Vágóképek rögzítve 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vágóképek rögzítve 2010"

Átírás

1 Vágóképek rögzítve 2010

2

3 Vágóképek rögzítve 2010 ebbe bele lehet dögölni A Magyar Szegénységellenes Hálózat jelentése a szegénységben vagy annak közelében élõ gyerekes családok helyzetérõl Magyar Szegénységellenes Hálózat Budapest, 2010

4 A kiadvány alapját képezõ kutatás, valamint az ennek eredményeit összegzõ tanulmány a Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány TÁMOP / azonosítószámú Hálózat és részvétel a szegénységben élõk hatékony érdekképviseletéért c. projektjének keretében készült el. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A jelentést összeállította: Bass László, Farkas Zsombor, Márton Izabella A kötetben szereplõ fényképeket Duka Andrea Annamária készítette Bõvebben: és A szöveget gondozta: Haraszti Judit A borítót tervezte: Som&Farkas Kreatív Grafikai Stúdió Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány Bass László, Farkas Zsombor, Márton Izabella Kiadó: Magyar Szegénységellenes Hálózat Alapítvány 1056 Budapest, Váci u. 70. Telefon: ; Fax: ISSN

5 Tartalomjegyzék Következtetések, ajánlások Bevezetõ Általános helyzetkép leszakadó gyerekek Kormányzati válaszok Az interjúk elemzése A válság hatásai A munkavállalás esélyei Feketemunka Közmunka Pénzbeli ellátások jövedelmi viszonyok Óvodáztatás, iskoláztatás a szegény családokban lehetõség és teher Szülõi vélemények az intézményekrõl (V)iszonyok: szülõ pedagógus kapcsolatok Az óvodával, iskolával kapcsolatos költségek Nyár és szabadidõ A gyerekes családok lakáshelyzete Lakáskörülmények életkörülmények Szegénység és zsúfoltság A lakás költségei hitelek és díjhátralékok Utószó helyett Felhasznált irodalom Interjúkészítõk A Magyar Szegénységellenes Hálózat bemutatása

6

7 Következtetések, ajánlások A Magyar Köztársaság Országgyûlése 2007 májusában ellenszavazat nélkül fogadta el a gyermekszegénység megszüntetését célzó Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiát. Az eltelt idõszakban, bár részterületeken történtek elõrelépések, a célkitûzések ellenére a szegénységben élõ gyermekek aránya tovább nõtt Magyarországon. E tendencia megtöréséhez és visszafordításához arra van szükség, hogy a jelenlegi kormányzat és országgyûlés a Stratégiában foglalt célokat elõsegítõ azonnali intézkedéseket hozzon. Elsõ lépésként javasoljuk a Stratégiában foglalt azon alapelv gyakorlati alkalmazásának megkezdését, amely szerint a jogalkotási folyamat során minden alkalommal mérlegelni kell, hogy az adott jogszabály és a hozzá kapcsolódó tervezett intézkedések milyen hatást gyakorolnak majd a gyermekek helyzetére, elõsegítik-e a gyermekszegénység csökkentését. A gyermekszegénység csökkentése nem lehetséges a szükséges költségvetési források biztosítása nélkül. Ennek fényében javasoljuk, hogy a évi központi költségvetés tervezésekor, a rendelkezésre álló források célokhoz rendelésekor kiemelt szempontként érvényesüljön a gyermekszegénység csökkentése. Már 2011-ben szükségesnek látjuk a családi pótlék legalább inflációkövetõ emelését. A gyermekszegénység csökkentése szempontjából az egyik legfontosabb beavatkozási irány, a politika által is elfogadottan, a szülõk elfogadható szintû munkajövedelemhez juttatása. Mivel a foglalkoztatás növelését az alacsony iskolai végzettségû, gyakran az ország gazdaságilag legelmaradottabb térségeiben élõ emberek körében (is) el kell érni, ebben nem lehet kizárólag a piaci szereplõkre és a fenntarthatatlan közfoglalkoztatásra építeni. Újra kell gondolni és meg kell teremteni a szociális gazdaság (szociális szövetkezetek, civil szervezetek mint foglalkoztatók, szociális földprogramok, egyéb a helyi szükségletekre reagáló közösségi kezdeményezések) támogatásának, inkubálásának feltételeit. A hazai rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta uniós átlaghoz történõ közelítése egy évtizedes hosszú távú program. A szegénységben élõ családok alapszintû, de biztos megélhetését biztosító ellátásokra azonban ma van szükség. Elenged- 7

8 hetetlennek látjuk a legszegényebbek jövedelmének jelentõs részét kitevõ szociális ellátások szintjének legalább inflációkövetõ azonnali emelését és a családi segélyezés visszaállításának megfontolását. Ezzel párhuzamosan meg kell kezdeni a családok tényleges szükséges kiadásait figyelembe vevõ és ehhez igazított garantált minimum jövedelem éves távon történõ bevezetésének elõkészítését. Az eladósodás egyre súlyosbodó problémát jelent a teljes magyar társadalom számára. A kilakoltatási moratórium csak ideig-óráig fenntartható. Záros határidõn belül olyan kormányzati intézkedések megtételére van szükség, amelyek biztosítják a felhalmozott adósságok törlesztését a jelenleginél hatékonyabban segítõ támogató hálót, a lakásukat elvesztõ családok lakhatását; valamint az eladósodás megelõzését. Ez utóbbi célkitûzés eléréséhez az adósságkezelési és a lakhatási költségek kompenzálását célzó támogatási rendszer teljes átalakítására van szükség. A kormányzat világosan foglaljon állást az integrált, esélykiegyenlítõ oktatási rendszer megteremtése mellett. A hátrányos helyzetû gyerekekkel foglalkozó pedagógusok kiemelt díjazása mellett a hátrányos helyzetû kistérségekben mûködõ iskolák kiemelt normatív támogatására is szükség van. Tapasztalataink szerint a gyerekek iskolai kudarcainak hátterében nemritkán a pedagógusok felkészületlensége, eszköztelensége és elõítéletei állnak. A pedagógus-életpályamodell kialakítása, a pedagógusok képzésének fejlesztése kapcsán legyen kiemelt szempont olyan tanárok felkészítése, akik eredményesen lesznek képesek együttdolgozni akár más kultúrákból érkezõ, akár halmozottan hátrányos helyzetû gyerekekkel és szüleikkel. 1 Garantált minimum jövedelmet az Európai Unióban minden ország biztosít, kivéve Magyarországot, Görögországot és Olaszországot. 8

9 A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintõ döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsõsorban. 2 Bevezetõ A Magyar Szegénységellenes Hálózat immáron negyedik alkalommal állította öszsze Vágóképek rögzítve jelentését a szegénységben vagy annak közelében élõ gyermekes családok helyzetérõl, annak változásáról. A feladat minden évben jelentõs: szegénységben élõ aktivistáink és szakemberek segítségével vonjunk be a munkába mintegy családot az ország legkülönbözõbb településeirõl, akik szegénységben élnek, s tapasztalataikat, meglátásaikat megosztják velünk. Az interjúkkal sokszor olyan embereket, családokat érünk el és szólaltatunk meg, akik ritkán kapnak lehetõséget arra, hogy széles körnek címezve beszélhessenek a problémáikról, szóljanak, akár a hatalom közelében lévõkhöz. Az egyes beszélgetésekbõl visszaköszönõ egyedi sorsok nagyon gyakran egyrészt az egyéni küzdelmekrõl, a túlélési stratégiákról, másrészt a társadalmi közöny és a társadalmi változásokba vetett hit hiányáról szólnak. A szegénységben élõ emberek érdekeit képviselõ Hálózatként a mi felelõsségünk, hogy az elnyomottak, a kirekesztettek vagy akár a csak a szegénység peremén billegõk hangját, történetét eljuttassuk mindazokhoz, akiknek módjában áll pozitív változásokat generálni. A 2007-ben az Országgyûlés által egyhangúan elfogadott Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia ambiciózus célokat tûzött ki, ezek eléréséhez komplex eszközöket rendelt, s nem utolsósorban felismerte, hogy a szegénység újratermelését, újabb és újabb generációk lehetõségeinek elvesztegetését csak hosszú távra szóló programon keresztül lehet megakadályozni. A Stratégia intézkedései lefedik a korai képességfejlesztés, az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a foglalkoztatás területeit. A Vágóképekben nincs lehetõségünk valamennyi témakört végigjárni, de a gyerekek esélyeit meghatározó fontos körülményekrõl tudunk a statisztikai adatokat hasznosan kiegészítõ, azokat elmélyítõ, az életbõl vett illusztrációkat, vágóképeket bemutatni. 2 ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól 3. cikk 9

