Državni izpitni center ZGODOVINA. Torek, 14. maj 2013 / 60 minut

Átírás

1 Š i f r a u č e n c a : A tanuló kódszáma: Državni izpitni center *N M* REDNI ROK RENDES MÉRÉS 3. obdobje ZGODOVINA Torek, 14. maj 2013 / 60 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Učenec prinese modro/črno nalivno pero ali moder/črn kemični svinčnik. Preizkusu je priložena barvna priloga. Engedélyezett segédeszközök: a tanuló által hozott kék vagy fekete töltőtoll vagy golyóstoll. A feladatlap egy színes mellékletet is tartalmaz. NACIONALNO PREVERJANJE ZNANJA ob koncu 3. obdobja Navodila učencu so na naslednji strani. A tanulónak szóló útmutató a következő oldalon olvasható. Preizkus ima 46 strani, od tega 4 prazne in barvno prilogo. A felmérőlap terjedelme 46 oldal, ebből 4 üres és egy színes melléklet.. RIC 2013

2 2/46 *N M02* N M.DOCX NAVODILA UČENCU Natančno preberi ta navodila. Prilepi kodo oziroma vpiši svojo šifro v okvirček desno zgoraj na prvi strani. Pri vsaki nalogi svoj odgovor napiši v predvideni prostor znotraj okvirja. Piši čitljivo. Če se zmotiš, napačni odgovor prečrtaj in pravilnega napiši na novo. Nečitljivi zapisi in nejasni popravki se ovrednotijo z nič točkami. Če se ti zdi naloga pretežka, se ne zadržuj predolgo pri njej, temveč začni reševati naslednjo. K nerešeni nalogi se vrni pozneje. Na koncu svoje odgovore ponovno preveri. Zaupaj vase in v svoje zmožnosti. Želimo ti veliko uspeha. ÚTMUTATÓ A TANULÓNAK Figyelmesen olvasd el ezt az útmutatót! Kódszámodat ragaszd vagy írd be az első oldal jobb felső sarkában levő keretbe! Az egyes feladatoknál a választ az erre a célra kijelölt helyre írd, a kereten belülre! Olvashatóan írjál! Ha tévedtél, válaszodat húzd át, majd írd le a helyeset! Az olvashatatlan és érthetetlen javításokat nulla ponttal értékeljük. Ha az adott feladat nehéznek tűnik, ne időzzél nála sokáig, inkább fogj a következő megoldásába! A megoldatlan feladathoz később térj vissza! A végén még egyszer ellenőrizd a megoldásaidat! Bízzál önmagadban és képességeidben! Sok sikert kívánunk!

3 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M03* 3/46 Prazna stran Üres oldal OBRNI LIST. LAPOZZ!

4 4/46 *N M04* N M.DOCX Uvod v zgodovino 1. Preberi besedilo in reši nalogo. Rimski vojskovodja in državnik Gaj Julij Cezar je bil rojen leta 100 pred Kristusom, umrl pa je leta 44 pred Kristusom. a) V katerem stoletju je živel Gaj Julij Cezar? Odgovor napiši na črto. b) Koliko je bil star Gaj Julij Cezar, ko je umrl? Odgovor napiši na črto. (2 točki) Prazgodovina 2. Oglej si sliko 1 in reši nalogo. Slika 1 (Vir: O. Janša - Zorn, Stari in srednji vek, Zgodovina za 6. razred osnovne šole, DZS, Ljubljana 1994.) Opiši, kako so v prazgodovini ljudje zanetili ogenj. Odgovor zapiši na črte. (1 točka)

5 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M05* Bevezető a történelembe 5/46 1. Olvasd el a szöveget, majd oldd meg a feladatot! Gaius Julius Caesar római hadvezér Kr. e. 100-ban született, és Kr. e. 44-ben hunyt el. a) Melyik században élt Gaius Julius Caesar? Válaszodat írd a vonalra! b) Hány éves volt Gaius Julius Caesar, amikor meghalt? Válaszodat írd a vonalra! Az őskor 2. Figyeld meg az 1. sz. képet, majd oldd meg a feladatot! 1. sz. kép (Forrás: O. Janša - Zorn, Stari in srednji vek, Zgodovina za 6. razred osnovne šole, DZS, Ljubljana 1994.) Mutasd be, hogyan gyújtottak tüzet az őskorban az emberek! Válaszodat írd a vonalakra! (2 pont) (1 pont)

6 6/46 *N M06* N M.DOCX Stari vek 3. Oglej si sliko 2 in reši nalogo. Slika 2 (Vir: Pridobljeno ) a) Kako imenujemo staro egipčansko pisavo? Obkroži črko pred pravilnim odgovorom. A B C D Klinopis. Hieroglifi. Alfabet. Linearna B pisava. b) Zakaj se je bilo teže naučiti stare egipčanske pisave, kakor se je abecede danes? Odgovor napiši na črte. (2 točki)

