpontok mellett) intézkedtek a Légvédelmi Központok létrehozására és megkezdődött a figyelő- és jelentőőrsök szervezése is. A Légvédelmi Körzetek, a hozzájuk tartozó hírközpontok és figyelő- és jelentőőrsök a Katonai Körleteknek, ezek parancsnokságainak (1923-tól a vegyesdandár-körleteknek illetve ezek parancsnokságainak 3 ) alárendeltségében voltak, szakmai- 1 Rendeleti Közlöny, 1922/2. sz., 239/eln sz. körrendelet. 2 Hadtörténeti Levéltár (a továbbiakban HL), HM 5000/eln melléklet. 3 Rendeleti Közlöny, 1923/28. sz., 12000/eln sz. körrendelet. 125

2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK lag azonban a Légügyi Hivatalhoz (LÜH) tartoztak. Működésük alapja a jelentések alulról felfelé történő végrehajtása volt. A hírközpontok jelentettek az Országos Hírközpontnak, melyet a Citadellában rendeztek be, és tájékoztatták a szomszédos parancsnokságokat. 4 Szükség esetén hangjelekkel riasztani kellett a fővárost a Gellérthegyi erődből, Budapest légvédelme érdekében. A Légvédelmi Kerületek (Körzetek) élén a vegyesdandár légvédelmi parancsnokok álltak, akiknek kötelességük volt a katonai feladatok mellett, a légoltalom megszervezése és annak irányítása is ig a feladatokat Légvédelmi Körzetenként egy-egy fő látta el, a parancsnok. Csak ezután szervezték meg a törzseket. Az 1934-es tervek alapján az Országos légvédelmi figyelő és riasztó szervezet 5 alárendeltségébe a következőket tervezték: 6 OLP Központ, 8 7 Légvédelmi Kerületi Központ (LÉKERKÖZ) 8, 60 Országos Légvédelmi Szárnyközpont, 250 Országos Légvédelmi Figyelő és Riasztó őrs (ezekből 117 határmenti őrs). Ezen felül voltak a fegyvernemek ideiglenes vagy állandó figyelő és jelentő szervezetei, valamint a helyi figyelő és jelentő szervezetek. A honi feladatokat ellátó légvédelmi figyelő- és jelentőszolgálat két fő részből állt. A katonai szervezetű országos légvédelmi figyelőszervezetből és az ezt kiegészítő helyi, polgári és katonai légvédelmi figyelőszervezetből. A különböző szinteken a következő feladatokat kellett ellátniuk: 9 Országos Légvédelmi Figyelő és Riasztó őrs: Állapítsa meg az észlelt légi járműről, hogy hazai vagy külföldi; polgári vagy katonai; repülési iránya, magassága; tevékenysége; alakja valamint hogy hol és mikor észlelték. Ezeket jelentse az Országos Légvédelmi Szárnyközpontnak. Feladatai közé tartozik a saját repülőgépek észlelése és tevékenységük jelentése is. 4 HL, dr. Barcy Zoltán: A magyar légvédelmi tüzérség fejlődése a Horthy korszakban. Tanulmánygyűjtemény, 30. o. 5 A szolgálat megnevezése a Vezérkarfőnökség és Honvédelmi Minisztérium irataiban nem konzekvens. Az országos légvédelmi figyelő és riasztó, a figyelő és riasztó, a figyelő, a légvédelmi figyelő, a légvédelmi figyelő és jelentő, a légi figyelő és jelentő, valamint a figyelő és jelentő szervezet, szolgálat megnevezés egyaránt előfordul, időnként a honi jelzővel kiegészítve. 6 HL, VKF 1.o /Eln Ekkor viszont még csak 7 Országos Légvédelmi Kerületi Parancsnokság volt: I. Budapest, II. Székesfehérvár, III. Szombathely, IV. Pécs, V. Szeged, VI. Debrecen, VII. Miskolc. 8 Az eddigi Légvédelmi Körzet fogalom helyett ettől kezdve a Légvédelmi Kerületet alkalmazták, illetve a központok megjelölésére ideiglenesen a Légvédelmi Kerületi Központ elnevezést használták. Ez utóbbi legközelebb csak 1941-ben került ismét használatba, addig a Kerületi Légvédelmi Központ a hivatalos megnevezés. 9 HL, VKF 1.o /Eln , HL, VKF 1.o. 1031/Eln és Honi Légvédelmi Jelzőutasítás, Budapest, a M. Kir. 1. Honv. VDD Pság. Házinyomdája,

