Az üzleti kommunikáció lapja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az üzleti kommunikáció lapja"

Átírás

1 Az üzleti kommunikáció lapja Célkeresztben Románia! Kereskedelem, befektetések, kiállítási részvétel, közös kormányülés, az összekötô kapcsot jelentô irodák, várakozások. Ukrajna: a kiaknázatlan üzleti kapcsolatok tág lehetôségeket biztosítanak még a magyar cégek számára. Élénkülô magyar szlovák együttmûködés: közösen az Európai Unióban

2

3 3 Az üzleti kommunikáció lapja III. évfolyam 5. szám Kiadja: a Feliciter Kiadó Kft. Felelôs kiadó: dr. Kováts Judit Fôszerkesztô: Kováts Dénes Elérhetôségeink: H 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 3., II. em. (Arany Sas Irodaház) Telefon: (36-42) , , , , Tel./fax: (36-42) Szerkesztôség-vezetô: Duljánszki Gábor Munkatársak: Márton Istvánné Szûcs Margit Együttmûködô partnereink: > Gazdasági és Közlekedési Minisztérium > Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) > Külügyminisztérium > Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Arculat: Graphasel Bt. Nyomdai munkálatok: Grafit Nyomda R Kft. Minden jog fenntartva! A kiadvány egészének vagy részleteinek utánközlése a kiadó engedélye nélkül tilos! A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó felelôsséget nem vállal. Tisztelt Olvasó! A HÍD, az üzleti kommunikáció és az export-érdekelt cégek lapja szokás szerint ismét sokrétû információkkal jelentkezik. Mostani lapszámunk fókuszában három ország: Románia, Ukrajna és Szlovákia áll, de folytatódik uniós sorozatunk is. Románia nem véletlenül van a magyar exportôrök, befektetni szándékozók célkeresztjében derül ki a Halász Jánossal, az ITDH bukaresti irodaigazgatójával készült interjúból. A kereskedelmi forgalom újabb rekordot dönt, dinamikusan nônek a romániai magyar tôkebefektetések, történelmi premier volt a közös kormányülés. E címszavak is mutatják: az Európai Unió küszöbén álló szomszédos ország a külpiacon terjeszkedni akaró vállalataink figyelmére fokozottan érdemes. Ukrajna stratégiai partner, fejlôdô, hatalmas piac, a lehetôségek országa a magyar vállalkozások számára is. Mi irányíthatja az Ön figyelmét keleti szomszédunkra? Errôl a Závoczky Péter fôosztályvezetôvel (GKM) folytatott beszélgetésben olvashatnak részleteket, egy másik ukrán vonatkozású cikkben pedig Ukrajna gazdasági fejlôdésérôl és nehézségeirôl szólunk. Szlovákia immár velünk együtt uniós tagországként érdemel figyelmet, konferenciák sorozata erôsíti meg: tág tere van a magyar és szlovák cégek együttmûködésének egyebek között errôl olvashatnak összeállításunkban. A magyar exportôrök, befektetôk terjeszkedéséhez több állami hátterû intézmény tud segítséget adni. A Magyar Export-Import Bank, a Magyar Exporthitel Biztosító vagy a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. társul szegôdhet kiszállításaikhoz, befektetéseikhez a nagyobb biztonság érdekében. Errôl ugyancsak több írás szól a HÍD-ban. Végül, de nem utolsó sorban arra hívom fel szíves figyelmét, hogy a kapcsolatteremtés és jövôbeni együttmûködés szándékával most is több cég és intézmény mutatja be termékeit és szolgáltatásait lapunkban, tanulmányozza át a kínálatot! Ne feledje: a HÍD, az üzleti kommunikáció lapja közvetít, informál, segíti a partnerkeresést. Az Ön lapjaként, az Ön szolgálatában, 2006-ban már a 4. évfolyam kiadványaival. Ha biztosan meg szeretné kapni 2006-ban a HÍD-at, legyen elôfizetônk! Megrendelôszelvény Megrendelem a HÍD címû lapot a 2006 évre. A lap éves elôfizetési díja 1980* Ft. Kováts Dénes fôszerkesztô A cég neve: Ügyintézô: Postacím: Számlázási cím: Példányszám: Telefon/fax: Dátum / aláírás: Az ár tartalmazza az áfát és a postaköltséget is.

4 4 Célkeresztben Románia Kereskedelem, befektetések, kiállítási részvétel, közös kormányülés, az összekötô kapcsot jelentô irodák, várakozások. Címszavakban így foglalható össze az alábbi interjú váza, melyben a magyar-román gazdasági kapcsolatok közelmúltban kitüntetett szakértôje ad olvasóinknak széleskörû tájékoztatást. Kedvezô adatok Az elôzetes adatok szerint minden eddigi rekordot megdönt az idén a magyarromán kereskedelmi forgalom, de a romániai magyar tôkebefektetések is dinamikusan növekednek. Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának igazgatója arra számít, hogy ez a tendencia 2006-ban tovább folytatódik. Idén is rekordot dönt a magyar-román kereskedelmi forgalom. Mit jelent ez számokban? Minek köszönhetô a nagy növekedés? A kétoldalú kereskedelmi forgalom év végéig várhatóan meghaladja a 2,5 milliárd dollárt. Ez 40 százalékos növekedést jelent az elôzô évhez képest, s valóban új rekordot érzékeltette adatokkal is az eredményeket Halász János. Várhatóan fennmarad a 2:1 arány a magyar export javára, amely különösen dinamikusan növekszik, s idén is nagyobb lesz a romániai piacra, mint a négyszer nagyobb piaccal rendelkezô Lengyelországba. Ez az évek óta tartó dinamika nagyobb is lehetne, ha már életbe lépett volna a május 1-jei EU-bôvítés után egyeztetett EU-román módosított kereskedelmi megállapodás, melyben a korábbi CEFTA szinthez közelítették volna az agrárvámokat. Ennek hiányában a magyar exporton belül jelentôsen csökkent az agrár-élelmiszeripari termékek részesedése, a korábbi 30%-hoz képest alig több mint felére, így, romániai relációban is az ipari export a növekedés motorja. Az eredmények több tényezônek köszönhetôek. Egyrészt, a globalizáció hatása kifejezetten kedvezô, a különösen Magyarországon megtelepedett nemzetközi cégek belsô munkamegosztása folytán termékszállításaik értékben a legnagyobb arányt képviselik; másrészt Románia gazdasági fejlôdése, a jogi és üzleti környezet európaizálódása, a szomszédság, a kis- és közepes vállalkozásoknak is jelentôs piaci lehetôségeket kínál; végül, de nem utolsó sorban az ITD Hungary és annak romániai hálózatának kereskedelemfejlesztô tevékenysége döntô mértékben hozzájárult e lehetôségek megismertetéséhez, kihasználásához. Meg kell jegyeznem, hogy a jelentôs fejlôdés és az idei rekord ellenére Románia külkereskedelmi forgalma a világgal ma még a felét sem teszi ki a magyarországi hasonló volumennek, ezért a romániai piacban érdekeltek számára, saját érdekükbôl is megkerülhetetlen a tôkeexport, a befektetések kérdése. Egyre több magyar cég fektet be Romániában. Miért jó célország? Melyek a jellemzô területek? Mi lehet jó cél-ágazat a magyaroknak? 2004-ben megdôlt az elmúlt 15 év rekordja (az 1998-as esztendôben 448 új magyar tôkerészvételû céggel), amikor a magyarországi befektetôk 674 új céget hoztak létre Romániában és a meglévôkben is jelentôs tôkeemelések történtek (pl. Mol Rt., Richter Gedeon Rt., Szabolcs-Gabona Rt.). A évi eddigi statisztikák azt vetítik elôre, hogy december 31-ig a magyar tôkerészvétellel Romániában bejegyzett cégek száma meghaladja a 700-at és jegyzett törzstôkéjük az 500 millió eurót (mivel Romániában kft. 50 euró, részvénytársaságot 250 euró törzstôkével már létre lehet hozni, ez az adat keveset mond a valós befektetésekrôl, melyeket becslésem szerint legkevesebb 1 milliárd euróra tehetjük). Magyarország stabilan a 7. legnagyobb tôkebefektetô, s ugyanilyen helyezést tudhat magáénak Romániában mint gazdasági partner. A tôkenagyságot tekintve osztrák barátaink stratégiai és szervezési munkája jobb volt, ezért lényegesen jobb eredményeket értek el. Románia, mint célország idézte a múltat az igazgató, 1990 óta a magyar tôkeexport egyik legpreferáltabb viszonylata, az érthetô nagybefektetôk mellett a kisés középvállalkozók számára is. A év végéig közel öt és félezer magyar tôkerészvételû cég túlnyomó többsége KKV befektetés. Ebben fontos szerepet játszik a szomszédság, a romániai 1,5 milliós magyar közösség, Románia dinamikus gazdasági fejlôdése, az Európai Unióhoz való csatlakozása. Nem szerénytelenség, de a korrekt tájékoztatás miatt megkerülhetetlen az ITD Hungary romániai hálózatának befektetés-szervezési tevékenysége is. Az október 20-ai bukaresti román-magyar közös kormányülés különösen jó keretet teremtett a magyarországi tôkeexport számára, a kitûzött célok megvalósítása esetén kiemelkedôen jó befektetési területek lehetnek: az energetika, a távközlés, az internetes szolgáltatások, a környezetvédelem, az infrastruktúra fejlesztése, a kommunális beruházások, az ingatlanfejlesztés és a helyi szolgáltatások. Természetesen, az autóipari beszállítások területén is egyre jelentôsebb lehetôségek nyílnak, akárcsak a kereskedelmi hálózatok fejlesztésében. A Magyarországról Romániába irányuló tôkebefektetésekben jellemzô még a nálunk már megtelepedett nemzetközi cégek továbblépése, terjeszkedése, s gyakran ennek a már kipróbált magyarországi menedzsmenttel történô megvalósítása. Erôsödô bizalom A kevesebb támogatás, illetve annak hiánya ellenére is viszonylag sok magyar cég vett részt romániai kiállításokon és üzletember-találkozókon az idén. Érzôdike a kereskedelmi forgalomban a személyes jelenlét jótékony hatása?

5 5 A év, ezen belül annak elsô fele, a korábbiakhoz képest kevesebb támogatást kínált a romániai kiállításokon és vásárokon részt vevô magyarországi cégeknek. Nem egyszerûen a támogatások összegének csökkenésérôl van szó, mert a második félévet tekintve ez nem is igaz, hanem az uniós csatlakozás után kialakított új támogatási rendszer beindulásának kezdeti nehézségeirôl. Tény kérdése viszont, hogy minden olyan szakkiállításon és vásáron, ahol megalapozott érdekük volt, a romániai piacon aktív, illetve dolgozni szándékozó cégek saját teljes körû költségviseléssel is megjelentek. A évi rekordszámú rendezvényhez és megjelenéshez képest idén kb %-os csökkenést tapasztaltunk, lényegesen kisebbet mint az igénybe vett támogatások csökkenésének mértéke. Az év második felében már az üzletember találkozók és Az EU házhoz jön rendezvényekhez kapcsolódó, illetve a nem általunk finanszírozott, de közremûködésünkkel megszervezett más rendezvények már a korábbi mértékû részvételt hozták. Romániában egyértelmûen jótékony hatása van a kiállítási, vásári megjelenésnek, a személyes kapcsolatoknak, tárgyalásoknak. Ezt épp a napokban is tapasztalhattuk még olyan nagy nemzetközi cég esetében is mint a TriGránit, amely elôször vett részt egy bukaresti városfejlesztési kiállításon és minden várakozást felülmúló kirobbanó sikert aratott. Mi lehet a közös kormányülés gazdasági hozadéka? Melyek voltak a kulcs-témák? A Bukarestben október 20-án megtartott román-magyar közös kormányülés történelmi premier volt, mind a régióban, mind a kétoldalú kapcsolatainkban. A kiváló nemzetközi, de a két országban esetenként méltatlan sajtóvisszhang mellett az üzleti körök, a szakmai közvélemény nagy sikerként fogadta a közös kormányülést, általános hangulatjavító és bizalomerôsítô tényezôként, illetve vegyes aláírt megállapodásokat konkrét továbbfejlesztési keretként egyaránt. Itt csak a gazdasági jellegû hozadékra szorítkoznék, bár a mindennapi üzleti munkában sem elhanyagolható a határátkelés rendjének korszerûsítésére és a társadalombiztosítás kölcsönös elismerésére vonatkozó megegyezés. A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére minden megállapodás már a közös Európai Uniós tagság helyzetébôl indult ki. Kiemelendô a nemzeti fejlesztési tervek összehangolására, a határokon átnyúló projektek megvalósítására kialakított jogi környezet, a dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, illetve Gheorghe Copos miniszterelnök-helyettes által aláírt megállapodás a kis- és középvállalkozások közös segítésérôl, a két ország informatikai és távközlési miniszterei, Kovács Kálmán és Nagy Zsolt által aláírt megállapodások az európai uniós normáknak megfelelô szélessávú kommunikáció, valamint a magyar és román nyelvû internetes tájékoztatás kialakításáról. Már a közös kormányülés napján beindult a közös magyar és román nyelvû internetes portál (www.bilateral.ro, és megalakult a Magyar-Román Informatikai Klub, melyben a két országból eddig mintegy ötven, köztük sok neves szakcég lépett be. Bíztató jövô Az ITDH bukaresti és vidéki irodái az összekötô kapcsot jelentik a magyar és a román gazdasági szféra szereplôi között. Melyek fôbb tevékenységeik, miben jelenik meg munkájuk hatása? Az ITD Hungary romániai hálózata a bukaresti központi iroda koordinációjával hat erdélyi nagyvárosban, egyenként 3-4 megyére kiterjedô tevékenységgel mûködô regionális irodák hálózata, melynek munkája lefedi az üzleti szféra tájékoztatásának, a kereskedelemfejlesztés és befektetés-tervezés teljes körét. Gyakorlatilag a jogi, gazdasági, pénzügyi, üzleti környezet naprakész bemutatásától a hozzánk forduló vállalkozók, cégek perszonalizált kiszolgálásáig, üzletember-találkozók szervezéséig terjed. Idén kiemelkedô munkánk, az elôzôekben már ismertetett rekord eredmények elôsegítésén túlmenôen a kormány Szülôföld Programja keretében végzett befektetetési lehetôség-feltárás volt. A 1128/2004.XI.24. Sz. Kormányhatározat 2. pontjában meghatározott feladat teljesítésére 35 projekt-javaslatot terjesztettük a hazai illetékesek elé, mintegy 7,5 milliárd forint értékben. Tevékenységünk hatása közvetlenül is lemérhetô a elért eredményeken. Mit vár a esztendôtôl a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat illetôen? évben Romániában felgyorsul az EUcsatlakozásra való felkészülés, melyben elért tapasztalataink alapján jelentôs szellemi transzferrel, közös projektek kidolgozásával élenjáró szerepet tudunk vállalni. A már említett területeken növekvô számú befektetés elôkészítése van folyamatban. s ezen alapján valószínûsíthetô, hogy év végéig a Magyarországról származó tôkebefektetések megduplázódnak Romániában a jelenlegi empirikus állapothoz képest, azaz elérhetik a 2 milliárd eurót. Az eddigi tendencia folytatódásával számolva és az elôzôekben említett tevékenységek hatására is, kétoldalú kereskedelmi forgalmunk várhatóan a évben is újabb rekordot érhet el, megközelítheti a 3 milliárd dollárt fogalmazta meg prognózisát Halász János. Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Iroda (ITD Hungary) Irodaigazgató: Halász János Bucurešti, str. Drobeta nr. 11, Tel: , , , , Fax:

6 6 > Fejlesztési terv. Hamarosan megkezdik az érdemi munkát azok a szakértõk, akik a román-magyar közös kormányülés egyezménycsomagja alapján a két ország nemzeti fejlesztési tervét hangolják össze. > Sikeres bank. A legnagyobb kereskedelmi bank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) az idei elsô kilenc hónapjában közel 650 millió új lej (180 millió euró) adózott eredményt ért el, 20 millió euróval meghaladva a tavalyi egész év teljesítményét. Az elôzetes becslést ismertetve a bank elnöke azt jósolta, hogy az év egészében túllépik a 190 millió eurós nyereség-elôirányzatot. Tavaly az adózott eredmény 161 millió euró volt. Szeptember végén a bank mérleg fôösszege 28,7 milliárd lej (8 milliárd euró) volt. Október végén a bank már 350 fiókkal rendelkezett, és folytatja a terjeszkedést. A BCR piaci részesedése mintegy 26 százalékos Romániában. A BCR többségi része eladásáról még tartanak a tárgyalások a két befutó vevôjelölttel, az osztrák Erste Bankkal és a portugál BCP pénzintézettel. > Felszabaduló tôkepiac. A román tôkepiac teljes felszabadításának folyamatában január elsejétôl külföldiek is korlátozás nélkül kereskedhetnek a román pénzügyminisztérium által kibocsátott állampapírokkal a másodlagos piacon, az elsôdleges forgalmazók közvetítésével errôl fogadott el törvényjavaslatot a román kormány. > Olasz roham. Itáliaiak paradicsomává vált a Bánság. Temes megyében mintegy kétezer olasz érdekeltségû céget jegyeztek be az utóbbi tizenöt évben. A becslések szerint a térségben letelepedett olaszok száma meghaladja a tízezret. A romániai olasz munkáltatók szövetsége 18 ezer céget képvisel, amelyek 600 ezer munkahelyet hoztak létre az országban, s ez a román munkaerô piac 15 százalékát jelenti! A külföldi olasz befektetések 18 százaléka Romániába irányult, Temes megyét stratégiai földrajzi fekvéséért részesítik elônyben. Temesvár ugyanis öt európai fôvároshoz is közelebb van, mint Bukaresthez. > Gázszállítás. Ioan Codrut Seres gazdasági és kereskedelmi miniszter benyújtotta a kormánynak a Nabucco gázvezeték megépítésére vonatkozó memorandum-tervezetet. A 3282 kilométer hosszú vezeték öt országon keresztül vezet majd, s ebbôl 450 kilométer található Románia területén, Bechet és Nagylak között. Az elképzelések szerint a költségek 50 százalékát az Európai Unió finanszírozza. A 2011-ig megépülô, a Közép-Keletet és Nyugat-Európát összekötô gázvezeték romániai szakasza 750 millió euróba kerül és megépítésébe a Transgazt vonják be. A Nabucco évi gázszállítási kapacitása 25,5 milliárd köbméter lesz. > Távközlés és IT. Gyorsan fejlôdik Romániában a távközlési és az információs technológiai piac de még nagy az elmaradás az Európai Uniótól. A piac az idén várhatóan 4,15 milliárd eurós lesz, 14 százalékkal nagyobb a tavalyinál közölte Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszter. > Átlagbér. 24 százalékkal nôtt a nettó átlagbér Romániában tavaly szeptemberhez képest, derül ki a statisztikákból. Idén szeptemberben 736 új lej volt a nettó átlagbér, valós értékben azonban a fizetések 14%-kal nôttek. A legnagyobb béreket a pénzügyi szakemberek kapják, a legkevesebbet a faiparban dolgozók. Elismerés Halász Jánosnak, az ITDH bukaresti irodája vezetôjének a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett kiemelkedôen eredményes tevékenységéért miniszteri elismerést adott át Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára (képünkön). Az ünnepélyes eseményre Budapesten, november 4- én a tárca épületében került sor. Az államtitkár köszöntôjében a kitüntetett szakmai ismeretét, elkötelezettségét és motivációját emelte ki közvetlen szavakkal, személyes élményeit is felidézve. Sorokban A HÍD c. lapunkat országhatáron innen és túl is érdeklôdéssel olvassák az üzletemberek. > Bôvülô hitelállomány. A nem kormányzati hitelállomány az elmúlt négy évben átlagosan évi 31 százalékkal bôvült, jelentette be a Román Nemzeti Bank alelnöke. A leginkább a lakossági hitelállomány növekedett, amely 2001-ben még csak a bruttó hazai termék 0,7 százalékát tette ki, de 2004-ben már 5 százalék körül mozgott, s idén meghaladhatja a 7 százalékot. > Faipari beruházás. Fél milliárd euró összértékû beruházásokra készülnek osztrák vállalatok a román faiparban. Suceava térségében az Eger és a Holz Industries cégek hoznának létre fafeldolgozókat, elsôsorban hulladékfa hasznosítására parkettagyártáshoz. Jelentôs faáru- igényüket részben importból elégítenék ki. > Földgázpiac. Romániában tovább liberalizálják a földgázpiacot, januártól 65 százalékra a mostani 50 százalékról. Jövô év közepén, júliustól 75 százalékra növelik a szabad ellátó-választással, piaci áron mûködô részt. A januári átállás után a beszerzés szabadságával és a szabad áralkuval a legalább évi 124 ezer köbmétert fogyasztók élhetnek. Becslések szerint számuk körülbelül 14 ezer Romániában. Jelenleg a piac 50 százalékos szabadsága 130 nagyfogyasztót jelent, ezek összesen évi 9,15 milliárd köbmétert fogyasztanak. > Gazdasági övezet: A Kárpát-medencei gazdasági övezet megteremtése egy fontos pillére lehet a gazdasági programnak emelte ki Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Konzultáció szóvivôje. Romániában 17 vállalkozásfejlesztési információs iroda mûködik, amelyek közül a borsi, három éves mûködése alatt, 30 céget mintegy 3,5 milliárd lejnyi pénzforráshoz juttatott. > Aranybányászat. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) fôrészvényese, a kanadai Gabriel Resources Ltd. bejelentése szerint mintegy 3 év múlva aranyat fog bányászni Romániában, miután hamarosan megszerzi a környezetvédelmi és régészeti engedélyt. > Transelektro-szerzôdés. Egy hónapon belül a második nagy értékû szerzôdését írta alá a Transelektro csoporthoz tartozó Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Rt. a közép- és dél-európai régióban. Röviddel a tuzlai (Bosznia- Hercegovina) erômû 21 millió eurós felújításának elnyerése után most Romániában kötött megállapodást a zilahi erômû korszerûsítésére és bioüzemûvé alakítására. Az aláírt szerzôdés értéke 36,5 millió euró. A megrendelô a külön e célra létrehozott Bioenel Rt. projekttársaság, amelyben képviselteti magát Zilah város önkormányzata is. > Új ügyvezetô. Lapértesülések szerint Szalay Zsolt, aki eddig a MOL csoport marketing-igazgatói posztját töltötte be, januártól a MOL Románia ügyvezetô igazgatójaként tevékenykedik. Szalay 2002 óta töltötte be a MOL csoport marketing-igazgatói pozícióját, korábban pedig a Michelin közép-kelet-európai marketing-kommunikációs vezetôje volt, azt megelôzôen a Porsche Hungaria (PH) Audi marketing-vezetôjeként dolgozott.

7 7 Lehet a magyar kis- és középvállalatok számára pótlólagos exportlehetôségeket teremteni úgy, hogy közben segítjük a határon túli magyarok életfeltételeinek javítását, s ebbe harmadik piaci együttmûködés keretében nyugateurópai partnerek is bekapcsolódnak? Magyar-bajor-román együttmûködés Környezetrôl, vízrôl a vásárvárosban A válasz egyértelmûen pozitív, amire igazolásul szolgálnak az októberben, az elsô magyar-román közös kormányülés elôtt néhány nappal a budapesti vásárvárosban az Öko-Tech szakvásár keretében rendezett magyar-bajor-román környezetgazdálkodási és vízügyi konferencia tapasztalatai. Bukaresti elôzmény A konferencia elôzményeihez tartozik, hogy június elején dr. Szanyi Tibor, a gazdasági és közlekedési tárca politikai államtitkára, a magyar kormánynak a Romániához fûzôdô gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelôs koordinátora vezetésével minisztériumi szakértôkbôl és üzletemberekbôl álló delegáció látogatott Bukarestbe. A delegációban, amely ott-tartózkodása alatt a román kormány valamennyi, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége által delegált miniszterével és államtitkárával találkozott, helyet kapott a GKM német ügyekben illetékes munkatársa is. A román kormány tagjaival folytatott megbeszéléseken kibontakozott egy olyan rendezvény, esetleg rendezvénysorozat gondolata, amelybe harmadik piaci együttmûködés keretében bevonhatóak lennének a magyar gazdasággal hagyományosan szoros kapcsolatokat ápoló, egyébként fejlett környezetvédelmi iparral rendelkezô Bajor Szabadállam üzleti körei, elsôsorban kis- és középvállalatai is. Az Öko-Tech keretében rendezett háromlábú workshop elôkészítésébe és lebonyolításába bekapcsolódott a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, az Öko-Tech kollektív bajor megjelenéséért és lebonyolításáért felelôs Bayern International GmbH., valamint a Bayern Innovatív GmbH., a tartományi kormány innovációs szervezete, román(iai) részrôl pedig az ITD Hungary helyi képviselete közremûködésével a bukaresti környezetvédelmi és vízügyi minisztérium. A rendezvényen tartott bevezetô elôadásában dr. Szanyi Tibor egyebek között egy olyan jelzálog intézmény közeljövôben esedékes létrehozásáról adott tájékoztatást, amely fôként a magyar kis- és közepes vállalkozások romániai üzleti szerepének növelését segíti elô. Kétségtelen, hogy Romániában még nincs nagy hagyománya a jelzálog alapú hitelezésnek. A jelzálog társaság alapvetôen magyar magánbefektetôi tôkével indul majd, de külföldi részvétel is lehetséges, s az intézmény elsôsorban környezetvédelmi és más ipari beruházások, technológiai fejlesztések finanszírozásával foglalkozik majd. A GKM államtitkára elmondta, hogy a három ország környezetvédelmi együttmûködése egy évvel ezelôtt indult. A bajor cégek erôteljesen érdeklôdnek a romániai környezetvédelmi fejlesztések iránt. Jó üzleti lehetôséget kínál, amennyiben ezekben a munkákban szerepet kaphat a magyar kapcsolati, technológiai, valamint tudás-tôke hangsúlyozta dr. Szanyi Tibor. Kiemelte: a környezetvédelmi ipar iránt komoly, tartós az érdeklôdés nemzetközi szinten. A környezetvédelmi fejlesztések ügye Magyarországon is a kormányzati prioritások között szerepel. A rendezvényen részt vett és a magyar környezetvédelmi politika aktuális helyzetérôl és célkitûzéseirôl tartott elôadást dr. Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. Kóródi Attila román környezetvédelmi és vízügyi államtitkár elôadásában egyebek között arról szólt, hogy a csatlakozásra való magyar környezetvédelmi felkészülés tapasztalatait Romániában eddig is eredményesen hasznosították. A szomszédos országban 2018-ig 29 milliárd eurót kívánnak a környezetvédelmi jellegû beruházásokra költeni. Ebbôl a víz és csatorna beruházások 19 milliárd eurót tesznek ki, az ipari, lakossági szemét környezetbarát elhelyezése, 4 milliárd eurót igényel. Ez komoly piaci és együttmûködési lehetôségeket kínál az érdeklôdô magyar és bajor cégeknek egyaránt. A rendezvényen részt vett Gabriel von Lengyel-Konopi, a Bayern Innovatív GmbH. osztályvezetôje, aki a bajor kormány innovációs szervezete tevékenységének és a Magyar Jármûalkatrész-gyártók Országos Szövetségéhez fûzôdô sok éves eredményes kapcsolatának bemutatásán túlmenôen kezdeményezte a magyar-bajor együttmûködésnek a környezet-gazdálkodásra való kiterjesztését úgy, hogy abba harmadik partnerként a román fél is bekapcsolódhat. Konkrét javaslatként felvetette egy 2006-ra Passauba tervezett workshop elôkészítését és megrendezését, melyrôl dr. Gombos András politikai államtitkárral külön is egyeztetett. Kedvezô tapasztalatok Sokféle lehetôség A rendezvény további részében a többek között Aradról és Kolozsvárról érkezett résztvevôk röviden bemutatták az általuk javasolt együttmûködési projekteket, melyet követôen részint a bajor, részint a magyar kiállítók standján lehetôség nyílt az elsô, a kapcsolatok felvételét szolgáló megbeszélésekre. A magyar-bajor-román környezetgazdálkodási konferenciával kapcsolatos elsô tapasztalatok összességében kedvezôek. Az elhangzott elôadások információs értékén túlmenôen kiemelésre érdemesek azok a kapcsolatok, melyek a különbözô intézmények, továbbá a romániai projektgazdák, valamint a magyar és a bajor vállalati képviselôk között jöttek létre. Megalapozottnak látszik az a javaslat, hogy kerüljön sor egy hasonló, ún. háromlábú rendezvényre az április elsô felében szintén a Hungexpo Rt. által megrendezésre kerülô Construma szakvásáron is. Lapzártakor megkezdôdtek a rendezvény létrejöttéhez, elôkészítéséhez és lebonyolításához szükséges egyeztetések, melyek remélhetôen pozitív eredménnyel zárulnak. Juhász Imre

8 Az EU házhoz jött Gérnyi Gáborral, a GKM kis- és középvállalatok felzárkóztatását koordináló fôosztályának vezetôjével a rendezvénysorozat tapasztalatait tekintettük át. Határokon átnyúlva A rendezvénysorozat Magyarországon jól vizsgázott tekintett vissza a fôosztályvezetô, hazánk mind a 168 kistérségében fórumokat tartottunk 2003 februárja és 2004 májusa között. Több mint 30 ezer vállalkozás képviselôjét sikerült ezáltal elérnünk. Különösen hasznosnak értékelték, hogy nem általánosságokról volt szó, hanem szakma-specifikus információkhoz jutottak interaktív módon, azaz párbeszédet folytatva. A konzultációkon túl mivel sokrétû kiadvány-hátteret is teremtettünk, olyan hasznos kézikönyveket is kaptak, melyekbôl a késôbbiek során elôkereshetik a szükséges információkat. Az egyértelmû, hogy a hazai vállalatok uniós felkészüléséhez segítséget adtak, de honnan jött az ötlet, hogy az országhatáron túl is folytatódjon a rendezvénysorozat? Amikor a határmenti térségekben jártunk, számos érdeklôdô jött a szomszédos országokból, s nem csak magyar ajkú vállalkozók. Elôször, még 2003 novemberében az RMDSZ-szel kötöttünk együttmûködési megállapodást, mert felismerték és kérték, hogy Erdélyben is elinduljon a tájékoztatás. Ma már ott tartunk, hogy több mint 60 ilyen rendezvényre került sor a Kárpát-medencében, s ezek révén több mint tízezer vállalkozót sikerült elérnünk. A programok bô fele Erdélyben valósult meg. Nem véletlenül nagy ott az információ-éhség, hiszen Románia közel áll az uniós csatlakozáshoz. Érdekesség, hogy a román üzletemberek is nagy érdeklôdést tanúsítottak Az EU házhoz jön programsorozat iránt, így Bukarestben, Constancaban és Tulceaban is szerveztünk rendezvényeket. Szlovákiában, Ausztriában, a Vajdaságban és Kárpátalján is megfordultunk. Ez utóbbi két ország ugyan még távolabb van az uniós tagságtól, de és ez a válasz második része a kérdésére, úgy véljük, jó, ha ott is tudják, milyen feltételekkel jár hazánk uniós csatlakozása, milyen feltételeknek kell nekik is megfelelniük, ha magyar partnerrel mûködnek együtt. Ez mindannyiunknak hasznára válik. Úgy gondoljuk, ha már mi megszereztük a tapasztalatokat, szívesen megosztjuk más országbeli vállalkozókkal is, ha igény van rá. 8 Magyarországon és határainkon túl is népszerû Az EU házhoz jön rendezvénysorozat, melynek keretein belül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakemberei és az adott témák szakértôi adnak tájékoztatást az uniós csatlakozással bekövetkezett változásokról a hazai és külországbeli, fôként magyar vállalkozóknak, cégvezetôknek. Új módszerek Úgy hallottam, az elmúlt idôszakban új módszereit is megteremtették az információcserének. Mondana errôl néhány szót? Az Európai Uniónak van egy ajánlása, mely azt tartalmazza, hogy az egyetemek és fôiskolák a kis- és középvállalkozások tudásbázisaivá is váljanak. Mi tehát ennek szellemében létrehoztunk úgynevezett tudásközpontokat, melyek ellátják információkkal a vállalkozókat. A elsô projekt a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Fôiskolája közremûködésével indult el ez év márciusában, ahol szombatonként napi 10 órában egy 120 órás képzés keretében jutottak a vállalkozók információkhoz. Egyebek között cégalapítással, marketinggel, vállalati pénzügyekkel és más, gyakorlati tudnivalókkal bôvültek ismereteik. Az elôadásokon túl három információs kabinetet is kialakítottak a fôiskolán, ahol a számítógépek, az internet segítségével juthattak információkhoz. A képzésbe a fôiskolás diákok és tanárok oly módon is bekapcsolódtak, hogy kimentek egy-egy céghez, s ott folytattak esettanulmányokat a gyakorlati munka és személyre szabott párbeszéd, problémamegoldás révén. Késôbb Székelykeresztúron az ottani vállalkozói szövetséggel együttmûködve, tatabányai tanárok közremûködésével került sor hasonló konzultációkra, a nyíregyházi fôiskola részvételével pedig a szabolcsi megyeszékhelyen és a kárpátaljai Visken a falusi turizmus témakörében jutott hasznos ismeretekhez 35 család, akik a képzés végén Ukrajna által is elfogadott bizonyítványt kaptak, hiszen képesé váltak EU-konform falusi turizmus szolgáltatást nyújtani. Jöhet a folytatás A képzés-sorozat (úgy Az EU házhoz jön, mint a tudásközpontokon szervezôdött) tovább folytatódik, reményeink szerint hosszabb távon is fogalmazott Gérnyi Gábor, aki munkatársaival együtt személyesen is részt vesz az ismeretterjesztésben. Nemcsak azért van erre szükség, mert várják, de azért is, mert a programsorozat következményeként közvetlen gazdasági vagy magánemberi kapcsolatok is teremtôdhetnek. Az elôbbi például az árucsere-forgalomban, vagy a befektetések révén, utóbbi úgy, hogy honfitársaink mondjuk kárpátaljai vagy erdélyi falusi turizmus szolgáltatást vesznek igénybe. Az erdélyi és a kárpátaljai helyszínek mellett, immár uniós, szomszédos országokban is sor került és kerül hasonló kapcsolatépítô rendezvényekre, ezeket (például Szlovákiában vagy Ausztriában) Együtt az Európai Unióban címmel szervezzük, hogy kölcsönösen megoszthassuk tapasztalatainkat, megismertessük az adott térségekben rejlô lehetôségeket. > Ingatlan árak. Bukarestben a belváros környéki kerületek lakásárai jelentôsen megugrottak a nagy kereskedelmi láncok megjelenésével. Az itt található házak ára százalékkal emelkedett, ha a közelben új áruház jelent meg. > Fejleszteni kell. Fejleszteni kell a Romániának szánt európai uniós pénzalapok (PHA- RE, ISPA) igénybevételét és hasznosítását jelentette ki Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter, miután az Európai Bizottság az ezzel kapcsolatos mulasztások miatt piros lapot adott az országnak. Az ország számára tôl elérhetô kohéziós pénzalapok felhasználására 15 pályázatot tervez beadni a minisztérium, amelyek kivitelezésére 800 millió eurót igényel. A fejlesztési tervek Kolozs, Brassó, Beszterce-Naszód, Máramaros, Hargita és Kovászna megyéket is érintik. > Hódít a Logan. A közép- és kelet-európai volt szocialista országokban hódít a Dacia Logan, az idén ebbôl a típusból adták el a legtöbbet a térség piacain. Az év elsô 9 hónapjában a Csehországot, a balti államokat, valamint Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát és Szlovéniát magában foglaló térségben összesen 725,8 ezer gépkocsi kelt el, ami a 2004 január-szeptemberinél 0,9 százalékkal kevesebb. A harmadik negyedév 228,7 ezres mennyisége ugyanakkor 6,1 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit. Sorokban > Amerikai beruházó. A második ipari parkban is elkezdôdhet az építkezés ha a tanácsosok is úgy akarják Miután Kolozs megye az önkormányzat által szabott szigorú feltételek miatt elvesztett egy lehetséges és fontos beruházót, a francia Montoupet céget, amely jobbnak látta a bolgár szomszédokkal üzletelni, újabb üzleti lehetôség kínálkozik. Az amerikai Emerson a jelentkezô, mely az ipari parkban nem csak termeléssel, hanem kutatással is foglalkozna.

9 9 A lehetôségek országa Az 1998-as orosz pénzügyi válság jelentôsen visszavetette a térség kereskedelmi forgalmát, kihatott például a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatokra is. Néhány év elteltével azonban újra látványos emelkedés következett be, az utóbbi négy esztendôben már évi 30% körüli évrôl-évre a magyar-ukrán kereskedelmi forgalom növekedése. Ukrajna számunkra stratégiai fontosságú partner fogalmazott lapunknak Závoczky Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fôosztályvezetôje, egyrészt közelsége okán, másrészt azért, mert hatalmas piac. Európai Uniós tagságunkkal a közös kereskedelempolitika részeseivé váltunk, ez nemhogy nem terhelte meg kétoldalú kapcsolatrendszerünket, hanem új lehetôségeket nyitott, melyet alátámaszt a magyar-ukrán kereskedelmi forgalom alakulása is. Növekvô forgalom A kétoldalú kereskedelmi forgalom dinamikus növekedésének több oka van. Köszönhetô egyrészt a Magyarországon tevékenykedô multinacionális cégek kivitelének, fôként az információtechnológiai és elektronikai termékek révén. Az Ukrajnában végeztetett textil- és cipôipari bérmunka jelentôsége sem elhanyagolható, ugyanakkor a vas- és acéltermékek importjának növekedése ugyancsak emeli a forgalmat. Ukrajna a magyar export egyik legdinamikusabban fejlôdô piaca. Az áru és szolgáltatásforgalom évek óta egyenletes, töretlenül bôvül, volumene mind 2003-ban, mind ben meghaladta az egymilliárd dollárt. Exportunk és importunk szerkezete tükrözi a két ország gazdaságában rejlô lehetôségeket és különbségeket. Az Ukrajnába irányuló exportunk összetételét olyan áruféleségek jellemzik, amelyek szállítását nem veszélyeztetik a fogyasztási piac éles ingadozásai. A növekvô ukrán beruházások ugyanakkor stabil piacot jelentenek a magyar gépipari beszállítások számára. Exportunkat a szállítások széles spektruma jellemzi, többek között a növényvédô szerek, gyógyszeripari készítmények, közlekedési eszközök, feldolgozó- és gépipari termékek teszik ki, de sok kis- és közepes vállalkozó kis volumenû szállításai is növelik a kivitelt. Importunk fôbb elemei a nyers- és alapanyagok, gépek és berendezések, vaskohászati termékek, szerves kémiai, vegyipari, ásványi anyagok, valamint fa és faáruk. Még messze nem értük el a lehetôségek határát jelentette ki a fôosztályvezetô. A kiaknázatlan üzleti kapcsolatok tág lehetôségeket biztosítanak még a magyar cégek számára. Érdemes kitekinteni Kárpátaljáról és Kijevbôl, hiszen a keleti és déli régiók fogadókészek, fejlôdôképesek, feltárandó piacot jelentenek. Érdekességként és iránymutatásul is szolgálhat, hogy legutóbb Odesszából járt itt üzleti delegáció, s a beszélgetések során felvetôdött: hazánk és a gazdag dél-ukrajnai terület között alig van üzleti kapcsolat Többirányú lehetôségek Magyar-ukrán külkereskedelmi forgalom (millió USD) / / / / I VIII I VIII. 2005/ 2004 I-VIII. Export 165,6 209,3 126,4% 275,1 131,4% 441,4 160,5% 613,3 138,9% 349,4 493,7 141,3% Import 234,6 295,2 125,8% 458,4 155,3% 589,4 128,6% 644,8 109,4% 436,8 376,7 86,3% Forgalom összesen Magyarország külkereskedelmi forgalma Ukrajnával I VIII ,2 504,5 126,1% 733,5 145,4% 1 030,8 140,5% 1 258,1 122,1% 786,2 870,5 110,7% Magyar export Magyar import Mi az, ami Ukrajnára irányíthatja a magyar cégek, vállalkozások figyelmét? Egyrészt, hogy hatalmas piac, fejlôdô ország, számottevôen növekvô GDP-vel Az ukrán gazdaságot az elmúlt években magas fejlôdési ütem, alacsony költségvetési hiány, alacsony infláció, megjavult fizetési mérleg jellemezte. Ma az ukrán gazdaság a gyorsan fejlôdô FÁKországok között az egyik legdinamikusabb. Az elmúlt négy évben az éves növekedési ütem átlaga meghaladta a 7%-ot. Az ukrán valuta árfolyama évek óta stabil. A fizetési mérleg javulása eredményeképpen Ukrajna nagy valutatartalékokat halmozott fel. Ugyanakkor Ukrajnának jelentôs gazdasági problémákat kell leküzdenie. A fejlesztésekhez, beruházásokhoz pedig gépek, mûszerek, berendezések kellenek. Vegyük figyelembe, hogy Ukrajna tranzit ország, kelet-nyugat és észak-dél irányban is. Tranzit ország abban az értelemben is, hogy számos kôolaj és földgáz vezeték megy keresztül rajta, melyek felújításra szorulnak. Nem csak csövekre van ekkor szükség, de elektronikai, automatizálási berendezésekre is, melyeket (vagy melyekbôl) miért ne szállíthatnának magyar cégek? A tranzit ország lét azt is jelenti, hogy felújítani, illetve építeni kell autópályákat, hajó- és légikikötôket, a vasútvonalakat. Ha e torta szeleteibôl nekünk is jut egy kicsi, az is óriási üzleti lehetôségeket rejt magában. De vehetjük a lakáskérdést is, ami Ukrajna egyik problémája. Másfél évtizede nem volt e téren számottevô beruházás, így egyrészt újak építésére van igény, másrészt a régiek modernizálására, hôszigetelésére. Oroszországi példa már van arra, hogy versenyképes lehet magyar cég, miért ne lehetne versenyképes a 80 milliós Ukrajnában is? Egy bôvülô piacon még mindig könnyebb megtalálni helyünket, mint egy telített piacon, ahonnan másokat kell(ene) kiszorítani. Más területet említve nem hagyhatjuk ki az agráriumot sem, hiszen Ukrajna nagy mezôgazdasági kapacitásokkal rendelkezô ország. Igazából már nem termékekre, hanem technológiákra van szüksége a modernizációhoz, a vidékfejlesztéshez, így e területen is akad-

10 10 nak kihasználható lehetôségek. A turizmus ugyancsak sikeressé tehetô ágazattá válhat. Évente 10 millió ukrán állampolgár tölt el legalább egy hetet külföldön, ôk nem is rosszul fizetô turisták. Megfelelô igényfelméréssel, marketinggel egy részüket ide lehetne vonzani, hiszen széleskörû a kínálatunk. Budapest európai léptékû fôváros, a Balaton kellemes nyaralóhely, nem beszélve a gyógy-, a wellness-, a bor- vagy a konferenciaturizmusról. Gazdaság Az ukrán gazdaságot az elmúlt 3 4 évhez hasonlóan 2004-ben is magas fejlôdési ütem, alacsony költségvetési hiány, alacsony infláció, megjavult fizetési mérleg jellemezte. Az elmúlt 4 évben az éves növekedési ütem átlaga meghaladta a 7%-ot. Az ukrán valuta árfolyama évek óta stabil. A fizetési mérleg javulása eredményeképpen Ukrajna nagy valutatartalékokat halmozott fel. Ugyanakkor Ukrajnának jelentôs gazdasági problémákat kell leküzdenie. Az egy fôre jutó hazai termék közel 1000 dollár, az oroszországinak mindössze 40%-át teszi ki. Az évi szint eléréséhez Ukrajnának a jelenlegi gyors gazdasági fejlôdési ütem fenntartása mellett is legalább 7 évig 10%-ot meghaladó GDP-növekedést kellene produkálnia. Az ukrán ipari termelés többnyire még mindig elavult, korszerûtlen technológiával mûködik. Megújítása elsôsorban külföldi tôke bevonásával képzelhetô el. A korszerû technológiát képviselô befektetések iránti igény a fizetôképesség hiánya ellenére óriási ben Ukrajnában a GDP 12,4%-kal nôtt az elôzô évhez képest. Ez a növekedés a korábbiakban szintén magas, 2003-ban 7,7%, 2002-ben 5,2% volt. A legnagyobb növekedést az építôiparban (23,9%), a mezôgazdaságban (19,1%), a nagy- és kiskereskedelemben (18,8%) és a feldolgozóiparban (15,5%) lehetett mérni. Kereskedelem Állami háttér Mindez jól hangzik, igaz is, de az vitathatatlan, hogy bôven vannak nehézségek. A távolság vagy a finanszírozás megoldásért kiáltó problémák Ez kétségtelen, de a sikeres üzletkötés segít a távolságok áthidalásában is. Új piacok pedig már kissé távolabb nyílhatnak meg számunkra. Ukrajna: fejlôdés és nehézségek Ukrajna a magyar export egyik legdinamikusabban fejlôdô piaca. Az áru- és szolgáltatásforgalom évek óta egyenletes, töretlenül bôvül, volumene mind 2003-ban, mind 2004-ben meghaladta az 1 milliárd dollárt. Ukrajnába irányuló exportunk összetételét olyan áruféleségek jellemzik, amelyek szállítását nem veszélyeztetik a fogyasztási piac éles ingadozásai. A növekvô ukrán beruházások ugyanakkor stabil piacot jelentenek a magyar gépipari beszállítások számára. Exportunkat a kis volumenû és egyszeri szállítások nagyobb részaránya és széles spektruma jellemzi, többek között a növényvédôszerek, gyógyszeripari készítmények, közlekedési eszközök, feldolgozó- és gépipari termékek teszik ki. Importunk fôbb elemei a nyers- és alapanyagok, gépek és berendezések, vaskohászati termékek, szerves kémiai, vegyipari, ásványi anyagok, valamint fa és faáruk. Európai Uniós tagságunkkal a közös kereskedelempolitika részeseivé váltunk, a várakozásokkal ellentétben ez nem terhelte meg kétoldalú kapcsolatrendszerünket, melyet alátámaszt a magyar-ukrán kereskedelmi forgalom alakulása is. Befektetések óta mintegy 90 ezer céget magánosítottak Ukrajnában az egészen apró üzletektôl a hatalmas nagyvállalatokig. Az ukrán Állami Vagyonügynökség adatai szerint 2004-ben 5200 objektum került privatizálásra, ennek 21,3%-a állami tulajdon volt, 78,7%-a közösségi tulajdonból került magántulajdonba. A privatizációs bevételek 1,8 milliárd dollár költségvetési bevételt jelentettek. Termelési tényezôk vonatkozásában Ukrajna kedvezô helyzetben van. Az alacsony munkabérek, a képzett munkaerô sok külföldi vállalatot csábít arra, hogy Ukrajnába helyezze át a termelését, de a beruházások körüli instabilitás, a jogi szabályozás tökéletlensége többnyire elriasztja ôket. A gazdaságot szabályozni hivatott, gyakran változtatott törvények hûen tükrözik a belsô gazdasági erôviszonyok és az érdekek változásait. Csak a helyi viszonyokat jól ismerô, ezekhez alkalmazkodni tudó üzletemberek tudnak eredményesen mûködni végéig az ukrán gazdaságba összesen 8353,9 millió dollár közvetlen külföldi befektetés érkezett ben a közvetlen külföldi beruházások értéke az elôzô évihez viszonyítva 23%-kal nôtt év folyamán összesen 1930,3 millió dollár volt az ország gazdaságába invesztált közvetlen befektetés, a tôkekivitel ez idô alatt 472,7 millió dollár volt. A befektetések túlnyomó többsége (61,9%-a) pénzeszközökben (1195 millió dollár) valamint ingóságokban és ingatlan formájában valósult meg (566,7 millió dollár, ami 29,4%-os részarányt jelent). Az Ukrajnába irányuló közvetlen külföldi befektetések a világ 117 országából származtak. Nyugati gazdasági elemzôk szerint a külföldi befektetések Ukrajnába áramlásának növekedése prognosztizálható. A gyorsan változó belpolitikai helyzetben A finanszírozási problémák megoldásában mások mellett segítséget jelenthet az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve az MFB-csoport további tagjai: az Eximbank (Magyar Export-Import Bank), a Mehib (Magyar Export-hitel Biztosító) vagy a Corvinus Befektetési Rt., a cégcsoport tagjait a befektetésektôl a hitelbiztosításon át a hitelezésig számos területen állnak az exportálni vagy beruházni kívánó cégek rendelkezésére állami háttérrel. minden jel szerint a külföldi befektetôk befektetési stratégiájában az óvatos kivárás aktualitása még nem vesztett érvényébôl ban a hivatalos statisztikai adatok, Magyarországon 8 ukrán cég befektetéseit tartják számon 823 ezer dollár értékben, ez a külföldre irányuló ukrán befektetések 0,5%-át teszi ki. A magyarországi ukrán befektetôk a kohászat, vegyipar, szállítmányozás, személyszállítás, banki tevékenység, szállítóeszközök és mezôgazdasági gépek gyártása valamint a külkereskedelmi tevékenység területén találhatók. A befektetési tevékenységben szerepet játszik Magyarországon a Donbass Ipari Szövetség (Dunaferr), az AEROSVIT Rt. (légi szállítás), a DUNAJSZKOE Parahodsztvo (vízi szállítmányozás), a CHEMOPETROL VV (vegyipari termékek), valamint a kétoldalú külkereskedelmet és befektetéseket elôsegítô VABANK és NADRA- BANK magyarországi képviseletei. A kremencsugi KRAZ Rt. Magyarországon VERTIKUM Kft. néven mûködtet vegyes vállalatot. A magyar-ukrán határ mellett mûködô Avtoporti avtoterminali cég a vasúti szállítmányozás, logisztikai tevékenység területén játszik szerepet a két ország közötti forgalomban. Az Ukrajnában megvalósuló közvetlen befektetések volumene alapján Magyarország 113 ország beruházói közül a 16. helyet foglalja el. Magyar cégek közvetlen tôkebefektetést 309 ukrán cégnél végeztek és 235 közös vállalatot hoztak létre. Kárpátalja megye Magyarországgal határos részein a magyar tôke aktivitása még magasabb. A megyében jelenlevô országok rangsorában Magyarország az Egyesült Államok, Németország és Ausztria mögött a negyedik helyet foglalja el. E régióban 153 cég mûködik magyar tôke bevonásával. A beruházások összege eléri a 23,7 millió dollár értéket. Magyar befektetôk számára a legvonzóbb városok Ungvár, Munkács, Beregszász és beregszászi járás. Kapcsolatok A piacot keresô vállalatok Ukrajnában sajátos közegbe kerülnek, az ukrán gazdasági szabályozások is sok specifikus elemet tartalmaz. Az európai normákhoz szokott külföldinek ezeket az eltérô tényeket mindenféleképpen tanácsos figyelembe kell vennie ukrajnai üzleti tevékenysége során. Az Ukrajnában eladni szándékozó félnek figyelembe kell vennie az ukrán mentalitást és üzletvitelt: gyakran fordul elô, hogy egyes fogalmakat gyakran másként értelmeznek, ezek elôzetes tisztázása idôt kímél. Hangsúlyosan fontos a partnerrel a személyes kapcsolat kiépítése. Telefonon, faxon, elektronikusan csak kisebb jelentôségû ügyek intézhetôk. Szinte minden külföldi konzultáns cég javasolja helyi jogász és könyvelô alkalmazását. Tárgyalási munkanyelvként az ukrán vagy orosz ajánlható. Forrás: ITDH

11 11

12 12 RAS-TEAM Kft. Reklám-és ajándéktárgyak valamint textiltermékek gyártása, forgalmazása Sí- és raftingtúrák szervezése, oktatás Cím: H 1031 Budapest, Vizimolnár u. 31. Tel./Fax: (+36-1) Mobil: (+36-30) , (+36-30) Web: PÖLCZMANN Kft. Mûhely:H-8400 Ajka, Széchenyi u. 24/a Tel/fax: (+36-88) ; Mobil: (+36-30) Honlap: CSIPKE, ROJT, PASZOMÁNY ÉS ZSINÓR KÉSZÍTÉS Alkalmazási területek: Kegyeleti termékek: kárpitgarnitúrák szemfedôk és urnatartók Lakástextíliák: asztalterítôk és díszpárnák Évtizedes tapasztalatokkal rendelkezô kiadónk vállalja: prospektusok, szórólapok könyvek, újságok fali naptárak és egyéb kiadványok tervezését, szerkesztését, teljes körû kivitelezését kiváló minôségben, reális áron, rövid határidôvel. AZ ÖTLETTÔL A KÉSZTERMÉKIG! Tel: (+36-30)

13 13 Szabó-Galambos Kft. Telefon: (+36-1) Fax: (+36-1) Website: A Szabó-Galambos Kft. fô területe élelmiszeripari létesítmények, húsfeldolgozó üzemek létesítése, felújítása bel- és külföldön egyaránt, az Európai Uniós követelményeknek megfelelôen. Tevékenységeink közé tartozik még: raktár és logisztikai központ hûtôházak és hûtôkamrák építése generálkivitelezésben és fôvállalkozásban egyaránt. Hirdessen a Híd-ban! Magyarországi rakodógép gyártási licenc eladó. Rendelkezésre állnak: tervdokumentáció, alkatrészek. Bármilyen megoldás érdekel! BOMAS Kft. BUDAPEST Tel.: (+36-1) Fax: (+36-1) Tel./fax: (+36-52) Alumínium ipari létrák többféle méretben és kivitelben 10 m munkamagasságig, alumínium háztartási létrák széles választékban, valamint gurulóállványok 7 m munkamagasságig közvetlenül a gyártótól. Aluminium létrák forgalmazásához nagykereskedôt, disztribútort keresünk! AXIAL Kft. Cím: H 8000 Székesfehérvár, Berényi u Tel.: (+36-22) ; Fax: (+36-22) EUROKARDÁN KFT. H 9021 Gyôr, Benczúr u Tel.: (+36-96) , (+36-96) , (36-96) Fax: (+36-96) Mobil: (+36-30) , (+36-30) , (+36-30) web: KARDÁNSZERVIZ Kardántengely, kardánkereszt, felfüggesztô csapágy. Kettôscsuklós mellsô tengelyek Felújítás, átalakítás, új kardán összeszerelés. Dinamikus kiegyensúlyozás! Acélcsövek, csôkészítmények, egyéb kiegészítô acéltermékek, átmeneti elzáró, fojtó és szabályzó szerelvények forgalmazása. Mûszaki szaktanácsadás, finanszírozás, szállítmányozás. VAWEX HUNGÁRIA KFT. H-8800 Nagykanizsa, Huszti tér 5. fsz. 11. Tel.: (+36-93) (+36-93) Fax: (36-93) WEB: Le Belier Magyarország Formaöntöde Rt. H 8400, Ajka, Gyártelep, Pf.: 91 Tel.: (+36-88) Kontakt személy: Dekovics András (+36-88) Fax: (+36-88) A Le Belier Magyarország Formaöntöde Rt. Magyarország legnagyobb alumínium öntödéje. A francia Le Belier csoport tagja, kokilla és nyomásos öntési technológiákkal. Várjuk olyan alumínium ötvözött tömb gyártó és beszállító cégek jelentkezését, akik az alábbi ötvözeteket gyártani képesek. Specifikációkat érdeklôdés esetén küldünk. Ötvözet típusa havi mennyiségi igény GBDAlSi9Cu3 (Din226) t GBDAlSi12 (Din230) t AS9U3G (Fe: max. 0,50%, P,Ca 20 ppm) t AS7U3G u.a mint a fenti csak Si: t AS5U3G u.a. mint a fenti csak Si: t AS10G t AS7G03/Sb (Fe: 0,20, Sb: 0,15) t AS7G03 u.a mint a fenti Sb nélkül 50 t Együttmûködés csak minôségi tanúsítással rendelkezô, pontos szállítást biztosító és 90 napos fizetést vállaló cégekkel lehetséges!

14 14 Hosszú elôkészületek után november 15-én megnyílt a Moszkvai Kereskedelmi Képviselet elsô regionális irodája Jekatyerinburgban, melynek vezetôje Reppa Gábor, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. korábbi munkatársa, a FÁK gazdasági szakértôje. A megnyitóra kiutazott magyar állami küldöttséget Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára, a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelôs kormánybiztos vezetette. Az iroda megnyitásának nem titkolt célja a magyar-orosz kapcsolatok Moszkva-centrikusságának csökkentése, az orosz kapcsolatok regionális szintû kezelése. A regionális iroda tevékenységi körzete az Uráli Szövetségi Körzet, ITDH KSZ Iroda, Jekatyerinburg Irodavezetô: Reppa Gábor Telefon: Megnyílt az iroda Hasznos címek melynek fejlett nehézipara, bányászata, mûszer- és vegyipara lehetôvé teszi a késztermékek, feldolgozóipari berendezések kivitele mellett a logisztikában és turisztikában a magyar szerepvállalást. A megnyitón Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója kiemelte: A hazai vállalkozók számára nemcsak méretei, és felvevôképessége miatt fontos az orosz piac, hanem a viszonylagos földrajzi közelség mellett, a korábbi gazdasági kapcsolatokból származó helyzeti elônyünket is jól hasznosíthatjuk. Jó alapot ad termékeink ismertsége, a személyes kapcsolatok, a nyelvismeret, illetve a már meglévô tapasztalataink az üzleti és kulturális szokások terén. A kiutazó magyar üzletemberek számára a megnyitót követôen a Moszkvai Kereskedelmi Képviselet és az ITDH üzleti megbeszéléseket szervezett. Jekatyerinburgban november 16-án, Cseljabinszkban án volt alkalmuk a résztvevôknek üzleti konzultációt folytatniuk. Az elôzetes felmérések alapján az orosz partnerek elsôsorban élelmiszerfeldolgozó-, gép-, vegy-, textil- és élelmiszeripari, valamint idegenforgalmi profilú vállalatokkal szeretnék felvenni a kapcsolatot. Információink szerint a Malév fontolgatja korábban megszüntetett jekatyerinburgi járatának újraindítását. HORVÁTORSZÁG Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Iroda Irodavezetô: Dr. Sült Tibor Cím: Zágráb, Pantovcak 128/I Telefon: (385-1) ; Tel./fax: (385-1) NÉMETORSZÁG: Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Szolgálat Irodavezetô: Somogyi Katalin Cím: D Berlin, Wilhelmstrasse 61. Tel.: ; Fax: Kereskedelmi Szolgálati Iroda Irodavezetô: Komma Krisztián Cím: D Bonn, Turmstr. 30 Tel.: / ; Fax: / Magyar Köztársaság Fôkonzulátusa, Kereskedelmi Szolgálat Irodavezetô: Esz Anna Cím: D München, Dom-Pedro-Str. 17. Tel.: / , ; Fax: / OROSZORSZÁG: Moszkvai Kereskedelmi Képviselet Képviselet vezetô: Szûcs Pál Cím: ul. Krasznaja Presznya Moszkva Telefon: , ; Fax: Honlap: SVÁJC Kereskedelmi Szolgálati Iroda Irodavezetô: Garainé Szmetana Mónika Cím: 8002 Zürich, Richard Wagner str. 6. Tel.: +41-1/ ; Fax: +41-1/ SZERBIA-MONTENEGRO Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Szolgálat Irodavezetô: Pallos András Cím:11000 Beograd, Ulice Nemanjina 4/XIII. Tel.: / ; Fax: / SZLOVÁKIA Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Szolgálat Irodavezetô: Dr. Varga Tibor Cím: Bratislava, Palisady 40. Tel.: 421-2/ Fax: 421-2/ ; UKRAJNA: Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Szolgálat Irodavezetô: Palásti István Cím: Kijev, ul. Streleckaja 16. Tel.: / , Fax: / , Magyar Köztársaság Fôkonzulátusa Külgazdasági attasé: Szentpéteri Bertalan Cím: Grusevszkij u. 62., Ungvár Telefon: ( ) ; Fax: ( ) Weboldalak:

15 15 Kárpátok beszállítói klaszter (Sátoraljaújhely) Sikeresen mutatkozott be a Kárpátok Beszállítói Klaszter november 8 9. között Pozsonyban. A Centre for Management Technology Ltd november 8-9-én konferenciát rendezett Pozsonyban /Bratislava/ a Közép-Kelet- Európai Autóipari mûanyag felhasználásról. A Kárpátok Beszállítói Klaszter nevében Bûdy László, klaszter manager tartott elôadást, A Klaszterek hidat építenek a kis, közepes vállalatok és az autóipari cégek közé címmel. A rendezvényen képviseltették magukat a régió nemzetközi integrátor csoportjai, a kiemelkedô autóipari konszernjei és beszállítói. A konferencián elhangzott, hogy a középeurópai régióban közel 2 millió darab személygépkocsit fognak gyártani 2007-tôl, amely jelentôs beszállítási lehetôséget fog jelenteni a régió vállalatai számára. Egyelôre jórészt az autóipari vállalatok hagyományos nyugat-európai beszállítói hoznak létre termelô kapacitásokat és továbbra is ôk az elsôrendû beszállítók. A beszállítási követelmények szigorúsága miatt a kisebb helyi vállalatok önálló bekapcsolódása a beszállítási láncba szinte elképzelhetetlen. Ezért kell olyan szervezeteket létrehozni, amelyek egyesítik a kisvállalatok erejét, és együttesen tudja ôket bekapcsolni a fôbb ipari termelési folyamatokba. Erre a feladatra kíván felkészülni a Kárpátok Beszállító Klaszter, hogy a Kárpátok Eurorégió kis és közepes termelôvállalatait be tudja kapcsolni a nagy autógyárak termelésébe. - bl - A Szülôföld Program keretében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Együtt az Európai Unióban címmel magyar-szlovák vállalkozói konferenciát rendezett november 9-én Pozsonyban, november 10-én pedig Nyitrán. Magyar-szlovák konferencia és találkozó Együtt az Unióban A pozsonyi konferencián Pongorné dr. Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára tartott elôadást az európai uniós lehetôségekrôl, kihívásokról. A rendezvényekhez kapcsolódóan november 9-én Pöstyénben a GKM, az ITDH, a Corvinus Rt., a kamarák, a Magyar Köztársaság pozsonyi Nagykövetsége, a szlovák gazdasági tárca, valamint a szlovákiai Magyar Kereskedelmi Iroda képviselôi üzletember találkozón vettek részt. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével szervezett pozsonyi és nyitrai konferencián a vállalkozók információt kaphattak többek között az új versenypiaci helyzetben való érvényesülés lehetôségeirôl és kihívásairól, a kis- és középvállalkozások fejlesztését segítô programokról. Megismerkedhettek a Szlovák Köztársaság Operatív Programjaival, a pozsonyi és a nyitrai régiók fejlesztési és beruházási lehetôségeivel, a Corvinus Rt. befektetési tapasztalataival, a magyar-szlovák üzleti kapcsolatok aktuális kérdéseivel. A konferenciákat követôen, kifejezetten a helyi vállalkozók igényeinek megfelelôen a két helyszínen több szakmai szekcióban pl. szállítmányozási logisztika az EU-ban, idegenforgalom, kereskedelem, fogyasztóvédelem, élelmiszeripar, fafeldolgozás, könnyû gépgyártás, szabványok- az uniós csatlakozás kapcsán a vállalkozók körében felmerülô gyakorlati kérdésekre adtak választ a szakértôk. A program helybe viszi az információkat a vállalkozókhoz és szinte személyre szabottan készíti fel ôket az uniós helytállásra, figyelembe véve a térség sajátosságait, ágazat és szakma-specifikus igényeit. A vállalkozók a konzultációval egybekötött elôadásokon szakavatott és nagy tapasztalattal rendelkezô elôadók segítségével megismerhetik mindazokat a szakmai minimum követelményeket, amelyeknek a csatlakozás kapcsán feltétlenül eleget kell tenniük. Megtudhatják, milyen konkrét lépések megtételére van szükség, s ehhez milyen konkrét támogatást vehetnek igénybe. A határon túli vállalkozók EU felkészítésébôl természetesen nem maradhatnak el a gazdasági tárca tájékoztató kiadványai sem (a Gyakorlati Tudnivalók az Európai Unióról címû Kézikönyv, amely a kis- és középvállalkozóknak nyújt támpontot az uniós gyakorlati tudnivalókban való eligazodáshoz, valamint a GKM legújabb kiadványai: a Marketing az EUban és a Pályázati tanácsadó az ötlettôl a pályázatig címû kiadványok), amelyeket a résztvevôk a konferencián kézhez kapnak. A kiadványok elektronikus formában megtalálhatók a GKM honlapján, is, amely folyamatosan frissített információival áll a vállalkozók rendelkezésére.