7 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M07* Az ókor 7/46 3. Figyeld meg a 2. sz. képet, és oldd meg a feladatot! 2. sz. kép (Forrás: Letöltve: ) a) Milyen volt a régi egyiptomi írás? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A B C D ékírás hieroglif írás alfabéta írás lineáris B írás b) Miért volt nehezebb megtanulni a régi egyiptomi írást, mint a mai ábécét? Válaszodat írd a vonalakra! (2 pont)

8 8/46 *N M08* N M.DOCX 4. a) Zakaj imenujemo Egipt tudi Nilov dar? Odgovor napiši na črte. b) Oglej si diagram vodostaja reke Nil na sliki 3 in odgovori na vprašanje. Slika 3 (Vir: L. Asson, LIFE o kulturah, Egipt, Mladinska knjiga, Ljubljana 1973.) Na podlagi diagrama ugotovi, katere mesece Egipčani zagotovo niso mogli obdelovati polj. Odgovor napiši na črto. (2 točki)

9 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M09* 9/46 4. a) Miért nevezzük Egyiptomot a Nílus ajándékának is? Válaszodat írd a vonalakra! b) Figyeld meg a 3. sz. képen a Nílus vízállását bemutató grafikont, és válaszolj a kérdésre! 3. sz. kép (Forrás: L. Asson, LIFE o kulturah, Egipt, Mladinska knjiga, Ljubljana 1973.) A grafikon alapján állapítsd meg, melyik hónapokban nem tudták az egyiptomiak megművelni a földeket! Válaszodat írd a vonalra! (2 pont)

10 10/46 *N M10* N M.DOCX 5. a) Rimljani so postavljali ob cestah miljnike. Milja je rimska dolžinska enota, ki je merila tisoč dvojnih korakov. Razloži, zakaj so uporabljali miljnike. Odgovor napiši na črte. b) Razloži, kaj takšen predmet, kakor je miljnik, pove zgodovinarju o rimskem cestnem omrežju. Odgovor napiši na črte. (2 točki)

11 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M11* 11/46 5. a) A rómaiak az utak mentén mérföldköveket állítottak. A mérföld római hosszmérték, amely ezer kettős lépésnek felelt meg. Magyarázd meg, mire használták a mérföldköveket! Válaszodat írd a vonalakra! b) Magyarázd meg, mit árul el egy történésznek az olyan tárgy, mint a mérföldkő, a római közúti hálózatról! Válaszodat írd a vonalakra! (2 pont)

12 12/46 *N M12* N M.DOCX Srednji vek 6. Oglej si sliko 4 in reši nalogo. Slika 4 (Vir: M. Bohnec, Po sledeh čudežnega jelena, Ljubljana 2005.) a) Na sliki 4 je prvi madžarski kralj. Na črto napiši njegovo ime. b) Z uporabo slike 4 ugotovi, katero vero je madžarski kralj uvedel v svoji državi. Odgovor napiši na črto. c) Razloži, kaj je madžarska država pridobila s tem, ko je papež poslal krono madžarskemu kralju. Odgovor napiši na črti. (3 točke)

13 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M13* Középkor 13/46 6. Figyeld meg a 4. sz. képet, és oldd meg a feladatot! 4. sz. kép (Forrás: M. Bohnec, A csodaszarvas nyomában, Modrijan, Ljubljana 2005.) a) A 4. sz. képen az első magyar király látható. Írd a nevét vonalra! b) Állapítsd meg a 4. sz. kép segítségével, melyik vallást vezette be ez a magyar király az országában! Válaszodat írd a vonalra! c) Magyarázd meg, mit jelentett a magyar állam részére az, hogy a pápa a magyar királynak koronát küldött! Válaszodat írd a vonalakra! (3 pont)

14 14/46 *N M14* N M.DOCX 7. Preberi besedilo in reši nalogo. Kdorkoli bi načrtno podtaknil ogenj v kakšno hišo v mestu Trst, mora biti sežgan, tako da umre. Če bi kdo v tržaškem okolišu zunaj ožjega mesta zažgal hišo, ki naj bi bila po javni oceni vredna 50 ali več liber, mora biti sežgan, kot rečeno. (Vir: O. Janša - Zorn, D. Mihelič, Koraki v času, Stari in srednji vek, DZS, Ljubljana 2001.) a) Kako imenujemo dokument, ki je urejal življenje v srednjeveškem mestu? Odgovor napiši na črto. b) Iz besedila razberi, za katero dejanje je bila v srednjeveškem mestu določena smrtna kazen. Odgovor napiši na črto. c) Ob poznavanju načina gradnje srednjeveških mest pojasni, zakaj se v sodobnih mestih bolj uspešno spopadamo z ognjem, kakor pa so se v srednjeveških. Odgovor napiši na črte. (3 točke)