10 Ez a jelentés a 2010 nyarán és õszén készített interjúk, valamint az elérhetõ országos adatok elemzésére épül. A korábbi évekhez képest változás, hogy az ország különbözõ régióit lefedõ interjúcsokor mellett egy-egy kistérséget alaposabban is feltérképeztünk. Az ELTE Társadalomtudományok Karának hallgatói jóvoltából mintegy 77 interjú készült a hevesi, a jászberényi és a szécsényi kistérségekben, jellemzõen szegregált lakókörnyezetben élõ nagyon szegény családokkal kapcsán három tényezõt tartunk meghatározónak Az elsõ a 2008-ban kirobbant gazdasági válság hatásainak megmutatkozása ben rendre riasztó adatok jelentek meg a növekvõ számú bajba jutott devizahitelesrõl. Az eladósodottak kapcsán elõtérbe került a közmûtartozások kérdése, a különbözõ fogyasztási hiteltartozásokkal rendelkezõk, a lakhatásukban veszélyeztetettek lehetséges tömege, a lakhatást támogató rendszer elégtelenségei. A regisztrált munkanélküliek aránya többéves csúcspontot ért el. Az áremelkedések köztük az alapvetõ élelmiszerek drágulása mindenkit, de arányaiban legnagyobb mértékben az alacsony keresetûeket sújtották. Az év az országgyûlési és a helyhatósági választások, valamint a kormányalakítás jegyében telt. A szegénység, a szegénység elleni küzdelem ügye érdemben nem került a választási programok fókuszába. Az új kormányzat nevesített felelõst bízott meg a társadalmi felzárkóztatás elõsegítésére. Ám a ciklus elsõ idõszakának intézkedései nem jelentettek pozitív változást sem a szegénységben élõk helyzetében, sem pedig a szegényekrõl, kirekesztettekrõl történõ politikusi megnyilvánulásokban, a közbeszédben. A retorikát továbbra is meghatározza az érdemes és érdemtelen szegények azonosításának igénye, a minden munkaképes ember köteles dolgozni teljesíthetetlen jelszó, az ösztönzés megregulázásként történõ értelmezése, a jogokról, a közösségi felelõsségvállalásról történõ gondolkodás hiánya az Európai Unió A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének nyilvánította. Az év elsõdleges célja a társadalmi és politikai támogatás megnyerése a társadalmi összetartozás ügyének, a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek. A cél magában foglalta, a politikusok elkötelezõdésének erõsítése mellett, a szegényekkel, szegénységgel kapcsolatos közvélekedés javítását, valamint a szegénységben élõ emberek társadalmi részvételének bõvítését. Az év egyik kiemelt célcsoportját a gyerekek alkották. Az európai év részletes értékelése még hátravan, az mindenesetre talán leszögezhetõ, hogy jelentõs áttörést, s így a szegénység, különösen a gyermekszegénység elleni küzdelem ügyének központba helyezését nem sikerült elérni. 10

11 Általános helyzetkép leszakadó gyerekek Leszakadó gyerekek címmel december 2-án nyilvánosságra hozott jelentésében a UNICEF 3 24 OECD ország adatait vetette össze azt vizsgálva, hogy vajon milyen mértékû a legszegényebb gyerekek hátránya vagy lemaradása az átlaghoz képest az anyagi jólét, az iskolai teljesítmény és az egészségi állapot tekintetében. A jelentõs médiavisszhangot kapott adatok szerint Magyarország az anyagi jólét szempontjából a 22., az egészségi állapot tekintetében pedig a 24., a legutolsó helyet foglalja el a rangsorban. Ez azt jelenti, hogy a legszegényebb gyerekek és az átlagos helyzetben lévõ (tehát nem a leggazdagabb) gyerekek egészségi állapotában 4 és anyagi jólétében 5 irdatlan távolságok vannak. S bár a jelentés alapját képezõ adatok még a gazdasági válság elõttrõl származnak, a dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy Nehéz idõkben a legszegényebb gyermekeket nem elhanyagolni kell, hanem elsõként megvédeni õket. Egy gyermeknek életében csak egyszer van lehetõsége a normális testi és lelki felnövekedésre. A kormányok felelõssége, hogy ezt az esélyt megvédjék mind jó, mind pedig rossz idõkben. A hozzáférhetõ adatok szerint sajnos Magyarországon nem sikerült kivédeni a gazdasági válság negatív társadalmi hatásait. Nem egyszerûen arról van szó, hogy több tízezer ember vesztette el az állását, megemelkedett a devizahitelének törlesztõrészlete, és szembesül az emelkedõ közmû- és energiaárakkal. A válságkezelést felvállaló kormányzat intézkedéseinek egy része, s itt elsõsorban a szociális transzferjövedelmek (családi pótlék, a mindenkori nyugdíjminimum összegéhez vetített különbözõ segélyek) befagyasztására gondolunk, tovább erodálta a szegények anyagi biztonságát. A Tárki 2010 õszén közzétett adatai szerint világosan kimutatható, hogy Magyarországon egy átmeneti javuló periódus után 2007 és 2009 között 12,9-rõl 16,5 százalékra nõtt a szegénységben élõk aránya (1. ábra). 3 ENSZ Gyermekalap. 4 Indikátorok: egészségügyi panaszok, egészséges táplálkozás, testmozgás. 5 Indikátorok: háztartás jövedelme, tanulási körülmények, szobaszám/fõ. 11

12 1. ábra A szegénységi ráta alakulása a teljes népesség és a gyerekes családok körében (százalék) Teljes népesség Gyerekes családokban élôk 27,3 13,2 18, ,5 12, Forrás: MTA GYEP, Tárki Monitor 2005, 2007 és 2009 alapján (Medián 60%-a alatt) Mindenképpen fontos tisztázni, hogy mirõl is van szó, amikor szegénységrõl beszélünk? Szó van egyrészt a jövedelmi viszonyokról. Ennek mérésére az Európai Unión belül alkalmazott, az országok közötti összehasonlítást biztosító megközelítés szerint azok tekinthetõek szegénynek, akiknek a háztartásában az egy fõre jutó jövedelem alatta marad az országra jellemzõ medián jövedelem 60 százalékának. A medián jövedelmet az adott ország valamennyi lakosának jövedelmét sorba rendezve és a középsõ értéket (tehát ami felett és alatt ugyanannyian vannak) kiemelve kapjuk meg. A medián jövedelem értéke 2009-ben havi forint volt. Másrészt szó van az életkörülményeket, lehetõségeket meghatározó egyéb mérhetõ tényezõkrõl. A 2010 júniusában elfogadott Európa 2020 Stratégia például a szegénység által fenyegetett csoportok meghatározásakor két másik mutatót is alkalmaz. Az egyik az anyagi deprivációt vagy megfosztottságot jelzi. Vagyis azt, hogy a népesség milyen aránya nélkülöz olyan alapvetõnek gondolt fogyasztási javakat, mint például az autó, illetve mennyien élnek nagyon rossz lakáskörülmények között, vagy mennyien nem engedhetik meg maguknak, hogy évente egyszer elmenjenek nyaralni egy hétre. A másik mutató pedig elismerve a munkaerõ-piaci helyzet és a szegénység közötti nagyon erõs összefüggést azt jelzi, hogy a népesség hány százaléka él ún. alacsony munkaintenzitású háztartásban. Ezek olyan háztartások, ahol a felnõtt háztartástagok fele vagy kevesebb, mint fele dolgozik csak. Az Európa 2020 Stratégia vállalása szerint 2020-ig 20 millióval kell csökkenteni e három indikátor (relatív szegénység, anyagi depriváció, alacsony munkaintenzitású háztartás) által lefedett európai népesség mértékét. A Stratégiához kapcsolódó hazai célkitûzések között szerepel a relatív szegénységi küszöb alatt élõ gyerekes családok arányának 20 százalékkal történõ csökkentése is. 12

13 Teljesen megalapozottan, hiszen a hazai szegénység egyik fontos jellemzõje, hogy az átlagnál nagyobb arányban érintettek a gyerekek, illetve a gyerekeket nevelõ családok. Az Európai Unión belül Magyarországon az egyik legmagasabb a teljes népesség és a gyerekek szegénységi rátája közötti különbség. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a most felnövõ generáció egy jelentõs hányada (minden negyedik gyerek) anyagi szegénységben él, hanem, ahogyan a fejezetet indító UNICEF Jelentés is leszögezte, nem kap meg mindent, ami az egészséges testi és lelki fejlõdéshez szükséges. Ahogyan az 1. ábra világosan mutatta, a szegénység növekedése 2007 és 2009 között a gyerekek körében súlyosabb volt, mint a teljes népességre vetítve. Akár már itt, jelentésünk legelején leszögezhetjük, hogy a gyermekek érdekei nem részesültek kellõ védelemben ahhoz, hogy az a gazdasági válság okozta leszakadást megakadályozza. A szegénység növekedésével párhuzamosan az adatokból két másik tendencia is körvonalazódik: a növekvõ társadalmi egyenlõtlenségek, valamint a szegénység mélyülése. Bár az általános közvélekedés szerint Magyarországon drámaiak az egyenlõtlenségek, ez európai uniós összehasonlításban nincs így, valójában a középmezõnyben helyezkedünk el. Ettõl természetesen az átlagember és különösen a nagyon alacsony jövedelembõl élõk még érezhetik és érzik is úgy, hogy elviselhetetlen a távolság az õ jövedelmük és életkörülményeik és a társadalom szerencsésebb tagjainak forrásai között. A helyzet azonban romlik. A népesség legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelemmel rendelkezõ tizedének jövedelme közötti arány 2007 és 2009 között 6,8-ról 7,2-szeresre emelkedett (Tárki 2010). Amikor a szegénység mélységérõl, mélyülésérõl beszélünk, gyakorlatilag arról van szó, hogy a szegénységben élõk átlagos jövedelme mennyire van alatta a határvonalat képezõ szegénységi küszöbnek (amely fölött a nem szegények, alatta pedig a szegények helyezkednek el). Ez az arány 2007 és 2009 között 18,3-ról 21,8 százalékra nõtt. A jövedelemi viszonyok alakulását jól szemlélteti a 2. ábra, amin azt látjuk, hogy míg a legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók (leggazdagabb 10 százalék) jövedelme kis mértékben tovább nõtt, addig a legszegényebbek jövedelme nem, sõt reálértékben csökkenést mutatott. 2. ábra Reáljövedelmek változása, forint ( ) Legalsó jövedelmi tized Legfelsõ jövedelmi tized Forrás: Társadalmi riport

14 A reáljövedelmek 2007 és 2009 közötti csökkenése a gyerekes családokat jelentõs mértékben érintette. Kiemelendõ a kétgyermekes családok reáljövedelmének a gyerekes családok körében mért átalagot is meghaladó zuhanása. 3. ábra Egy fõre számított reáljövedelem alakulása gyerekszám szerint ( ) (százalékos változás) Összesen 1 gyerekes 2 gyerekes 3+ gyerekes Forrás: Tárki gyerekmonitor, ill. Monitor, korábbi évek, GYEP feldolgozás, elõzetes adatok A reáljövedelmek alakulását kedvezõen befolyásolták a 2009 nyarán bevezetett szja-változások. A KSH adatai szerint a nettó bérek nominál értékének növekedése 2009 I. fele és 2010 I. fele között 9,6 százalékos volt, ami reálértéken is biztos emelkedést jelent. A jövedelmek szétszakadását alapvetõen a szociális transzferjövedelmek (szociális ellátások) nominális értékének stagnálása, reálértékének folyamatos csökkenése okozta. A Bajnai-kormány még 2008-ban döntött a családi pótlék, valamint a segélyek számítási alapját képezõ mindenkori nyugdíjminimum ( forinton történõ) befagyasztásáról, s ez azóta sem változott. Felmérésekbõl és a saját interjúinkból is tudjuk, hogy a családi pótlék fontos összetevõje a családok jövedelmének. Az ellátás elértéktelenítése nyilvánvalóan a gyerekes családokat sújtja, amit különösen a munkajövedelemmel nem rendelkezõk vagy a minimálbért keresõk körében nem fog ellensúlyozni a 2011-ben bevezetendõ gyermekek utáni adókedvezmény. Ha a szegénység, illetve a gyermekszegénység hátterében álló okokat vizsgáljuk, a legfontosabbak között kell megemlítenünk a munkajövedelmek hiányát vagy nagyon ala- 14

15 csony szintjét. A hazai 56 százalék 6 körüli foglalkoztatási ráta az Európai Unió tagállamai között az egyik legalacsonyabb. Az uniós átlag 2009-ben 64,6 százalék 7 volt. A munkanélküliségi ráta különösen magas az alacsony iskolai végzettségûek körében: 2009-ben 25,7 százalék, szemben a 46 százalékos uniós átlaggal, illetve jelentõs területi különbségek figyelhetõek meg egyrészt a régiók, másrészt a kistérségek szintjén. Magyarországon a gyermekek kb. 14 százaléka olyan háztartásban él, amelyben nincsen foglalkoztatott, azaz munkajövedelemmel rendelkezõ háztartástag. Ezek a háztartások tehát jelentõs mértékben az állami szociális ellátásoktól függnek. Ez azt jelenti, hogy bár hosszú távon a szülõk számára biztosított megfelelõ minõségû és megfelelõen megfizetett munka jelenti a gyermekek szegénységének csökkentését, rövid távon a családoknak juttatott ellátások szintjének emelése nyújthat megoldást. A hazai gyermekszegénység szempontjából meghatározó tényezõ a lakóhely. Míg a nyugat-európai országokra a szegénység nagyvárosokban történõ összpontosulása jellemzõ, nálunk a szegények, köztük a gyerekek egyre inkább a kistelepülésekre szorulnak. A tendencia jó pár éve megfigyelhetõ. A 2009-es adatok szerint, míg a teljes népességnek kb. 34 százaléka élt községekben, addig a szegénységben élõk körében ez az arány 53 százalék volt. Európai uniós átlagban a szegénységben élõ gyermekek harmada, Magyarországon kétharmaduk községben, ritkán lakott településen él. 4. ábra A teljes népesség és a szegénységben élõk arányának változása a lakóhely típusa szerin ( ) (százalék) ,2 49,2 43,5 49,2 44,4 53, ,9 33, ,8 7,3 16,8 2,4 Teljes népesség Szegénységben élôk Teljes népesség Szegénységben élôk Forrás: Társadalmi riport 2010 Budapest város község éves korosztály, augusztus október; forrás: KSH Gyorstájékoztató 185. szám. 7 Forrás: Eurostat 15

16 Az adatokból következõen elmondható, hogy a gyermekes családok jelentõs arányban olyan településeken élnek, amelyeken nemcsak az elérhetõ munkalehetõségek száma alacsonyabb, mint a nagyvárosokban, hanem az oktatási, szociális, kulturális, közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférés is korlátozott. Ezeket a tényezõket mindenképpen figyelembe kell venni, amikor a gyermekszegénység csökkentését célzó beavatkozásokban gondolkodunk. A szegénység természetesen nem kizárólag a jövedelmek hiányát jelenti, hanem olyan javaktól, lehetõségektõl való megfosztottságot, tevékenységekbõl történõ kirekesztettséget, amelyek a társadalom tagjai többsége számára teljesen elfogadottak, s amelyek nagyban meghatározzák például a gyerekek fejlõdését, integrációját, jövõbeni kilátásait. A KSH 2010 novemberében közzétett kiadványának 8 megállapítása szerint A gyermekszegénység összetett jelenség, ami a létbizonytalanság körén belül az elégtelen és egészségtelen táplálkozást, a rossz lakásviszonyokat és a kielégítetlen alapszükségletek sorát hordozza magában. A jelentés megállapításai szerint az alacsony jövedelemmel rendelkezõ családokban élõ gyerekek többsége nem jut napi szinten húshoz és zöldséghez, illetve a családok számára problémát jelent a gyermekeknek szükséges új ruhák beszerzése. A legalsó jövedelmi ötödbe (a népesség legszegényebb 20 százaléka) tartozó családok négyötödében nem megfelelõek a lakáskörülmények ahhoz, hogy a gyerekek nyugodtan tudjanak az iskolai feladataikra készülni, leckét írni. A lakások 86 százaléka szûkös, harmadukban nincsen sem WC, sem fürdõszoba. A családok hetede számolt be arról, hogy anyagi okok miatt nem tudja a gyermeke számára szükséges játékokat beszerezni, s az alacsonyabb jövedelemmel jelentõsen behatárolódik azok aránya, akik lehetõvé tudják tenni gyermekük számára a rendszeres szabadidõs tevékenységekben való részvételt (pl. sportolást, különórákat). Kormányzati válaszok A választásokat követõen kormányra került Fidesz-KDNP koalíció 2010 májusában terjesztette be az Országgyûlés elé a Nemzeti Együttmûködés Programja címû kormányprogramját. A kormányprogram öt prioritási területének egyikeként azonosította a szociális biztonság megteremtését. Ha szétnézünk a világban, láthatjuk, hogy azok az országok, nemzetek erõsek, ahol az emberek hisznek saját sikerükben, szeretik nemzettársaikat, fontos számukra az összetartozás, s ezért tudják, hogy számíthatnak egymásra fogalmaz az anyag, majd leszögezi, hogy a szo- 8 A jövedelmen kívüli tényezõkben megnyilvánuló gyermekszegénység és kirekesztõdés, KSH, 2010 (internetes kiadvány, 16

17 ciális biztonság a nemzet számára erõforrás. Minden egyes megszületõ gyermek befektetés, amely sokszorosan meg fog térülni az országnak, amikor képzett és egészséges felnõtté válva aktívan részt vesz a javak elõállításában. A szociális biztonság újradefiniálása kapcsán a program leszögezte, hogy a teljes társadalom szociális biztonságát szavatoló, cselekvõ szociálpolitikát kell megvalósítani, szilárd és kiszámítható alapokon. A konkrétumokkal az anyag adós maradt, ám elvárásként rögzítette például, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen szegénységi kockázatot a családok számára, hogy legyen megfelelõ napközbeni ellátás a gyerekek számára, illetve hogy a szegénységben élõ családok helyzetének javításával egy idõben meg kell akadályozni a középrétegek lecsúszását. Az uniós elnökséget adó Belgium 2010 szeptemberében megrendezett konferenciáján a soron következõ magyar elnökség nevében Balog Zoltán államtitkár jegyezte azt a nyilatkozatot, amely arra szólítja fel az Európai Unió döntéshozóit, hogy kiemelt prioritásként kezeljék a gyermekek jólétének, a gyermekszegénység csökkentésének kérdését, különösen a válság idején. A nyilatkozat célja, hogy elõkészítse és meggyorsítsa egy, a gyermekszegénység ügyét érintõ uniós ajánlás 2011-es elfogadását. Ennek érdekében többek között a gyermekszegénység csökkentéséhez kapcsolódó világos és minõségi al-célok meghatározását, a mélyszegénység kiemelt kezelését, a gyermekek jogainak biztosítására és a szegénységük csökkentésére vonatkozó uniós kezdeményezések összekapcsolását, a gyermekek részvételének növelését, döntésekbe történõ bevonásuk erõsítését kéri a tagállamok vezetõitõl. A kormányzat a január 1-tõl betöltendõ magyar uniós elnökség kiemelt témáiként nevesítette a gyermekszegénység elleni küzdelmet, valamint a romák integrációjának elõsegítését, s ennek kapcsán egy közös európai roma integrációs stratégia elõkészítését. Az uniós elnökség programja nevesíti a gyermeki jogok, a gyermekek megfelelõ oktatáshoz való hozzáférése, a Szegénység Elleni Platform kapcsán a gyermekszegénységi kiemelt kezelésének kérdéseit. A kormányzat vállalásai, illetve a 2010-ben használt retorika azonban sajnálatos módon nincsen összhangban a ténylegesen meghozott intézkedésekkel. Hiszen számos olyan változtatást tudunk felsorolni, amelyek a szegénységben élõ családokat sújtották. Kétséges, hogy a családi pótlék iskoláztatási támogatássá alakítása érdemben segít-e majd az iskolai hiányzások csökkentésében, viszont könynyen a legrosszabb helyzetû családok jövedelmének további korlátozását eredményezheti. A fiatalok büntethetõségével kapcsolatos módosítások nem az egyes esetek hátterében álló okok megértését és érdemi kezelését, hanem a szociális problémák további kriminalizálódását segítik. A korábban már sokat kritizált közmunkarendszer tervezett átalakítása a jelenlegi formájában a települési önkormányzatok motivációjának csökkentését, a korábbinál rövidebb idejû és sokkal alacsonyabb jövedelmet biztosító közmunkaformák elterjedését fogja elõidézni. Ezzel párhuza- 17

18 mosan a kormányzat több, a közép és a felsõ társadalmi rétegeknek kedvezõ intézkedést léptet életbe. Az egykulcsos szja, illetve a gyermekek után igénybe vehetõ adókedvezmények nem érintik a legszegényebbek bevételeit, míg a magas munkajövedelemmel rendelkezõk számára többletjövedelmet csoportosítanak át. Teszik ezt annak ellenére, hogy a legfrissebb adatok szerint a jövedelmi olló az utóbbi években tovább nyílt, s hogy egyre riasztóbb információk érkeznek a leghátrányosabb helyzetû régiókban élõk nyomorának fokozódásáról. A választásokat követõen létrejött kormányzati struktúrában a közigazgatási és miniszter feladata, hogy a társadalmi esélyegyenlõség elõmozdítása, az egyenlõ bánásmód biztosítása és a területi és társadalmi különbségek csökkentése érdekében kidolgozza a nemzeti felzárkózás koncepcióját, elkészítse a társadalmi felzárkózás politikával kapcsolatos stratégiát és cselekvési tervet. Meggyõzõdésünk, hogy a társadalmi feszültségek fokozódásához, egyelõre teljesen kiszámíthatatlan társadalmi reakciókhoz vezet, ha a lehetõ legrövidebb idõn belül nem körvonalazódnak a kormányzat szegénység csökkentését célzó stratégiai elképzelései, s nem történnek azonnali beavatkozások a gyerekek szegénységének mérséklése érdekében. 18

19 Az interjúk elemzése A továbbiakban a családokkal készített interjúk tanulságait elemezzük nyarán és õszén összesen 132 strukturált interjút készítettünk szerte az országban. Az interjúalanyok helyzete, státusza nagyon különbözõ vannak köztük nagyvárosban és szegregálódott kistelepülésen élõk, egy- és sokgyerekesek, romák és nem romák, édesanyák, édesapák, nagymamák. Ami összeköti õket, az a szegénység és a gyerek. Az interjúalanyok között van olyan, aki mélyszegénységben, s van, aki a szegénység peremén él, de bár különbözõ mértékben mindannyian az anyagi okokra visszavezethetõ megfosztottság, a kirekesztettség valamilyen formájával szembesülnek. A családok kiválasztásánál alapvetõ kritérium volt, hogy olyan családokat találjunk, amelyek legalább egy 18 éven aluli gyermeket nevelnek. A válság hatásai nehezen elviselhetõ, válságos idõk lesznek A 2008 óta tartó gazdasági válság hazánkban jelentõsen rontotta az emberek életfeltételeit: a munkanélküliségi ráta 11 százalék fölé emelkedett (még sohasem volt ilyen magas nálunk), a hitelek törlesztõrészletei megemelkedtek, a lakossági közmûtartozások csaknem megduplázódtak (Herpai, 2010), a szegénységben élõ családok száma érzékelhetõen emelkedett. Magyarországon a válságkezelési intézkedések között több olyan lépés is szerepelt, amely kifejezetten a szegénységben élõ családok helyzetét nehezítette meg: 2009-ben megvonták a 13. havi nyugdíjat, befagyasztották a családi pótlékot és a segélyek egy részét. Interjúinkban a legtöbb család beszámol anyagi helyzetének romlásáról, az árak emelkedésérõl, fogyasztásuk további szûkülésérõl. A családi helyzetelemzések esetenként már-már metafizikai magyarázó elve a végletes pesszimizmus: mindig, minden egyre rosszabb lesz. 19

20 A válság miatt emelkedett meg a törlesztõrészletünk, már a dupláját fizetjük, mint amikor felvettük. A férjem elõzõ munkahelye a válság miatt szûnt meg, leépítések voltak. A kiadásaink megnövekedtek az infláció miatt. (Dél-Dunántúl, egygyerekes anya) Nagyon romlott a helyzet nemhogy romlott, hanem minden hónapban romlik mindig minden: az idõjárás is romlik, úgyhogy azon is észre lehet venni. Hát a gyümölcsöket elviszi a jég, a földeken amit elvetnek, semmi nem lesz... ez eleve válság. Amit megteremtenek kint külföldön, azt behozzák, aztán már tripla áron adják. Egy szál zöldségért ki kell adni száz forintokat. (Észak-Magyarország, kétgyerekes anya) A válság okaira, a kilábalás érdekében tett, illetve megteendõ lépesekre reagálnak a szegénységben élõ családok többnyire erõsen általánosító ideológiával, általában nem valamely konkrét politikát, pártot vagy intézkedést tartanak felelõsnek a kialakult helyzetért, hanem globálisan a politika, vagy a multik felelõsségét fogalmazzák meg. A képviselõknek ki kell fizetni a bérüket, arra kell a megszorítás. Szerintem ez a válság is csak azért volt, hogy a bankok kicsit összeszedjék magukat, hogy felemeljék a hiteleket, erre ment ki az egész. (Dél-Alföld, háromgyerekes anya) Válság mindig is volt és lesz is, ezzel együtt kell élni. Amíg a parlamentben nem emberek lesznek, addig nincs mirõl beszélni. (Közép-Magyarország, egyedülálló anya) Hát ilyet, hogy január februárban sárgadinnyét, görögdinnyét enni? Tonnaszámra hozza be egy üzletközpont, azt elmegy száz kilóból tíz kiló, a kilencven kilót meg kidobják, és mégis haszon van rajta. Akkor hol van itt gazdasági világválság, hogyha neki haszna van? (Közép-Magyarország, egyedülálló apa) 20

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan?

Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Több pénz marad a magyar családoknál De kiknél és hogyan? Gyerekesély Közhasznú Egyesület 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? A 2016-os

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások

Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások Teller Nóra Városkutatás Kft. 2011. november 16. Városkutatás Kft. Témák 1. Mi az a lakhatási szegénység? 2. A lakhatás és lakáshoz való hozzájutás megfizethetőségének

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Szociális ÁIR (Szociális Ágazati Információs Rendszer) Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Felhasználói útmutató Budapest, 2012. december 1 Tartalomjegyzék 1. Előzmények, célok...

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

Fővárosi önálló lakhatási programok közterületen élők számára. Balogi Anna Fehér Boróka Teller Nóra. BMSZKI - Városkutatás Kft./FEANTSA.

Fővárosi önálló lakhatási programok közterületen élők számára. Balogi Anna Fehér Boróka Teller Nóra. BMSZKI - Városkutatás Kft./FEANTSA. Fővárosi önálló lakhatási programok közterületen élők számára Balogi Anna Fehér Boróka Teller Nóra BMSZKI - Városkutatás Kft./FEANTSA Bevezető 3 innovatív fővárosi kezdeményezés alapvetően eltérő forrással/szemlélettel

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Bemutatkozás: A DARU Közhasznú Egyesületet (a Bács-Kiskun Megyei Roma Ifjúsági Egyesület jogutódjaként) 2002.02. 23-án alapították meg többségében mélykúti roma/cigány személyek,

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához Melléklet a 3/2013.(XI.30.) sz. rendelethez K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához A kérelmező személyes adatai Neve:. Születési neve:. Anyja neve: Születési hely,

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 5. sz. függelék KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (V.08.) rendelete 30. (1) bekezdés a)- b) pontja

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A kérelmező neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Lakcíme:.. Tartózkodási helye:. TAJ száma:. Bankszámlaszám:.

Részletesebben

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Sásdi kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013

Sásdi kistérség. A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2013/4 Sásdi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2013 Fekete Attila MTA TK Budapest

Részletesebben