16 16 Az EU házhoz jön Falusi turizmus Milyen rendezvények segítik elô a falusi turizmus fellendülését? Minden országnak és minden régiónak, kistérségnek megvannak a hagyományai és népszokásai. Nem az a cél, hogy uniformizáljuk a falusi turizmust, hanem lényeges, hogy egy-egy kistérség esetleg csak település népszokásait, népmûvészetét, gasztronómiáját felelevenítô rendezvény szervezésével tudjuk a kistérségre, településre irányítani a figyelmet. Számtalan példát lehet említeni, hogy korábban már feledésbe merült népszokás elôvételével mára jelentôs turisztikai látványosságokat, és vendégcsalogató eseményeket hívtak életre a települések. Nem szabad úgy tekinteni, hogy ezek a rendezvények csupán önmutogató, a turisták kedvéért újraélesztett attrakciók. Fontos szerepet játszanak a kistérség, régió, esetleg csak egy település lakóinak identitás tudatának megôrzése, a közösségi tudat kialakulása és fenntartása szempontjából is. A nemzetségi hagyományok ápolása ugyanezt a célt szolgálja, de jelentôs turisztikai látványosság is lehet. El kell különíteni a falunapok rendezését és a turisztikai vonzerôt jelentô rendezvények szervezését. A turisztikai vonzerô akkor fejleszthetô igazán, ha több település összefog és az egy-kétnapos rendezvények helyébe 6 7 napos rendezvény sorozatot tudunk szervezni. Az elôbbiek legfeljebb kirándulást ösztönöznek, de nem növelik a szálláséjszakák számát. A HÍD idei lapszámaiban sorozatot indítottunk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium segítségével. Olyan kérdéseket és válaszokat teszünk közé adott tematika alapján, melyeket a vállalkozók tettek fel és szakértôk válaszoltak meg Az EU házhoz jön rendezvénysorozat keretében. Számos témáról szóltunk már fémfeldolgozás, szabványok, építôipar, adózás, állattenyésztés, növénytermesztés, közlekedés, turizmus és falusi turizmus, mostani lapunkban a falusi turizmus mellett az ingatlanpiac, a textil és ruházati ipar fôbb kérdéseirôl ejtünk szót. Milyen kapcsolat alakult ki a falusi és lovas turizmus között? A falusi turizmus felvállalja minden, vidéken tevékenykedô turizmus érdekében tenni akaró szolgáltató érdekét, így a lovas turizmusban érdekeltekét is. A lovas turizmus valamennyi ága jól illeszkedik a falusi szálláshely jobb kihasználtságának növeléséhez. A lovas turizmus minôségbiztosításáról a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség gondoskodik. Várható e további adókedvezmény a falusi turizmusban? A falusi turizmus adómentessége folyamatosan nô, 2004-re az adómentes határ Ft. Figyelemmel arra, hogy ez a turisztikai ágazat forráshiányos, és szolgáltatói tôkeszegények, akik nem tudnak nagyobb összeget visszaforgatni tevékenységük fejlesztésére így célszerû fenntartani az adómentes bevételeiket és az inflációs mértékkel évrôl évre növelni. Hogyan lehet a falusi turizmus kínálatát csomagban eladni? Egyszerûen fogalmazva: összefogással. Ha egy településen, egy kis régióban turisztikai szolgáltatók mûködnek, célszerû, ha szolgáltatásaikból csomagot készítenek és a legteljesebb, legkomplexebb szolgáltatási csomagokat összeállítva jelennek meg a piacon. Az összefogás készsége, szemlélete hiányzik a hazai szolgáltatók között. Ezen a területen kell tehát a legnagyobb munkát ösztönözni és kifejteni, hogy a falusi turizmus igazán a vidéki turizmus komplex szolgáltatója legyen, amely komplexitásban, minden szolgáltató megtalálja az anyagi érdekeltséget is. Számos kezdeményezés figyelhetô meg az országban, de csak csirájában van meg az összefogás. Talán ez az Európai Unió egyik elvárása, de igazán összefogás nélkül már ma sem tudunk eredményesen mûködni. Lehet-e a szállásadáson kívül étkezést is biztosítani a vendégeknek? A jelenlegi jogszabályok megengedik. Az EU- s jogszabályok sem tiltják, tehát a magas színvonalú gasztronómiánkat a továbbiakban is tudjuk kamatoztatni. Természetesen a higiénés szabályoknak minden esetben meg kell felelni. Ingatlanpiac Várhatóan mennyiben változnak a magyar állampolgárok EU-s ingatlanvásárlási lehetôségei? Ebben a szegmensben nem lesz sok változás. Mint azt tudjuk, az EU-s ingatlanvásárlásunkat még egy 1996-ban kelt törvény liberalizálta. Azóta nem ütközik akadályba, ha valamelyik polgártársunk külföldi ingatlant szeretne vásárolni. Meg kell jegyezni azonban, hogy alapvetôen más kérdés a befogadó ország hozzáállása. Jelenleg is tudunk néhány némileg korlátozó elôírásról, elvárásról, amelyek helyi szinten valamelyest megnehezítik a vásárlói szándékot. (Nem egy honfitársunk szembesült ezekkel, például mikor egyes osztrák síparadicsomban kívánt lakást venni.) Ezen túl a belsô nemzeti szabályozások továbbra is érvényben maradnak: jó példa erre, hogy Spanyolországban a jövôben sem lehet hatezer négyzetméternél nagyobb lakóingatlan külföldié. Több országban létezik hadi létesítmény mellé építkezési tilalom. Ezen szabályokról a felkészültebb, és földrajzilag specializálódott hazai és külföldi közvetítô cégek pontos információt tudnak szolgáltatni. Ami pozitív változás, hogy várhatóan megszûnik a külföldi ingatlanvásárlók kinti hosszadalmas rendôrségi ellenôrzése és elég lesz kivinni az ingatlan megvásárlásához szükséges elôleget, és meg is köttethet az üzlet. Egyébként a kinti hitelekhez szükséges jövedelemigazolás, az ügyvédek kötelezô igénybevétele sem EU-tagságtól függ. További pozitívum lehet, hogy EU tagként több figyelem, segítôkészség illet majd meg. (Így például jelentôsen lerövidülhet a jelenleg még több hónapos törökországi engedélyezési procedúra.) A hazai ingatlanpiacon mennyire számíthatunk az árak emelkedésére? Különösebben nem kell az ingatlanárak ugrásszerû emelkedésétôl tartani, sem a külföldi vásárlók és befektetôk rohamától. Tény, hogy az EU-államokból eddig is jöhettek, így aki akart, az elmúlt évek alatt már megvehette magyarországi lakását/üdülôjét. A prognózisok szerint a magyar árak kb. csak öt év múlva kezdik majd közelíteni a nyugati ingatlanokét, ami viszont elsôsorban a hazai fizetôképes kereslet növekedésének lesz köszönhetô. Ez érthetô is, miután eddig is, és ez után is ez jelenti majd a hazai piac túlnyomó hányadát. Milyen gyorsan fog itthon is gyakorlattá válni az EU-ban elterjedt elektronikus ingatlankereskedelem? A tanulmányok szerint az Internetet használók száma hazánkban évente átlagosan csak 3 százalékkal nô, így a régió többi országához képest jelentôs a lemaradásunk. A korábbi évekkel ellentétben az Internet használóinak többsége idén már nemcsak a munkahelyen vagy az iskolában éri el a világhálót. Az internetezés helyszíneként otthonukat is megjelölôk aránya az összes internetezôn belül ma már eléri a 41 %-ot, ami a teljes 14 éves és idôsebb lakosságon belül 10,3 százalék. Az ingatlanforgalmazás szempontjából ez utóbbi számít mérföldkônek, annak ellenére, hogy ugyan nem nyitja meg az utat a nagytömegû lakásvásárlás és eladás felé, ám kétségkívül lehetôvé teszi az ajánlat és

17 17 kereslet nagyobb arányú egymásra találását. Mindez akár már 4 6 éven belül egy országosan egységes, virtuális lakáspiac kialakulását lehetôségét vetítheti elô. Van-e az EU-ban az ingatlan e-kereskedelemre vonatkozó elôírás? Igen van. Sokan nem tudják, hogy ez a speciális, uniós e-kereskedelmi irányelv nem csak, hogy létezik, hanem már 12 tagországban alkalmazzák is. Célja, hogy az on-line szolgáltatások használata során mind az ingatlanos cégeknek, mind a vásárlóik részére egyformán garantálja a törvény általi védelmet. Mûködési elve egységes szabályok alkalmazásán alapszik, pl.: elektronikus szerzôdéskötés módja, kommunikáció mikéntje, az egyes lépések megfelelô dokumentálása. Mindezek átvétele annál is fontosabb, mivel az elôrejelzések szerint 7 éven belül a magyar lakásvásárlók mintegy 30%-a kerül kapcsolatba az on-line eladással. Kevesebb, vagy több új lakás épül a csatlakozás után? Nézzük a számokat: területi megoszlás szerint az új lakások túlnyomó többsége a vidéki városokban épült fel, szám szerint Budapesten 2002-ben új lakásba költözhettek be a lakók (2001-ben: 3 957). A falvak összességében új otthonnal gyarapodtak (2001- ben: 8 836); ugyanakkor a megszüntetett, elbontott, elemi csapás következtében elpusztult lakásból volt a községek területén. Ha az elmúlt 5 10 év számait nézzük, egyre nagyobb arányú fejlôdés olvasható le. Az óvatos elôrejelzések alapján azonban köszönhetôen a bevezetett telek-áfa és hitelkamat emelésnek, általános recessziónak a fejlôdés üteme megtörik majd, és az eddigi fejlôdés üteme csökkeni fog. A beruházó cégek által finanszírozott építkezések mélypontja ra várható, akkorra ugyanis a már megkezdett beruházásaik kifutnak, és csak a nagyon magas arányú elôértékesítésû építkezéseket kezdik meg. Miként alakul majd az új lakások alapterülete? Sajnos a csatlakozás kapcsán csak hosszútávon, azaz kb év múlva jósolható a lakás alapterületek növekedése. Nézzük az ezt igazoló számokat: a 2002-ben felépült lakások átlagos szobaszáma 3,3. Az új otthonok többsége, 69,2 százaléka három, illetve ennél több szobával rendelkezik; ez kb. másfél százalékkal kevesebb, mint az azt megelôzô esztendôben. Ugyanakkor a 2000-es 5,3 százalékról több mint egy százalékkal, 6,5 százalékra nôtt az egyszobás lakások száma. Ezek az adatok azt igazolják, hogy azok, akik az utóbbi 4 5 évben a támogatási rendszerrel fogtak otthonteremtéshez, csak visszafogottabb igénnyel léptek fel. Nagyobb lakást, több szobát a támogatások növekedése ellenére sem engedhettek meg maguknak. Ezt igazolja, hogy az utóbbi években az új lakások alapterülete folyamatosan csökken: az átlag 1999-ben 98,4, 2000-ben 97, 4, míg 2001-ben 96,3, 2002-ben 93,6 négyzetméter volt. Némileg árnyalja a képet, hogy mindez területenként változik. Míg Budapesten 90,9, Pest megyében már 112,6 négyzetméter volt egy átlagos új lakás mérete; 2001-ben itt épültek a legtágasabb otthonok. Eszerint bár sok jel mutat Budapest fejlôdésére, pl.: lakásépítések számának növekedése, a módosabb vásárlók és beruházók mégis a fôvárost körülvevô községekben, az agglomerációban építkeznek. Lesz-e változás az irodapiacon? A forgalmazók és fejlesztôk egybehangzó véleménye, hogy e területen sem várható átütô erejû változás. Mivel a külföldre törekvô EU-s cégek jó része már évek óta hazánkban van, ezért a megszokott éves növekedési ütemtôl eltérôen alig 2 3% plusz bérlô/vásárló megjelenése várható. Mindez elôre vetíti a már most is tapasztalható erôs konkurenciaharc erôsödését. Lesz-e változás az üzlethelyiségek piacán? Ennek a területnek a kihasználtsága az irodapiaccal összevetve jóval kedvezôbb. Oka, hogy az itt üresen álló (ki nem használt) terület átlagosan alig haladja meg a 12%-ot. A csatlakozás után elsôsorban jó elhelyezkedésû (csomópontoknál vagy azok közelében található) boltok és bevásárlóközpontok üzletei iránt fokozódott az érdeklôdés. Textil-, ruházati ipar A textíliák nyersanyag-összetételérôl való tájékoztatás tárgyában kiadott 5/1998 (I.16.) IKIM rendelet teljesítése mennyire kötelezô az Európai Unióba való belépésünk után? (A beszállítók sok esetben megszegik az alapanyagok adott esetben textilkelme nyersanyagok összetételének közlési kötelezettségét, emiatt a ruhagyártó cégek képtelenek teljesíteni az EU-konform fogyasztóvédelmi törvénybôl eredô tájékoztatási kötelezettségüket). A vállalkozónak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a beszállító írásos formában is közölje a kelme nyersanyag összetételét. Nem szeghetô meg a vevô korrekt tájékoztatásának a felelôssége, ezért a beszállító ellenállása vagy általa a követelmény nem teljesítése esetén más beszállítót tanácsos keresni. Megváltozik-e az EU-ban az alacsony árfekvésû kínai áruk, különösen a kis- és középvállalkozásokat sújtó, beáramlása? Az utóbbi idôben a vámkezelés és a besorolási (az ún. géprongy kategória megszûnése) gyakorlat változása enyhíti a problémát. További eszközt jelent, hogy az EU-ban az egyenlô esélyekkel folyó verseny biztosítása érdekében szintén érvényben van a dömping eljárás. A megoldás e téren is elsôsorban piaci eszközökkel érhetô el, a verseny egyoldalú piacvédelmi célú tiltó intézkedésekkel nem korlátozható. A könnyûiparnak milyen pályázati lehetôségei vannak az EU-ban? A többi iparágakhoz hasonlóan a textil- és textilruházati- valamint a bôr feldolgozó ipari vállalkozásokra is az egyenlô esélyek érvényesek az Európai Unióban. Ezeknek az esélyeknek a Nemzeti Fejlesztési Terv egyes fejezeteiben, operatív programjaiban foglalt céloknak, illetve EU pályázati elveknek is való megfelelés szab határt. Meghatározó a partnerség és a társfinanszírozás, amelyek adott esetekben a saját forrás különbözô formáit jelentik. A könnyûipari vállalkozásoknak nagy szerepük lehet a Humán Erôforrás Operatív Programban a nôk a munkaerôpiacra való visszatérésének segítésében, a hátrányos helyzetû emberek foglalkoztatásának javításában. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban lehet pályázni majd a kis- és középvállalkozások technikai-technológiai hátterének korszerûsítésére, a vállalkozói kultúra és a mûszaki ismeretek fejlesztésére. Ehhez elsôsorban jó projekt ötletekre van szükség, ebben több vállalkozásnak, civil szervezetnek és a helyi önkormányzatnak is együtt kell mûködni. Élni kell a PEA pályázati lehetôségekkel, ezért már a jelenlegi fázisban célszerû kialakítani az elképzeléseket a projektekhez. E célból ajánljuk a Nemzeti Fejlesztési Terv tanulmányozását, hogy a megfelelô fejezethez való csatlakozás lehetôségeit mérlegelni lehessen. Van-e az EU-ban lehetôség a tervezôi szellemi termék /design/ védelmére? Van, és a lehetôség kihasználására már jelenleg is van mód Magyarországon. Minden vállalkozásnak célszerû átvizsgálni szellemi termékeinek jelenlegi védettségét és ajánlatos még a belépés elôtt a Magyar Szabadalmi Hivatalnál megtenni a szükséges intézkedéseket.

18 18 A csatlakozást követôen milyen hatásokkal kell számolni a bérmunka végzés területén? Felerôsödik-e a több éve tartó leépülési folyamat? A bérmunka megrendelések utóbbi másfél évben tapasztalható csökkenése nem az EU csatlakozással, hanem az általános piaci helyzettel függ össze, emellett versenyképességi kérdés is: a megrendelôk alacsonyabb bérû országokba helyezik ki a termelést. Iparunk csak akkor lesz versenyképes, ha értékesebb, kifogástalan minôségû szolgáltatásokat fog tudni nyújtani a megrendelôknek, ez szintén független a csatlakozástól. A csatlakozás részben a bôvülô belsô piac révén, részben pedig a pályázatok útján elnyerhetô támogatások révén megvalósítható fejlesztéssel javíthatja a piaci helyzetünket. Mik a kistérségek munkahelyteremtô lehetôségei? A munkahelyteremtés lehetôségeit elsôsorban a piac határozza meg. A versenyképes termék, szolgáltatás kínálat javítja ennek esélyeit. A könnyûipari, ezen belül a ruhaipari szakma különösen alkalmas a viszonylag kis befektetéssel a munkahelyek teremtésére nem csak nagyilletve közepes méretû termelô egységekben, de a fôs kisvállalkozásokban is részmunkaidôben a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatására. A piaci lehetôség mellett fontos feltétel a szakképzett munkaerô, és itt óriási szerepe van az úgynevezett életen át tartó tanulásnak. Ennek feltételei a Nemzeti Fejlesztési Terv Humán Erôforrás Fejlesztés Operatív Programja keretében elnyerhetô támogatással biztosíthatók Változik-e munkavállalói érdekképviselet az EU csatlakozással? A munkavállalói érdekképviselet jogi feltételei országunkban megfelelnek a csatlakozás követelményeinek óta a munkavállalói érdekképviseletet biztosító szakszervezetek tagszáma lényegesen csökkent, ez vonatkozik a textil és ruhaipari szakmákra is. Az EU országaiban lényegesen erôsebb a munkavállalói érdekképviselet, ezt újra kell tanulni érvényesíteni a munkaadókkal szemben. A munkaadók, a munkavállalók és állam között folyó háromoldalú társadalmi párbeszédben, az Országos Érdekegyeztetô Tanácsban, majd ágazati szinten kell érvényesíteni az érdekeket. Ennek egyik útja az ágazati kollektív szerzôdés alapján köthetô üzemi kollektív szerzôdés, amely kiszámítható munkafeltételeket teremt a munkavállaló és a munkaadó részére egyaránt. Több ruhaipari üzemben élnek ezzel a lehetôséggel. könyvvizsgálat értékhatárának szabályozása az irányelvi határokon belül továbbra is a nemzeti hatáskör és abban jelenleg bár kizárni sem lehet változások nem várhatóak. Változnak-e a számviteli szabályok? Az EU-ban a számvitel továbbfejlesztésének iránya az EU irányelveknek nem ellentmondó Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS, illetve korábbi elnevezéssel IAS) irányába mutat. Egyelôre (2005-tôl) a tôzsdei cégek konszolidált beszámolóját kell Európában ezen elvek szerint készíteni, de a tagállamoknak jogában áll a nemzetközi elvek használatát kiterjeszteni. A hazai számvitel megfelel az európai irányelveknek. A számviteli törvény évi módosítása eredményeként 2005-tôl bármely cégcsoport készítheti konszolidált beszámolóját az IFRS-ek szerint. A módosítás a társaságok egyedi beszámolóját lényeges mértékben egyelôre nem érinti. Középtávon az IFRS-re tekintettel kialakítandó hazai számviteli standardok szabályozásba történô beépítése várható. Alá kell-e írni a számlákat az uniós csatlakozás után? Tekintettel arra, hogy az uniós elôírások nem követelik meg a számlák aláírását, módosultak a hazai elôírások is. Az elôírásokhoz csatlakozva a bizonylatok (beleértve a számlákat) hitelességének nem kötelezô feltétele az aláírás, de mint a hitelesség bizonyításának egyik eszköze továbbra is fennmarad. Milyen új közzétételi kötelezettségekkel kell számolniuk a magyar vállalkozóknak az EU-csatlakozást követôen? Nem a hagyományos értelemben vett, tehát a társasági jog szerinti beszámoló közzétételi kötelezettséget jelent mivel az érdemben nem változik az Uniós partnerekkel megállapodásokat kötô társaságok felé megjelenô elvárás, amely szerint a levélpapírjaikon és megrendelô lapjaikon kötelesek feltüntetni, hogy melyik cégbíróságon tartják nyílván a társaságot, a nyilvántartásban hány bejegyzés szerepel, hol van a székhelye, valamint ha felszámolás alatt áll, akkor ezt a tényt. Ha a papírokon szerepel a társaság tôkéje, akkor külön fel kell tüntetni a jegyzett és a befizetett tôkét. Ezen kívül a vállalkozásoknak Uniós társaságokkal lebonyolítandó tranzakciók esetében rendelkezniük kell az egész unióra kiterjedô ÁFA-azonosító számmal. Szolgáltatás Mit kér számon a fogyasztóvédelmi hatóság? Az EU-ban egyes termékekre vonatkozóan biztonsági-, élet-, egészség-, munka-, és környezetvédelmi elôírások, összefoglalóan védelmi követelmények vannak érvényben. Az új megközelítésû direktívák hatálya alá tartozik a forgalomban lévô termékek 70 75%-a. A többi termékre nincsenek jogszabályi követelmények, de vannak elôírások például a termékek csomagolására, megsemmisítésére. Biotermelés Milyen lehetôségek vannak az EU-ban a biotermelésre, értékesítésre? Az EU-ban jelenleg mintegy 4,4 millió ha-on folytatnak biotermelést. A biotermékek piaci forgalma évrôl évre (egyes országokban 30 40) % kal nô. Jelenleg keresleti piac van.az EU tervek ig az ellenôrzött területek növekedésével számolnak és szeretnék Könyvvizsgálat Lehet-e változásra számítani a könyvvizsgálat értékhatárának megállapításában? A beszámolók egyszerûsítésére és ehhez kapcsolódóan a könyvvizsgálati kötelezettség elôírása alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat az EU 4. számú irányelve fektette le. Az irányelv csak határértékeket ad, amelyeket a tagállamok nem léphetnek túl, de ez nem jelenti azt, hogy a csatlakozással azokat automatikusan át kellene venni. Az egyszerûsített beszámolási kötelezettség, valamint a

19 19 elérni a mezôgazdaságilag mûvelt területek 10 %-át (Németországban 20%-át). Jelenleg 5% körül van. Hazánkban 2003-ban az ellenôrzött terület ha, melyhez kb ha gyepterület kapcsolható, amely az NAKP-ÉTT (Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program Érzékeny Természeti Területek) célprogramjában szerepel. Sajnos a hazai biotermékek 90%-a alapanyagként exportra kerül. Kicsi és bizonytalan a hazai piac. Ökológiai adottságaink kiválóak, a belsô piac fejlesztésével és a feldolgozottsági fok növekedésével jó piaci lehetôségeink vannak. Milyen lehetôségek vannak a hazai ökológiai szôlôtermesztésben? Ökológiai adottságaink minden borvidéken alkalmasak a biotermesztésre. Az alföldi termôtájon a területek több mint 20%-a (mintegy ha) olyan ellenálló (rezisztens) fajtákkal van betelepítve (Bianca, Zala gyöngye, Kunleány, Medina stb.), melyek minimális növény-védelemmel biztonságosan termelhetôk, speciális technológiával a termelési költségek csökkenthetôk. A termésbôl szôlôlé, must-sûrítmény, asztali és tájbor készíthetô. A hagyományos (európai) szôlôfajtákkal jó fekvésben, védett domboldalakon, dombtetôkön szintén megvalósítható az ökológiai gazdálkodás és a minôségi (különleges minôségû) bor termelése. Jelenleg mintegy ha-on folyik ellenôrzött ökológiai szôlôtermesztés. Szinte minden borvidéken vannak már ilyen gazdaságok.legrégebbi bioborász Tóth László Balatonbogláron, de igen szép eredményeket ér el Kovács Zoltán (Biovitis Bt. Tapolca), Móricz Attila (Felsônyék), Uria Grassi (RAI-VINI Kft. Eger-Ostoros), Dr. Szolnoki István (Atkár-Mátra-alja ), Szabó László és társai (Zánka), Filus János (Kaskantyú), Gonda János (érsekhalma), Pupos Zoltán (Le-sencetomaj), Dr. Köhler Mihály (Tarcal), Szászi Endre (Tapolca) stb. Ebben az évben már ötödször rendezzük meg a bioborversenyt melyet a Magyar Borok Házában a Magyar Bor Akadémia védnökségével szervezünk.az ökológiai szôlôtermesztésben külön adottságunk, hogy a kecskeméti Szôlészeti és Borászati Kutató Intézetben nemesített rezisztens csemegeszôlôk (mintegy fajta és fajtajelölt) nagy színválasztékkal egy teljes érési sort adnak, melyek kiválóak és a piacon nincs hasonló termék az EU-ban.A Budapesti volt Kertészeti Egyetemen elôállított rezisztens fajták szintén kiválóak az ökológiai gazdálkodásra. Milyen támogatás és milyen formában igényelhetô az ökológiai gazdálkodás esetén? Az elmúlt 3 évben a NAKP program keretében lehetett vissza nem térítendô támogatást igényelni, melynek összege a termesztett kultúrától és a termesztés jellegétôl (átállás alatti/átállt) függôen változott. A támogatás mértéke 2003-ban: Átállási idôben szántóföldi növények Ft/ha zöldségfélék Ft/ha gyümölcs Ft/ha szôlô Ft/ha rét-legelô Ft/ha Átállt területen szántóföldi növények Ft/ha zöldségfélék Ft/ha gyümölcs Ft/ha szôlô Ft/ha rét-legelô Ft/ha vetômagterm. (kalászos) Ft/ha vetômagterm. (napraforgó) Ft/ha vetômagterm. (egyéb) Ft/ha 2004-tôl az EU-szabályok szerinti pályázatoknál a társfinanszírozás alapján az eddigi támogatási összegek 3 4-szerese várható. Szôlôoltvány-termelés lehetôségei és szabályozása az EUbanA szaporítóanyag-törvény szabályozza az EU-ban. A hazai szaporítóanyag-törvény kis módosításokkal megfelel az EU szabályozásnak. Eltérés a szôlô szaporítóanyag gyökértörzs hosszúságában van (nálunk cm, az EU-ban 28 cm) és a vesszô átmérôben (nálunk 6 11 mm ± 1 mm, az EU-ban 3 mm-tôl már alkalmas), valamint abban, hogy házi iskola létesítése az EU-ban nem engedélyezett. A szôlô-szaporítóanyag termelés lehetôsége csak az árutermelô iskola, melynek szakmai és tárgyi feltételei vannak és szigorúan ellenôrzött tevékenység.a hazai termelés nagyságát befolyásolhatja, hogy a jövôben szôlô telepítésre állami támogatás nem lesz. Csak a szerkezet-átalakítási támogatás keretében lehet EU-s pénzt igényelni. A Nemzeti Bor Stratégiában kell megfogalmazni a szerkezet-átalakítási támogatás feltételrendszerét, de ez még nem készült el.az EU északi államai (pl. Németország) délen termeltetik a szôlô-szaporítóanyagot. Várhatóan Magyarországon is lehet ilyen bértermeléssel foglalkozni, illetve a hazai szaporítóanyag megfelelô ellenôrzés után igazolásokkal az EU tagországokban értékesíthetô. Szôlôfajták piaci lehetôségei, mely fajták termesztése javasolt? Magyarországon sok olyan fajtát termelünk, amelyek az EU bortermelô országaiban nincsenek. Ezek a Hungarikumok, amelyek különleges karakterük és borminôségük miatt keresettek lehetnek az EU-ban is (Juhfark, Olasz rizling, Furmint, Hárslevelû, Zenit, Cserszegi fûszeres, de a Kövidinka, Kadarka, Ezerjó, Arany sárfehér is).az EU telített borpiacán csak a kiváló minôség és a garantált bor adható el jó áron. Ezért a borvidékeknek a saját karakterét és eredetvédelmi rendszerét kell kidolgozni, melyhez a régi értékes fajták termesztésbe vonása ajánlott.az Alföldön az olcsó, de garantált minôségû bor és a régi fajtákkal és az új rezisztens fajtákkal állítható elô. A rezisztens fajták az ökológiai gazdálkodásban is jól hasznosíthatók. A rezisztens csemegeszôlôk termesztésével is egy olyan piaci szegmenst lehet hasznosítani, ahol nincs konkurencia az EU-ban. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