15 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M15* 15/46 7. Olvasd el a szöveget, majd oldd meg a feladatot! Mindenkit, aki szándékosan tüzet okoz Trieszt városában, máglyára kell vetni, hogy így életét veszítse. Azt is máglyára kell vetni, aki a trieszti körzetben, a szűkebb városon kivül gyújt fel nyilvános becslés szerint 50 vagy több librát érő házat. (Forrás: O. Janša - Zorn, D. Mihelič, Koraki v času, Stari in srednji vek, DZS, Ljubljana 2001.) a) Hogyan nevezzük azt az okiratot, amely a középkori város életét szabályozta? Válaszodat írd a vonalra! b) A szövegből olvasd ki, melyik tettért járt a középkori városban halálbüntetés! Válaszodat írd a vonalra! c) A középkori városok építkezésére vonatkozó ismereteid alapján magyarázd meg, miért tudunk a korszerű városokban eredményesebben szembeszállni a tűzzel, mint ahogy a középkorban tudtak! Válaszodat írd a vonalakra! (3 pont)

16 16/46 *N M16* N M.DOCX 8. Oglej si sliko 5 in reši nalogo. Slika 5: Hrastovlje taborska cerkev, 15. stoletje Pred turškimi vpadi so se fevdalci zatekli za obzidja svojih gradov, meščani za obzidja mest, kmetje pa samo za obzidja okoli cerkva. Razloži, zakaj so bili s turškimi vpadi bolj ogroženi kmetje kakor meščani in fevdalci. Odgovor zapiši na črte. (1 točka)

17 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M17* 17/46 8. Figyeld meg az 5. sz. képet, és oldd meg a feladatot! 5. sz. kép: Hrastovlje erődtemplom, 15. század A török támadások elől a földesurak a várfalak mögé menekültek, a polgárok a várost körülvevő várfalak mögé, a parasztoknak viszont csak a templomokat körülvevő falak jutottak. Magyarázd meg, miért volt a parasztság a török támadások korában nagyobb veszélynek kitéve, mint a polgárok és a földesurak! Válaszodat írd a vonalakra! (1 pont)

18 18/46 *N M18* N M.DOCX Novi vek in novejša zgodovina 9. a) Na črto napiši ime dežele, do katere so Evropejci v 15. stoletju skušali najti nove dostope. b) Oglej si sliki 6 in 7 in odgovori na vprašanje. Slika 6: Ladja Vikingov (Vir slike 5: mybb/printthread.php?tid=2707. Pridobljeno: ) (Vir slike 6: TALLSHIPS/Latina/SantaMaria/Santa%20Maria %20al22411.htm. Pridobljeno: ) Slika 7: Ladja Krištofa Kolumba Primerjaj opremo ladij na slikah 6 in 7. Utemelji, zakaj srednjeveška ladijska tehnika ni omogočala dolgih pomorskih potovanj. Odgovor napiši na črte. _ (2 točki)

19 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M19* Az újkor és a legújabb kor 19/46 9. a) Írd a vonalra annak a tartománynak a nevét, amelyikhez az európaiak a 15. században új utakat kerestek! b) Figyeld meg a 6. és 7. sz. képet, és válaszolj a kérdésre! 6. sz. kép: Viking hajó (Az 5. sz. kép forrása: mybb/printthread.php?tid=2707. Letöltve: ) (A 6. sz. kép forrása: TALLSHIPS/Latina/SantaMaria/Santa%20Maria %20al22411.htm. Letöltve: ) 7. sz. kép: Kolumbusz Kristóf hajója Hasonlítsd össze a 6. és 7. sz. képeken látható hajók felszerelését! Indokold meg, a középkori hajótechnika miért nem tette lehetővé a hosszabb tengeri utakat! Válaszodat írd a vonalakra! _ (2 pont)

20 20/46 *N M20* N M.DOCX 10. a) Poveži imeni dveh prevajalcev z njihovima deloma tako, da številko pred imenom prepišeš na prazno črto pred ustrezni naslov dela. NASLOVA DEL: Novi testament Prevod Biblije IMENA: 1 Gáspár Károli 2 Matija Korvin 3 János Sylvester 4 Sándor Petőfi b) Zakaj se je v Prekmurju vse do današnjih dni v veliki meri ohranilo evangeličanstvo? Odgovor napiši na črte. (2 točki)

21 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M21* 21/ a) Kösd össze a két műfordító nevét műveikkel úgy, hogy a nevet jelölő számot írd a megfelelő mű előtti vonalra! A MŰ CÍME: Újtestamentum bibliafordítás A SZERZŐK NEVE: 1 Károli Gáspár 2 Hunyadi Mátyás 3 Sylvester János 4 Petőfi Sándor b) Miért maradt fenn a Mura-vidéken napjainkig nagymértékben az evangelikus vallás? Válaszodat írd a vonalakra! (2 pont)

22 22/46 *N M22* N M.DOCX 11. a) Imenuj nova načina proizvodnje, ki sta se razvila v Evropi med 16. in 18. stoletjem. Odgovor napiši na črti. Preberi besedili 1 in 2 in odgovori na vprašanji. Besedilo 1 Mesto Hamburg, leto 1375: podkovni kovači pozimi prenehajo z dejavnostjo,»ko se dan umakne noči«. Besedilo 2 Angleški pisec, 1680:»Dandanes se rokodelci in tisti, ki imajo kakršenkoli naporen posel na tem svetu, silijo k slabi navadi, da pri svojem delu obsedijo pozno v noč.«(vir besedil 1 in 2: A. R. Erich, Ob zatonu dneva: noč v minulih časih, Studia humanitatis, Ljubljana 2010.) b) Iz besedila 1 ugotovi, katero naravno dogajanje je v srednjem veku določalo dolžino delovnega dneva. Odgovor napiši na črto. c) Primerjaj besedili 1 in 2 in ugotovi, kateri opis bolj ustreza delovnim navadam v današnjem času. Svoj odgovor utemelji in ga napiši na črte. (3 točke)

23 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M23* 23/ a) Nevezd meg azt a két új termelési módot, amely a 16. és a 18. század között fejlődött ki Európában! Válaszodat írd a vonalakra! Olvasd el az 1. és 2. szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! 1. szöveg Hamburg városa, 1375: a patkolókovácsok akkor állnak le télen a munkával,»amikor a nappalt felváltja az éjszaka«. 2. szöveg Angol író, 1680-ban:»Napjainkban a kézművesek és mindazok, akik nehéz munkát végeznek, felveszik azt a rossz szokást, hogy az éjszakába nyúlva dolgoznak.«(az 1. és 2. szöveg forrása: A. R. Erich, Ob zatonu dneva: noč v minulih časih, Studia humanitatis, Ljubljana 2010.) b) Az 1. szöveg alapján állapítsd meg, melyik természeti esemény határozta meg a középkorban a munkanap hosszát! Válaszodat írd a vonalra! c) Hasonlítsd össze az 1. és a 2. szöveget, és állapítsd meg, melyik leírás jellemzi jobban napjaink munkaszokásait! Válaszodat indokold meg, és írd a vonalakra! (3 pont)

24 24/46 *N M24* N M.DOCX 12. Preberi besedilo in reši nalogo. Janez Vajkard Valvasor: Slava vojvodine Kranjske, 1689:»Človek bi se čudil in komaj verjel, da pošilja Kranjska vsako leto toliko vojakov pod zastavo in se tako iznebi obilice ljudstva. / / Dežela ima ljudstva na pretek in povsod, na najvišjem, najbolj strmem in čisto kamenitem gorovju je vse naseljeno, da celo na Krasu, kjer vidiš samo golo kamenje, tako vzklije in zraste tu več otrok kot sadežev.«(vir: Janez Vajkard Valvasor, Slava vojvodine Kranjske, Izbrana poglavja, Mladinska knjiga, Ljubljana 1984.) a) Zakaj kljub visoki rodnosti po Valvasorjevem mnenju dežela ni bila prenaseljena? Odgovor napiši na črti. b) Na kateri problem opozarja Valvasor v zadnjem stavku besedila? Odgovor napiši na črto. c) Razmisli, ali bi Valvasorjeva ugotovitev o rasti števila otrok na Slovenskem veljala tudi danes. Svoj odgovor utemelji in ga napiši na črte. (3 točke)

25 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M25* 25/ Olvasd el a szöveget, majd oldd meg a feladatot! Janez Vajkard Valvasor: Slava vojvodine Kranjske, 1689:»Az ember csodálkozna, és el sem hinné, hogy Krajna minden évben mennyi katonát küld a zászló alá, és így egy csomó embertől szabadul meg. / / A tartományban bőségesen és mindenhol van ember, a legmagasabb, legmeredekebb köves hegységben is minden be van népesítve, sőt még a Karszton is, ahol csak kopár köveket látsz, több gyerek kel ki és terem, mint gyümölcs.«(forrás: Janez Vajkard Valvasor, Slava vojvodine Kranjske, Izbrana poglavja, Mladinska knjiga, Ljubljana 1984.) a) Valvasor szerint miért nem volt a tartomány a magas születési arány ellenére sem túlnépesedett? Válaszodat írd a vonalakra! b) Milyen problémára hívja fel a figyelmet Valvasor a szöveg utolsó mondatában? Válaszodat írd a vonalra! c) Gondolkozzál, vajon ma is érvényes-e a szlovén térségben Valvasor megállapítása a gyerekek számának növekedéséről! Válaszodat indokold meg, és írd a vonalakra! (3 pont)

26 26/46 *N M26* N M.DOCX 13. a) Leta 1867 so habsburško monarhijo razdelili. Kako se je od tedaj naprej imenovala država? Odgovor napiši na črto. b) Oglej si zemljevid na sliki 1 na barvni prilogi in reši nalogo. Na črte napiši tri dežele, ki so sodile pod ogrski del monarhije. c) Preberi besedilo in odgovori na vprašanje. Po dolgih razpravah se je to zgodilo leta Habsburško monarhijo so razdelili na avstrijski in ogrski del. / / Monarhijo so povezovali cesar, skupni zunanji minister, vojska in denarna politika. Vsaka polovica je imela svoj državni zbor, svojo vlado in ministre. V Ogrski je uradni jezik ponovno postala madžarščina. Tako ureditev imenujemo dualizem. (Vir: M. Bohnec, Po sledeh čudežnega jelena, Modrijan, Ljubljana 2005.) Razloži, kako je avstrijsko-madžarska sprava vplivala na položaj Madžarov v državi. Odgovor napiši na črti. (3 točke)

27 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M27* 27/ a) 1867-ben a Habsburg Birodalmat felosztották. Mi lett az új állam neve? Válaszodat írd a vonalra! b) Figyeld meg a színes melléklet 1. sz. képén levő térképet, és oldd meg a feladatot! Írd a vonalakra három olyan tartománynak a nevét, amely a Monarchia magyar részéhez tartozott! c) Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésre! Ez hosszú tárgyalások után 1867-ben történt meg. A Habsburg Birodalmat két részre osztották: osztrákra és magyarra. / / A monarchiát a császár, a közös külügyminiszter,a hadsereg és a pénzbeli politika kötötték össze. Mindegyék résznek saját országgyűlése,kormánya és miniszterei voltak. Az ilyen rendszert dualizmusnak nevezzük. (Forrás: M. Bohnec, A csodaszarvas nyomában, Modrijan, Ljubljana 2005.) Magyarázd meg, milyen hatással volt az osztrák-magyar kiegyezés a magyarok helyzetére az országban! Válaszodat írd a vonalra! (3 pont)

28 28/46 *N M28* N M.DOCX 14. a) Na črti napiši, kaj označuje izraz germanizacija v Avstriji v 19. stoletju. Oglej si zemljevid na sliki 2 na barvni prilogi in odgovori na vprašanji. b) Iz zemljevida na sliki 2 na barvni prilogi razberi, katere vrste srednjih šol so pred razpadom Avstro-Ogrske prevladovale na Slovenskem v večjih krajih, katere vrste šol pa v manjših krajih. Odgovor napiši na črti. c) Z uporabo zemljevida na sliki 2 na barvni prilogi razloži, zakaj je dostop do srednješolske izobrazbe danes lažji, kakor je bil na Slovenskem v začetku 20. stoletja. Odgovor napiši na črte. (3 točke)

29 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M29* 29/ a) Írd a vonalakra, mit jelöl a germanizáció kifejezés a 19. századi Ausztriában! Figyeld meg a színes melléklet 2. sz. képén levő térképet, és válaszolj a kérdésekre! b) A színes melléklet 2. sz. képén levő térképről olvasd le, milyen fajta középiskolák működtek az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása előtt a szlovén térség nagyobb településeinek többségében, és milyenek a kisebb települések többségében! Válaszodat írd a vonalakra! c) A színes melléklet 2. sz. képén levő térkép segítségével magyarázd meg, miért hozzáférhetőbb a szlovén térségben a középiskolai oktatás napjainkban, mint a 20. század elején volt! Válaszodat írd a vonalakra! (3 pont)

30 30/46 *N M30* N M.DOCX Sodobna zgodovina 15. a) Od kdaj do kdaj je trajala prva svetovna vojna? Obkroži črko pred pravilnim odgovorom. A B C D b) Preberi besedilo in odgovori na vprašanje.»vpoklican sem bil k 3. poljskemu topničarskemu polku v Celovec. Prvega novembra smo odšli v Galicijo in sem bil prvič v boju. Od našega topa sta bila takoj dva topničarja mrtva. Nato smo 4 dni ponoči in podnevi bežali. Rusi so nam bili neprestano za petami. Godilo se nam je slabo. Veliko konj smo morali ustreliti, ker so opešali.«pripoved Janeza Škrjanca (Vir: A. N. Kern et al., Naše stoletje, Zgodovina za 8. razred osnovne šole, Modrijan, Ljubljana 1997.) Razloži uspešnost bojevanja enote, kateri je pripadal pripovedovalec. Odgovor napiši na črti. c) Navedi eno skupino ljudi, ki je bila vpletena v boje druge svetovne vojne, v boje prve svetovne vojne pa skorajda ne. Odgovor napiši na črto. (3 točke)

31 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M31* Korunk történelme 31/ a) Mettől meddig tartott az első világháború? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A B C D b) Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésre!» jén hívtak be a 3. lengyel ágyús ezredhez Klagenfurtban. November elsején Galíciába vonultunk, és november 14-én voltam először harcban. Az ágyúnktól mindjárt két ágyús esett el. Utána négy nap éjjel-nappal menekültünk. Az oroszok egyfolytában mögöttünk voltak. Rossz idők jártak. Sok lovat le kellett lőnünk, mivel legyengültek.«janez Škrjanc elbeszélése (Forrás: A. N. Kern et al., Naše stoletje, Zgodovina za 8. razred osnovne šole, Modrijan, Ljubljana 1997.) Magyarázd el, mennyire volt eredeményes az elbeszélő egysége a harcban! Válaszodat írd a vonalakra! c) Nevezz meg egy embercsoportot, amely részese volt a második világháborús harcoknak, az első világháború harcaiból pedig majdnem teljes egészében kimaradt! Válaszodat írd a vonalra! (3 pont)

32 32/46 *N M32* N M.DOCX 16. a) Kako danes označujemo politični sistem, ki so ga po oktobrski revoluciji vpeljali v nekdanjem ruskem cesarstvu? Obkroži črko pred pravilnim odgovorom. A B C D Demokracija. Ustavna monarhija. Komunizem. Parlamentarna monarhija. Oglej si fotografiji na slikah 8 in 9 in odgovori na vprašanji. Slika 8 Slika 9 (Vir slik 8 in 9: D. Šehić, D. Šehić, Atlas svetovne zgodovine 20. in 21. stoletja, Dnevnik, Ljubljana 2006.) b) Obe sliki prikazujeta isti dogodek iz časa po oktobrski revoluciji. Na sliki 9 manjka ena oseba s slike 8. Razloži, zakaj so politične oblasti pogosto popravljale slike na prikazani način. Odgovor napiši na črti. c) Na katero značilnost političnega sistema opozarjata sliki 8 in 9? Odgovor napiši na črto. (3 točke)

33 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M33* 33/ a) Hogyan nevezzük ma azt a politikai rendszert, amelyet az egykori Orosz Birodalomban vezettek be az októberi forradalom után? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! A B C D demokrácia alkotmányos monarchia kommunizmus parlamentáris monarchia Figyeld meg a 8. és 9. sz. képek fényképeit, és válaszolj a kérdésekre! 8. sz. kép 9. sz. kép (A 8. és 9. sz. kép forrása: D. Šehić, D. Šehić, Atlas svetovne zgodovine 20. in 21. stoletja, Dnevnik, Ljubljana 2006.) b) Mindkét kép ugyanazt az októberi forradalom utáni eseményt mutatja be. A 9. sz. képen hiányzik egy személy a 8. sz. képről. Magyarázd meg, miért javította ki gyakran a politikai hatalom a képeket a fent látható módon! Válaszodat írd a vonalakra! c) A politikai rendszer mely jellemzőjére hívja fel a figyelmet a 8. és a 9. sz. kép? Válaszodat írd a vonalra! (3 pont)

34 34/46 *N M34* N M.DOCX 17. Preberi besedilo in reši nalogo. Usoda Judov med drugo svetovno vojno Za uničenje določene Jude / / vodimo kolikor mogoče mirno h krematorijem. V slačilnici jim tam zaposleni zaporniki posebne komande povedo v njihovem jeziku, da so prišli v kopalnico in da bodo izpuščeni, zato naj obleke lepo zložijo in si predvsem zapomnijo svoj prostor, da bodo po izpustitvi hitro našli svoje stvari. / / Po odložitvi oblek gredo Judje v plinsko celico, ki je opremljena s prhami in vodovodno napeljavo in je v vsem videti kot kopalnica. Najprej pridejo ženske in otroci, potem moški. Vse se dogaja vedno skoraj čisto mirno, kajti tiste, ki se bojijo ali pa morda slutijo usodo, pomirjajo zaporniki posebne komande. Ti zaporniki in en esesovec tudi ostanejo v celici do zadnjega trenutka. (Vir: Kronika človeštva, Mladinska knjiga, Ljubljana 1995.) a) Kako se strokovno imenuje usoda Judov v času druge svetovne vojne? Odgovor napiši na črto. b) S kakšnimi ukrepi so v taboriščih dosegli mirnost zapornikov? Navedi en primer in ga zapiši na črte. c) Koncentracijskim taboriščem so rekli tudi»tovarne smrti«. S poznavanjem postopkov v taboriščih in z uporabo besedila utemelji to poimenovanje. Odgovor napiši na črte. (3 točke)

35 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M35* 35/ Olvasd el a szöveget, és oldd meg a feladatot! A zsidók sorsa a második világháború alatt A megsemmisítésre kijelölt zsidókat / / lehetőleg nyugodtan a krematóriumokhoz vezetjük. Az öltözőben dolgozó különleges kommandós foglyok saját nyelvükön ismertetik velük, hogy a fürdőbe jöttek, ahonnét majd szabadon távozhatnak, ezért ruhájukat szépen rakják össze, és jól jegyezzék meg a helyüket, hogy szabadulásuk után gyorsan találják meg a holmijukat. / / A ruhájuk lerakása után a zsidók a gázkamrába vonulnak, amely zuhanyokkal és vízvezetékkel van ellátva, teljesen olyan, mint egy fürdőszoba. Először a nők és a gyerekek jönnek, utána a férfiak. Minden nyugodtan zajlik, hiszen azokat, akik félnek, vagy sejtik a sorsukat, a külön kommandó foglyai nyugtatják. Ezek a foglyok és egy SS-tiszt az utolsó pillanatig a kamrában maradnak. (Forrás: Kronika človeštva, Mladinska knjiga, Ljubljana 1995.) a) Hogyan nevezzük idegen szóval a zsidók második világháborús sorsát? Válaszodat írd a vonalra! b) Milyen intézkedésekkel biztosították a koncentrációs táborokban a foglyok nyugalmát? Nevezz meg egy példát, és írd a vonalakra! c) A koncentrációs táborokat»halálgyáraknak«is nevezték. A táborokban alkalmazott eljárások ismeretében és a szöveg segítségével indokold meg ezt az elnevezést! Válaszodat írd a vonalakra! (3 pont)

36 36/46 *N M36* N M.DOCX 18. a) Pod čigavo okupacijo se je znašla Ljubljana med letoma 1941 in 1943? Odgovor napiši na črto. Oglej si zemljevid na sliki 10, preberi besedilo in odgovori na vprašanji. Slika 10: Zemljevid Ljubljane (Vir: D. Šehić, D. Šehić, Atlas svetovne zgodovine 20. in 21. stoletja, Dnevnik, Ljubljana 2006.) Legenda: bodeča žica Radio OF / / Bile so tri škatle, na dveh straneh odprte, izdelane s preprostimi sredstvi in precej grobo. / / Zato je dal Hari kmalu izdelati tri lesene škatle, v katere smo oddajnik varno zaprli. Tudi za prenašanje je bilo tako bolje, ker ni bilo nevarnosti, da bi se kaj pokvarilo, ko smo v dve aktovki stlačeni oddajnik prenašali po Ljubljani. / / Inženir Milan Osredkar o radiu Osvobodilne fronte (Vir: Š. Zadnik, I. Križnar, Zgodovinska čitanka za osmi razred osnovnih šol, DZS, Ljubljana 1983.) b) Kakšno usodo je doživela Ljubljana med drugo svetovno vojno? Pomagaj si s sliko 10. Odgovor napiši na črto. c) Z uporabo besedila razloži, s katerim problemom se je soočalo odporniško gibanje v Ljubljani med drugo svetovno vojno. Odgovor napiši na črte. (3 točke)

37 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M37* 37/ a) Kinek a megszállása alatt volt Ljubljana 1941 és 1943 között? Válaszodat írd a vonalra! Figyeld meg a 10. sz. képen levő térképet, olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! 10. sz. kép: Ljubljana térképe (Forrás: D. Šehić, D. Šehić, Atlas svetovne zgodovine 20. in 21. stoletja, Dnevnik, Ljubljana 2006.) A Felszabadító Front rádiója / / Három doboz volt, két oldalon nyitva, egyszerű eszközökkel, eléggé durván készítve. /../ Ezért Hari hamarosan három fadobozt készíttetett, amelyekbe biztonságosan bezártuk a leadót. Így a szállítás is könnyebb volt, hiszen nem állt fenn annak a veszélye, hogy valami elromoljon, amikor a két aktatáskába gyömöszölt leadót ide-oda cipeltük Ljubljanában. / / Osredkar Milan mérnök: A FF rádiójáról (Forrás: Š. Zadnik, I. Križnar, Zgodovinska čitanka za osmi razred osnovnih šol, DZS, Ljubljana 1983.) b) Milyen volt Ljubljana sorsa a második világháború alatt? Segíts magadnak a 10. sz. képpel! Válaszodat írd a vonalra! c) A szöveg segítségével magyarázd meg, milyen problémával szembesült az ellenállási mozgalom a második világháborús Ljubljanában! Válaszodat írd a vonalakra! Jelmagyarázat: szögesdrót (3 pont)

38 38/46 *N M38* N M.DOCX 19. a) Na črto napiši ime organizacije, ki je bila ustanovljena oktobra 1945 in naj bi skrbela za svetovni mir. Oglej si sliko 11 in odgovori na vprašanji. Slika 11: Sovjetska karikatura, 1947 (Vir: B. Lewis, Smeh in kladivo: o režimih, ki so pocrkali od smeha, Ciceron, Mengeš 2010.) b) Z uporabo karikature na sliki 11 imenuj pomoč, ki so jo ZDA po vojni omogočile porušeni Evropi. Odgovor napiši na črto. c) Razloži, na kakšno dvoličnost je sovjetski karikaturist opozarjal svoje bralstvo. Odgovor napiši na črte. (3 točke)

39 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M39* 39/ a) Írd a vonalra annak a szervezetnek a nevét, amely 1945 októberében alakult meg, és amelynek a világbéke felett kéne őrködnie! Figyeld meg a 11. sz. képet, és válaszolj a kérdésekre! 11. sz. kép: Szovjet karikatúra, 1947 (Forrás: B. Lewis, Smeh in kladivo: o režimih, ki so pocrkali od smeha, Ciceron, Mengeš 2010.) b) A 11. sz. képen levő karikatúra segítségével nevezd meg azt a segítséget, amelyet az USA a háború után a lerombolt Európának nyújtott! Válaszodat írd a vonalra! c) Magyarázd meg, milyen kétszínűségre figyelmezteti a szovjet karikaturista az olvasóit! Válaszodat írd a vonalra! (3 pont)

40 40/46 *N M40* N M.DOCX 20. Oglej si sliko 12, preberi besedilo in reši nalogo. Slika 12: Preluknjana zastava (Vir: M. Bohnec, Po sledeh čudežnega jelena, Modrijan, Ljubljana 2005.) Tega leta so študentje sestavili zahteve v 16 točkah. Najpomembnejše so bile: Vlado naj sestavi Imre Nagy! Sovjetske čete se naj takoj umaknejo iz države! Volitve naj bodo splošne, enake in tajne! Uvesti je treba popolno svobodo izražanja in svobodo tiska! (Vir: M. Bohnec, Po sledeh čudežnega jelena, Modrijan, Ljubljana 2005.) a) Katerega leta je na Madžarskem izbruhnila revolucija, katere simbol prikazuje slika 12? Odgovor napiši na črto. b) Z uporabo v besedilu naštetih zahtev napiši, kakšno politično ureditev so hoteli doseči madžarski študentje. Odgovor napiši na črto. c) Kaj lahko razberemo iz študentskih zahtev o položaju Madžarske pred revolucijo? Svoj odgovor utemelji in ga napiši na črte. (3 točke) Skupno število točk: 50

41 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M41* 41/ Figyeld meg a 12. sz. képet, olvasd el a szöveget, és oldd meg a feladatot! 12. sz. kép: A lyukas zászló (Forrás: M. Bohnec, A csodaszarvas nyomában, Modrijan, Ljubljana 2005.) Ebben az évben az egyetemisták 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket. A legfontosabb követeléseik: Nagy Imre alakítson kormányt! A szovjet csapatok azonnal vonuljanak ki! Legyen általános, egyenlő és titkos választás! Legyen teljes vélemény - és sajtószabadság! (Forrás: M. Bohnec, A csodaszarvas nyomában, Modrijan, Ljubljana 2005.) a) Melyik évben tört ki Magyarországon az a forradalom, amelynek szimbóluma a 12. sz. képen látható? Válaszodat írd a vonalra! b) A szövegben felsorolt követelések segítségével írd le, milyen politikai rendszert kívántak elérni a magyar egyetemisták! Válaszodat írd a vonalra! c) Mi derül ki az egyetemisták követeléseiből Magyarország forradalom előtti helyzetéről? Válaszodat indokold meg, és írd le! Összpontszám: 50 (3 pont)

42 42/46 *N M42* N M.DOCX Prazna stran Üres oldal

43 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M43* 43/46 Prazna stran Üres oldal

44 44/46 *N M44* N M.DOCX Prazna stran Üres oldal

45 Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! Ide ne írj! N M.DOCX *N M45* SZÍNES MELLÉKLET 1. sz. kép 45/46 2. sz. kép: Az oktatás a szlovén térségben az első világháború előtt (Az 1. sz. kép forrása: M. Žvanut, P. Vodopivec, A polgárság fellendülése, Történelem a kilencosztályos kétnyelvű általános iskolák 8. osztálya számára, Modrijan, Ljubljana 2002.) A 2. sz. kép forrása. F. M. Dolinar et al., Slovenski zgodovinski atlas, Nova revija, Ljubljana 2011.) X priloga

46 46/46 *N M46* N M.DOCX BARVNA PRILOGA Slika 1 Slika 2: Šolstvo na Slovenskem pred prvo svetovno vojno (Vir slike 1: M. Žvanut, P. Vodopivec, Vzpon meščanstva, Zgodovina za 7. razred osnovne šole, Zgodovina za 8. razred devetletne osnovne šole, Modrijan, Ljubljana 2002.) (Vir slike 2: F. M. Dolinar et al., Slovenski zgodovinski atlas, Nova revija, Ljubljana 2011.)