3 HADTUDOMÁNY Országos Légvédelmi Szárnyközpont: Vegye az alárendelt figyelőőrsök és a hozzáutalt körzet helyi légvédelmi központjainak jelentéseit. Ezeket értékelje, összegezze és jelentse a Légvédelmi Kerületi Központnak. Légvédelmi Kerületi Központ: Vegye a szárnyközpontok és a kerületi légvédelmi körzet polgári légvédelmi központjaitól a jelentéseket, értékelje azokat és jelentse az adatokat az Országos Légvédelmi Parancsnokság Központnak. Riassza a polgári légvédelmi szervezeteket, valamint a körzetébe tartozó vadászrepülőket és a légvédelmi tüzérséget. A szomszéd kerületi központoktól kaphat, illetve a számukra adhat információt. Szükség esetén jelezze a kerületéhez tartozó érdekelteknek a Légiveszélyt. Országos Légvédelmi Parancsnokság Központ: Vegye és értékelje az alárendeltek jelentéseit, irányítsa őket. (Egyelőre a légvédelmi tűzeszközök és a honi légvédelemhez tervezett vadászerők riasztását a LÉKERKÖZ-öknek kellett végrehajtaniuk. A polgári szervek riasztása egyaránt feladata volt az OLP központnak és a LÉKERKÖZ-öknek.) Az 1938-ban kiadott Harcászati szabályzat (tervezet) -ben az eddigiekhez képest részletesebben kitértek a légvédelmi figyelő- és jelentőszolgálatra, melyet a földi légvédelem eszközeinek második pontjaként tüntettek fel. 10 Rögzítették benne, hogy: A légvédelem aszerint, hogy hol működik, honi légvédelemre és a hadrakelt sereg légvédelmére tagozódik. Konkrét harcászati alapelveket is megszabtak. A tervezet kitért a figyelőőrsök alkalmazására, harcrendjére is. Meghatározása szerint a Légvédelmi Központ körül légvédelmi figyelőgyűrűt kellett kialakítani, ha ez nem volt lehetséges, akkor a fontosabb irányokban légvédelmi figyelőíveket. 11 Ez a konkrét megvalósítás időszakában valóban így is történt. A Légvédelmi Kerületek a saját területükön a vezető központok köré, a területük határaihoz telepítették őrseiket. Természetesen az országhatár mellett és a veszélyesebbnek tartott irányokban sűrűbben, a belső részeken pedig ritkábban helyezkedtek el az alegységek. A LÉGVÉDELMI KERÜLETEK KIÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI ( ) Az 1932-es tervekben a Honvédelmi Minisztérium 289 figyelőőrs felállítását határozta el, hét Légvédelmi Körzetparancsnokság alárendeltségében. Ebben 10 Harcászati szabályzat (tervezet) I. rész. Harcászati elvek. Stádium sajtóvállalat részvénytársaság nyomdája, Budapest, 1938, 74. o. 11 Uo., 75. o. 127

4 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK az évben módosították a vegyesdandárok területeit és ezzel szinkronban a Légvédelmi Körzet-határokat is (2. sz. vázlat) novemberében megalakították az Országos Légvédelmi Parancsnokságot (OLP), melynek feladata a vezetési és fejlesztési kérdések megoldása, valamint a honi légvédelem megszervezése és kiépítése volt. Így ettől kezdve az OLP felelőssége volt egy, az egész országra kiterjedő felderítő-, jelentőrendszer működtetése ban megkezdődött a légvédelmi jelző- és riasztórendszer számára az eszközök beszerzése. A vezetés korszerűsítésére a Haditechnikai Intézet (HTI) kidolgozott egy automata berendezést, mely a Kerületi Légvédelmi Központok (KERLÉKÖZ) és a légvédelmi figyelő- és riasztóőrsök közötti összeköttetést javította, illetve gyorsította. Ennek lényege az volt, hogy az alegységek távbeszélő készülékeken keresztül kódszámokat közvetítettek a központba, s ezek megjelentek egy kivilágított üveglapra helyezett őrstérképen. Ebben az évben megjelent a Honi Légvédelmi Jelzőutasítás Tervezet a M. Kir. 1. Honv. VDD. Pság. Házinyomdájának kiadásában. A honi légvédelmi jelzőszolgálat végrehajtó elemeit a következőkben jelölték meg: a) a honi légvédelmi figyelőőrsök; b) a honi légvédelmi segédközpontok; c) a honi légvédelmi kerületi parancsnokságok légvédelmi központjai; d) az Országos Légvédelmi Parancsnokság légvédelmi központja. A Felvidék visszacsatolása után átalakították, kibővítették a honvédség, s ezen belül a honi légvédelem felépítését. Kialakították az immár 8 Légvédelmi Kerület új területi beosztását (3. sz. vázlat), kijelölték a KERLÉKÖZ-ök helyét, s megalakult a VIII. Kerületi Légvédelmi Központ Nyíregyházán. 12 A LÉGVÉDELMI KERÜLETEK KIÉPÍTÉSÉNEK INTENZÍV IDŐSZAKA( ) 1939-ben, a Kárpátalja visszafoglalása után a területet a VIII. Légvédelmi Kerülethez csatolták. A bővülés miatt a katonai vezetés módosította a Légvédelmi Kerületek határait (4. sz. vázlat). A Légvédelem Országos Parancsnoksága számára harcálláspontot rendeztek be a Gellért-hegyen, az úgynevezett Szikla Központ -ot. Innen tervezték a figyelő- és jelentőszolgálat, a légvédelmi tüzérség, a vadászerők, valamint az ország általános légoltalmának irányítását. A Romániával kialakult feszült politikai helyzet miatt áprilisban elhatározták a keleti országrész megfigyelő rendszerének megerősítését, a nyugati Lég- 12 HL, VKF 1.o. 3419/Eln

5 HADTUDOMÁNY védelmi Kerületek rovására figyelő- és jelentőőrsöt csoportosítottak át a kiskunfélegyházai V. (16 őrs) és a szolnoki VI. (21 őrs) KERLÉKÖZ állományába. 14 Nagyon sok anyagi, technikai és személyi feltételt kellett még megteremteni. Szükség volt új távbeszélővonalakra és egy dunai postakábel lefektetésére, a budapesti hálózat részbeni átépítésére, a figyelőőrsök megépítésére (fülelőgödrök, magaslesek, őrs- és híradókunyhók), a postai áramkörök meghosszabbítására az őrsökig, valamint felszerelésekre végére a budapesti I., a komáromi II., a szolnoki VI. és a miskolci VII. KERLÉKÖZÖK valamint alárendeltjeik üzemkészek voltak elején elhatározták, hogy március 1-jei határidővel egy új alközpontot csatlakoztatnak a nyíregyházai KERLÉKÖZ-höz, Munkács székhellyel. Erre mindenképpen szükség volt, a Felvidék keleti része és a Kárpátalja biztosítása céljából. Hamarosan döntés született a munkácsi alközpont automatizálásáról is, mivel túl lassú volt az információáramlás, az őrsök Munkács Nyíregyháza vonalon júniusában befejeződött a miskolci VII., júliusban a szolnoki VI., és augusztusban a kiskunfélegyházi V. KERLÉKÖZ-ök és a hozzájuk tartozó honi légvédelmi figyelő- és jelentőőrsök automatizálása, felszerelése. 16 Az I. budapesti és a III. veszprémi központoké a befejezés előtt állt. A II. komáromi, a IV. kaposvári, és az ekkor már önálló 9. munkácsi KERLÉKÖZ 17 központjait folyamatosan építették. A legfontosabbnak tekintett Kárpátalja biztosítása kitűnően haladt. A katonai vezetés elrendelte a hátralévő műszaki építmények elkészítését és az őrsök felszerelését. Ekkor a hadsereg állományába 303 figyelőőrs tartozott második felében, a 2. bécsi döntésnek megfelelően, az észak-erdélyi területek visszacsatolása után hamarosan megkezdték itt is a figyelő és jelentő szolgálat szervezését. Megalakult a IX. KERLÉKÖZ Zilahon, majd a X. KERLÉKÖZ Máramarosszigeten. (A 9. Munkácsi központ rendszerbeállítása és önálló KERLÉKÖZ-zé válása után Máramarossziget kapta a 10-es, Zilah a 11-es számot.) 19 A 333 figyelő és jelző őrs felszerelése (elsősorban híradó eszközökkel), állománya és kiképzettsége továbbra is hiányos volt. A HTI a KERLÉKÖZÖK egymás közötti információcseréjének meggyorsítására kidol- 13 HL, VKF 1.o. 4185/Eln HL, VKF 1.o. 4390/Eln és HL, HM 32798/Eln. 3/a HL, VKF 1.o. 3706/Eln HL, VKF 1.o. 3813/Eln , 4132/Eln és 4450/Eln második felétől kezdve a központok megjelölése a forrásokban többnyire arab számokkal történik, de nem teljesen konzekvensen. Cikkemben a számozást mindig a konkrét forrásokban használtak szerint alkalmaztam. 18 HL, VKF 1.o. 4450/Eln és 4551/Eln HL, HM 1.a /Eln , 5. sz. és 105. sz. melléklet 129

6 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK gozott egy egyidejű kódexszerű adatátviteli rendszert. Ez egy hatcsatornás, vivőfrekvenciás eszköz volt elején a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az eddigi légierők, a hadtestköteléken kívüli légvédelmi alakulatok továbbá a légvédelmi figyelőés jelentőszolgálat szervezete március 1-jétől a Légierő, és annak parancsnoksága alá tartozzanak. Mivel a 9. hadtest és az ekkor már 13. Légvédelmi Kerület területe (5. sz. vázlat) egyáltalán nem volt azonos, így a döntés ebből a szempontból feltétlenül helyes volt. Ezzel együtt a HM VI. csoportfőnök Országos Légvédelmi Parancsnok elnevezését megszüntették, helyette a HM. VI. /légoltalmi/ Csoportfőnök megnevezés lépett. 20 Az év elején megkezdték a 12. szászrégeni és a 13. csíkszeredai LÉKERKÖZ létrehozását. Február 3-án befejezték a 3. veszprémi központ, április 1-jén az 1. budapesti központ automatizálását és állományának kiképzését. 21 A 13 Kerületi Légvédelmi Központ (1. Budapest, 2. Komárom, 3. Veszprém, 4. Kaposvár, 5. Kiskunfélegyháza, 6. Szolnok, 7. Miskolc, 8. Nyíregyháza, 9. Munkács, 10. Máramarossziget, 11. Zilah, 12. Szászrégen, 13. Csíkszereda) az év első felében 346 őrssel rendelkezett, s a 13. csíkszeredai központ alárendeltjeit leszámítva, csak 6 állomáshelyet nem hoztak létre. 22 Az év végére az első 9 központból már csak a 2. komáromi, a 4. kaposvári és a 9. munkácsi működött manuális üzemmódban. Az erdélyi LÉKERKÖZ-ök (Csíkszereda kivételével) szükséges állományának behívása megtörtént, kiképzésük megkezdődött. Az 1941-es délvidéki területgyarapodás a szolgálat kiegészítését igényelte a visszatért országrészeken. Ez azonban egyelőre még csak a tervezés állapotában volt. Egyidejűleg elhatározták a légvédelmi figyelő- és jelentőőrsök sűrítését, újak felállítását. A bővítés súlypontja a magyar román határszakasz és a délvidéki terület biztosításának megszervezése volt. 23 Mivel a LÉKERKÖZök egymás között továbbra is csak kézi kapcsolóval és távbeszélő-készüléken keresztül tudtak kommunikálni, ezért a HTI kidolgozott egy megoldást és az ezt megvalósító készüléket, mely egy időben, egy vezetéken négy jelentést volt képes átvinni (távírójelekkel). 24 A 8 csatornás jelzőberendezés -nek nevezett eszközt a hadsereg elfogadta és megrendelte januárjában a honvédelmi miniszter valamennyi honi légvédelmi alakulatot az I. honi légvédelmi hadtestnek rendelt alá, s vezetésüket az ORLÉKÖZből a hadtestparancsnokságnak kellett végrehajtania. Ugyanekkor a honvédelmi miniszter intézkedett két újabb Légvédelmi Kerület megszervezésére (6. sz. vázlat), a 14. zombori LÉKERKÖZ felállítására, 20 HL, VKF 1.o. 4447/Eln és 4931/Eln HL, VKF 1.o. 4900/Eln és 4292/Eln HL, VKF 1.o. 4469/Eln HL, VKF 1.o. 6968/Eln HL, VKF 1.o. 6608/Eln

7 HADTUDOMÁNY és az ország délnyugati részének biztosítása érdekében a 15. zalaegerszegi LÉKERKÖZ létrehozására. 25 A 3. veszprémi központ ugyanis képtelen volt az alá tartozó, igaz egy részében még csak tervezett, 77 figyelőőrs tevékenységét vezetni. A területet gyakorlatilag kettéosztották a Szombathely Tapolca vonal mentén. Ekkorra a hagyományos eszközökre épülő figyelő- és jelentőrendszer szervezeti felépítése véglegessé vált. A központok egy része azonban, elsősorban a 15. zalaegerszegi LÉKERKÖZ, még az év második felében is szakanyaghiánnyal küszködött. Gondolkodtak ugyan egy úgynevezett Délvidéki, 16. Légvédelmi Kerület és LÉKERKÖZ létrehozásán is, de ez végül is csak terv maradt. Az év folyamán a szolgálat új elnevezést kapott: Honi Légvédelmi Jelzőszolgálatra változott nyarára a 10. máramarosi, a 11. zilahi, a 12. szászrégeni, a 14. zombori, október 8-ára a 15. zalaegerszegi 26 LÉKERKÖZÖK igaz egyelőre még csak manuális felhasználásban, s csökkentett figyelőőrs számmal üzemképesek voltak. Az év közepén még hiányos, csökkentett üzemmódban dolgozó 10. máramarosszigeti, 11. zilahi és a 12. szászrégeni Légvédelmi Kerületek az év végére már teljes figyelőhálózatukkal működőképesek voltak, figyelő- és jelentőőrs állománnyal. 27 Így az észak-erdélyi és a délvidéki területek légvédelmi információs biztosítását sikerült megoldani. Június 6-ával befejeződött a 9. munkácsi központ automatizálása, majd szeptember 20-ától az összes figyelőőrsével képes volt tevékenykedni január 14-én hasonló helyzetbe került a 4. kaposvári, márciusban pedig a 2. komáromi LÉKERKÖZ is. 28 A LÉGVÉDELMI KERÜLETEK HELYZETE KÖZÖTT 1943 a gyors és nagyarányú kiépítés illetve bővítés éve volt. A hadsereg és vezetése mindent elkövetett többnyire sikerrel hogy a lemaradásokat behozza. Az év elején, februárban a vezérkar megállapította, hogy a Légvédelmi Erők Parancsnokságának igaza van abban, hogy a központok erődítési, műszaki munkái nem haladnak megfelelően ben még egyetlen bombabiztos LÉKERKÖZ-épület sem készült el. A figyelőőrsök építményeinek munkálatai is csak az elmúlt év végén kezdődtek meg (egy-egy figyelő- és jelentőőrs általában a következő katonai építményekkel rendelkezett: őrskuny- 25 HL, VKF hdm.csf. 42/Eln és 326/Eln HL, VKF 1.o. 4117/Eln és 5666/Eln HL, VKF 1.o. 4596/Eln , 5259/Eln és 5970/Eln HL, VKF 1.o. 4596/Eln és 4776/Eln

8 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK hó, rádió kunyhó, magasfigyelő, fülelőgödör). A tarthatatlan állapotok megváltoztatásának érdekében intézkedtek a munkák felgyorsítására. Az év második felében a vezetés a fő figyelmet a 11. zilahi, a 12. szászrégeni és a 13. csíkszeredai LÉKERKÖZÖK műszaki kiépítésére fordította, melyeknek legnagyobb volt a lemaradásuk. Szükség esetén a légvédelmi őrsök őrskunyhóinak, rádió kunyhóinak és magasfigyelőinek megépítésével magánvállalkozókat is megbíztak a harckészség mielőbbi elérése érdekében. 29 Másodsorban a híradórendszer fejlesztése kérdésében adtak segítséget, s az ORLÉKÖZ és a LÉKERKÖZ-ök, valamint ez utóbbiak és a repülőterek közötti rádióhíradást még az év első felében létrehozták. Felgyorsult az eddig csak papíron létező 13. csíkszeredai központ kiépítése és alárendeltjeinek rendszerbe állítása. 30 A januári döntést követően a LÉKERKÖZ állományát márciusban bevonultatták, s az eddig Kolozsváron állomásozó vezető szerveket áthelyezték Csíkszeredára. Így a központ áprilisban 24 őrssel már működőképes volt, s szolgálatba állt. 31 Márciusban megindult az országos rádióhálózat kiépítése, elsősorban az ORLÉKÖZ és a LÉKERKÖZ-ök illetve a központok között második, illetve 1944 első felében befejeződött az eddig hagyományos üzemmódban dolgozó LÉKERKÖZ-ök (10. máramarosi, 11. zilahi, 12. szászrégeni, 13. csíkszeredai, 14. zombori, 15. zalaegerszegi) automatizálása februárjában már 470 (a tervezett 550-ből) kiképzett állománnyal feltöltött és felszerelt honi figyelőőrs tartozott a szolgálathoz. 32 Elsősorban a visszatért területek hálózata volt még hiányos, és főleg itt volt nagy az eszközhiány. Az év második felében befejezték a 10. máramarosi, 13. csíkszeredai, 14. zombori, 15. zalaegerszegi LÉKERKÖZ-ök központjainak műszaki munkáit, a bombabiztos vezetési pontok felépítését. Elkészült a Citadella légvédelmi központ (a budapesti légvédelmi tüzérparancsnokságot is itt helyezték el) és a Sziklaközpont (ORLÉKÖZ) is. 33 Viszont a 11. zilahi, 12. szászrégeni Légvédelmi Kerületekben, az építkezéseket, a felszerelést és a kiképzést nagy ütemben tovább kellett folytatni. A magyar figyelő- és jelentőrendszer 1943 közepére nagyjából kiépült. Sajnos, a figyelés vizuális és fülelő rendszerű végrehajtása eddigre már el is avult. A negyvenes évek elejére a légvédelmi feladatok megoldása egyre nehezebbé vált. A várható légitámadások eszközei jóval modernebbek voltak, mint amikkel még a harmincas években számoltak. A repülés és a feladat-végre- 29 HL, HM 3/b /Eln HL, VKF 1.o. 4594/Eln HL, HM 1.a /Eln HL, VKF 1.o. 4776/Eln és 4807/Eln HL, VKF 1.o. 5628/Eln