20 20 Társ a kockázatokban Ha egy cég bôvíteni, fejleszteni akar, akkor általában kereskedelmi bankhoz fordul, ha konkrét export-ügyletekrôl van szó, akkor érdemes bekapcsolódni abba az export-promóciós rendszerbe, melyet az állami hátterû MFB-csoport tagjai nyújtanak számára. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB), az Eximbank, a Mehib (Magyar Exporthitel Biztosító) vagy a Corvinus Rt. lehet ekkor társ az ügyletekben, azaz a finanszírozásban és a kockázatviselésben. Állami háttér A Mehib fô tevékenységét, az állami hátterû expothitel biztosítást illetôen a rendszer alapeleme nagyjából egyforma minden OECD országban tájékoztatta lapunkat Dercze Zoltán, a Mehib üzleti és marketing vezérigazgató-helyettese, tekintettel arra, hogy a rendszerben mindenütt valamilyen állami háttér van. Alapelv, hogy ne az egyes országok költségvetésének (gazdaságának) ereje legyen a meghatározó, hanem azonos alapelvek és minimum-díjak szerint mûködjenek a szabályzók úgy a német, mint mondjuk a magyar vagy a francia cégek számára történô exporthitel biztosításokban minden két éven túli exportfinanszírozás esetében. A Mehib egyik fô üzleti célcsoportja tehát azon gyártó cégek, amelyeknek a két éven túli finanszírozású exportügyletét célszerû biztosítani, mert a lejárat és az országkockázat miatt üzleti alapon nem lehet kezelni, illetve túl költséges lenne. A Mehib végez hitelbiztosítási tevékenységet üzlet alapon is, nem állami háttérrel. Mit kell tudni a kétféle üzletágukról? A piacképes üzletág azon fejlett országokba irányuló, rövid lejáratú (azaz két éven belüli) exporthoz kapcsolódó finanszírozást/biztosítást jelenti, mely a fejlett világba, az EU- vagy az OECD-országokba irányul. Ez csak piaci alapon mûvelhetô. A piaci üzletág teljesen elkülönül a Mehiben belül a nem-piacképestôl, nincs mögötte állami háttér. Az exporton túl e területen belül a belföldi követelések biztosításával is foglalkozunk. A nem-piacképes üzletág a Mehib fô tevékenysége és feladata, itt ál- Az üzleti élet kockázatokkal jár, különösen azon exportôrök számára, akik hosszú lejáratú fizetési feltételekkel exportálnak, és/vagy olyan országokba, ahol az átlagosnál több lehet a kockázati tényezô. A Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) az ô számukra jelenthet társat a kockázatviselésben. lami háttérrel, fokozott kockázatot jelentô országokba és hosszabb lejárat export biztosításáról van szó. Ahol a kereskedelmi banki szektor nem tudja, vagy csak nagyon drágán felvállalni a finanszírozást, a Mehib nélkül gyakorlatilag nem lehet kivitelezni az exportügyletet. Ha viszont a Mehib jelen van, akkor a bank a Mehib kockázatára finanszíroz, hiszen fedezetként a Mehib biztosítása áll. Ez jó a pénzintézetnek, a cégnek, a magyar államnak, azaz a magyar export-társadalomnak, mert ebben a rendszerben és formában gyakorlatilag mindenki érdeke érvényesül, mindenki megtalálja számítását. Ügyfelek Kik a Mehib ügyfelei? Alapvetôen azok a cégek, amelyeknek szüksége van hitelbiztosításra. Akár azért, mert rövid lejáratú, de napos halasztott fizetéssel szállít, és szállítói hitelt nyújt a vevônek, akár azért s ez elsôsorban a két éven túli fizetési konstrukciók esetében jellemzô, mert a vevô vesz fel banki hitelt, s ekkor vevôhitel biztosításra van szükség. Azaz magyar cég beszállít, a vevôt finanszírozó bank hitelezi a vevôt, mi pedig a hitel biztosítását végezzük. Ez az exportôrnek azért jó, mert megfelelô teljesítés esetén mindenképpen pénzéhez jut, ráadásul az export teljesítése után nem neki kell a továbbiakban tartani a kapcsolatot a vevôvel a hosszú lejáratú finanszírozás kapcsán. Mi is végzünk akvizíciós tevékenységet, keressük az ügyfeleket, különösen a piacképes üzletágban. A két éven túli ügyletek esetében azonban hiszen nem sok ilyen cég van maguktól is jönnek, tudnak rólunk, sôt, visszatérô ügyfelek ôk. Az is gyakran elôfordul, hogy a kereskedelmi bank hozza az ügyfelet. Biztonság Sokba kerül a biztosítás? Nézôpont kérdése. Extrém példát alapul véve, mondjuk egy 8-10 éves ukrajnai szállítás esetében tíz százalék felett van, ami nagy számnak tûnik. De azt sem szabad elfelejteni, hogy mint mindenütt, a biztonságot fizeti meg az ügyfél, tehát azért biztosítja az exportügyletet, hogy baj esetén fizessen a biztosító. Sokszor, ha nincs biztosítás, akkor nem jön létre az ügylet. Ráadásul a 2 éven túli ügyletek esetében az OECD Megállapodásnak megfelelô minimális díj kerül alkalmazásra az országkockázat vonatkozásában az állami hátterû exporthitelbiztosítók részérôl. Az elmúlt bô egy évtizedre visszatekintve nagyobb kárkifizetésre a sokfelé kiható 1998-as orosz pénzügyi válság idején került sor. De kockázatos piacon, ahol hosszú távon nehéz kiszámítani a folyamatokat, ahol az esetleges politikai kockázat is számításba jöhet (puccs, visszaállamosítás veszélye, stb.), ott elengedhetetlen a biztosítás. Magyar Exporthitel Biztosító Rt. H 1065 Budapest, Nagymezô u Telefon: (36-1) , Fax: (36-1) Internet:

Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok UKRAJNA

Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok UKRAJNA Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok UKRAJNA 25. május 1. Ukrajna gazdasági helyzete Az ukrán gazdaságot az elmúlt -4 évhez hasonlóan 24-ben is magas fejlődési ütem, alacsony költségvetési hiány, alacsony

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár

Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében. Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Határon átnyúló gazdasági együttműködés Szeged és Szabadka térségében Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem o 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA

KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA KÜLGAZDASÁG ÚJ MEGKÖZELÍTÉSBEN: A KELETI NYITÁS NYUGATI TARTÁS POLITIKÁJA Hidvéghi Balázs külgazdaságért felelős helyettes államtitkár 2012. szeptember 28. EGER KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK Magyarország

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A KKV- K E X P O R T T Á M O G A T Á S Á N A K H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E M A G U N K R Ó L - A L A P Í T Ó K S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S ÚJ INTEGRÁLT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA KÜLÜGY KÜLGAZDASÁG

Részletesebben

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda

Lengyelország üzleti környezet. 2012 május. Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Lengyelország üzleti környezet 2012 május Wisniewski Anna Varsói Külgazdasági Iroda Gazdaság állapota, kilátások Tartósan növekedő gazdaság (3,8% 2010, 4,3% 2011, 3,0% 2012) A növekedés fő hatóereje: belső

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

ITDH Euro Info Központ szolgáltatásai dr. Kerekes György EIC háttér Alapította: Európai Bizottság, Vállalkozási Ipari Főigazgatóság Cél: Európai Unió területén működő kkv-k hatékony piaci szereplésének

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Title. Enterprise Europe Network. Sub-title 2010.06.17. Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE. European Commission Enterprise and Industry

Title. Enterprise Europe Network. Sub-title 2010.06.17. Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE. European Commission Enterprise and Industry Title Enterprise Europe Network Sub-title 2010.06.17. Papp Andrea Aida PLACE PARTNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network Jogi háttér CIP (Competitiveness and

Részletesebben

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása Ésik Róbert elnök A HIPA születése Professzionális befektetésösztönzés Külföldi működőtőke növelése A már Magyarországon lévő vállalatok újrabefektetéseinek

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Szolgáltatóközpont vagy átjáróház A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Chikán Attila az MLBKT társelnöke, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat

Fejezet száma, megnevezése. Kitöltő személy neve, telefonszáma. 1. sz. táblázat . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek költsége és témája Tárca neve: Vidékfejlesztési Minisztérium 4. január. - 4. június. Ország Miniszter és ok (név szerint) Más

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Tisztelt Leendő Kiállítók!

Tisztelt Leendő Kiállítók! Tisztelt Tagtársaim! Kedves Fémipari Vállalkozók! Országos Fémipari Ipartestület V. sz. hírlevele 2014. november 15-én Lipóton tartottuk meg az OFI Gazdasági Fórumát. Ez alkalommal több olyan téma került

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Exportfórum, 2014. február 27.

Exportfórum, 2014. február 27. 1 Exportfórum, 2014. február 27. A sikeres export feltételei Csak felkészülten érdemes! Balogh Ilona ügyvezető igazgató helyettes Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) Budapest, 2014. február

Részletesebben

Szponzorációs ajánlat

Szponzorációs ajánlat REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal Román-magyar területi együttműködések a gazdaságfejlesztés szolgálatában Szponzorációs ajánlat Debreceni konferencia 2009. június 3. Megjelenési

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A magyar-szlovák határ menti együttműködés lehetőségei KKV-k részére fókuszban a faipari és erdészeti vállalkozások

A magyar-szlovák határ menti együttműködés lehetőségei KKV-k részére fókuszban a faipari és erdészeti vállalkozások A magyar-szlovák határ menti együttműködés lehetőségei KKV-k részére fókuszban a faipari és erdészeti vállalkozások Nyerges Andrea Az MKIK Magyar-Szlovák Tagozatának titkára Szolnok, 2011. november 9.

Részletesebben

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés

Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés Kiss Szilárd, Moszkva 2011/2012 éves attasé jelentés 1. Oroszország számokban 2. Oroszország mezőgazdasága 3. Oroszország és a WTO 4. Orosz magyar mezőgazdasági kapcsolatok 5. Hivatalos látogatások Magyarországról

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

ÚJ IRÁNYVONALAK A HAZAI KKV EXPORTÖSZTÖNZÉSBEN MAGYAR KKV-K SZÁMÁRA KÍNÁLKOZÓ KÜLPIACI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK ELŐTT IS NYITVA A KAPU Szilvásvárad 2015. március 10-11. MAGUNKRÓL ALAPÍTÓK: MAGYAR

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005.

ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. FŐ TÉMAKÖRÖK: Fővédnök: dr. Katona Tamás közigazgatási államtitkár Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Rt. vezérigazgatója Állampapírpiac

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31.

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Richter Csoport 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Összefoglaló 2013. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: +5,2% ( ), +7,1% (Ft) + jó ütemű növekedés Kínában, az EU15 piacokon és

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Széleskörű, dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatok 4. legnagyobb kereskedelmi partner 8,8 Mrd eurós fogalommal, mintegy 650 M EUR magyar

Széleskörű, dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatok 4. legnagyobb kereskedelmi partner 8,8 Mrd eurós fogalommal, mintegy 650 M EUR magyar . Széleskörű, dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatok 4. legnagyobb kereskedelmi partner 8,8 Mrd eurós fogalommal, mintegy 650 M EUR magyar aktívummal Gazdasági együttműködést segítő aktív diplomáciai

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok VIETNÁM I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1. Általános információk Forrás: http://worldatlas.com/webimage/flags /countrys/asia/vietnam.htm http://worldatlas.com/webimage/cou

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

Társaság a Lakásépítésért Egyesület tevékenysége a magyarországi lakásépítések élénkítése érdekében

Társaság a Lakásépítésért Egyesület tevékenysége a magyarországi lakásépítések élénkítése érdekében Társaság a Lakásépítésért Egyesület tevékenysége a magyarországi lakásépítések élénkítése érdekében Előadó: Dr. Kóczán Béla, partner ügyvéd Dr. Maráczi Zsolt és Társai Ügyvédi Iroda 1119 Budapest, Bártfai

Részletesebben

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5.

INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS. FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. INNOVÁCIÓS KLUB PÓDIUMBESZÉLGETÉS FATÉR MÁRTA Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda K+F projektvezető Székesfehérvár, 2012. április 5. Technológiai- és Tudástranszfer Szolgáltató Iroda Mi a

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Euró bevezetése: 2007. január 1. Terület - Összes 20 273 km² - Víz (%) 0,6 Népesség

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben