A biotömeggazdálkodás szerepe. 1.a vízgazdálkodás lehetőségeit földünkön a biotömeggazdálkodás minősége határozza meg;

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A biotömeggazdálkodás szerepe. 1.a vízgazdálkodás lehetőségeit földünkön a biotömeggazdálkodás minősége határozza meg;"

Átírás

1 A biotömeggazdálkodás szerepe A biotömeggazdálkodás még ma is egy teljesen félretett ill. meg nem értett tudományos és műszaki tevékenység. Eddig nem találkoztam egyetlen olyan elismert szakemberrel, aki ennek a tudományos ágnak különösebb figyelmet szentelne. Sajnálatos módon a mező-, erdő-, energia- és vízgazdálkodási szakemberek eddig még nem ismerték fel a biotömeggazdálkodás kulcs szerepét a földi élet jövőjének a kialakításában. Nem ismerték fel azt a különben kézenfekvő tényt, hogy: 1.a vízgazdálkodás lehetőségeit földünkön a biotömeggazdálkodás minősége határozza meg; 2.a helyes biotömeggazdálkodásban van az egyik (a legfontosabb) kulcs, amivel a világméretű éghajlatváltozásokat, meg lehet fékezni, talán teljesen megállítani. Ezt a két gondolatot tartom tudományos munkásságom legjelentősebb lépésének. Ezekre az alapvető felismerésekre, többek között két 20-ik századi, teljesen félretett és elfeledett lángelme: Jean Pain és Paul Moray munkássága vezetett. A ma már világszerte ismert vízproblémák (vízhiány, vízszennyezés, szárazság, árvizek, stb.) elsődleges oka a helytelen biotömeggazdálkodásban keresendő. Ennek a helytelen biotömeggazdálkodásnak a legfontosabb elemei: a kizárólagosan pénzhaszon által irányított mezőgazdasági termelés; a víztisztítás és energiatermelés ürügyén folytatott világméretű biotömegrombolás; a mérték nélküli, féktelen erdőpusztítás. a teljesen ostoba erdőgazdálkodás, amelyik képtelen a rendszeres erdőtüzeket megfékezni, ill. megelőzni. Az esztelen energiagazdálkodás mellet, az utóbbi évtizedekben tapasztalt éghajlati változások okait a helytelen biotömeggazdálkodásban kellene keresni. A tömegtájékoztatás az éghajlati változásokat, egy sorscsapásszerű elkerülhetetlen jelenségnek állítja be. Az így létrehozott pánikhangulatban népszerűtlen döntéseket könnyebben lehet elfogadtatni. Ha már a népszerűtlen és fájdalmas döntések elkerülhetetlenek, akkor helyesebb lenne azokat egy fenntartható világ alapjainak a lerakására felhasználni. Figyelmes személő számára viszont egyértelmű, hogy a politikai döntések világszerte pontosan az ellenkező irányba haladnak. Egy alapvetően új energiagazdálkodással és egy világméretű biotömeggazdálkodási tervezet végrehajtásával, az éghajlatváltozások igen súlyos következményeit még talán elkerülhetnénk. Ezekhez ma már minden műszaki-, gazdasági- és politikai feltétel adott és létezik, csupán egy politikai akarat hiányzik, ami ezeket a nélkülözhetetlen változásokat keresztül vigye. A fenntartható biotömeg- és energiagazdálkodás egy másik fejezet tárgya lesz. Az alábbiakban csupán a biotömeggazdálkodás két úttörőjéről beszélek, akik a fenntartható biotömeggazdálkodás több alapelemét fedezték fel. 1

2 A fenntartható biotömeggazdálkodás két úttörője: Jean Pain és Paul Moray A francia Jean Pain és a szintén francia Paul Moray [1] életútjában sok a közös vonás. Egyik sem volt erdő- vagy mezőgazdasági szakember. Jean Pain jó műszaki érzékkel rendelkező barkácsoló ezermester, amíg Paul Moray francia irodalomtanár volt. Rendkívüli megfigyelőképességeiknek köszönhetően, olyan összefüggésekre jöttek rá, amelyeket a korabeli szakemberek nem láttak (sőt ma sem látnak). A másik közös vonás a munkáik iránt tanúsított közöny, ill. ellenséges magatartás, főleg a szakemberek részéről. Mindkettő önmagával meghasonulva, teljes elhagyatottságban és nyomorban halt meg [2]. [1] Bár Franciaországban élt, Paul Moray (Móray Pál) feltehetően magyar származású volt. Amikor ez irányban kérdeztem, csak annyit tudott, hogy egyik távoli őse Magyarországról jött Franciaországba. [2] Ha munkássága nem is érinti közvetlenül a biotömeggazdálkodást, a fent említett két lángész mellé egy harmadikat is sorolnék: a szintén francia Louis-Claude Vincent. A bio-elektronika atyja nagyban hozzájárult a fenntartható ivóvízgazdálkodás elméleti alapjainak a lefektetéséhez. Jean Pain az erdőőr Jean Pain 1969-ben költözött feleségével Idával, a dél-franciaországi Villecroze-ba, ahol egy 270 hektáros bozótos száraz mediterrán erdő őrzésével és kezelésével lett megbízva. Ezt a vidéket, az igen meleg és száraz nyarak miatt, erdőtüzek pusztították rendszeresen. Minden erdőtűz után egyre gyérebb és elkorcsosodott erdő, ill. bozót keletkezett. A folyamat végállomása egy kopár sziklás hegyi sivatag. Már az első átélt erdőtűz alkalmával Jean Pain egy érdekes megfigyelést tesz: a fák pusztulását az aljnövényzetet alkotó sűrű bozót égése okozza. Tisztában van azzal a ténnyel is, hogy az erdőtüzek pusztításai történelmi távlatokban viszonylag új keletűek. A mediterrán erdők az évszázadokat igen jó állapotban vészelték át. A pusztulás igazán csak a második világháború utáni években kezdődött, annak ellenére, hogy pontosan ekkor szűnt meg a tűzifa rendszeres kitermelése. A házak fűtését egyre jobban fűtőolaj égetéssel oldották meg. Régebben az erdők a gazdagok vadászterületei voltak. A helyi lakosság a száraz fákat kivághatta és a bozótot is felhasználhatta fűtésre és a háztartásban. A bozótból kitermelt aprófa elegendő hőt szolgáltatott. A tüzek évszázadokkal ezelőtt is átmentek az erdőkön, de bozótos aljnövényzet hiányában a nagy fákban kárt nem tettek. Jean Pain számára tehát érthetővé vált az erdők pusztulásának az oka : a nem kitermelt bozót. Hozzáfogott tehát a rábízott erdő bokros aljnövényzetének az eltávolításához. Hatalmas mennyiségű aprófát termelt így ki, amivel nem tudott mit kezdeni. Ezzel szemben, már az első évben, annak ellenére, hogy a tűz átment az erdején is, abban semmilyen pusztítást nem végzett. Az aljnövényzet száraz füve, a nagyobb fák elpusztítására nem adott elég meleget. Emberünk ekkor jött rá a második alapvető felismerésre: az aljnövényzettel kitermelt aprófa az erdei ökorendszer szerves részét képezi, amit hosszútávon nem lehet az erdőből rendszeresen eltávolítani. Meg kellet tehát találni a módját annak, hogy az így 2

3 kitermelt biotömeg egy részét az erdei talajnak visszaadja - de nem fahamu formájában. Így vette kezdetét a bozótkomposzt készítésére való kísérletek sorozata. A templomos lovagok titka Olvasmányainak köszönhetően Jean Pain tudott a ik században ott élt templomos lovagok mezőgazdasági tevékenységéről. Sajnos a régi írásos feljegyzések csak azt jelezték, hogy az erdőkbe ékelt termőföldek igen magas hozamait, amivel a lovagok hadjáratait ellátták, az erdőkből kitermelt fa adta. Említés történt arra is, hogy a kitermelt fát égetés nélkül gazdasági épületek fűtésére is használták. Komposztkísérletei folyamán, Jean Pain számára világossá vált a templomos lovagok által nagy valószínűséggel követett termelési módszer. A kitermelt bozótot tehát nem elégetni kellett, hanem komposzttá alakítani. Az aprófa, ill. fatörek komposztálásához egy különleges módszert kellett tehát kidolgozni. Tudvalévő tény viszont, hogy a nyers fát, de még a száraz faleveleket is csak nagyon nehezen lehet komposzttá alakítani. Jean Pain kutatásait, a templomos lovagok által épített rejtélyes kőmedencék irányították, amivel a régészek nem tudtak mit kezdeni: nem értették ezeknek, a még romokban fennmaradt, építményeknek a valóságos rendeltetését. Halastavaknak túl kicsik, viszont nyitott kialakításukkal víztárolásra alkalmatlanok voltak. Jean Pain rájött, hogy ezek a medencék a kitermelt aprófa vízzel való átitatására lettek talán felhasználva. A kitermelt bozótot, még nyers állapotban (tehát száradás előtt) apróra vágta (töreket készített) és egy vagy két hétre egy nyitott medencében vízben áztatta. Az átitatott töreket nagyobb kupacba rakva érdekes megfigyeléseket tett: Ha a kupac térfogata meghaladta a 4 köbmétert, a kupac belsejében, az erjedési folyamatoknak köszönhetően, a hőmérséklet néhány nap után C-ra emelkedett és ezen az értéken maradt hónapokon keresztül. Három - négy havi erjesztés után, a még nem érett, komposzt talajtakarásra már felhasználható. Ezután jöttek Jean Pain mezőgazdasági és kerti kísérletei. Bozótkomposzt a kertben és a termőföldeken Bár mezőgazdasági ismeretei nem voltak, Jean Pain kísérleti úton is rájött a bozótkomposzt [3] helyes felhasználási módjára. [3] A «bozótkomposzt» a francia «compost de broussaille» pontos fordítása. Tisztában volt azzal, hogy a kitermelt bozótból készített komposzt egy részét az erdőnek vissza kell szolgáltatni. Ez a fenntartható biotömegtermelés elsődleges feltétele. Ösztönösen is rájött (sok esetben a szakemberek által sem ismert) tényre: a nem teljesen megemésztett (tehát éretlen) komposztot nem szabad a földbe beszántani. Súlyos tévedés azt hinni, hogy a humusztartalék növelésére elég a szerves hulladék anyagokat a földbe 3

4 beszántani. Az éretlen szerves anyag, erjedésekor a már rögzített (stabilizált) humuszt égeti csak el a talajban. Innen adódik a bozótkomposzt felhasználásának az első számú feltétele: A félig érett (4 hónapos) bozótkomposztot a talajra kb 8-10 cm-es rétegben szét kell teríteni és a föld már kész is a termelésre. Ebbe a komposztba már vetni és ültetni is lehet. A további teendők a különböző növények igényeitől függenek. Száraz vidékeken ültetés-, ill. a magok kikelése után a komposztra még egy kb. 20 cm-es szalma- vagy szénatakaró is kerül. A burgonyát pl. csupán a szétterített komposztra helyezik a kijelölt sorokba és az egészet cm-es szalmaréteggel fedik. A kikelő növény a szalmarétegen áthatol. A gyökerek főleg a komposzt rétegben, a növény a szalmarétegben fejlődik ki. Amikor a szárak elszáradnak, a növényt csak ki kell emelni a szalmából, aminek a gyökerein lógnak a teljesen tiszta burgonya gubók, amiket egy rövid rázással a kosárba lehet hullatni. Ezután a maradék szalmaréteget el kell távolítani és a 2-3 cm, a talaj által megemésztett komposztréteget új bozótkomposzttal kipótolni. A bozótkomposztréteg alatt a talajban igen erős élet alakul ki. A giliszták nagy számban emésztik a hozott biotömeget és alakítják humusszá. Jean Pain egy mészkősziklás, teljesen talaj nélküli területen, ezzel a módszerrel Dél-Franciaországban (ahol a nyarak legalább olyan aszályosak, mint a Dél-Alföldön) salátát, paradicsomot, padlizsánt, dinnyét, stb. termelt minden öntözés nélkül. A komposztban lévő víztartalék elpárologását a vastag szalmaréteg akadályozta meg. Megfigyelte azt is, hogy a gyomnövények csak kis számban kelnek ki és azokat is könnyedén, minden fáradság nélkül lehet kitépni, ill. kiemelni. Néhány év alatt, ezzel a módszerrel a sziklás alapon a mészkő elmálásával, néhány cm vastag, barna humuszban gazdag, televény szerű termőtalaj keletkezett. Későbbi kísérletek kimutatták azt is, hogy az agyagos, kötött talaj a bozótkomposzt alatt porhanyóssá válik, amíg a futóhomok, kötött televény földdé alakul. A kerti munkálatokban az ásást és a kapálást el lehet felejteni. Bozótkomposzt segítségével Flandriában, az Északi Tenger melletti teljesen terméketlen erősen sós homokbuckákon burgonyát, sárga- és cukorrépát, sőt cikória gyökeret is termeltek. A módszerrel gabonaféléket (bokros búzát, kukoricát) is termelnek. A hektáronkénti terméshozamok igen magasak és messze meghaladják a vegyi úton termelt rekord hozamokat is. Az is igaz viszont, hogy a bozótkomposzt alapú termelés gépesítését eddig nem sikerült megoldani. A módszer érdekessége az állati eredetű trágya teljes mellőzése. Ez előtt a mezőgazdasági szakemberek értetlenül állnak. Nem értik hogyan lehet az igen magas hozamokat minden nitrogén bevitele nélkül hosszútávon is fenntartani [4]. [4] Ezt, a látszólag érthetetlen jelenséget, csak Louis Kervran elméleteivel lehet megmagyarázni, a biológiai transzmutációk segítségével. Jean Pain követőinek a számításai szerint egy hektár igen magas hozamú föld-darab táplálásához a módszerrel kb. öt hektár erdő bozóttermelése szükséges. A nyert komposzt %-át az erdőbe kell visszavinni. A Jean Pain féle módszer bírálata A Jean Pain módszerének követői minden állati eredetű szerves trágya használatát - szinte dogmaszerűen - elutasítják. A hagyományos bio- ill. tanyai gazdaság hívei, viszont pontosan 4

5 az állati eredetű, nitrogénben gazdag talaj-adalékokat helyezik előtérbe. Még a komposztkészítésben is ragaszkodnak a kezdeti szén/nitrogén (C/N) arány 60-as érték felett tartásához. Állati trágya hozzáadása nélkül a fatörek C/N aránya 200 és 300 között mozog, ami a hagyományos komposztkészítésre alkalmatlan. Belgiumban, Londerzeelben van a «Jean Pain Bizottmány» (Comité Jean Pain) széktelepe, ahol többször is, néhány biogazda és a bozótkomposzt hívei között kialakult nagyon heves vita tanúja voltam. Nehéz elfogadni azt a kísérleti tényt, hogy minden állati eredetű nitrogén hozzáadása nélkül, a bozótkomposzton nevelt növények hosszútávon is virulnak. Másrészt az is igaz, hogy egy fenntartható mezőgazdaság főleg tanyai [5] önellátó termelőegységekkel dolgozik. Egy tanyán a növénytermelés és az állattenyésztés egymást teljes mértékben kiegészíti. Kézenfekvő tehát az, hogy a tanyai gazdálkodásban trágyázásra a növényi és állati eredetű biotömeget együttesen kell használni. [5] Ma a mezőgazdasági termelőegységeket «farmoknak» nevezik, holott a «tanya» szó magyar viszonylatban ezt a fogalmat pontosabban fejezi ki. Hagyományosan az alföldi tanyavilág ilyen teljesen önellátó mezőgazdasági termelőegységekből állt. Akkor még nem beszéltek bioról, de a termelés vegyszerek nélkül zajlott. Az amerikai «farmokon» vezették tulajdonképpen be a környezetromboló, egyfajta termelésre szakosodott, satnya minőségű termékek előállítását. Ebből adódik az, hogy a «biofarm» kifejezés, amit a tanya szó helyett használnak, tulajdonképpen fából vaskarika. Ha már «farm» akkor nem lehet «bio»! A «biokultúra» Magyarországon divatossá lett szó, sem takarja pontosan a fogalom jelentését. A «kultúra» szó magyarul nem földművelést jelent. Hagyományainkhoz ragaszkodva, vigyük át szép ősi «tanya» szavunkat a vegyszer nélküli termelés helyének a megjelölésére. Magyarországon használjuk a «farm» szót arra, ami az a valóságban: vegyszeres és környezetromboló tevékenység helyének a jelölésére. «Biokultúra» helyett, beszéljünk inkább «tanyai termelés»- ről. Azokat a tanyákat, ahol vegyszerekkel dolgoznak, nevezzük egyszerűen «farmoknak». Ott, ahol nagy mennyiségű fatörek áll rendelkezésre, a bozótkomposzt kizárólagos mezőgazdasági felhasználása elképzelhető. Ezzel szemben ez a módszer nem általánosítható. Az állati eredetű és nagy értékű biotömeg (istállótrágya) a tanyai gazdálkodás szerves része. A komposztkészítéssel kapcsolatban jó tudni, hogy felhasználását és készítését illetően háromféle komposzt van: 1.A tanyai, ill. kerti komposzt, amelyiket állati és növényi biotömeg egyesítésével alacsony hőmérsékleten a talajon (tehát nem tartályban) készítünk 60-as kezdeti C/N aránnyal; 2.A hőtermelésre és termőföldjavításra szánt bozótkomposzt; 3.A talajszennyezés orvoslására készített különleges, javító komposztok. A különböző komposztkészítési módszer egymásnak nem versenytársa, hanem kiegészítője. Angolszász nyelvterületeken egyesek a bozótkomposzt készítése helyett növényi takaróval, minden állati eredetű adalék nélkül termelnek. Ez az un. «permakultúra». A «permanens» szóból származtatott kifejezés a tevékenység állandó, ill. fenntartható jellegét fejezi ki. Egy termelőegységen belül, ezt a termények sokféleségével érik el. A bozótkomposzt használata és a permakultúra közötti különbségek elemzése a jelen értekezés kereteit meghaladja. Minden esetre a Jean Pain módszerével a világszerte pusztító erdőtüzeket nagyon olcsón, könnyen és hatásosan meg lehet előzni. A nyert bozótkomposztot pedig a fűtésen túl a teljesen lerombolt ökorendszerek újjá élesztésére is fel lehet használni. Egyik jövőbe mutató alkalmazása (a Paul Moray féle magoncokkal) a sivatagok fokozatos felszámolása lesz. A 5

6 világméretű biotömeg tervezet végrehajtása az egyetlen út az éghajlatváltozások okozta katasztrófák elkerülésére. Korabeli légi felvételeken Jean Pain 270 hektáros erdeje mint egy élénkzöld folt jelent meg. A körülötte lévő erdők fokozatosan elpusztultak. Ez annál is inkább érdekes, hogy az erdőtüzek Jean Pain erdején is átmentek, de minden számottevő kár okozása nélkül. Fenntartható energiatermelés a biotömegből A mezőgazdasági termelés mellett a bozótkomposzt segítségével nagy mennyiségű energiát is lehet termelni. A biotömeg egyszerű (és igen ostoba) égetésekor a termelt hőenergia értéke sokkal alacsonyabb, mint az elégetett biotömeg biológiai értéke az ökorendszerek fenntartásához és hozamának a növeléséhez. Ha a komposztkészítés alatt a keletkezett hőenergiát hasznosítjuk, «egy ütéssel, két legyet csapunk»: a hőenergia termelése után a komposzt még a földek javítására ill. művelésére még megmarad. Egyszerű elégetés esetén a keletkezett hamu, magas kálium tartalma ellenére sem alkalmas a talaj javítására: a benne lévő könnyen oldódó oxid- és karbonát vegyületek a talajban nedvességének az ionerősségét növelve, a még meglévő humuszkészlet természetes «égési» folyamatát gyorsítja csak fel. A terméshozam rövid távon növekedik, de ennek a talaj elszikesedése az ára. Ezért mondják az öreg belga parasztok, hogy «a fahamu és a mész az apát gazdagítja, viszont a fiát koldusbotra juttatja». Energiatermeléshez Jean Pain két módszert dolgozott ki, bár a korabeliek figyelmét csak az első módszer kötötte le: 1.a fatörekből [6] biogázt lehet termelni; 2.a fatörek komposztálásakor nagy mennyiségű hő szabadul fel. Fatörek készítéséhez világszerte traktormotorral hajtott, éles, ferdén elhelyezett késekkel ellátott hengeres növényaprítót használnak. Ez az aprítógép még 12 cm átmérőjű ágakat is képes igen gyorsan 6 mm vastag forgácsokká aprítani. A nyert fatörek egy vastag csövön egy utána vontatott nyitott pótkocsiban halmozódik fel. Vasutak-, autópályák- és országutak menti bozótok nyírására is egy hasonló gépet fejlesztettek ki. Jelenleg világszerte hatalmas mennyiségű fatörek keletkezik, amit ostoba módon elégetnek vagy legjobb esetben városi parkok virágágyasait vagy föld utakat gyom mentesítenek vele. [6] A bozótkomposzt alapanyaga a fatörek, vagy pontosabban gallytörek. Kanadában ezt BRF néven ismerik, ami a «Bois Raméal Fragmenté» rövidítése. A magyar «gallytörek» ennek az igen pontos fordítása, bár a könnyebben kiejthető «fatörek» szó is teljesen megfelelő. Angol nyelvterületeken, a franciából fordított RCW (Ramial Chipped Wood) kifejezést használják. Biogáztermelés fatörekből Vízzel teljesen betakart fatörek, levegőtől zárt edényben néhány napi, magától beinduló erjedés következtében, biogázt termel. A keletkezett gáz metán és széndioxid tartalma kissé magasabb, nitrogén és kénhidrogén tartalma alacsonyabb, mint az istállótrágyából nyert gázé. Az igen alacsony kéntartalomnak köszönhetően, a nyert gáz tisztítás nélkül is használható. Jean Pain gépkocsiját bozótkomposzt biogázzal üzemeltette. Gázpalackokkal felszerelt kocsija (egy Citroën teherkacsa) a '70-es évek elején nagy feltűnést keltett. Saját bevallása alapján is a műszaki bonyodalmak miatt a megoldás nem volt túl szerencsés. Kocsiját csak egy különlegességnek szánta, reklámnak, ami a bozótkomposzt rendszerét népszerűsiteni volt hívatott. 6

7 Komposztfűtés A komposztkupacból nyert hőt, Jean Pain saját háza fűtés ére is használta. A Jean Pain Bizottmány londerzeeli telepén (elolvasni a 4-es pontot) egy nagyobb komposztkupacba beépített 100 literes, vezetékes vízzel táplált tartályból olyan meleg víz folyik, amelyet a kéz már alig visel el. A londerzeeli telepen évekkel ezelőtt komposzthővel melegágyakat és üvegházakat is fűtöttek. Sajnos a községi támogatás fokozatos csökkentésével a telepen számos tevékenységet meg kellett szüntetni; a komposztfűtést is. Belgiumban jelenleg egyetlen házat fűtenek bozótkomposzttal, azt is igen gyenge hatásfokkal. A komposztkupac elhelyezését és eltávolítását könnyebbítendő, a hőkicserélő csöveket egy betontalapzatba építették be, amire a beáztatott fatöreket egy billenőrakteres tehergépkocsiból öntik ki. A hő viszont nehezen áramlik lefelé, ami a hatásfokot nagyon csökkenti. Egy kb. 100 m²-es lakterületű ház fűtésére ezzel a módszerrel egy télre legalább m³ bozótkomposzt szükséges. Hatásos, a kupacba beépített hőkicserélő berendezéssel, ezt a mennyiséget feltehetően 10 m³ alá lehet vinni. Egy 100 m²-es un. «passzív ház» [7] fűtésére az eddigi becslések szerint évente 4-5 m³ komposzt elegendő lenne. A komposztfűtést a házban padló- és belső falfűtéssel kell megoldani. [7] Egy «passzív» házban a napenergiát a nyári árnyékolókkal ellátott ablakok segítéségével hasznosítják. A hőszigetelést az esetleges hőhidak kizárásával, nagyon gondosan alakítják ki. Egy ilyen ház fűtési energiaigénye %-al alacsonyabb, mint az azonos méretű hagyományos házé. A «passzív ház» kifejezés helyett az ilyen házat«napenergiát megőrző háznak», röviden «napőr» vagy «napőrző» háznak kellene nevezni, ami a fogalmat sokkal pontosabban jelöli, mint a «passzív» kifejezés. Ez utóbbi az «aktív», azaz «tevékeny» ellentéte. A passzív szó magyarul a «tevékenység hiányát» jelenti. A «passzív ház» pontos magyar fordítása a «nem tevékeny ház» lenne. A «passzív» elnevezés onnan keletkezett, hogy az ilyen házakban a napenergiát nem «aktív» módszerekkel, tehát hőkicserélőkkel ellátott napozó lapokkal (idegen szóval «napkollektorokkal») gyűjtik be, hanem egyszerűen az ablakokon keresztül. A «napozó» magyar szó a francia «insolateur» igen pontos fordítása. A napkollektor magyarul teljesen helytelen kifejezés. Ez a berendezés nem a napot gyűjti be (kollektor = begyűjtő), hanem annak az energiáját. A «napozó» pontosan úgy gyűjti be a napenergiát, mint az a személy aki a napra kifekve napozik. Komposzthő: egy tudományos talány? Az 1970-es évek végén, Londerzeelben a komposztkupac által termelt hő mennyiségét is megmérték. A Gent-i Műszaki Egyetem két végzős mérnökhallgatója végezte a kísérleteket két évig. A kupacba beáramló és az abból kijövő víz hőmérsékletét mérték folyamatosan, hónapokon keresztül. A ki- és bemenő víz hőmérsékletének a különbsége, valamint a víz fajhőjének és az átáramlott víz tömegének a szorzata adja a kitermelt hőenergia mennyiségét. A mérésekkel párhuzamosan, (kaloriméterben való égetéssel) meghatározták a szárított komposzt égéshőjét is a komposztálás előtt és után. Meglepetésre a meleg vízzel kitermelt hő mennyisége azonos nagyságrendű volt, mint a szárított komposzt elégetéskor keletkező energiamennyiség, ami a hallgatók tanára számára, hihetetlennek tűnt. Ezért ismételték meg a méréseket egy második évben, amelyek hasonló eredményre vezettek. 7

8 A vízzel kitermelt energiamennyiség nagyobb volt, mint a nyers és az erjesztett komposzt égéshőjének a különbsége, ami a termodinamika első főtételének látszólag ellentmond. A mérések eredményeit az érdekeltek - pontosan a tudományos körökben sajnos még jelenlévő esetleges tudományos inkvizíciós per veszélye miatt - nem tették közzé. Ezeket a kísérleti eredményeket, a '90-es évek elején, Frédéric Vanden Brande, a Jean Pain Bizottmány akkori elnöke ismertette velem. Szerette volna tudni a véleményemet. Sajnos ekkor már a kísérletek számszerű eredményeihez nem tudtam hozzájutni. Sem a számításokat, sem a kísérleti körülményeket nem tudtam ellenőrizni. Azt viszont tudtam, hogy a Gent-i Egyetem kollégái komoly szakemberek: a szokásos kísérleti és számítási hibákra kicsi volt a valószínűség. Kísérletileg a komposztkupac égéshőjének a mérésénél lehettek nehézségek. A kaloriméterben elégetett minta helyes felvétele sem lehetett egyszerű. Ezen a szinten nagyobb kísérleti hibák jelenhettek meg, bár még ezek a hibák sem változtatnák meg a kapott értékek nagyságrendjét. Marad tehát Frédéric Vanden Brande feltevése: ha a mérések pontosak voltak, hogyan lehet megmagyarázni a kapott hihetetlen eredményt? Ez volt feltett kérdése lényege, amire választ nem tudtam adni. Ha a mért eredmények helyesek, az azt jelenti, hogy a komposztban működő biológiai (baktérium) rendszer a fából több hőt szabadít fel, mint amennyit a fa teljes elégetésével nyerhetünk. Ha ez igaz, akkor a fotószintézisről alkotott szemléletünket teljesen át kell alakítani. A napenergiát a növények nem csak az elektronátviteli redukciós hő-elnyelő folyamatokkal tárolják, hanem egy másik folyamattal is. Ez utóbbi feltehetően protonátvitel segítségével történik. A fa elégetésekor csak az első folyamatban tárolt energia szabadul fel. A második folyamat energiáját csak baktériumok okozta erjedéssel lehet, nedves közegben, felszabadítani. Ez az energia a biotömeg elégetésekor nem szabadul fel [8]. Louis Kervran munkái alapján napenergia tárolás biológiai transzmutációkkal nagyon is lehetséges. A fent említett kísérleteken kívül vannak más megfigyelések is amelyek az itt jelzett feltevést alátámasztják. A szokásos tudományos előítéleteket félretéve [9], nagyon hasznos lenne az itt említett kísérleteket és méréseket megismételni. [8] Elképzelhető, hogy a keletkezett széndioxid szén és oxigén atomjainak a nukleáris energiája más. A baktériumok által fel nem szabadított energia az űrből jövő kozmikus sugarak hatására a sztratoszférában szabadul fel. Ez a megállapítás ma még csak egy nem bizonyított feltevés. Ha ez a tény bizonyítást nyer, akkor tudatára ébredünk annak, hogy a biotömeg égetése közben keletkezett széndioxid az éghajlatváltozásokra nagyobb behatással van, mint az, amelyik ásatag üzemanyagok égetésekor keletkezik. Az is lehetséges, hogy az itt megfogalmazott feltevéseket a kisérletek nem igazolják. Ez viszont semmit sem változtat azon a sokszor megfigyelt kísérleti tényen, hogy a bozótkomposzt készítésekor nagy mennyiségű hőenergia szabadul fel, amit fűtésre is lehet használni. [9] A hatalmas kísérleti eredményhalmaz ellenére, az atomfizikusok a biológiai transzmutációkat fizikai lehetetlenségnek tartják és nem is akarnak vele foglalkozni. Ez az álláspont kizárólagosan elméleti alapokon nyugszik. A szakemberek a biológiai transzmutációk tagadásában ezért olyan biztosak, mert a ma elismert elméleteket kísérletileg is igazolták. Ezzel szemben minden elméletnek meg van az érvényességi határa. Amikor olyan kísérleti megfigyelésre találunk, amelyet a megengedett elmélet nem tud megmagyarázni, elérkeztünk az elmélet érvényességi határához. Ha a megfigyelés hibátlan és ismételhető, nem a kísérleti tényt kell elvetni, hanem az elméletet kell átdolgozni. A tárgyilagos hozzáállashoz az is hozzátartozik, hogy a biológiai transzmutációk kísérleti kimutatásának van egy nagyon hehezen legyőzhető akadálya. Az éritett atommagok koncentrációja a ma ismert elemzési 8

9 eljárások érzékenységi határa alatt van. A már feltárt jelenségek közvetett kísérleti bizonyítékokon alapulnak. Komposztfűtés a magyarországi gyakorlatban Fatörek nem áll mindig rendelkezésre. A növényi anyagokban lévő energia felszabadításához viszont elméletileg csak vízbe áztatott növényi cellulóz szükséges és ennek felhalmozása egy kritikus tömeget igényel. Jean Pain kísérletei alapján fatörek esetében, a kritikus tömeg kb. 4 m³. Feltehetően más növényi anyagokkal is lehet hasznosítható hőt termelni. Már viszonylag kis kupacba felhalmozott nyírt fű, vagy nyers fából készült fűrészpor is néhány óra alatt erősen felmelegszik. A nagyobb kazalban az elégtelenül megszárított széna, vagy szalma is begyullad. A kritikus tömeg elérése a hőtermelő folyamat beindításához biológiai transzmutációs folyamatra utal. Magyarországi viszonylatban a kaszált és bálákba gyűrt energiafű is számításba jöhet. Néhány napi vízbeáztatás után egy nagyobb kupacot kialakítva, a bálákat a hő-kicserélő készülék köré kell elhelyezni. Fűtésre való felhasználás előtt tanácsos a különböző műszaki megoldásokat kísérletileg ellenőrizni. Első lépésben meg kell határozni azt a kritikus tömeget, amelyikben a hő maradandóan fejlődik. A kupac belső hőmérsékletét a különböző pontokon elektronikus hőérzékelőkkel lehet, az idő függvényében megmérni. Ezután kerülhet sor az első hőtermelő kísérletekre. Először egyszerű fém- vagy kemény műanyag csöveket helyezünk spirális alakban a kupac belsejébe. Egy másik lehetőség a kupacba beépített, zárt bádogtartály vagy kimustrált fémradiátor is lehet, amit egy csővel alulról táplálunk. Egy ilyen kísérleti berendezés vázlatos képe a oldalon látható. A melegvizet a tartály felső részről vezetjük el. A be- és kimenő cső egy cirkuláló szivattyúval működtetett körforgást képez. Ebbe a körbe egy kiselejtezett radiátort is be lehet építeni, ami kívül a vizet lehűti. Ekkor jegyezzük a ki- és bemenő csőben a víz hőmérsékletét az idő és a szivattyú hozamának (liter/perc) a függvényében. Ki kell kísérletezni azt a vízhozamot, amivel a legnagyobb mennyiségű hőt lehet kitermelni. A következő kísérletekben már a levegőztető csöveket is be lehet építeni. A kupac központjába befújt levegő az erjedést serkenti. Túl sok levegő a kupacot lehűti. Itt is ki kell kísérletezni a szükséges és elégséges levegőmennyiséget és a hozzátartozó vízhozamot egy C-os víz folyamatos termeléséhez. Padlófűtéshez ez az eszményi hőmérséklet. Meg kell mérni azt az időtartamot is, ami alatt a termelt víz még elegendő meleg marad. Jean Pain composztkupacaiban a belső hőmérséklet, még igen hideg téli időben is, 18 hónapon keresztül 60 C fölött maradt. Jean Pain ezen állítását én személyesen nem ellenőriztem. Csak ezután kerülhet sor az első fűtési kísérletre. Ott kell ezt elvégezni, ahol már van egy működőképes padlófűtés. A kupacba be- és kimenő csöveket igen gondosan hőszigetelni szükséges. Hagyományos, tehát nem napőrző házban, a 30 C-os padlófűtés csak az alap meleget szolgáltatja. Hidegebb napokon egy fafűtésű kályha melegítene rá a padlófűtésre. 9

10 Energiafű az Alföldön és hegyvidékeken Az erdőtüzek megelőzésével az erdei bozótokból még Magyarországon is nagy mennyiségű fatöreket lehetne kitermelni. Egy másik lehetőség a gyorsan növő erdők ültetése a rendelkezésre álló és az árvízvédelem céljára kialakított árterületeken. A harmadik lehetőség az energiafű, ami még az alföldi szikes földeken is megterem. Termelése, más használatra teljesen alkalmatlan, igen sovány földeket is értékesíti. Ha a fűtés után nyert komposztot néhány évig a termőföldre visszavezetjük, az eredetileg sovány szikes talajból lassan igen gazdag termőföld keletkezik. Egy bizonyos humusztartalom (kb. 3%) elérése után a termelt komposzt egy részét más földek feljavítására is fel lehet használni. Ez a módszer a futóhomok megkötésére is nagyon hatásos és igen olcsó. A kötött és nehéz agyagos talajt fellazítja, porhanyóssá és termékennyé teszi. A fűkomposztot is feltehetően a Jean Pain módszerrel [10] kell használni: termelésre a földet egy kb 8-10 cm-es komposztréteggel kel beborítani. Egyszerű talajjavításra kevesebb, a felszínen beboronázott komposzt is elegendő. Ilyen félérett komposztot kertekben téli talajtakarónak is lehet használni. Az ilyen takaró fékezi a gyomnövények kieklését és nagyon gardagítja a talajt. [10] Módszeréről, Jean Pain egy könyvet is írt, aminek a címe Un autre jardin vagy magyarul «Egy másfajta kert». A könyvet holland, német, angol és spanyol nyelvre már lefordították. A Jean Pain Bizottmány (Comité Jean Pain) 13 ellenében a könyvről fénymásolatot küld. Vásárlási cím: Szerintem ezt a kis könyvet érdemes lenne magyarul is kiadni. Paul Moray: a «favető» ember Ha Jean Pain-t a magyar hagyományokhoz hűen «fanyűvőnek» kellene nevezni [11], Paul Moray ebben az esetben a «favető».paul Moray véletlenül fedezte fel a nagyon lerombolt ökorendszerek ujjá építéséhez szükséges megoldások egyik kulcsát. [11] Jean Pain nemcsak «fanyűvő», hanem «kőmorzsoló» is. A mészköves szíklára kiterített bozótkomposzt a szikla alapot néhány év alatt szétmorzsolja és termőtalajjá alakítja. Mint francia irodalomtanár, a fák neveinek ó-francia és kelta eredetű szófejtéseivel foglalkozott. A helyi hagyományok elmélyítésében megismerte a kelta druidák (a magyar táltosoknak megfelelő személyek) fákhoz kötött hiedelmeit a különböző varázslatok és gyógyítási eljárások tükrében. Tanulóival gyakran rótta a Dél-Franciaországi hegyvidéket, ahol a fákhoz kötődő legendák hangulatát idézte fel. Egy völgyben, bőségesen öntözött gyümölcsöskertek mellett haladtak, ahol az egyik gazda a kis csoportnak elmagyarázta, hogy barack, őszibarack és szilvafák, az aszályos nyarat csak állandó öntözéssel élik túl. Ezután a csoport útja hegynek fel vezetett, ahol már csak a szárazságot jobban tűrő fenyő, cédrus és tölgyfák voltak, azok is egyre gyérebben. A rendszeresen visszatérő tüzek által elpusztított erdők helyén, magasabb vidékeken már csak sziklarepedésekben növő gyér bokrokat lehetett látni. Ekkor pillantott meg az egyik tanuló, 10

11 egy magas sziklafal tetején viruló, egészséges gyümölcsökkel megrakott őszibarackfát. A fa egy sziklarepedésből nőtt ki, és minden öntözés nélkül szépen zöldellt. A tanuló természetesen felvetette a kérdést: hogyan éli túl ez a fa az aszályos nyarat, minden öntözés nélkül akkor, amikor a völgyben ugyanolyan őszibarackfák öntözés nélkül elpusztulnak? Erre a fogas kérdésre Paul Moray nem tudott mit válaszolni, csak annyit, hogy a kérdéses fa feltehetően egy eldobott gyümölcsmagból kelt ki a sziklarepedésben. Ezután francia tanárunk egyre figyelmesebb lett ezekre a lehetetlen helyeken nőtt fákra. Gyümölcsökkel tele szilva- és barackfákkal találkozott középkori várromok bástyáinak a tetején, de látott kőerődítmény falrepedéséből magasan növő tölgyet, mandula és diófát is. A csodálatos magoncok Ezeket a fákat senki sem ültette. Mind magról kelt, un. «magonc» volt. Emberünk, minden erdőgazdasági tudás és képesítés nélkül elkezdett kísérletezni. Facsemetéket ültetett komposzttal teletömött sziklarepedésekbe. Egyetlen ültetett csemete nem vert gyökeret, még öntözés árán sem. Ekkor gyümölcsmagokat helyezett el nedves homokkal teli műanyag dobozokba. Megfigyelte, hogy a magok akkor csíráznak könnyebben, amikor a homokba az «egyenlítőjük» vízszintesen lett elhelyezve. Ekkor a mag, mint egy száj, kinyílik, s belőle nem egy, hanem két csíra bújik ki. Az egyik lefelé, a másik felfelé növekedik. Meglepetésére, először a lefelé növő csíra fejlődik ki, a másik növekedése néhány milliméter után megáll. A néhány milliméteres csírával rendelkező magot Paul Moray egy néhány maroknyi komposzttal teli kis mélyedésbe helyezte (néhány cm mélyre), ügyelvén a kikelt csírák eredeti irányára. Ha a magot megfordította, a csírák egymást keresztezve vették fel eredeti irányukat. A pisztácia maggal gyors eredményre jutott. A lefelé növő csíra néhány hónap alatt több méter mélyre hatolt. Ezalatt a másik csíra meg sem mozdult. A másik csíra kikelésére néha két vagy három teljes évet kellett várnia. A kísérleteket Paul Moray földszakadék mentén végezte, ahol két három éves magoncokat temetett ki. A hajszálvékony függőleges gyökér egy év után már több mint tíz méteres mélységben volt. Szakkönyvekben kutatva, megtudta, hogy az ilyen magoncok központi gyökerének a hossza a száz métert is elérheti. Ez a gyökér addig nő, amíg vízzel nem találkozik. Ekkor kel ki a fiatal magonc. Faiskolákat rendszerint olyan helyekre telepítik, ahol a talajvíz csak néhány méter mélyen van. Az elvetett magok így gyorsan kikelhetnek. Átültetéskor a csemete központi gyökerét az ásó elvágja. Átültetés után a fa ezt a központi gyökeret már nem tudja pótolni. A nem mélyre hatoló új gyökerek, száraz talajban csak öntözéssel tudják a fát életben tartani.. A magonc gyümöcsöskert Hosszú kísérletezés folyamán Paul Moray a csíráztatás és a magoncnevelés magasiskoláját hozta létre. Tudását egyre nehezebb kihívások elé állította. Egy sziklás, kopár hegyoldalon, még kecskelegelőnek is alkalmatlan földdarabot vásárolt (igaz, igen olcsón). Telkén a nyarakra egy esővíztároló fölé egy kis faházat épített. Amikor a néhány km-re eső faluban megtudták, hogy emberünk ott egy gyümölcsöskertet szándékozik telepíteni, mindenki «városi bolondnak» nézte és nyíltan kinevették. A sziklás alapot mezőgazdasági robbanószerrel (amit egyes vidékeken szőlőtelepítésre is használnak), kis robbantásokkal lazította fel. Néhány méter mélységig a sziklák megrepedtek. 11

12 Az előre csíráztatott magokat csákánnyal kivájt, néhány literes, komposzttal megtöltött méledésekbe vetette. Minden elvetett mag fölé, «üvegháznak», aljzat és kupak nélküli két literes ásványvizes műanyagpalackot helyezett. Ebben várta a mag kikelését. Ismervén a gyenge kikelési arányt, sokkal több magot vetett el, mint amennyi fára szüksége lett volna. Az első évben a komposztból kikelő gyomnövények megjelenésén kívül semmi nem történt. A gyomnövényeket rendszeresen eltávolította. Az első őszibarackfa a harmadik év tavaszán kelt ki. Ezután a többi magonc is lassan kibújt a komposztból. Az elvetett magok alig egy harmada kelt csak ki. A kikeléshez a központi gyökérnek, feltehetően egy lefelé menő repedést kellett találnia. Ha ilyen nem volt, a mag belepusztult. Amikor a fiatal csemeték elérték a műanyagpalack nyakát, ezt utóbbit el kellet távolítani és az új fát szöges drótból készült ketreccel körülvenni. Ez a nyulak miatt volt szükséges. Ezután a fák egyre gyorsabban nőttek. A kikelést követő harmadik évben a magoncok egy részét Paul Moray beoltotta. Nemi és nemtelen, vagy növényi szaporítás Ezen a ponton van Paul Moray második felfedezése. Faiskolákban a gyümölcsfákat vad magoncokra oltják be. A kívánt gyümölcs pontos fajtáját és különleges tulajdonságait az oltó ág határozza meg. Rózsafára lehet barackot vagy szilvát oltani. Paul Moray rájött arra a kézenfekvő tényre, hogy ezek az oltások olyanok, mint az élő testbe ültetett idegen szervek. Állatoknál és az embernél az ilyen átültetés csak az immunrendszer teljes leépítésével lehetséges. Ezzel szemben tudott dolog, hogy a saját szövet átültetése minden esetben jól működik: az arcukon megégett személyek bőrét a fenekükről, vagy hátukról levett bőrrel, minden immunreakció nélkül, pótolni lehet. A fáknál, bizonyos mértékig, hasonló a helyzet. A magonc beoltásával az új fa nem a saját-, hanem az oltóanyagot adó egyed gyümölcsét fogja termelni. A mag genetikai tulajdonságait a gyümölcsöt adó virágnak a beporzása, tehát a «véletlen» határozza meg. Egy fa gyümölcseinek minden magja más öröklött tulajdonságokkal rendelkezik. Természetesen, vannak kivételek is. Pl. az elvetett dióból gyakorlatilag azonos gyümölcsöt hordó diófa kel ki. Alma esetében a nem beoltott magonc egészen más almát ad, mint az anya-fa. Paul Moray fáinak egy részét nem oltotta be. Ezeken a fákon a magot adó gyümölcstől eltérő gyümölcsök teremtek. A nemesítő szakemberek ezzel a módszerrel teremtenek új fajtákat. Ez az un. «nemi jellegű» szaporítás: a nőnemű virágot a hímnemű virágpor termékenyíti meg. A beoltással ezt a folyamatot kiiktatják. A nem beoltott magoncok első termése a legtöbb esetben érdekes meglepetést tartogat. A kapott gyümölcs lehet nagyobb, vagy kisebb méretű, savanykás vagy mézédes, magba váló vagy nem, stb. Ha pontosan azt a gyümölcsöt kivánjuk termelni, mint amelyik a magot adta, akkor az anya fáról kell egy ágat oltásra levágni. Ez az ág genetikailag a magonchoz igen közel áll. Oltásnál, mintha saját ágát ültetnénk át. Az ilyen oltásoknál vadhajtás soha nem nő. A nyert beoltott fa betegségekre sokkal kevésbé érzékeny, mint a vad alanyra beoltott csemete. A magoncok gyümölcsei Nyolc - tíz év után Paul gyümölcsösében megjelentek az első gyümölcsök. A fákat soha locsolni nem kellett, még akkor sem, amikor több, mint három hónapig egy csepp eső nem esett. A gyümölcsök kisebb méretűek lettek, mint az anyafák gyümölcsei, de magasan 12

13 ízletesebbek. A különbség főleg a gyümölcsök sokkal erősebb illatán és magasabb cukor tartalmán volt érezhető. A falu több lakója, az eredmény láttán Paul Moray-tól bocsánatot kért. A «Chichourle Egyesület» Az eredményen felbátorodva, Paul Moray elhatározta, hogy a magról keltetést a lehető legnagyobb nyilvánosság elé viszi. Ennek érdekében alapította meg a «Chichourle Egyesületet». Az egyesülettel főleg az elemi- és középiskolás tanulókat célozta meg. Munkatársai kirándulások szervezésével vitték a gyerekeket a természetbe magokat gyűjteni, amiket azután az osztályban csíráztatták és egy másik kirándulás alkalmával a természetben elvetették. Chichourle olyan kopár hegyoldalakat keresett fel, amelyeken erdőt csak a vidék legöregebb emberei láttak valaha - néha még azok sem. Ilyen helyekre mentek ki a Chichourle kirándulói, ahová főleg tölgyeseket telepítettek makkok elvetésével. Meggyőződve tevékenységük rendkívüli hasznosságáról mind a közösség, mint a környezet javára, nem sokat törődtek a bevetendő területek tulajdoni viszonyaival. Ez a hozzáállás végzetesnek bizonyult. Minden esetben évek óta teljesen elhagyott területeken dolgoztak. Magánterületek esetén a tulajdonosok visszajelzése mindig nagyon kedvező volt: a vetésekből kikelő erdő a terület értékét csak növelte... és ingyen munkával. Az állami tulajdonban lévő területek esetében az «Administration des Eaux et Forêts» (Viz- és Erdő Hivatal) hivatalnokai addig nem reagáltak, amíg az elvetett fák el nem kezdtek nőni. Kiderült ugyanis, hogy a vetett tölgyesekben a sugárba szökő egyedek aránya magasabb volt, mint a szakemberek által ültetett, hasonló területeken. Ha hozzáadjuk azt a tényt, hogy a faiskolai és átültetési költségek vetés esetén eltűnnek, Paul Moray megoldása sokkal kedvezőbbnek bizonyult. Ehhez jön még a magonc fák sokkal nagyobb ellenálló képessége. Egy osztálynyi iskolás gyerek játszva sokkal hatásosabban - és ingyen - telepített tölgyeseket, mint az államilag fizetett szakemberek. Viszont az állami hivatalnokok egészen más szemszögből nézték a Chichourle Egyesületet tevékenységét. Az Egyesületet köztulajdon rongálásával vádolták meg és pénzbüntetéssel sújtották. Az évekig elhúzódó pereskedés folyamán Paul Moray egészsége tönkrement. A per folyamán jutott tudomására, hogy az iskolásai által telepített, több tízezer, 2-4 méter magas sudár tölgyet, fizetett állami alkalmazottakkal az utolsó darabig kitépették. Ezt a csapást az akkor már beteg Paul nem bírta ki. Koldusbotra jutva, betegen, mindenkitől elhagyatva halt meg. A fentiekben röviden leírt történetet maga Paul Moray mondta el nekem kevéssel a halála előtt. Paul Moray írott munkái Számomra nagyrészt ismeretlen okok miatt Paul Moray nem hagyott hátra könnyen elérhető írásos munkát. Energiáját az ellene indított peren kívül a különböző szervezési munkák kötötték le. Paul Moray kitűnő előadó volt. Előadásait a nagyszámú közönség lélegzetvisszafojtva hallgatta. Amikor a fákról beszélt, személye átszellemült. Ezt a témakört egy, szinte vallásos kegyelet formájában kezelte. Lelkesedése minden hallgatóját magával ragadott. Több előadásán és két néhány napos favető tanfolyamán volt alkalmam részt venni. A fentiekben leírtakat jegyzeteim alapján készítettem. A Chichourle Egyesület minden lényeges 13

14 bio-vásáron képviselve volt, ahol a látogatókat Paul fogadta személyesen. Módszerének a rövid leírását kis példányszámú füzetecskékben árulta fillérekért, de legtöbbször ingyen osztogatta mindenkinek. Asztalára, a füzetek mellett a nagyközönség részére egy űrlapot is elhelyezett, amire bárki felírhatta lakcímét és a kért fa-magokat. Ezek után a kért magokat, a használati utasítás kíséretében mindenkinek ingyen, postán elküldte. Az én kertemben is van egy almafa magonc, aminek a magját tőle kaptam. Egy alkalommal egészségi problémáiról beszélgettem vele. Ekkor reményét fejezte ki az iránt, hogy lesz talán még ideje tervezett könyvét kiadni. Korai halála ebben megakadályozta. Paul Moray emlékét még a francia környezetvédők sem őrzik. Az az érzésem, hogy eddig még nem ismerték fel ennek a kivételes személyiségnek a valós értékét. A «Fákat ültető ember» hihetetlen története Befejezésül a témakörben még meg kell említeni Jean Giono «L'homme qui plantait des arbres» (A fákat ültető ember) c. rövid regényét ami egy valóban megtörtént és a szerző által is átélt történetet ír le. Későbbiekben, pontosan az «Administration des Eaux et Forêts» hivatalnokainak a megnyugtatására, történetét nyilvánosan «kitaláltnak» minősítette. A történet egy öreg, hegyi birkapásztor, Elzéard Bouffier életét írja le, a 20. század első felében. Ez, az igen egyszerű, tanulatlan ember, állatait legeltetve a Provence-vidéki Alpokban, a környékbeli tölgyesben minden nap száz makkot szedett össze. A gondosan kiválogatott makkokat egy acélrúddal szúrt lukba vetette. Harminc év alatt a kopár sziklás hegyeket magonc tölgyek és másfajta fák százezreivel erdősítette be. A pásztor olyan elhagyatott vidéken ténykedett, hogy az «Administration des Eaux et Forêts» hivatalnokai a vetett tölgyesekről csak akkor értesültek, amikor a fák túlnyomó többségének a törzse már cm átmérőjű volt. Ekkor már az új tölgyesek alatt, a több mint 100 éve elapadt források is újra kezdtek folyni. Ennek következtében, a régen elhagyott, romos hegyi tanyákba fiatal családok költöztek. A vidék újra élni kezdett. A hívatásos erdészek egyszerűen nem hitték el azt, hogy ezeket az erdőket egyetlen ember vetette. A kiküldött szakemberek szerint a jelenség «természetes» volt és a kérdéses erdők maguktól «spontán» keletkeztek. Tudtommal ezt a rendkívüli irodalmi szépségű regényt még nem fordították le magyarra. Az eredeti francia szöveg a következő címen érhető el: A regény alapján egy művészi rajzfilm is készült, amit a követkző címen lehet megnézni: A regény alapján egy művészi rajzfilm is készült. Jean Giono regényének az olvasása egy valóságos beavatás a természet titkaiba. A magyar fordítást általános iskolai kötelező olvasmánnyá kellene tenni. Ebből a regényből bárki többet tanul meg a természet értékeiről és környezetünk javításáról, mint száz vaskos erdészeti szakkönyvből. 14

Lépések a klímaváltozás megállítása felé

Lépések a klímaváltozás megállítása felé Lépések a klímaváltozás megállítása felé www.eautarcie.org Felvenni a klímaváltozások kihívását? Ez is lehetséges! ORSZÁGH József Összefoglaló Az alanti eszmefuttatás nem egy tanulmány, csupán egy esszé,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TILOS, SZABAD, KELL. ...a felszín alatti vizek védelmérõl KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TILOS, SZABAD, KELL. ...a felszín alatti vizek védelmérõl KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM TILOS, SZABAD, KELL...a felszín alatti vizek védelmérõl KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM TILOS, SZABAD, KELL...a felszín alatti vizek védelmérõl (A 219/2004. (VII. 21.) Korm.

Részletesebben

Forradalom a Föld megmentéséért

Forradalom a Föld megmentéséért TERUO HIGA Forradalom a Föld megmentéséért Effektív mikroorganizmusokkal (EM) oldjuk meg Földünk problémáit TERUO HIGA Forradalom a Föld megmentéséért Effektív mikroorganizmusokkal (EM) oldjuk meg Földünk

Részletesebben

A FELÉLT JÖVŐ. 1. A jövő amely tulajdonképpen nincs is

A FELÉLT JÖVŐ. 1. A jövő amely tulajdonképpen nincs is A FELÉLT JÖVŐ (A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport FFEK helyzetértékelője) Ebben az írásban megvizsgálunk egy olyan jövőképet, melyet ellenségünknek sem kívántunk volna, mégis ránk vár. Ilyen

Részletesebben

Csíkszentmihályi Mihály: FLOW. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest

Csíkszentmihályi Mihály: FLOW. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest Csíkszentmihályi Mihály: FLOW Az áramlat A tökéletes élmény pszichológiája Akadémiai Kiadó, Budapest 1 A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Mihaly Csikszentmihalyi: Flow The Psychology of Optimal

Részletesebben

fizikai hatások kölcsönhatásának tekinthető. Arról is meg voltam győződve, hogy a fizika, a kémia és a biológia törvényei mindenre magyarázattal

fizikai hatások kölcsönhatásának tekinthető. Arról is meg voltam győződve, hogy a fizika, a kémia és a biológia törvényei mindenre magyarázattal ELŐSZÓ Nagy titok az, hogy bár az emberi szív vágyódik, az után az Igazság után, amiben tisztán megtalálja a szabadságot és az örömet, mégis az emberek első reakciója erre az Igazságra gyűlölet és félelem."

Részletesebben

Új utak. a mezõgazdaságban. Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön

Új utak. a mezõgazdaságban. Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön Új utak a mezõgazdaságban Az energetikai célú növénytermesztés lehetõsége az Alföldön A projektet támogatta az EURÓPAI UNIÓ www.energiaklub.hu Új utak a mezõgazdaságban Az energetikai célú növénytermesztés

Részletesebben

AZ ŐRBOTTYÁNI 50 ÉVES ÖRÖK ROZS ÉS EGYÉB MŰTRÁGYÁZÁSI TARTAMKÍSÉRLETEK TANULSÁGAI. Szerzők: Kádár Imre, Márton László és Láng István

AZ ŐRBOTTYÁNI 50 ÉVES ÖRÖK ROZS ÉS EGYÉB MŰTRÁGYÁZÁSI TARTAMKÍSÉRLETEK TANULSÁGAI. Szerzők: Kádár Imre, Márton László és Láng István AZ ŐRBOTTYÁNI 50 ÉVES ÖRÖK ROZS ÉS EGYÉB MŰTRÁGYÁZÁSI TARTAMKÍSÉRLETEK TANULSÁGAI Szerzők: Kádár Imre, Márton László és Láng István Magyar Tudományos Akadémia ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Budapest,

Részletesebben

MELYIK KERT VÉGÉBE? Radioaktív hulladékok és környezetünk 2. kiadás

MELYIK KERT VÉGÉBE? Radioaktív hulladékok és környezetünk 2. kiadás MELYIK KERT VÉGÉBE? Radioaktív hulladékok és környezetünk 2. kiadás Kiadja: Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület 2000 példányban 1462 Budapest, Pf. 735 www.energiaklub.hu level@energiaklub.hu A kiadvány

Részletesebben

MUNKAANYAG. Hartman Mátyás. Mérjük csak meg? Agrometeorológiai és talajtani mérések. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés

MUNKAANYAG. Hartman Mátyás. Mérjük csak meg? Agrometeorológiai és talajtani mérések. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés Hartman Mátyás Mérjük csak meg? Agrometeorológiai és talajtani mérések A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés A követelménymodul száma: 2203-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és nem cigány családok megélhetési stratégiái

Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és nem cigány családok megélhetési stratégiái Messing Vera Molnár Emília MAGYAR VALÓSÁG Válaszok a pénztelenségre: szegény cigány és nem cigány családok megélhetési stratégiái Az alábbi cikkünkben egy nemrégiben elkészült, az OTKA által támogatott

Részletesebben

II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben)

II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben) 1 II. RÉSZ A TÖMEGTÁRSADALMAK KEMÉNY TÖRTÉNELME (A tömegtársadalmak mechanikája és termodinamikája az időben) BEVEZETÉS Az alcímben hivatkozott hosszabb tanulmány 1 megalapozta a tömegtársadalmak mechanikáját

Részletesebben

Ré az Egység Törvényének szerény hírnöke AZ EGYSÉG TÖRVÉNYE. Első könyv. L/L Research

Ré az Egység Törvényének szerény hírnöke AZ EGYSÉG TÖRVÉNYE. Első könyv. L/L Research Ré az Egység Törvényének szerény hírnöke AZ EGYSÉG TÖRVÉNYE Első könyv L/L Research A fordítás az alábbi elektronikus kiadások alapján készült: The Law Of One Book I The Ra Material by Ra, An Humble Messenger

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vegyi és Környezetbiztonsági Tanszék KATASZTRÓFAVÉDELEM EGYETEMI JEGYZET BUDAPEST, 2002 Írta: Dr. Nagy Károly, egyetemi adjunktus, Dr. Halász László, egyetemi tanár

Részletesebben

Áttekintés. Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé

Áttekintés. Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé Áttekintés Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé Overview Understanding the Brain: Towards a New Learning Science Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Az Ummita-eset háttér

Az Ummita-eset háttér Az Ummita-eset háttér (fordítás: Aranyi László ) Két, egymást nem ismerő fotós, is készített felvételeket az Ummo űrhajóról, amely le is szállt, és hátrahagyta maga mögött három leszállótalpának nyomát.

Részletesebben

Az egészséges környezethez való jog érvényesülése a modern nagyvárosban. Különös tekintettel Budapest, valamint a közlekedés problémájára

Az egészséges környezethez való jog érvényesülése a modern nagyvárosban. Különös tekintettel Budapest, valamint a közlekedés problémájára Az egészséges környezethez való jog érvényesülése a modern nagyvárosban Különös tekintettel Budapest, valamint a közlekedés problémájára Készítette: Győri Viktor 2008 2 Tartalomjegyzék: Bevezetés 3 A modern

Részletesebben

FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN

FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN Szabó Loránd FELTÁRATLAN FÖLDRAJZI ÉRTÉKEK NYOMÁBAN DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉRDEKESSÉGEI Dombóvár, 1997 1 Elôszó (elsôsorban a pedagógus kollégákhoz) Vörös László Zsigmond emlékére (1914

Részletesebben

Harry Benjamin. TÖKÉLETES LÁTÁS szemüveg nélkül. A szerző első kiadáshoz írt előszava

Harry Benjamin. TÖKÉLETES LÁTÁS szemüveg nélkül. A szerző első kiadáshoz írt előszava Harry Benjamin TÖKÉLETES LÁTÁS szemüveg nélkül Nem tudom megmondani, hogy rövidlátóként jöttem-e a világra vagy sem. Egy azonban biztos: az iskolában már az első napon észrevették, hogy csökkentlátó vagyok.

Részletesebben

12 TUDÓS A 21. SZÁZADRÓL

12 TUDÓS A 21. SZÁZADRÓL 12 TUDÓS A 21. SZÁZADRÓL 1 2 3 12 TUDÓS A 21. SZÁZADRÓL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2009 4 A kötet a Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia 2008 2009. évi stratégiai kutatási programja

Részletesebben

Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai

Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai John Perkins Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai RÁCIÓ KIADÓ Budapest, 2006 Anyámnak, Ruth Moodynak és apámnak, Jason Perkinsnek, akik szeretni és élni tanítottak, és belém oltották a bátorságot, amely

Részletesebben

Mitôl jó egy házasság?

Mitôl jó egy házasság? 2. fejezet Mitôl jó egy házasság? A csoportokban, a találkozó elején beszéljétek meg a múlt alkalommal tett elhatározást: miként sikerült a tisztaság tanúinak lennetek? És miként sikerült a szeretet támadásával

Részletesebben

3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ

3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ NÉPSZERŰ PSZICHOLÓGIA MASARU IBUKA 3 ÉVES KOR UTÁN MÁR KÉSŐ TARTALOMJEGYZÉK Budapest Víztérítő Kiadó 2001 Előszó... 3. A szerző előszava... 6. I. rész - A GYERMEK POTENCIÁLIS LEHETŐSÉGEI... 8. 1. Az óvodában

Részletesebben

GLOBÁLIS GEODÉZIA A PENCI OBSZERVATÓRIUM. Borza Tibor

GLOBÁLIS GEODÉZIA A PENCI OBSZERVATÓRIUM. Borza Tibor GLOBÁLIS GEODÉZIA A PENCI OBSZERVATÓRIUM Borza Tibor 2010 1 TARTALOM Előzetes... 3 Kell egy (de inkább két) obszervatórium!... 11 Mi várható az űrkutatástól?... 13 Geodéziai vonatkozások, lézeres mérések...

Részletesebben

BEVEZETŐ. Peter Senge

BEVEZETŐ. Peter Senge BEVEZETŐ Peter Senge Örömmel tettem eleget annak a felkérésnek, hogy felfrissítsem az előszót barátom és kollégám, J. Jaworski Szinkronicitás, A vezetés belső útja című könyvének magyar kiadásához. 2004

Részletesebben

Bejelentkezett az aszály, de a júniusi eső enyhített rajta

Bejelentkezett az aszály, de a júniusi eső enyhített rajta XIX. évfolyam 2. szám v A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság lapja v 2009. ápr.-máj.-jún. Tartalom Bejelentkezett az aszály, de a júniusi eső enyhített rajta (1. oldal) Társadalmi konzultáció

Részletesebben

Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág Bevezetés

Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág Bevezetés Kovács Eszter Réka: Még ép a roncs ág (In: Grezsa Ferenc Takács Péter (szerk.): Még ép a roncs ág Válogatás erdélyi mentálhigiénés szakemberek dolgozataiból. Országos Addiktológiai Intézet. Budapest, 2005.

Részletesebben

ROXFORT VAGY SUMMERHILL

ROXFORT VAGY SUMMERHILL _FP-33_belivek.qxd 2006.10.05. 13:05 Page 15 is egyre jobban behatoltunk ebbe az érdekes világba. A Roxfort-i iskola valami olyasmi, ami minden iskola titokban szeretne lenni: ahol kalandok történhetnek,

Részletesebben

Minden, amit a komposztálásról tudni kell!

Minden, amit a komposztálásról tudni kell! Minden, amit a komposztálásról tudni kell! Szerkesztette: Berkecz Szilvia Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1 Mit nevezünk komposztálásnak?... 3 1.2 Mi is az a komposzt?... 3 1.3 Miért komposztáljunk?...

Részletesebben