9 HADTUDOMÁNY hajtás magassága, a repülőgépek sebessége és bombaterhelése egyre nőtt. Így a kialakított figyelő- és jelentőrendszer hatékonysága (az első két pont miatt) egyre csökkent. Szükség volt az információ minél korábbi és pontosabb megszerzésére, erre pedig csak a lokátorok voltak alkalmasak. FELHASZNÁLT IRODALOM BÁLINT JÓZSEF: A főváros aktív légvédelmének megszervezése. MKSZ 1931/8. BARCY ZOLTÁN: A magyar légvédelmi tüzérség fejlődése a Horthy korszakban. Hadtörténeti Levéltár, Tanulmánygyűjtemények. CSIMA JÁNOS: Adalékok a Horthy hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához ( ). Honvédelmi Minisztérium Központi Irattár kiadása, CSIMA JÁNOS: A Horthy hadsereg díszlokációja között. Hadtörténeti Közlemények, 1971/3. sz. DOMBRÁDY LÓRÁND TÓTH SÁNDOR: A magyar királyi honvédség Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, Hadtörténeti Levéltár iratai. Harcászati szabályzat (tervezet) I. rész. Harcászati elvek. Stádium sajtóvállalat részvénytársaság nyomdája, Budapest, Honi Légvédelmi Jelzőutasítás. Tervezet. A m. kir. 1. honv. vdd. pság. Házinyomdája, Budapest, NAGYVÁRADI SÁNDOR M. SZABÓ MIKLÓS WINKLER LÁSZLÓ: Fejezetek a Magyar katonai repülés történetéből. Műszaki könyvkiadó, Budapest, Rendeleti Közlöny 1922/2. és 1923/28. számai. TÓTH ELEMÉR: A légvédelmi figyelő és jelentő szolgálat befolyása a légi hadműveletekre. MKSZ, 1936/2. sz. TÓTH SÁNDOR: A Horthy hadsereg szervezete ( ). Hadtörténeti Közlemények, 1958/ 1 2. sz., 1958/3 4. sz. 133

10 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Légvédelmi Kerületek, illetve Légvédelmi Körzetek, sz. vázlat Légvédelmi Körzetek, sz. vázlat 1 HL, VKF 1.o. 1999/Hr sz. melléklet alapján. 2 HL, VKF 3.o /Eln alapján. 134

11 HADTUDOMÁNY 3. sz. vázlat Légvédelmi Kerületek, sz. vázlat Légvédelmi Kerületek, HL, VKF 1.o. 3653/Eln melléklet alapján. 4 Uo. 135

12 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK 5. sz. vázlat Légvédelmi Kerületek, sz. vázlat Légvédelmi Kerületek, HL, VKF 1.o. 6968/Eln alapján. 6 HL, VKF 1.o. 6968/Eln és 5301/Eln alapján. 136