FARMOS, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZELE, ÚJSZILVÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FARMOS, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZELE, ÚJSZILVÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS"

Átírás

1 Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: , Fax: Honlap: FARMOS, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZELE, ÚJSZILVÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Készítette: Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Budapest, augusztus.

2 Készítette: Dr. Fehér Balázs környezetgazdálkodási agrármérnök, a környezettudományok doktora Barabás Zsuzsanna környezetgazdálkodási agrármérnök 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAM JELENTŐSÉGE MÓDSZER DEMOGRÁFIAI HELYZET NÉPMOZGALMI ADATOK NEMZETISÉGEK HELYZETE GAZDASÁGI HELYZET VÁLLALKOZÁSOK MEZŐGAZDASÁG KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁSOK TURIZMUS MUNKANÉLKÜLISÉG KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZETE TERMÉSZETVÉDELMI HELYZET FEJLESZTÉSI JAVASLATOK KULTURÁLIS HELYZET EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS KÖZBIZTONSÁG KÖZLEKEDÉS SWOT ANALÍZIS TERVEZETT FEJLESZTÉSEK

4 1. Bevezető A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás (Társulás) a kedvezményezettje a 20 települést érintő Tápió Menti régió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása elnevezésű projektnek. A projekt megvalósításához a Társulás Európai Uniós támogatást kapott, amelyhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalt a projekt által érintett településekre vonatkozó Local Agenda 21 (Helyi Fenntartható Fejlődési Program, LA 21) elkészítésére. A Társulás a feladat ellátásával a KSzI Kft-t bízta meg. A LA 21 elkészítése során a Társulás által előírt módszertant alkalmazzuk, amely a KEOP KSZ által kiadott Draft LA 21 segédlet KEOP kedvezményezettek számára című dokumentum alapján került összeállításra Helyi Fenntartható Fejlődési Program jelentősége A Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A fenntarthatóság helyi programját kell megteremteni, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak. A Local Agenda 21 esetében a fenntartható fejlődés elve azt jelenti: A helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan alakítása, amely a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások, stb. tartamos, azaz nem kimerítő hasznosítását célozza Módszer Nem egyetlen LA 21 dokumentum készül a teljes projekt területre, hiszen így nem nevezhetnénk helyi -nek a programot. A településekből 5 csoportot képeztünk, azzal a céllal, hogy az elkészülő program, lehetőség szerint, minél jobban vegye figyelembe a települések adottságait, lehetőségeit, kihívásait, nehézségeit. A település csoportok lehatárolása a szennyvíz fejlesztés során alkalmazott módon történt. Az ilyen módon kialakított település csoportok tagjai egymáshoz közel, hasonló földrajzi környezetben helyezkednek el, így fejlődésükben is kapcsolódnak egymáshoz. Az LA 21 készítése során első lépésben a települések helyzetértékelését készítjük el, ami adatgyűjtésből, és a beszerzett adatok kiértékelésből áll. Jelen dokumentum ennek a munkának az eredményeként készült el. Az adatgyűjtés során a Local Agenda szellemiségéhez híven kívántunk eljárni. Ennek érdekében egyrészt figyelembe vettük a statisztikai adatbázisokban, hivatalos kimutatásokban 4

5 és dokumentumokban fellehető információkat, ugyanakkor minden esetben kikértük az egyes települési önkormányzatok véleményét is, arra törekedve, hogy arról is képet kapjunk, hogy a településen élők hogyan látják a helyzetüket. Ennek érdekében kérdőíves felmérést készítettünk az önkormányzatokkal. Fontos megjegyezni, hogy a kérdőíveket településenként más-más helyzetben lévő személy töltötte ki. Ennek megfelelően eltérő kép él egy polgármester és egy önkormányzati ügyintéző fejében a településéről. Az összegyűjtött adatok alapján elkészítettük a vizsgált terület SWOT analízisét. Jelen dokumentumban szerepelnek az adott települések fejlesztési prioritásai is. Azonban ezek a fejlesztési prioritások kizárólag az önkormányzatok adatszolgáltatásán alapulnak, még nem vizsgáltuk az adott fejlesztés megalapozottságát a SWOT analízis alapján, nem vizsgáltuk a fejlesztés kapcsolatát a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem vizsgáltuk a fejlesztések társadalmi támogatottságát, elfogadottságát sem. A helyzetértékeléssel párhuzamosan készült egy fotópályázat is az iskolások részére. A fotópályázat célja annak megismerése volt, hogy az iskolások mit tartanak értékesnek a vizsgált területen, elsősorban a környezetben, és mik azok a pontok, ahol változást látnak szükségesnek. A helyzetértékelés dokumentumait társadalmi vitára bocsátjuk. Ennek során a terület lakossága internetes kérdőív segítségével reflektálhat a helyzetértékelésre. Így megismerjük a lakosság véleményét; felmérjük, hogyan látják a települések helyzetét és fejlődési lehetőségeiket, és arra is választ keresünk, hogy az önkormányzat által felvázolt fejlesztési irányok közül melyiknek milyen a társadalmi elfogadottsága, támogatottsága. A kérdőív mellett a lakosság internetes fórumon, kötetlen formában is bevonásra kerül a LA 21 folyamatába. A helyzetértékelés és a fotópályázat alapján a terület iskolásai számára mobil tanösvényt, azaz egy plakátsorozatot is összeállítunk, amelyhez szintén kérdőíves felmérés kapcsolódik. Ennek célja az iskolások tudatformálása, és véleményük figyelembe vétele a tervezés során. A fentiek figyelembevételével készül el az LA 21 második változata. Itt már a fejlesztési javaslatok értékelése is megtörténik. Figyelembe vesszük a társadalmi igényeket, elfogadottságot, az egyes tevékenységek fenntarthatósági aspektusait, és a terület aktuális helyzetét feltáró SWOT analízis eredményeit is. A második változatot végső egyeztetésre eljuttatjuk az önkormányzatokhoz, és közzé tesszük az interneten is. A végső változat elkészítése során az önkormányzatok reflexióit, és az internetes fórumon eljuttatott észrevételeket vesszük figyelembe. 5

6 2. Demográfiai helyzet 2.1. Népmozgalmi adatok A legfrissebb demográfiai adatok 2011-es évre állnak rendelkezésre. Az 1949-től rendelkezésre álló adatokat vetettük össze, úgy hogy az 1949-es évet tekintettük viszonyítási pontnak. Összehasonlítva a 4 település adatait az országos folyamatokkal látható, hogy 1949 és 1990 között a népességszám az országos átlaggal együtt növekedett Tápiószelén, ellenben Farmos, Tápiógyörgye és Újszilvás településen az 1949-es népességadatok alapján jelentős csökkenés következett be től országos szinten népességfogyás volt tapasztalható, ennek ellenére a települések lakossága Újszilvás kivételével inkább növekedett. A növekedés ellenére Farmos és Tápiógyörgye településen a népességszám még 2011-ben sem érte el az évi állapotot. Ha az 1949 és 2011 közötti időszakot vizsgáljuk, akkor kijelenthetjük, hogy Tápiószelén következett be a legnagyobb mértékű növekedés, ellenben a többi településen 1949-hez képest jelentős lélekszámcsökkenés tapasztalható. 6

7 A lakosság korösszetételének vizsgálatakor a 2010-es népszámlálás adataiból tudtunk kiindulni, mivel települési adatok csak ebben az időpontban állnak rendelkezésre. 7

8 Az öregedési indexet a KSH metodikája alapján határoztuk meg: (Öregedési index a száz gyermekkorúra (0 14) jutó öregkorú (65 éves és idősebb) népesség.) öregedési index Farmos 93 Tápiószele 64 Tápiógyörgye 124 Újszilvás 75 Tápiómente 79 Pestmegye 73 Magyarország 91 Látható, hogy Tápiószele mutatói a legkedvezőbbek, ugyanakkor Tápiógyörgye öregedési mutatója a legmagasabb, itt 100 gyermekkorúra (0-14) 124 öregkorú (65 év feletti) lakos jut. Sőt, Tápiógyörgye esetén ez jelentősen túl is lépi az országos átlagot. Azonban Tápiószele és Újszilvás öregségi mutatói kedvezőbb képet mutat az országos helyzetnél. 8

9 Az adatokat összevetve a népmozgalmi adatokkal magyarázatot kapunk a folyamatokra: Település Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Vándorlási különbözet Farmos Tápiószele Tápiógyörgye Újszilvás Látható, hogy a területen a születés-halálozás egyenlege az 1980-as évektől jellemzően negatív volt. A népességszám csökkenéshez 1990-ig nagymértékben az elvándorlás is hozzájárult, azonban 1990 és 2001 között minden településen jelentős mértékű bevándorlás volt megfigyelhető, ami jellemzően az aktív és fiatalkorú népesség arányát növelte. Azonban ezek a tendenciák nem érvényesek teljes mértékben Tápiógyörgyére. Láthatjuk, hogy Tápiógyörgyén már az 1970-es évektől a természetes fogyás mértéke sokkal nagyobb volt, illetve ez az egyetlen település, ahol már az 1970-es évektől a bevándorlás mértéke nagyobb volt, mint az elvándorlásé. Érdekes ezen adatokat összevetni a települések által adott véleményekkel. Lakosságszám Születések Település Bevándorlás Elvándorlás változás száma Farmos Stagnál Stagnál Nem jellemző Nem jellemző Tápiószele Növekedés Enyhe növekedés Közepes Enyhe Tápiógyörgye Enyhenövekedés Fogyás Közepes Nem jellemző Erőteljes Újszilvás Erőteljes növekedés növekedés Erőteljes Nem jellemző Farmos kivételével a többi településen még mindig jelentős mértékű bevándorlást tapasztalnak. Itt tapasztalták is a lakosság számának növekedését. Érdekes módon Tápiógyörgyén ahhoz képest, hogy enyhe népesség növekedésről számoltak be, a születések számának csökkenését érzékelték. Itt a bevándorlás mértéke kompenzálhatja a természetes fogyásból eredő veszteségeket Nemzetiségek helyzete A nemzetiségek helyzetének értékelésekor nehéz megbízható adatokból kiindulni. A népszámlálási adatok, elsősorban a cigány nemzetiség esetében egyes települések esetén jóval alacsonyabb számokat mutatnak, mint a települések által adott becslések. Ugyanakkor az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a népszámlálási adatok 2001-re vonatkoznak, a települések által szolgáltatott becsült adatok pedig az elmúlt 10 év 9

10 népmozgalmi adatait is tükrözik. Ezen felül figyelembe lehet venni a 2010-es kissebségi önkormányzati választás adatait is. Ez szintén más kritériumok alapján létrejövő adathalmaz. Nemzetiségek a településeken, statisztikai adatok alapján: TELEPÜLÉS Teljes lakosság 2001 kérdőív szerint % cigány 2010 választás német szlovák román ukrán 2001 népszámlálás Nemzetiségek aránya Farmos % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Tápiószele % 4,0% 3,6% 0,2% 0,1% 0,0% 0,0% Tápiógyörgye 3656 nem ismert 1,2% 1,1% 0,3% 0,0% 0,0% 0,0% Újszilvás % 0,0% 0,0% 0,3% 0,0% 0,2% 0,0% Nemzetiségek a településeken az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján: Település Kisebbség Arány % Változás Farmos Tápiószele Roma 8 Erőteljesen növekszik Viszony a többségi társadalommal Nagyon rossz Gazdasági helyzet Nagyon rossz Tápiógyörgye Roma Nem ismert Nem ismert Stagnál Stagnál Erőteljesen Nagyon Újszilvás Roma 5 növekszik Nagyon jó rossz A 2010-es kisebbségi önkormányzati választások adatait és a települések által adott véleményeket összevetve, láthatjuk, hogy Tápiószelén jóval magasabbnak látják a romák arányát, mint ahogy ezt a kimutatások mutatják. Az adatok arra engednek következtetni, hogy csak Tápiószele és Tápiógyörgye esetén kell számolnunk a roma kisebbség jelenlétével. Érdekes módon Újszilváson a kitöltött kérdőív alapján 5 %-ra becsülik a romák arányát, azonban a 2010-es választási adatokat figyelembe véve jelenlétük elenyésző lehet. Tápigyörgyén a roma kisebbség számáról pontos információkkal nem rendelkezünk. Tápiószelén a romák gazdasági helyzete és a többségi társadalommal kapcsolatos viszonyuk rossznak mondható. Sajnos az említett településen a kisebbség felzárkóztatására és a jó társadalmi viszony kialakítására nem látnak komoly esélyeket. 3. Gazdasági helyzet 3.1. Vállalkozások 10

11 3.2. Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzetének bemutatására jó alapot ad a földhasználatok leltára, azaz a CORINE adatbázis. A vizsgált települések esetében a 10 ha-nál nagyobb kategóriák vizsgálata a következő képet adja. Farmos Corine kategória Terület (ha) Arány (%) Nagytáblás szántóföldek ,1% Kistáblás szántóföldek ,5% Lombos erdő ültetvények ,0% Természetes gyep fák és cserjék nélkül ,8% Édesvizű mocsarak 390 9,7% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 228 5,7% Tanyák 173 4,3% Fiatalos erdők és vágásterületek 66 1,7% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 64 1,6% Mezőgazdasági területek télsélyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 58 1,5% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 50 1,2% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 37 0,9% Agrár létesítmények 23 0,6% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 20 0,5% Tűlevelű ültetvények 18 0,4% Elegyes ültetvények 10 0,3% Tápiógyörgye Corine kategória Terület (ha) Arány (%) Nagytáblás szántóföldek ,9% Kistáblás szántóföldek ,4% Természetes gyep fák és cserjék nélkül ,1% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 244 4,6% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 151 2,8% Agrár létesítmények 32 0,6% Lombos erdő ültetvények 27 0,5% Természetes, időszakos, szikes tavak 26 0,5% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 18 0,3% Mezőgazdasági területek télsélyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval 10 0,2% Tanyák 10 0,2% Mesterséges tavak, vízú tározók 9 0,2% Tápiószele Terület Arány Corine kategória (ha) (%) Nagytáblás szántóföldek ,3% 11

12 Kistáblás szántóföldek ,9% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés ,8% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 227 6,1% Mezőgazdasági területek télsélyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval 147 4,0% Lombos erdő ültetvények 107 2,9% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 63 1,7% Tanyák 55 1,5% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 46 1,3% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 28 0,8% Oktatási és egészségügyi létesítmények 19 0,5% Ipari és kereskedelmi létesítmények 17 0,5% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 14 0,4% Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával, és szórt megjelenésű természetes vegetációval 14 0,4% Agrár létesítmények 11 0,3% Kistáblás szőlők 10 0,3% Újszilvás Corine kategória Terület (ha) Arány (%) Nagytáblás szántóföldek ,4% Lombos erdő ültetvények ,7% Kistáblás szántóföldek ,5% Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel 198 5,1% Természetes gyep fák és cserjék nélkül 161 4,1% Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés 129 3,3% Tanyák 103 2,7% Kistáblás szőlők 67 1,7% Fiatalos erdők és vágásterületek 49 1,3% Komplex művelési szerkezet épületek nélkül 47 1,2% Természetes, időszakos, szikes tavak 39 1,0% Természetes gyep fákkal és cserjékkel 30 0,8% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül 24 0,6% Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal 14 0,4% Agrár létesítmények 13 0,3% Spontán cserjésedőúerdősödő területek 11 0,3% Ipari és kereskedelmi létesítmények 10 0,2% Megállapítható, minden település esetében a szántóföldi művelés az elsődleges területhasználat, amit Tápiógyörgye és Tápiószele településeket kivéve, az erdőgazdálkodás követ. Tápiógyörgyén a szántóföldi művelést a természetes gyep követi, míg Tápiószelén a természetes gyep következik a szántó művelés után. A mezőgazdasági tevékenységhez szükséges talajadottságok változatosak a kistérségben. A Tápió-mente talajainak átlagos aranykorona értéke 15. Ennél magasabb átlagos értékek jellemzőek Tápiógyörgyén. 12

13 A terület agrárgazdasága eltérő típusú, szerkezetű és eredményességű üzemtípusokkal írható le. A különféle üzemtípusok kialakításában egyfelől a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ill. az állami gazdaságok átalakulása, valamint az új típusú szövetkezetek és a többnyire jogi személyiségű társas vállalkozások játszottak meghatározó szerepet. A széles értelemben vett utódszervezetek, a nagyobb gazdaságok (Tápiógyörgye: Gebo Kft., Újszilvás: Peng farm Kft.; Agrodominátor Kft.) kialakult piaci kapcsolatokkal, hitelfedezettel rendelkeznek, s ez még akkor is kedvezőbb piaci pozícióba hozza őket a magántermelők, egyéni gazdálkodók többségénél, ha csak ritkán rendelkeznek elegendő tőkével, és működésüket nem egy bizonytalansági tényező kíséri, mint pl. a földbérletek kérdése. A szövetkezeti és társas vállalkozói kör tevékenységét döntően a mezőgazdasági növénytermesztés határozza meg. Tápiószelén szőlőtermesztéssel is foglalkoznak. Az állattenyésztés jelenlétét csak egy településen, Újszilváson, említették meg a kérdőívben adott válaszok során. A régió településeinek döntő többségén valamely utódszervezet, társas vállalkozás jelenti a helyi agrárgazdaság egyik markáns pólusát, míg a másik oldalon az őstermelők, vállalkozók, ill. kistermelők tömege áll. A magángazdálkodói, kistermelői kör igen heterogén. Farmoson, Tápiószelén markánsan jelen van a mezőgazdasági vállalkozói hagyomány, a specializált üzem részint a fővárosi piac közelségének (szántóföldi és fóliás kertészet) köszönhetően. Az új termelők között tarthatók számon a középparaszti gazdaságok mintájára szerveződő, önellátásra és piacra egyaránt termelő, a növénytermesztés és állattartás pillérein nyugvó gazdaságok. A térségi agrárgazdaság széles talapzatát a kistermelők jelentik, közülük őstermelői igazolvánnyal is rendelkeznek jó néhányan. A kisüzemi gazdaságok tömege sem elegendő földdel, sem termelési eszközökkel és tapasztalatokkal nem rendelkezik ahhoz, hogy az önellátáson túl tartós piaci szereplővé válhasson; az értékesítés esetleges és bizonytalan, a bevételek az egyszerű újratermeléshez elegendőek. Noha ez a fajta üzemtípus és termelői kör várhatóan tartósan a térségi agrárgazdaság szereplője lesz, jelentősége leginkább az önellátás és a munkaerő lekötése lehet. A terület agrárgazdaságát részben a mezőgazdasági kényszervállalkozások határozzák meg, azok a tőkeszegény családi gazdaságok, amelyek fönntartása szociális szempontból indokolt. Ugyanakkor a mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások többségét is a tőkeszegénység, a termelési eszközök és a termelési infrastruktúra alacsony színvonala jellemzi. Az agrárgazdaság kialakulása még nem fejeződött be. Mindez azt jelenti, hogy az agrárszféra piaci szereplőinek is jelentős támogatásra, fejlesztésre, illetve tőkebevonásra van szüksége a jövőben. A növénytermesztés mellet kiemelt szerepe van az erdőgazdálkodásnak is. A mezőgazdaság fejlődését az értékesítési nehézségek mellett az elaprózott földterületek, a szárazság és a belvíz okozta károk, a bizonytalan terméshozamok, a szakértelem hiánya akadályozzák. Ezen kívül a mezőgazdasági gépek rendelkezésre állása 13

14 sem elégséges. Az önkormányzatok álláspontja szerint a fejlődéshez a használtgép vásárlásra adott támogatások, az értékesítés elősegítése szükséges Kereskedelem, szolgáltatások Az önkormányzati adatszolgáltatások szerint az alapvető kereskedelmi egységek minden településen rendelkezésre állnak. Élelmiszerbolton kívül vendéglő, Újszilvás kivételével, mind a három településen működik. Farmoson ruházati bolt és gyógyszertár, Újszilváson pizzéria és presszó is működik. A legtöbb kereskedelmi egység Tápiószele városában áll rendelkezésre, itt több pékség, étterem, cukrászda, virágbolt, ruhabolt és műszaki cikkeket értékesítő üzlet is a vásárlók rendelkezésére áll. Újszilváson egy vendéglőre lenne szükség, hogy a szükséges igényeket fedezni tudják Turizmus Jelenleg Tápiógyörgye, Tápiószele és Újszilvás településen számít jelentős ágazatnak a turizmus. Tápiószelére látagatók megtekinthetik a település látványosságait, amelyek közül ki kell emelni a Blaskovich Múzeumot, a Tájházat és a Népkertet. Újszilváson szintén található Tájház, ezen kívül a Napelem-park és egy tanösvény is nyitva áll a látogatók előtt. A turisztikai szálláshelyek jelenleg csak Farmoson nem tudják kielégíteni az igényeket. Itt a közeljövőben falusi szálláshelyek létesítését tervezik, amitől a turizmus fellendülését várják a településen. Tápiógyörgyén tábor is működik, amelynek maximális a kihasználtsága. Újszilváson is lehetőség van gyermektáboroztatásra, illetve a településen egy lovastanya is található, amelyet ki is használnak az ide látogatók. Azonban Tápiószelén alakították ki a legjobban a szálláshelyeket, itt 2 szálloda közül választhatnak a turisták, illetve egy apartman is kibérelhető. Egyébiránt vannak koncepciók, amitől a helyi turizmus fellendülését várják a helyiek. Mint említettem Farmoson a szálláshelyek bővítése a cél, Tápiógyörgyén pedig strandot építenének, azonban a beruházáshozjelentős, mintegy 200 millió forintra lenne szükség Munkanélküliség A munkanélküliség vizsgálatakor a 2005 IV. negyedévi, 2010 decemberi és 2011-es Település Népesség Munkanélküliek Arány Népesség Munkanélküliek Arány Népesség Munkanélküliek Arány száma száma száma Farmos ,48% ,55% ,57% Tápiógyörgye ,96% ,84% ,16% Tápiószele ,73% ,99% ,57% Újszilvás ,25% ,15% ,55% Magyarország ,01% ,74% ,69% adatokat vizsgáljuk meg. Látható, hogy 2005 és 2011 között minden településen jelentősen nőt a munkanélküliek száma. A települések közül Tápiószelén volt a legrosszabb a helyzet, Farmos munkanélküliségi mutatója a legkedvezőbb a 4 település közül. Ha a régió adatait összevetjük 14

15 az országos folyamatokkal, akkor láthatjuk, hogy a települések munkanélküliségi helyzete csak Farmos esetén mutat kedvezőbb képet az országos átlagnál. 4. Környezetvédelmi helyzete Farmos, Tápiógyörgye és Tápiószele település a környezetvédelmi problémák közül a szennyvízkezelés megoldatlanságát és a belvízi elöntéseket említették az első helyen. Kiemelt helyet kapott még a környezetvédelmi problémák között a fűtési légszennyezés, és annak erősödése. Ennek oka, hogy a gázárak növekedése miatt a lakosság egyre nagyobb arányban tér vissza a vegyes tüzelésű kazánok használatára. Ez a téli időszakban növeli lokálisan a levegő terhelését. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a változás globális hatása pozitív, hiszen amennyibe fatüzelésre állnak át az csökkenti az üvegház hatású gázok felszabadulását. Fűtési légszennyezésről Tápiógyörgye és Tápiószele településről jöttek visszajelzések. További környezetvédelmi problémának számít az illegális hulladéklerakás. Jelenleg Tápiógyörgye és Tápiószele településről jelezték a probléma fennállását. Az illegális hulladéklerakás jelentőségére a Local Agenda program keretében megrendezett fotópályázatunk is felhívta a figyelmet. A terület általános iskolás tanulói nagy számban választották ezt a fotók témáinak. Nyilván itt azt is figyelembe kell venni, hogy ez a probléma a gyerekek által jól érzékelhető, és jól fotózható. A kérdőívből kinyert adatok alapján Újszilváson nem érzékeltek környezetvédelmi problémát. Tápiószele és Újszilvás esetében jelezték, hogy korábban hulladéklerakó üzemelt a területükön. Mindkét településen megtörtént a hulladéklerakó rekultivációja, jelenleg további beavatkozásokra nincs szükség a területen. 5. Természetvédelmi helyzet A régió települései a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartoznak a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezve. Ebben a régióban négy olyan kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület található, amelyet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján jelöltek ki. Ezek a Hajta mente, amely érinti Farmos, Tápiószele településeket, Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek, amely Újszilvást, Tápiógyörgyét érinti és a Rekettyés, amely érinti Farmost, Tápiógyörgyét és Tápiószelét. A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna- Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre júliusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez. A Tápió vidék három flórajárás érintkezési zónájába esik. Itt találkozik a középhegységi zárt lomboserdők öve az erdőssztyepp zónával. Eddig 54 természet közeli növénytársulást írtak le. Hetvenkét védett, illetve három fokozottan védett növényfajt 15

16 (csikófark, homoki kikerics, pókbangó) figyeltek meg. A védett és fokozottan védett állatfajok száma megközelíti a 250-et. Az alföldi, illetve dombság peremi geomorfológiai értékek együttes előfordulása tájképi jelentőségű. A tájértékek közül fontosak a tanyás területek, illetve az ezekhez kapcsolódó extenzív tájhasználati módok. Az általunk vizsgált Tápió menti régió húsz településének területén található természeti értékeket az 1. melléklet térkép szemlélteti. Az 5. sz. régió természeti értékei között a következők szerepelnek: Nyík-rét, I-II-es tározó A tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkerti-tó, Disztótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozóhelyet. Költ itt a fokozottan védett nagy kócsag, a nyári lúd, egész évben megfigyelhető a fekete gólya. Farmos mellett megtalálható a tisztesfű busalepke, amely bekerült a veszélyeztetett fajokat bemutató Vörös könyvbe. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyík-réthez: a fátyolos nőszirom legnagyobb hazai állománya, a több ezerre tehető tavaszi hérics, vagy az Alföldön ritka nagy pacsirtafű és selymes peremizs jelzik a vidék háborítatlanságát. A vízrendezési munkálatokat szerencsésen átvészelő, romantikusan kanyargó Öreg-Hajta-patak bizonyos szakaszai fokozott védettséget kaptak. Tápiógyörgye-Újszilvási szikesek Értékes szikes gyepek húzódnak Tápiógyörgye és Újszilvás között. Itt találjuk a környék egyik legszebb szikes tómedrét, a tavasszal víz alatt álló Nagy-széket. A területen található szikes tavak gyakori fészkelő helyei a fokozottan védett, felfelé görbülő csőréről könnyen felismerhető gulipánnak, illetve a hosszúlábú gólyatöcsnek. Továbbá itt található a bibic, a piroslábú cankó, a nagy goda. Tápiógyörgye határának további figyelemre méltó természeti értéke a jászboldogházi út melletti régi sertéstelep mögött elterülő szikes tómeder ( ex-lege védett Vámos-szék), a tápiószelei határhoz közeli Ilike-partot kísérő fűzes, illetve a Farmosra vezető Szőlő-úttól délre lévő egykori homokbánya népes gyurgyalag-kolóniája. Rekettyés Farmostól nem messze, a Ős-Zagyva egykori medrében egy csodálatos láprét, valamint egy kisebb szikes legelő található. Nevét a félgömb alakú rekettyefűz-bokrokról kapta: Rekettyés. Májusban a mocsári kosbor lila virágjai, ősszel a kornistárnics kék szirmai teszik felejthetetlenné a látványt. A Rekettyésben olyan ritkaság számban menő lepkefajok találhatóak, mint a vérfűfúrómoly, a ma már védett cifra fényilonca. Az önkormányzatok által kitöltött kérdőívek szerint Farmos területéhez tartozik az 50 ha nagyságú védett Rekettyés láprét, a 600 ha nagyságú Farmosi Nagy-nádas és Öreg-Hajta körüli gyepek. Tápiószele területéhez tartozik Tápiószele és Farmos között található 20 ha nagyságú Rekettyés, Tápiószele külterületén található 10 ha nagyságú Kunhalmok. Újszilvás részét képezik az 1743 ha nagyságú Tápiógyörgyei-Újszilvási szikesek. 16

17 5.1. Fejlesztési javaslatok Az 5. régió természetvédelmi helyzetének feltárásával egy időben, átnéztük a területet érintő természetvédelmi kezelési tervet, fejlesztési koncepciót. A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve es évekre vonatkozóan művelési ághoz köthető, művelési ághoz nem köthető fejlesztési javaslatokat ír elő, elsősorban természetvédelmi területi és nem települési szinten. Konkrét, településhez is kapcsolható, kezelési javaslatként fogalmazza meg, hogy a Farmos I-II-es tározók vízszintjét egész évben az üzemeltetési szabályzatnak megfelelő szinten kell tartani. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve ( ) az egyes területi egységek (TK, TT) fejlesztési javaslatait fogalmazza meg. Farmos esetében a következő fejlesztési javaslatok szerepelnek a tervben: európai jelentőségű élőhelyek rekonstrukciója a farmosi víztározók területén, a gátőrház Madárgyűrűző Állomássá alakítása, elektromos légvezeték kiváltása földkábellel, a madárgyűrűző állomás madárbarát és tájba illő áramellátása érdekében, béka alagutak kialakítása Farmos és Göbölyjárás között a 311-es út alatt. 6. Kulturális helyzet be. A településeken megtalálható kulturális intézményeket az alábbi táblázatban mutatjuk TELEPÜLÉS Művelődési Általános Középfokú Könyvtár Bölcsőde Óvoda ház iskola oktatás Farmos Tápiószele Tápiógyörgye Újszilvás Láthatjuk, hogy a bölcsőde kivételével az alapvető kulturális és oktatási intézmények megtalálhatóak a településeken. Tápiószelén esti gimnázium is fogadja az érdeklődőket. Minden településen legalább évente kerül megrendezésre valamilyen kulturális és/vagy szabadidős rendezvény, melyet jellemzően az önkormányzat vagy helyi civil szervezet rendez. A településeken évente tartanak falu- vagy városnapot, ahol kulturális és szabadidős programokkal várják a helyieket. Ezen kívül Farmoson bor- és szántóversenyt, Tápiógyörgyén szüreti felvonulás, sportnap, illetve hangverseny kerül megrendezésre. Tápiószelén az egyik legjelentősebb rendezvénynek számít a Motoros találkozó, amit szintén évente rendez a helyi motoros klub, de ezen kívül jelentős kulturális programok (Béketalálkozó, Blaskovich-napok) és termékbemutató-vásár (EXPO) várja az érdeklődőket. Újszilváson szintén rendeznek motoros találkozót, azonban itt a legnagyobb rendezvénynek a Pálinkafesztivál számít. Farmos kivételével minden település rendelkezik védett vagy védendő épülettel. Jellemzően ez a település temploma. Tápiógyörgye (kat.) és Újszilvás (kat.) esetében már védett. Tápiószelén említésre érdemes még a Blaskovich Múzeum. Tápiógyörgyén a templomon kívül a kastély, a ravatalozó, az iskola és a polgármesteri hivatal épülete is 17

18 védettként van bejegyezve. Nagyrészt a védett épületek állapota elfogadhatónak mondható, a települések látnak rá esélyt, hogy a felújításhoz szükséges költségeket előteremthessék. Minden településen jelen vannak a civil szervezetek, egyesületek. A polgárőr egyesületek jelenléte az összes településen adott. A szervezetek Újszilváson és Tápiószelén a legaktívabbak, ezeken a településeken sok szervezet jelentősebb taglétszámmal tevékenykedik. A legalacsonyabb tevékenységet Farmos esetében jelezték a kérdőív kitöltői. 7. Egészségügy, szociális ellátás Az alapvető szociális ellátás minden településen valamilyen szinten biztosított. Szinte az összes településen megoldott a háziorvosi, fogászati és védőnői ellátás. Jelenleg idősek ellátásáért felelős intézmények Tápiógyörgye és Újszilvás településeken működnek. Jó hírnek számít, hogy Farmoson és Tápiószelén családsegítő szolgálat is működik. Az egészségügyi és szociális ellátásért felelős szervezetek kapacitása elfogadható, azonban ezek fejlesztésére nem állnak rendelkezésre a szükséges források. Ugyanakkor van igény új intézmények kialakítására. Újszilváson egy rehabilitációs és szabadidős központot hoznának létre az idősek és fogyatékkal élők számára, azonban a beruházáshoz szükséges anyagi források nem állnak rendelkezésre. 8. Közbiztonság Érdekes módon a közbiztonság területen szinte mindegyik település a falopást az elsődleges problémák között említi meg. Azonban egyéb problémákkal is szembesülnek a települések. Jelentős problémának számít a bolti lopás, betörés, természetkárosítás, környezetszennyezés, droghasználat, illetve a közlekedési szabálysértés is. A kérdőívben szereplő adatok alapján Tápiószelén legrosszabb a helyzet, itt jelentősen romlott a helyzet az elmúlt évekhez képest. Tápiógyörgyén is a közbiztonság romlásáról számoltak be, azonban Farmoson javulást érzékeltek a közbiztonság területén. Az adatszolgáltatások alapján Újszilváson legjobb a helyzet, itt jelentős javuláskövetkezett be az elmúlt évekhez képest. A településeken körzeti megbízott teljesít szolgálatot, amit a polgárőrség egészít ki. Rendőrőrs csak Tápiószelén található. Mind a négy településen a polgárőrség jelentős létszámmal tevékenykedik, munkájukkal Tápiószelén és Újszilváson elégedettek a legjobban, Farmoson és Tápiógyörgyén is csak közepesre értékelték a szervezet működését. A körzeti megbízott munkájával Újszilváson és Tápiószelén a legelégedettebbek, azonban Farmoson és Tápiószelén csak közepesnek minősítették tevékenységüket. Tápiószelén a rendőrőrs munkájával kevésbé elégedettek. A közbiztonság javulását Tápiógyörgyén a körzeti megbízott helyi szolgálatának biztosításában, Tápiószelén a rendőri létszámemeléstől, illetve szigorúbb törvények bevezetésétől várják. Farmoson a gyalogosok biztonsága érdekében gyalogátkelőhelyet hoznának létre, amelynek költségvonzata 1 millió forint lenne. 18

19 9. Közlekedés A Tápiómenti települések mindegyike a fővárosi agglomerációhoz tartozik. Ezen belül a 4 település az Tápiómente Budapesttől legtávolabbi felén található, tehát az agglomerációs hatás igen gyengén érvényesül. A települések Nagykátátától is viszonylag távolabb helyezkednek el, így Cegléd mint lokális központ szerepe is megjelenik. Ez a tény befolyásolja a települések mindennapjait. Település Autóbusz Vonat Kistérségi központba Budapestre Közeli Távolság a Kistérségi központba Budapestre db perc db perc vasútállomás központtól km db pec db perc Farmos :33 Farmos Tápiógyörgye Tápiógyörgye 1, Tápiószele :30 Tápiószele Újszilvás Cegléd A táblázatból és a térképekre nézve is látható, hogy a területet fővároshoz kapcsoló közlekedési összeköttetései gyengék. A területet az Újszász-szolnoki vasútvonal mentén helyezkedik el, kivéve Újszilvást. Ugyanakkor Budapesti elérése vasúton több mint egy órát, autóbuszon pedig 2,5 órát vesz igénybe. Ugyanakkor Nagykáta és Szolnok elérése mind vonaton, mind autóbusszal megoldott. A helyi közlekedésben a gépkocsi mellet a kerékpáros közlekedésnek van fontos szerepe, azonban az közutak állapota, mellet a kerékpáros utak hiánya gondot okozhat. A kerékpáros úthálózat állapotát Farmos értékelte a leggyengébbre, Újszilvás és Tápiószele pedig a legjobbra. A gyalogjárdák állapota Tápiószele és Tápiógyörgye jelezte igen aggasztónak. 10. SWOT analízis Erősségek - Az országos folyamatoknál kedvezőbbek a demográfiai folyamatok - Az alapvető szociális, kulturális szolgáltatások rendelkezésre állnak a településeken, és középiskolai is rendelkezésre áll - Az alapvető szolgáltatások, üzletek nagyrészt jelen vannak a településeken - Több civil szervezet tevékenykedik a területen Gyengeségek - A kisebbségek gazdasági helyzete rosszabb a többségi társadalomnál A kisebbségek és a többségi társadalom viszonya rossz - Közlekedési eredetű zaj és légszennyezés megléte. - Illegális hulladéklerakás - A belvízi védekezés nem megoldott - Nincs bölcsődei ellátás a településeken - Budapest közúti elérhetősége 19

20 gyenge - A vonat közlekedési kapcsolat lassú Budapest irányába - Újszilváson jelenleg nincs vendéglő Lehetőségek - Közel van Budapest - A terület természeti környezete gazdag - Múzeumok és tájházak várják a turistákat - Szállodák és ifjúsági szálláshelyek is rendelkezésre állnak. -A településen belül a kerékpáros közlekedés jelentős, további fejlesztésével csökkenthető a közlekedési eredetű lég és zaj terhelés Veszélyek - Jelentős bevándorlás, ami a település hagyományait veszélyezteti - A bevándorolt családok kevésbé kötődnek a településhez, kedvezőtlen esetben könnyebben elvándorolnak - A munkanélküliség kedvezőtlenebb az országos átlagnál, és növekszik - Az önkormányzat forrásai a nem nyújtanak megnyugtató fedezetet a meglévő infrastruktúra szükséges karbantartására felújítására 11. Tervezett fejlesztések A települések az átadott információk alapján a következő fejlesztési feladatokat tartják fontosnak az elkövetkező időszakra Település Megnevezése Végrehajtó (üzemeltető) Sürgőssége (1-5) Szükséges forrás (Ft) Előteremthető a szükséges forrás (1-5) Farmos Útburkolat javítás önkormányzat Farmos Csatornázás Társulás Farmos Falusi vendéglátás magánvállalkozók Farmos Támogatás használtgép vásárlásra is MVH

JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /

JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

NAGYKÁTA TELEPÜLÉS HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft.

NAGYKÁTA TELEPÜLÉS HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

BÉNYE, PÁND, KÁVA, TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG TÁPIÓSZENTMÁRTON TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /

BÉNYE, PÁND, KÁVA, TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG TÁPIÓSZENTMÁRTON TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

KÓKA, MENDE, SÜLYSÁP, TÁPIÓSZECSŐ, ÚRI TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS

KÓKA, MENDE, SÜLYSÁP, TÁPIÓSZECSŐ, ÚRI TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 / I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail: kszikft@chello.hu Honlap: www.kszikft.hu

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Natúrpark a Tápió-vidéken. A Tápió Közalapítvány és a térség nagy projektje

Natúrpark a Tápió-vidéken. A Tápió Közalapítvány és a térség nagy projektje Natúrpark a Tápió-vidéken A Tápió Közalapítvány és a térség nagy projektje Natúrparkok Magyarországon: 2004 óta 9 natúrparkot jegyeztek be Számos újabb kezdeményezés országszerte 2020-ig számuk kb. 20-ra

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem

Részletesebben

49. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és Tervező Tábor

49. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és Tervező Tábor 49. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és Tervező Tábor 2016. 07.05. Szombathely Michl József Polgármester Tata TATA Hagyomány és fejlődés Hol vagyunk? - Összes természetes vagy természetközeli vízfelület:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben Baksa Tamás térségfejlesztési referens Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztéséért Felelős Államtitkárság

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT

A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT Szlanyinka Edina Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2013. június 28. A Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók Sajtkészítők Egyesülete

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE

TARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság

Részletesebben

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege:

GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege: GINOP 1.2.2-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2019. január 16-ig

Részletesebben

Települési jövőkép. Káloz

Települési jövőkép. Káloz Települési jövőkép Káloz 1. Lépés: A problémák összegyüjtése Szociális struktúra Fizikai struktúra Gazdasági struktúra 2. Lépés: Az erösségek összegyüjtése Szociális struktúra Fizikai struktúra Gazdasági

Részletesebben

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület

Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: A vidéki területekbe beruházó Európa ő 2013. Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Székhely: 5520 Szeghalom,

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Település adatlap. Település neve:... Kategória: Falu: 2000 főig, Falu: 2000 fő fölött, Város: főig, Város: fő fölött,

Település adatlap. Település neve:... Kategória: Falu: 2000 főig, Falu: 2000 fő fölött, Város: főig, Város: fő fölött, Település adatlap Település neve:... Kategória: Falu: 2000 főig, Falu: 2000 fő fölött, Népesség:... Megye:... Turisztikai régió:... Polgármester:... Cím:... Telefon:... Zsűrizők neve:............... Összegzés:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Közös gondok-közös megoldások

Közös gondok-közös megoldások Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Zalaszentmárton, 2015. augusztus 24. Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Helyi gazdaságfejlesztés Szociális

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SELLYE INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008

Abaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008 Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA

STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA BENEFICIAR/MEGRENDELŐ: ASOCIAŢIA DE DEZVOLTARE INTERCOMUNITARĂ MUNŢII HARGHITA HARGITA HEGYSÉG KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program

Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai Közép-magyarországi operatív program Az Aszódi kistérség fejlesztési prioritásai 2007-13 Közép-magyarországi operatív program Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A tudásalapú gazdaság innovációés vállalkozásorientált fejlesztése A versenyképesség

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Újszilvás Község Önkormányzata LEADER Szilvafás Újszilvásért Újszilvás 1 622 520 Ft. Pándi-meggy gyümölcsfák. Tápiósági tábor infrastrukturális

Újszilvás Község Önkormányzata LEADER Szilvafás Újszilvásért Újszilvás 1 622 520 Ft. Pándi-meggy gyümölcsfák. Tápiósági tábor infrastrukturális CÉLTERÜLET: 1001529 NEM LHH HAJT-A CSAPAT AKCIÓCSOPORT ARCULATÁNAK FEJLESZTÉSE Község Önkormányzata Szilvafás ért 1 622 520 Ft ért Alapítvány Alma-sokk 1 600 200 Ft Pánd Község Önkormányzata Pándi-meggy

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken

Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencia Horoszné Gulyás Margit, Gombás Katalin

Részletesebben

Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására

Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására Ózd, 2011. szeptember 1. Előterjesztő: Fazekas Zoltán alpolgármester Előkészítő:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

Célterület: Közösségi célú fejlesztés Civil szervezetek támogatása, kulturális értékeink fenntartása, hagyományőrzés

Célterület: Közösségi célú fejlesztés Civil szervezetek támogatása, kulturális értékeink fenntartása, hagyományőrzés Célterület:1023053 Közösségi célú fejlesztés Civil szervezetek támogatása, kulturális értékeink fenntartása, hagyományőrzés Jogcím Kérelem címe Atilla Alapítvány Farmos Önkéntes Tűzoltó Boldogabb Óvodás

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁK KONFERENCIÁJA 2012. augusztus 30-31. ELTE, Budapest A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS HATÁSAINAK FOKOZOTTAN KITETT MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Martin Gizella PhD hallgató

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Üdvözli a megjelenteket Tusjak Tamás a Polgárőrség vezetője

Üdvözli a megjelenteket Tusjak Tamás a Polgárőrség vezetője Üdvözli a megjelenteket Tusjak Tamás a Polgárőrség vezetője A polgárőrség szerepe a közrend biztosításában, a bűncselekmények megelőzésében a tanyás térségben Szarvason. A rendszerváltáskor jelentős gazdasági

Részletesebben

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos

MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos MANNINGER JENŐ Zala megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos Stratégiai fejlesztési irányok Stratégiai fejlesztési irányok húzó projektjei Támogatási keret (Mrd Ft) Forrás Finanszírozás

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 12-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 12-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6-158/2009. TÁRGY: A MEGYERVÁROSI ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ELEMZÉSE MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. FEBRUÁR 12-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: OKTATÁSI

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

Gödöllő és Tura összehasonlítása

Gödöllő és Tura összehasonlítása Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Gödöllő és Tura összehasonlítása Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Godor.Amelita@gtk.szie.hu Enyedi György

Részletesebben