História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "História 1997-0910. Created by XMLmind XSL-FO Converter."

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom Vlagyivosztoktól Kabulig Út az adósságcsapdába Képek A zöld forradalom évei Magyarországon Képek Mosonyi Emil levele, Kapcsold az ötödik sebességet Képek iii

4

5 1. Vlagyivosztoktól Kabulig PÓK Attila Vlagyivosztoktól Kabulig június 24 július 3. Nixon amerikai elnök látogatása a Szovjetunióban. Több együttműködési megállapodást, valamint a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásával kapcsolatos egyezményt írnak alá. A két ország diplomáciai kapcsolatba lépése (1933) óta 105 államközi megállapodást írtak alá, ebből 41-et a legutóbbi két évben. Kissinger külügyminiszter szerint: a fegyverkezési versenyről ezen a szinten valaha tartott legrészletesebb megbeszélés zajlott le, olyan adatok hangzottak el, amelyeket nemrég még a hírszerzési szabályzat megsértésének nyilvánítottak volna. november Ford amerikai elnök Vlagyivosztokban tárgyal a szovjet vezetőkkel. Többek között megállapodnak abban, hogy a stratégiai nukleáris rakéták és nehézbombázók maximális számát mindkét országban 2400-ban határozzák meg. Egy nyilatkozatában Ford elnök hangsúlyozza, hogy ez lényegesen kevesebb, mint amit egy ellenőrzés nélküli, átfogó fegyverkezési verseny hozna magával július Közös szovjet amerikai űrutazási program (Szojuz Apolló-űrrepülés). 17-én a két űrhajó utasai kölcsönösen meglátogatják egymást. augusztus 1. Helsinkiben harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok, Kanada legfelsőbb szintű vezetői vesznek részt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróülésén, amelyen 100 oldalas záróokmányt írnak alá. A New York Times szerint Ford elnök és Kissinger külügyminiszter úgy tekinti a finnországi utazást és az európai biztonsági okmány aláírását, mint ami előmozdítja az amerikai szovjet enyhülést május 28. Ford amerikai elnök Washingtonban és Brezsnyev, az SZKP főtitkára Moszkvában, egy időben, szovjet amerikai szerződést írnak alá a békés célú, föld alatti nukleáris robbantásokról. Nem hajtanak végre 150 kilotonnával nagyobb hatóerejű különálló robbantást és több mint másfél megatonna összhatóerejű csoportos robbantást. Kölcsönösen lehetővé teszik egymásnak az ellenőrzést június 15. Bécsben Carter amerikai elnök és Brezsnyev szovjet államfő aláírja a hadászati támadófegyverek mennyiségi és minőségi korlátozásáról szóló SALT-II. megállapodást. (A második világháború óta ez a tizedik szovjet amerikai csúcstalálkozó.) Részlet Carter elnök hazaérkezése után tartott kongresszusi beszédéből: Amikor még az Egyesült Államok egyedül rendelkezett nukleáris fegyverekkel, Truman elnök nemzetközi fennhatóság alá kívánta helyezni az atombombát. Eisenhower elnök javasolta először a nukleáris kísérletek ellenőrzését. Kennedy elnök idején jön létre a részleges atomcsend egyezmény. (1963. augusztus 5.) Johnson elnök a stratégiai fegyverekkel bővíti a tárgyalások témakörét (1964. augusztus 31 szeptember 10.), Nixon elnök kötötte meg a történelmi jelentőségű SALT-szerződést (1972. május ), Ford elnök tárgyalásainak eredménye a vlagyivosztoki megállapodás (1974. november ). Ez egy élő, megszakítás nélküli folyamat. december 27. Afganisztában bejelentik, hogy megdöntötték H. Amin rendszerét. Az afgán kormány nyilatkozata szerint az ország területi épsége, nemzeti függetlensége és az áprilisi forradalom vívmányainak megvédése érdekében gazdasági, politikai és katonai segítségért fordult a Szovjetunióhoz. A szovjet kormány teljesítette kérését. Január végéig kb szovjet katona érkezik Afganisztánba. Az Egyesült Államok a szovjet csapatok Afganisztánba vonulása után azonnal leállítja a Szovjetunióba irányuló gabonakivitelét, megtiltja az olajfeltáráshoz szükséges technológiák exportját és az 1980-ban esedékes moszkvai olimpia bojkottját javasolja. Ugyanakkor felújítják a fegyverszállítást az Afganisztánnal szomszédos Pakisztánba. A NATO főtitkára Josef Luns, január 1-jén kijelenti, hogy Afganisztán az első, nem szovjet blokkhoz tartozó ország, ahová a Szovjetunió a nemzetközi jog durva megsértésével csapatokat küldött január 23. Carter amerikai elnök kongresszusi beszédéből: A II. világháború vége óta Amerika állt a többi ország élére, szembenézve a növekvő szovjet hatalomból eredő kihívással... 1

6 az 1940-es években mi vállaltunk vezető szerepet az Atlanti Szövetség létrehozásában, válaszképpen a szovjet elnyomásra, kelet-európai birodalmának konszolidálására és a Nyugat-Európára ebből származó fenyegetésre, az 1950-es években segítséget nyújtottunk ahhoz, hogy feltartóztassuk a további szovjet kihívásokat Koreában és a Közel-Keleten, és ennek érdekében újra felfegyverkeztünk, az 1960-as években szembeszálltunk a Berlin, valamint a kubai rakétaválság körüli szovjet kihívásokkal, s azután arra törekedtünk, hogy bevonjuk a Szovjetuniót a hidegháborún való túllépés a konfrontációtól való távolodás fontos feladatába, az 1970-es években pedig három amerikai elnök is folytatott tárgyalásokat a szovjet vezetőkkel, megpróbálván véget vetni a nukleáris fegyverkezési hajsza fokozódásának... A jelenleg Afganisztánban levő szovjet csapatok által fenyegetett térség hatalmas stratégiai jelentőséggel bír: itt van a világ exportálható kőolajának több mint 2/3-a... függőségünk a külföldi olajtól nemzetbiztonságunkat fenyegető, nyilvánvaló és közvetlen veszély." február 22. L. Brezsnyev, az SZKP főtitkára beszédéből: Az USA jelenlegi vezetése egyértelműen az enyhülés aláásására és a nemzetközi helyzet kiélezésére törekszik. Forrás: Pók Attila: A nemzetközi élet krónikája, című, a História Könyvtárban a könyhétre megjelenő munkája alapján 2

7 1. Út az adósságcsapdába FÖLDES György Út az adósságcsapdába Magyarországnak 1972-ben, az olaj- és energiaválság kitörése előtt 1,9 milliárd dollár adóssága volt. A következő öt évben ez az összeg viszonylag egyenletes ütemben évente hétszázmillió dollárral gyarapodott ban, egyetlen esztendő alatt 2,3 milliárdos drámai romlás következett. Ezután újabb évi milliós adósságnövekedéssel kellett számolni. A következő két évben, ben szigorú intézkedésekkel sikerült ezt az 1,4 milliárd dollárt eltüntetni, és visszatérni a négy évvel korábbi adósságszintre. A kiigazítás nem bizonyult tartósnak: 1983-ban helyreállt a már-már normálisnak tűnő, félmilliárdot meghaladó éves eladósodási ütem, majd ban 8,8 milliárd dollárról 15 milliárd dollárra nőtt a bruttó konvertibilis adósságállomány. Magyarországot vasmarok keménységgel zárta be az adósságcsapda. Az adósságnövekedés adatai önmagukért beszélő, száraz tények. Vannak előzményeik és lettek következményeik. A magyar társadalom többsége rövid távon haszonélvezője volt, hosszabb távon pedig kárvallottja lett ennek a folyamatnak. Kérdések sokasága merült és merül föl ma is a téma kapcsán. Leginkább a felelősség problémáját feszegették azok, akik politikai hasznot reméltek a választól. Elkerülhettük volna az eladósodást? Lett volna nélküle rendszerváltás? A történésznek a téma kapcsán a miértet és a hogyant érdemes vizsgálnia. Szélesedő szakadék Az eladósodás nem új keletű gazdaságtörténeti jelenség. Tartósan akkor került a tudományos és politikai érdeklődés középpontjába, amikor az energiaválság utáni kiigazító programok sikerhez vezettek a centrumországokban (USA, Japán, Franciaország). Amikor ezzel éles ellentétben az olajban szegény fejlődő országok sokasága elveszítette a felzárkózás reményét. Közülük többen hiteleket vettek fel gazdaságuk fejlesztése és/vagy társadalmi-politikai stabilitásuk megőrzése érdekében. Megfelelő belső reformok, feltételek hiányában azonban az egyenlőtlen csere, a külső piacok bizonytalansága és a külső segítség elmaradása miatt egy idő után ezen országok zöme már azért vett fel hiteleket, hogy fizetni tudjon a már felvett kölcsönökért. A hetvenes évek végétől a centrumbéli hitelezők készsége megszűnt az adósságteher alatt vergődő országok finanszírozására. Ezt a kényelmetlen feladatot igyekeztek áthárítani az ENSZ égisze alatt működő nemzetközi pénzügyi szervezetekre: a Nemzetközi Valutaalapra és a Világbankra. E szervezetek működése azonban nem lehetett karitatív, segélyező jellegű. Hiteleket csak az adott ország gazdaságának vizsgálata után nyújtottak, és rendkívül drasztikus takarékossági intézkedéseket, ún. kiigazító gazdaságpolitikát követeltek cserébe. A két világszervezet vezetői és szakértői nem mondtak le a visszafizetésről, mert fenn akarták tartani a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását. Ez a szempont határozta meg hitelnyújtási tevékenységüket. Ezért nem merülhetett fel a tartozások elengedése és az erőforrások átcsoportosítása a gazdaságilag fejlett országokból a fejletlenekbe. Csak fizetésképtelenség esetén egyeztek bele az adósságtörlesztés átütemezésébe. A hetvenes évek végére és a nyolcvanas évek elejére világossá vált: ily módon nemhogy szűkül, inkább csak szélesedik a szakadék az első és a harmadik világ között. Nem teljesült az a várakozás, amely a függetlenné vált gyarmatok felemelkedéséhez kapcsolódott. E felismerés szülte az Észak Dél-problémát vizsgáló Brandt-bizottságot. De mi történt eközben a második világban, az államszocializmus régiójában? Itt az energiaválságot a kapitalizmus válságának vélték, amely eltakarja a kommunizmusépítés, az utolérni és elhagyni programjának kudarcát, és segíti az évi csehszlovákiai beavatkozás eszmei sebeinek gyógyítását. A kelet-európai kommunista pártok ekkortájt hirdették meg a fejlett szocializmust, mely szerint a tudományos-technikai forradalom vívmányainak alkalmazása lehetővé teszi a gyors gazdasági növekedést, a nagyléptékű beruházások megvalósítását és az életszínvonal emelését, többek között a szociális ellátások bővítése révén. Néhány év múlva változott a helyzet, és egy realistább megközelítés kezdett érvényesülni a gyakorlatban: az elhárítás és a védekezés gazdaságpolitikája. Ekkor nyert újra tért a két világpiac teóriája: a regionális, illetve a szocialista autarkia gondolata. A megvalósítás, a KGST gyökeres átalakítása és a nemzeti-állami kereteket szétfeszítő gazdasági együttműködés, a keleti közös piac valódi megteremtése viszont elmaradt. Ráadásul a világgazdasági fordulat másként érintette a természeti erőforrásokban gazdag Szovjetuniót, mint a többi országot. Sőt, köztük is lényeges különbségek mutatkoztak. Románia önálló gazdaság kiépítésére törekedett, Lengyelország a munkaképes lakosság gyors gyarapodása miatt nyugati hitelekre támaszkodva nagyszabású 3

8 beruházásokat hajtott végre, Bulgária, Csehszlovákia és az NDK pedig a szovjet piac igényeire építve kereste a megoldást. Magyarország külön kategóriába sorolható. Bár igyekezett megfelelni a szovjet elvárásoknak, nem szűkítette nyugati kapcsolatait, és a gazdaság szerkezetének átalakítására irányuló elképzeléseit az életszínvonal emelésének érintetlenül hagyásával a tőkés országoktól felvehető hitelekre támaszkodva kívánta végrehajtani. Már a gazdasági mechanizmus reformjának kidolgozásakor ( ) világossá vált, hogy a versenyképesség fokozásához nem elég a belső piac kényszere, nyitni kell a világpiac felé, élő kapcsolatba kell vele kerülni. E nyitást szükségesnek ítélték az ország külgazdasági viszonyrendszerének kiegyensúlyozása érdekében is. Az elgondolás fontos részét képezte az új lehetőségek feltárása, a külső erőforrások bevonása. Ezért már 1967-ben felmerült a magyar csatlakozás gondolata az IMF-hez és a Világbankhoz, bár a csatlakozási kérelem benyújtására a szovjet vezetés idegenkedése miatt nem került sor. A modernizációs jellegű hitelfelvétel tervét azok a közgazdászok, gazdaság-politikusok fogadtatták el Kádár Jánossal és az MSZMP felső vezetőivel, akik látták, hogy technológiai korszerűsítés, szerkezetváltás nélkül nem oldható meg a magyar gazdaság fejlesztése. Modernizáció nélkül nem küzdhetőek le a nemzetközi fizetési mérlegből eredő éves kétéves rendszerességgel jelentkező feszültségek és hiányok sem. A tervszerű eladósodás A kidolgozott hitelfelvételi tervek egyrészt azokra a gazdasági teljesítményekre alapozódtak, amelyek az említett éveket jellemezték, másrészt a világgazdaság növekedésének előrejelzésére épültek. A felvevő piacok bővülése garantálni látszott a magyar termékek értékesítését és a hitelek visszafizetését. A sors iróniája, hogy a tervszerű eladósodás koncepciója akkor emelkedett hivatalos rangra, amikor 1973 őszén az arab izraeli háború kitörése, illetve a nyomában fellépő olajválság gyökeresen megváltoztatta a helyzetet: véget ért a majdnem három évtizedes világgazdasági konjunktúra. A fejlett országok a tempó visszafogásával, különböző takarékossági intézkedésekkel, a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, az egymás közti integráció bővítésével és szerkezetváltást ösztönző politikával válaszoltak a kihívásra. Arról, hogy a keleti tömb miért nem ezt az utat választotta, már szóltunk. De az mégis magyarázatra szorul, hogy a külkereskedelmére érzékeny Magyarország miért csak öt évvel később, 1978 végén döntött a gazdaság kiigazításáról? Amikor éppen megindult a hitelfelvétel az új központi beruházások számára, amikor 1973-ban megkezdődött az export nagyobbik hányadát adó iparvállalatok kiemelése. Az új helyzet felértékelte a drága import kiváltását ígérő, importhelyettesítő ágazatokat, pl. az energetikát, a bányászatot. Az érintett vállalati menedzsment, az ágazati vezetők, a befolyásos területi, politikai erőcsoportok, akik természetesen az ágazatukban, illetve a területükön dolgozók érdekeit is képviselték, nagy nyomás alatt tartották az ország politikai vezetését. Az MNB pedig ebben az időben ( között) előteremtette a többletberuházásokhoz szükséges külső erőforrásokat. A politikai vezetés, élén Kádár Jánossal elkötelezte magát az életszínvonal rendszeres emelése mellett, és igyekezett elkerülni a komolyabb társadalmi megrázkódtatással járó fordulatokat, intézkedéseket. Ezért is bízott, és kellett bíznia önmagában és a világhelyzet Magyarország számára kedvező alakulásában. Ezért nem értékelte árnyaltan a Nyugaton lezajló recessziót, hiszen az csak fokozta a magyar export nehézségeit. A politikai vezetés az as terv elkészítése során a gazdasági növekedés ütemének fenntartása mellett döntött, és erre építve akarta megvalósítani a korszerűsítési-szerkezetváltási és a népjólét általános emelését megcélzó szociális programját. Az adott körülmények között ez kizárta az önerőre támaszkodás lehetőségét, a külső hitelfelvételek felfüggesztését. Ráadásul egy ilyen lépést egyet jelentett volna azzal, hogy Magyarország lemond a korszerű technológiák bevezetéséről. A csábítás: olcsó hitelek A korábbi elképzelései mellett kitartó politikai vezetés kezére játszott két külső körülmény is. Az első: a centrum-országokban is időt vett igénybe megfelelő gazdasági stratégia kidolgozása. A növekedés és a beruházás ütemének radikális csökkentése után hatalmas tőkék szabadultak föl, öltöttek pénzformát, és kerestek maguknak értékesülési lehetőséget. A legkézenfekvőbb az volt, hogy a tőkefelesleg majd a rendkívüli többletbevételhez jutott olajtermelő országokba áramlik. De ezek az országok, noha hihetetlen ütemben és mértékben bővítették fogyasztásukat és növelték beruházásaikat, nem tudták jövedelmüket teljesen visszaforgatni a gazdaságba. Inkább maguk is mint tőkeexportőrök léptek fel a nemzetközi pénzvilág porondján. Így a modern kori gazdaságtörténetben egyedülálló szituáció alakult ki: a hitelkamatok értéke között alatta maradt az inflációnak. Könnyen lehetett hitelezőt találni, könnyű volt elcsábulni... A második körülmény, amely lassította az új helyzet tudatosítását, az a KGST védőernyője volt, amely alatt továbbra is alkalom nyílt a nem korszerű, nem jó minőségű termékek eladására. Bár elfogadták a bukaresti 4

9 árelvet, vagyis azt, hogy a szocialista külkereskedelemben is érvényesítik a világpiaci árakat. Ám a konjunkturális és politikai indítékúnak tekintett ingadozások kiszűrése érdekében öt év átlagárait vették alapul. Ez a megoldás időt adott az újonnan létrejött árarányok kárvallottjainak. Így Magyarország is alkalmazkodhatott, sőt bizonyos többletbevételhez juthatott a szovjet származású kőolajtermékek reexportja révén. A védelemnek persze ára volt. Míg az egyik oldalról segített a stabilitás megőrzésében, addig a másik oldalról hozzájárult a szükséges fordulat elhalasztásához. A mérleghez hozzátartozik, hogy a változatlanul magas beruházási hányadból exportképes kapacitásokat is teremtettek, a mezőgazdaságban pozitív változás zajlott le, és az infrastruktúrában is sikerült valamelyest pótolni az évtizedes elmaradásokat. Növekedett az életszínvonal, és ezzel párhuzamosan átalakult a lakossági fogyasztás szerkezete. Kifejeződött ez a nagyarányú lakásépítésben is. A megvalósuló gazdaságpolitika hosszabb távon nem hozhatott kielégítő eredményeket, mert fenntartott egy elavult gazdasági-termelési, s ezen keresztül egy túlhaladott foglalkoztatási szerkezetet. De ami a legfontosabb, a világpiac nem ismerte el valóságosnak a magyar ráfordításokat, és a külkereskedelmi cserearányok drámai mértékben romlottak. A célkitűzések változatlanul hagyása mellett az ország külső adósságállománya évről évre súlyos összegekkel nőtt. Az új hitelek iránti igény miatt és a hitelhez jutási lehetőségek nehezülése következtében ban újra napirendre került az IMF-és Világbank-tagság ügye, de a kérelmet a szovjet vezetők rossz szemmel nézték, ezért az ismét az íróasztalban maradt. 1977: irány a világpiac 1976 végétől felgyorsult a kiút keresése, és 1977 őszén az MSZMP Központi Bizottsága új külgazdasági stratégiát fogad el, amely az exportorientáció jegyében a világpiachoz és nem a szocialista piachoz való alkalmazkodást tűzte ki célul. Ez a program helyes távlati irányokat jelölt ki, de alkalmatlan volt a válság konkrét kezelésére. Nemhogy enyhítette volna, hanem inkább fűtötte a beruházási kedvet. A következő évben ezért félmilliárd dollárral romlott a folyó fizetési mérleg, és hiánya jóval túllépte az egymilliárdos szintet. Még rosszabbul alakult az ország külső adósságállománya, amely több mint két milliárd dollárral emelkedett egyetlen év leforgása alatt. Igaz, hogy ebben kiemelkedő szerepet játszott a nemzetközi pénzpiac mozgásirányának megváltozása, a hitelek megdrágulása, a kamatszint növekedése elején már láthatóvá vált, hogy ezen a pályán haladva az ország a szakadékba tart, fizetésképtelenné válik. A pénzügyi szakemberek ezt egyértelműen jelezték. Még egy félévnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az MSZMP vezetői belássák, elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat. Nem lehet fenntartani a növekedés ütemét, vissza kell fogni a beruházásokat, és minden egyéb szempontot az egyensúly követelményének kell alárendelni. Ragaszkodás az elért vívmányokhoz A munkanélküliséggel járó szelekcióhoz és az életszínvonal visszavételéhez Kádár és a párt vezetői nem járultak hozzá, ragaszkodtak az elért vívmányok megőrzéséhez, a társadalmi béke megtartásához, a hatalmi viszonyok stabilitásához. Kezdetét vette egy új gazdasági reformcsomag kidolgozása. A kiigazítási politika egy két évtizedes jóléti periódus végét jelentette, melynek során egy lavírozó egyensúlyozó politikai irányvonal érvényesült. Ez kivédte ugyan a rosszabb lehetőségeket, megállította az adósság növekedését, fenntartotta a társadalmi-politikai status quót, bátorította a reformtörekvéseket, de nem tudta megoldani az alapproblémát, nem alakított ki egy új, egészséges alapokon nyugvó fejlődési pályát. 2. Képek 5

10 6

11 7

12 8

13 1. A zöld forradalom évei Magyarországon ROMÁNY Pál A zöld forradalom évei Magyarországon Termelés és agrárpolitika a hetvenes években A hatvanas évek Amerikájából szervezett The Green Revolution a zöld forradalom nem volt hivatalos program a korabeli Magyarországon. A világ ismerte, értékelte, mert nyomában forradalmi változás ment végbe a szántóföldeken, a gabonatermesztésben. Az intenzív, új, rövid szalmájú, de bőtermő búza, rizs és más növényfajták előállítója, az Iowából indult Norman Ernest Borlaug Nobelbékedíjat kapott 1970-ben. Több ázsiai országban visszaszorult az éhezés, elegendő gabona termett, mert Borlaug csodabúzáit termelték. Magyarországon is téma volt a gabonaimport, a kenyérgabona-kérdés megoldásra várt. Az egy lakosra jutó búzatermés ritkán érte el a két mázsát. A zöld forradalmat tehát be kellett engedni, akár álruhában, akár kerülő úton. A Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választja Borlaug-ot, miután már a világ sok országában megtették. És miután már régen nemcsak a kenyérgabona-kérdés, hanem a húsprobléma megoldásán is túljutott az ország. Azaz: 1980-ban. A hazai gabonahozamok sokáig stagnáltak a századforduló mázsás színvonalán. Megmaradt a régi fajtaállomány is, akárcsak az aranykorona-rendszer, amit már egyedül Magyarország tartott meg a földminőség értékelésére. A harmincas évek végén valamelyest javultak az átlagok, főleg a kukorica esetében. A minőséggel nem volt baj. Ám az ország szántóföldjének mintegy a felét gabonatermesztéssel hasznosították, döntően búzával és kukoricával, így ennek termelése, mennyisége és minősége meghatározónak számított az egész mezőgazdaságra nézve. Ugyanakkor ezt a viszonylag egyszerű, a vetésforgóba, talajváltásba megfelelően beilleszthető termelési szerkezetet indokolták az ország természetföldrajzi adottságai, a termelési hagyományok és más feltételek is. De magasabb színvonalon, jobb hozamokkal, mint az elért mázsás termés hektáronként. Századfordulói színvonalon A kollektivizálást követő években mintegy 30%-kal még csökkent is a búza vetésterülete. Helyére ipari- és takarmánynövények kerültek. A kukorica lett a magyar mezőgazdaság első számú szántóföldi kultúrája. A kistermelői (háztáji) érdekeltség is mellette szólt. A kukorica 1,2 1,4 millió hektáros területétől így elmaradt a búza területe. Az átlagtermés viszont nem javult olyan mértékben, hogy ellensúlyozhatta volna a terület csökkenését. Az agrártermelés színvonalának, benne a talaj termőképessége hasznosításának fontos mércéje a meghatározott területen elért terméshozam. A termésátlag jelzi, hogy intenzív vagy extenzív módon gazdálkodnak, miképpen találkoznak a biológia és az ökonómia törvényei, milyen az agrártársadalom érdekeltsége a hozamok alakulásában. Alacsony agrárnépsűrűség esetén általában extenzív agrárkultúra a jellemző, de Magyarország nem volt besorolható ebbe a kategóriába. A nemzeti jövedelem termelésének belső arányai is azt követelték, hogy a viszonylag gyorsan feltárható, megszerezhető mezőgazdasági előnyöket lehet és kell az ország javára kamatoztatni. Az évi 2 millió tonnát el sem érő búzatermés kenyérgabona-importra kényszerítette az országot, hiszen a fejadag nem állt rendelkezésre. (És a beszerzéshez szükséges valuta sem.*) A vetésterületet csak az ún. pénzes növények terhére lehetett volna növelni, ami a gazdaságok érdekeivel ütközött. A búza felvásárlási árának jelentős emelését a fogyasztói árakkal való közvetlen kapcsolat, illetve az érvényesített ár- és jövedelempolitikai kötöttségek akadályozták. A takarmánynövények (kukorica, árpa stb.) nagy területéhez a szövetkezeti tagság ragaszkodott, hiszen a háztáji állattartás, hízlalás üzemanyaga onnan volt biztosítható. Nem volt nehéz eljutni tehát ahhoz a felismeréshez, hogy csak a fajlagos hozamok, az átlagtermések növelése lehet a járható út Magyarországon. A mi szűzföldjeink fogalmazódott meg programszerűen a laboratóriumokban, a szakszerűségben, a többet tudó növény- és állatfajtákban vannak. És az új gazdasági mechanizmus, valamint az átalakított szövetkezetpolitika által nyitott új utakban. Áttörés a vezérnövényeknél 9

14 A kenyérgabonából való önellátást a hatvanas évek közepére ismét elérte az ország. Ez azért vált lehetségessé alig növelt vetésterület mellett, mert a búza átlagtermése meghaladta, Magyarország történetében először, a 20 mázsát hektáronként. Ezen a színvonalon maradt a termés 1970-ig. A 30 q/ha országos átlag 1971-ben született meg, amit a 40 mázsás termés 1977-ben követett. Tizenkét év alatt mind a hektáronkénti hozam, mind az országos termésmennyiség megkétszereződött. Ez utóbbi a 2,4 millió tonnáról 5,3 millió tonnára növekedett. A hazai fogyasztás kielégítése mellett bőven jutott exportra is. A nagy terméshozamok a búzát a legjövedelmezőbb szántóföldi növények közé emelték, érdemes volt növelni vetésterületét is. A nyolcvanas években már 1,3 millió hektáron folyt a termesztése, és 1984-ben átlépték országos átlagban az 50 métermázsás álomhatárt! A kenyérgabonához hasonló utat járt be a takarmánygabona-termesztés is. Fő növénye, a kukorica, a mázsás átlagról 1975-ben jutott az 50 q/ha színvonalára, hogy 1982-re megközelítse a 70 q/ha átlagtermést. Más mezőgazdasági kultúrák is szerepet játszottak az agrárteljesítmények növekedésében, így a kertészet több ágazata, valamint az erdő- és vadgazdaság is. Indokolt megemlíteni, hogy amíg az as évek átlagában 254 ezer tonna almatermése volt az országnak, az évi átlag 1 millió 105 ezer tonna. Mindez megalapozta főleg az állatállomány, a hústermelés növelése révén, hogy a magyar agrárexport 1965 és 1975 között háromszorosára növekedjék. Az évi agrárexport amikor a devizaforintban való elszámolás megszűnt 45,6 milliárd forintot tett ki, majd 1988-ra meghaladta a 100 milliárd forintot. A magyar agrárpolitika nem választotta nem választhatta a termés növekedésének külterjes, a termőterület kiterjesztésében megjelenő módját. Voltak ugyan próbálkozások a rét-legelő területek csökkentésére, volt szigorítás a szántó művelési ág megváltoztatásában, a kisajátítási igények elbírálásában, de ezek együttvéve sem gyakoroltak érdemi hatást a földhasználat szerkezetére. A mezőgazdaságilag művelt terület folyamatosan fogyott. Főképpen az egyébként örvendetes erdőtelepítések nyomán, de az infrastruktúra bővítése következtében is. (Egy-egy új, 100 kmes autópálya előkészítése egy átlagos méretű állami gazdaság termőterületének feladásával kezdődött.) A magyar agrártermelés terjeszkedéséhez egy irányban volt korlátlan lehetőség: az élelmiszeripari feldolgozás mértékében, az érték, a minőségi színvonal emelésében. Termés és politika A hetvenes évek elején ígéretes fejlesztési programok indulnak az állattenyésztésben is, mind az állomány növelésére, mind a hozamok emelésére. A baromfihibridek Bábolna, Bóly állami nagyüzemei és Hernád szövetkezeti gazdaságának szervezésében országosan elterjednek. A tojástermelésben, valamint a brojlercsirke-nevelésben a két növénytermesztési ágazathoz hasonló mértékű, majd azt meghaladó növekedés, valóságos áttörés következik be. A változások hatása szerteágazó, s túlterjed az említett ágazatokon. Bizonyítottnak látszik, hogy a mezőgazdaság: világtermelés. A bezárkózás káros, a nyitottság, az új fajták, módszerek átvétele nélkülözhetetlen a korszerűsítéshez. A hetvenes évek közepén pl. a búza vetésterületének negyedén olasz fajtákat (San Pastore, Libellula), más részén krasznodári, azaz szovjet fajtákat találunk. A régi fajták viszont egy megszűnt termelési módhoz illeszkedtek. A kiváló Bánkúti-búza megdőlt, kézi kaszára és marokszedőre várt. Az új, intenzív búzáknak már kombájnból is más, nagyobb áteresztőképességű kellett, mint amivel a magyar mezőgazdaság rendelkezett. A kukoricacsőtörő-gépeket pedig felváltották a kombájnnal, ezzel együtt a technológiai sorba kellett iktatni a termény mesterséges szárítását. A kukoricafosztás romantikáját néprajzi eseménnyé tette a gép, amit nem ezért bíráltak a haladás ellenzői, hanem azért, hogy mi lesz, ha nem kap (!) az ország a tőkés cégektől pótalkatrész-utánpótlást... Politikai következményei voltak már a hetvenes évek elején, majd később, hullámzóan, de mind nagyobb mértékben a mezőgazdasági termelők közötti jövedelmi különbségek látható növekedésének is. A háztáji állattartás helyenként középüzemi méreteket öltött, a jól gazdálkodó kistermelők megbecsülésben, kitüntetésben részesültek, amit a társadalom, a sajtó és a politikai tényezők egy része nem titkolt ellenszenvvel fogadott. A háztájizás a gyanús jövedelemszerzés szinonimája lett ezekben a körökben. Vagy a magas kultúrától elforduló életmód nyilvánvaló és elítélendő jele. A mezőgazdasági kistermelésben alkalmazott, jobbára külföldi gépek, a takarmánybolt-hálózatból beszerezhető táptakarmányok, premixek (magyar különlegességként) továbbnövelték a vállalkozási és így a második gazdaságból származó jövedelemszerzési lehetőségeket. És sok helyen a hatósági szembenállást. 10

15 A termelés növekedésével együtt megjelentek a piaci zavarok, a különböző értékesítési háborúk. Különösen a könnyen romló áruknál vált tarthatatlanná a helyzet. Az ún. járulékos beruházások pótlása elkerülhetetlenné vált. A hetvenes évek közepére már egyértelmű, hogy az élelmiszer-feldolgozásnak prioritást kell kapnia a fejlesztésben. Az közötti időszakban 50 milliárd forintot szántak az élelmiszeripari beruházásokra. Minden korábbinál többet. A szegedi, miskolci húsipari fejlesztések befejezése, a kaposvári, bajai húsipari beruházások, a martfűi növényolajgyár, a kecskeméti bébiétel, a szabadegyházi izocukor és sok más üzem építése, korszerűsítése jelzi ezt az utat. Nemzeti iparrá lép elő a Mirelit, a hűtőipar. A Hajdúságba települ lengyel kivitelezésben egy új cukorgyár, a programba vett fejlesztésen fölül, mert a 4 milliárdos államközi magyar követelést ezzel teljesíti Lengyelország. Új élelmiszeripari kapacitásokat, hűtő- és tárolótereket, vágóhidakat létesítenek a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek is. Általánossá válik a szakszövetkezetekben a borpalackozás, tagságuk termésének feldolgozása és forgalmazása. Megépül az ország és a szocialista tábor első termelőszövetkezeti sörgyára Martfűn, és Bábolnához kerül a Győri Baromfi-feldolgozó Vállalat. Megkezdődik tehát a vertikális integráció kiépülése. Ebbe illeszkedik a négy agráripari egyesülés szervezése is. A termelési rendszereknek elnevezett sajátos integrációs formára a horizontális kapcsolatok voltak a meghatározók. Az ún. rendszergazda (rendszerközpont) ellátta a piacszervezési, az anyag- és eszközellátási feladatokat (vagy ezek egy részét), előírta a termesztési, tenyésztési rendet, ellátta a termelőket szaktanáccsal, szolgáltatással. A készáru előállítása után elszámoltak. Mindezt kölcsönös érdekeltségi alapon. Bizonyos esetekben az jelentett kényszerpályát, hogy meghatározott gépekkel, fajtákkal csak a rendszergazda rendelkezett, és csak a vele szerződésre lépő partnerrel osztotta azt meg. Feltételeinek elfogadása árán. Végül is az látható, hogy a zöld forradalomnak csaknem minden fontos eleme alkalmazást nyert a magyar agrártermelésben. Két lényeges elem kivételével: az egyik a jövedelem- és tőkehiány fennmaradása, a másik a szabad földforgalom és a magántulajdon korlátja. Társadalmi hatása ezért is maradt el az egyébként lehetségestől. Az agrártársadalom és illúziói A hetvenes években végbement az agrártársadalom és a falvak teljes átalakulása. A gyors falusi elvándorlás lelassult** a hatvanas éveknek a felére, néhány vidéken növekedés is mérhető volt a hetvenes évek végén. Tovább csökkent a községekben a mezőgazdasági keresők száma és aránya. Ez utóbbi alakulása jól szemlélteti a falusi társadalom alapvető és gyors megváltozását. A községi népességben a kollektivizálás előtti 58%-os paraszti arány 1980-ra már 30%-ot sem ért el. Mezőgazdasági termeléssel természetesen jóval többen foglalkoztak ennél, de úgy, hogy a biztonságos havi jövedelmet más munkahely garantálta a számukra, vagy a család egyik tagjának. Általánossá vált a vegyesfoglalkozású falusi család, a sok félreértést okozó statisztikai megnevezéssel: a kettős jövedelmű kategória. Ipari, szolgáltatási munkát végeztek sokan a mezőgazdasági nagyüzemek keretei között is, hiszen a regionális iparfejlesztés elmaradását az agrárgazdaság saját hasznára is igyekezett pótolni. Az ipari vállalkozás és bedolgozás a mezőgazdasági nagyüzemek életrevalóságának egyik mércéjévé és támadási céltáblájává lett. Jelentős jövedelemnövelő és életforma-alakító tényező lett Magyarországon az ún. mezőgazdasági kistermelés, amelynek ösztönzése 1976-tól kormányprogrammá vált. A szinte korlátozás nélküli egyéni állattartás, a fóliázás, majd a mezőgazdasági nagyüzemekből való termeléskihelyezés sokféle formája a szerződéses árutermelés új pályáit alakította ki. És kialakultak az illúziók is... Jogos a korabeli megállapítás, hogy: az 1970-es években végighaladt a különböző társadalmi csoportokon az a felismerés, hogy gazdaságunk első és második gazdaságra való megosztottsága társadalmi berendezkedésünk tartós sajátossága. Ennek megfelelően alakultak át a családi és személyes stratégiák. S valóban ez tükröződött már a szakmaválasztásban, a mezőgazdasági ismeretek iránt növekvő érdeklődésben is. Ez jelent meg abban is, hogy a mezőgazdasági foglalkozású aktív keresők között a közép- és felsőfokú iskolai végzettségűek aránya meghaladta a nyolcvanas évek végére a 27%-ot. Érthetően megnőtt a vidék kulturális fogyasztása, a sajtó-, tv-, rádió- stb. előfizetők, könyvvásárlók száma. Egyidejűleg megváltozott a falukép is. A falusi porták kereken 50%-án új, 1945 után épült házak állnak, és az egyszobás lakások aránya az 1949 évi 73%-ról 1980-ra 25%-ra csökkent. Helyükbe lépett a többszobás és mind több korszerű felszereléssel, 11

16 tartozékkal ellátott falusi ház tól engedélyezik a magánszemélyek traktor- és teherautó-vásárlását is. Ez a falu nem kert-magyarországosan, nem Dánia módján, de modernizálódni kezdett. A polgárosodás másfél évtizedes könyörtelen gépezete új helyzetet teremtett. * Vö. Romány Pál: Hruscsov gabonaügyletei Magyarországgal. História, 1997/2. szám! ** Vö. Romány Pál: A költözködő falu. História, 1996/3. szám! 2. Képek 12

17 13

18 14

19 1. Mosonyi Emil levele, 1994 KAPOLYI László Mosonyi Emil levele, 1994 Jelen sorok írójának március 8-án módjában állt Mosonyi Emil professzorral megbeszélést tartani. Az ennek visszaigazolását tartalmazó levélből idézek: Miután kielégítő áttekintést szereztem a dunai vízlépcsőrendszerrel (BNV) kapcsolatos eseményekről is, amelyek hosszú távollétem alatt a 70-es és a 80-as évek elején történtek, úgy érzem, hogy egy beszámolóval tartozom Neked, amelyben a legutóbbi tárgyalásokon kifejtett véleményedet megértem. Sajnos meg kell állapítanom, hogy a BNV gazdaságosságának korábbi»tálalása«nem volt kielégítő és gazdaságpolitikai szempontból szerencsés. Véleményem szerint álláspontoddal megegyezően a terv energiagazdaságossági hozamai mellett nem voltak érdemben kimutatva az egyéb népgazdasági előnyök, ami számos energiagazdaságossági szakember számára visszatetszést kelthetett, sőt keltett. Úgy értesültem ezt persze ellenőrizni szeretném, hogy a csehszlovák fél tárgyilagosabb arányban mutatta be népgazdaságának a várható hozamokat. Részletezve, az alábbiakra hívom fel szíves figyelmedet, abban a reményben, hogy ezzel az álláspontommal segítséget adhatok a BNV helyesebb gazdasági megítéléséhez. A BNV-nek a hajózás számára várható hozama nem volt kielégítően számszerűsítve, inkább csak minőségi jellemzésre szorítkozott az értékelés. Természetesen az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy évvel ezelőtt még nem volt a magyar vízügyi szakembereknek kellő ismeretük arról, hogy a legutóbbi években üzembe helyezett Majna Duna-csatorna milyen mértékben fog hozzájárulni az európai hajózás fejlődéséhez. Ennek a csatornának, amelynek segítségével egy 3500 km hosszú vízi út köti össze az Északi-tengert a Feketetengerrel, igen erős ellenzői voltak Németországban, akik az építkezés befejezését meg akarták akadályozni, erőszakos eszközöket is igénybe véve. Néhány évtizede tudjuk, hogy a Szigetköz már eredeti állapotában (tehát BNV nélkül) is degradációs állapotban van, ezt a kiszáradást csak műszaki beavatkozással lehet meggátolni, amelyekre akkor is feltétlenül sürgősen szükség volna, ha a BNV szóba sem került volna. De a BNV érdekében megépült a dunakiliti vízlépcső (duzzasztó- és hajózsilip), amellyel gravitációsan tehát a teljesen ésszerűtlen szivattyúzás helyett megoldható lenne a Szigetköz teljes és szabályozott vízellátása. Tehát: szerintem a dunakiliti mű építési költségeinek egy része a Szigetköz megmentésére, és nem az energiatermelésre hárítható. Ez számszerűsíthető! Végül a pozsonyi tározóból az energiatermelést lényegtelenül befolyásoló kicsiny vízmennyiségek kivételével új vízellátási és üdülési centrumokat lehetne létesíteni. Úgy éreztem, hogy ezzel a levéllel megerősíthetem közös nézeteinket a BNV jelentőségéről és a magyar fél részéről sürgősen teendő intézkedésekről. E sorok írója a teljes levelet másolatban átadta a magyar kormány illetékes vezetőjének. 15

20 1. Kapcsold az ötödik sebességet... FRISNYÁK Zsuzsa Kapcsold az ötödik sebességet Autók és autósok a hetvenes években A kocsi érkezése legalább akkora öröm a magyar családban, mint egy újszülött világra jötte. Magyarországon az autósvilág a kisgyermekkoránál tart. De veszedelmesen következik a dackorszak, amikor a kisgyerek toporzékolni kezd, és nem engedelmeskedik többé szüleinek írta egy szociológus 1970-ben, abban az évben, amikor mindössze 213 ezer autó volt magántulajdonban Magyarországon. Az 1970-es évek hazánkban az autózás páratlan virágzását hozták magukkal ben 462 ezer, 1980-ban 978 ezer, 1983-ban már 1,2 millió személyautót birtokoltak a magyar állampolgárok. Az autók számának dinamikus növekedése ellenére a Kádár-korszakban a személykocsi folyamatosan hiánycikk volt. A személygépkocsi-tulajdont és -használatot befolyásoló intézkedések döntő többségére a közlekedési tárcának nem volt közvetlen befolyása (importpolitika, árszabályozás, belföldi értékesítés, üzemanyagárak stb.). A személyautózás nem közlekedés-, hanem gazdaságpolitikai ügy lett. Az állam számára a személyautó iránti kereslet a lakossági vásárlóerő szabályozásának hatékony eszköze volt (kötelező előtörlesztés, a beszerzési árnál jóval magasabb eladási árak, a magas forgalmi adó az alkatrészeken, az üzemanyagon stb. révén). Az éves gépkocsiimport mértékét Magyarország a KGST autógyártó országaival kétoldalú szerződésekben rögzítette. A behozatalt a magyar fél termékekkel egyenlítette ki. Az autó a KGST-n belül ún. kemény áru volt. Az autógyárak elsődlegesnek a készárutermelést tekintették, ezért a pótalkatrész-ellátás háttérbe szorult. A krónikus hiány kényelmes helyzetben tartotta a szocialista autógyárakat. Az energiaárak meredek emelkedése ellenére változatlanul az as évek üzemanyagfaló típusai kerültek le a futószalagokról. Magyarországon az üzemanyagárak 1974-ben 40, 1975-ben 20%-kal nőttek. Az üzemanyag 1981-re az 1973-as árszinthez képest 2,3 3,2-szer magasabb volt. A KGST-országok közötti gyakorlat szerint nem a járművek gyártója, hanem az import rendeléseket feladó belföldi kereskedelem volt a felelős az alkatrészellátásért. Új autók vásárlása Magyarországon a személyautó-forgalmazás állami monopólium, a Merkur feladata volt. Új autót vásárolni alapvetően sorban állással lehetett, s a várakozás ideje alatt a vevő hitelezett az eladónak. A gépkocsiigénylőknek 1979-ig a vételár 30%-át kellett előlegként befizetni, s kb. 3 év múlva megérkezett a várva várt új kocsi. A megrendelők többsége gyakorlatilag csak az előlegként befizetendő összeggel rendelkezett, s a várakozási idő alatt gyűjtötte össze a még hiányzó pénzt ban egy Trabant 46 ezer, a Zsiguli 80 ezer, a Skoda S ezer, a Polski Fiat 58 ezer, a Dacia 90 ezer forintba került. A várakozási idő letelte után a vásárlókra már csak egynapos sorban állás és ügyintézés várt a Merkur telepein. A vevők a gépkocsiátadások körülményeit a korszakban folyamatosan panaszolták. Nem alaptalanul. Egy ös vizsgálat megállapításai szerint a Merkur túlzsúfolt budapesti telepén az új autók több mint 30%-át kifogásolható állapotban adták át tulajdonosaiknak. A vizsgálat szerint elhanyagolták a motorok beállítását, a fékhatásméréseket, a gumiabroncsnyomások ellenőrzését, a futóműbeállításokat, az akkumulátorok savszintellenőrzését stb. Új autó megszerzésének másik formája a külön keret volt. Az MSZMP, a minisztériumok és más intézmények (szakszervezet, Népfront, helyi tanácsok, egészségügyi szervek stb.) évről évre szétosztottak a munkatársaik között azonnali autóvásárlási kiutalásokat ben pl. az összes eladott új autó 9,6%-át így, a sorban állók megkerülésével értékesítették. A magyarországi autózás sajátosságainak vizsgálatával foglalkozó közgazdászok kimutatták, hogy a sorban állási idő megnyúlása a kínálat növekedését, a sorban állási idő lerövidülése viszont a kínálat csökkenését eredményezi. A hazai autópiacon 1974-ben a hiány az ún. alsó tűrési határon volt: az állam szempontjából (a lakossági vásárlóerő szabályozása) már túl keveset kellett várni az autóvásárlásra. Az ún. számított sorban állási 16

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Korszerű vidékfejlesztés

Korszerű vidékfejlesztés Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Korszerű vidékfejlesztés Dr. Buday-Sántha Attila 2010.08.02. Buday-Sántha Attila 1 I. Korszerű

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Kecskés Gábor Berzence

Kecskés Gábor Berzence Kecskés Gábor Berzence 2013.09.27. Az előző eladásomban kitértem a NyugatEurópát sújtó esőzésekre és árvizekre, azóta sajnos túl vagyunk már egy igen száraz, aszályos időszakon is mely szintén nem segítette

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN. Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr)

NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN. Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr) NÖVEKEDÉS ÉS BŐVÜLÉS, ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ EXPORTFINANSZÍROZÁSBAN Mizser Zoltán Képviseletvezető (Győr) CÉLOK a magyar export-szektor, kiemelten a kkv szektor versenyképességének erősítése az exportcélú beruházások,

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás Az 1956-os forradalom sok kiváltó oka közül a parasztságot sújtó embertelen begyűjtés, ami sokszor a szó szoros értelmében padláslesöprést jelentett,

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP )

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP ) 6720 Szeged, Arany J. u. 7. VI. em. 601.; +36(62) 424-361; iroda@nariz.hu; www.nariz.hu A pályázat célja Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1-16) Kiemelt iparágakban

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás 1. A kubai gazdaság hagyományos szerkezete és a szovjet összeomlás hatásai

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2018. január 15-ig lehetséges.

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Éves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 2004 1/9 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem (KM002_1) 4(b): Az élelmiszertermelés kihívásai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az élelmiszertermelés kihívásai 1

Részletesebben

A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT

A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT CEPO KONFERENCIA ÉS WORKSHOP, KESZTHELY, 2013. OKTÓBER 18 A MAGYAR BAROMFIÁGAZAT FEJLESZTÉSI (TÚLÉLÉSI?) STRATÉGIÁJA Dr. Csorbai Attila Világ hústermelése Me.: millió t marha sertés baromfi 38,3 35,8 15,2

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM GABONA VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM EGYESÜLT ÁLLAMOK KITERJESZTETTÉK A DDGS KIVITELÉT Az Egyesült Államok továbbra is jelentős mennyiségben exportálnak DDGS-t. (distiller s dried grains with solubles szárított

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Akadályok és lehetőségek

Akadályok és lehetőségek Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez.

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év. Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Pécs, Egyetem u. 2. BESZÁMOLÓ 2006. év Készítette: Illés Tiborné Gazd. vez. BESZÁMOLÓ 2006. év A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 2006. év költségvetése ez időszakban

Részletesebben

Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció

Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció MRTT XIV. Vándorgyűlés Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15 16. Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció Koós Bálint MTA KRTK Klímaváltozásról néhány szó ENSZ

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

2016. I. évfolyam 3. szám. GfK Growth from Knowledge

2016. I. évfolyam 3. szám. GfK Growth from Knowledge 216. I. évfolyam 3. szám GfK Growth from Knowledge www.gfk.com 2 Építőipari Hírlevél 216. I. évfolyam 3. szám Építőipari Hírlevél 216. I. évfolyam 3. szám 3 Tisztelt Partnerünk! Ön is kíváncsi vállalkozása

Részletesebben

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére

OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM. Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére OLAJOS MAGVAK: VILÁG PIACOK ÉS KERESKEDELEM Az alacsonyabb gabonaárak befolyásolták a gyenge keresletet a szójadara kivitelére Nagyon kevés tényező befolyásolja a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben