Tisztelt Könyvvizsgáló Kollégák!

Átírás

1 Tisztelt Könyvvizsgáló Kollégák! Budapest Fövárosi Szervezete Munkájukhoz az alábbi jogszabály változásokra hívjuk fel a figyelmüket. AZ ISMERTETETT JOGSZABÁLYOK TÉMA SZERINTI BONTÁSBAN Számvitel, könyvvizsgálat Adó, vám Ipar Mezõgazdaság Szolgáltatás Kereskedelem Általános hatályú A jogszabály sorszáma 5. 2., 4., 6., 9., 10., , 3., 6., 7., évi XXXVI. törvény a választási eljárásról Az Országgyûlés elfogadta az új választási eljárásról szóló törvényt, amely május 3-án lép hatályba. Ennek értelmében a külföldön élõ honfitársaink is részt vehetnek a választásokon. A külhoni magyarság szavazati jogával levélszavazás útján élhet. A külhoni választópolgár szavazási iratát postai úton küldheti meg vagy a külképviseleten, illetve Magyarországon bármely egyéni választókerületi választási irodában adhatja le. Változatlan formájában fennmarad a külföldön szavazás lehetõsége a magyarországi lakcímmel rendelkezõ magyar állampolgároknak. Részükre a magyar külképviseletek biztosítanak szavazási lehetõséget. A külföldön tartózkodó magyar választópolgárok levélben is szavazhatnak. A magyarországi lakcímüktõl távol, de belföldön tartózkodó választópolgárok azon a településen szavaznak, ahol a szavazás napján tartózkodnak. Ennek módja azonban a továbbiakban nem az igazolás, hanem az új elnevezésû "átjelentkezés". A papíron kiadott igazolás helyett a helyi választási iroda vezetõje közvetlenül felveszi a szavazás napján máshol tartózkodó választópolgárt az érintett szavazókör névjegyzékére. Az átjelentkezés során biztosításra kerül, hogy az átjelentkezõk a lakcímük szerinti egyéni szavazólapra szavazzanak. A törvény nagy hangsúlyt fektet a fogyatékkal élõk joggyakorlásának elõsegítésére. A mozgássérültek akadálymentes szavazóhelyiséget és fülkét használhatnak. Ha az akadálymentesített szavazóhelyiséget igénylõ választópolgár lakcíme szerinti szavazóhelyiség nem akadálymentesített, õt a helyi választási iroda vezetõje ugyanazon településen és választókerületben egy másik, akadálymentesített szavazóhelyiség névjegyzékére teszi át. A látássérülteket pedig braille-írásos értesítõvel és szavazósablonnal segíti a törvény. A törvény számos átmeneti rendelkezést tartalmaz. Ezek közül a leglényegesebb, hogy a régi választási eljárásról szóló törvényt, azaz az évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a) az országgyûlési képviselõk május 3-át követõ elsõ általános választását megelõzõ idõközi országgyûlési választásokon, b)a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek május 3-át követõ választásán a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásának eljárási szabályait megállapító törvény hatálybalépéséig,

2 c) az országos és helyi népszavazásról, az országos és helyi népi kezdeményezésrõl, valamint a polgári kezdeményezésrõl szóló törvény hatálybalépéséig az országos és helyi népszavazásokra, az országos és helyi népi kezdeményezésekre, valamint a polgári kezdeményezésekre, d)a nemzetiségi önkormányzatok május 3-át követõ elsõ általános választását megelõzõen a területi és országos nemzetiségi önkormányzatok idõközi választására, és a területi és országos nemzetiségi önkormányzati mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére, e) az Európai Parlament tagjainak május 3-át követõ elsõ általános választását megelõzõen az európai parlamenti mandátum megüresedése esetén a mandátum betöltésére. Magyar Közlöny, április 18., 66. szám évi XXXVII. törvény az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól A törvény az Európai Unió tagállamai közötti adó-megállapítási jogsegélyre vonatkozóan, illetve számos adótörvény módosítását tartalmazza. Ezek közül a legjelentõsebbek az alábbiak: Ü Európai Unió tagállamai közötti adó-megállapítási jogsegély szabályai A törvény az Európai Unió tagállamai közötti adómegállapítási és behajtási jogsegély, valamint a kapcsolt vállalkozások kettõs adóztatásának elkerülésére szolgáló többoldalú egyezmény, valamint a kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló kétoldalú egyezményekhez kapcsolódó egyes szabályokra utal. A törvény tárgyi hatálya a tisztán adójellegû követeléseken kívül egyéb közterhekre is kiterjedhet, eszerint a magyar jogszabályok szerinti adó esetén e jogsegély szabályait az általános forgalmi adó és a jövedéki adó kivételével az Art. 4. (1) bekezdés szerinti adóra lehet alkalmazni. A törvényben rögzítésre került a jogsegély keretében történõ információcsere módja, a más tagállami közigazgatási vizsgálaton való jelenlét és az együttmûködés formája. Ü Illetékrõl szóló törvény módosítása A módosítás mentesíti mind az öröklési, mind az ajándékozási illeték alól a lakás elõtakarékossági szerzõdés alapján történõ vagyonszerzést. Illetékmentes a termõföldnek a mezõgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkezõ õstermelõ, egyéni mezõgazdasági vállalkozó vagy családi gazdálkodó általi, visszteher ellenében történõ megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt termõföldet a birtokba adástól számítva öt évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékû jogot nem alapít. Ü A gépjármûadóról szóló törvény módosításai Az adó alanyára vonatkozó elõírás kiegészült a tartós bérletbe adott személygépkocsikkal. Ezen módosítás gyakorlati jelentõsége, hogy a cégautó adóra vonatkozó hatályos szabályozás szerint - a kettõs adóztatás kizárása érdekében - a cégautó adóból a megfizetett gépjármûadó levonható. Az adóbetudásra azonban nincs lehetõség akkor, ha a cégautó tárgyát képezõ személygépkocsi jármûnyilvántartásba bejegyezett üzembentartója a tulajdonostól eltérõ személy, mert ekkor a cégautó adó és a gépjármû adó alanya különbözik, mivel a cégautó adó alanya a tulajdonos, a gépjármûadó alanya az üzembentartó. E probléma megoldódik azzal, hogy a módosítás következtében a cégautó adó alanyává teszi a személygépkocsi tartós bérletbe vevõjét. Ü A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításai A módosítás értelmében béren kívüli juttatásnak minõsül a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény elõírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegbõl az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát azzal, hogy a befizetett összegnek az értékhatárt meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minõsül. E béren

3 kívüli juttatásnak egy magánszemélyre jutó összegét az 500 ezer forintos keret számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ezen elõírást is lehet alkalmazni a Módtv. hatályba lépését megelõzõ juttatásokra, ha a munkáltató az önkéntes biztosító pénztárat teljes bizonyító erejû okiratba foglalt nyilatkozatában tájékoztatja arról, hogy adókötelezettségét a Módtv. elõírása alapján kívánja megállapítani. Ü A társasági adó törvény változásai A törvény pontosította a Tao. tv. filmalkotásokkal kapcsolatos adókedvezményre vonatkozó elõírásait.. Ez érdemi változást nem jelent, a törvény szerkezete változott meg, az adókedvezményekre jogosító filmalkotások fogalma a fogalmak közül átkerült az adókedvezmény szabályok közé. Több ponton változott a látvány-csapatsport támogatásának adókedvezményével kapcsolatos elõírás. Új elõírás, hogy az adózó a kiegészítõ sportfejlesztési támogatást az országos sportági szakszövetség, illetve a sportköztestület számára kell átutalni, és a kiegészítõ sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét is be kell jelenteni az állami adóhatóság részére. A kiegészítõ sportfejlesztési támogatás azt jelenti, hogy az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összege adózó által alkalmazott adókulcsával (500 millió forintot meg nem haladó adóalapig 10 százalék, ezen adóalap felett 19 százalék) számított értékének legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerzõdés keretében a támogatás adóévében annak a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetségnek befizetni, amely sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló támogatásban részesítette. A támogatás megfizetése szponzori vagy támogatási szerzõdés keretében történik. Az adózó a támogatást és a kiegészítõ sportfejlesztési támogatást a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a sportigazgatási szerv által a támogatási igazolásban meghatározott fizetési számlára utalja át a támogatási igazolás kézhezvételét követõen. Ezen túlmenõen a fizetés tényét a pénzügyi teljesítéstõl számított 8 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. A bejelentés elmulasztása esetén igazolási kérelem elõterjesztésének nincs helye, tehát önmagában a bejelentési kötelezettség elmulasztása is kizáró ok az adókedvezmény igénybevételére. ÜA jövedéki törvény változásai A módosítást követõen a vendéglátó-ipari üzletekben és a kereskedelmi szálláshelyek kiszolgálást végzõ eladóterében a 2 liter alatti kiszerelésû alkoholtermékekbõl és borból választékonként öt-öt bontott palackot lehet tartani. Kisebb fajsúlyú, a kereskedelmi mennyiséget el nem érõ és elsõ ízben elkövetett jogsértés esetén a módosításnak megfelelõen nem kerülhet sor az üzlet bezárására. Ugyanakkor továbbra is üzletbezárást von maga után a benzinkutakon elkövetett, az üzemanyagok szabványosságát, valamint a kútoszlopon keresztül történõ értékesítés kötelezettségét érintõ jogsértés. Viszont 30 nyitvatartási napról 12 nyitvatartási napra csökken az elsõ jogsértés alkalmával alkalmazandó üzletbezárás idõtartama. ÜAz általános forgalmi adó törvény módosításai A törvény módosítás értelmében, ha olyan személygépkocsit értékesítenek az értékesítési láncban, amely beszerzését terhelõ áfa levonási tilalom alá esik, akkor az adómentes termékértékesítés nem csak arra az esetre alkalmazható, ha a személygépkocsi beszerzéséhez le nem vonható adó kapcsolódott, hanem arra az esetre is, ha nem kapcsolódott ugyan elõzetesen felszámított adó, de ha kapcsolódott volna, azt az adóalany nem helyezhette volna levonásba. A módosítás pontosítja a sorozat jelleggel értékesített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet fogalmát, pontosítja a beépített ingatlan adó alóli mentesség meghatározásánál, valamint az alanyi adómentesség választására jogosító felsõ értékhatárba be nem számító beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet meghatározásánál alkalmazott fogalmakat.

4 ÜA kisadózó vállalkozások tételes adójának változásai A módosítás értelmében választhatják a KATA alanyiságot azon vállalkozások is, akik biztosítási ügynöki, brókeri, illetve a biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítõ tevékenységbõl az évében bevételt szereznek. A törvény elõírja, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó korábbi társasági adóalanyok, a társasági adóalanyiságuk megszûnése hónapját követõ ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a társasági adó bevallásukat benyújtani. ÜA kisvállalati adó változásai A törvény pontosította kedvezményezett foglalkoztatottakra vonatkozó elõírásait, összhangba hozva a szociális hozzájárulási adó szempontjából figyelembe vehetõ kedvezményezetti körrel. Ezt követõen a két kedvezményezetti kör megegyezik. Lényeges módosítás, hogy eddig a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a naptári év elsõ napjával jött létre, ezt követõen a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás állami adóhatósághoz történõ bejelentését követõ hónap elsõ napjával jön létre. Tehát a kisvállalati adó szerinti adózás választására egész évben lehetõség van. Az adóalap megállapítására vonatkozó szabály is változott. A beruházásra is lehet alkalmazni, hogy a kisvállalati adó alanya a kisvállalati adóalanyiság idõszaka elõtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (a módosítást követõen ideértve a beruházást is) Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értékével 10 év alatt, egyenlõ részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletû eredményét. Amennyiben az immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) 10 éven belül kivezetésre kerül a könyvekbõl, a pénzforgalmi szemléletû eredmény csökkenthetõ a számított nyilvántartási érték azon részével, amellyel a kisvállalati adó alanya a pénzforgalmi szemléletû eredményt még nem csökkentette. A Módtv. lehetõvé teszi, hogy a pénzforgalmi szemléletû eredmény csökkenthetõ legyen a kisvállalati adóalanyiságot megelõzõ adóév zárókészlet állományának értéke, illetve az adóalanyiság elsõ adóévének zárókészlet állományának értéke közötti különbözet összegével, feltéve, hogy a kisvállalati adóalanyiság elsõ adóévében a zárókészlet állományának értéke nem éri el a kisvállalati adóalanyiságot megelõzõ adóév zárókészlet állományának értékét. Magyar Közlöny, április 18., 66. szám évi XXXVIII. törvény a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló évi CXCIX. törvény módosításáról A törvény a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló évi CXCIX. törvény kis terjedelmû módosítását tartalmazza. A Kttv. módosítását elsõsorban a Magyar Kormánytisztviselõi Karra vonatkozó szabályok kiegészítése, pontosítása teszi szükségessé. Ilyen pontosítás többek között a több kamarai tagsággal rendelkezés esetén a tagság szüneteltetésének elõírása, az MKK részére teljesítendõ adattartalom bõvítése, rendelkezésre bocsájtásának szabályozása, a fõtitkár helyzetének rendezése. A rendelet április 26-án lép hatályba. Magyar Közlöny, április 18., 66. szám évi XLI. törvény a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról A törvény a szociális szövetkezetek mûködésére, szabályozására vonatkozóan több jogszabályt módosított. Ezek közül az alábbiak a legjelentõsebbek. Ü A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény módosítása

5 A törvény lehetõvé teszi, hogy a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási jogviszonnyal rendelkezzen. A törvény forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését írja elõ a szociális szövetkezetnek azzal a könnyítéssel, hogy a tagi jogviszony keletkezését követõ elsõ négy évben a hozzájárulás összegét az Állam csökkenõ mértékben átvállalja. A tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévõ tag fizetési kötelezettsége a nyugdíjbiztosítási járulékra korlátozódik és kizárólag csak arra az esetre, ha személyes közremûködésének ellentételezése pénzben történik. E módosítás június 3-án lép hatályba. Ü Az adózás rendjérõl szóló törvény módosítása A törvény a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévõ tagja esetében történõ bejelentési kötelezettségét írja elõ, és meghatározza a Nemzeti Foglalkoztatási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti, az állam által átvállalt járulékkedvezmény elszámolásához szükséges adatok továbbításának rendjét. E módosítás június 3-án lép hatályba. Ü A szövetkezetekrõl szóló törvény módosítása A szövetkezeti törvény korábbi szabálya szerint a szövetkezeteknél foglalkoztatottak tekintetében a munka törvénykönyvérõl szóló törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni. E törvényben megfogalmazott új tagsági jogviszonyban történõ munkavégzésre azonban nem alkalmazhatók az Mt. szabályai, így ezt a jogviszonyt kivételként kell szabályozni. A tagi munkavégzésre irányuló jogviszony esetében a törvény lehetõséget biztosít azokban az esetekben is a tagsági jogviszonyból fakadó jogosítványok gyakorlására, amikor a vagyoni hozzájárulás nem a tagfelvétellel egy idõben, hanem késõbb történik. A tagi munkavégzés esetében a jogviszony fennállásának igazolására a tagi nyilvántartás lehet alkalmas. A tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a tagi nyilvántartás alapján kiállított igazolás tartalmazhatja, melynek kiállítására a törvény a szociális szövetkezetet kötelezi. A törvény meghatározza a tagi munkavégzés fogalmát (a közös termelésben való tagsági viszonyon alapuló közvetlen közremûködést). E jogviszony sajátosságára tekintettel rendelkezik továbbá arról, hogy a tagi munkavégzés nem tartozik más törvény hatálya alá. A tagi munkavégzés esetén lehetõséget teremt a törvény, hogy a munka ellentételezése a megtermelt javakból is történhessen. A törvény átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a törvény hatálybalépésekor bejegyzett szociális szövetkezetek tekintetében az átalakulás szabályaira. E módosítás június 3-án lép hatályba. Ü Az egyszerûsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása A törvény értelmében lehetõség lesz arra, hogy egyszerûsített foglalkoztatás keretében, idénymunkára is tudjon munkaerõ-kölcsönzési tevékenységet folytatni a foglalkoztatási szövetkezet. E módosítás június 3-án lép hatályba. Ü A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény módosítása A törvénymódosítás három hónap idõtartamra kizárja a közfoglalkoztatásból mindazokat, akik gyermekük tankötelezettségével kapcsolatos kötelezettségeiket nem teljesítik, illetve azokat, akik. a lakókörnyezet rendben tartására vonatkozó szabályokat megszegik. A törvény a tanköteles gyermek 30 órás igazolatlan mulasztása miatt a szülõ ellen indítható, szabálysértési eljárásra okot adó esetben teszi lehetõvé a kizárás alkalmazását. A szabálysértésekrõl és a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrõl szóló évi II. törvény szabálysértéssé minõsíti

6 azt a szülõi magatartást, melynek eredményeként a tanköteles gyermek jogszabályban meghatározott mértékû tanórát mulaszt. A hatályos jogszabályok szerint a tanintézmény igazgatójának a 30 órát elérõ igazolatlan mulasztást kell jelentenie az általános szabálysértési hatóságnak. A módosítás szeptember 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, április 18., 66. szám évi XLVI. törvény a csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény módosításáról A törvénymódosítás lehetõvé teszi, hogy az állami felszámoló a legalább többségi állami tulajdoni részesedéssel mûködõ vállalkozások végelszámolójává, vagyonrendezõjévé válhasson, továbbá az említett körben reorganizációs és gazdasági tanácsadó szolgáltatást (tevékenységi kör szerint: üzletviteli és egyéb tanácsadási tevékenységet) is végezhessen. Ezek a kiegészítések az állami vállalkozások gazdálkodásának szakmai támogatását szolgálják. A törvény április 20-án lép hatályba. Magyar Közlöny, április 19., 67. szám 6. A Magyar Nemzeti Bank 5/2013. (IV. 23.) rendelete a jegybanki alapkamat mértékérõl A Monetáris Tanács április 23-i ülésén hozott közlemény szerint a jegybanki alapkamat mértékét 5,00 %-ról 25 bázisponttal csökkentette, és április 24-i hatállyal 4,75 % mértékben határozta meg. A rendelet április 24-én lép hatályba. Magyar Közlöny, április 23., 68. szám évi XLIX. törvény az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény módosításáról A törvény az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 24. (1) bekezdését módosítja. A módosítás következtében a jegyzõ által elkészített költségvetési koncepció benyújtásának határideje változik, a polgármesternek október 31-ig kell a képviselõ testület felé e kötelezettségét teljesíteni. A módosítás április 26-án lép hatályba. Magyar Közlöny, április 25., 69. szám 8. A kormány 128/2013. (IV. 30.) rendelete az otthonteremtéssel összefüggõ egyes kormányrendeletek módosításáról A jogszabályt négy, otthonteremtéssel összefüggõ kormányrendeletet módosított: ÜA lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása A megelõlegezõ kölcsönszerzõdés lakásépítési kedvezménnyé alakítása céljából a lakásépítési kedvezményre szerzõdést kell kötni. Ennek menetét a módosítás következtében az 5/A -ba újonnan beiktatott (2a) bekezdés határozza meg. Kiegészítésre kerül továbbá a törvény 24. -a, mely meghatározza, hogy a gyermekvállalást akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a gyermek a terhesség 24. hetét követõen halva születik, ha a vállalt elsõ gyermek súlyosan fogyatékos, ha a házastársak valamelyik elhunyt, vagy megváltozott munkaképességûvé vált és ezért a gyermekvállalás elmaradt.. ÜA fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása A módosítás következtében a támogatott személy fogalma módosításra került. E szerint az a támogatott személy, aki a kamattámogatás nyújtására szerzõdést köt, vagy a támogatást igénylõ házastársa vagy beje-

7 gyzett élettársa, kivéve ha a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás igazoltan a felek egyikének különvagyonába tartozik. A módosítást követõen bõvül a központi költségvetésbõl kamattámogatást igénylõk köre is. A rendeletben meghatározott feltételekkel kamattámogatást igényelhet a magyar állampolgár, az a személy, aki külön törvény hatálya alá tartozva a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, aki bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, aki hontalan, menekült vagy oltalmazott jogállásúnak minõsül. ÜA lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet módosítása A hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezõ vagy nem rendelkezõ lakás esetén lakásépítési támogatás akkor igényelhetõ, ha a költségeket igazoló számlák legkésõbb a támogatás utolsó részfolyósításáig bemutatásra kerülnek. A módosítás következtében e számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzõkönyv szerinti vételárral csökkenthetõ. Amennyiben a vállalt energetikai minõsítésnél, amely a rendelet szerint B vagy annál kedvezõbb minõsítésû a felépült lakás energetikai minõsítése kedvezõbb, a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplõ energetikai minõsítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult. A lakásépítési támogatás különbözete lakás vásárlása esetén a vételár, építés esetén az építési költségek megfizetéséhez igényelt hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel. A lakásépítési támogatásra való jogosultság lakásvásárlás esetén az adásvételi szerzõdés megkötését követõ 120 napon belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadása elõtt kell kérni a hitelintézettõl. A jelenlegi módosítás a rendelet 9. -át a (2a) bekezdéssel egészíti ki, mely szerint az igénylõ a határidõ lejártát követõen nem élhet a lakásépítési támogatás igénylésének lehetõségével. ÜAz otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása A rendelet módosításával a támogatott személy fogalma változik. E szerint támogatott személy, aki a rendelet szerinti feltételeknek megfelel és a hitelintézettel az otthonteremtési kamattámogatás nyújtására szerzõdést köt, vagy a támogatást igénylõ házastársa vagy bejegyzett élettársa, kivéve, ha a kérelem benyújtását megelõzõen kötött vagyonjogi szerzõdés alapján a kamattámogatás igénybevételével érintett lakás a felek egyikének különvagyonába tartozik. Pontosításra kerül az otthonteremtési támogatás igénybevételének feltétele, mely szerint az igénylõ teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy lakásvásárlás esetén a saját erõnek 10%- ával csökkentett részét, lakáscsere esetén az értékkülönbözet saját erõbõl teljesített összegének legfeljebb a megszerezni kívánt ingatlan értéke 10%-val csökkentett részét az eladó által megjelölt fizetési számlára teljesíti. A rendelet a kihirdetést követõ harmadik napon, május 3-án lép hatályba. Magyar Közlöny, április 30., 71. szám évi LV. törvény a nemzeti köznevelésrõl szóló évi CXC. törvény módosításáról A köznevelési alapfeladatok ellátására jogosult intézmények köre bõvült. Köznevelési alapfeladatok ellátására a jövõben az oktatásért felelõs miniszter engedélyével nem köznevelési intézményfenntartóként, illetve nem köznevelési intézményként mûködõ gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv is jogosult. A módosítás következtében pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes irányítás mellett ilyen intézményekben is nyújtható. Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális és maximális átlaglétszámát mellékletben határozza meg. A maximális létszám a nevelési év, illetõleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphetõ.

8 Az iskola a nappali rendszerû oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében. Elõírás, hogy az állami fenntartási iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható hités erkölcstanóra a kötelezõ tanórai foglalkozások része szeptember 1-jétõl a Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez. Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytathatja. Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, azt a tanévet követõen, amelyben a 15. életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi felvételét a Híd II. programba. A rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba. Az erkölcstan óra vagy a hit-és erkölcstan óra a kötelezõ tanórai foglalkozás részeként elsõ ízben a 2014/2015. tanévre történõ beiratkozások alkalmával alkalmazandó. A Köznevelési Hídprogramok január 1-jével lépnek hatályba. Magyar Közlöny, május 9., 73. szám 10. A Kormány 134/2013. (V. 9.) rendelete a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenõrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról A rendelettel végrehajtott módosítással a képzéssel összefüggõ feladatok fogalom pontosításra került, a módosítás következtében a sportköztestület az országos sportági szakszövetséggel azonos jogokkal bír. Bõvült a támogatási jogcímek köre. Korábban tárgyi eszköz beruházásra és felújításra lehetett benyújtani a támogatási igényt május 10-tõl képzéssel összefüggõ feladatok támogatására, személyi jellegû ráfordításra, utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának támogatására és versenyeztetéssel összefüggõ feladatok támogatására is lehet támogatási igényt benyújtani. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogatott szervezet támogatási idõszakonként a támogatás számított teljes összegébõl 1%-ot a sportpolitikáért felelõs miniszter által vezetett fizetési számlájára a támogatás megfizetésével egyidejûleg befizessen. A támogatott szervezet nem köteles a befizetendõ összeggel az ellenõrzõ szervezet felé elszámolni. A módosítás következtében a kérelem teljesítése abban az esetben sem tagadható meg, ha a támogatás igénybevételére jogosult szervezet a közzétételi kötelezettségének eleget tesz és ezt a kérelem benyújtásával egyidejûleg igazolja. A támogatási idõszakra vonatkozóan eredetileg jóváhagyott sportfejlesztési programban meghatározott támogatási jogcímen belül elkülöníthetõ szakmai programelemek átcsoportosítására vonatkozó igény merül fel, a sportfejlesztési program ennek megfelelõ módosítását a támogatott szervezet kérelmezheti a jóváhagyást végzõ szervezetnél. A támogatás, valamint a sportfejlesztési program megvalósítását biztosító saját forrás összegének felhasználásáról történõ elszámolást minden évben, a támogatási idõszak lezárultját követõ 30 napon belül kell az ellenõrzõ szervezethez benyújtani. A rendelkezésre álló határidõ egyszeri alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A támogatott szervezet a finanszírozott költségekrõl, ráfordításokról számlákkal, más, hitelt érdemlõ számviteli bizonylatokkal tételesen köteles elszámolni. Ha a jóváhagyott sportfejlesztési programban szereplõ egyes támogatási jogcímeken rendelkezésre álló támogatás teljes összege meghaladja a 20 millió forin-

9 tot, a támogatott szervezet az elszámolás során a 100 ezer forint alatti számlák, más számviteli bizonylatok benyújtásától eltekinthet, ha a könyvvizsgáló általi hitelesítés az összesített elszámolási táblázaton szereplõ elszámolási dokumentumon szerepel. A fel nem használt támogatást a sportpolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium ellenõrzõ szervezet által közzétett fizetési számlára kell befizetni, és azt az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására kell fordítani. A rendelet a kihirdetését követõ napon, május 10-én, illetve egyes paragrafusai május 19-én lép hatályba. Magyar Közlöny, május 9., 73. szám 11. A kormány 139/2013. (V. 13.) rendelete a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás következtében pontosításra kerültek a számlán való feltüntetés szabályai. A csomagolószer kötelezettje a számlán köteles feltüntetni a számla tételeire hivatkozva, amennyiben az eladót a vevõ nyilatkozata alapján termékdíj fizetés nem terheli, hogy a csomagolószer termékdíja a vevõ eseti vagy adott idõszakra vonatkozó nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre. A termékdíj-kötelezettség szerzõdés alapján történõ átvállalása esetén a szerzõdés a termékdíjköteles termék megnevezését, vámtarifaszámát, KT, CsK kódjának elsõ három jegyét kell feltüntetni. Az átvállaló az átvállalt kötelezettség teljesítését a csomagolást elõállító belföldi vevõ átvállalása esetén a csomagolószer csomagolás részeként történõ forgalomba hozatalát igazoló bizonylatokkal vagy csomagolóanyagból anyagában, méretében, megjelenésében továbbfeldolgozott csomagolóanyag, csomagolóeszköz, illetve csomagolási segédanyag elõállítása esetén anyagmérleggel, a termék elõállításához felhasznált anyagok mennyiségével igazolja. A rendelet június 1-jén lép hatályba. Magyar Közlöny, május 13., 75. szám A Nemzeti Adó-és Vámhivatal közleménye a május 1-je és május 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék LPG autógáz 438 Ft/l 438 Ft/l 469 Ft/l 272 Ft/l (A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a Hivatalos Értesítõ évi 17. ( ) számában megjelent közleménye alapján. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, akkor nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.) MKVK Budapest Fõvárosi Szervezete 1088 Budapest, Szentkirályi u. 13. I.em.3/a. Levélcím: 1364 Budapest, Pf.:22. Tel. : , ; Fax: budapest@mkvk.hu