MIGRÁCIÓ, KISEBBSÉGI JOGOK, NEMZETKÖZI JOGSZABÁLYOK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MIGRÁCIÓ, KISEBBSÉGI JOGOK, NEMZETKÖZI JOGSZABÁLYOK"

Átírás

1 Dr. Szalma József 1 MIGRÁCIÓ, KISEBBSÉGI JOGOK, NEMZETKÖZI JOGSZABÁLYOK I. A migráció, mint lakosságföldrajzi, vagy demográfiai fogalom, nemzetközi közjogi, azaz emberi jogi, vagy kisebbségi jogi szempontból semleges, tehát a jog ezen ágai a lakosság spontán elvándorlást se nem tiltják se nem ösztönzik, azaz nem szankcionálják. A belső jogpolitikai szempont nyilván figyelembe veszi a nagyobb migrációs jelenségeket. Vannak ugyanis a jogpolitikának eszközei (pl. adókönnyítések, egyéb gazdaság fejlesztését ösztönző intézkedések, szociális háló, stb.) amelyekkel a migrációt ösztönözhetik, serkenthetik, vagy az adott térségre nézve előidézett kedvezőtlen következményeit csökkenthetik. A migráción e (jogon kívüli) tudományok meghatározása szerint nagyobb lélekszámú lakosság egyik területről, másik területre való tartós vagy ideiglenes elvándorlása értendő. Vagyis, más szóval, a migráció nem más, mint a lakosságnak a kibocsátó vidékről a másik, fogadó, vagy célzott vidékre való tömeges elvándorlása. Az okokat több tudomány is tanulmányozza, elsősorban a szociológia, a gazdaságtudomány, a demográfia, és mások. Minden egyes migrációs jelenség nyilván sajátos, és e tudományágak nem vonnak le minden esetre alkalmazható általános következtetéseket az indítékokról. Mégis ezen tudományok közösnek tekinthető megállapításai szerint az okok rendszerint gazdasági jellegűek: a lakosság migrációs irányvétele a gazdaságilag fejletlenebb vidékekről a fejlettebb területek felé tapasztalható. 2 Maga a gazdasági migráció lehet spontán és valamilyen cél elérése érdekében államilag befolyásolt. Az állami befolyásolás különösképpen a nagyobbrészt már letűnt (nálunk még bizonyos szegmentumaiban és módozataiban fennálló) tervutasításos rendszerekre volt jellemző, melyek a gazdaságfejlesztést központilag irányították. E központilag irányított gazdaság közvetetten kihatott a lakosságstruktúra nemzetiségi összetételének átalakulására, s ez Délvidéken, azaz Vajdaságban is tapasztalható volt. Az állami befolyásolás különös formája a színleg gazdasági, ám valójában politikai okokból megvalósított, államilag közvetlenül, vagy közvetetten szervezett, az országosan többségben élő lakosság valamely célzott csoportjának tömeges áttelepítése a nemzeti kisebbségek lakta településekbe. Ez a jelenség már nem a klasszikus értelemben vett migráció. Általában kolonizációnak nevezik. Ugyanakkor a kolonizáció, amennyiben szándéka a lakossági struktúra mindkét (kibocsátó és befogadó) érdekelt fél egyértelmű belelegyezése nélkül történik, - nemzetközi jogi, emberi jogi és kisebbségi jogi szemszögből nem tekinthető semleges kérdésnek. Legtöbbször, a kolonizálásnál, megnyilvánulási módját szemlélve, burkolt, vagy nyílt formában valamiféle gazdaságon kívüli kényszerhatás és politikai szándék is jelen van. Jellemző rá, hogy maga a telepített lakosság sem teljesen spontánul, önkéntesen költözik át, legfeljebb valamilyen ígért kedvezmény fejében. Ugyanakkor a célzott befogadó régió helyi lakossága sem konzultált, s általában a beköltöző lakosságnak ígért kedvezmények a helyi lakosság terhére történnek. A kolonizáció nemzetközi jogilag releváns változatát 1 Egyetemi tanár, Újvidék. 2 L. pl. Akadémiai Kislexikon (szerk.: Kulcsár Zsuzsa), Akadémiai Kiadó, II. kötet, Budapest, 1990, 197.old..

2 képezi az, amely a lakosság nemzetiségi struktúrájának, különösen a kisebbség kárára történő szándékos megváltoztatására irányul. Mint ismeretes, ezek a jelenségek nálunk, a Vajdaságra, Délvidékre, azaz Vajdaságra vonatkozólag nemcsak a királyi Jugoszláviában, hanem a második Jugoszláviában is tapasztalhatók voltak. A királyi Jugoszláviában ugyanis már nem sokkal megalakulása után, a húszas évek elején, az ún. önkéntesek tömeges áttelepítésére került sor. Vajdaságba, főleg a Bánságba, Boszniából és más területekről, mintegy hatvanezer szerb lakost költöztettek át. Az áttelepülést szabályozó törvény az áttelepítést szociális okokkal indokolja, azaz a jogosultak körét elvben földnélküliekkel határozza meg. A célzott áttelepítendő szerb lakosságot földtulajdon ígéretével és ingyenes, helyi (főleg nagybirtokos) lakosoktól (térítés nélkül) nacionalizált mezőgazdasági földterületek kiosztásával serkenti. A szépséghiba abban volt, hogy a földosztásból, az azonosan szociálisan indokolt helyzetekben, a helyi földnélküli mezőgazdasági bérmunkás lakosság, különösképpen a magyar ajkú, ki volt zárva. A földosztás tehát alapvetően nemzeti alapon történt, az áttelepítettek javára és a helyiek kárára. A szerb lakosságnak, Jugoszlávia más területeiről Vajdaságban való államilag szervezett második nagyobb hullámban való áttelepítésére sor került a második világháború után is, az. ún. agrárreformról és kolonizációról szóló törvény alapján (1946). Figyelemmel kell lenni arra is, hogy ebben a periódusban tömeges kitelepítésekre is sor kerül, főleg a bánsági német lakosságot érintően. Ebben a periódusban felszámolják a magán nagy- és középparaszti birtokokat. A két említett betelepítés (1920/22 és 1946) következményeként Vajdaság korábbi etnikai összetétele jelentősen megváltozott, a magyar lakosság több településben, ahol korábban helyi többségben élt, már akkoriban helyi kisebbségbe került. A hatvanas évek közepétől kifejezésre jutó iparosítás, különösen a jelentősebb városokban, vonzotta a lakosság spontán átköltözését más vidékekről. Ez a migrációs jelenség jelentős lélekszámú kisebbség által lakott városok lakossági struktúráját is befolyásolta, általában a kisebbség helyi összlakossági struktúrájának csökkenése irányában. Lehetséges, persze, hogy a fejlesztési indítékok eredeti szándéka nem a lakosságstruktúra megváltoztatására irányultak, ám tény az, hogy ennek ilyen következményei is voltak. Vajdaság harmadik tömeges (úgy tűnik, úgyszintén politikai szándékokkal is vezérelt) betelepítése, a kilencvenes évek elejétől, a délszláv térségben kirobbant háborús összetűzések kezdetétől, szinte napjainkig tart. Ezúttal ugyan, részben valóságos, nagyobb részben azonban inkább fiktív menekülti palást alatt. A hivatalos statisztikák kb. háromszáz ezer Vajdaságban elhelyezett, vagy beköltözött, volt Jugoszlávia más vidékeiről érkező szerb lakosról számolnak be. Pontos adatok azonban nincsenek, tekintve, hogy a beérkező lakosság egy részét a statisztika nem hozta nyilvánosságra. Sokan nem is jelentették be tartózkodásukat. Lehetséges, hogy adott (megújuló háborús) periódusban ennél jóval nagyobb számról is szó lehetett. Feltehető, hogy e lakosság egy számottevő része nem civil, arra a körülményre való tekintettel, hogy a hivatalos szervek is (a sajtóban) felszólítást intéztek az esetleges magánkézben levő fegyverek beszolgáltatására (igaz nem sok sikerrel). Az a tény, hogy a felszólítás nem járt eredménnyel, egymagában sajnos nem azt jelenti, hogy a háborús térségekből érkező, hivatalosan menekültként számon tartott lakosság körében nincsenek menekültjoggal nehezen egyeztethető, nemcsak ún. trófeás fegyverrel rendelkező egyének. Nem zárható azonban ki az sem, hogy a jogtalan fegyvertartás nemcsak a menekülteknél, hanem a helyi szerb lakosság bizonyos köreiben is elterjedt. A beköltöző lakosság nagy

3 részét a magyar kisebbség által lakott településeken helyezték el, többségük ugyanott azonnal munkát is kaptak. Voltak jelzések, hogy egyes vállalatokban a korábban nagyobb számban alkalmazott magyar ajkú munkaerőnek felmondtak, s helyükbe többségieket alkalmaztak, szép számban menekülteket is. Az érvényben levő katonai törvények nem tették lehetővé az alkotmányban deklarált lelkiismereti szabadság ellenére a civil szolgálatot, vagy amikor ezt végül bevezették, sokkal kedvezőtelenebb feltételek mellett engedélyezték (pl. jóval hosszabb szolgálati évet szabtak meg, s gyakorlati alkalmazására is csak elvétve került sor). A magyar kisebbségieket, fiatalokat és középkorúakat, különösen a háborúk kezdetén, de továbbiak során is folyamatosan, tömegesen hívták be katonai szolgálatra, majd jogellenesen vitték el a harcterekre, annak ellenére, hogy ellenezték, egyénileg, vagy kollektív módon a konfliktusok fegyveres úton való megoldását. Így tömegesen kényszerültek szülőföldjük elhagyására. Pontos adatok a magyarok elköltözéséről nem állnak rendelkezésünkre, a sajtóban megjelentetett becslések, azonban több tízezerről számolnak be. A behívók, majd a harcterekre való utalások jogellenes voltak, hiszen senki sem volt kötelezhető arra, hogy részt vállaljon a dúló testvérháborúban. A közös hadseregnek ugyanis nem az volt az alkotmányban megszabott szerepe, hogy a politikai konszenzus hiányában, a vitázók egyik oldalára állva lépjen fel és ezen az oldalon katonai eszközök alkalmazásával oldja meg azt az önrendelkezés körül kialakult vitát, amit politikai úton kellett volna megoldani. Tendenciaként megállapítható az a jelenség, mely szerint a Vajdaságba az elmúlt évtizedben tapasztalható a magyar lakosság (közvetlenül vagy közvetetten, szabadságjogokat és szociális jogokat is érintő) kényszerű, tömeges elköltözése és a szerb lakosság más vidékekről való tömeges, igazán nemcsak menekülti alapon történő, állami intézkedésekkel is támogatott tartós beköltözése és beköltöztetése, mégpedig magyarlakta településekbe. A lakosság nemzeti összetétele Vajdaságban ily módon, aránylag rövid idő alatt, talán sohasem tapasztalt mértékben változott meg. A lakosság nemzeti összetételének ilyen nagyméretű módosítása, melyben nem tagadhatók a szándékosság jelei 3, befolyásolják a magyar lakosság alapvető (emberi jogi, kisebbségi jogi, szociális, kulturális, oktatásügyi) jogosultságait, azaz megmaradásának feltételeit az élet jóformán minden területén. Az elmúlt évtized során újabb jelentős, e periódust megelőzőleg még magyar többségű városokban kerültek a magyarok helyi kisebbségi helyzetbe (Topolya, Becse). Történt ez a magyar lakosság politikai szervezeteinek tiltakozása ellenére. E tiltakozások nem a menekültek ideiglenes elhelyezésére, hanem a tartós betelepítésre vonatkoztak. Ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a menekültek elhelyezésére és tartós integrációjára bőven akadt volna lehetőség szűkebb Szerbiában is, a menekültekkel járó gazdasági, szociális és foglalkoztatási terhek arányosabb megosztása érdekében. Ugyanakkor a nem magyar többségű városokban is (pl. Újvidék, Nagybecskerek, 3 Utaljunk csak a nemcsak tudományos álcában megjelent Dr Vasa Čublilović akadémikus történész, a Szerb tudományos Akadémia 1992-ben elhunyt folyamatosan mindkét Jugoszláviában képviselt és közzé tett nézetére, mely arról szólt hogyan kell megoldani a szerbkérdést, melyet szerinte főleg az albán, de a vajdasági magyar kisebbségre is analóg módon alkalmazandó kényszerű elköltöztetés útján kell megvalósítani, lehetőleg úgy is, hogy életüket a szülőföldjükön a törvények szigorított rendőri interpretációja útján kell megkeseríteni. Vasa professzor hajmeresztő, erről szóló nemzetféltő nézeteit még 1937 március 7-én fejtette ki az akkori Szent Száva szerb kultúr- klubban. A szöveg azonban 1988-ban is, még a szerző életében ismételten megjelenik (az ellenzéki sajtóban, Borba), amelyre a szerző nem reagál. A magyarokra vonatkozó szövegrész arról szól, hogy nem kisebb probléma ( a koszovóitól) Vajdaság, különösképpen bácskai magyar háromszög Ezt szétverni (sic!) a Vajdaságban ugyanazt jelenti mint az albán blokk szétverése (sic!) Ezeket a magyar munkásokat és kisbirtokosokat részben délre kell költöztetni. Mert a Bácskban, Magyarország határán ők veszélyesek. - Hogy ez annakidején nemcsak professzori képtelenségeket tartalmazó pamflett volt, hanem a hatalmi politikusok által is gyakorolt, ijesztő, időnként megújulóan alkalmazott program, sajnos, beigazolódott.

4 stb.) rendkívül nagyszámú menekült és quasi - menekült betelepítésére került sor. Az újvidéki helyi statisztikák több mint százezer ilyen személyt tartanak nyilván. Ezek a betelepítések is jelentősen kihatnak a helyi magyar lakosság helyzetére. Elsősorban pszichológiai értelemben. Az új lakosság a magyar településrészeken (pl. Újvidéki Telep) kezdte meg palotáinak és templomainak építését. Legtöbbször a (centrális, vagy lokális) hatóságok legalább hallgatólagos közreműködésével. Hangos, helyi szokásoktól eltérő típusú vendéglők jöttek létre. Bizonyos állami ünnepeken az új lakosság nem egyszer ünnepi hangulatát éjszakai lövöldözésekkel fejezte ki. A kollektív betelepüléseket hellyel-közzel kommentáló egyes többségi politikai megnyilatkozások szerint az új lakosság hamar adaptálódni fog, átveszi majd a helyi jószokásokat. Más kommentárok szerint azonban ez nem valószínű, egyrészt azért, mert a jószokásokat immáron nincs kitől átvenni, mert a helyieket már korábban kiszorították, másrészt azért, mert azon többségieknél, akik szülőhelyükön nem mutattak nagyobb fokú toleranciát a másság iránt, kevéssé remélhető, hogy új lakhelyükön ez egyszerre kifejezésre fog jutni. II. Azzal a megállapítással kezdtük, hogy a jog (azaz a nemzetközi normák, az emberi jogi egyezmények) elvben a migrációra nézve semleges, azaz a migrációt nem ösztönzi és nem tiltja. Ez a tétel azonban csak akkor érvényes, ha a migráció is semleges, tehát spontán, és ha nem a látható, vagy láthatatlan államilag vezérelt kényszerhatás útján, azaz a kisebbségi jogok megtagadása miatt történik. A tömeges betelepítések, melyeknek burkolt, vagy nyílt célja a lakosság eredeti nemzeti összetételének tartós módosítása, a kisebbség megkérdezése nélkül, nem tartoznak a spontán, azaz a nemzetközi jogi szempontból semleges migráció kategóriájába. A jog szemszögéből szemlélve a telepítések nem téveszthetők össze a mozgásszabadság gyakorlásával. A mozgásszabadság általánosan elismert emberi és polgári szabadságjog. 4 Az államilag irányított és kényszerű betelepítés ellenkezőleg, a mozgásszabadság tagadása. A nemzetközi okmányokban egyébként a mozgásszabadság egyike a legjelentősebb alapvető szabadságjogoknak. A mozgásszabadság a polgári és emberi szabadságjogok európai egyezményében, tehát a politikai téren szavatolt jog, de a gazdasági élet területére is kiterjed. Az utóbbira nézve hivatkozási példaként említsük meg az 1992-ben meghozott, és 1993 közepén hatályba lépett maastrichti, Európai Uniót létrehozó Egyezmény 3. szakaszát, mely az Unió tagállamainak területén a négy alapvető szabadságjog (áru, szolgáltatás, tőke és munkaerő szabad áramlása) közül kiemeli a mozgásszabadság egyik formájának garanciáját, - a munkaerő szabad mozgását. A mozgásszabadság, mint szabadságjog tehát az alapvető jogok körébe tartozik. Ez demokratikus országban nem szenvedhet csorbát. E jog azonban nem téveszthető össze azzal a joggal, hogy tömeges betelepítések esetében ne csak a betelepülők igényeit vegyék figyelembe, hanem azoknak a kisebbségi lakosoknak a helyzetét, érdekeit is, akiknek településeibe őket betelepítették. 4 Szerbia érvényben levő Alkotmányának 17. szakaszának (1) és (2) bekezdése ugyan szavatolja a mozgásszabadságot és a szabad lakhelyválasztást. Ám ennek korlátozását is előirányozza, mégpedig akkor, ha ez elengedhetetlenül szükséges bűnvádi eljárás lefolytatása, járványbetegség leküzdése, vagy Szerbia Köztársaság honvédelme érdekében. Az utóbbi külön kormányrendeletek, majd háború után (?) hatályba lépő törvények révén meg is történt.

5 Ugyanakkor figyelembe kell venni a nemzetközi menekültügyi jogszabályok alkalmazását is. A menekülthelyzet előidézése egyike a legsúlyosabb emberi jogi sérelmeknek, ezért esetére a nemzetközi egyezményi jog messzemenő jogi oltalmat irányoz elő. E helyzet és státus elfogadott objektív meghatározása szerint menekült az a személy, akit saját országában, szülőhelyén megkülönböztettek, vagy üldöztek nemzeti, vallási vagy más lelkiismereti meggyőződése, vagy hovatartozása miatt, s ezért eredeti lakhelyét kényszerülve hagyta el. A menekült fogalmának objektív értelmezése szerint azonban menekült valójában nem lehet az, aki maga is, menekülését megelőzően, a maga meggyőződésének mások iránti erőszak alkalmazásával szerez érvényt. A befogadó ország köteles a nemzetközi jog által előírt módon a menekülteknek oltalmat biztosítani. Ugyanakkor azonban a nemzetközi jogi szabályozás azt is előirányozza, hogy a menekülést kiváltó okok megszűntével, a menekültnek joga van visszatérni szülőhelyére. A menekültstátus tehát nem tartós státusként előirányzott jog, megszűnése ugyan ténybeli kérdés, függ a kiváltó okok megszűnésének idejétől. A kiváltó okok a háború sújtotta volt országrészekben (Horvátország, Bosznia) sok esetben megszűntek, ám a Vajdaságba érkezettek legnagyobb része mégsem tért haza, mivel itt már egzisztenciáját megalapozta. Esetleg újabban jogait itt is, és ott (szülőhelyén) is gyakorolja. A menekültek között azonban biztosan nagyon sok súlyos szociális helyzetű valódi menekült van, ezért visszatérésük esetén nyilván szülőhelyük támogató segítségére fognak szorulni. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a vajdasági magyar lakosság, eltekintve attól, hogy maga is időnként ismétlődően nagyobb intenzitású burkolt vagy nyílt elnyomás alatt állt, gazdaságilag is teljesen kiszolgáltatott. A magyar lakosság nagyobb része a létminimumok alatti szinten él, tengődik, így a menekültek eltartásának terhe a magyar kisebbséget mind jobban sújtja. Ilyen helyzetben a munkahelyeikről kényszer szabadságra küldött, vagy elbocsátott kisebbségiek számára szembe tűnnek és szemet szúrnak, a menekültek vagy inkább quasi menekültek által nem legális jövedelmekből épített csodálatos paloták. A tömbházak ráépítése (felső emeletre való újabb emelet építése) is tömegesen folyamatban van, annak ellenére, hogy ezeknek jogi feltétele legtöbbször nem adott, tehát jogérvényes építkezési engedélyek nélkül történnek. A ráépítés törvényi feltétele ugyanis az, hogy a tömbházak ráépítést is elbíró építkezési teherbírása szakmailag bizonyított, legtöbb esetben azonban ez nem nyert megbízható szakértői megállapítást. Az újabb telekkönyvi rendtartásról szóló szerbiai törvény adminisztratív hatáskörbe helyezi a korábbi bírói hatáskörben vezetett telekkönyveket, jogbiztonság helyett jogi káoszt okozván a telekkönyvi nyilvántartás területén, ami kedvez azok számára, akik privilegizáltan és olcsón városrendészetileg alkalmatlan telkeken jogellenes építkezéseket folytatnak. Ezek a jelenségek is közvetve, vagy közvetlenül kedveznek a végleges betelepítési szándékoknak. A gerjesztett infláció arra szolgált, hogy a társadalmi vagyon a központi oligarchia kezében összpontosuljon. Ugyanakkor a magyar nemzeti kisebbség közösségi jogok gyakorlását szolgáló nacionalizált javainak (iskolák, egyházi javak, stb.) visszaszolgáltatására nem került sor. Az egyes helyi önkormányzatok ingyenes telkeket és házakat bocsátanak nemzetközi segélyek felhasználásával a menekültek és álmenekültek számára, ám ezekből a segélyekből a magyar lakosságnak, melynek számottevő része már évek óta a megélhetés határán mozog, nem jutott. Nem vitatott, hogy az igazi menekülteken segíteni kellett. Csak az vitatható, hogy egyáltalában sor kellett-e arra kerülni, hogy bárki egyáltalában menekülésre kényszerüljön. A konfliktusok ugyanis megelőzhetőek voltak volna, békés úton, vagyis olyan módon, hogy a menekülésre ne kerülhessen sor.

6 III. Hivatalos körök gyakran hangoztatják, hogy nálunk a kisebbségi jogok a legmagasabb európai, sőt mi több, világszínvonali szinten adottak és azt is, hogy ezek a jogok ilyen szinteken is érvényesülnek. Nézzük, hogy mit mondanak a kényszerű és tömeges betelepítésről a legmagasabb szintű, európai egyezményi jogszabályok? A Strasbourgban, február 1-jén az Európa Tanács tagállamai, valamint a többi aláíró állam, elhatározva, hogy saját területeiken védelmezik a nemzeti kisebbségek fennmaradását, megállapítva, hogy az európai történelem megrázkódtatásai megmutatták, hogy a nemzeti kisebbségek védelme alapvető fontosságú kontinensünk stabilitása, demokratikus biztonsága és békéje szempontjából, megállapítva, hogy a pluralista és valódi demokratikus társadalomnak nemcsak tiszteletben kell tartania minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását, de megfelelő feltételeket is kell teremteni azért, hogy kifejezhesse, megőrizhesse és fejleszthesse ezt az identitást, megállapítva, hogy szükséges a tolerancia és a párbeszéd légkörének megteremtése azért, hogy a kulturális különbözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása és tényezője legyen minden társadalom számára, megállapítva, hogy a toleráns és virágzó Európa kiteljesedése nemcsak az államok közötti együttműködéstől függ, hanem a határokon átnyúló együttműködést kíván a helyi és regionális közösségek között, az államok alkotmányának és területi integritásának sérelme nélkül, figyelembe véve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményt és kiegészítő Jegyzőkönyveit, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek egyezményeiben és nyilatkozataiban a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeket, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia dokumentumait, kiváltképpen az június 29-i Koppenhágai Dokumentumot, elhatározván a nemzeti kisebbségek hatékony védelmét és az ezekhez a kisebbségekhez tartozó személyek jogait és szabadságait biztosító és tiszteletben tartandó elvek meghatározását, valamint az azokból származó kötelezettségeket, azoknak a tagállamokban és más jelen okmány részeseivé váló államokban történő biztosítása végett, tiszteletben tartva a jog uralmát, az államok integritását és nemzeti szuverenitását ( ) meghozták a Nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezményt. 5 Ezen Egyezmény 16. Cikke értelmében a Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak. 6 Ezen Egyezmény egyértelműen arra utal, hogy a legmagasabb szintű európai standard szerint a tagállamok önként vállalják, hogy területükön nem foganatosítanak olyan intézkedéseket, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják és arra irányulnak, hogy a kisebbségi jogok és szabadságok gyakorlását korlátozzák. Az egyezmény általában a nemzeti kisebbségi személyek által lakott területekről 5 Ld., Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről, Strasborug, február 1, Európai Szerződések Sorozat/151, in: Az Európa Tanács válogatott egyezményei, Conceil de l Europe-Osiris, Budapest-Strasbourg, 1999, 154. old. (a Preambulumból). 6 Ld., Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről, op. cit.,158. old..

7 szól, azaz nemcsak azokról a kisebbség által lakott területekről, amelyeken a nemzeti kisebbség helyi többségben van. Az egyezmény nem községről, hanem a nemzeti kisebbségek által lakott terület egészéről szól. Az Egyezmény továbbá a nemzeti kisebbségekre vonatkozik, tehát azokra a közösségekre, amelyek a nemzetközi egyezmények értelmében nemzeti kisebbségekként (azaz nem népcsoportként, vagy más kisebbségi közösségként határozható meg). Ezen Egyezményben előírt kötelezettségvállalások értelmében természetesen (az Egyezmény 20. szakasza szerint) a szavatolt nemzeti kisebbségi jogok gyakorlásának feltétele az, hogy eközben nem csorbulnak a többségiek és más nemzeti kisebbségek jogai. Az egyezmény szerint ugyanis a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből eredő jogok és szabadságok gyakorlása során minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy tiszteletben tartja a nemzeti törvényhozást és mások jogait, különösen a többséghez tartozókét és más nemzeti kisebbségiekét. 7 Nem utolsó sorban, ki kell emelni e Kertegyezmény 15. Cikkét, melyben a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megteremtik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára azokat a feltételeket, amelyek a kulturális, a társadalmi és a gazdasági életben, valamint a közügyekben - különösképpen az őket érintőkben való részvételhez szükségesek. A magyar nemzeti kisebbség által lakott régió nemzeti összetételét tömeges betelepítések útján történő módosítások kisebbségi és többségi közügy is, olyan, amely nemzetközi jogi szabályozás tárgya, s e nemzetközi szabályozás által nemzetközi közügy is. Más szóval e kérdés nemcsak egy ország belső dolga. 8 Ennek alapján is mondható, hogy a kisebbségek jogait csorbító lakosság nemzeti összetételét megváltoztató intézkedések igencsak érintik a kisebbséget. Nálunk ezeket az intézkedéseket megtették a magyar kisebbség megkérdezése nélkül. Ezeket az intézkedéseket pedig a nemzetközi jogszabályok értelmében nem volt volna szabad megtenni az érintett nemzeti kisebbség akarata ellenére. Ebben a tekintetben magának a kisebbségnek is differenciált lehet az álláspontja a betelepítés és az ideiglenes elhelyezés tekintetében. Nem mellőzhető azon indokolt kifogás sem, hogy nálunk mekkora, azaz mennyire aránytalan egyéb, diszkriminálási elemeket is tartalmazó terheket ró az aktuális hatalmat gyakorló többség nemzeti kisebbségünk (a vajdasági magyarok) által lakott terület egészére. 7 Ld., ibid, 20. Cikk, 159. old. 8 Kukorelli István szavai szerint (az december 10.-én ENSZ Közgyűlése által elfogadott) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának jelentősége, mai üzenete, történelmi jelentősége abban állapítható meg, hogy kiemelte az emberi jogok szabályrendszerét a nemzeti szuverenitás keretei közül. A nemzetközi jogban és a nemzeti alkotmányjogokban az ENSZ megalakulása előtt uralkodó volt a klasszikus szuverenitáselmélet, a terület - népesség - főhatalom triásza, miszerint az emberi vagy inkább az állampolgári jogok az adott állam belső szuverenitásához kapcsolódnak, mindez nem szorul külső ellenőrzésre. A Nyilatkozat elfogadását követően az emberi jogok ügye nem az egyes államok magánügye, hanem képletesen szólva az egész emberiség, az egész világ ügyévé válik. Ld., Kukorelli István, Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának jelentősége, mai üzenete, Acta Humana, Emberi jogi közlemények, Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, MTA Politikai Tudományok Intézete, MTA Állam és Jogtudományi Intézete, Budapest, 1999, No 34, 6. old.

Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről (1995)

Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről (1995) Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről (1995) EURÓPA TANÁCS Európai Szerződések ETS No. 157 Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Strasbourg, 1995.II.1. Az Európa Tanács tagállamai és

Részletesebben

Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelmérl szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezménye EURÓPA TANÁCS

Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelmérl szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezménye EURÓPA TANÁCS Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelmérl szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezménye EURÓPA TANÁCS Európai Szerzdések ETS No. 157 Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelmérl

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés)

A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés) A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában (Kalmár-jelentés) Parlamenti Közgyűlés Határozat 1985 (2014) 1. Az európai történelem azt mutatja, hogy a kisebbségek védelme rendkívül fontos, és hozzájárulhat

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ /Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak a védelméről szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám) 1. szakaszának

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

A Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró (a továbbiakban: Szerződő Felek)

A Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró (a továbbiakban: Szerződő Felek) Egyezmény a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegro között a Magyar Köztársaságban élö szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élö Magyar kisebbség jogainak védelméröl. A Magyar Köztársaság és

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III.

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III. JEGYZŐKÖNYV) Preambulum A Magas Szerződő Felek, megerősítve az 1949.

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba.

SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba. gyermekb4.qxd 2006.03.12. 13:46 Page 3 SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba. Akkor már a Karaván Mûvészeti Alapítvány kötelékében tevékenykedtem, ahol

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Előterjesztés 8. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Pályázat előkészítése és benyújtása az Európa a polgárokért testvérvárosi találkozók programra Az

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Kisebbségi dosszié: Oslói Ajánlások

Kisebbségi dosszié: Oslói Ajánlások Kisebbségi dosszié: Oslói Ajánlások írta BOZÓKI Antal az Árgus Intézõbizottságának elnöke Adalékok a kisebbségi jogok európai normáinak jobb megismeréséhez A Nemzeti Kisebbségek Nyelvi Jogairól szóló,

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

Humanitárius segítségnyújtás. és nemzetközi fejlesztés. A határokon túl

Humanitárius segítségnyújtás. és nemzetközi fejlesztés. A határokon túl A határokon túl Ezek után az Ûr kiválasztott más hetvenkettôt, és elküldte ôket kettesével maga elôtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. Így szólt hozzájuk:»az aratnivaló sok, de a munkás

Részletesebben

TÖRVÉNY. (Szerbia és Montenegró Hivatalos Lapja - Nemzetközi szerződések, 14/2004. szám) 1. SZAKASZ

TÖRVÉNY. (Szerbia és Montenegró Hivatalos Lapja - Nemzetközi szerződések, 14/2004. szám) 1. SZAKASZ TÖRVÉNY SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI, A SZERBIA ÉS MONTENEGRÓBAN ÉLŐ MAGYAR KISEBBSÉG ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGBAN ÉLŐ SZERB KISEBBSÉG JOGAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY BECIKKELYEZÉSÉRŐL

Részletesebben

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének

1. Ágoston András levele a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének A VMDK Kezdeményezõ Bizottságának dokumentumai Ágoston András a VMDK 11 tagú Kezdeményezõ Bizottsága nevében 1989. XII. 18-án átadta a VDNSZSZ Tartományi Választmánya elnökének a Vajdasági Magyarok Demokratikus

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. H/11435. számú. országgyőlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/11435. számú országgyőlési határozati javaslat a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élı szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban

Részletesebben

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi Both Éva Kuslits Gábor A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban minden gyermek egyéni érdekén kívül álló érdek csak akkor érvényesülhet, ha azt a gyermek érdeke megkívánja vagy megengedi.

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről

Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban Szerződő Felek), abban

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv 2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv http://humanitarius.nemzetkozijog.hu Kiegészítő Jegyzőkönyv az 1949. augusztus 12-én aláírt Genfi Egyezményekhez egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról

Részletesebben

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002., Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/2003. Alkotmányos Alapokmány és a SZK Hivatalos

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Egyezmény a Gyermekek Jogairól. Előszó

Egyezmény a Gyermekek Jogairól. Előszó Egyezmény a Gyermekek Jogairól Előszó A gyermek jogairól szóló egyezményt az ENSZ Közgyûlése 1989. november 20.-án fogadta el : a Magyar Köztársaság képviselõje pedig 1990. március 14.- én írta alá. Az

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom.

А benyújtott kérdésemre а választ írásban várom. Ui :,6А fá g y гa &v,uátй : i~-iiv.з teгk g З.Гб Baráth Zsolt országgyűlési képvisel ő Ё,г (вzct : Z М DEC 1 1. Írásbeli kérdés Kővér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

CIG 87/04 ADD 2 REV 2

CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. október 25. (OR. fr) CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A CIG 87/04 DOKUMENTUM 2. FÜGGELÉKE REV 2 Tárgy: A kormányközi konferencia záróokmányához csatolandó

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce

III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce Zoran LONČAR Kisebbségi nyelvhasználat a hazai törvényhozásban és a gyakorlatban I. Megállapítva, hogy egy

Részletesebben

Szerbia/Vajdaság népességmozgása az utóbbi fél évszázadban Népesedési politika A népesedési politika azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek útján a fejtett térsadalom itányítja demográfiai fejlődését,

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája Strasbourg, 2010. július 9. 15 CEMAT (2010) Final 6E Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája CEMAT/ET Moszkva, Orosz Föderáció 2010. július 8-9. AZ EURÓPA

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 1 Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, valamint az ehhez kapcsolódó térítési díjakról szóló 3/1998. (II. 02.) Makó ör. rendelete

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

* JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0447(NLE) 4.11.2014

* JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0447(NLE) 4.11.2014 EURÓPAI PARLAMENT 2014 2019 Jogi Bizottság 4.11.2014 2011/0447(NLE) * JELENTÉSTERVEZET az Oroszországi Föderációnak a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015

A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A PDSZ PROGRAMJA 2011-2015 A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének programja 1. Alapelvek A PDSZ-nek, mint nyitott szakmai szakszervezetnek legfontosabb célja a közszolgálat területén, ezen belül

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas

www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas www.hunsor.se/hhrw FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas Az autonómia alapvetõ kérdései Ruth Lapidoth: Autonomy Flexibile Solutions to Ethnic Conflicts United States Institute

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Az Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI))

Az Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI)) P6_TA-PROV(2007)0482 Az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatok Az Európai Parlament 2007. október 25-i ajánlása a Tanácshoz az Európai Unió és Szerbia közötti kapcsolatokról (2007/2126(INI)) Az Európai

Részletesebben

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Tanács határozata az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek

Részletesebben

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014

Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 MTA Law Working Papers 2014/39 Sarkalatos átalakulások A bíróságokra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010-2014 Darák Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515

Részletesebben

1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban 101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely

Részletesebben

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális

Részletesebben