A LOLP valószínűségi mérték értelmezésével kapcsolatos néhány kérdés Dr. Fazekas András István
|
|
- Lídia Papp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A villamosenergia-termelés rendszerszintű megbízhatóságának jellemzésére széleskörűen alkalmazzák a Loss-of-Load Probability (LOLP) értéket. A mutató fontos szerepet játszik a rendszerszintű teljesítőképesség-tervezési és megbízhatóság számítási feladatokban ([], [2]). Használata a hazai teljesítőképesség-tervezési gyakorlatban is elterjedt. Mindennek ellenére szakmai körökben is kevéssé ismertek e megbízhatóságot jellemző valószínűségi mérték alkalmazásának korlátai. Számos esetben tévesen értelmezik a LOLP értéket, ami félrevezető lehet a teljesítőképesség-mérlegek, a rendszerszintű villamosenergia-termelés megbízhatósági szempontból való minősítésekor. Jelen cikk célkitűzése annak bemutatása, hogy milyen következtetések vonhatók le e valószínűségi mértékből és milyenek következtetések levonására nem alkalmas ez a sokszor idézett és hivatkozott mutató. Tekintettel a terjedelmi korlátokra jelen összefoglaló áttekintés nem ismerteti a mutató meghatározásának elvét, számítási módszerét, azt ismertnek feltételezi. A LOLP értelmezésével kapcsolatban négy fontosabb témakört tekint át a cikk.. A LOLP által jelzett teljesítőképesség-hiány értelmezése A LOLP értéke valószínűség érték. Annak az együttes valószínűsége, hogy a rendszerszinten rendelkezésre álló teljesítőképesség adott nagyságú (), és a rendszerszintű terhelés meghaladja ezt az értéket (2). A definícióból következően a rendszerszintű teljesítőképesség-hiány valószínűségi mértékét két valószínűségelméleti értelemben egymástól független véletlen esemény (() és (2)) egyszerre való bekövetkezésének eredő valószínűsége adja. A LOLP tehát az értelmezésből következően felvilágosítást ad arra vonatkozóan, hogy milyen valószínűséggel lesz teljesítőképesség-hiányos az adott villamosenergia-rendszer. A teljesítőképesség-hiány alatt az értendő, hogy a forrásoldalon rendelkezésre álló, az aktuális fogyasztói igények kielégítésére bevethető villamos teljesítőképesség kisebb, mint a rendszerszintű fogyasztói teljesítmény-igény. A verbális értelmezés első közelítésben többé-kevésbé világosnak tűnik. Kérdésként vetődik fel azonban rögtön, hogy milyen módon értelmezett ebben az esetben a valószínűség. Nem belemenve az egzakt valószínűségelméleti levezetés részleteibe, a valószínűség a köztudatban hányados értékként él. Mégpedig a valamilyen szempontból releváns esetek bekövetkezésének (előfordulási számának) és az összes esetek számának hányadosaként (pontosabban e hányados határértékeként, ha a vizsgált esetek ( kísérletek ) száma a végtelen számosság felé tart). A villamosenergia-termelés és fogyasztás szinkron folyamat, így az esetek száma nehezen értelmezhető. Nyilvánvaló az első pillantásra, hogy nem erről van szó. A LOLP, mint valószínűségi mérték lényegében geometriai valószínűségként értelmezett, időtartamok hányadosaként. A teljesítőképesség-hiányos időtartam (vagyis azon időtartam, amikor az előbbiekben említett rendelkezésre álló bevethető rendszerszintű teljesítőképesség alatta marad a rendszerszintű fogyasztói teljesítményigénynek) és a vonatkoztatási időtartam hányadosaként. Ebből következően a LOLP értelmezése minden esetben feltételezi a vonatkoztatási időtartam (általában év) ismeretét. Így válik érthetővé, hogy miért adják meg a LOLP értékét néha időtartamként, például 48 h formájában. Ekkor feltételezett, hogy ismert a vonatkoztatási időtartam. Az időtartam formájában megadott LOLP érték is valószínűséget jelent, ami olyan módon értelmezendő, hogy a megadott időtartamot osztani kell a vonatkoztatási időtartam (jelen esetben 8760 h) hosszával. Az osztás eredményeként adódó érték a tulajdonképpeni keresett valószínűségi érték. A példa szerinti esetekben a teljesítőképesség-hiány előfordulási valószínűsége LOLP 48h /8760 0, Máskor a LOLP értékét eleve valószínűségi értékként adják meg. h A LOLP meghatározásának elvét és számításának menetét ismerteti az alábbi két összefoglaló cikk: : A rendszerszintű teljesítőképesség-hiány valószínűségi mértéke: A LOLP / A számítási eljárás ismertetése. Magyar Energetika, 2008/2, p : A LOLP meghatározásának alapjául szolgáló rendszer konfiguráció számítások. Magyar Energetika, 2008/3, p FAZEKAS_D_060_ENG_C_v0.doc :08:00 /9
2 0,250,250 2,250 3,250 4,250 5,250 6,250 7,250 8,250 9,250 0,250,250 2,250 3,250 4,250 5,250 6,250 7,250 8,250 9,250 20,250 2,250 22,250 23,250 TELJESÍTMÉNYIGÉNY [MW] Világosan kell látni azonban, hogy a LOLP értéke függetlenül a megadásának módjától mindig valószínűségi mérték. Mindezek után kézenfekvőnek tűnik az az értelmezés, hogy a példa szerinti LOLP érték azt fejezi ki, hogy az éves rendszerszintű terheléslefutást figyelembe véve a terhelési tartamdiagramban első 48 órás időtartamában jelentkező legnagyobb terhelések lesznek azok a terhelések, amikor a rendszerszintű rendelkezésre álló ténylegesen bevethető teljesítőképesség elmarad a rendszerszintű teljesítményigények mögött. Ezt a látszólag kézenfekvő értelmezést magyarázza az. ábra. A helyzet azonban nem ez! A LOLP nem értelmezhető ilyen módon! Az ábrázolhatóság és a könnyebb áttekintés érdekében a továbbiakban a vonatkoztatási időtartam nem év, hanem egy nap, másrészt a LOLP értéke időtartamban kifejezve,5 h, azaz LOLP,5 h / 24h 0, ábra A teljesítőképesség-hiányos időszakok időtartamának meghatározása ([3]) RENDSZERSZINTŰ (NAPI) TERHELÉSI TARTAMDIAGRAM HIÁNYZÓ TELJESÍTŐKÉPESSÉG ÓRA [h] Nem igaz tehát az, hogy a példa szerint 48 h időtartamnak megfelelő LOLP érték a rendszerszintű terhelési tartamdiagram legnagyobb terhelésű első 48 órás időszakában jelentkező teljesítményigények esetén fellépő teljesítőképesség-hiányra utal! A magyarázatot a LOLP számítási módszere adja. A LOLP valószínűségi mérték meghatározása a korábbiakban említetteknek megfelelően két valószínűség meghatározását jelenti, majd ezek eredőjeként adódik a keresett LOLP érték. Az első meghatározandó valószínűség az ún. rendszer konfigurációk előfordulásának a valószínűsége. Közismert az a tény, hogy az erőműegységek véletlenszerű meghibásodásának következtében teljesítőképesség-vesztés léphet fel. Az erőműrendszer rendelkezésre álló teljesítőképessége ebből következően véletlenszerűen csökkenhet, az éppen kiesett erőműegység vagy erőműegységek miatt fellépő teljesítőképesség-vesztések következtében. Rendszer konfiguráció alatt minden esetben az üzemképes erőműegységek által alkotott halmaz értendő. Ez az elmondottak szerint időben változhat a különböző erőműegység meghibásodások következtében. A mindenkori rendszer konfiguráció meghatározza, hogy az adott időpillanatban mely erőműegységek üzemképesek és mekkora a rendszerszinten bevethető teljesítőképesség. A lehetséges FAZEKAS_D_060_ENG_C_v0.doc :08:00 2/9
3 rendszerkonfigurációk száma a valószínűségszámítás (kombinatorika) szabályai szerint határozható meg. A LOLP számítások első lépéseként tehát minden esetben meg kell határozni a lehetséges rendszer konfigurációkat, majd ezt követően meg kell határozni azt, hogy az egyes lehetséges rendszer konfigurációk milyen valószínűséggel lépnek fel. Példaképpen a számítás alapjául szolgáló erőműrendszer (erőműpark) jellemzői az. táblázat szerintiek ([3]). A számítási példában alapadatként használt megbízhatósági jellemzők (például az erőműegységek [pl. d - ] meghibásodási, illetve [pl. d - ] javítási rátája, és értelemszerűen az ezekből számolt A [-] készenléti tényezők stb.) szándékosan eltérnek a műszaki gyakorlatban szokásosan előforduló értékektől. A gyakorlatban előforduló értékektől történő eltérést ebben az esetben is ábrázolástechnikai megfontolások indokolják. A példában szereplő értékek esetében a kapott eredmények jól ábrázolhatók és segítik a megértést.. táblázat Az erőműrendszer megbízhatósági szempontból releváns jellemzői ERŐMŰEGYSÉG BT A - MW - d - d - U 00 0,60 0,2 0,3 U ,70 0,3 0,7 U ,50 0, 0, U ,80 0, 0,4 A táblázatban: BT beépített villamos teljesítőképesség [MW]; A készenléti tényező [-]; meghibásodási ráta [d - ]; javítási ráta [d - ]. A példa szerinti erőműrendszer négy erőműegységből egységből áll (U, U2, U3, U4), az erőműegységek beépített villamos teljesítőképessége az. táblázat szerinti. Az erőműrendszerben az összes beépített villamos teljesítőképesség BT 200MW. Az eredő teljesítőképesség azonban az erőműegységek véletlen meghibásodásának következtében nem mindig áll rendelkezésre rendszerszinten. Az erőműegységek különböző lehetséges üzemállapotait tekintve különböző rendszerkonfigurációk adódnak a rendszerszintű teljesítőképesség rendelkezésre állására. Nem részletezve a számítás hogyanját, a 2. táblázat tartalmazza az egyes lehetséges rendszer konfigurációkban a rendszerszinten rendelkezésre álló teljesítőképességet (bal oldali oszlop), míg ugyanezen táblázatban megtalálhatók az egyes esetekhez rendelt számított előfordulási valószínűségek (jobb oldali oszlop). Az eredményeket szemlélteti a 2. ábra. A számított eredményekből, az ábrából jól látható, hogy igen jelentős különbség van az egyes esetek előfordulási valószínűsége között. Feltételezett a LOLP számítások esetében, hogy az eseménytér teljes eseményrendszert reprezentál. A legnagyobb valószínűséggel ( p 0, 840) az az esemény fordul elő, hogy a rendszer rendelkezésre álló villamos teljesítőképessége BT 000 MW, míg a legkisebb ( p 0,020) annak a valószínűsége, hogy BT 0 MW az erőműpark rendelkezésre álló teljesítőképessége. Az eredmények világosan mutatják, hogy messze nem egyenletes a teljesítőképesség-vesztések következtében előálló (megmaradó) teljesítőképesség valószínűségi eloszlása. A teljes rendszer konfiguráció vonatkozóan az egyes események előfordulási valószínűségeinek összege biztos eseményt reprezentál, azaz értéke P ( ). Magától értetődik, hogy a komplementaritás elve alapján meghatározható a teljesítményvesztések valószínűségi eloszlása is. Azaz megválaszolható az a kérdés is, hogy a különböző lehetséges teljesítményvesztések milyen valószínűséggel fordulnak elő. Nem részletezve ennek bemutatását, csak egyetlen példát említve: a legnagyobb valószínűséggel ( p 0, 840) a példa szerinti erőműrendszer rendelkezésre álló teljesítőképessége BT 000 MW. Ez a kijelentés ekvivalens azzal, hogy a legnagyobb valószínűséggel az összes beépített teljesítőképesség ( BT 200 MW) és az aktuálisan FAZEKAS_D_060_ENG_C_v0.doc :08:00 3/9
4 Valószínűség [-] meglévő teljesítőképesség különbsége, jelen esetben BT 200 MW elvesztése várható. Ennek valószínűsége értelemszerűen: p 0, táblázat A rendelkezésre álló teljesítőképesség valószínűségi eloszlása ([3]) Rendelkezésre álló teljesítőképesség Rendelkezésre álló teljesítőképesség (diszkrét) valószínűségi eloszlása BT [MW] P [-] 200 0, , , , , , , , , , , , ábra A rendelkezésre álló rendszerszintű teljesítőképesség valószínűségi eloszlása ([3]) RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ TELJESÍTŐKÉPESSÉG VALÓSZÍNŰSÉGI ELOSZLÁSA 0,2000 0,800 0,600 0,400 0,200 0,000 0,0800 0,0600 0,0400 0,0200 0, MW Mindezek után meg kell határozni azt, hogy milyen valószínűséggel lép fel a példa szerinti erőműrendszerben P 000MW rendszerszintű terhelés. Nem részletezve ebben az esetben sem a számítás módját, vagyis azt, hogy miképpen transzformálható a rendszerszintű terhelési tartamdiagram a rendszerszintű terhelések valószínűségi eloszlásfüggvényévé, a 3. táblázat tartalmazza az egyes rendszerszintű terhelések előfordulási valószínűségét. Mindezek után csak egy lépés maradt hátra: annak meghatározása, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a rendszerszintű terhelés meghaladja az említett értéket ( P 000MW) és ugyanekkor a rendelkezésre álló teljesítőképesség a rendszerben kisebb, mint a rendszerszintű teljesítményigény. FAZEKAS_D_060_ENG_C_v0.doc :08:00 4/9
5 SÚLYOZOTT ELŐFORDULÁSI IDŐTARTAM [h] Ennek meghatározásához szükséges a rendelkezésre álló teljesítőképesség valószínűségi eloszlásfüggvényének (nem eloszlásának!) a számítása ([2]). Ezt követően utolsó lépésként a két valószínűségi értelemben egymástól független esemény egyidejű előfordulásának valószínűségét kell meghatározni. 3. táblázat A teljesítőképesség-hiányos időszakok hozzájárulása a LOLP értékéhez (A teljesítőképesség-hiányos időszakok a teljesítőképesség függvényében) ([3]) Meglévő teljesítőképesség rendszerszinten Kiesett teljesítőképesség rendszerszinten Teljesítőképességhiányos időszak időtartama (a rendszerszintű terhelési tartamdiagram alapján A teljesítőképességhiányos időtartam előfordulási valószínűsége (lásd 4. táblázat) A teljesítőképességhiányos időtartam előfordulási valószínűségével súlyozott időtartam MW MW h/d - h/d * , , , , , ,25 0, , ,25 0, , ,25 0, , ,25 0, , ,75 0, , , , , , , , , , , , Az eredő teljesítőképesség-hiányos időtartam 4, ábra Az előfordulás valószínűségével súlyozott teljesítőképesség-hiányos időtartam alakulása a hiányzó teljesítőképesség függvényében ([3]) AZ ELŐFORDULÁS VALÓSZÍNŰSÉGÉVEL SÚLYOZOTT TELJESÍTŐKÉPESSÉG-HIÁNYOS IDŐTARTAMOK ALAKULÁSA A HIÁNYZÓ TELJESÍTŐKÉPESSÉG FÜGGVÉNYÉBEN 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,0 0, HIÁNYZÓ TELJESÍTŐKÉPESSÉG [MW] FAZEKAS_D_060_ENG_C_v0.doc :08:00 5/9
6 TELJESÍTŐKÉPESSÉG Az eredmények alapján belátható, hogy az egyes hiányzó teljesítőképességeknek mekkora a súlyozott előfordulási időtartama. A példa ezt kívánta bizonyítni. Szó sincs tehát arról, hogy a legnagyobb rendszerigények esetében lép fel mindig a hiány (. és 3. ábra). 2. Amiről a LOLP nem ad felvilágosítást Világosan kell látni, hogy a LOLP valószínűségi mérték a definíciójából és a származtatásából következően nem ad felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy mekkora a rendszerszintű teljesítőképesség-hiány és mekkora a kiesett villamos energia. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy adott időtartamon keresztül jelentkező és 00 MW teljesítőképesség-hiány esetében a LOLP értéke ugyanakkora! Ugyanez a helyzet a kiesett villamos energiát illetően. Az említett esetekben a kiesett villamosenergia-termelés h hiány esetében MWh, illetve 00 MWh. A LOLP értéke mindkét esetben ugyanakkora! Az elmondottakat világítja meg a 4. ábra. Az ábra mutatta esetekben a LOLP értéke minden esetben ugyanaz, jóllehet igen különbözőek a rendszerszinten jelentkező teljesítőképesség-hiányok, illetve a kiesett villamos energia mennyisége. A 4. ábrán ábrán 4 görbe arra mutat példát, hogy mind a LOLP, mind a kiesett villamos energia értéke ugyanakkora, a rendszerszintű teljesítőképesség-hiány lefutása azonban különböző. 4. ábra A hiányzó teljesítőképesség különböző lefutása azonos LOLP értékek esetében,2 A HIÁNYZÓ TELJESÍTŐKÉPESSÉG KÜLÖNBÖZŐ LEFUTÁSA AZONOS ÉRTÉKŰ LOLP ESETÉN 0,8 0, ,4 0, IDŐOSZTÁSOK 3. Erőműegységek megbízhatósági leírása a LOLP számítások során A hazai alkalmazásokban az erőműrendszerek megbízhatósági analízise során az erőműegységeket általában kétállapotú rendszerelemként modellezik. Szükséges annak nyomatékos kiemelése, hogy a kétállapotú megbízhatósági leírás az alaperőművi egységek esetében alkalmazott általános gyakorlat! Külön magyarázat nélkül belátható, hogy ez a leírási mód a menetrendtartó, a csúcserőművi, kis éves kihasználási óraszámú erőműegységek megbízhatósági modellezésére nem alkalmas, abból következően, hogy ezen erőműegységek esetében az üzemen kívüli állásidő igen jelentős, általában jóval meghaladja az üzemben töltött időt. Általános gyakorlat szerint ebben az esetben négyállapotú modellt alkalmaznak, mely szerint négy jellemző üzemállapot definiálható a megbízhatósági FAZEKAS_D_060_ENG_C_v0.doc :08:00 6/9
7 MEGHIBÁSODÁSOK SZÁMA viselkedés leírására. Ezek a következők: () üzemképes üzemben, (2) üzemképes tartalékban, (3) üzemképtelen igényelt üzemi időszakban, (4) üzemképtelen nem igényelt (tartalék) időszakban. A LOLP eredmények értékelésekor ezt a lényeges egyszerűsítést nem szabad figyelmen kívül hagyni! 4. További egyszerűsítő feltételezések: exponenciális eloszlás és időben állandó meghibásodási (és javítási) ráta feltételezése Az erőműegységek életciklusa a meghibásodás szempontjából a megbízhatóság-elméletben ismert kádgörbének megfelelően alakul (5. ábra). 5. ábra Erőműegység teljes műszaki élettartama alatti meghibásodások (üzemzavarok) alakulása 6 ERŐMŰEGYSÉG TELJES MŰSZAKI ÉLETTARTAMA ALATTI MEGHIBÁSODÁSOK (ÜZEMZAVAROK) ALAKULÁSA 4 2 λ const IDŐ (0 HETES PERIÓDUSOK) A teljes életciklust leíró görbe értelmezésekor szükséges az értelmezés peremfeltételeinek, a különböző feltételezéseknek a pontos leírása, a különböző egyszerűsítő feltételezések rögzítése. Általános tapasztalat, hogy az energiatermelő egységek, erőműegységek életciklusának első szakaszában a meghibásodások száma viszonylag magas, később e meghibásodások száma csökken. Ez annak a következménye, hogy az erőműegységek komplex, többszörösen összetett, igen nagyszámú összetevőből, elemből álló rendszerek, amelyekben mindig vannak rejtett hibás elemek, alrendszerek, amelyek a rendszer üzembe lépést követően, részlegesen vagy teljesen üzemképtelenné válnak. Ezt a periódust bejáratási, kezdeti periódusnak, vagy más néven a selejtes elemek kiégetési periódusának nevezik. Az életciklus második szakaszát a meghibásodások számának stabilizálódása jellemzi. Ez az úgynevezett normális működési periódus. Az utolsó szakaszt öregedési periódusnak nevezi a szaknyelv, utalva arra az általános tapasztalatra, hogy a meghibásodások száma ebben az üzemi életciklusban ismét nő. Ez a tapasztalat alapvetően a rendszert alkotó részrendszerekben, elemekben bekövetkező irreverzibilis fizikai, kémiai változások, következtében előálló minőség-romlásnak a következménye. A meghibásodások számának ugrásszerű növekedése ebben az üzemi életciklusban alapvetően ezekre az elváltozásokra vezethető vissza ([6]). A korszerű erőműegységek esetében a görbe középső szakasza év időtartamot ölel fel. Mindezek alapján megalapozottan kijelenthető, hogy az erőműegységek esetében létezik egy olyan hosszú időszakasz, amelyre nézve FAZEKAS_D_060_ENG_C_v0.doc :08:00 7/9
8 VALÓSZÍNŰSÉG ( t ) const. () Ez a tapasztalt tény ad alapot arra a feltételezésre, ami az erőműegység megbízhatósági viselkedését leíró összefüggések jelentős egyszerűsödését eredményezi. Ebben az esetben ugyanis az ún. megbízhatósági függvény a következő egyszerű alakot nyeri: t F ( t) exp[ t] e. (2) U A kapott eredmény azt jelenti, hogy a meghibásodási függvény ( F U ( t)), A meghibásodási függvény ebből következően t F ( t) F ( t) exp[ t] e. (3) D U Az exponenciális eloszlás feltételezése nemcsak a számításokat egyszerűsíti, hanem jól egyezik a tapasztalattal. Elméleti és gyakorlati szempontból van azonban még egy igen nagy jelentőséggel bíró konzekvenciája. Bizonyítható, hogy exponenciális eloszlás esetén adott ( t, t t) időintervallumbeli hibamentes működés valószínűsége nem függ az előző t működési időtől, hanem kizárólagosan csak a t időintervallum hosszának a függvénye. Ez a feltételezés azonban csak a kádgörbe középső szakaszára vonatkozóan érvényes. A 6. ábra az erőműegységek megbízhatósági függvényét mutatja, különböző értékek esetében, míg a 7. ábra a meghibásodási függvény alakját mutatja különböző értékek esetében. 6. ábra Erőműegységek megbízhatósági függvényei különböző értékek esetében ERŐMŰEGYSÉGEK MEGBÍZHATÓSÁGI FÜGGVÉNYEI KÜLÖNBÖZŐ LAMBDA ÉRTÉKEK ESETÉN 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0, LAMBDA = 0, LAMBDA = LAMBDA = 2 LAMBDA = 0,5 0 IDŐOSZTÁS IDŐOSZTÁSOK FAZEKAS_D_060_ENG_C_v0.doc :08:00 8/9
9 VALÓSZÍNŰSÉG 7 ábra Erőműegységek megbízhatósági függvényei különböző értékek esetében ERŐMŰEGYSÉGEK MEGHIBÁSODÁSI FÜGGVÉNYEI, KÜLÖNBÖZŐ ÉRTÉKEK ESETÉN 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 MŰ = MŰ = MŰ = 0,3 0,2 0, IDŐ Felhasznált irodalom: [] : Villamosenergia-rendszerek rendszerszintű tervezése, I. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.4-6. [2] : Villamosenergia-rendszerek rendszerszintű tervezése, II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, megjelenés alatt, ( A villamosenergia-termelés rendszerszintű megbízhatósági számításai fejezet) [3] : A rendszerszintű teljesítőképesség-hiány valószínűségi mértéke: A LOLP / A számítási eljárás ismertetése. Magyar Energetika, 2008/2, p [4] : A LOLP meghatározásának alapjául szolgáló rendszer konfiguráció-számítások. Magyar Energetika, 2008/3, p [5] Gnyegyenko Beljajev Szolovjev: A megbízhatóságelmélet matematikai módszrei. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 970., p. 0. FAZEKAS_D_060_ENG_C_v0.doc :08:00 9/9
Modulzáró ellenőrző kérdések és feladatok (2)
Modulzáró ellenőrző kérdések és feladatok (2) 1. Definiálja az alábbi, technikai eszközök üzemi megbízhatóságával kapcsolatos fogalmakat (1): Megbízhatóság. Használhatóság. Hibamentesség. Fenntarthatóság.
RészletesebbenPélda a report dokumentumosztály használatára
Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............
RészletesebbenModulzáró ellenőrző kérdések és feladatok (2)
Modulzáró ellenőrző kérdések és feladatok (2) 1. Definiálja az alábbi, technikai eszközök üzemi megbízhatóságával kapcsolatos fogalmakat (1): Megbízhatóság. Használhatóság. Hibamentesség. Fenntarthatóság.
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,
Részletesebben1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.
1. tétel Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. A valószínűségszámítás tárgya: véletlen tömegjelenségek vizsgálata. véletlen: a kísérlet kimenetelét
RészletesebbenTERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I.
TERMÉKEK MŐSZAKI TERVEZÉSE Megbízhatóságra, élettartamra tervezés I. Dr. Kovács Zsolt egyetemi tanár Megbízhatóság-elméleti alapok A megbízhatóságelmélet az a komplex tudományág, amely a meghibásodási
RészletesebbenStatisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1
Statisztika - bevezetés 00.04.05. Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc Bevezetés Véletlen jelenség fogalma jelenséget okok bizonyos rendszere hozza létre ha mindegyik figyelembe vehető egyértelmű leírás általában
RészletesebbenMÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI
MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk
RészletesebbenKészítette: Fegyverneki Sándor
VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁS Összefoglaló segédlet Készítette: Fegyverneki Sándor Miskolci Egyetem, 2001. i JELÖLÉSEK: N a természetes számok halmaza (pozitív egészek) R a valós számok halmaza R 2 {(x, y) x, y
RészletesebbenBME Járműgyártás és -javítás Tanszék. Javítási ciklusrend kialakítása
BME Járműgyártás és -javítás Tanszék Javítási ciklusrend kialakítása A javítási ciklus naptári napokban, üzemórákban vagy más teljesítmény paraméterben meghatározott időtartam, amely a jármű, gép új állapotától
RészletesebbenAndó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek
1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.
RészletesebbenMi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból információkat
Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Tények, fogalmak olyan megjelenési formája, amely alkalmas emberi eszközökkel történő értelmezésre, feldolgozásra, továbbításra. Az adatokból gondolkodás vagy gépi feldolgozás
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen
RészletesebbenGazdasági matematika II. Tantárgyi útmutató
Módszertani Intézeti Tanszék Gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel szakok távoktatás tagozat Gazdasági matematika II. Tantárgyi útmutató 2016/17 tanév II. félév 1/6 A KURZUS ALAPADATAI Tárgy
RészletesebbenValó szí nű sé gi va ltózó, sű rű sé gfű ggvé ny, élószla sfű ggvé ny
Való szí nű sé gi va ltózó, sű rű sé gfű ggvé ny, élószla sfű ggvé ny Szűk elméleti összefoglaló Valószínűségi változó: egy függvény, ami az eseményteret a valós számok halmazára tudja vetíteni. A val.
RészletesebbenGazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása A csoport
Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása A csoport Definiálja az alábbi fogalmakat!. Egy eseménynek egy másik eseményre vonatkozó feltételes valószínűsége. ( pont) Az A esemény feltételes valószínűsége
RészletesebbenJogszabályi környezet
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tájékoztatása a villamosenergiatermeléshez, illetve fogyasztáshoz kapcsolódó kapacitás-kiesések közzétételi kötelezettségének alsó határára vonatkozóan
RészletesebbenValószínűségi változók. Várható érték és szórás
Matematikai statisztika gyakorlat Valószínűségi változók. Várható érték és szórás Valószínűségi változók 2016. március 7-11. 1 / 13 Valószínűségi változók Legyen a (Ω, A, P) valószínűségi mező. Egy X :
RészletesebbenBiomatematika 2 Orvosi biometria
Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.13. Populáció és minta jellemző adatai Hibaszámítás Valószínűség 1 Esemény Egy kísérlet vagy megfigyelés (vagy mérés) lehetséges eredményeinek összessége (halmaza)
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenA mérési eredmény megadása
A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű
RészletesebbenNagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem
agy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem A mérés mint statisztikai mintavétel A méréssel az eloszlásfüggvénnyel
RészletesebbenNEVEZETES FOLYTONOS ELOSZLÁSOK
Bodó Beáta - MATEMATIKA II 1 NEVEZETES FOLYTONOS ELOSZLÁSOK EXPONENCIÁLIS ELOSZLÁS 1. A ξ valószínűségi változó eponenciális eloszlású 80 várható értékkel. (a) B Adja meg és ábrázolja a valószínűségi változó
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
RészletesebbenGibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén
Matematikai modellek, I. kisprojekt Gibbs-jelenség viselkedésének vizsgálata egyszer négyszögjel esetén Unger amás István B.Sc. szakos matematikus hallgató ungert@maxwell.sze.hu, http://maxwell.sze.hu/~ungert
RészletesebbenAzonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.
Kvantum statisztika A kvantummechanika előadások során már megtanultuk, hogy az anyagot felépítő részecskék nemklasszikus, hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek aminek következtében viselkedésük sok szempontból
RészletesebbenKUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel
KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,
RészletesebbenSzámelméleti alapfogalmak
1 Számelméleti alapfogalmak 1 Definíció Az a IN szám osztója a b IN számnak ha létezik c IN melyre a c = b Jelölése: a b 2 Példa a 0 bármely a számra teljesül, mivel c = 0 univerzálisan megfelel: a 0 =
Részletesebben1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek
1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 3 III. VÉLETLEN VEKTOROK 1. A KÉTDIMENZIÓs VÉLETLEN VEKTOR Definíció: Az leképezést (kétdimenziós) véletlen vektornak nevezzük, ha Definíció:
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)
Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba
RészletesebbenFüggvények növekedési korlátainak jellemzése
17 Függvények növekedési korlátainak jellemzése A jellemzés jól bevált eszközei az Ω, O, Θ, o és ω jelölések. Mivel az igények általában nemnegatívak, ezért az alábbi meghatározásokban mindenütt feltesszük,
RészletesebbenTANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok 2. útmutató
BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok 2. útmutató 2015/2016. tanév I. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa:
RészletesebbenDr. Kalló Noémi. Termelés- és szolgáltatásmenedzsment. egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék. Dr.
Termelés- és szolgáltatásmenedzsment egyetemi adjunktus Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Termelés- és szolgáltatásmenedzsment 13. Ismertesse a legfontosabb előrejelzési módszereket és azok gyakorlati
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
Részletesebben(Independence, dependence, random variables)
Két valószínűségi változó együttes vizsgálata Feltételes eloszlások Két diszkrét változó együttes eloszlása a lehetséges értékpárok és a hozzájuk tartozó valószínűségek (táblázat) Példa: Egy urna 3 fehér,
RészletesebbenSorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK
Sorozatok határértéke SOROZAT FOGALMA, MEGADÁSA, ÁBRÁZOLÁSA; KORLÁTOS ÉS MONOTON SOROZATOK Sorozat fogalma Definíció: Számsorozaton olyan függvényt értünk, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.15. Esemény Egy kísérlet vagy megfigyelés (vagy mérés) lehetséges eredményeinek összessége (halmaza) alkotja az eseményteret. Esemény: az eseménytér részhalmazai.
RészletesebbenA MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ MECHANIKAI ÉS GÉPTANI INTÉZET A MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI Dr. M. Csizmadia Béla egyetemi tanár, az MMK Gépészeti Tagozatának elnöke Budapest 2013. október. 25. BPMK
RészletesebbenAdaptív menetrendezés ADP algoritmus alkalmazásával
Adaptív menetrendezés ADP algoritmus alkalmazásával Alcím III. Mechwart András Ifjúsági Találkozó Mátraháza, 2013. szeptember 10. Divényi Dániel Villamos Energetika Tanszék Villamos Művek és Környezet
RészletesebbenA leíró statisztikák
A leíró statisztikák A leíró statisztikák fogalma, haszna Gyakori igény az, hogy egy adathalmazt elemei egyenkénti felsorolása helyett néhány jellemző tulajdonságának megadásával jellemezzünk. Ezeket az
RészletesebbenA matematikai feladatok és megoldások konvenciói
A matematikai feladatok és megoldások konvenciói Kozárné Fazekas Anna Kántor Sándor Matematika és Informatika Didaktikai Konferencia - Szatmárnémeti 2011. január 28-30. Konvenciók Mindenki által elfogadott
RészletesebbenMátrixjátékok tiszta nyeregponttal
1 Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal 1. Példa. Két játékos Aladár és Bendegúz rendelkeznek egy-egy tetraéderrel, melyek lapjaira rendre az 1, 2, 3, 4 számokat írták. Egy megadott jelre egyszerre felmutatják
RészletesebbenKutatásmódszertan és prezentációkészítés
Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I
RészletesebbenValószínűségszámítás és statisztika
Valószínűségszámítás és statisztika Programtervező informatikus szak esti képzés Varga László Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék Matematikai Intézet Természettudományi Kar Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenTANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató
BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok II. útmutató 2013/2014. tanév II. félév Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa:
RészletesebbenMatematika III. 4. A valószínűségi változó és jellemzői Prof. Dr. Závoti, József
Matematika III. 4. A valószínűségi változó és jellemzői Prof. Dr. Závoti, József Matematika III. 4. : A valószínűségi változó és jellemzői Prof. Dr. Závoti, József Lektor : Bischof, Annamária Ez a modul
Részletesebbenf(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva
6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK. Prof. Dr. Tánczos Lászlóné 2015
KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK Prof. Dr. Tánczos Lászlóné 2015 KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGTAN BSc. I. KAMATOS KAMATSZÁMÍTÁS (jövőbeni érték számítása) C t = C 0 * (1 + i) t ahol C t a 0. évben ismert
RészletesebbenAlap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fa: 463-30-9 http://www.vizgep.bme.hu Alap-ötlet:
RészletesebbenHódmezővásárhelyi Városi Matematikaverseny április 14. A osztályosok feladatainak javítókulcsa
Hódmezővásárhelyi Városi Matematikaverseny 2003. április 14. A 11-12. osztályosok feladatainak javítókulcsa 1. feladat Egy számtani sorozatot az első eleme és különbsége egyértelműen meghatározza, azt
RészletesebbenSTATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE STATISZTIKA 9. Előadás Binomiális eloszlás Egyenletes eloszlás Háromszög eloszlás Normális eloszlás Standard normális eloszlás Normális eloszlás mint modell 2/62 Matematikai statisztika
RészletesebbenNémetország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október)
PE Energia Akadémia 103 Németország energiadiktatúrája a megújuló villamosenergia termelés tükrében (2015. október) A megújuló energiák hasznosításának megítéléséhez elsősorban Németország eredményeit
Részletesebbenbiometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás
Kísérlettervezés - biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás A matematikai-statisztika feladata tapasztalati adatok feldolgozásával segítséget nyújtani
RészletesebbenARANYMETSZÉS. - érettségi dolgozat védése analízis és algebrából - Készítette: Szénási Eszter Mentor: Dr. Péics Hajnalka június 11.
ARANYMETSZÉS - érettségi dolgozat védése analízis és algebrából - Készítette: Szénási Eszter Mentor: Dr. Péics Hajnalka 2014. június 11. Zenta TARTALMI ÁTTEKINTÉS Az aranymetszés fogalma eredete és előfordulása
RészletesebbenM. 33. Határozza meg az összes olyan kétjegyű szám összegét, amelyek 4-gyel osztva maradékul 3-at adnak!
Magyar Ifjúság 6 V SOROZATOK a) Három szám összege 76 E három számot tekinthetjük egy mértani sorozat három egymás után következő elemének vagy pedig egy számtani sorozat első, negyedik és hatodik elemének
RészletesebbenBiometria az orvosi gyakorlatban. Számítógépes döntéstámogatás
SZDT-01 p. 1/23 Biometria az orvosi gyakorlatban Számítógépes döntéstámogatás Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Gyakorlat SZDT-01 p.
RészletesebbenSzabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe
Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági
RészletesebbenMéretlánc átrendezés elmélete
1. Méretlánc átrendezés elmélete Méretlánc átrendezés elmélete Egyes esetekben szükség lehet, hogy arra, hogy a méretláncot átrendezzük. Ezeknek legtöbbször az az oka, hogy a rajzon feltüntetett méretet
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek
Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o
RészletesebbenNéhány fontosabb folytonosidejű jel
Jelek és rendszerek MEMO_2 Néhány fontosabb folytonosidejű jel Ugrásfüggvény Bármely választással: Egységugrás vagy Heaviside-féle függvény Ideális kapcsoló. Signum függvény, előjel függvény. MEMO_2 1
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 2 II. A valószínűségi VÁLTOZÓ És JELLEMZÉsE 1. Valószínűségi VÁLTOZÓ Definíció: Az leképezést valószínűségi változónak nevezzük, ha
RészletesebbenTárgyi eszköz-gazdálkodás
Tárgyi eszköz-gazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság, kontrolling Termelési eszközök és megtérülésük A tárgyi eszközök értéküket több termelési perióduson belül adják át a készterméknek, miközben használati
RészletesebbenVeszteségek elemzése az elosztó hálózaton Bali Gábor ENERGIQ Kft. / BALIQ Bt.
Veszteségek elemzése az elosztó hálózaton Bali Gábor ENERGIQ Kft. / BALIQ Bt. Visegrád 2017. április 19. Mottók: Az éves HMK olyan biztos bármely elosztónál, mint amilyen biztos, hogy van élet a Földön
Részletesebben6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének
6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük
RészletesebbenLeképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.
Leképezések Leképezések tulajdonságai. Számosságok. 1. Leképezések tulajdonságai A továbbiakban legyen A és B két tetszőleges halmaz. Idézzünk fel néhány definíciót. 1. Definíció (Emlékeztető). Relációknak
RészletesebbenMatematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája
Matematikai statisztika c. tárgy oktatásának célja és tematikája 2015 Tematika Matematikai statisztika 1. Időkeret: 12 héten keresztül heti 3x50 perc (előadás és szeminárium) 2. Szükséges előismeretek:
Részletesebben1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba
Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai
RészletesebbenVéletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.
Valószín ségelméleti és matematikai statisztikai alapfogalmak összefoglalása (Kemény Sándor - Deák András: Mérések tervezése és eredményeik értékelése, kivonat) Véletlen jelenség: okok rendszere hozza
RészletesebbenStatisztika I. 12. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 1. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Regresszió analízis A korrelációs együttható megmutatja a kapcsolat irányát és szorosságát. A kapcsolat vizsgálata során a gyakorlatban ennél messzebb
RészletesebbenStatisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenA maximum likelihood becslésről
A maximum likelihood becslésről Definíció Parametrikus becsléssel foglalkozunk. Adott egy modell, mellyel elképzeléseink szerint jól leírható a meghatározni kívánt rendszer. (A modell típusának és rendszámának
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 9. Együttes eloszlás, kovarianca, nevezetes eloszlások Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Bevezetés, definíciók Együttes eloszlás Függetlenség
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.22. Valószínűségi változó Véletlentől függő számértékeket (értékek sokasága) felvevő változókat valószínűségi változóknak nevezzük(jelölés: ξ, η, x). (pl. x =
RészletesebbenMintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás
STATISZTIKA, BIOMETRIA. Előadás Mintavétel, mintavételi technikák, adatbázis Mintavétel fogalmai A mintavételt meg kell tervezni A sokaság elemei: X, X X N, lehet véges és végtelen Mintaelemek: x, x x
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 10.
Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László
RészletesebbenJelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
RészletesebbenMATEMATIKA EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI (TÉTELEK) 2005
2005 1. * Halmazok, halmazműveletek, nevezetes ponthalmazok 2. Számhalmazok, halmazok számossága 3. Hatványozás, hatványfüggvény 4. Gyökvonás, gyökfüggvény 5. A logaritmus. Az exponenciális és a logaritmus
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
RészletesebbenAlapvető karbantartási stratégiák
Alapvető karbantartási stratégiák MBA képzés 2009 Erdei János 4. Tervszerű karbantartás teljesítőképess pesség 00% Teljesítm tménytartalék-diagram kiesési si ciklikus állapotfüggő teljesítménymaradék t
RészletesebbenRugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I. rész
Rugalmas láncgörbe alapvető összefüggések és tudnivalók I rész evezetés rugalmas láncgörbe magyar nyelvű szakirodalma nem túl gazdag Egy viszonylag rövid ismertetés található [ 1 ] - ben közönséges ( azaz
RészletesebbenNemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor
Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan
RészletesebbenEnergiamenedzsment kihívásai a XXI. században
Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.08. Orvosi biometria (orvosi biostatisztika) Statisztika: tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány. A statisztika elkészítésének menete: tanulmányok (kísérletek)
RészletesebbenA valószínűségszámítás elemei
A valószínűségszámítás elemei Kísérletsorozatban az esemény relatív gyakorisága: k/n, ahol k az esemény bekövetkezésének abszolút gyakorisága, n a kísérletek száma. Pl. Jelenség: kockadobás Megfigyelés:
RészletesebbenValószínűségszámítás összefoglaló
Statisztikai módszerek BMEGEVGAT Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenVALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA TANÍTÁSA
VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA TANÍTÁSA A VALÓSZÍNŰSÉGI SZEMLÉLET ALAPOZÁSA 1-6. OSZTÁLY A biztos, a lehetetlen és a lehet, de nem biztos események megkülünböztetése Valószínűségi játékok, kísérletek események
RészletesebbenR36. A rendszerszintű teljesítőképesség-mérleg fogalma
R36. A rendszerszintű teljesítőképesség-mérleg fogalma Az erőművi beépített teljesítményekből kiinduló VER szinten készített összeállítás (éves, havi, heti, napi, órás, pillanatnyi bontásban), amely a
RészletesebbenOperációkutatás. 4. konzultáció: Sorbanállás. Exponenciális elsozlás (ismétlés)
Operációkutatás NYME KTK, gazdálkodás szak, levelező alapképzés 2002/2003. tanév, II. évf. 2.félév Előadó: Dr. Takách Géza NyME FMK Információ Technológia Tanszék 9400 Sopron, Bajcsy Zs. u. 9. GT fszt.
RészletesebbenKvantitatív módszerek
Kvantitatív módszerek szimuláció Kovács Zoltán Szervezési és Vezetési Tanszék E-mail: kovacsz@gtk.uni-pannon.hu URL: http://almos/~kovacsz Mennyiségi problémák megoldása analitikus numerikus szimuláció
Részletesebben4.4. Egy úton hetente átlag 3 baleset történik. Mi a valószínűsége, hogy egy adott héten 2?
HIPERGEO. BINOM. POISSON 4.1. Egy üzletben 100-an vásárolnak, közülük 80-an rendelkeznek bankkártyával. A pénztárnál 10-en állnak sorba, mi a valószínűsége, hogy 7-nek lesz bankkártyája? 4.2. Egy üzletben
RészletesebbenPÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza
PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,
RészletesebbenA 2011-es év kompetencia-méréseinek elemzése
A 2011-es év kompetencia-méréseinek elemzése SIOK Dr. Faust Miklós Általános Iskola Nagyberény Készítette: Kristáné Soós Melinda Nagyberény, 2012. április 2. 6. osztály Matematika 3. oldal Az első grafikonon
Részletesebben