Vágóképek rögzítve 2010
|
|
- Margit Mezeiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vágóképek rögzítve 2010
2
3 Vágóképek rögzítve 2010 ebbe bele lehet dögölni A Magyar Szegénységellenes Hálózat jelentése a szegénységben vagy annak közelében élõ gyerekes családok helyzetérõl Magyar Szegénységellenes Hálózat Budapest, 2010
4 A kiadvány alapját képezõ kutatás, valamint az ennek eredményeit összegzõ tanulmány a Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány TÁMOP / azonosítószámú Hálózat és részvétel a szegénységben élõk hatékony érdekképviseletéért c. projektjének keretében készült el. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A jelentést összeállította: Bass László, Farkas Zsombor, Márton Izabella A kötetben szereplõ fényképeket Duka Andrea Annamária készítette Bõvebben: és A szöveget gondozta: Haraszti Judit A borítót tervezte: Som&Farkas Kreatív Grafikai Stúdió Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány Bass László, Farkas Zsombor, Márton Izabella Kiadó: Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány 1056 Budapest, Váci u. 70. Telefon: ; Fax: hapn@hapn.hu ISSN
5 Tartalomjegyzék Következtetések, ajánlások Bevezetõ Általános helyzetkép leszakadó gyerekek Kormányzati válaszok Az interjúk elemzése A válság hatásai A munkavállalás esélyei Feketemunka Közmunka Pénzbeli ellátások jövedelmi viszonyok Óvodáztatás, iskoláztatás a szegény családokban lehetõség és teher Szülõi vélemények az intézményekrõl (V)iszonyok: szülõ pedagógus kapcsolatok Az óvodával, iskolával kapcsolatos költségek Nyár és szabadidõ A gyerekes családok lakáshelyzete Lakáskörülmények életkörülmények Szegénység és zsúfoltság A lakás költségei hitelek és díjhátralékok Utószó helyett Felhasznált irodalom Interjúkészítõk A Magyar Szegénységellenes Hálózat bemutatása
6
7 Következtetések, ajánlások A Magyar Köztársaság Országgyûlése 2007 májusában ellenszavazat nélkül fogadta el a gyermekszegénység megszüntetését célzó Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiát. Az eltelt idõszakban, bár részterületeken történtek elõrelépések, a célkitûzések ellenére a szegénységben élõ gyermekek aránya tovább nõtt Magyarországon. E tendencia megtöréséhez és visszafordításához arra van szükség, hogy a jelenlegi kormányzat és országgyûlés a Stratégiában foglalt célokat elõsegítõ azonnali intézkedéseket hozzon. Elsõ lépésként javasoljuk a Stratégiában foglalt azon alapelv gyakorlati alkalmazásának megkezdését, amely szerint a jogalkotási folyamat során minden alkalommal mérlegelni kell, hogy az adott jogszabály és a hozzá kapcsolódó tervezett intézkedések milyen hatást gyakorolnak majd a gyermekek helyzetére, elõsegítik-e a gyermekszegénység csökkentését. A gyermekszegénység csökkentése nem lehetséges a szükséges költségvetési források biztosítása nélkül. Ennek fényében javasoljuk, hogy a évi központi költségvetés tervezésekor, a rendelkezésre álló források célokhoz rendelésekor kiemelt szempontként érvényesüljön a gyermekszegénység csökkentése. Már 2011-ben szükségesnek látjuk a családi pótlék legalább inflációkövetõ emelését. A gyermekszegénység csökkentése szempontjából az egyik legfontosabb beavatkozási irány, a politika által is elfogadottan, a szülõk elfogadható szintû munkajövedelemhez juttatása. Mivel a foglalkoztatás növelését az alacsony iskolai végzettségû, gyakran az ország gazdaságilag legelmaradottabb térségeiben élõ emberek körében (is) el kell érni, ebben nem lehet kizárólag a piaci szereplõkre és a fenntarthatatlan közfoglalkoztatásra építeni. Újra kell gondolni és meg kell teremteni a szociális gazdaság (szociális szövetkezetek, civil szervezetek mint foglalkoztatók, szociális földprogramok, egyéb a helyi szükségletekre reagáló közösségi kezdeményezések) támogatásának, inkubálásának feltételeit. A hazai rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta uniós átlaghoz történõ közelítése egy évtizedes hosszú távú program. A szegénységben élõ családok alapszintû, de biztos megélhetését biztosító ellátásokra azonban ma van szükség. Elenged- 7
8 hetetlennek látjuk a legszegényebbek jövedelmének jelentõs részét kitevõ szociális ellátások szintjének legalább inflációkövetõ azonnali emelését és a családi segélyezés visszaállításának megfontolását. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni a családok tényleges szükséges kiadásait figyelembe vevõ és ehhez igazított garantált minimum jövedelem éves távon történõ bevezetésének elõkészítését. Az eladósodás egyre súlyosbodó problémát jelent a teljes magyar társadalom számára. A kilakoltatási moratórium csak ideig-óráig fenntartható. Záros határidõn belül olyan kormányzati intézkedések megtételére van szükség, amelyek biztosítják a felhalmozott adósságok törlesztését a jelenleginél hatékonyabban segítõ támogató hálót, a lakásukat elvesztõ családok lakhatását; valamint az eladósodás megelõzését. Ez utóbbi célkitûzés eléréséhez az adósságkezelési és a lakhatási költségek kompenzálását célzó támogatási rendszer teljes átalakítására van szükség. A kormányzat világosan foglaljon állást az integrált, esélykiegyenlítõ oktatási rendszer megteremtése mellett. A hátrányos helyzetû gyerekekkel foglalkozó pedagógusok kiemelt díjazása mellett a hátrányos helyzetû kistérségekben mûködõ iskolák kiemelt normatív támogatására is szükség van. Tapasztalataink szerint a gyerekek iskolai kudarcainak hátterében nemritkán a pedagógusok felkészületlensége, eszköztelensége és elõítéletei állnak. A pedagógus-életpályamodell kialakítása, a pedagógusok képzésének fejlesztése kapcsán legyen kiemelt szempont olyan tanárok felkészítése, akik eredményesen lesznek képesek együttdolgozni akár más kultúrákból érkezõ, akár halmozottan hátrányos helyzetû gyerekekkel és szüleikkel. 1 Garantált minimum jövedelmet az Európai Unióban minden ország biztosít, kivéve Magyarországot, Görögországot és Olaszországot. 8
9 A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintõ döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsõsorban. 2 Bevezetõ A Magyar Szegénységellenes Hálózat immáron negyedik alkalommal állította öszsze Vágóképek rögzítve jelentését a szegénységben vagy annak közelében élõ gyermekes családok helyzetérõl, annak változásáról. A feladat minden évben jelentõs: szegénységben élõ aktivistáink és szakemberek segítségével vonjunk be a munkába mintegy családot az ország legkülönbözõbb településeirõl, akik szegénységben élnek, s tapasztalataikat, meglátásaikat megosztják velünk. Az interjúkkal sokszor olyan embereket, családokat érünk el és szólaltatunk meg, akik ritkán kapnak lehetõséget arra, hogy széles körnek címezve beszélhessenek a problémáikról, szóljanak, akár a hatalom közelében lévõkhöz. Az egyes beszélgetésekbõl visszaköszönõ egyedi sorsok nagyon gyakran egyrészt az egyéni küzdelmekrõl, a túlélési stratégiákról, másrészt a társadalmi közöny és a társadalmi változásokba vetett hit hiányáról szólnak. A szegénységben élõ emberek érdekeit képviselõ Hálózatként a mi felelõsségünk, hogy az elnyomottak, a kirekesztettek vagy akár a csak a szegénység peremén billegõk hangját, történetét eljuttassuk mindazokhoz, akiknek módjában áll pozitív változásokat generálni. A 2007-ben az Országgyûlés által egyhangúan elfogadott Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia ambiciózus célokat tûzött ki, ezek eléréséhez komplex eszközöket rendelt, s nem utolsósorban felismerte, hogy a szegénység újratermelését, újabb és újabb generációk lehetõségeinek elvesztegetését csak hosszú távra szóló programon keresztül lehet megakadályozni. A Stratégia intézkedései lefedik a korai képességfejlesztés, az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a foglalkoztatás területeit. A Vágóképekben nincs lehetõségünk valamennyi témakört végigjárni, de a gyerekek esélyeit meghatározó fontos körülményekrõl tudunk a statisztikai adatokat hasznosan kiegészítõ, azokat elmélyítõ, az életbõl vett illusztrációkat, vágóképeket bemutatni. 2 ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól 3. cikk 9
10 Ez a jelentés a 2010 nyarán és õszén készített interjúk, valamint az elérhetõ országos adatok elemzésére épül. A korábbi évekhez képest változás, hogy az ország különbözõ régióit lefedõ interjúcsokor mellett egy-egy kistérséget alaposabban is feltérképeztünk. Az ELTE Társadalomtudományok Karának hallgatói jóvoltából mintegy 77 interjú készült a hevesi, a jászberényi és a szécsényi kistérségekben, jellemzõen szegregált lakókörnyezetben élõ nagyon szegény családokkal kapcsán három tényezõt tartunk meghatározónak Az elsõ a 2008-ban kirobbant gazdasági válság hatásainak megmutatkozása ben rendre riasztó adatok jelentek meg a növekvõ számú bajba jutott devizahitelesrõl. Az eladósodottak kapcsán elõtérbe került a közmûtartozások kérdése, a különbözõ fogyasztási hiteltartozásokkal rendelkezõk, a lakhatásukban veszélyeztetettek lehetséges tömege, a lakhatást támogató rendszer elégtelenségei. A regisztrált munkanélküliek aránya többéves csúcspontot ért el. Az áremelkedések köztük az alapvetõ élelmiszerek drágulása mindenkit, de arányaiban legnagyobb mértékben az alacsony keresetûeket sújtották. Az év az országgyûlési és a helyhatósági választások, valamint a kormányalakítás jegyében telt. A szegénység, a szegénység elleni küzdelem ügye érdemben nem került a választási programok fókuszába. Az új kormányzat nevesített felelõst bízott meg a társadalmi felzárkóztatás elõsegítésére. Ám a ciklus elsõ idõszakának intézkedései nem jelentettek pozitív változást sem a szegénységben élõk helyzetében, sem pedig a szegényekrõl, kirekesztettekrõl történõ politikusi megnyilvánulásokban, a közbeszédben. A retorikát továbbra is meghatározza az érdemes és érdemtelen szegények azonosításának igénye, a minden munkaképes ember köteles dolgozni teljesíthetetlen jelszó, az ösztönzés megregulázásként történõ értelmezése, a jogokról, a közösségi felelõsségvállalásról történõ gondolkodás hiánya az Európai Unió A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének nyilvánította. Az év elsõdleges célja a társadalmi és politikai támogatás megnyerése a társadalmi összetartozás ügyének, a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek. A cél magában foglalta, a politikusok elkötelezõdésének erõsítése mellett, a szegényekkel, szegénységgel kapcsolatos közvélekedés javítását, valamint a szegénységben élõ emberek társadalmi részvételének bõvítését. Az év egyik kiemelt célcsoportját a gyerekek alkották. Az európai év részletes értékelése még hátravan, az mindenesetre talán leszögezhetõ, hogy jelentõs áttörést, s így a szegénység, különösen a gyermekszegénység elleni küzdelem ügyének központba helyezését nem sikerült elérni. 10
11 Általános helyzetkép leszakadó gyerekek Leszakadó gyerekek címmel december 2-án nyilvánosságra hozott jelentésében a UNICEF 3 24 OECD ország adatait vetette össze azt vizsgálva, hogy vajon milyen mértékû a legszegényebb gyerekek hátránya vagy lemaradása az átlaghoz képest az anyagi jólét, az iskolai teljesítmény és az egészségi állapot tekintetében. A jelentõs médiavisszhangot kapott adatok szerint Magyarország az anyagi jólét szempontjából a 22., az egészségi állapot tekintetében pedig a 24., a legutolsó helyet foglalja el a rangsorban. Ez azt jelenti, hogy a legszegényebb gyerekek és az átlagos helyzetben lévõ (tehát nem a leggazdagabb) gyerekek egészségi állapotában 4 és anyagi jólétében 5 irdatlan távolságok vannak. S bár a jelentés alapját képezõ adatok még a gazdasági válság elõttrõl származnak, a dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy Nehéz idõkben a legszegényebb gyermekeket nem elhanyagolni kell, hanem elsõként megvédeni õket. Egy gyermeknek életében csak egyszer van lehetõsége a normális testi és lelki felnövekedésre. A kormányok felelõssége, hogy ezt az esélyt megvédjék mind jó, mind pedig rossz idõkben. A hozzáférhetõ adatok szerint sajnos Magyarországon nem sikerült kivédeni a gazdasági válság negatív társadalmi hatásait. Nem egyszerûen arról van szó, hogy több tízezer ember vesztette el az állását, megemelkedett a devizahitelének törlesztõrészlete, és szembesül az emelkedõ közmû- és energiaárakkal. A válságkezelést felvállaló kormányzat intézkedéseinek egy része, s itt elsõsorban a szociális transzferjövedelmek (családi pótlék, a mindenkori nyugdíjminimum összegéhez vetített különbözõ segélyek) befagyasztására gondolunk, tovább erodálta a szegények anyagi biztonságát. A Tárki 2010 õszén közzétett adatai szerint világosan kimutatható, hogy Magyarországon egy átmeneti javuló periódus után 2007 és 2009 között 12,9-rõl 16,5 százalékra nõtt a szegénységben élõk aránya (1. ábra). 3 ENSZ Gyermekalap. 4 Indikátorok: egészségügyi panaszok, egészséges táplálkozás, testmozgás. 5 Indikátorok: háztartás jövedelme, tanulási körülmények, szobaszám/fõ. 11
12 1. ábra A szegénységi ráta alakulása a teljes népesség és a gyerekes családok körében (százalék) Teljes népesség Gyerekes családokban élôk 27,3 13,2 18, ,5 12, Forrás: MTA GYEP, Tárki Monitor 2005, 2007 és 2009 alapján (Medián 60%-a alatt) Mindenképpen fontos tisztázni, hogy mirõl is van szó, amikor szegénységrõl beszélünk? Szó van egyrészt a jövedelmi viszonyokról. Ennek mérésére az Európai Unión belül alkalmazott, az országok közötti összehasonlítást biztosító megközelítés szerint azok tekinthetõek szegénynek, akiknek a háztartásában az egy fõre jutó jövedelem alatta marad az országra jellemzõ medián jövedelem 60 százalékának. A medián jövedelmet az adott ország valamennyi lakosának jövedelmét sorba rendezve és a középsõ értéket (tehát ami felett és alatt ugyanannyian vannak) kiemelve kapjuk meg. A medián jövedelem értéke 2009-ben havi forint volt. Másrészt szó van az életkörülményeket, lehetõségeket meghatározó egyéb mérhetõ tényezõkrõl. A 2010 júniusában elfogadott Európa 2020 Stratégia például a szegénység által fenyegetett csoportok meghatározásakor két másik mutatót is alkalmaz. Az egyik az anyagi deprivációt vagy megfosztottságot jelzi. Vagyis azt, hogy a népesség milyen aránya nélkülöz olyan alapvetõnek gondolt fogyasztási javakat, mint például az autó, illetve mennyien élnek nagyon rossz lakáskörülmények között, vagy mennyien nem engedhetik meg maguknak, hogy évente egyszer elmenjenek nyaralni egy hétre. A másik mutató pedig elismerve a munkaerõ-piaci helyzet és a szegénység közötti nagyon erõs összefüggést azt jelzi, hogy a népesség hány százaléka él ún. alacsony munkaintenzitású háztartásban. Ezek olyan háztartások, ahol a felnõtt háztartástagok fele vagy kevesebb, mint fele dolgozik csak. Az Európa 2020 Stratégia vállalása szerint 2020-ig 20 millióval kell csökkenteni e három indikátor (relatív szegénység, anyagi depriváció, alacsony munkaintenzitású háztartás) által lefedett európai népesség mértékét. A Stratégiához kapcsolódó hazai célkitûzések között szerepel a relatív szegénységi küszöb alatt élõ gyerekes családok arányának 20 százalékkal történõ csökkentése is. 12
13 Teljesen megalapozottan, hiszen a hazai szegénység egyik fontos jellemzõje, hogy az átlagnál nagyobb arányban érintettek a gyerekek, illetve a gyerekeket nevelõ családok. Az Európai Unión belül Magyarországon az egyik legmagasabb a teljes népesség és a gyerekek szegénységi rátája közötti különbség. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a most felnövõ generáció egy jelentõs hányada (minden negyedik gyerek) anyagi szegénységben él, hanem, ahogyan a fejezetet indító UNICEF Jelentés is leszögezte, nem kap meg mindent, ami az egészséges testi és lelki fejlõdéshez szükséges. Ahogyan az 1. ábra világosan mutatta, a szegénység növekedése 2007 és 2009 között a gyerekek körében súlyosabb volt, mint a teljes népességre vetítve. Akár már itt, jelentésünk legelején leszögezhetjük, hogy a gyermekek érdekei nem részesültek kellõ védelemben ahhoz, hogy az a gazdasági válság okozta leszakadást megakadályozza. A szegénység növekedésével párhuzamosan az adatokból két másik tendencia is körvonalazódik: a növekvõ társadalmi egyenlõtlenségek, valamint a szegénység mélyülése. Bár az általános közvélekedés szerint Magyarországon drámaiak az egyenlõtlenségek, ez európai uniós összehasonlításban nincs így, valójában a középmezõnyben helyezkedünk el. Ettõl természetesen az átlagember és különösen a nagyon alacsony jövedelembõl élõk még érezhetik és érzik is úgy, hogy elviselhetetlen a távolság az õ jövedelmük és életkörülményeik és a társadalom szerencsésebb tagjainak forrásai között. A helyzet azonban romlik. A népesség legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelemmel rendelkezõ tizedének jövedelme közötti arány 2007 és 2009 között 6,8-ról 7,2-szeresre emelkedett (Tárki 2010). Amikor a szegénység mélységérõl, mélyülésérõl beszélünk, gyakorlatilag arról van szó, hogy a szegénységben élõk átlagos jövedelme mennyire van alatta a határvonalat képezõ szegénységi küszöbnek (amely fölött a nem szegények, alatta pedig a szegények helyezkednek el). Ez az arány 2007 és 2009 között 18,3-ról 21,8 százalékra nõtt. A jövedelemi viszonyok alakulását jól szemlélteti a 2. ábra, amin azt látjuk, hogy míg a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók (leggazdagabb 10 százalék) jövedelme kis mértékben tovább nõtt, addig a legszegényebbek jövedelme nem, sõt reálértékben csökkenést mutatott. 2. ábra Reáljövedelmek változása, forint ( ) Legalsó jövedelmi tized Legfelsõ jövedelmi tized Forrás: Társadalmi riport
14 A reáljövedelmek 2007 és 2009 közötti csökkenése a gyerekes családokat jelentõs mértékben érintette. Kiemelendõ a kétgyermekes családok reáljövedelmének a gyerekes családok körében mért átalagot is meghaladó zuhanása. 3. ábra Egy fõre számított reáljövedelem alakulása gyerekszám szerint ( ) (százalékos változás) Összesen 1 gyerekes 2 gyerekes 3+ gyerekes Forrás: Tárki gyerekmonitor, ill. Monitor, korábbi évek, GYEP feldolgozás, elõzetes adatok A reáljövedelmek alakulását kedvezõen befolyásolták a 2009 nyarán bevezetett szja-változások. A KSH adatai szerint a nettó bérek nominál értékének növekedése 2009 I. fele és 2010 I. fele között 9,6 százalékos volt, ami reálértéken is biztos emelkedést jelent. A jövedelmek szétszakadását alapvetõen a szociális transzferjövedelmek (szociális ellátások) nominális értékének stagnálása, reálértékének folyamatos csökkenése okozta. A Bajnai-kormány még 2008-ban döntött a családi pótlék, valamint a segélyek számítási alapját képezõ mindenkori nyugdíjminimum ( forinton történõ) befagyasztásáról, s ez azóta sem változott. Felmérésekbõl és a saját interjúinkból is tudjuk, hogy a családi pótlék fontos összetevõje a családok jövedelmének. Az ellátás elértéktelenítése nyilvánvalóan a gyerekes családokat sújtja, amit különösen a munkajövedelemmel nem rendelkezõk vagy a minimálbért keresõk körében nem fog ellensúlyozni a 2011-ben bevezetendõ gyermekek utáni adókedvezmény. Ha a szegénység, illetve a gyermekszegénység hátterében álló okokat vizsgáljuk, a legfontosabbak között kell megemlítenünk a munkajövedelmek hiányát vagy nagyon ala- 14
15 csony szintjét. A hazai 56 százalék 6 körüli foglalkoztatási ráta az Európai Unió tagállamai között az egyik legalacsonyabb. Az uniós átlag 2009-ben 64,6 százalék 7 volt. A munkanélküliségi ráta különösen magas az alacsony iskolai végzettségûek körében: 2009-ben 25,7 százalék, szemben a 46 százalékos uniós átlaggal, illetve jelentõs területi különbségek figyelhetõek meg egyrészt a régiók, másrészt a kistérségek szintjén. Magyarországon a gyermekek kb. 14 százaléka olyan háztartásban él, amelyben nincsen foglalkoztatott, azaz munkajövedelemmel rendelkezõ háztartástag. Ezek a háztartások tehát jelentõs mértékben az állami szociális ellátásoktól függnek. Ez azt jelenti, hogy bár hosszú távon a szülõk számára biztosított megfelelõ minõségû és megfelelõen megfizetett munka jelenti a gyermekek szegénységének csökkentését, rövid távon a családoknak juttatott ellátások szintjének emelése nyújthat megoldást. A hazai gyermekszegénység szempontjából meghatározó tényezõ a lakóhely. Míg a nyugat-európai országokra a szegénység nagyvárosokban történõ összpontosulása jellemzõ, nálunk a szegények, köztük a gyerekek egyre inkább a kistelepülésekre szorulnak. A tendencia jó pár éve megfigyelhetõ. A 2009-es adatok szerint, míg a teljes népességnek kb. 34 százaléka élt községekben, addig a szegénységben élõk körében ez az arány 53 százalék volt. Európai uniós átlagban a szegénységben élõ gyermekek harmada, Magyarországon kétharmaduk községben, ritkán lakott településen él. 4. ábra A teljes népesség és a szegénységben élõk arányának változása a lakóhely típusa szerin ( ) (százalék) ,2 49,2 43,5 49,2 44,4 53, ,9 33, ,8 7,3 16,8 2,4 Teljes népesség Szegénységben élôk Teljes népesség Szegénységben élôk Forrás: Társadalmi riport 2010 Budapest város község éves korosztály, augusztus október; forrás: KSH Gyorstájékoztató 185. szám. 7 Forrás: Eurostat 15
16 Az adatokból következõen elmondható, hogy a gyermekes családok jelentõs arányban olyan településeken élnek, amelyeken nemcsak az elérhetõ munkalehetõségek száma alacsonyabb, mint a nagyvárosokban, hanem az oktatási, szociális, kulturális, közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférés is korlátozott. Ezeket a tényezõket mindenképpen figyelembe kell venni, amikor a gyermekszegénység csökkentését célzó beavatkozásokban gondolkodunk. A szegénység természetesen nem kizárólag a jövedelmek hiányát jelenti, hanem olyan javaktól, lehetõségektõl való megfosztottságot, tevékenységekbõl történõ kirekesztettséget, amelyek a társadalom tagjai többsége számára teljesen elfogadottak, s amelyek nagyban meghatározzák például a gyerekek fejlõdését, integrációját, jövõbeni kilátásait. A KSH 2010 novemberében közzétett kiadványának 8 megállapítása szerint A gyermekszegénység összetett jelenség, ami a létbizonytalanság körén belül az elégtelen és egészségtelen táplálkozást, a rossz lakásviszonyokat és a kielégítetlen alapszükségletek sorát hordozza magában. A jelentés megállapításai szerint az alacsony jövedelemmel rendelkezõ családokban élõ gyerekek többsége nem jut napi szinten húshoz és zöldséghez, illetve a családok számára problémát jelent a gyermekeknek szükséges új ruhák beszerzése. A legalsó jövedelmi ötödbe (a népesség legszegényebb 20 százaléka) tartozó családok négyötödében nem megfelelõek a lakáskörülmények ahhoz, hogy a gyerekek nyugodtan tudjanak az iskolai feladataikra készülni, leckét írni. A lakások 86 százaléka szûkös, harmadukban nincsen sem WC, sem fürdõszoba. A családok hetede számolt be arról, hogy anyagi okok miatt nem tudja a gyermeke számára szükséges játékokat beszerezni, s az alacsonyabb jövedelemmel jelentõsen behatárolódik azok aránya, akik lehetõvé tudják tenni gyermekük számára a rendszeres szabadidõs tevékenységekben való részvételt (pl. sportolást, különórákat). Kormányzati válaszok A választásokat követõen kormányra került Fidesz-KDNP koalíció 2010 májusában terjesztette be az Országgyûlés elé a Nemzeti Együttmûködés Programja címû kormányprogramját. A kormányprogram öt prioritási területének egyikeként azonosította a szociális biztonság megteremtését. Ha szétnézünk a világban, láthatjuk, hogy azok az országok, nemzetek erõsek, ahol az emberek hisznek saját sikerükben, szeretik nemzettársaikat, fontos számukra az összetartozás, s ezért tudják, hogy számíthatnak egymásra fogalmaz az anyag, majd leszögezi, hogy a szo- 8 A jövedelmen kívüli tényezõkben megnyilvánuló gyermekszegénység és kirekesztõdés, KSH, 2010 (internetes kiadvány, 16
17 ciális biztonság a nemzet számára erõforrás. Minden egyes megszületõ gyermek befektetés, amely sokszorosan meg fog térülni az országnak, amikor képzett és egészséges felnõtté válva aktívan részt vesz a javak elõállításában. A szociális biztonság újradefiniálása kapcsán a program leszögezte, hogy a teljes társadalom szociális biztonságát szavatoló, cselekvõ szociálpolitikát kell megvalósítani, szilárd és kiszámítható alapokon. A konkrétumokkal az anyag adós maradt, ám elvárásként rögzítette például, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot a családok számára, hogy legyen megfelelõ napközbeni ellátás a gyerekek számára, illetve hogy a szegénységben élõ családok helyzetének javításával egy idõben meg kell akadályozni a középrétegek lecsúszását. Az uniós elnökséget adó Belgium 2010 szeptemberében megrendezett konferenciáján a soron következõ magyar elnökség nevében Balog Zoltán államtitkár jegyezte azt a nyilatkozatot, amely arra szólítja fel az Európai Unió döntéshozóit, hogy kiemelt prioritásként kezeljék a gyermekek jólétének, a gyermekszegénység csökkentésének kérdését, különösen a válság idején. A nyilatkozat célja, hogy elõkészítse és meggyorsítsa egy, a gyermekszegénység ügyét érintõ uniós ajánlás 2011-es elfogadását. Ennek érdekében többek között a gyermekszegénység csökkentéséhez kapcsolódó világos és minõségi al-célok meghatározását, a mélyszegénység kiemelt kezelését, a gyermekek jogainak biztosítására és a szegénységük csökkentésére vonatkozó uniós kezdeményezések összekapcsolását, a gyermekek részvételének növelését, döntésekbe történõ bevonásuk erõsítését kéri a tagállamok vezetõitõl. A kormányzat a január 1-tõl betöltendõ magyar uniós elnökség kiemelt témáiként nevesítette a gyermekszegénység elleni küzdelmet, valamint a romák integrációjának elõsegítését, s ennek kapcsán egy közös európai roma integrációs stratégia elõkészítését. Az uniós elnökség programja nevesíti a gyermeki jogok, a gyermekek megfelelõ oktatáshoz való hozzáférése, a Szegénység Elleni Platform kapcsán a gyermekszegénységi kiemelt kezelésének kérdéseit. A kormányzat vállalásai, illetve a 2010-ben használt retorika azonban sajnálatos módon nincsen összhangban a ténylegesen meghozott intézkedésekkel. Hiszen számos olyan változtatást tudunk felsorolni, amelyek a szegénységben élõ családokat sújtották. Kétséges, hogy a családi pótlék iskoláztatási támogatássá alakítása érdemben segít-e majd az iskolai hiányzások csökkentésében, viszont könynyen a legrosszabb helyzetû családok jövedelmének további korlátozását eredményezheti. A fiatalok büntethetõségével kapcsolatos módosítások nem az egyes esetek hátterében álló okok megértését és érdemi kezelését, hanem a szociális problémák további kriminalizálódását segítik. A korábban már sokat kritizált közmunkarendszer tervezett átalakítása a jelenlegi formájában a települési önkormányzatok motivációjának csökkentését, a korábbinál rövidebb idejû és sokkal alacsonyabb jövedelmet biztosító közmunkaformák elterjedését fogja elõidézni. Ezzel párhuza- 17
18 mosan a kormányzat több, a közép és a felsõ társadalmi rétegeknek kedvezõ intézkedést léptet életbe. Az egykulcsos szja, illetve a gyermekek után igénybe vehetõ adókedvezmények nem érintik a legszegényebbek bevételeit, míg a magas munkajövedelemmel rendelkezõk számára többletjövedelmet csoportosítanak át. Teszik ezt annak ellenére, hogy a legfrissebb adatok szerint a jövedelmi olló az utóbbi években tovább nyílt, s hogy egyre riasztóbb információk érkeznek a leghátrányosabb helyzetû régiókban élõk nyomorának fokozódásáról. A választásokat követõen létrejött kormányzati struktúrában a közigazgatási és miniszter feladata, hogy a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdítása, az egyenlõ bánásmód biztosítása és a területi és társadalmi különbségek csökkentése érdekében kidolgozza a nemzeti felzárkózás koncepcióját, elkészítse a társadalmi felzárkózás politikával kapcsolatos stratégiát és cselekvési tervet. Meggyõzõdésünk, hogy a társadalmi feszültségek fokozódásához, egyelõre teljesen kiszámíthatatlan társadalmi reakciókhoz vezet, ha a lehetõ legrövidebb idõn belül nem körvonalazódnak a kormányzat szegénység csökkentését célzó stratégiai elképzelései, s nem történnek azonnali beavatkozások a gyerekek szegénységének mérséklése érdekében. 18
19 Az interjúk elemzése A továbbiakban a családokkal készített interjúk tanulságait elemezzük nyarán és õszén összesen 132 strukturált interjút készítettünk szerte az országban. Az interjúalanyok helyzete, státusza nagyon különbözõ vannak köztük nagyvárosban és szegregálódott kistelepülésen élõk, egy- és sokgyerekesek, romák és nem romák, édesanyák, édesapák, nagymamák. Ami összeköti õket, az a szegénység és a gyerek. Az interjúalanyok között van olyan, aki mélyszegénységben, s van, aki a szegénység peremén él, de bár különbözõ mértékben mindannyian az anyagi okokra visszavezethetõ megfosztottság, a kirekesztettség valamilyen formájával szembesülnek. A családok kiválasztásánál alapvetõ kritérium volt, hogy olyan családokat találjunk, amelyek legalább egy 18 éven aluli gyermeket nevelnek. A válság hatásai nehezen elviselhetõ, válságos idõk lesznek A 2008 óta tartó gazdasági válság hazánkban jelentõsen rontotta az emberek életfeltételeit: a munkanélküliségi ráta 11 százalék fölé emelkedett (még sohasem volt ilyen magas nálunk), a hitelek törlesztõrészletei megemelkedtek, a lakossági közmûtartozások csaknem megduplázódtak (Herpai, 2010), a szegénységben élõ családok száma érzékelhetõen emelkedett. Magyarországon a válságkezelési intézkedések között több olyan lépés is szerepelt, amely kifejezetten a szegénységben élõ családok helyzetét nehezítette meg: 2009-ben megvonták a 13. havi nyugdíjat, befagyasztották a családi pótlékot és a segélyek egy részét. Interjúinkban a legtöbb család beszámol anyagi helyzetének romlásáról, az árak emelkedésérõl, fogyasztásuk további szûkülésérõl. A családi helyzetelemzések esetenként már-már metafizikai magyarázó elve a végletes pesszimizmus: mindig, minden egyre rosszabb lesz. 19
20 A válság miatt emelkedett meg a törlesztõrészletünk, már a dupláját fizetjük, mint amikor felvettük. A férjem elõzõ munkahelye a válság miatt szûnt meg, leépítések voltak. A kiadásaink megnövekedtek az infláció miatt. (Dél-Dunántúl, egygyerekes anya) Nagyon romlott a helyzet nemhogy romlott, hanem minden hónapban romlik mindig minden: az idõjárás is romlik, úgyhogy azon is észre lehet venni. Hát a gyümölcsöket elviszi a jég, a földeken amit elvetnek, semmi nem lesz... ez eleve válság. Amit megteremtenek kint külföldön, azt behozzák, aztán már tripla áron adják. Egy szál zöldségért ki kell adni száz forintokat. (Észak-Magyarország, kétgyerekes anya) A válság okaira, a kilábalás érdekében tett, illetve megteendõ lépesekre reagálnak a szegénységben élõ családok többnyire erõsen általánosító ideológiával, általában nem valamely konkrét politikát, pártot vagy intézkedést tartanak felelõsnek a kialakult helyzetért, hanem globálisan a politika, vagy a multik felelõsségét fogalmazzák meg. A képviselõknek ki kell fizetni a bérüket, arra kell a megszorítás. Szerintem ez a válság is csak azért volt, hogy a bankok kicsit összeszedjék magukat, hogy felemeljék a hiteleket, erre ment ki az egész. (Dél-Alföld, háromgyerekes anya) Válság mindig is volt és lesz is, ezzel együtt kell élni. Amíg a parlamentben nem emberek lesznek, addig nincs mirõl beszélni. (Közép-Magyarország, egyedülálló anya) Hát ilyet, hogy január februárban sárgadinnyét, görögdinnyét enni? Tonnaszámra hozza be egy üzletközpont, azt elmegy száz kilóból tíz kiló, a kilencven kilót meg kidobják, és mégis haszon van rajta. Akkor hol van itt gazdasági világválság, hogyha neki haszna van? (Közép-Magyarország, egyedülálló apa) 20
Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenKorózs Lajos szociológus elnökségi tag
Korózs Lajos szociológus elnökségi tag A szegénység annál jobban nő, minél mélyebb a szegénység! A rossz helyzetű kistérségekben rohamosan romlott a gyerekes családok helyzete a válság és a kormányzati
RészletesebbenMagyarország és a fenntartható fejlődési célok- Javaslatok a hazai megvalósításhoz
Magyarország és a fenntartható fejlődési célok- Javaslatok a hazai megvalósításhoz Jász Krisztina szociológus- Magyar Szegénységellenes Hálózat 2018. május 31. A módszertanról röviden 2000-ig jövedelemalapú
RészletesebbenFidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata. Korózs Lajos Elnökségi tag
Fidesz szociálpolitikája = Gyöngyöspata Korózs Lajos Elnökségi tag Szociálpolitika hatása a lakossági jövedelmekre A társadalmi jövedelmek a háztartások összes jövedelmének kb. 1/3-át teszik ki. A pénzbeli
RészletesebbenLisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok
Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenKORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954
KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.
RészletesebbenÁgazatközi együttműködés a gyakorlatban
Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László
RészletesebbenGyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos
Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenGYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN
GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenAKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.
AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenTendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva
Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenA társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység
A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység A., Alapfogalmak I. Egyenlőség egyenlőtlenség 1. társadalmi egyenlőtlenség a., a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenség b., a társadalmi pozícióba jutás
RészletesebbenTÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenMunkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenA szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.szeptember szeptember. aug. dec. febr. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenTermészetes személyek fizetésképtelenségi eljárása
Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenPerifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján
TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit
RészletesebbenHajdúszoboszló, június 1., Oross Jolán
Hajdúszoboszló, 2010. június 1., Oross Jolán A szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés (Prioritások 20062010) Hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci
RészletesebbenErdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás
Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek
RészletesebbenA gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin
A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében Dr. Lipták Katalin egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Budapest, 2017. szeptember
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenSzegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012
2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek
RészletesebbenSzécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende
Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya
RészletesebbenSZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában
SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenTöbb pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan?
Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Gyerekesély Közhasznú Egyesület 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? A 2016-os
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.augusztus augusztus. júni. júli. dec. febr. nov.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
RészletesebbenADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN
ADALÉKOK BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLŐDÉSÉHEZ A 90-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN Nagy Zoltán, Péter Zsolt egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
RészletesebbenKözösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.
Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi
RészletesebbenAz Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása
Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenLAKÁSVISZONYOK, 1999 2003
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának
Részletesebbena szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást
A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1112 Budapest, Sasadi út 170. 321-5262 E-mail: info@liganet.hu 24/2018. (09. 04.) számú elnökségi határozat 1. A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi egy kétéves
Részletesebbenmáj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚLIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenVÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN
Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
RészletesebbenA Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.
A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!
Részletesebben3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás
3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős
RészletesebbenSzoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság
Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. ÁPRILIS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenA cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
RészletesebbenFónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *
Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-
RészletesebbenHEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.
HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenA MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. MÁJUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség
RészletesebbenNők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28
Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenA TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
RészletesebbenGyermektelenek és egygyermekesek
Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó
RészletesebbenMunkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása
Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország
RészletesebbenTatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja
Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
Részletesebbenmáj dec jan. szept.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2018. JÚNIUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2018. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának
RészletesebbenNéhány adatsor a gyermekek helyzetéről
Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb
RészletesebbenMenni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.
Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel
RészletesebbenA sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés
A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége
RészletesebbenGIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenA fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Közösségi jóllét Prof. Dr. Báger Gusztáv 1 FŐBB TÉMAKÖRÖK 1. Reagálás a Jó Állam Jelentés 2015-tel kapcsolatos szakmai
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenMegyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport
Megyei Felzárkózási Fórum Gyermekek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja
RészletesebbenHEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.
HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai
RészletesebbenAz oktatás s szerepe a társadalmi felzárk
Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző
RészletesebbenA társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon
A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában
Részletesebben