ESCO bemutatása, fogalma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESCO bemutatása, fogalma"

Átírás

1 ESCO bemutatása, fogalma Magyarországon főként az önkormányzatok, és költségvetési intézmények energiagazdálkodásában terjedt el széles körben az úgynevezett harmadik feles, ESCO (Energy Service Company) finanszírozás gyakorlata, melynek keretében egy külső cég kombinált műszaki és pénzügyi szolgáltatást nyújt a végfelhasználónál felmért energiamegtakarítás kihasználására. A hazai ESCO-k jellemzően az alábbi energetikai területeken vannak jelen: Köz- és beltéri világításkorszerűsítés; Fűtéskorszerűsítés; Ipari és távhő korszerűsítések. Az ESCO konstrukció elterjedésében szerepet játszott a meglévő létesítmények alacsony fokú energia hatékonysága, valamint az állami és önkormányzati szféra eladósodottsága, állami feladatok kiszervezése és adózási terhek optimalizálása is. Míg az energiahatékonyságban rejlő tartalékok kiaknázása nemzetgazdaságilag is hasznos tevékenység, addig az eladósodottság növekedésének a látszólagos kiküszöbölése és adóterhek viselésének időbeli eltolása által motivált külső beruházás és pénzügyi mérlegen kívüli harmadik feles finanszírozásnak káros hosszú távú hatásai is lehetnek a teljes szerződéses időszakra nézve, amennyiben nem a szerződés megkötésekor nem járunk el körültekintően. ESCO nélküli beruházás Felmérés Tervezés és Engedélyezés Pályázatkészítés Kivitelezés Finanszírozás Primerenergia szállítás Üzemeltetés Karbantartás és Javítás Esco-s beruházás Felmérés Tervezés és Engedélyezés Pályázatkészítés Kivitelezés Finanszírozás Primerenergia szállítás Üzemeltetés Karbantartás és Javítás A - Társaság B - Társaság C - Társaság D - Társaság E - Bank F - Társaság G - Társaság H - Társaság ESCO Rövidtávú Hosszú távú Rövid távú / Éves Középtávú 5-15 éves Hosszú távú Szerződés Egy közbeszerzés

2 Egy energiahatékonysági korszerűsítési igény és saját tőkeforrás hiánya által motivált ügylet nyomán egy ESCO egyetlen egy közbeszerzés keretében tehet szert hosszú távon monopol piaci pozícióra több kombinált szolgáltatás (=több piac) vonatkozásában. Ezért fontos, hogy az szabályzási oldalról kellően megalapozott keretek között történjen. Ezáltal a végfelhasználó intézmények és a piaci szereplők egy stabilabb működési környezetben vehetnek igénybe illetve nyújthatnak szolgáltatásokat, mely elősegítheti az üzletileg kölcsönösen előnyös hosszú távú együttműködést. ESCO konstrukciók Hazai szinten jelenleg igen széles körű változatai alakultak ki az ESCO konstrukcióknak, melyek alapváltozatai a következőek: Harmadik feles finanszírozás - esetén az ESCO mint harmadik fél nyújtja a beruházáshoz szükséges külső finanszírozást, ugyanakkor nem nyújt üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásokat, így azok díja nem terheli a konstrukciót. Tartós bérlet / operatív lízing keretében a szolgáltatás a korszerűsítés megvalósítására, és a felújított rendszer bérletére terjed ki. ESCO teljes körű korszerűsítéssel kapcsolatos műszaki és pénzügyi szolgáltatás, ahol az ESCO vállalja (i) a projekt azonosítását, (ii) műszaki tervezést és engedélyeztetést, (iii) kulcsrakész kivitelezést, (iv) üzemeltetést és karbantartást, (v) számlázás lebonyolítását, illetve (vi) ezen tevékenységek finanszírozásának megszervezését. Forfetírozás / faktorálás Szállító hosszú távú követeléssorozatának a banki megvásárlása egy faktorált jelenértéken, ahol a leszámítoló bank vállalja a követeléssel járó pénzügyi kockázatokat. A fenti változatokat pénzügyi szempontból az alábbi táblázat veti összevetésre a saját beruházással. Beruházási kockázat Üzemeltetési kockázat Kredit kockázat Kamat és árfolyamkockázat Összesített költségek Saját beruházás Önkormányzat Önkormányzat Bank Önkormányzat 1 Alacsony A Harmadik feles Önkormányzat Önkormányzat ESCO ESCO vagy Önkormányzat B Tartós bérlet ESCO Önkormányzat ESCO ESCO 3 Közepes C Rendes ESCO ESCO ESCO ESCO ESCO 4 D Faktorálás ESCO ESCO Bank Bank 5 Magas 2 - ESCO-k előnyei A hazai ESCO tapasztalatok alapján a következő előnyöket lehet kiemelni: Fejlesztés eladósodottság nélkül Az ESCO definíciójának szigorú értelmezése alapján a beruházás energia megtakarításból valósul meg, szolgáltatás keretében, így nem növeli az intézmény eladósodottságát. Közbeszerzési keretek egyszerűsítése - AzESCO konstrukció több elem (tervezés, beruházás, finanszírozás, üzemeltetés) integrálásán keresztül jelentősen leegyszerűsíti a közbeszerezési eljárást

3 Méretgazdaságos beszerzések Az ESCO-k portfoliójuk révén képesek jelentős árengedmények elérésére a beszállítóikkal és bankokkal szemben. ÁFA finanszírozás áthidalása Az ESCO képes a beruházási során jelentkező ÁFA terhek kiküszöbölésére, az ÁFA terhek megfizetésének az időbeli eltolása mellett üzemeltetésen keresztül. ESCO-k hátrányai Önkormányzati oldalról nézve az egyes szabályozatlan keretek között működő ESCO jellegű konstrukciók esetleges negatív hátrányai közé tartozhatnak a következők: Rövidtávú igények fejében vállalt hosszú távú kötelezettségek Egy önkormányzat azért választhatja az ESCO konstrukciót, mert az rövidtávon látszólag eladósodottság nélkül teremt értéket, hosszú távon magas kötelezettségvállalás velejárója lehet: Energia költségmegtakarítást meghaladó mértékű hosszú távú költségek tartós kötelezettségvállalás mellett; Hő piac hosszú távú átengedése, más megújuló és egyéb kezdeményezések elmaradása; A szerződéses futamidő kitolása a berendezések karbantartásának biztosítása nélkül Extra profit lehetőségek külső kiaknázása - Az energia megtakarítás eredményének jelentős része nem marad az állami és önkormányzati szektoron belül. Átláthatóság hiánya - Az ESCO sok esetben nem érdekelt transzparens keretek megteremtésében és a konstrukció hátrányainak a felfedésében. Szabályozási keretek Hazai jogszabályok Az ESCO elterjedéséhez és az önkormányzatok fogadókészségéhez nagyban hozzájárult az állami jogszabályozás által teremtett korlátok áthidalására nyújtott megoldása. A főbb érintett jogszabályok: Önkormányzati feladatai és hatáskörei (1990. évi LXV. törvény 8. ) Önkormányzatok eladósodottsága: o 1990 évi LXV ÖTV 88 (3) b) o ESA 95 szabályai az államadósságról/ költségvetési hiányról ÁFA-ról szóló évi LXXIV. törvény 2004-től hatályos 4/A. -a Közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. törvény) A fenti korlátok alapvetően meghatározzák az önkormányzatok és költségvetési intézmények mozgásterét, amely alapján azok az ESCO-t részesítik előnybe a saját hatáskörben végzett energiakorszerűsítéssel és üzemeletetéssel szemben. Uniós Irányelvek Az ESCO működési területét az alábbi Uniós Irányelvek szabályozzák: 2006/32/EK Irányelvét az Energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az Energetikai Szolgáltatásokról. 2002/91/EK Irányelv az Épületek energiafelhasználásáról

4 Uniós definíció 2006/32/EK Irányelv definíciójával összhangban az ESCO (Energy Service Company - Energetikai Szolgáltató Vállalat) az a természetes vagy jogi személy, aki energetikai és/vagy energiahatékonysági szolgáltatást nyújt a felhasználó létesítményei számára, részt vállalva annak gazdálkodási kockázatából. A szolgáltatás ellenértékének a fedezete (részben vagy egészben) az energiahatékonysági beavatkozás kell legyen, egy Energiatakarékossági Szerződésben (EPC) előre lefektetett teljesítési kritérium rendszer alapján Hazai kritérium rendszer A hazai célok definiálásakor a hosszútávon fenntartható energia megtakarításon túl fontos, hogy az ESCO-t ne csupán az önkormányzati szabályzási keretek kiküszöbölésére használják. Ezt a célt elősegítendő egy ESCO szigorú értelembe véve az alábbi kritériumoknak kell, hogy eleget tegyen: Energia megtakarítás - Egy ESCO-nak az energiahatékonysági korszerűsítés révén keletkező energiamegtakarítás minimum mértékét (kwh-ban GJ-ban, vagy fölgáz m3- ben) szerződésben is garantálni kell, melynek nem teljesítése esetén az ESCO gazdasági kockázatot vállal. Gazdaságosság - Az ESCO egy olyan energia megtakarításból finanszírozható korszerűsítés kell legyen, amely a végfelhasználó pénzforgalmát (cash flowját) nem érinti negatívan, az indexált bázisállapothoz képest. Azaz az energia megtakarításból származó költségmegtakarítások meg kell, hogy haladják az ESCO révén vállalt törlesztés jellegű és egyéb díj kötelezettségeket. Karbantartás és javítás - Ahhoz, hogy az ESCO szerződéses futamidőt a végfelhasználó oldaláról nézve ne terhelje párhuzamos beruházási kötelezettség és ahhoz kapcsolódó negatív pénzforgalom az ESCO-nak célszerű karbantartási kötelezettséget vállalni a teljes szerződéses időszak biztosítva a berendezések futamidő alatti élettartamát. Futamidő Az ESCO futamidő nem haladhatja meg a berendezések élettartamát, kivéve ha az ESCO karbantartási kötelezettséget vállal beleértve a felújításokat is. Átláthatóság - Biztosítani kell, a számlákon, szerződésekben, világos, érthető módon a végső fogyasztók számára információk elérhetőségét. Árindexálás - Beruházás finanszírozásához kapcsolódó költségek előre rögzített keretek között kell, hogy történjenek időközi inflációs felár alkalmazása nélkül. Míg a primer energia költségei a piaci viszonyok alapján változhatnak, amelett, hogy az ESCO elehetővé tegye a betekintést a szabadpiaci beszerzési áraiba. Finanszírozás - Az ESCO nem gyakorolhat a végfelhasználó főszámlája felett inkasszós vagy azonnali beszedési jogot. Tulajdonjog- Az ESCO szerződéses futamidő végén a tulajdonjog át kell, hogy száll a végfelhasználóra nulla körüli értéken, kötelezettségektől menetesen. ESCO piac bemutatása a piacfejlődés háttere Főbb piaci tényezők Magyarországon az ESCO konstrukció széles körben terjedt el az 1990-es évektől. A széles körű elterjedés okai többek között a következőkre eredeztethetőek vissza:

5 Alacsony energiahatékonyság a rendszerváltást követően; Növekvő energiaárak a piac liberalizáció következtében; Berendezés gyártók és kivitelezők erős piacszerzési szándéka; Finanszírozási források hiánya a végfelhasználóknál; Pénzintézetek nyitottsága az ESCO-k finanszírozására; Közbeszerzési eljárás komplexitása; Szakértelem hiánya a végfelhasználóknál; Piacfejlődés és főbb mérföldkövek A piac alakulásában a következők bírtak meghatározó jelentőséggel: 1990-es években a viszonylag egyszerű, és gyors megtérülés melletti korszerűsítések valósultak meg az első körben. Ilyen volt például a közvilágítás korszerűsítés: 3-5 éves megtérülés mellett; 1990-es évek második felében a már magasabb és hosszabb finanszírozási igény biztosítása érdekében megjelentek a pénzintézetek, akik közvetlen vagy közvetve szerepet vállaltak az ESCO-k finanszírozásában; 2000-es években a hosszabb 5-10 éves megtérülés irányában ment el a piac, és a pénzintézeti oldalon tovább bővült a szereplők köre; 2002 évi parlamenti és önkormányzati választások előtti két évnek jelentős szerepe volt az ESCO-k életében 2006-ban megkezdett intézményi reformok, melyek negatívan érintették a létesítmények hosszú távú fennmaradását; 2006-ban indult be a Szemünk Fénye Program, mely helyi közbeszerzés nélkül (központi közbeszerzés alapján) akár 15 éves visszafizetést tesz lehetővé bérleti konstrukció keretében egy nyertes konzorcium mellett; Energetikai területek A hazai ESCO-k jellemzően az alábbi energetikai területeken vannak jelen: Köz- és beltéri világításkorszerűsítés; Fűtéskorszerűsítés; Ipari és távhő korszerűsítések. Mindez összhangban van a szektoronkénti energiafogyasztással, ahol az összes energiafogyasztás 45%-át az épületek üzemeltetésekor használják fel, ami Magyarországon mintegy 300 petajoule, melyen belül a legnagyobb tételt a fűtés képviseli.

6 Ábra: Energiafogyasztás szektoronként Lakossági energiafogyasztás Építőipar 5% Közlekedés 20% Egyéb 10% Épületek 45% Főzés és háztartás 8% Közlekedés 26% Világítás 1% Fűtés 54% Ipar 20% Melegvíz 11% Az ipari alkalmazások elterjedését nehezíti azok heterogén jellege és a végfelhasználó szuverén magatartása. Óraszámok és élettartam Egy ESCO optimális működési alapjainak a megteremetéséhez fontos továbbá az éves magas kihasználási óraszám is, biztosítva az adott berendezés belátható időbeni megtérülését, és egyben tekintettel az berendezések élettartamára is. Éves kihasználtsági óraszámok Beruházási Megtérülési Élettartam Beavatkozás Óraszám érték idő Közvilágítás 4000 óra Magas Alacsony Alacsony Rövid Beltéri világítás 1000 óra Alacsony Alacsony Magas Közepes Fűtés 4500 óra Magas Közepes Közepes Hosszú Szigetelés Közepes Magas Hosszú Nyílászáró csere Magas Magas Hosszú Használati melegvíz 6000 óra Magas Alacsony Alacsony Hosszú Ipari hővisszanyerés 6000 óra Magas Változó Közepes Közepes Forrás: ESCO interjúk, 2008 Közvilágítás korszerűsítés Közvilágítási energiatakarékossági piacok fejlődése Higany Lámpa Nátrium Lámpa Kompakt Fénycsövek Fény- Szabályozás LED Lámpa

7 Nátrium lámpatestek és kompakt fénycsövek Közvilágítás esetében igen jelentős, viszonylag könnyen realizálható megtakarítási lehetőségeket jelentett, amikor W-os higany izzókat lecserélték 36-70W-os modern nátrium lámpákra és kompakt fénycsövekre. A 90-es években végrehajtott lámpakorszerűsítések után, átmenetileg, a széles körben elérhető technológiai újítások hiányában, jelentősen korlátozódott az energia megtakarításból finanszírozható közvilágítás- korszerűsítések köre. Így jelenleg üzemeltetési formátumban végzett beruházások megvalósítását az önkormányzat csak emelt díjból képes visszafizetni általában 8 éves futamidő mellett. Ez által gyakorlatilag az ESCO önkormányzat pénzügyi mérlegén kívül finanszírozza a beruházást azt alátámasztó energia megtakarítás nélkül, amely így költségnövekedést eredményez. LED lámpa Érdemi további megtakarítást a nátrium lámpák és kompakt fénycsövek LED lámpákra történő cseréje jelentene, azonban ezen megoldás még nem érhetők el széles körben és kedvező áron. Az iparági várakozások szerint ben éri el a LED lámpa azt a piaci és gyártási méretgazdaságossági volumen határt, amely már energiatakarékossági alapon is képes lesz egy adott korszerűsítés finanszírozására. A jelentősebb nemzetközi LED gyártók GE / Phillips / OSRAM re tervezik az új közvilágítás programjuk piaci megjelenését megtakarítás által vezényelt piacképes alapon. Élettartam A jelenleg használatos lámpatestek élettartama viszonylag alacsony, így a megtakarítás a maradványidőszakban már nem jelentkezik. Számos estben a szerződéses futamidők kitolása már eleve karbantartási kérdéseket vet fel, mivel már a szerződés időszaka alatt lejár a lámpatestek élettartama. A LED piacra lépésével az élettartam jelentős növekedése várható.

8 Fényszabályzás Világítási berendezések élettartama Beltéri Közvilágítás világítás Élettartam óra / év 1000 óra / év Kompakt lámpatest óra 2 év 8 év Nátrium lámpatest óra 4 év 16 év LED lámpatest óra 10 év 40 év Lámpatest ház év Forrás: ESCO interjúk, 2008 Jelenlegi környezetben megtakarítási potenciált jelenthet az elektronikus lámpatest előtéteken fojtó / gyújtó szabályozás célú alkalmazása, mely révén a külső fényviszonyokhoz igazodóan, lépcsőzetes ¼ óránkénti vissza szabályzással érhető el megtakarítás. Fényszabályozás hatása az áramfogyasztásra Forrás: ETK Önkormányzati Klub prezentáció, május Ugyanakkor kérdéses, hogy ezen megtakarítás mennyivel rontja a berendezések élettartamát. Fontos a közös gyártó által előállított lámpatest / előtét / gyújtó egységének a fenntartása, mivel ezek az elemek egymásra lettek fejlesztve az optimális élettartam realizálásához. Amennyiben viszont csak az előtét kerül lecserélésre úgy jelentősebb élettartam csökkenéssel és a karbantartási költségek növekedéssel kell számolni (főként a kompaktfénycsövek esetében). A leszabályozással egyben felelőségi kérdéseket vethet fel, mivel nem egyértelmű hogy egy meghibásodás esetén mikor van szó hálózati hibáról és mikor a beavatkozást végző ESCO hibájáról.

9 Villamos energia szabadpiaci beszerzés A közvilágítás kiszámítható profilgörbével rendelkezik. A völgy és mélyvölgy időszakra eső stabil és folyamatos villamos energia fogyasztása pedig igen keresett villamos energiatermelők, kereskedők és mérlegkörök által. Ily módon a végfelhasználók számára nem lehet közömbös, hogy az ebből eredő ármegtakarítás kinél realizálódik. Számos ESCO vállalat a közvilágítás 4-8 évre történő megszerzésével, egyben az energia piacot is megszerzi, azonban a végfelhasználók felé az egyetemleges fogyasztókra vonatkozó árat használják, amelyet a régi közvilágítási tarifával egyenértékűnek állítanak be, így a villamos energiakereskedelmi haszon az ESCO-nál marad. Ezért fontos az ESCO szerződéseiben rögzíteni, hogy a beszerezési áron adja tovább a villamos energiát, és az extra hasznot a felek az felhasználói költségcsökkentésre, vagy futamidő csökkentésre fordítsák. Rendszerhasználati díjak passzív és aktív elemek meghibásodása 2008 évtől vezették be a közvilágítási rendszerhasználati díj fogalmát, amely a passzív elemekre - így a szabadvezetékes közös tartószerkezetű kábel és villanylámpa oszlopok karbantartására vonatkozik. A passzív elemek az áramszolgáltató tulajdonát képezik, így azok területén végzett beavatkozások is az áramszolgáltató jogai és feladatai. Ugyanakkor a hibák bejelentése az ESCO-hoz érkezik és szerződés szerint neki kell biztosítani az üzemszerű rendelkezésre állást. Beltéri világítás A beltéri világításban használt technológiai fejlődés a közvilágításhoz hasonló körülmények közt halad, azonban a beltéri világítás energiagazdálkodása hátrányosabb helyzetben van: Alacsonyabb üzemóra szám - Beltéri világítás esetén gyakorlati tapasztalat szerint kistérségi létesítmények éves szinten 900 üzemórában, nagyobb önkormányzati létesítmények pedig 1100 üzemórában használnak beltéri világítást. Ez a közvilágítással összehasonlítva ¼ annyi kihasználtságot és így 4-szer akkora megtérülési időt jelent Heterogén beruházások Beltéri világítás üzemeltetése, tekintettel a világított helységek eltérő méretére és felhasználási szokásaira, külső fényviszonyok változásaira lényegesen heterogénebb mint a közvilágítás. Ennek megfelelően a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés és karbantartás is összetettebb. A lámpatesteket nem lehet sorban lecserélni. Fűtéskorszerűsítés és hőtechnikai korszerűsítések A fűtéskorszerűsítés is közvilágításnál összetettebb beavatkozást és üzemeltetést igényel, többek között a következő okokra visszaeredeztetően: Szezonális kihasználás A fűtési szezon október 15-től április 15-éig tart így éves szinten maximális esetben órás kihasználtságot jelent. Külső időjárás függőség - A tényleges felhasználás egyben függ a külső hőmérsékleti viszonyoktól is, amely megnehezíti az évek közti energiafelhasználás összehasonlítását. Primer és szekunder oldal - A fűtési rendszernek teljes összhangban kell lenni a szekunder oldali hőleadó felüllettekkel, és szigeteléssel, valamint nyílászárókkal. Hosszabb élettartam - A fűtés és hőtechnikai berendezések élettartama általában meghaladja az ESCO üzemeltetési időszak hosszát.

10 Fűtéstechnológia fejlődése Olaj Kazán Gáz Kazán Kondenzációs Gázkazán Megújuló Energia Fűtőrendszerek primer energetikai hatásfoka (%) 140% 120% 100% 85% 92% 100% 120% 80% 60% 65% 70% 40% 35% 20% 0% Forrás: Joós Lajos Energia megtakarítás a háztartások földgázfelhasználásában, Magyar Épületgépészet, XLI. évfolyam, 2002/4. szám

11 Gázkazánra átállás Az 1980-as évek végén a gázhálózat fejlődésével valamint az első olajválság után az alacsonyabb hatásfokú olajkazánokat kiváltották új gázkazánokkal, amely közel 25% hatásfokjavulást realizáltak. Az új gázkazán és kondenzációs gázkazán közti hatásfok javítási potenciál azonban korábban az alacsony gázár környezetben korlátozta a megtakarítás alapú beruházásokat. Kondenzációs kazán A kondenzációs készülékeknél az égéstermékekben lévő vízgőz lecsapódik a készülék hőcserélőjének a felületén, így a hőcserélő képes a füstgázból nyert hőenergiát átadni a fűtővíznek, mely által hagyományos kazánnál magasabb hatásfok érhető el. A magasabb gázárak mellett ezen korszerűsítés is már rentábilis lehet, főként a készülékek élettartamának a figyelembevétele mellett. Megújuló energia Hazánkban a víz hőhordozós, radiátoros központi fűtés terjedt el, a vizet kazánnal és jelentős részben földgáztüzeléssel melegítve fel. Az energiatakarékos hőszivattyú révén az emberi természetnek leginkább megfelelő, kis hőmérsékletű, melegvíz-üzemű központi fűtések, az ún. felületfűtéseket alkalmaznak, amely a hatásfoka még kedvezőbb: Nagyobb felületű fűtés estén a hasznosított hőfoklépcsők kiterjednek a 55/45 C, majd 40/30 C hő tartományokra szemben a korábbi 90/70 C és 75/60 C tartományokkal A megújuló forrásból származó energia, valamint hulladékhő hasznosítása révén csökken a fosszilis energia felhasználás. A hőszivattyúk beruházási költsége tekintettel a teljes-körű primer szekunder oldali beavatkozásra igen magas, amelyet kompenzál a hosszú élettartam és fűtőanyag költségcsökkenés. Szintén jelentős üvegházhatású gázkibocsátás csökkentés realizálható megújuló energia alapú hőtermelés révén, más fosszilis alapú megoldásokhoz viszonyítva. Az olajkazánhoz viszonyított globális szén-dioxid-kibocsátás (IEA) 100% 80% 100% 80% 60% 40% 55% 50% 20% 0% 0% Szigetelés és nyílászárócsere Sajnálatos módon a szekunder oldali utólagos hőszigetelés és nyílászárócserék pénzügyi megtérülési ideje a magas beruházási költség miatt a gépészeti beavatkozásokénál is hosszabb (15-25 év), így számos ESCO csupán a fűtéskorszerűsítésre (azon belül is a hőtermelő és elosztó berendezésekre) korlátozza a tevékenységét.

12 Hőtechnikai korszerűsítések élettartama Energiahatékonysági intézkedés Lakóházak padlásterének szigetelése Lakóházak falüregeinek szigetelése E C osztályú üvegezés B A osztályú kazánok Fűtésszabályozás Átlag élettartam 30 év 40 év 20 év 15 év 15 év Forrás: Energy Efficiency Commitment , Egyesült Királyság, melyet kiindulási alapként használt az EU Bizottság a 2006/32 EK irányelvhez Ugyanakkor az energiamegatkarítási oldalról nézve a szigetelésnek jelentős szerepe van a hőigény csökkentésében, mely realizálása esetén a nagyobb hőleadó felületi igénnyel rendelkező hőszivattyúk is előtérbe kerülhetnek. Végfelhasználói kör Az ESCO korszerűsítésekre jellemző végfelhasználói körbe tartoznak: Önkormányzati létesítmények (köztük egészségügyi- és oktatási intézmények, távhő rendszerek); Költségvetési és egyházi intézmények; Társasházak és Lakásszövetkezetek; Ipari felhasználók Az önkormányzatok a hosszú távú folyamatos feladatellátó státuszukból adódóan viszonylag kedvező piaci megítélést élveznek. Az önkormányzati feladatok közé tartozik a helyi egészségügyi-, szociális, oktatási-, közművelődés-ügyi, testnevelési, közlekedési rendszerek szervezése és egyéb kommunális feladatok ellátása. Az önkormányzat felelős mindezen területekhez kapcsolódó önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodásért így az energiagazdálkodásért is, mely az alábbi létesítményeket érinti a fogyasztói oldalon: Oktatási intézmények Egészségügyi intézmények Könyvtárak és művelődési házak Sportlétesítmények és fürdők Szociális létesítmények Közvilágítás Az önálló kazánfűtésű intézmények mellett a primer oldalon jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak távhő szolgáltatók is. További keresletet jelentenek a közszolgálati feladatokat ellátó egyházak, állami költségvetési szervek és egyházi intézmények körében végrehajtandó energia-megtakarítást eredményező beruházások, így: Minisztériumi és egyéb hivatalok Egyházi ingatlanok Egyetemek és kollégiumok Megyei korházak Postahivatalok Katonai, határőrségi, és tűzoltósági laktanyák aktanyák Fegyházak és büntetésvégrehajtási intézetek Magyar Államvasutak létesítményei

13 ESCO cégek Közvilágítás és beltéri világítás Tekintettel a beavatkozás egyszerűségére, viszonylag alacsonyabb tőkeigényre és kezdeti időkben magas megtakarítási potenciálra, a köz- és beltéri világítás területén alakult ki a legnagyobb számú ESCO koncentráció, amely a piac kiaknázásával napjainkra jelentősen lecsökkent. Jelentősebb világításkorszerűsítési hullámok főleg a és évi önkormányzati választásokat megelőző két évben alakultak ki, melynek megfelelően számos cég tevékenysége fulladt passzivitásban. A piac beszűkülésével és értékesítési csatornák koncentrálódásával számos ESCO hagyott fel a világításkorszerűsítési tevékenységével 2006 után. A világításkorszerűsítésben lévő ESCO java része KKV formátumban működik és hazai magánszemélyek tulajdonában van, ezen felül az áramszolgáltatók leányvállalatai is részt vesznek a piacon. Fűtéskorszerűsítés A fűtéskorszerűsítések piaca heterogénebb, mint a világításkorszerűsítés, és kettéválnak a helyi önkormányzati létesítményeket kiszolgáló ESCO-k és a nagyobb költségvetési intézményeket, így megyei kórházakat, büntetés végrehajtási intézeteket kiszolgáló ESCO-k - Fűtéskorszerűsítésben résztvevő ESCO-k. Jelenleg 9 aktívan működő ESCO céget találhatunk hazánkban. A piac a nagyobb projektméretek és hosszabb szerződéses időszak következtében jelentősebb stratégiai értéket képvisel, mely nyomán a nemzetközi befektetők is megjelentek, valamint számos akvizíció ment végbe az elmúlt évek során. Ugyanakkor korlátozott a komplett szekunder hőenergetikai oldalra (szigetelés, szabályozás, nyilászárócsere) is kiterjedő megoldásokat nyújtó szolgáltatók köre. Távhő rendszerek A fűtőművek és kapcsolt termelésű erőművek elsősorban hőt szolgáltatnak önkormányzati tulajdonú távfűtőműveknek hosszú távú (15 év) szerződések keretében, amelyhez jelentős tőkeerőre és stabil háttérre van szükség. Ezen szolgáltatási területek között már jelentős szinergiák vannak az üzemeltetés és tüzelőanyag beszerzés területén, amelynek köszönhetően a szokásosnál még erőteljesebb a konszolidáció. Létezik olyan ESCO cég, amely például külön erőmű üzletágat hozott létre, az elmúlt években akvirált cégekből. Ipari és szolgáltatási szektor Az ipari és tercier szektorban mindezidáig csak korlátozottabb mértékben vetették meg a lábukat ESCO vállalatok, és azok portfoliója is igen vegyes. Pénzintézeti és berendezésgyártó háttér szereplők Kereskedelmi Bankok Az ESCO-kon keresztül a bankok az önkormányzatokat finanszírozzák, így elsősorban az önkormányzati számlavezetésben aktív bankok vesznek részt az ESCO-k (önkormányzatok) finanszírozásában. Ily módon a bankok képesek a végfelhasználók beminősítésére és számlák feletti inkasszós jog (azonnali beszedés) gyakorlására.

14 A főszámla-vezető bank egyben szerepet vállalhat a saját erő, vagy odaítélt támogatások előfinanszírozásában és képes ESCO hitelkeret felállítására, egy szélesebb portfolióra január 1-től az önkormányzatoknak havonta lehet számlavezető bankot váltani (szemben a korábbi éves gyakorlattal, amely korlátozta az önkormányzatok mozgásterét mivel a fő számlavezetés felmondási határideje 60 nap volt). EBRD Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) évben tervezi egy 50 millió eurós (12,5 Mrd Ft) refinanszírozási keret megnyitását kimondottan magyarországi önkormányzati energiahatékonysági beruházások ESCO finanszírozási céljából. A terv szerint az alap 10 millió eurós (2,5 Mrd Ft) támogatásban részesül az Európai Uniótól és folyamán kerül kihelyezésre. Berendezés gyártók Számos esetben szoros (sok esetben kizárólagos) együttműködés alakul ki az ESCO és gyártók között, amely estben az ESCO-k szerepe az adott berendezés piacszerzésére összpontosul. ESCO-k a berendezésgyártókkal kötött keretszerződéseik alapján képesek jelentősebb árengedmények elérésére, és így méretgazdaságosság adta előnyök kihasználására. Ugyanakkor az egészséges piaci viszonyok fenntartásához, fontos az ESCO-k függetlenségének a fenntartása. Nemzetközi ESCO piacok Az első ESCO jellegű üzemeltető cégeknek egészen az 1800-as évekig visszanyúló hagyománya van, és ebben a tekintetben Franciaország tekintető az energetikai üzemeltető cégek szülőhazájának (Dupont és Adnot 2004). A koncepció aztán Észak Amerikában a XX. században terjedt el széles körben (EC DG JRC 2005). Az integrált energiatakarékossági szolgáltatásokat nyújtó ún. EPC cégek aztán az 1980-as években terjedtek el újra Európában az olajválság után. A német piac bontakozott ki elsőként, azt szorosan követte Franciaország, Anglia, Spanyolország és Olaszország (Vine 2005, Bertoldi et al. 2006b). A rendszerváltást követő években indult útjára a Közép-Keleteurópai ESCO piac (Urge-Vorsatz et al. 2004), az energiatudatosabb piaci gazdálkodással párhuzamosan. A XXI. század sikertörténetei között szerepel Ausztria és Csehország. Ugyanakkor számos főként skandináv országokban nem járt eredménnyel az ESCO-k bevezetése (Forsberg, SEA 2003). Ország Spanyolország Első ESCO ESCO-k száma privát / + állami Piac becsült mérete Portugália m EUR Olaszország m EUR Görögország 3 Egyesült Királyság m EUR Írország 2 Franciaország nagy / 100 kicsi 3 Mrd EUR Németország Mrd EUR Ausztria m EUR Belgium Luxemburg 3-4 Finnország m EUR Svédország m EUR

15 Dánia m EUR Magyarország m EUR Csehország m EUR Szlovákia Lengyelország 5 10 m EUR Románia 2 Bulgária 3 Forrás: JRC 2007, European Commission, 2003 A teljes európai ESCO piac becsült mérete meghaladja az évi 5 milliárd eurót (Bertoldi et al. 2006b, Geissler 2005). A legjellemzőbb piaci szegmensek közé tartozik a világításkorszerűsítés, fűtéskorszerűsítés és a kapcsolt energia termelés, de emellett a hűtés és légtechnika területén is elterjedőben van (CRES 2005b). A beruházások túlnyomó része az állami szféra intézményeit érintette. Jogszabályozás keretek Az ESCO elterjedéséhez nagyban hozzájárultak az állami jogszabályozás által teremtett korlátok áthidalási szándéka, melyek között szerepel Kötelező feladatok széles köre Eladósodottság Adóztatás Közbeszerzés A fenti korlátok alapvetően meghatározzák az önkormányzatok és költségvetési intézmények mozgásterét és azok az ESCO-t részesítik előnybe a saját hatáskörben végzett energiakorszerűsítéssel és üzemeletetéssel szemben. Önkormányzati feladatok A települési önkormányzatok feladatait és hatásköreit az évi LXV. törvény 8. -a definiálja. Az önkormányzati feladatok közé tartozik a helyi egészségügyi-, szociális, oktatási-, közművelődés-ügyi, testnevelési, közlekedési rendszerek szervezése és egyéb kommunális feladatok ellátása. Továbbá az önkormányzat felelős mindezen területekhez kapcsolódó önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodásért, valamint területfejlesztési feladatok ellátásáért is. Ugyancsak a önkormányzatok feladatai közé tartozik a település energiapolitikájának kialakítása. A törvény az intézményfenntartás költségeit négy forrásból eredezteti: az állami költségvetésből normatív úton biztosított támogatásból, a fenntartói hozzájárulásból, az igénybevevők által igénybe vett szolgáltatások díjából, valamint az intézmények sajátos bevételeiből. A fenti forráselemek számtalan esetben nem fedezik az intézményfenntartás költségeit. A rendelkezésre álló források elégtelensége a rendszer optimális működtetésével ellentétes döntések meghozatalára kényszeríti a fenntartókat. Tekintettel, hogy a rendszer működtetése az elsődleges ezért a források a karbantartások és fejlesztések rovására a működés költségeire csoportosítódnak át és ezzel a település hosszú távú érdekeit áldozzák fel a napi működésre. Az ESCO-k sok esetben a rövidtávon látványos beruházást nyújtanak (önerő nélkül), azonban kellő szabályozási környezet hiányában ez hosszútávon az előnyöket meghaladó kötelezettségeket róhat az önkormányzatok gazdálkodására.

16 Közbeszerzési korlátok Közbeszerzés köteles szervezetek közé taroznak mind az önkormányzatok, az önkormányzat egyharmadot meghaladó vagyoni hozzájárulásával létrehozott társaságok, valamint a költségvetési intézmények Közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. törvény) értelmében külön-külön közbeszerzés köteles területekhez tartoznak: Építési beruházások Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások Egyéb hosszú távú szolgáltatások Az ESCO-nak egyik vonzereje, hogy képes egyetlen egy közbeszerzés keretében megvalósítani és üzemeltetni egy energetikai beruházását, annak kivitelezését, finanszírozását, üzemeltetés és karbantartását és adott esetben még a kapcsolódó primer energia önálló szabadpiaci beszerzését beleértve. Közbeszerzés saját és ESCO-n keresztüli beruházás esetén Önálló Beruházás ESCO-n keresztül Előkészítés Független fél A - Alvállalkozó Kivitelezés I - Közbeszerzés B - Alvállalkozó Finanszírozás Primerenergia beszerzés II - Közbeszerzés III - Közbeszerzés ESCO I - Közbeszerzés C - Bank D - Alvállalkozó Üzemeltetés és Fenntartás IV - Közbeszerzés E - Alvállalkozó Tekintettel a 5-15 éves határozott idejű szerződésekre, ugyanakkor az ESCO kiválasztása igen nagy felelőséget helyez az önkormányzatra. És az ESCO is sok esetben csak integrátor szerepet tölt be az önkormányzat és az alvállalkozók között, mely fővállalkozási díj aztán az érintettek között kerül allokálásra. Uniós szabályozási keretek EU Energia Szolgáltatás Irányelv (Energy Service Directive) Az Európai Parlament és Tanács április 5-én hozta meg a 2006/32/EK Irányelvét az Energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az Energetikai Szolgáltatásokról (Directive on Energy End-use Efficiency and Energy Services). Az Irányelv szerint a tagállamok átfogó nemzeti energia-megtakarítási célelőirányzatot fogadnak el, és (2008. január 1-jétől kezdődően) kilenc év alatt 9 %-os megtakarítás elérésére törekednek energetikai szolgáltatások és egyéb energiahatékonyságot javító intézkedések útján. Az Irányelv a következő definíciókat alkalmazza az ESCO-k tekintetében: ESCO (Energy Service Company) energetikai szolgáltató vállalat : az a természetes vagy jogi személy, aki energetikai és/vagy energiahatékonysági szolgáltatást nyújt a felhasználó létesítményei számára, részt vállalva annak gazdálkodási kockázatából.

17 A szolgáltatás ellenértékének a fedezete (részben vagy egészben) az energiahatékonysági beavatkozás kell legyen, előre lefektetett teljesítési kritérium rendszer alapján Energiatakarékossági Szerződés/ Energy Performance Contracting (EPC): egy szerződéses megállapodás a szolgáltató és a haszonélvező között (alap esetben egy ESCO) egy energiahatékonysági beavatkozás tárgyában, ahol a beruházás a szerződésben szereplő energiahatékonysági teljesítés szintjének a függvényében kerül kifizetésre Harmadik Feles Finanszírozás / Third-Party Financing (TPF): az energia szolgáltatón és végfelhasználón felül egy harmadik felet magába foglaló szerződéses megállapodás, ahol a harmadik fél nyújtja a szükséges tőkebefektetést, a végfelhasználó energiaköltség megtakarításból osztozás fejében. A harmadik fél lehet egy ESCO is. Az Irányelv értelmében a közszektornak valamennyi tagállamban jó példát kell mutatnia az energiát használó berendezésekre, az energetikai szolgáltatásokra, valamint az egyéb energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozólag a beruházások, a fenntartás, illetve az egyéb költségek tekintetében: A Tagállamoknak gondoskodni kell arról, hogy egy vagy több energiahatékonyságot javító intézkedést a közszektor hozzon meg, olyan költséghatékony intézkedésekre összpontosítva, amelyek a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legnagyobb energiamegtakarítást eredményezik. A Tagállamoknak meg kell könnyíteni és lehetővé tenni a legjobb gyakorlatok cseréjét a közjogi szervek között a Bizottsággal együttműködve, például az energiahatékony közbeszerzési gyakorlatokat; A Tagállamoknak gondoskodni kell arról, hogy az energetikai szolgáltató vállalkozások (ESCO-k) számára biztosított legyen a megfelelő mértékű ösztönzés, és az egyenlő verseny és az azonos feltételek megléte ahhoz, hogy függetlenül kínálhassák, illetve hajthassák végre az energetikai szolgáltatásokat és energiahatékonyságot javító intézkedéseket. A Tagállamok létrehozhatnak olyan alapot vagy alapokat, amelyek energiahatékonyságot javító programok és egyéb energiahatékonyságot javító intézkedések teljesítését támogatják, és elősegítik az energiahatékonyságot javító intézkedések piacának kialakítását. A Tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek az alapok a kereskedelmi finanszírozású energiahatékonyságot javító intézkedéseket kiegészítsék, és ne versenyezzenek azokkal. A Tagállamoknak biztosítani kell, a számlákon, szerződésekben, világos, érthető módon a végső fogyasztók számára információk elérhetőségét, beleértve a tényleges aktuális árak és a tényleges energiafogyasztás; és annak korábbi évekkel történő összehasonlítását, valamint az energiafelhasználó berendezések objektív, részletes műszaki leírását. EU Épületenergetikai Irányelv Az Európai Parlament és Tanács december 16-án hagyta jóvá az Épületek energiafelhasználása című 2002/91/EK direktívát. Eredetileg az irányelv szerint a tagállamoknak létre kell hozni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz lettek volna szükségesek, hogy az irányelv januárig bevezetésre kerüljön, mely időpont végül hazánk esetében 3 évvel meghosszabbításra került A direktíva célja az Európai Unió energiafogyasztásának csökkentése. Az épületek energiafelhasználásának csökkentésénél az eredeti 10 uniós tagállamot figyelembe véve 2010-ig 22%-os megtakarítással számoltak, ahol a szükséges beruházás megtérülési ideje 8 évnél rövidebb. Az irányelv szerint minden 50+ m2 alapterületű épületet energiapasszussal kell ellátni a hatékonyabb energia felhasználás érdekében

18 Az Irányelv szerint az épület energiafelhasználását úgy kell csökkenteni, hogy közben a belső hőmérséklet, a páratartalom, a belső levegő minősége, a légsebesség értéke a tartózkodási zónában, a világítástechnikai paraméterek, valamint a zajterhelés értékei nem lehetnek rosszabbak az eredeti állapotnál. Ezeket a követelményértékeket az MSZ CR 1752 (2000) szabvány tartalmazza. A célkitűzés tehát a jobb belső környezet elérése, a jelenleginél kevesebb energia felhasználásával. A direktíváról a tervek szerint Magyarországon 3 rendelet jelent meg: A követelményrendszert és a számítási eljárásokat tartalmazó 7/2006. (V.24) TNM rendelet Az épületek tanúsítására vonatkozó rendelet (176/2008.(VI. 30. Korm. rendelet); A kazánok és klímaberendezések felülvizsgálatával, tanúsításával kapcsolatos rendelet (264/2008.(VI. 30. Korm. rendelet) Zöldkönyv Az Európai Unió energiaellátás biztonsági stratégiájáról 2000 novemberében adta ki a Zöld Könyvét, amely elemzi az EU energiaellátásának jövőbeli alakulását és kimondja, hogy a jelenlegi folyamatok nem változnak jelentősen úgy az Unió energiaszükségletének 70%-át kell már importból fedezni, szemben a jelenlegi 50%-kal. A Zöld Könyv az Energiahatékonyságról (2005. június 22) fő irányelve az EU 20%-os energiatakarékosságának az elérése 2020-ig. Mindez egyben 60 Mrd euró költségcsökkentést eredményez és a szükséges beruházások egy millió új munkahelyet teremtenének. A Zöld Könyv három főbb területet jelöl meg ahol hatékonyabb energia megtakarítási intézkedések szükségesek, így az épületek / háztartások, ipar, és közlekedés. Fehér Könyv Az Energiapolitikai Fehér Könyv (1997) az EU energiapolitikájának legfontosabb célkitűzéseiként a versenyképességet, az energiaellátás biztonságát, és a környezetvédelem fenntartását jelöli meg. A célok elérésének a legfontosabb eszközeként a piacliberalizációt, az árak tartalmának egyértelműségét, az energiahatékonyságot és az energiahálózatok összekapcsolását jelöli meg. A Fehér Könyv továbbá célul tűzi ki az megújuló energiák arányának 2000 évi 6%-ról 2010-ig 12%-ra emelését. Energiahatékonysági Akcióterv Az Energiahatékonysági Akcióterv elképzelését a COM (2000) 247 irányelv határozza meg. Az Akcióterv a Bizottság Racionális energia felhasználás című április közleményéhez fűződik, amely szerint az EU tagállamai az energiahatékonyság javításával 18%-os energiafogyasztás csökkenést tudnak elérni. Az akciótervben megfogalmazott intézkedések érintik a közlekedés, regionális politika, kutatás-fejlesztés, vállalkozások, adózási politika, nemzetközi együttműködés, háztartási készülékek és egyéb berendezések, ipar, épületek, közbeszerzés, energia audit, szolgáltat szektor területeit. ESCO jellegű konstrukciók Az energetikai korszerűsítések és egyéb beruházások számos esetben a privát szféra bevonásával kerülnek végrehajtásra, úgy nevezett Public és Private Partnership (PPP) konstrukciók keretében, amelyen keresztül a közberuházások és közszolgáltatások biztosítása profit orientált magán szervezetek működnek közre. A PPP főbb formái között az alábbi konstrukciók szerepelnek: Magán finanszírozás nélküli formák Magán finanszírozásos formák

19 Szolgáltatói szerződés Koncesszió DB típus (tervez és épít) DBFO (tervez, épít, finanszíroz, üzemeltet) BO (épít és üzemeltet) Vegyes vállalati formák DBO (tervez, épít és üzemeltet) Lízing Energy Service Company (ESCO) habár alapjában egy DBFO konstrukció energetikai változatát jelöli, hazai gyakorlatban az energetikai korszerűsítések a következő formákat öltötték fel. Kockázatok viselése Beruházási Üzemeltetési Kamat és Összesített kockázat kockázat Kredit kockázat árfolyamkockázat költségek 1 Saját beruházás Önkormányzat Önkormányzat Bank Önkormányzat 1 Alacsony 2 Harmadik feles Önkormányzat Önkormányzat ESCO ESCO vagy Önkormányzat 2-3 Tartós bérlet ESCO Önkormányzat ESCO ESCO 3 Közepes 4 Rendes ESCO ESCO ESCO ESCO ESCO 4 5 Forfetírozás ESCO ESCO Bank Bank 5 Magas Klasszikus ESCO Az ESCO egy külső energetikai üzemeltető által nyújtott kombinált műszaki és pénzügyi szolgáltatás a végfelhasználó létesítménynél felmért potenciális energia-megtakarítás kihasználására. Klasszikus ESCO Önkormányzat (Végfelhasználó) Energiadíj Energiaszolgáltatás ESCO társaság Hitel Adósságszolgálat Finanszírozó (Hitelintézet) Energiahordozó Energiahordozó ára Energiaszolgáltató A kombinált szolgáltatások keretében az ESCO vállalja: a projekt azonosítását, műszaki tervezést és engedélyeztetést, kulcsrakész kivitelezést, üzemeltetést és karbantartást, számlázás lebonyolítását, illetve a fenti tevékenységek finanszírozásának megszervezését. Az ESCO háttér finanszírozása túlnyomórészt banki hitel és saját erő biztosításával történik a projekt pénzforgalmára alapozva. Zártvégű ESCO portfolió - önerő nélkül A súlyozott finanszírozási forrásköltségek (WACC) csökkentése érdekében, egyes ESCO vállalatok 100%-ban hitelből finanszírozzák magukat elkerülve a drágább tőkeköltségű saját erő használatát.

20 Költségek A bank erre csak abban az esetben partner, ha a rendszer a futamidő alatt teljesen zárt, azaz a tulajdonos csak a törlesztések maradéktalan teljesítése után juthat profithoz, míg a futamidő alatt nincsen osztalék és egyéb ágon történő kifizetés. Egyben a Bank a portfolió egészét finanszírozza, azaz egyes projektek alulteljesítése kiegyensúlyozásra kerül más portfolión belüli projektek profitjával biztosítva a folyamatos banki adósságszolgálatot. Állami / önkormányzati tulajdonú ESCO-k Számos országban van példa az állami szféra tulajdonában lévő ESCO-kra (így Spanyolországában, Németországban, Olaszországban, Ausztriában, és Ukrajnában). Az állami tulajdonú ESCO-k voltaképpen saját piacukat fedik le és mivel az energiatakarékosságban és nem a profitban érdekeltek ezért a profit a rendszeren belül marad és így szélesebb körben képesek intézmények bevonására. Szerződéses oldalról nézve is kisebb kockázatot jelent egy állami ESCO tekintettel a közösebb érdekeltségekre. Német PICO modell Németországban alakult ki az ún. PICO modell (Public Internal Performance Commitments / Állami Belső Energiatakarékossági Kötelezettségvállalás). A PICO modell keretében egy külön szervezet jön létre az energiatakarékossági projektek integrálására és szervezésére, amely az ESCO-hoz hasonló elven működik. Ez a szervezet végzi a teljes körű munkát az előkészítéstől, a fővállalkozáson és finanszírozáson át a karbantartásig a meglévő tudásbázisra alapozva. Ezáltal a méretgazdaságosság nyújtotta előnyök az állami szférában maradnak. PICO költségek és díjak PICO futamidő Maradványidőszak PICO díjak Energia ktsg

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál

Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál Harmadik feles finanszírozás jelentősége és lehetőségei energetikai beruházásoknál II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza 2011. május 19. Dr. Grabner Péter osztályvezető Villamos Energia

Részletesebben

Az ESCO, és az ún. harmadik feles finanszírozás bemutatása. Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes www.emi.hu E-mail: gmatuz@emi.hu

Az ESCO, és az ún. harmadik feles finanszírozás bemutatása. Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes www.emi.hu E-mail: gmatuz@emi.hu Az ESCO, és az ún. harmadik feles finanszírozás bemutatása Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes www.emi.hu E-mail: gmatuz@emi.hu ESCO finanszírozás keretében egy külső cég kombinált műszaki és pénzügyi szolgáltatást

Részletesebben

WWF Épületenergetikai rendezvény. Pénzügyi panel. Elıadó: Morvai Zsolt Takarékbank Zrt. 2011. június 27. 1. oldal

WWF Épületenergetikai rendezvény. Pénzügyi panel. Elıadó: Morvai Zsolt Takarékbank Zrt. 2011. június 27. 1. oldal WWF Épületenergetikai rendezvény Pénzügyi panel Elıadó: Morvai Zsolt Takarékbank Zrt. 2011. június 27. 1. oldal I. Energetikai projektek I. 1. Finanszírozás forrásai Önerı (saját megtakarítás) Állami támogatás

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés. Transparense projekt. www.transparense.eu

Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés. Transparense projekt. www.transparense.eu Képzési anyag I. EPC alapok azaz az energiahatékonyság-alapú szerződés Transparense projekt A KÉPZÉSI ANYAG TARTALMA I. EPC alapok II. EPC folyamat a projekt azonosításától a közbeszerzésig III. EPC folyamat

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka Boza-Kiss Benigna vitaindító előadása A jó megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási szerződés

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt

Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban. Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Önfinanszírozó beruházások, energiamegtakarítás ESCO konstrukcióban Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás Energiahatékonyságból Plusz energiateremtés

Részletesebben

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül

ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül ESCO 2.0 avagy költségtakarékosság, megújuló energia vállalatoknál és önkormányzatoknál, kockázatok nélkül Kuntner Gábor vezérigazgató, Energy Hungary Zrt Energiamegtakarítás = függetlenség Energiamegtakarítás

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Az új épületenergetikai és klímavédelmi

Az új épületenergetikai és klímavédelmi Az új épületenergetikai és klímavédelmi szabályozási rendszer Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Tartalom Energetikai EU direktívák Épületenergetikai direktíva

Részletesebben

Fűtési rendszerek korszerűsítése energetikai befektetővel

Fűtési rendszerek korszerűsítése energetikai befektetővel Fűtési rendszerek korszerűsítése energetikai befektetővel Küszöbön a felújítás! Cothec Kft. Az ESCO-ról általában ESCO 1: Energy Service Company ESCO 2: Energy Saving Company Az 1900-as évek elejétől létező

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Épületek energetikai felújításának gyakorlata és lehetősége. Új finanszírozási források

Épületek energetikai felújításának gyakorlata és lehetősége. Új finanszírozási források Épületek energetikai felújításának gyakorlata és lehetősége Új finanszírozási források Előadó: Lakatos Norbert Dia 1 Előadás vázlat Bemutatkozás Finanszírozási lehetőségek A jó projekt előfeltételei Példa

Részletesebben

Finanszírozási lehet ségek az energiahatékonyság és a megújuló energiák területén

Finanszírozási lehet ségek az energiahatékonyság és a megújuló energiák területén DUIHK - Energiakör Finanszírozási lehetségek az energiahatékonyság és a megújuló energiák területén Eladó: Morvai Zsolt Takarékbank Zrt. 2010. szeptember 14. 1. oldal DUIHK - Energiakör Tartalomjegyzék

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? JÁSZAY TAMÁS Vállalatfejlesztési Igazgató MET Energia Műhely Budapest, 2015. 04. 16. Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Részletesebben

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára

Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Té Tréning anyag döntéshozók és politikusok számára Résztvevők bemutatkozása és a képzés bemutatása Előadó bemutatkozása tk Résztvevők bemutatkozása A tréning tartalmának és cáljának bemutatása Előadás,

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának

Részletesebben

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 2015. JÚNIUS 3. BUDAPEST. Polgár Győző energetikai szaktanácsadó

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 2015. JÚNIUS 3. BUDAPEST. Polgár Győző energetikai szaktanácsadó LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN 2015. JÚNIUS 3. BUDAPEST Polgár Győző energetikai szaktanácsadó CÉGFILOZÓFIÁNK Fenntartható energiaszolgáltatás Környezetvédelem és energiamegtakarítás Hosszú távú

Részletesebben

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban

Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Finanszírozási lehetőségek KKVk részére az energiaszektorban Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. A Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. bemutatása Tulajdonos A 2009-ben alapított Bank tulajdonosa 2010 márciusa

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek

Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek Energiagazdálkodás: a jövő lehetőségei és korlátai Világgazdaság konferencia Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek Makra József Budapest, Danubius Hotel Gellért

Részletesebben

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete

Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Az új épületenergetikai direktíva (EPBD) bevezetésének jelenlegi helyzete Dr. MAGYAR ZOLTÁN Építéstudományi Egyesület Pécsi Tudományegyetem PMMK 38. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás Siófok, 2005.

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Energy Saving Environmental Program 1

Energy Saving Environmental Program 1 AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁBAN ENERGIAKÖZÖSSÉGEK NYITÓRENDEZVÉNY 2011 November 25 GÖDÖLLŐ Quirin Andrásné GREEN DEPENDENT INDEPENDENT Ha energiafüggő vagyok és odafigyelek

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK ÉS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE KEOP-2012-5.5.0/A

ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK ÉS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE KEOP-2012-5.5.0/A ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK ÉS KÖZVILÁGÍTÁS KORSZERŰSÍTÉSE KEOP-2012-5.5.0/A A konstrukció célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása, azaz az energia termelése, elosztása, szállítása

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra

Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra Az épületenergetika hatása az energiatakarékosságra Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Épületek energiafelhasználása Az európai országokban az összes primer

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

Fundamenta-Lakáskassza Zrt energiahatékony felújítások. Dr. Nagy Ernő, Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 2012.01.31

Fundamenta-Lakáskassza Zrt energiahatékony felújítások. Dr. Nagy Ernő, Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 2012.01.31 Fundamenta-Lakáskassza Zrt energiahatékony felújítások Dr. Nagy Ernő, Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 2012.01.31 A válság tanulságai lakáshitelezés Mo.: 2008-2011 A pénzügyi válság a lakáshitelezésből indult

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

Finanszírozásszervezés, hitelügyintézés Megvalósítás. Új finanszírozási források

Finanszírozásszervezés, hitelügyintézés Megvalósítás. Új finanszírozási források Finanszírozásszervezés, hitelügyintézés Megvalósítás Új finanszírozási források Előadó: Vámosi Melinda Dia 1 Raiffeisen Bank Zrt. Bemutatkozás Fiókhálózaton keresztül történő ügyfélkiszolgálás, központosított

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése

Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése Miskolci geotermikus és biomassza projektek tapasztalatai, a távhő rendszer fejlesztése 2014. 11. 13. Nyíri László MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Áttekintés Miskolci távhőszolgáltató bemutatása Mutatószámok

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

2010. Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése 2010.02.17.

2010. Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése 2010.02.17. 2010. Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag

Részletesebben

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/

Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ Épületenergetikai pályázatokhoz kapcsolódó energetikai tanulmányok /Tervezet/ dr. Magyar Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Épületenergetikai Szakosztály elnöke Ügyvezető igazgató, Comfort Consulting Kft. magyar.zoltan@comfortconsulting.hu

Részletesebben

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m Energetikai témájút KEOP-pály lyázatok Az önellátó energiagazdálkod lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m 25. 1 Pályázni válság idején? Milyen kiutat

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing

Pénzügyi szolgáltatások és döntések. 5. előadás. A lízing Pénzügyi szolgáltatások és döntések 5. előadás A lízing Az előadás részei a lízing általános fogalma lényegesebb közgazdasági jellemzői a gyakorlatban előforduló fontosabb lízingfajták az operatív lízing

Részletesebben

Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu

Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Hogy áll a hazai energiatanúsítás? Dr. Magyar Zoltán Pécsi Tudományegyetem Épületgépészeti Tanszék zmagyar@pmmk.pte.hu Épületek energiafelhasználása Az európai országokban az összes primer energia felhasználás

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Belügyminisztérium Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkársága pályázatot hirdet

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Belügyminisztérium Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkársága pályázatot hirdet PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Belügyminisztérium Gazdasági és Informatikai Helyettes Államtitkársága pályázatot hirdet 1. A pályázat célja üzemeltetési költségcsökkentést eredményező energetikai fejlesztések pénzügyi

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid

Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Két szóból kihoztuk a legjobbat... Altherma hibrid Elromlott a gázkazánom és gyorsan ki kell cserélnem Az ügyfelek elvárásai szeretnék hőszivattyút használni, de azt hallottam, hogy nem lenne hatékony

Részletesebben

Gépjárműpark üzemeltetés. Tippek és tanácsok. Készítette: Tekse Kálmán Elérhetőség: +36 1 279 3300 info@arval.hu Dátum: 2012. 11.29.

Gépjárműpark üzemeltetés. Tippek és tanácsok. Készítette: Tekse Kálmán Elérhetőség: +36 1 279 3300 info@arval.hu Dátum: 2012. 11.29. Gépjárműpark üzemeltetés Tippek és tanácsok Készítette: Tekse Kálmán Elérhetőség: +36 1 279 3300 info@arval.hu Dátum: 2012. 11.29. Tartalom 1 2 3 4 Finanszírozási formák Összehasonlítás Kinek, melyiket?

Részletesebben

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

Energiahatékonyság Költségmegtakarítás Fűtéskorszerűsítés önerő nélkül. Mentsük meg a vidéket

Energiahatékonyság Költségmegtakarítás Fűtéskorszerűsítés önerő nélkül. Mentsük meg a vidéket Energiahatékonyság Költségmegtakarítás Fűtéskorszerűsítés önerő nélkül Előadó: Polgár Győző Vezető értékesítő Mentsük meg a vidéket Konferencia Miskolc, 2010.12.08. ályázati statisztika (2010. december

Részletesebben

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu

Lízing Üzleti tanácsok, üzleti tanácsadás: www.kisado.hu Lízing Lízing A lízingbevevő a lízingszerződésben rögzített lízingdíj megfizetésére vállal kötelezettséget. A lízingszerződés fedezete maga a lízing tárgya, amelynek tulajdonjogát a lízingbevevő csak a

Részletesebben

Az új energiahatékonysági irányelv

Az új energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv Dr. Hevesi Zsófia Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 3% 1,5% Energiahatékonysági munkacsoport ülés 2012. október 9., Budapest

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Pénzügyi lízing. Definíció. Zárt végű pénzügyi lízing. Nyílt végű pénzügyi lízing

Pénzügyi lízing. Definíció. Zárt végű pénzügyi lízing. Nyílt végű pénzügyi lízing Pénzügyi Szótár: Sheet Metál Technológia Kft. (Röv. cégnév: Smtech Kft.) www.smtech.hu office@smtech.hu 30/325-3428 Ipari szerszámgép kereskedelem, műszaki és beruházási tanácsadás Pénzügyi lízing Definíció

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó TARTALOM: Az e 4 koncepció Passzívház egy rétegű monolit tégla falazattal Energia hatékony téglaház modell = a jövő háza? Az egész több, mint a részek

Részletesebben

BÉKÁSMEGYERI 3. SZ. LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET 1039 BUDAPEST, JÓS UTCA 16. Hőközpontcserék. Előadó: Szakály István 2013.05.27

BÉKÁSMEGYERI 3. SZ. LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET 1039 BUDAPEST, JÓS UTCA 16. Hőközpontcserék. Előadó: Szakály István 2013.05.27 BÉKÁSMEGYERI 3. SZ. LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET 1039 BUDAPEST, JÓS UTCA 16. Hőközpontcserék Előadó: Szakály István 2013.05.27 * Az épületek fűtési és meleg víz ellátását jelenleg a FŐTÁV által birtokolt

Részletesebben

Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás!

Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás! Az épületenergetikai tanúsítvány és értelme Küszöbön a felújítás! Előadó: Kozma Hilda Tartalom 1. Épületek energetikai tanúsítása 2. Épületenergetikai korszerűsítés projekt menedzsment Csak egy újabb papír?

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek. IAS 17 Lízing. Füredi-Fülöp Judit

Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek. IAS 17 Lízing. Füredi-Fülöp Judit Nemzetközi Számviteli Beszámolási Rendszerek IAS 17 Lízing Füredi-Fülöp Judit A standard célja, hatóköre Lízingügyletek értelmezése Elszámolási sajátosságainak szabályozása és összefoglalása Közzétételi

Részletesebben

Változási esettanulmány Assen város példáján

Változási esettanulmány Assen város példáján Változási esettanulmány Assen város példáján A kontextus és helyi kihívások bemutatása Assen városa ambiciózus fenntarthatósági célt tűzött ki maga elé,amely keretében 2015-ig (ill. 2020-ig) számos fenntarthatósági

Részletesebben

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András

Pénzügyi lízing. Széchenyi István Egyetem KGYK. Sándorfi András Pénzügyi lízing Széchenyi István Egyetem KGYK Sándorfi András Lízing története, fogalma Papok-földművesek Urak-rabszolgák II. Világháború után Amerikában 70-es évektől hazánkban A lízing olyan bérbevételi,

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Smitola László Széchenyi Programiroda Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési tanácsadó KEOP tel.: 06-20-450-5878 Széchenyi Programirodák

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Új fogyasztók távhőrendszerre. Csákvári Csaba Dr. Csűrök Tibor

Új fogyasztók távhőrendszerre. Csákvári Csaba Dr. Csűrök Tibor Új fogyasztók távhőrendszerre kapcsolása KEOP támogatással Csákvári Csaba Dr. Csűrök Tibor Helyzet Salgótarjánban A távhőszektor tipikus problémái Demagógia Erősödő verseny (a politikai hangulatkeltés

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO 50001 SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL FONTOS ELŐÍRÁS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGRÓL SZÓLÓ 2012/27 EU DIREKTÍVÁBAN ÉS A 2015. ÉVI

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/8/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 25-i ülésére Tárgy: Döntés az Önkormányzatok és intézményeik

Részletesebben

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft.

Szolgáltatások önkormányzatok részére. GA Magyarország Kft. Szolgáltatások önkormányzatok részére GA Magyarország Kft. GA Magyarország Kft. Piaci Portfolió Energiatermelés Energiaelosztás és telekommunikáció Energiafelhasználás Fosszilis energiatermelés Megújuló

Részletesebben

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások

Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Épületenergetika EU direktívák, hazai előírások Tervezett változások az épületenergetikai rendelet hazai szabályozásában Baumann Mihály adjunktus PTE PMMK EU direktívák hazai rendeletek EPBD - Épületenergetikai

Részletesebben

LED-es közvilágítás Már jelen vagy még a jövő? EDF DÉMÁSZ szakmai nap 2011. 03. 03. Kovács Csaba Műszaki főmunkatárs

LED-es közvilágítás Már jelen vagy még a jövő? EDF DÉMÁSZ szakmai nap 2011. 03. 03. Kovács Csaba Műszaki főmunkatárs LED-es közvilágítás Már jelen vagy még a jövő? EDF DÉMÁSZ szakmai nap 2011. 03. 03. Kovács Csaba Műszaki főmunkatárs LED-es közvilágítási projektek > Az ELMŰ/ÉMÁSZ társaságcsoportnál 2009 elején indult

Részletesebben

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban A projekt bruttó összköltsége: 166.817.040.- Ft, 100%-os támogatási intenzitás mellett. Megvalósítási időszak: 2015.02.02-2015.05.29. Projektazonosító:

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN

KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN KÖZBESZERZÉS ZÖLDEBBEN Baumgartner Ida hivatalos közbeszerzési tanácsadó HAB 749 Mérnöki Tanácsadó Kft. Tartalom Zöld közbeszerzés (Green Public Procurement) Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Jogszabályi

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Kovács István igazgató 2011. június 27. Az MFB szerepe a magyar gazdaságban Motor a a fejlesztéspolitika és a bankrendszer, a fejlesztéspolitika

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Energiahatékonyság - Társasházak energiahatékony felújítása Tatabánya, 2010. október 26. Előadó: Szigeti László értékesítő

Energiahatékonyság - Társasházak energiahatékony felújítása Tatabánya, 2010. október 26. Előadó: Szigeti László értékesítő Energiahatékonyság - Fűtéskorszerűsítés önerő nélkül Társasházak energiahatékony felújítása Tatabánya, 2010. október 26. Előadó: Szigeti László értékesítő 1. Három ok - ami cselekvésre sarkall 2. Megoldást

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Világítástechnika. mesterfokon. Csak világosan! Webs Világítástechnikai Kft.

Világítástechnika. mesterfokon. Csak világosan! Webs Világítástechnikai Kft. Világítástechnika mesterfokon Csak világosan! Webs Világítástechnikai Kft. Egyedi igényekre szabott tervezés 2 A Webs Világítástechnikai Kft. komplex és egyedi megoldásokat kínál a kül-, és beltéri díszvilágítás,

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben