A NEMZETGAZDASÁGOK KÜLSŐ KÖRNYEZETE (REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK)

Átírás

1 A NEMZETGAZDASÁGOK KÜLSŐ KÖRNYEZETE (REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓK) Dr. György László egyetemi adjunktus BME GTK, Pénzügyek Tanszék, Gazdaságpolitika és Gazdaságtörténet Szakcsoport

2 Európa Amerika Közel- Kelet Kelet- Ázsia Afrika

3 A regionális integrációk típusai Fejlőődési lépcsőőfokok 1. Preferenciális övezet 2. Szabadkereskedelmi övezet 3. Vámúnió 4. Közös piac 5. Egységes belsőő piac 6. Monetáris unió 7. Politikai unió

6 Az európai integráció mélyülése Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) (B, FR, NSZK, Olaszo., Lux, Hollandia) Európai Gazdasági Közösség: cél a közös piac létrehozása Szabadkereskedelmi övezet Egységes Európai Okmány: a tőőke, a munkaerőő, az áruk és szolgáltatások valóban szabad, technikai, fizikai, pénzügyi és adminisztratív korlátozásoktól mentes áramlása (1992 végéig) Maastrichti szerződés: gazdasági (és monetáris) unió Euro bevezetése: monetáris unió

7 Az EU bővülése

8 Az EU három pillére Európai Közösségek: egységes belső piac, gazdasági és monetáris unió Közös kül- és biztonságpolitika Rendőrségi (belügyi) és igazságügyi együttműködés

9 Legkifinomultabb intézményrendszer 1. Európai Tanács (European Council) 2. Az Európai Parlament (European Parliament) 3. Az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union) 4. Az Európai Bizottság (European Commission) 5. Az Európai Bíróság (European Court of Justice) 6. Az Európai Számvevőőszék (European Court of Auditors) 7. Az Európai Ombudsman (European Ombudsman) 8. AZ Európai Központi Bank (European Central Bank) Vezető áruexportőr: 41,7 % (forrás: WTO, 2004)

10 1960: EFTA AZ EGK ellensúlyozására Anglia EK tagságát De Gaulle többször megvétózza Semlegesség a hidegháborúban Szabadkereskedelem előőnyeit kihasználni Szabadkereskedelmi övezet: csak feldolgozóipari termékekre (1966-tól) Geopolitikai okok megváltozása: az EFTA fokozatosan bomlik Ma 4 tagja van: Izland, Licht., Norvégia, Svájc (össz.:12 millió főő) Világexp. 2 %-a 2001, Vaduz Norvégia, Svédo., Dánia, Svájc, Portugália, Ausztria, Anglia 1961 (1986) - Finnország Izland Lichtenstein

11 1960: EFTA 1972: a tagországok egyenként megállapodnak az EGK-val (1977-tőől megvalósul az ipari szabadker.) 1992, Porto - Európai Gazdasági Térség (European Economic Area) Svájc kivételével minden EFTA tag csatlakozik: áruk szabad mozgása; és az EU-s egységes belsőő piac is megvalósulni látszik, DE! az EFTA országok harmadik partnerekkel továbbra is önálló kereskedelempolitikát folytatnak És néhány érzékeny termékcsoport kereskedelmét külön szabályozzák (élelmiszerek, energia, szén és acél) Az EFTA-nak 20 országgal van még szabadkereskedelmi megállapodása

12 1992: CEFTA Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 1335: Károly Róbert (Cseho., Lengyelo., Magyaro.) Visegrádi hármak (majd négyek): politikai, gazdasági, kulturális együttműűködés Főő cél a szabadkereskedelem megteremtése, mert márciusától életbe lépett az EK és a csatlakozni kívánó országok között a szabadkereskedelmi megállapodás, ami hátrányosan érintette volna a CEFTA tagokat egymás piacain Része az EU integrációs folyamatnak

13 1992: CEFTA 1. Ún. gyorsító listán lévőő termékek kereskedelmét azonnal liberalizálják 2. Normál termékek vámjait 1997-re csökkentik nullára 3. Érzékeny termékek 2001-re +1: Mezőőgazdassági termékek liberalizációja lassabban halad A rendszerváltozás után az egymás közti kereskedelem lényegesen csökken. Ezt hivatott ellensúlyozni a CEFTA.

14 A CEFTA átalakulása Továbbra is EU előőszobaszerep Szétzilálódott gazdasági kapcsolatok helyreállítása

15 BAFTA Baltic Free Trade Area Balti Országok Tanácsa Balti Miniszterek Tanácsa 30 trilaterális szerzőődés

16 1999: BSEC Black Sea Economic Cooperation Fekete-tengeri Gazdasági Együttműűködés Térség félperiférikus helyzete, Oroszo. közelsége, egymás közti ellentétek állandó titkárság Hosszú távú cél: szabadkereskedelmi övezet létrehozása

17 CIS 1991: Független Államok Közössége 15 volt szovjet tagköztársaság közül 11 (-Baltikum és Grúzia) Világexport 3 %-a Cél: közös piac Eurázsiai Gazdasági Közösség 1999: Fehéroroszo., Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszo., Tádzsikisztán Cél: vámúnió Közös Gazdasági Tér 2003: Oroszo., Fehéroroszo., Kazahsztán, Ukrajna Cél: közös piac

18 Oroszország súlyát gyengítő törekvések GUAM (Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova) 2000-ig GUUAM Üzbegisztánnal A nyugati hatalmak befolyási övezete

21 Kis amerikai integrációtörténet 1. Előőször a latin-amerikai országok Majd az USA átveszi a kezdeményezést az Össz-amerikai Szabadkereskedelmi Tér létrehozását illetőően James Monroe: Monroe-elv (Monroe Doctrine) 1980-as évekig szinte semmilyen formális gazdasági szerzőődés nem jön létre (USA önmagában elég nagy), majd a fokozódó globális verseny kikényszeríti 1988: United States - Canada Free Trade Agreement: vámok lebontása, tőőkeberuházásokkal szembeni nemzeti elbánás elve 1994: NAFTA

22 Kis amerikai integrációtörténet Miami Nyilatkozat: 34 ország gazdasági, politikai, kulturális együttműűködés Denveri Nyilatkozat Québeci Nyilatkozat tőőkeáramlás és a kereskedelem liberalizációja FTAA: Free Trade Area of the Americas Az USA szeretné hivatalosan is kiterjeszteni befolyását

23 Latin-Amerika LAFTA Andok Csoport (Andean Community) Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela LAIA: Latin American Integration Association Andean Community LAIA (LAFTA) MERCOSUR (Déli Közös Piac) vámunió: Arg., Brazília, Uruguay és Paraguay szabadkereskedelmi megállapodás a társult tagokkal: Chile és Bolivia eredmény: között 300 %-os ker. bőőv. MERCOSUR

24 Karibi térség CARICOM CARICOM (Caribbean Community and Common Market) 15 tag és 5 társult tag szabadkereskedelmi övezet elmélyítése közös piaccá CACM (Central American Common Market) Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Hon., Nic. Külkereskedelem liberalizálása SICA (Central American Integration System) Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Hon., Nic., Panama, Belize + Dominikai Közt. társult tag SICA

25 FTAA jövője? A NAFTA és a latin-amerikai integrációk megteremtik a szabadkereskedelem lehetőőségét Túl nagy eltérések az Amerikai nemzetgazdaságok között (eltérőő érdekek)

27 Európa Amerika Afrika Közel- Kelet Kelet- Ázsia

28 Fejlődési hullámok 1950-: Japán 1960-: Hong Kong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan 1970-: Thaiföld, Malajzia, Indonézia és Fülöp-Szigetek 1980-: Kína, Vietnam : Laosz, Kambodzsa Flying geese: azt a mechanizmust és fejlődési modellt, amely arra alapul, hogy egy régión belül a fejlettebb országok növekedése az egymás közti kereskedelem és tőkeáramlás révén hatást gyakorol a későn jövő országokra, és ez a hullámszerű fejlődés végighalad az egész régión, vadliba (repülő libák) modellnek nevezzük.

29 ASEAN Bangkoki Nyilatkozat: Délkelet- Ázsiai Nemzetek Szövetsége (Association of Southeast Asian Nations) Kínai és kommunista veszély, és Japán régiós előőretörése ellen 1977: kereskedelmi preferenciák 1992: szingapúri csúcstalálkozó. Cél: szabadkereskedelmi övezet AFTA (ASEAN Free Trade Area) 1995: bangkoki csúcsértekezlet - 10 éves menetrend 1997: 2020-ra a szolgáltatások és a tőőke szabad áramlása Kulturális és tudományos együttműűködés, drogkereskedelem és bűűnözés megfékezése Közlekedés és szállítás, és az ezt segítőő infrastruktúra és a telekommunikációs fejlesztések A későőn csatlakozottak fejletlensége miatt lassabb az integráció a tervezettnél

30 APEC Asia-Pacific Economic Cooperation Laza szövetség Ausztrália kezdeményezésére Hosszú távú cél: szabadkereskedelmi övezet létrehozása

33 Közel-Kelet és Észak-Afrika Igen eltérőő gazdasági fejlettség, politikai berendezkedés és viszony Európához és az USA-hoz 1965: Arab Közös Piac (ACM) 1971: lebontják az egymás közti vámokat, de adminisztratív eszközökkel korlátozzák a kereskedelmet A külkereskedelemben a részarányuk csökkent nem nőőtt Arab Liga: politikai szervezet

34 Közel-Kelet és Észak-Afrika Arab Maghreb Liga a politikai ellentétek miatt nem tudott jelentőőssé formálódni Öböl-menti Együttműűködési Tanács (GCC, Gulf Co-operation Council: Kuvait, Katar, UAE, Bahrein, Omán, Szaud-Arábia) Hasonló fejlettség és adottságok Vámunió, (lépések a tőőke és a munkaerőő szabad áramlása felé) Reális cél a közös piac és a monetáris unió

35 Közel-Kelet és Észak-Afrika Euro-Mediterrán Partnerség programja 1995: Euro-Mediterranean Partnership (or Barcelona Process) Cél: 2010-re szabadkereskedelmi övezetet hozni létre A politkai ellentétek, a gazdasági fejlettségbeli egyenlőőtlenségek és az EU vezetőő szerepre törekvése miatt lelassult a folyamat

36 Európa Amerika Afrika Közel- Kelet Kelet- Ázsia Szubszaharai Afrika

37 Európa Amerika Afrika Közel- Kelet Kelet- Ázsia Szubszaharai Afrika

38 Szub-szaharai Afrika Dél-Afrikai Vámunió (SACU, Southern-African Custom Union) Dél-Afrika, Lesotho, Botswana, Namíbia, Szváziföld Már 1910-ben vámunióról szóló megállapodást kötnek 1969-ben megújítják 2000: döntéshozatali reform, ill. a külsőő vámok elosztásának módja A négy kisebb tagország költségvetési bevételeinek nagyobb hányada ebbőől származik

39 Szub-szaharai Afrika Afrikai Gazdasági Közösség (AEC, African Economic Community) Célok: vámunió (2019), szabadkereskedelmi övezet létrehozása, közös piac (2023), központi bank, közös pénz, vagyis gazdasági és monetáris unió (2029) létrehozása Összefogja Afrika regionális integrációit Zöld: tag Piros: tag, de nem vesz részt a pillérekben

40 Szub-szaharai Afrika Dél- és Kelet-Afrikai Közös Piac (COMESA: Common Market of Eastern and South Africa) Cél: vámunió 2006: 11 ország eltörölte a vámokat (nem vámjellegűű korlátozások érvényben maradtak) Nyugat-Afrikai Országok Gazdasági Közössége (ECOWAS: Economic Community of West African States) Viszonylag fejlett intézményrendszer Jelentőős eredmények... 8 ország közös valutát használ: frank