Az egyház a középkori Pozsonyban Régi választások és új kérdések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egyház a középkori Pozsonyban Régi választások és új kérdések"

Átírás

1 JURAJ ŠEDIVÝ Az egyház a középkori Pozsonyban Régi választások és új kérdések I. Lipót megkoronázása 1655 ben. Egykorú rézmetszet A pozsonyi egyházi intézmények története iránti érdeklődés az egyhá zon belül ébredt fel. Történeti kérdések már a pozsonyi plébániák 17. századi vizitációi alkalmából felvetődtek, ekkor például a templom, a plé bánia keletkezésével és történetével kapcsolatos információk is feljegy zésre kerültek. 1 A komolyabb érdeklődésnek talán első dokumentuma a Johann Josef Beitel által 1730 körül írt káptalani archontológia ben a pozsonyi kanonokok megbízták ügynöküket, Bartolomeus Pinta polonit, hogy Rómában a pozsonyi káptalannak a II. Přemysl Ottokár betörése (1271) előtti történetére vonatkozó adatokat keressen, ám a ke resés nem hozott eredményt. 3 A barokk korban más közép európai ko lostorokban a tudós lokálpatriotizmus termékeként keletkezett s his toriae domus címen ismert eredeti művekhez hasonlót sajnos csak a po zsonyi ferences és klarisszai kolostorokból és a 18. századból ismerünk. A hazai egyháztörténeti kutatások valódi felvirágzásának ideje a 19. század második felében jött el. Ekkor jelentek meg az első tudományos munkák az itteni egyházi intézmények képviselőinek tollából, de már a (szakmai) nyilvánosságot célozva meg. A pozsonyi káptalan történe 1 Többek között a káptalan keletkezésének körülményeit is vizsgálta az 1616 os vizitáció (az irat a Szlovák Nemzeti Levéltárban a továbbiakban: SNA, a Po zsonyi káptalan magánlevéltárában a továbbiakban: SABK B 1 5 szám alatt található); Vö. Ambroš, Robert: Postavenie bratislavského prepošta v stredovekej spoločnosti [A pozsonyi prépost státusza a középkori társadalomban]. Szakdol gozat. Comenius Egyetem. Pozsony, 1995, Johannes Josephus Beitel feljegyzéseit lásd SNA SABK K Köszönöm dr. Pálffy Gézának, hogy felhívta rá a figyelmemet. 3 Rimely, Carolus: Capitulum insignis ecclesie collegiatae Posoniensis. Posonii, 1880,

2 téről a legkorábbi, aránylag kis terjedelmű munkákat Ignác Bärnkopf kanonok és Pogány Adalbert prépost publikálták. 4 Majd a 19. század második felének igen termékeny időszaka következett, ekkor adták ki egyrészt a pozsonyi káptalan és az esztergomi egyházmegye történeté vel kapcsolatos forrásokat (Dedek Crescentius, Rimely Károly, Ortvay Tivadar), másrészt pedig az első terjedelmesebb monográfiák is megje lennek. Rimely Károly és Knauz Nándor ugyanazon évben publikálták a pozsonyi káptalan történetéről szóló monográfiáikat, 5 a káptalan törté nete a legtöbbet e két szerző közötti tudományos vitából profitált. E té ma feltárásához harmadikként Ortvay Tivadar járult hozzá, aki a közép kori Pozsony történetét feldolgozó monumentális művében egy hosszabb részt szentelt az itteni egyház történetének. 6 A 20. században (főként 1918 után) úgy tűnik, hogy a káptalan bezár kózott, a saját életét élte, s egyáltalán nem ápolta a korábbi időszakok mű velődési és tudományos tradícióit. Éppen ellenkezőleg: a gazdasági vál ság és a Pozsony felszabadulása közötti időszakban ( ) a kápta lan tagjai fokozatosan eladogatták az értékes középkori kéziratokat, ezek egy része sajnos mára elveszett. Paradox módon a kommunizmus idősza ka lendítette fel bár rejtett formában a középkori egyházi viszonyok kutatását. A hatvanas évek végén két olyan tanulmány is megjelent, ame lyek témája ugyan a művelődés volt, mivel azonban ez a középkorban az egyházi intézményrendszerhez kapcsolódott, implicit módon az említett írások azzal is foglalkozhattak. 7 Csak az 1989 es társadalmi változások után jelentek meg újabb egyházi témájú munkák František Oslanský, Ro bert Ambroš, Köblös József, Miriam Hlaváčková és Juraj Šedivý tollából. 8 4 Mind a két mű ugyanazon cím alatt jelent meg: Preapositura et praepositi s. Mar tin alias ss. Salvatoris de Posonio; az első 1848 ban, a másik szerzője A(dalbert) P(Pogány) 1855 ben, Pozsonyban. 5 Rimely 1880; Knauz Nándor: Pozsonyi prépostság. Esztergom, Ortvay Theodor: Geschichte der Stadt Pressburg. I/1, 2, II/1, 2, 3, 4; III. Pressburg, Lehotská, Darina.: Kultúrny vývoj Bratislavy v 15. a 16. storočí [Pozsony kultu rális fejlődése a 15. és a 16. században]. Sborník FFUK Historica 18 (1967) ; Sopko, Július: Z činnosti kultúrnych stredísk stredovekej Bratislavy [A középkori Pozsony művelődési intézményeinek tevékenysége]. Bratislava 6 (1970) Oslanský, František.: Cirkev v stredovekej Bratislave [Az egyház a középkori Pozsonyban]. Historický časopis 41, 2 (1993) ; Uő: Das Eigentum der A történettudományi munkákon kívül meg kell említeni a régészek tevékenységét is, akiknek a leginkább köszönhető a város 13. század közepéig terjedő egyházi viszonyainak a megismerése. Az említett ku tatók közé tartoztak a pozsonyi várban található egyházi építményeket feltáró Belo Polla, Tatiana Štefanovičová és Andrej Fiala; a klarisszák templomában és a dómban kutató Tatiana Štefanovičová, a Szent Lőrinc templomot és kápolnát kutató Jozef Hoššo és Branislav Lesák, a Szent Miklós templom körüli építményeket feltáró Adrián Vallašek, a feren ces templomban ásató Ingrid Ciulisová és mások. 9 Hasznosak az egyházi források kutatásával kapcsolatos eredmények is. A pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia történettudományi kol légiuma mellett létesült medievisztikai bizottság kezdeményezésére ke letkezett a Július Sopko féle összeírás, amely a szlovák, a magyar és a román könyvtárakban található káptalani eredetű kéziratok adatait tar talmazza. 10 Ez a jegyzék a pozsonyi egyházi intézményekből származó kéziratok kutatásához az alapvető segédlet. A káptalani levéltár anyagá ból magyar és német regeszták formájában számtalan iratot publikált Ortvay Tivadar. 11 Újabban Slávka Lenhartová tett közzé szlovák regeszták formájában a pozsonyi káptalan anyagából 106 darab 13. századi okle Kirche in Pressburg im Mittelalter. In Marsina, Richard (ed.) Städte im Donau raum. Bratislava, 1993, ; Ambroš 1995; Köblös József: Az egyházi kö zépréteg Mátyás és a Jagellók korában. A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan adattárával. Budapest, 1994; Hlaváčková, Miriam: Oltárne benefíciá v bratislavskom dóme sv. Martina v 15 storočí [A Szent Márton dóm oltárjava dalmai a 15. században]. Galéria. Ročenka Slovenskej národnej galérie v Brati slave 2001, 85 99; Uő: Vzdelanostná úroveň členov Bratislavskej kapituly v 15. storočí [A pozsonyi káptalan tagjainak műveltségi szintje a 15. században]. His torický časopis 49, 3 (2001) ; Šedivý, Juraj: Anfänge des Pressburger Kapitels. In Múcska, Vincent (ed.) East Central Europe at the Turn of the 1th and 2 nd Millenia. Bratislava, 2002, A bibliográfiai adatokat az egyes egyházi építmények, illetve a rendek tárgyalá sakor közöljük. 10 Sopko, Július: Stredoveké latinské kódexy v slovenských knižniciach [Középkori latin kódexek szlovák könyvtárakban]. Martin, 1981; Uő: Stredoveké latinské kódexy slovenskej proveniencie v Maďarsku a Rumunsku [Szlovák(iai) eredetű középkori latin kódexek Magyarországon és Romániában]. Martin, 1982; Uő: Kódexy a neúplne zachované rukopisy v slovenských knižniciach [Kódexek és hiányos kéziratok szlovák könyvtárakban]. Martin, Ortvay

3 velet. 12 A pozsonyi egyházzal kapcsolatban nagyon sok adat megtalál ható az általános jellegű országos oklevéltárakban és regesztákban mind szlovákul (Richard Marsina, Vincent Sedlák), mind pedig a magyarul (Fejér György, Wenczel Gusztáv, Mályusz Elemér, Tóth Norbert és má sok). A 21. századi történettudományi segédletek és kiadások már egy értelműen elektronikus formájúak. Az eltűnt oklevelek kereséséhez és a pozsonyi egyházi intézmények által kiadott oklevelek jegyzékének ki egészítéséhez kitűnő segítséget jelent a magyar levéltári adatbázis, me lyet a magyar Országos Levéltár CD ROM formában jelentetett meg. Érdekes és a mi kutatóink által valószínűleg még nem kihasznált forrás az Ut per litteras apostolicas című kérelemgyűjtemény, a Pozsony hoz kapcsolódó 12 irat közül csak egy jelent meg Augustín Theinernél. 13 Ez a tudománytörténeti és forráskutatási rövid kitérő azt igazolja, hogy a történelem nem tartozik az egzakt tudományok közé, amelyek a társa dalmi légkörre való tekintet nélkül kutathatók. A természettudomá nyokkal ellentétben a történettudományt mindig is az ún. tudomány mű vészetek (artes) közé sorolták. Hatással van rá a társadalom, és a törté nészek is sokszor saját koruk befolyása alá kerülnek: kutatásaik legjobb esetben is öntudatlanul azt a társadalmi légkört tükrözik vissza, amely nek vannak preferált és háttérbe szorított témái, kedvezményezett és el nem ismert történészei. Ilyen módon a (pozsonyi) egyháztörténet írás nak is voltak konjunkturális és recessziós szakaszai. Nemcsak az egyes időszakok és egyháztörténeti kapcsolódásuk el lentmondásos azonban, jelenleg is létezik néhány alapvető probléma kör, amelyre számos különböző (olykor egymásnak ellentmondó) nézet létezik, és amint a továbbiakban látni fogjuk, sokszor még a korabeli források is ellentmondanak egymásnak. 12 Lenhartová, Slávka: Diplomaticko paleografický rozbor listín hodnoverného miesta pri Bratislavskej kapitule do roku 1300 [A pozsonyi káptalan mellett mű ködő hiteles hely által 1300 ig kiadott oklevelek diplomatikai és paleográfiai elemzése]. Szakdolgozat. Nagyszombati Egyetem, 1998, között keletkezett oklevelekről van szó, s nagyrészt a prebenda (be nefícium) biztosításával, elfoglalásával vagy megerősítésével kapcsolatosak; de szó van bennük arról is, hogyan fosztották ki 1329 ben Konstanzban a pozsonyi prépostot és kíséretét. 98 A kereszténység felvétele és a város területén levő egyházi struktúrák kialakulása A városban a kereszténység kezdeteit és az egyházak kialakulását legin kább az utóbbi negyven év régészeti feltárásai világították meg. A dévé nyi várban olyan építményt tártak fel, amelyet alaprajzának jellege és a melléklet (kereszt) okán egyelőre 4. századbeli keresztény építmény ként határoztak meg (Michal Slivka kérdőjellel memoria néven nevezi). 14 A késő antik korba vezetnek az oroszvári (Gerulata) leletek is (temetési kellékként használatos, keresztény szimbólumokkal ellátott mécsesek). 15 Az avar birodalom felbomlását követő nyugalmasabb időszakhoz és a Nagymorva Birodalomban működő missziókhoz kapcsolódik a követ kező tervszerű krisztianizációs hullám, mely a város területéről szárma zó régészeti leletekkel is alátámasztható: a dévényi vár területén már korábban feltártak egy olyan épületet, amelyet a későbbi felülvizsgálat után a nagymorva korszakból származó háromhajós bazilikának értékel tek; 16 a pozsonyi várdombon egy háromhajós bazilika alapjait ásták ki, ezt a kutatást végző régészek szintén a 9. századra datálják. 17 A magyar államalapításhoz kapcsolódó harmadik krisztianizációs hullámnak is vannak régészeti emlékei, konkrétan két templom feltárt alapja. Az egyik templom a 10. és 11. század fordulójáról származó há romhajós Szent Szalvátor bazilika, ez csak néhány méterre áll a korábbi nagymorva kori építménytől, 18 a másik pedig egy kisebb és későbbi épület 14 Štefanovičová, Tatiana et al.: Najstaršie dejiny Bratislavy [Pozsony legrégebb kori története]. Bratislava, 1993, A datálással kapcsolatban óvatosságra int Slivka, Michal: Doterajšie poznatky z dejín a kultúry kresťanstva na Slovensku ( stor.) [A szlovákiai kereszténység történetével és a keresztény kultúrával kapcsolatos eddigi ismeretek (4 15. század)]. Studia archaeologica Slovaca mediaevalia III IV ( ) Slivka , Štefanovičová 1993, Štefanovičová, Tatiana: Bratislavský hrad v storočí [A pozsonyi vár a században]. Bratislava, 1975; Fiala, Anton.: Výtvarný prejav veľkomoravskej baziliky na Bratislavskom hrade [A pozsonyi várban található nagymorva bazili ka képzőművészeti megjelenése]. Pamiatky a múzeá 48, 4 (1999) Štefanovičová 1975, A tanulmányban tudatosan a szent Megváltó s nem a legszentebb Megváltó megnevezést használom; ez a modern teológia szempontjából nem a leghelyesebb megoldás, ám megfelel a korabeli megneve 99

4 a várdomb keleti lejtőjén, ez a valószínűleg Szent Miklósnak szentelt rotunda (a 11. század végén). 19 Az analógiák alapján a pozsonyi várdomb 9. századi, illetve századi helyzetét 20 mint stratégiai területen elhelyezkedő világi és egy házi központ tipikus kora középkori szimbiózisát jellemezhetjük. Az egyházi közösség jelenléte a világi hatalom számára legitimációt és tár sadalmi presztízst jelentett, egyúttal a regionális jelentőségre szert tevő akkor alakuló egyházi struktúra 21 (missziós központ?) a világi központ (a vladyka, illetve később várispán székhelye) védelmét élvezte. Már régen felvetődött az a kérdés, hogy volt e összefüggés az említett három krisztianizációs hullám között. Véleményünk szerint ez a kérdés irrele váns, ugyanis jelenlegi ismereteink szerint az összefüggés egyértelműen nem igazolható, de nem is vethető el. A Szent Szalvátor templom és a pozsonyi káptalan keletkezése A kereszténység kezdeteinek többé kevésbé lezárt fejezetétől eltérően, amely esetében az első és az utolsó szót is a régészet mondta ki, a követ kező időszakra, a 11. és 12. századra vonatkozóan a kevés és gyakran egymásnak ellentmondó történelmi adat okán rengeteg a nyitott kér dés. Nyilvánvaló, hogy e két évszázad folyamán a városban három vagy négy egyházi intézmény működött. Közülük egyértelműen az ispáni vár keleti, magaslati részén álló temp lom mellett található, később káptalanná alakuló egyházi központ volt zésnek, amely több változatban is előfordult (a leggyakoribb forma: Capitulum sancti (sic!) Salvatoris seu beati Martini). 19 Vallašek, Adrian: Neznáma sakrálna stavba pod bratislavským hradom [Isme retlen szakrális építmény a pozsonyi vár alatt]. Vlastivedný časopis 40 (1991) Lásd például Prága vagy Krakkó (Wieczorek, Alfried Hinz, Hans Martin (eds.): Europas Mitte um Stuttgart, 2000), illetve Morvaország területén Mikulčice, Pohansko; Szlovákiában Ducové (magyarul Ducó). 21 A nagymorva korban a bazilikának a regionálison túlmutató jelentősége volt, erről tanúskodik az épület nagysága, az aránylag gazdag díszítés, valamint az a tény, hogy a Nagymorva Birodalom területén név szerint ismert három hely egyike. Az egyházi közösség kora Árpád kori jelentőségéről lásd a továbbiakban. A várdombon található legrégibb egyházi épületek alapjainak régészeti rekonstrukciója. A szerző felvétele a legfontosabb. Az 1616 os vizitáció során a kanonokok az intézmény eredetét tudakoló kérdésre azt felelték, hogy vagy az első szent királyok, vagy IV. Béla, vagy a pozsonyi várispánok (comites) alapították. 22 A káp talan történetét feldolgozó első jelentősebb tudományos munka szerzője (Rimely Károly) az alapítást a Nagymorva Birodalom idejére teszi, s le hetséges alapítóként Mojmírt vagy Svätoplukot nevezi meg, időrendileg a következő alapítóként Pilgrim passaui püspök jöhet szóba. Véleménye szerint az 1292 ben a káptalan patrónusaként említett ternyei középne mesi család (a Csukárd család) nem lehet alapító Ambroš 1995, Rimely ezt az elméletet azért veti el, mert a káptalannak a váraljára történő áthe lyezése (1204/21) a patrónus tudta nélkül bizonyosan nem történhetett meg; s az üggyel közvetlenül kapcsolatos két szöveg egyikében sem szerepel a Csukárd család. Továbbá amint arra Ambroš is rámutat (Ambroš 1995, 21), nehezen hihető, hogy egy milites vagy iobagiones helyzetű család a királyi várban egyhá zi intézményt alapít; annál is inkább, mivel a forrásokban a család csak a 13. század elején bukkan fel. Jelenleg Rimelynek az a nézete elfogadott, hogy a Csu kárd család a mai Szent Márton dóm helyén álló templom patrónusa volt

5 Rankéval együtt tehát feltehetjük a kérdést: Hogyan is volt valójában? Amint már föntebb volt róla szó, a Mojmír dinasztia uralma alatt a vár ban nagymorva kori templom állt. Nem tudunk választ adni arra a kér désre, ki alapította, ám működése bizonyosan szorosan kapcsolódott a világi hatalom helyi képviselőjéhez ( vladyka ). A káptalan mint in tézmény nyugaton is a 9. század első harmadában kezdett terjedni (a constitutiones Aquisgranenses után), ezért ilyen modern intézmény alapítása az éppen csak kereszténnyé vált területen kevéssé valószínű. Az esetleges kontinuális fejlődés szempontjából azonban döntő az a tény, hogy a nagymorva kori templom megszűnt, s a következő legkorábban egy fél évszázad múlva épült fel. A passaui Pilgram püspök ( ) nem lehetett a pozsonyi káptalan alapítója: a birodalom keleti határain túlra irányuló missziós tevékenység esetleges gondolata elsősorban az zal a törekvésével függhetett össze, hogy a püspökséget érsekséggé ala kítsa. Részéről semmilyen valós krisztianizációs törekvés nem bizo nyított. 24 Ha a káptalant az első Árpád házi szent királyok (Szent István vagy Szent László) alapították volna, bizonyosan birtokot adományoz nak a kanonokoknak, amint azt egyébként tették. Mivel az első királyi adomány IV. Béla nevéhez fűződik, nem tűnik reálisnak a káptalan 11. század eleji alapítása. A káptalant azonban nem alapíthatta IV. Béla sem, ugyanis az 1204 ből, illetve 1211 ből származó oklevelek a várbeli egy házközösséget káptalanként, illetve prépost vezette kanonoki karként említik. A Csukárd családot mint alapítót már Rimely is kizárta erről már fentebb volt szó. Véleményünk szerint a pozsonyi káptalan nem egyenes vonalú foko zatos fejlődés következtében alakult ki. Régészetileg igazolt tény, hogy valamikor Szent István uralkodása kezdetén a pozsonyi ispáni vár terü letén templom állt. Nem egyszerű plébániatemplom, ezt bizonyítja az építmény nagysága (háromhajós bazilika), főként azonban az a tény, hogy Magyarország területén Pozsonytól kilométeres körzetben a 11. század folyamán semmilyen jelentősebb egyházi intézmény sem jött létre. A keletkezés ideje, az építmény méretei és illetékességi területé nek tiszteletben tartása nagyobb egyházi közösség jelenlétét valószínű 24 Lásd pl. Brunner, Karl: Herzogtümer und Marken. Vom Ungarnsturm bis ins 12. Jahrhundert. Wien, 1994, 82. stb. A káptalanok magyarországi elterjedésével kapcsolatban lásd pl. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyar országon. Budapest, 1971, 59. sítik. A pozsonyi várban található templom valószínűleg a vidék számá ra krisztianizációs központként működött. Hipotézisként megfogalmaz hatjuk azt a feltevést, hogy a templomot a Szent István menyasszonya, bajor Gizella kíséretében érkezett misszionáriusok alapíthatták vagy ve zethették. Pozsony stratégiai helyzete és a német határ közelsége nyil ván érdekes volt számukra. A király nagyobb mértékű személyes rész vétele ellen szól a közösség szerény vagyoni helyzete. Az említett egyházi intézmény első írásos említése Kálmán király első törvénykönyvében, a 22. cikkben található. A valószínűleg a 11. század első feléből származó törvénykönyvnek két szövegváltozata maradt fenn: az első a budapesti Széchényi Könyvtárban őrzött Thuróczy króniká ban, a másik egy ugyanott található kódexben (Codex Illosvayanus). A Thuróczy kódex szerint Kálmán ( ) megtiltotta istenítéle tek végzését a kisebb egyházi központokban, csak a püspöki székhelye ken és a nagyobb prepozitúrákban engedélyezte Pozsonyban és Nyitrán azonban nem. 25 A másik szövegvariáns szerint az istenítéleteket püspö ki székhelyeken és nagyobb prepozitúrákban például Pozsonyban és Nyitrán végezhettek. 26 Jellemző, hogy a magyar történészek inkább az első, a szlovákok inkább a második lehetőség felé hajlanak. 27 Egyértelműen nem dönthető el, hogy a törvények kiadása idején a po zsonyi várban működő egyházi intézmény el volt e ismerve prepositura maior ként, vagy sem. Az első kódex a másiknál csak valamivel régibb (a 15. századból származik), a fiatalabb kódexet 1544 körül írták, 28 hi telességük és az eredeti szöveggel való kapcsolatuk hasonló. Figyelem be véve azonban az építmény nagyságával és a területi hatásával kap csolatos érveket, inkább azt a változatot támogatjuk, amely szerint Po zsony (és Nyitra) tényleges helyzete (ha statútuma nem is) legalábbis 25 Judicium ferri et aque in aliqua ecclesia fieri interdicimus, nisi in sede episcopali et maioribus prepositoriis, necnon Posanii et Nitrie (Závodszky Levente: A szent István, szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai [Függelék: A törvények szövege]. Budapest, 1904, 186). Ezt a szövegváltozatot vette fel Györffy is a törvénykönyvek kiadásakor (Györffy György: Wirtschaft und Gesellschaft der Ungarn um die Jahrtausendwende. Budapest, 1983, 308). 26 Judicium [ ], ut Posonii et Nitrie. (Markusz Dezső: Corpus Juris Hungarici. I. Budapest, 1899, 102). 27 Sasinek, Franko V.: Država Velkomoravska [A Nagymorva Birodalom]. Ro senberg/ružomberok, Závodszky 1904, 129,

6 prépostsági, illetve káptalani szintű volt. 29 Mivel kizártuk azt a lehető séget, hogy a prépostságot Szent István vagy Szent László alapította volna, gyakorlatilag Robert Ambroš elmélete maradt: eszerint a pozso nyi várban található missziós központ a 11. század folyamán a fődiakó nus körül csoportosuló várbeli papságból klasszikus középkori kápta lanná alakult át. 30 Mivel Magyarország területéről hasonló példával nem találkozunk, ezt a magyarázatot nem tartjuk a legjobbnak, ugyanis a fon tosabb magyarországi egyházi intézmények többségének volt alapítója vagy legalábbis patrónusa, aki az intézményt gazdaságilag támogatta. Az egyházi hierarchiában elfoglalt helyzetük miatt a káptalanokat álta lában a király alapította. Pozsony esetében is fennáll ennek a lehetősége: a káptalanná való át alakuláshoz az ösztönzést a Salamon király kíséretéhez tartozó művelt papok néhány éves várbeli tartózkodása (1074 után) adhatta meg. 31 A vár beli kápolna abban az időben a királyi kápolna szerepét töltötte be, s va lószínű, hogy pozsonyi tartózkodása alatt Salamon az ottani egyházi közösségből olyan intézményt akarhatott létrehozni, amely a székesfe hérvári társaskáptalanhoz hasonló feladatokat látott volna el: tehát litur gikus és oklevél kiállító szerepe is lett volna. A király itt tartózkodása alatt nyilván az egyházat saját ingó vagyonából támogatta. Miután azon 29 Pozsony és Nyitra jelentősége abban az esetben sem kérdőjelezhető meg, ha Kál mán ezt a két egyházi intézményt kivonta azok közül, ahol istenítélet végezhető. A legrégibbb magyarországi káptalanok Mályusz Elemér (1971, 61) szerint monasztikus jellegűek voltak. Hasonlóképp a nyitrai káptalan amely a nyitrai fejedelemség székhelyén volt és a zobori Benedek rendi kolostor között kez detben személyi átfedések lehettek. Az apátság ugyanis Kálmán idejében okle veleket adott ki, s egy tagját gramaticus nak nevezik, egyébként Magyarorszá gon ez a tanító legelső említése. Ennélfogva a pozsonyi és a nyitrai intézmény jelentőségében nem kell kételkednünk, inkább az a kérdés merül fel, hogy e két intézmény tudatos kizárása nem az akkori politikai helyzet következménye volt e. Délnyugat Szlovákia területe a 11. század elején a Kálmán és az Álmos herceg, illetve a német császár között folyó harcok színtere volt, amelyek során Pozsony és Nyitra is ostrom alá került. 30 Ezt a gondolatot Ambroš már említett szakdolgozatában vetette fel; lásd a 22. jegy zetet. 31 Salamon ugyan legitim király volt, de Géza és László ellenállása miatt csak a há rom legnyugatibb vármegye területét (Pozsony, Moson, Sopron) uralta, és sógo ra, a német III. Henrik segítségére szorult. Az ő révén nyilván kapcsolatokat tartott latinul beszélő művelt klerikusokkal. A káptalani és egyben plébániatemplom későgótikus épülete még ma is az óváros fölé magasodik. A szerző felvétele ban László az egész ország felett átvette a hatalmat, új uralkodóként nem állt érdekében, hogy a politikai riválisához hű káptalant támogassa. Ez megmagyarázhatná azt a tényt, miért került rossz gazdasági helyzetbe királyi alapítása ellenére a pozsonyi káptalan; ennek a következménye lehetett aztán később, Salamon kíséretének eltávozása után a káptalan politikai és kulturális jelentőségének átmeneti hanyatlása. Magyarországi analógiák alapján formálhatunk képet arról, milyen jellegű lehetett a káptalan ebben az időszakban. A 11. s részben a 12. században is a káptalanok személyi állományát még nem szekuláris pa pok, kanonokok, hanem szerzetesek, bencések alkották. E tekintetben érdekes, hogy a pozsonyi káptalan megjelölésére még a 13. század ele jén is a kolostor szót (monasterium) használták, 32 ami talán azt igazol hatja, hogy Pozsonyban is az említett helyzet volt a tipikus. Ennek fé nyében új megvilágításba kerül az a feltételezés, hogy Pozsony terüle 32 A monasterium terminus használatára Michal Slivka hívta fel a figyelmet Martin Vančo Stredoveké rotundy na Slovensku ( storočie) [Középkori rotundák Szlovákiában, század] munkájáról írt recenziójában (Studia archaeologica Slovaca mediaevalia III IV [ ] 418)

7 tén a 12. század első harmadában Benedek rendi apácakolostor műkö dött. 33 Ha ez így volt, akkor egyrészt utólagosan alátámasztást nyer az az elmélet, hogy a pozsonyi várban található káptalant kolostort a Be nedek rendiek igazgatták (ugyanis az apácakolostorok rendszerint ott jöttek létre, ahol a férfi rendnek is volt kolostora); másrészt ez a kettős ség a többi nagy egyházi központra, pl. a Salzburgra, St. Georgen/Maria Saal ra jellemző jelenséget idézi, ami azt igazolná, hogy Pozsony a ma gyar határvidék jelentős egyházi központja volt. A régészeti feltárások, valamint a századi írott források alap ján állíthatjuk, hogy Pozsony továbbra is megtartotta világi és egyházi székhely funkcióját, s e tekintetben a közeli határvidék központja ma radt. 34 A várdombon jelen volt mind a világi, mind pedig az egyházi ha talom: a világi székhelyet az északnyugati oldalon található palota, az egyházit pedig a délkeleti részen elterülő építmények képviselték. Ez utób biaknak kezdetben missziós központ funkciójuk volt, ebből fődiakónus vezette egyházi közösség alakult, amely aztán valószínűleg attól az időtől kezdődően, hogy a pozsonyi vár Salamon király rezidenciájává vált káptalani jellegű lett. A kedvezőtlen politikai helyzet következté ben (a káptalant László ellensége támogatta, s az Álmos herceg, illetve a német és cseh hadak által átmenetileg elfoglalt területen működött) a káp talan magyarországi viszonylatban nem tudott megfelelő jelentőségre szert tenni. A jelentősége csak akkor kezdett növekedni, amikor a 13. század elején a várispán hatása alól kikerülve a váralji részre költözött át, s leg főképp azután, hogy a 13. század közepe táján hiteles hellyé vált Lásd pl. Oslanský 1993, František Oslanský nyilván nem feltételezte, hogy a káptalan bencés jellegű lett volna, ám azt írja, hogy a bencéseknek Po zsonyhoz fűződő kapcsolata sokkal átfogóbb lehetett, mint az a fennmaradt és ismert források alapján feltételezhető (uo. 115). Marián Zemene a szlovákiai kolostorok között Pozsonyban feltünteti a Benedek rendieket és a cisztercitákat, sajnos történeti forrás megjelölése nélkül (Zemene, Marián: O rehoľníctve na Slovensku [A szlovákiai szerzetesrendekről]. In Šimončič, Jozef (ed.) Dejiny a kultúra rehoľných komunít na Slovensku. Trnava, 1994, 42). Az apácakolostor kérdéséhez lásd alább. 34 Sedlák, Vincent: Centrálne postavenie bratislavského hradu do konca 13. storočia [A pozsonyi vár központi helyzete a 13. század végéig]. In Horváth, Vladimír (ed.) Najstaršie dejiny Bratislavy. Bratislava, 1987, A hiteles helyekkel kapcsolatban lásd pl. Eckhart, Franz: Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. Mitteilungen des Instituts für österreichische Ge 106 A plébániatemplom, illetve a városi plébánia kérdése Pozsony aránylag későn kapott városi kiváltságokat (1291 ben), ám vár megyei székhely volt várral, a váralján régészetileg adatolt, már a században jelentős településsel. 36 Az általános vélekedés szerint a for málódó város lakossága számára a várbeli Szent Szalvátor templom töl tötte be a plébániatemplom funkcióját. Ezt a nézetet elsősorban a káptalan történetét feldolgozó történészek (pl. Rimely, Knauz, Ortvay) vallják. Ugyanakkor már Rimely s később Portisch is feltételezte, hogy a városi fejlődés kezdetekor a későbbi dóm helyén egy kisebb méretű, Szent Mártonnak szentelt templom és temető létezett; a templom egyúttal te metői kápolnaként is szolgált, ugyanis véleményük szerint a várbeli temp lom környékén nem volt elég hely temetőnek. 37 Portisch ezt a kis temp lomot tartotta az akkor születő város plébániatemplomának. A város legrégebb kori egyháztörténetét új megvilágításba újfent a ré gészek helyezték. Tatiana Štefanovičová a Szent Miklós templom lehet séges jelentőségét emelte ki. 38 Az Adrian Vallašek vezetésével folytatott schichtsforschung Ergänzungsband 9, 1915; Žudel, Juraj: Archívy hodnover ných miest na Slovensku [A szlovákiai hiteles helyek levéltárai]. Archivní časo pis 2 (1961) Lásd pl. Baxa, Peter Ferus, Viktor: Bratislava mešťana Wocha Ka talóg expozície otvorenej pri príležitosti 700. výročia udelenia mestských privilégií Ondrejom III. [Woch polgár Pozsonya A III. András által adomá nyozott városi privilégiumok 700. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás ka talógusa]. Bratislava, Rimely 1880, ; Portisch, Emil: Geschichte der Stadt Pressburg Bra tislava. Volkstümliche Darstellung in 2 Bänden. Pressburg/Bratislava, 1933, 58; František Oslanský (1993, 114) szerint egy kisebb templom már a 11. szá zadban létezett, ez a tény azonban régészetileg nem igazolt. Tatiana Štefano vičová a dóm feltárása során a római kort követően csak a 12. századi építési tevékenység nyomait dokumentálta ( századi, településhez kapcsolódó gödrök és sírok). Lásd Štefanovičová, Tatiana: Dóm svätého Martina v Bra tislave. Poznatky z najnovšieho archeologického výskumu [A pozsonyi Szent Márton dóm. A legújabb régészeti feltárásokból levonható ismeretek]. Pamiatky a múzeá 52, 1 (2004) Štefanovičová, Tatiana: Príspevok k prieskumu bratislavského podhradia kostol sv. Mikuláša [Adalék a pozsonyi váralja kutatásához a Szent Miklós temp lom]. Bratislava 5 (1969)

8 régészeti kutatás ugyanis e templom mellett egy két szakaszban épült kör alakú építmény alapjait tárta fel: Vallašek a fiatalabbat az alagsor ban talált nagyszámú csont alapján carnariumnak minősítette, a régebbi építményt pedig rotundának. A törmelékben talált érme alapján a fiata labb építmény feltehetően a 13. század utolsó harmadától a 14. század közepéig létezett. A régebbi építmény keletkezése a század for dulójára tehető tekintettel a századra jellemző S alakú függőle letekre, amelyek a körülötte elterülő s az építmény legkorábbi formájá hoz igazodó temetőből kerültek elő. 39 Amennyiben a későbbi középkori templomnak és a rotundának egyazon védőszentje volt (Szent Miklós a kereskedők védőszentje), nagyon valószínű, hogy a rotunda a pozso nyi vár alatti kereskedőtelepülés temploma volt. 40 Feltehetjük tehát a kérdést: a három említett templom közül melyik volt az akkor alakuló középkori Pozsony valódi plébániatemploma? Vélemé nyünk szerint ezt a kérdést rosszul tesszük fel legalábbis a 11. és 12. századra vonatkozóan nem ez a megfelelő kérdés. Hogy választ találjunk rá, az alábbi régészeti leletek segítségét vehetjük igénybe: A valamikori városfalaktól keletre már a 20. század elején feltárták egyházi építmények maradványait, a leleteket 1935 ben Václav Mencl értékelte. 41 Csak a Jozef Hoššo és Branislav Lesák által ben elvégzett teljes körű feltá rás tette lehetővé ezeknek az építményeknek a pontosabb meghatározását és fejlődésük datálását. Hoššo és Lesák négy építmény maradványait tár ták fel: a legfiatalabb a gótikus Szent Jakab kápolna volt, amely a 15. szá zad első harmadától 1529 ig állt fenn. Ez egy korábbi gótikus kápolna helyén épült, amely statikai hibák miatt nyilván csak a 15. század első harmadáig működött. E régebbi gótikus kápolna alapjai alatt egy a 14. század elejétől használt román carnariumot azonosítottak a kutatók. A város 39 Vallašek 1991, ; Uő: Neznáma sakrálna stavba pod bratislavským hra dom [Ismeretlen szakrális építmény a pozsonyi vár alatt]. Zborník Filozofickej fakulty Univerzity Komenského Musaica 24 (2003) A vár alatti templom kérdésével újabban Anton Fiala foglalkozik; lásd Fiala, Anton: K zaniknutému gotickému kostolu sv. Mikuláša v bratislavskom podhradí [A pozsonyi váralján állt, elpusztult gótikus Szent Miklós templom]. Historické inspirace. Sborník k poctě D. Líbala. Praha, 2001, Hoššo, Jozef Lesák, Branislav: Archeologický výskum predrománskej rotun dy a karnera zaniknutej osady sv. Vavrinca v Bratislave [Az elpusztult pozsonyi Szent Lőrinc település preromán rotundájának és carnariumának régészeti feltá rása]. Archeologia Historica 21 (1996) A város és a káptalan között 1348 ban létrejött megállapodás a városi plébános választásáról. Pozsony Város Levéltára egyháztörténetének szempontjából a legjelentősebb lelet a legrégebbi épít mény maradványai, ez egy rotunda volt, amelynek keletkezését a század fordulójára teszik a szerzők. A kérdésben fontos előrelépést jelen tett az is, hogy a Szent Lőrinc templom keletkezését a feltételezett idő pontnál 14. század eleje (Mencl) egy egész századdal korábbra teszik. Az említett alapos kutatások révén szerzett újabb ismeretekre való tekintettel egyértelműen revideálandó az a nézet, mely szerint a késő kö zépkori Szent Lőrinc kapu előtti terület csak a gótikus város perifériája ként alakult ki azáltal, hogy a Nagyszombat és Nyitra felé vezető or szágút mentén új lakosok telepedtek le. 42 Sokkal közelebb áll a valóság hoz Mária Stieberová állítása, aki feltételezte, hogy legalábbis a 13. századtól a város közvetlen környezetében további települések léteztek, amelyek aztán a későbbi külvárosok alapját alkották 43. A régészeknek 42 Lásd pl. Jankovič, Vendelín: Vznik mesta Bratislavy [Pozsony város keletkezé se]. In Horváth, Vladimír (ed.) Najstaršie dejiny Bratislavy. Bratislava, 1986, (az idézett részt lásd a 190. oldalon). 43 Stieberová, Mária: Predpoklady vzniku bratislavských predmestí [A pozsonyi kül városok keletkezésének feltételei]. In Horváth 1986, (az idézett részt lásd

9 köszönhetően ezt a tézist is korrigálhatjuk, s feltételezhetjük, hogy nem csak a külvárosok, hanem esetleg maga a város is több régebbi telepü lésből alakult ki. 44 A régészek által feltárt rotunda és a Szent Lőrinc templom a legrégebbi pozsonyi egyházi építmények közé tartoznak, s azt bizonyítják, hogy a középkori város több régebbi település összeolvadá sával jöhetett létre. Már a 11. század végétől legalább három település egységgel kell számolnunk, ezek: a várban található egyházi és világi székhely, a várdomb keleti lejtőjén, a Szent Miklós templom melletti rotunda körül kialakult sűrűn lakott rész, valamint a keleti oldalon léte sült egyházi építmények (a Szent Lőrinc templom melletti rotunda) kö rül kialakult település. Az említett legújabb ismeretek fényében valószínűnek tűnik, hogy a későbbi gótikus város területén több, plébániai funkciójú nyilvános egyházi építmény is állhatott. Elsősorban ilyen volt a 11. század elejéről származó s várbeli plébániatemplomként szolgáló Szent Szalvátor temp lom, amely eredetileg nyilván missziós központ szerepét töltötte be, ké sőbb a várispán személyéhez kapcsolódó helyi világi elit temploma lett (a várispánon, családján és familiárisain kívül nyilván ezt a templomot látogatták a comes curialis, castellanus, a katonaság és a vár környékén lakó várjobbágyok). A vár alatti települések lakosságának az istentiszte leteket az e települések közepén álló kisebb építményekben tartották: ilyenek voltak nyugaton a későbbi Szent Miklós, keleten pedig a Szent Lőrinc templom helyén álló rotundák. Ennek a helyzetnek az analógiá ját találjuk a Pozsonyhoz mind urbanisztikai, mind pedig az egyházi fej lődés tekintetében legközelebb álló nagyobb szomszédváros, Bécs ese tében is. Ott is a későközépkori város a vár (Berghof), a védelme alatt álló és a Szent Ruprecht templom körül kialakult település, valamint a Szent Péter templom körüli harmadik település közötti térség fokoza tos benépesülésével jött létre. 45 És további analógiák is vannak: Bécsben városi plébániatemplommá a szinte a zöld mezőn, a településmagon kí vül épült Szent István dóm vált, Pozsonyban is a fő plébániatemplom az a román templom lett, amely valószínűleg a 13. század első harmadában épült, azután hogy a káptalan és a Szent Szalvátor templom a várból a vár alá költözött. A 13. századi városfejlődés során aztán mind a két rotunda a gótikus város falain kívül került, s a városfalakon belüli egyetlen plébániatemp lommá a káptalani templom (a Megváltó és Szent Márton templom) vált. Ez az urbanisztikai körülmény, valamint a káptalannak mint a pozsonyi vármegyében a legfelsőbb egyházi intézménynek a presztízse legalább is a 13. század első harmadától a káptalan és a kialakuló ( összeépü lő?) város sorsát összekapcsolta. Csak ebben az időszakban épül fel Pozsony területén a káptalanhoz kapcsolódó legnagyobb templom, amely egyben a plébániatemplom feladatát is ellátta. 46 Még a legkorábbi városi kiváltságlevél (1291) sem említi a városi plébánost. Más városoktól el térően, ahol a közösségek saját papot választhattak, a pozsonyiaknak ez a lehetőségük nem volt meg. Ugyanis egészen a 14. század közepéig mind az istentiszteleteket illetően, mind pedig kulturális téren szorosan kapcsolódtak a pozsonyi káptalanhoz. 47 Azt mondhatjuk: ahogyan az egy város felváltotta a több kisebb korábbi települést, úgy váltotta fel az egy városi plébánia a korábbi plébániákat. Az első pozsonyi női kolostor A cisztercita rend generális káptalanának statútuma szerint 1235 ben két a de Hilmetas és a de Presborc in Hungaria közösségből alakultak ki a 211. oldalon). A 212. oldalon levő térképen a szerző azt kívánja illusztrálni, mi képpen érintkezett a régebbi települések és a későbbi város területe, ez a térkép azonban nyilván nem az 1291 előtti állapotot, hanem már a 12. századit tükrözi. 44 A legfontosabb egység bizonyosan a várdomb keleti lejtőjén kialakult település volt, ennek fala már a 13. század közepe táján a várfalhoz kapcsolódott. Lásd Baxa Ferus A 13. század közepétől a 14. század elejéig tartó nagy építke zési boom után, amikor is véglegesen kialakult a gótikus város, bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy hivatalos részről nyomást gyakoroltak a külvá rosok lakosságára, költözzenek be a városba. Lásd III. András III. 26 án kelt oklevelét a Pozsony Város Levéltárában (AMB) Csendes, Peter: Geschichte Wiens. Wien, 1990; főképp a old., a térképet lásd a 17. oldalon. 46 Az ezzel kapcsolatos eddigi publikációk: Štefanovičová 2004, 2 6. Az épület építészeti fejlődéséhez lásd a már meghaladott Žáry, Juraj Bagin, Anton Rusina, Ivan Toranová, Eva: Der Martinsdom. Bratislava, Újabban Gojdič, Ivan: Stredoveký vývoj Dómu svätého Martina [A Szent Márton dóm középkori fejlő dése]. Pamiatky a múzeá 52, 1 (2004) Šedivý, Juraj: Najstaršie listiny mesta Bratislavy znovu objavené [Pozsony legrégibb okleveleinek újrafelfedezése ]. Studia historica Tyrnaviensia III (2003)

10 a cisztercita rend filiáléi. 48 A korábbi közösség jellege nem ismert. A ré gebbi szerzők feltételezték, hogy ciszterci apácákról volt szó (Bél Má tyás, Ipolyi Arnold, Ortvay Tivadar), a mai történészek inkább azon a vé leményen vannak, hogy a ciszterci apácák elődei esetleg Benedek ren diek (František Oslanský, Romhányi Beatrix) 49 Magdolna nővérek, illetve beginák (Michal Slivka) 50 vagy éppen klarisszák 51 lehettek. Bél Mátyás szerint II. Béla 1132 ben a városban ciszterci apácákat telepített le. 52 Ez a változat nem logikus (ugyanis akkor mivel magya rázható, hogy a kolostort csak 1235 ben inkorporálták a ciszterci rend be), és nem felel meg a ciszterci rend terjeszkedési kronológiájának sem (abban az időszakban ciszterci apácakolostorok csak Franciaországban jöttek létre, az első férfi kolostort Magyarországon II. Géza alapította 1142 ben). Hasonlóképp Magyarországon a klarisszák első kolostorai is később, csak a 13. század első harmadában alakultak (Nagyszombat). 53 Valószínűbb az, hogy az akkor formálódó város szélén olyan laikus nők telepedtek le, akik a későbbi Magdolna nővérekhez vagy beginákhoz 54 hasonló szerzetesi minta szerinti vallásos életet éltek. Nem nevezhetjük 48 Lásd Canivez, J. (ed.): Statuta capitulorum generalium Ordinis cisterciensis ab anno 1116 ad annum II. Louvain, 1938, 48; idézve Hervay, Ferenc L.: Repertorium historicum ordinis cisterciensis in Hungaria. Bibliotheca cisterciensis 7. Roma, 1984, 157. alapján. 49 Oslanský 1993, 114; Romhányi F. Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a kö zépkori Magyarországon. Budapest, 2000, Slivka, Michal: Cisterciti na Slovensku [A ciszterciták Szlovákiában]. Archeologia historica 16 (1991) Lásd Takács Imre (összeállította): Paradisum plantavit. Bencés monostorok a kö zépkori Magyarországon. Pannonhalma, 2001, 521; a Benedek rendieken kívül a ciszterci apácák elődei a klarisszák is lehettek, amelyeknél az elöljáró kezdet ben szintén apátnő volt. 52 Ezt az állítást Bél Mátyásnak Szyllaba Emil tulajdonítja (Szyllaba Emil: A Po zsonyi klarissa templom története. Pozsony, 1944, 9). Bél Mátyás nyilván II. András 1238 as okleveléből indult ki (Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hun gariae ecclesiasticus ac civilis. IV/1. Buda, 1836, 138). II. András ugyanis azt írja, hogy a Béla által behívott cisztercieknek (precipue domini Bele [ ] regis [ ] precepto compulsi) malmot adományoz. Nagy valószínűséggel azonban itt a III. Béla által támogatott ciszterci szerzetesekre gondolt, s nem az abban az időben éppen alakuló apácarendre. 53 Lásd Romhányi 2000, A legrégebbi magyarországi begina közösségekről a 13. század első feléből van tudomásunk (Erdélyből). Lásd Romhányi 2000, 117. A Magdolna nővéreket a pá azonban őket még sem Magdolna nővéreknek, sem pedig begináknak, inkább az átfogó bűnbánattartó (vezeklő) névvel jelölhetők. Hasonló la ikus férfi és női közösségek létezése a 12. század végén, a 13. század első felében egész Európára jellemző volt, a bibliai tanítás szerinti életre való erőteljes törekvés eredményeként jöttek létre, s egyrészt új szerze tesrendek kialakulásához vezettek (pl. a kolduló rendek), másrészt pe dig eretnekként megbélyegzett mozgalmakba torkolltak (beginák, ka tarok, valdensek stb.). A későbbi ciszterci kolostor patrocíniuma Szent Mária Magdolna mint a bűnbánók patrónusa is arra utaló bizonyíték lehet, hogy az elődök nem szilárd rendi struktúrában élő bűnbánattartó asszonyok lehettek. A legrégibb női közösség megnevezésére szolgáló kifejezés (abbatia monialium) ezzel szemben inkább a kolostorban élő, apátnő vezette letelepedett közösségre utal, tehát Benedek rendi apá cákról lehetett szó. 55 A feltételezett Benedek rendi apácák, esetleg bűnbánó asszonyok sor sáról nem tudunk semmit sem. František Oslanský szerint az általa fel tételezett Benedek rendi apácakolostor már olyannyira lepusztult álla potú volt, hogy az apácákat ciszterciekkel váltották fel. A generális káptalan idézett iratában azonban nincs szó arról, hogy új apácákkal váltották fel a régieket, illetve új apácák érkeztek volna az elhagyatott vagy rommá lett kolostorba; az irat csak azt említi, hogy a régebbi kö zösség a ciszterci rendbe tagozódott be. 56 Valószínűbbnek tűnik tehát, hogy a kolostor személyi állománya változatlan maradt, csak rendet vál tott, ami nem volt nagyon szokatlan (például a Franciaországon kívüli templomos rendi kolostorok a rend feloszlatása után a johanniták rend jébe tagozódtak be). A ciszterciek kolostorának elődjeként számon tartott kolostor kelet kezésének idejét az egyes szerzők más más időpontra teszik. Bél Má pa rendként csak 1227 ben ismerte el. Lásd Elm, K.: Magdalenerinnen. In Lexi kon des Mittelalters. VI. München Zürich, 1992, 71. bekezdés. 55 A beginák élén rendszerint magistra vagy Martha állt; közösségeik megnevezé sére az udvar, s nem a kolostor vagy apátság szót használták lásd Elm, K.: Beg(h)inen. In Lexikon des Mittelalters. I. München Zürich, 1980, bekezdés. A Magdolna nővérek élén priornő állt lásd Elm 1992, 71. bekezdés. Ezt a fajta érvelést gyengíti az a tény, hogy a középkori szakszóhasználat általá ban nem volt megállapodott. 56 Petitio domini papae de abbatia monialium [ ] de Presborc in Hungaria ordini sociandis exauditur et sint filiae cistercii; idézve Hervay 1984, 157. alapján

11 tyás 1132 t említ; 57 Romhányi Beatrix a kolostor alapításának idejét Bél Mátyás alapján adja meg, de más apácarendet feltételez: véleménye sze rint a kolostort valóban II. Béla alapította de a Benedek rendi apácák számára. 58 Mások azt feltételezik, hogy a kolostor alapítására csak a 12. század vége felé került sor. 59 Az írásos emlékek hiánya miatt az első apácakolostor helyére és alapításának évére vonatkozóan pontosabb vá laszt nem tudunk adni. A cisztercita rend a középkori Pozsonyban Ami a cisztercieknek Pozsony történetében játszott szerepét illeti, jelen tőségét vagy túlbecsülik (kulturális téren), vagy nem méltatják kellő képpen (gazdasági téren) a kutatók. Közvetlenül a város területén rövid ideig működött a ciszterci apácarend, de a középkori Pozsonyban erős kapcsolatokkal rendelkezett a pilisi ciszterci kolostor és főképp a heiligen kreuzi apátság. IX. Gergely pápa kérésére 1235 ben a korábbi pozsonyi apácaközös ség a ciszterci rendbe tagozódott be. A ciszterci apácáknak IV. Béla ösz tönzésére András várispán 1238 ban in Chivchna (ma Kuchyňa) telepü lésen malmot, 60 két évvel később pedig Hont Pázmány gróf Törcs köz ség határában birtokot adományozott, itt alapították meg a Szesztrafalva települést; ben Mátyás várispán IV. Béla tudtával megerősítette őket korábbi birtokukban, amely időközben a Vödric patak menti réttel 57 Bél Mátyásra hivatkozva ezt az adatot közli Szyllaba (Szyllaba Emil: A pozsonyi Klarissza templom története: a templomnak harmincévi szünet után történt újra megnyitására. Bratislava, 1944, 9). Ugyanezen a véleményen van Ortvay Tiva dar is (Ortvay II/4, 1903, 529). 58 Romhányi 2000, Ratkoš, Peter: Dejiny bratislavského hradného panstva a hradu [A pozsonyi vár birtok és vár története]. In Bratislavský hrad. Bratislava, 1960, 13; Jankovič, Vendelín: Z dejín bratislavského podhradia a mesta [Fejezetek a pozsonyi váral ja és város történetéből]. Bratislava VI (1970) Marsina, Richard (ed.): Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae (tovább CDSl.). II. Bratislava, 1987, (46. szám); Hervay 1984, Ezt az adatot Karácsonyi alapján Josef Šátek közli (a kézirat a Szlovák Nemzeti Levéltárban található). is bővült ben a pozsonyi vár mögött található szőlőjüket Pilgram heiligenkreuzi apátnak adták el. 63 A későbbiekben a ciszterci apácákról még annak a szerződésnek a kapcsán esik szó, amely a kolostor melletti épületről a káptalan és a kolostor között létrejött (1268). 64 Ez után valószínűleg a hanyatlás időszaka következett, amely a vá rosnak II. Přemysl Ottokár általi elfoglalásával és az azt követő zavaros időszakkal ( ) volt összefüggésben. Egyes szerzők a kolostor pusztulását feltételezik. 65 Ezt támasztaná alá III. András 1297 es okleve le, amelyben a volt cisztercita apácakolostort a klarisszáknak adományoz ta. Az oklevélben többek között az olvasható, hogy az apácák kihaltak, a kolostor üres, és birtokai már több mint húsz éve gazdátlanok. 66 Ugyan akkor azonban egy ennek ellentmondó, az előbbi elméletet megkérdője lező írott forrás is felbukkan. A pozsonyi káptalan egy 1290 ből szár mazó oklevele szerint ugyanis a káptalan elé járultak Buken fia Buken, valamint Kunigunda és Petronella a pozsonyi Szent Mária Magdolna cisztercita kolostor apácái, akiknek az említett személy Törcs földbir 62 CDSl. II, 116. (172. szám); Oslanský (1993, 115) ezt az adománylevelet a kolos tornak nyújtott adományról szóló legrégebbi írásos dokumentumként említi. A fentiekből azonban nyilvánvaló, hogy két korábbi adományozás is volt, a leg régebbi adománylevél szövegét egy későbbi átiratból ismerjük. 63 Hervay 1984, 157; Lásd még Ortvay II/1, 1895, 289; Kalesný, František: Vinice a ich chotárne názvy v stredovekej Bratislave [A középkori Pozsony szőlői és dűlőnevei]. Bratislava VI (1970) A oldalon található idézet sze rint erre az ügyletre 1246 ban került sor. 64 Hervay 1984, Lásd pl. Szyllaba 1944, 13; vagy Štefanovičová, Tatiana: Príspevok k dejinám stredovekej Bratislavy (Prieskum klariského kostola) [Adalék a középkori Po zsony történetéhez (A klarisszák templomának feltárása)]. Zborník SNM His tória 17 (1977) Quod cum quedam Dominae sorores religiose de ordinis Cysterciensium in claus tro ante civitatem degentes viam universe carnis vocate [ ] a multis temporibus retroactis ad dictum claustrum religiose domine eiusdem ordinis redire neglexe rint, possessionesque ad ipsum claustrum pertinentes in territorio eiusdem civi tatis Posoniensis existentes sine dominio alicuius fere a spatio viginti annorum et supra permanserint, nec fratres eiusdem ordinis Cysterciensis a civibus Poso niensibus sepius ammoniti et rogati alias sorores moniales eiusdem ordinis infra tantum spatium temporis in locum defunctarum subrogare seu substituere nolue rint [ ]. Ugyanúgy Mátyás bíboros kardinális oklevelében is ez olvasható: quod quedam religiose mulieres in castro Posoniensi [ ] domino servientes locum habent aptum [ ]. Idézve Hervay 1984, 198. alapján

12 tokkal együtt két szőlőbirtokot is adományozott. 67 E forrás szerint tehát úgy tűnik, hogy a přemysli háborúk nem jelentették a kolostor pusztulá sát, sőt a következő időszakban a birtokai még növekedtek is. Mivel két 1297 es, egymástól független oklevél szerint a kolostor üres volt, lehet séges, hogy a ciszterci apácák valóban elhagyták (önként vagy erőszak kal), ám erre csak 1290 után került sor. S hogy az ellentmondások sorát tovább bővítsük, ráadásként megem lítjük, az sem biztos, hol állt eredetileg a ciszterci apácakolostor. A kuta tók többsége magától értetődőnek tartja, hogy azon a helyen, ahol ma a klarisszák kolostora áll, 68 III. András oklevelében viszont szó szerint az áll, hogy a kolostor a városfalon kívül (ante civitatem) állt. 69 E helyszínt támogatja például Július Sopko. 70 A klarisszák temploma és kolostora a vá rosfaltól nem messze áll, tehát a királyi oklevélben előforduló ellentmon dás esetleg téves információkon alapulhatott. Ugyanebben az oklevélben ugyanis nemcsak az állítólag elhagyatott kolostor van említve, hanem a ciszterci apácáknak a városon belüli birtokai is (in territoriu civitas). Ha szó szerint értelmezzük a szöveget, elfogadhatnánk azt a tényt, hogy maga a kolostor valóban a városfalon kívül állt, s a kolostort átvevő klarisszák biztonsági okokból a városbeli birtokon telepedtek le. I. Ferdinánd 1540 es oklevele arról tudósít, hogy mielőtt a klarisszák beköltöztek volna az új kolostorba, állítólag a városon kívül, a Nunenbank nevű helyen (ma Apá capálya utca) laktak. Csak a kolostor felújítása (vagy felépítése?) után költöztek a városfalon belülre. 71 Már Szyllaba Emil is azt írja, hogy a mos tani klarissza templomban egy régebbi templomépület maradványai van nak. 72 Ezt az állítást a Tatiana Štefanovičová vezette régészeti feltárás is megerősítette: a jelenlegi hajó alatt keresztben húzódó fal alapjait tárták fel. 73 A régészeti kutatás jelenlegi állapota alapján azonban nem világos, hogy a feltárt maradványok a klarissza templom építésének egy korábbi szakaszához kapcsolódtak, vagy a ciszterciek épületéhez tartoztak e. 67 [ ] religiose domine Kynegunt et Petronella sororibus ecclesie beate Marie Mag dalene de Posonio de ordinis Cisterciensis [ ]. Idézve Hervay 1984, 157. alapján. 68 Például Hervay 1984, [ ] sorores religiose de ordinis Cysterciensium in claustro ante civitatem de gentes. Idézve Hervay 1984, 198. alapján. 70 Sopko 1970, Szyllaba 1944, Szyllaba 1944, Štefanovičová 1977, A pilisi kolostor és Pozsony Több mint egy évszázadon át egy másik ciszterci intézménynek a pili si kolostornak is voltak érdekeltségei Pozsonyban ban IV. Béla a pilisi apát részére megerősítette azt az adományt, amely szerint az apátságot megillette a pozsonyi vámból származó bevételek egy része. A vám beszedése végett kezdték el 1252 ben a Vízi tornyot építeni. Néhány évvel később (1254) IV. Béla megerősítette a vám egy részére, pozsonyi és dévényi házakra és szőlőkre, valamint három egyéb birtok ra vonatkozó jogukat ben azonban az apát a Jakab család javára lemondott a Vízi toronyról. 75 A heligenkreuzi apátság és Pozsony Az ausztriai cisztercita kolostornak a középkori Pozsonyhoz fűződő kap csolatával összefüggésben számos téves elmélet született, ezért e he lyütt e témával is foglalkozunk, annál is inkább, mert figyelembe véve a gazdag oklevélanyagot, a téma még koránt sincs mindenre kiterjedően feldolgozva. A III. (Szent) Lipót osztrák herceg alapította heilegenkreuzi apátság volt az első magyarországi ciszterci apátságok (Cikádor, Bors monostor) anyaintézménye, amit a magyar uralkodók már a 12. századi adományaikban is figyelembe vettek. 76 Nem tudjuk, pontosan mikor érkeztek Pozsonyba, az azonban bizo nyos, hogy 1249 ben a helyi cisztercita apácáktól szőlőbirtokot vásárol tak. Amint František Kalesný írja, a ciszterci apácák a szőlőt a heiligen kreuzi apátság itteni filiáléja részére adták el, amelynek az épületei a mai Mihály utca 10. szám alatt és a szomszédos területen voltak. 77 A ciszter ci barátok állandó pozsonyi jelenlétéből indul ki Alžbeta Güntherová is, amikor arról beszél, hogy a 14. század második harmadából származó ún. pozsonyi missálék a ciszterciták pozsonyi kolostorának scriptóriu mában keletkeztek. 78 A heiligenkreuzi apátság valamiféle filiáléjának 74 Slivka 1991, Lásd AMB Hervay 1984, Kalesný 1970, Güntherová, Alžbeta Mišianik, Ján: Stredoveká knižná maľba na Slovensku. [Középkori könyvfestészet Szlovákiában]. Bratislava

13 létezésével kapcsolatos nézetek sajnos az újabb munkákban is felbuk kannak, 79 holott a források csak egy gazdasági udvarról tudnak, amely hez 1311 től kisebb kápolna is tartozott. Egyértelműen kizárható, hogy a 14. századi Pozsonyban a ciszterci eknek bármiféle kulturális központja lett volna. Ciszterci apácák már nem működtek a városban, a pilisi cisztercieké volt a Vízi toronyban levő vámház és az Orsolya utca környékén álló kápolna (valószínűleg gazda sági udvarral), a Mihály utcában pedig a heilegenkreuzi apátság gazda sági udvara terült el, itt gyűjtötték össze a birtokaikról származó termé nyeket; a gazdasági udvarhoz kapcsolódó kápolna működéséről való színűleg egy káplán gondoskodott. Egyetlen említett intézmény mellett sem feltételezhető könyvmásoló műhely működése ahol egy generá ció alatt legalább kilenc kéz váltotta volna egymást, amint az az említett pozsonyi kódexek esetében van. Nem helytálló Güntherovának az a leg erősebb (s egyetlen) érve, hogy a kéziratok a cisztercitákra jellemző nö vényi motívumos filigrándíszt tartalmaznak, ugyanis ezt a díszítőelemet nemcsak a ciszterciek másolóműhelyeiben alkalmazták. A pozsonyi káp talanban készült munkákban a filigrándíszes iniciálé a 14. század elejé től a 15. század közepéig terjedő időszakban fordul elő. A ciszterci köny vekre inkább a speciális központozás volt a jellemző, amely pedig az említett pozsonyi kódexekben nem fordul elő. Nincs tehát okunk arra, hogy a középkori Pozsonyban ciszterci másolóműhelyt vagy önálló cisz terci kolostort keressünk. Kolduló rendek a középkori Pozsonyban A ferencesek pozsonyi megjelenéséről nem tudunk sokat a 18. századi rendi hagyomány szerint már a mongol betörés előtt megtelepedtek itt. 80 Bél Mátyás és vele együtt Ortvay Tivadar is feltételezték, hogy a mino riták kolostora még IV. Béla uralkodása alatt keletkezett, ám a II. Přemysl Ottokárral folytatott harcok idején megrongálódott, s IV. Lászlónak fel 79 Mások mellett például Ingrid Ciulisová is a heiligenkreuzi apátság pozsonyi filiáléjáról ír (Ciulisová, Ingrid: Stredoveká podoba bratislavského františkán skeho kláštora [A pozsonyi ferences kolostor középkori képe]. Studia archaeo logica Slovaca mediaevalia III IV [ ] 385). 80 Ortvay I/2, 1892, 343. kellett újítania. 81 Ezt az állítást támasztanák alá egyes osztrák krónikák (Anonymus Leobensis és Australis historiae pars plenior), amelyek sze rint Ottokár 1273 as betörése idején a kolostorban találtak menedéket a városban élő nők. 82 A legrégebbi hazai ferences rendtörténet (historia domus) szerint a kolostor 1280 ban keletkezett. 83 Az első olyan valóban igazolható dátum, amely a ferencesek városi jelenlétét támasztja alá, a templom március 26 i felszentelésével kapcsolatos. 84 A ferencesek megtelepedésének helye (a kialakuló főtér közelében) a kol dulórend szerény körülményeihez képest atipikus volt. Azonkívül a temp lom felújítása kapcsán végzett művészettörténeti vizsgálat vezetője, Ingrid Ciulisová az épületet mint a saját korában különlegesen igényesen tervezett és díszített templomot jellemzi. A hagyományoktól való eltérés a rendnek a dinasztia felé fordulásával, a kifelé való reprezentálás tendenciájával hoz ható összefüggésbe (az egyszerűséget és a szegénységet hangsúlyozó fe rences rendi előírásokkal szemben). 85 A kolostor és a templom építéséhez nyújtott jelentős pénzügyi támogatás azzal is összefüggött, hogy IV. (Kun) László így fejezte ki háláját a morvamezei csatában elért győzelemért. A ciszterci apácáktól eltérően a klarisszák nem valami korábbi kö zösségből alakultak, hanem amint az két független oklevélből kitűnik, azért jöttek a városba, hogy elfoglalják a ciszterciek egy ideje megüre sedett kolostorát és birtokait. Mátyás bíboros diakónus oklevele arról tájékoztat, hogy erre 1297 ben került sor. 86 Az elképzelése szerint 4 6 apácának kellett érkeznie valamely szomszédos provinciából. Ugyaneb ből az évből datálódik III. András adománylevele. 87 Egy ugyanazon a na 81 Ortvay II/4, 1903, Ortvay I/2, 1892, Hudec, Rudolf: Historia domus bratislavského františkánskeho konventu [A po zsonyi ferences konvent historia domus a]. Slovenská archivistika 34, 2 (1999) 57 66; az idézetet lásd a 62. oldalon. 84 Fejér 1836, VI/2, 1836, 85f. 85 Ciulisová , 385; Lásd még Musilová, Magdaléna Lesák, Branislav: Archeologický výskum v záhrade kostola a kláštora františkánov v Bratislave [A pozsonyi ferences templom kertjében és a kolostorban végzett régészeti fel tárás]. Pamiatky a múzeá 44 (1996) Fejér 1836, VII/5, ; A ciszterci apácákra vonatkozó részleteket Hervay publikálta (1984, ). 87 III. András tudatja, hogy a ciszterci apácák volt birtokát, amely a koronára szállt, a klarisszák kapják. Ezeket már a rend minisztere a polgárok kérelmére és egyetér

14 pon kelt másik királyi oklevél arról tájékoztat, hogy az uralkodó külön leges védelme alá vonta a klarisszákat. Két évvel később gazdag ado mányokban részesítette őket. 88 A kolostor lakóinak száma 1455 ben nőtt meg jelentősen, amikor a klarisszák befogadták a nagyszombati nővére ket. 89 Mivel 1342 ben a váradi püspök állítólag meghívta a pozsonyi apácákat, hogy kolostort alapítsanak és benne leányneveléssel foglal kozzanak, 90 feltételezhető, hogy a középkori Pozsonyban sem csak ké zimunkák készítésével foglalkoztak, hanem pedagógiai tevékenységet is folytattak. A rend és a város szoros kapcsolatát igazolja az a tény is, hogy 1345 ben királyi döntés értelmében peres ügyükkel a városbírónak kellett fog lalkoznia. Ha döntésével nem lennének elégedettek, akkor jogorvoslat ért közvetlenül a királyhoz vagy az anyakirálynéhoz fordulhatnak. 91 Az uralkodók továbbra is oltalmazták a rendet: így Luxemburgi Zsigmond 1392 ben arra utasította Ctibor várispánt, hogy előzékenyen viselkedjen az apácákkal és védelmezze őket; I. Ferdinánd 1529 ben visszaadta ne kik azokat a birtokokat, amelyeket a polgárok akkor vettek el tőlük, amikor a törökök elől menekülve rövid időre elhagyták Pozsonyt. 92 A meglehetősen nagyvonalú templomépület és főként a torony szo katlan megoldása párhuzamba vonható a ferences templom esztétikai szempontból színvonalas és drága épületével. A sok pénzt felemésztő és pompázatos épülettervek amelyek nem feleltek meg a koldulórendek szerény épületeit eredetileg jellemző ideálnak nyilván a 13. század második felében és a 14. században megfigyelhető divathullámmal függ tek össze, amikor az adományozók jelentősen támogatták a városi kör nyezettel kapcsolatban álló új kolduló rendeket. tésével a városban letelepítette (quas minister ordinis fratrum minorum in civitate Posoniensi de concilio et permissione civium Posoniensium in curia seu fundo ab ipsis civibus seu predictis dominabus collato locavit seu instituit). Fejér 1836, VII/ 2, 68 70; idézve Hervay 1984, 198. alapján. Templomukat azon a helyen építették fel, ahol ma is áll, a kolostor is ugyanazon a helyen áll. Amint arról állítólag I. Ferdinánd 1540 es oklevele tudósít, az új kolostorba való beköltözésük előtt a vá roson kívül, a Nunenbank nevű helyen laktak. (Szyllaba 1944, 14. alapján). 88 Szyllaba 1944, Uo Uo Uo Uo. 120 Az antoniták Az antonita rend valószínűleg a város végleges kialakulásának idején, a 13. század második felében jelent meg Pozsonyban. Első említésük 1309 ben történik, amikor is megegyeztek a várossal az addigi antonita ispotály közös fenntartásában. 93 Kolostoruk valószínűleg a rendi (később városi) ispotály épületegyüttesének részét képezte, mivel a rend fő tevé kenysége az ispotály vezetése volt. A kápolnák, plébániatemplomok és ispotályok A városi kápolnák papjai és a külvárosi templomok plébánosai csak rit kán adtak ki okleveleket, ezért ezeknek az intézményeknek a fejlődését nem ismerjük kellő mélységben. Plébániatemplom négy külvárosban működött: a Szent András templom (a várostól délre), a Szent Lőrinc templom (keletre), a Szent Mihály templom (északra) és a Szent Mik lós templom (nyugatra), a viszonylag távoli Schöndorf (Széplak) falu ban Szent Gotthard templom volt. Ezek fejlődését főképp régészeti és építészettörténeti szempontból ismerjük: Jozef Hoššo és Branislav Lesák a Szent Lőrinc templomnál folytattak ásatásokat, 94 Adrian Vallašek a Szent Miklós templom körüli helyzetet vizsgálta meg, 95 a középkori Szent Mihály templom helyén most folyik a feltárás. 96 A Szent András templom régészeti feltárását nehezíti az a tény, hogy nem ismert a pon tos helye, s azon a területen (a Gorkij utca), ahol feltételezhetően állt, semmilyen olyan új építkezést nem terveznek, amely lehetővé tenné a ré gészeti munkálatokat. 93 Lásd AMB Hoššo, Jozef Lesák, Branislav: Archeologický výskum predrománskej rotundy a karnera zaniknutej osady sv. Vavrinca v Bratislave [A pozsonyi Szent Lőrinc település preromán rotundájának és carnariumának régészeti feltárása]. Archeo logia Historica 21 (1996) Vallašek 1991, ; Uő 2003, A 2004 ben Jozef Hoššo által vezetett kutatások három sírt tártak fel, amelyek újabb gótikus törmelékkel voltak borítva. Ez közvetve régibb román építmények létezését jelzi. Köszönöm Jozef Hoššonak, a Comenius Egyetem Bölcsészettu dományi Kar régészeti tanszéke docensének a tájékoztatást. 121

15 A kisebb egyházi objektumok kevesebb figyelmet kaptak. A legala posabb felsorolásukat Ortvay Tivadar nyújtja, aki a ciszterciek Mihály utcai Szent Katalin kápolnáját, valamint az Orsolya utcai, ismeretlen pat rónusnak emelt kápolnát említi. Továbbá szól a harmincadhivatal mel letti kápolnáról, a Krisztus Teste konfraternitás kápolnájáról és a Szent Egyed kápolnáról. Az érseki palota udvarán álló középkori kápolnát a régi (s a klasszicista palota felépítése után az új) kápolna gondnoka Franz Hackel szerint Széchy Dezső alapította 1454 ben. 97 Valószínűleg saját kápolnával rendelkeztek ispotályuk mellett az antoniták. 98 Egyházi személyzet nélküli kisebb kápolnák létezhettek magánszemélyek repre zentációs célú épületei mellett is, mint amilyen a Jakab család házában (a későbbi városházán) található kápolna. 99 Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy Ortvay Tivadar szerény adatain kívül a pozsonyi ispotályokkal kapcsolatban semmilyen terjedelmesebb korszerű tanulmány nem áll a rendelkezésünkre. Bécsben a városi ispo tály volt a legnagyobb földbirtokos hogy e tekintetben mi volt a hely zet a középkori Pozsonyban, nem tudjuk. Jelenleg e témával a Közép európai Egyetemről Majorossy Judit foglalkozik; reméljük, hogy kuta tásainak eredményei mihamarabb publikálásra kerülnek. 100 Mindeddig szinte kizárólag az egyházi intézmények belső történeté vel foglalkoztunk. Ahhoz azonban, hogy megismerjük a városi társadal mon belüli működésüket, azt is vizsgálni kell, milyen kapcsolatban áll tak a polgárokkal, milyen volt az egyes pozsonyi egyházi intézmények kölcsönös viszonya, illetve kapcsolatuk a felsőbb egyházi intézmények kel (főként az esztergomi érsekséggel és a szentszékkel). 97 Malíková, Mária: Nové poznatky o starej kaplnke sv. Ladislava v bratislavskom Primaciálnom paláci [A pozsonyi Prímás palotában található régi Szent László kápolnával kapcsolatos újabb ismeretek]. Ars 2 (1991) ; az idézetet lásd a 122. oldalon. 98 Ortvay II/4, 1903, 535f. 99 Az óvárosháza történetével és építészeti fejlődésével kapcsolatban lásd Holčík, Štefan P.: Bratislavská radnica [A pozsonyi városháza]. Bratislava, A régebbi ispotállyal kapcsolatban lásd pl. AMB 26; az újabbal kapcsolatban: AMB 614, 619, 892, 238 stb. 122 Egyház és kultúra a városban Mindeddig a legalaposabban a középkori városban működő egyházi in tézmények művelődési tevékenysége van feldolgozva. A 19. századi szerzők, mint Rimely Károly, Knauz Nándor vagy Ortvay Tivadar s olyan mai történészek, mint Darina Lehotská, Július Sopko, Dušan Buran, Miriam Hlaváčková vagy Juraj Šedivý, többé kevésbé rendszeresen ér tékelték a pozsonyi káptalan és az egyes kolostorok vagy templomok kulturális tevékenységét. 101 Az egyház kulturális tevékenységét alapvetően belső (saját könyv tár, másolóműhely, kancellária kiépítése) és külső (a városra és a kö zelben élő nemességre irányuló locus credibilis, schola exterior stb.) jellegűnek minősíthetjük. A legnagyobb hatású intézmény a pozsonyi káp talan volt a több tucat kéziratot tartalmazó impozáns könyvtárával és né hány ezer kiadott oklevelével. Könyvtárának történetével néhány rövi debb tanulmány foglalkozik. 102 A káptalan kéziratgyűjteményéről első ízben 1425 ben készítettek leltárjegyzéket, később (1432) ezt átmásolták a városkönyvbe. A jegyzéket elsőként Ipolyi Arnold elemezte, őt később Július Sopko korrigálta. 103 A káptalani könyvtár korszerű összeírása Knauz 101 Lehotská 1967, ; Sopko 1970, ; Buran, Dušan Šedivý, Juraj: Formovanie knižnej a písomnej kultúry v Bratislave. Kapitula a mesto [A po zsonyi könyvkultúra és írásbeliség kialakulása. A káptalan és a város]. In Buran, Dušan (ed.) Gotika. Dejiny slovenského výtvarného umenia. Bratislava, 2003, ; Buran, Dušan Šedivý, Juraj: Knižnica bratislavskej kapituly v druhej polovici 15. storočia [A pozsonyi káptalan könyvtára a 15. század második felé ben]. In Buran 2003, Šátek, Josef: Najstaršia bratislavská knižnica [A legrégibb pozsonyi könyvtár]. Z bratislavských knižníc. Sborník k 30. výročiu Knižnice Slovenskej univerzity. Bratislava, 1950, 45 51; Sopko, Július: Bratislavská kapitulská knižnica [A po zsonyi káptalani könyvtár]. In Kuzmík, Jozef (ed.) Knižnice na Slovensku. Sborník o vývoji významnejších slovenských knižníc. Martin, 1954, ; A témával kapcsolatos régebbi magyar irodalmat Július Sopko foglalja össze a középkori szlovák oklevelekről szóló munkájában (Sopko, Július: Stredoveké rukopisy na Slovensku [Középkori oklevelek Szlovákiában]. Slovenská archivistika 2, 2 [1967] 71 93). 103 Ipolyi Arnoldus: A pozsonyi káptalan XIV. századi könyvtára. Új Magyar Múze um I (1856) Sopko, Július: Súpis kníh bratislavskej kapitulskej knižnice z roku 1425 [A pozsonyi káptalani könyvtár könyvjegyzéke 1425 ből]. Slovenská archivistika 1 (1969)

16 Nándor tollából származik, 104 akinek adatait több mint száz év elteltével szintén Július Sopko aktualizálta. 105 Jelenleg Miriam Hlaváčková foglal kozik azzal, milyen művelődési és kulturális tevékenység jellemezte a káp talant a késő gótika korában. 106 A pozsonyi káptalan okleveleinek nagy részét regeszta formájában már Ortvay Tivadar is közzétette, a 13. száza di káptalani oklevelekhez Slávka Lenhartová készített szlovák nyelvű regesztákat. 107 A szerzetesrendek könyvtárai közül alaposabban csak a fe rencesek könyvtára volt feldolgozva. 108 A Krisztus Teste konfraternitás könyvtárát is elemezték, ez előzőleg valószínűleg a középkori pozsonyi egyetemen (Academia Istropolitana) volt használatban. 109 A szerzetes rendek levéltári anyagát módszeresen mindeddig nem dolgozták fel. A 13. század második felében változik a pozsonyi kulturális és társa dalmi atmoszféra. A gazdag váralji település ugyan csak 1291 ben szer zett városi kiváltságokat, ám valószínűleg már a század közepe után fel sorakozott a fejlettebb magyarországi települések közé. A városi kápta lan fontos kulturális társadalmi tényezővé vált, 1302 től a várossal együtt működtette a korábbi káptalani oktatási intézményt (schola interior) fel váltó közös káptalani városi iskolát (schola exterior). Ennek a régebbi iskolának már a 13. század közepén működnie kellett, mert 1260 ban említik a kantor és lector kanonokokat Knauz Nándor: A pozsonyi káptalannak kéziratai. Esztergom, Sopko 1981, Lásd Hlaváčková, Miriam: Bratislavská kapitula centrum kultúry a vzdelanosti v 15. storočí [A pozsonyi káptalan a 15. században a kultúra és a műveltség központja]. Pamiatky a múzeá 50, 3 (2002) Lenhartová, Slávka: Diplomaticko paleografický rozbor listín hodnoverného miesta pri Bratislavskej kapitule do roku 1300 [A pozsonyi káptalan mellett működő hiteles hely által 1300 ig kiadott oklevelek diplomatikai és paleográfiai elemzése]. Szakdolgozat. Nagyszombati Egyetem, Egy rövidebb változa tot szinte azonos címmel az alábbi kötetben közöl a szerző: Sedlák, Vincent (ed.) Zborník príspevkov k slovenským dejinám. Bratislava, 1998, Csontosi János: A pozsonyi sz. Ferencziek tartományi könyvtárának codexei. Magyar Könyvszemle 1878, Jankovičová, Eva Jankovič, Vendelín: Dejiny Bratstva, jeho ekonomická a spoločenská činnosť v Bratislave ( ) [A Konfraternitás története, gaz dasági és társadalmi tevékenysége Pozsonyban]. In Šimončič, J. (ed.) Trnavská univerzita Trnava 1996, A könyvtárral kapcsolatban lásd Lehotská 1967, 111. A Michael von Dürstein közjegy ző által a káptalan részére készí tett VI. misekönyv töredéke. Po zsony Város Levéltára A város a káptalantól nemcsak az oktatás és a liturgia területén füg gött. Egészen a 14. század negyvenes éveiig a káptalani írnokok vagy jegyzők írták (fogalmazták) azokat a dokumentumokat, amelyeket for málisan a városi tanács vagy a polgárok adtak ki. A város ezután kezdett alkalmazni más alkalmi írnokokat, a városi írnok funkcióját pedig csak 1364 től töltötték be véglegesen (az első ismert írnok neve Siegfried volt). 111 A 15. században egy ellentétes jelenség, a scriptori művészet laicizálódása is megfigyelhető, például 1439 ben említik a pozsonyi bíró Kristóf nevű káplánját, aki könyveket másolt ből származik az első feljegyzés, amelyben iskolai színházi előadásról van szó, s nagyon 111 Šedivý, Juraj: Najstaršie listiny mesta Bratislavy znovu objavené [Pozsony legrégibb okleveleinek újrafelfedezése ]. Studia historica Tyrnaviensia 3 (2003) ; Uő: Die Anfänge der Beurkundung im mittelalterlichen Pressburg (Bratislava). In Hruza, Karel Herold, Paul (eds.) Wege zur Urkun de,wege der Urkunde, Wege der Forschung. Wien Köln Weimar, 2005, Kókay, György: Geschichte des Buchhandels in Ungarn. Wiesbaden, 1990,

17 valószínű, hogy a században javult a káptalani városi iskola szín vonala. A későbbiekben rövid ideig az Academia Istropolitana előkészí tő iskolájaként is működhetett, akárcsak a bécsi egyetem melletti bécsi városi iskola. Az egyház és a város társadalmi és gazdasági kapcsolatai A pozsonyi városi levéltár gazdag iratanyaga 113 dokumentálja, hogy az egyházi intézmények és a város, illetve a polgárok között különféle min dennapi kapcsolat létezett. Rimelyi Károly anyagai alapján Darina Lehotská az egyes polgárcsaládok és a helyi egyház személyes összefo nódásait vizsgálta. 114 Ugyancsak a családi kapcsolatokra hívta fel a fi gyelmet J. Sopko is. 115 A káptalan prépost város közötti kapcsolatok di namikájának megismeréséhez leginkább Robert Ambroš járult hozzá. 116 A korabeli forrásokat megvizsgálva az állapítható meg, hogy a mai sajtótermékekhez hasonlóan az akkori feljegyzések is elsősorban a konf liktusokról vagy a gazdasági ügyletekről tudósítanak. A mindennapi és hosszan elhúzódó perek közé tartoztak a szőlőtermesztéssel és a borel adással kapcsolatos ügyek. 117 Még az érsek sem értékesíthette a tized ként kapott bort a város területén, hanem el kellett szállíttatnia s máshol eladnia. 118 Viszályok forrása volt az egyházi birtokok megkurtítása is ben a pozsonyiak megsértették a heligenkreuzi apátsági birtok ha tárait, amiért Mária királynő megintette őket ban Püspökiben erőszakos cselekményekre is sor került. 120 Néhány vita azzal zárult, hogy a polgárok tettlegesen is bántalmaztak papi személyeket ilyen esemény 113 Lásd Lehotská, Darina Handzová, Darina Horváth, Vladimír Hrabuššay, Zdenko Merglová, Nesti: Archív mesta Bratislavy. Inventár stredovekých listín, listov a iných príbuzných písomností [Pozsony Város Levéltára. A középkori oklevelek, levelek és egyéb iratok jegyzéke]. Praha, Lehotská 1967, Sopko 1970, Ambroš Lásd az alábbi okleveleket: AMB 834, 860, 865, 882 stb. 118 AMB 834 (1415 I 25). 119 AMB AMB 852 és 855. re került sor 1416 ban 121, sőt szándékos vagy akaratlan emberölésre is volt eset, mint 1397 ben. 122 Botrányszagú volt az az 1378 as eset is, amikor István, gempniki (gammingi?) apát a pozsonyiaknak írt levelében azt állította, hogy egy szerzetesük két szolgával és különböző dolgokkal együtt eltűnt a városban, s az eltulajdonított tárgyak visszaszolgáltatását kéri. 123 A város és egyházi intézmény között leghosszabb ideig tartó pe reskedés a pannonhalmi apátság emberei által szedett vámmal volt kap csolatos; a per harmincöt évig húzódott, s a város javára dőlt el. 124 Az egyház a polgárok részéről megnyilvánuló erőszakos cselekede tekre egyházi büntetéssel reagált. Az egyházi büntetéssel való fenyege tés után szükség esetén interdiktum következett. 125 Talán szimbolikus, de a legrégebbi kiátkozási esetről (amely a pozsonyi káptalant fenyege tő pozsonyi vagy a környező lakosságot sújtotta) 1221 ből van adatunk ez az egyik első írásos említése annak, hogy Pozsonyban egyházi in tézmény működik. 126 A polgárok saját egyházi intézményeikre főként pénzügyi eszkö zökkel tudtak hatni. Legkésőbb a 14. század első negyede után ez a nyo más már érezhető, a polgárok növekvő öntudatában nyilvánult meg, akik nek a Márton városi plébános személye körül kialakult vitában már volt ütőkártya a kezükben. A káptalannak meg kellett hátrálnia, főleg ami kor számításba vette, hogy a városi tanács és a polgárok pénzzel oly kor meghatározó összegekkel támogattak olyan nagy egyházi épít kezéseket, mint amilyen a dóm, a külvárosi plébániatemplomok, az is potályok vagy egyes szerzetesrendek épületei. 127 A város és az egyház kapcsolata azonban nem korlátozható csak a (gazdasági jellegű) vitákra vagy éppen ellenkezőleg az istentisztelet alatt megnyilvánuló összhang ra. Mivel az egyház adományként csak egy egy ingatlan bizonyos részét kapta meg, az egyháziak világi személlyel közös tulajdonossá váltak, s érdekeltek voltak az ingatlan tatarozásában, elzálogosításában vagy ér 121 AMB AMB 853. AMB 618 és AMB AMB 451, 472, 473, 478 ( ) 550, 624, Interdiktummal fenyegetett például 1375 ben Demetrius esztergomi vikárius (AMB 334); 1397 ben a pozsonyi vikárius az egész városi tanácsot exkommuni kálta (AMB 610). 126 CDSl. 1, 190 old., 250. szám. 127 A városi plébánossal kapcsolatos vitára lásd AMB 100 (1348 IV 24)

18 tékesítésében. 128 Mivel a város belterületén az egyház számos ingatlan nal rendelkezett, a város ezek megadóztatásáért harcolt. Több egyházi intézménynek nem sikerült elkerülnie az adófizetést, 129 mások mente sültek alóla. 130 A forrásokban gyakran találkozunk a város, illetve a polgárok és a po zsonyi klérus között létrejött adásvételi ügyekkel. Bár az egyháznak nem lett volna szabad birtokait eladnia vagy elajándékoznia, a pozsonyi in tézmények esetében mindkét esetre számos adat van. Az egyik legbefo lyásosabb pozsonyi családnak, a Jakabnak az antoniták 1343 ban föl det, 131 a heiligenkreuzi ciszterciták 1348 ban szőlőbirtokot, három év vel később két továbbit adtak el, ban a pilisi kolostor apátja a Hét nevű földbirtokot adta el. 133 Sőt, a Jakab család levéltárában fennmaradt iratok szerint az egyház bizonyos birtokokat ajándékozott nekik ban, 1341 ben és 1361 ben az antonitáktól több birtokot is kaptak, ben a pilisi apát azzal a feltétellel adományozta nekik a Vízi tor nyot, hogy azt tatarozzák ki, és szükség esetén szállásolják el benne a ko lostor képviselőit. 135 Lehetséges, hogy az egyház ilyen módon viszonoz ta az adományokat, illetve így szabadult meg azoktól az ingatlanoktól, amelyek nem hoztak hasznot. Másrészt viszont a papok ingatlanokat, 136 mezőgazdasági terményeket 137 és nyilván (bár erről nem maradt fenn írásos adat) kézműves termékeket vásároltak, továbbá minden olyan más árut, amit maguk nem tudtak előállítani. Az egyház a pozsonyiak bőkezű adományai révén ingó és ingatlan vagyont is szerzett, erről nagy számú oklevél tanúskodik. 138 Az ingatla nok esetében tulajdonoscserére eladósodás vagy elzálogosítás következ tében is sor került. 139 A szerzetesrendek, plébániák vagy a káptalan, il letve a város és a polgárok közötti átmeneti ingatlancsere oka rövidebb ideig tartó bérlet is lehetett. 140 Mindkét fél kölcsönzött pénzt a polgá rok az egyháznak és az egyház is a városnak. 141 A várossal való együtt élés a pozsonyi egyház számára a szertartásokból származó állandó be vételi forrást is jelentett: az esküvőkért, a temetésért fizetett díjakból szár mazó bevételek, a bűnbocsánatért, bizonyos írnoki szolgáltatásokért (pl. végrendelet elkészítése) fizetett díjak. 142 A pozsonyi plébániák és kolos torok oklevélanyagának nagy részét (a felettes szervekkel való, benefí cium megerősítésével kapcsolatos levelezés mellett) különböző tulaj donjogi intézkedések képezték: alapítványok, adományok, végrendeleti hagyományozások, igazolások könyöradomány átvételéről. Mindezek ben az iratokban a templomépítésre vagy fenntartásra, új oltár készíté sére, istentiszteletek bemutatására szánt pénzek mozgása tükröződik vissza. 143 A pozsonyi lakosság és az itteni egyház, pontosabban a káptalan kö zötti kapcsolatnak még egy területét kell említenünk. A káptalan ugyan is nemcsak a várossal szembeni egyházi ügyekben működött bíróság ként, 144 hiteles hely funkciójából következően egyúttal közvetítő szere 128 Például a Magyar Országos Levéltárban a DL jelzet alatt található okle vél szerint a jelenlegi Prímás téren álló ház a klarisszák és a város közös tulajdo nában volt ben a tulajdonosok Filip Kwersauff polgárnak adták el. 129 AMB 48 (a heiligenkreuzi apátság birtokainak megadóztatása), AMB 244 (a po zsonyi káptalan), AMB 128 és 150 (Heiligenkreuz a birtokait csak pozsonyiak nak adhatja el) stb. 130 Így 1324 ben a pilisi apátság Károly Róberttől olyan kiváltságot kapott, amely nek értelmében mindennemű városi adó alól mentesül (AMB 47), 1377 ben Károly utódja, Nagy Lajos arra figyelmezteti a városi tanácsot, hogy tartsák tisz teletben az apja által adományozott privilégiumot (AMB 369). 131 AMB 80. Hasonlóképp AMB 111 (1351). 132 AMB 98 és AMB AMB 52, 72, AMB Pl. AMB 604, Pl. AMB A dómra és a dómbeli oltárokra vonatkozóan lásd AMB 119, 121, 135, 166, 181, 244, 313 stb.; a cisztercitákkal kapcsolatban AMB 54, 67 stb.; a külvárosi plébániatemplomokkal kapcsolatban pl. AMB 198 vagy 744 stb. 139 Az egyház adóssága miatt a polgároknak átadott ingatlanokról lásd pl. AMB 51, 70, 927, 932 stb ban az egyik Jakab a pilisi apátságnál egyik udvarát zálo gosította el (AMB 412). 140 Lásd pl. AMB 193, 218, 239, 243, 295, 411, 512, 781 stb. 141 Pl. AMB 268, 321, 396, 977 és továbbiak ben az esztergomi érsek megszabta a temetésekért fizetendő díjat (AMB 245). 143 A végrendeleteket mint a vallásosság egyik megnyilvánulási formáját és a kora beli mindennapok megismerését elősegítő forrást számos tanulmányában ele mezte Szende Katalin. A pozsonyi, a soproni és az egyéb magyarországi városokra jellemző helyzetet vetette össze. Kutatási eredményeit legújabb monográfiájá ban foglalta össze (Szende Katalin: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Budapest, 2004). 144 Lásd pl. AMB

19 pe is volt: ide idézték meg különböző vagyonjogi vagy büntetőjogi ügyek ben a polgárokat, s ugyanezekben az ügyekben ide fordultak panasszal a pozsonyiak is. A káptalan iktatta be birtokaikba az új tulajdonosokat (introductio), illetve a birtokhatárok megállapítása végett határjárásokat tartott (reambulatio). 145 Hétköznapi vallásosság konfraternitások, zarándoklatok Legvégül egy olyan területet érintünk, ahol képletesen szólva a polgá rok maguk léptek egyházi hatáskörbe: vallási társaságokat alapítottak, búcsújárásokon, zarándoklatokon vettek részt. A pozsonyi vallási társa ságokról még Ortvay nyújt áttekintést, az utóbbi időben a legtöbb fi gyelmet elsősorban a Krisztus Teste konfraternitás kapta. 146 A középkori vallásosság fontos tükrei a polgárok testamentumai, amelyekkel főleg Szende Katalin és Majorossy Judit foglalkozik. A búcsújárások, zarán doklatok mindeddig kevésbé kutatott területét elemezték Csukovics Enikő és Majorossy Judit. 147 Végezetül megállapíthatjuk, hogy Pozsony egyháztörténetének kér désköre máig sem szabadult ki a leíró pozitivista modell fogságából. A ku tatók összefoglaló módon próbálnak választ adni a rankei ki, mikor és mit kérdésre. Mindeddig azonban hiányzanak az egyház társadalmi helyzetét, az egyes intézmények közötti interakciókat feltáró elemzések. 145 Csak néhány véletlenszerűen kiválasztott irat a nagyszámú oklevélből: AMB 169, 246, 589, 610 stb. 146 Jankovičová Jankovič 1996, A testamentumokhoz lásd Szende 2004; Majorossy, Judit: Archives of the Death: Administration of Last Wills in Medieval Hungarian Towns. Medium aevum quo tidianum 48 (2003) A búcsújárásokhoz lásd Csukovics Enikő Majorossy Judit: Pozsonyi peregrinusok. In Várak, templomak, kórházak. Analecta medio aevalia 2 (2004) TÓZSA RIGÓ ATTILA A városi elit családszerkezetének vizsgálata az közötti pozsonyi végrendeletek alapján Jelen tanulmány egy doktori disszertációhoz kapcsolódó kutatás rész eredményeit tartalmazza. A kutatás bővebb témája a 16. századi pozso nyi polgárság vagyoni tagozódás szerinti felső rétegének vizsgálata egy speciális forráscsoport, a végrendeletek adatai alapján. A kora újkori Pozsony vezető rétegének tanulmányozásához először tisztáznunk kell, hogy milyen szempontú megközelítés alapján határol juk el az egyes elitcsoportokat a közösségen belül. Megkülönböztet hetünk többek között politikai, értelmiségi és vagyoni elitet. A kuta tás alapjául szolgáló csoport kiválasztásánál figyelembe kell vennünk, hogy melyik kategória nyújt leginkább lehetőséget arra, hogy a városi társadalom megfelelően széles metszetét kapjuk, illetve hogy a különböző szempontok szerint elkülönített halmazok között mekkora az átfedés. 1 1 A magyar kutatások a vagyoni és a politikai elit egyaránt legfontosabb alkotóele mét, a kereskedők csoportját teszik leggyakrabban vizsgálat tárgyává. A teljes ség igénye nélkül említhetjük itt a következő tanulmányokat: Kubinyi András: A budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló korban. Levéltári Közlemények 37 (1966) ; Uő: Buda és Pest szerepe a távolsági kereske delemben a század fordulóján. Történelmi Szemle 1994/1 2, 1 52; Mollay Károly: Kereskedők, kalmárok, árosok. Moritz Pál kalmár, Soproni Szemle XLV (1991) 1 31; Gecsényi Lajos: Kelet magyarországi kereskedők a nyugati távolsági kereskedelemben 1546 ban. A Hajdú Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XVIII (1991) Ezek a munkák elsősorban a városi lakosság említett csoportjának kereskedelmi tevékenységével foglalkoznak. A családszer kezet témáját vizsgálva természetszerűen több szerző tárgyalja a városi társada lom vagyoni szempontból legfelső rétegének helyzetét is, így többek között: 131

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Tartalom VI. ÉVFOLYAM 1. szám 2008. ja nu ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. júni us 21. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/25. szám Ára: 345 Ft ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny bolt új hely re, a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE

A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE A SZÓRVÁNNYÁ VÁLÁS FOLYAMATA MINT A NEMZETI KISEBBSÉGI KÖZÖSSÉG LEBOMLÁSÁNAK TERMÉKE Mirnics Károly A DESTRUKTURÁLÓ TÉNYEZÕK SZÁMBAVÉTELE ÉS A DESTRUKCIÓ FOLYAMATÁNAK SZOCIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSA Egy nemzetrész

Részletesebben

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft

96. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK. péntek. Ára: 3825 Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 10., TARTALOMJEGYZÉK Oldal péntek 96. szám Ára: 3825 Ft 2009. évi LXXX. tör vény A Bün te tõ Tör vény könyv rõl szóló 1978. évi IV. tör vény

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 11., hétfõ 96. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: LXXXIII. tv. A köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá - lya

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök. 32. szám. Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 28., csütörtök 32. szám Ára: 1970, Ft

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24

2 0 1 2. F E B R U Á R. egyenlítô L L É K L E T. BÁ RÁN DY GER GELY PhD AZ IGAZ SÁG ÜGYI A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM PAGE 24 2 0 1 2. F E B R U Á R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ AZ IGAZ SÁG ÜGYI AL KOT MÁ NYO ZÁS KRONOLÓGIÁJA A CHRONOLOGY OF JUDICIAL CONSTITUTIONALIZATION FROM

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X SZLAUKÓ LÁSZLÓ C O M I X A cím OL da LOn SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX (RÉSZLET) 1996 SZLAUKÓ LÁSZLÓ 2006 KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2006 SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, KAPOSVÁR SZIGETVÁRI

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek 165. szám Ára: 680, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXIV. tv. A Ma gyar Fej lesz té si Bank Rész vény tár sa ság ról szó ló 2001. évi

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 2011. nove mber T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 83/2011. (XI. 10.) AB ha tá ro zat Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség vizs gá la tá ról a kö te - le zõ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 8. szám 1218 Ft 2006. au gusz tus 10. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Kor mány ren de le tek 136/2006. (VI. 26.)

Részletesebben

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel

Feltétel. Quattro. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Feltétel Quattro Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás személybiztosítási kiegészítővel Ügyféltájékoztató QUATTRO fo lya ma tos dí jas, be fek te té si egy sé gek hez kö tött élet biz to sí tás

Részletesebben

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ 86. szám Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIV. tv. A re ha bi li tá ci ós já ra dék ról... 6340 2007: LXXXV. tv. A Ma gyar

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft

24. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 27., péntek 24. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 38/2009. (II. 27.) Korm. ren de let A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1113-1368. OLDAL 2007. március 22. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú li us 25., péntek. 109. szám. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú li us 25., péntek 109. szám Ára: 895, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január

XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január XVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. január F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét Az Alkotmánybíróság Határozatai utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tóra és

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök. 80. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. május 29., csütörtök 80. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal

21. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1935, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 20., péntek 21. szám Ára: 1935, Ft TARTALOMJEGYZÉK 33/2009. (II. 20.) Korm. ren de let A he lyi ön kor mány za tok vis ma i or tá mo ga tá

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. 861 Ft. Jog sza bá ly CXXXIII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 2006. szep tem ber 20. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 861 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá ly 23/2006. (VI II. 30.) HM ren de let A mun ka ügyi el len

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 2. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. F E B R U Á R 2 8. TARTALOM Oldal TÖRVÉNY 2003. évi CXXIX. tv. a köz be szer zé sek rõl (egy sé

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal

135. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 189, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. no vem ber 6., hétfõ 135. szám TARTALOMJEGYZÉK 28/2006. (XI. 6.) PM r. A pré mi um évek prog ram mal, va la mint a kü lön le ges fog lal koz ta tá si

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ. 79. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 26., hétfõ 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 148/2008. (V.

Részletesebben

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft

115. szám 1. kö tet* A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. 1 2. kö tet ára: 5124, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. au gusz tus 31., péntek 115. szám 1. kö tet* 1 2. kö tet ára: 5124, Ft TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet: 224/2007. (VIII. 31.) Korm. r. A köz al kal ma zot

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

Bu da pest, 2007. március 12. Ára: 1533 Ft 3. szám

Bu da pest, 2007. március 12. Ára: 1533 Ft 3. szám Bu da pest, 2007. március 12. Ára: 1533 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK RENDELETEK 356/2006. (XII. 27.) Korm. r. 6/2007. (I. 24.) Korm. r. 1/2007. (I. 30.) PM-ÖTM e. r. 17/2007. (II. 2.) GKM-KvVM-PM

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. áp ri lis 29., kedd. 68. szám. Ára: 5195, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. áp ri lis 29., kedd. 68. szám. Ára: 5195, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. áp ri lis 29., kedd 68. szám Ára: 5195, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. április 29., kedd 68. szám Ára: 5195, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal

159. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 399, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 22., csütörtök 159. szám Ára: 399, Ft TARTALOMJEGYZÉK 315/2007. (XI. 22.) Korm. r. A köztisztviselõi teljesítményértékelés és jutalmazás

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal. Jog sza bá lyok. Ha tá ro za tok. Miniszteri utasítások CXXXIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. áp ri lis 26. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 71/2006. (IV. 3.) Korm. ren de let 80/2006. (IV. 6.) Korm.

Részletesebben

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal

136. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 777, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 12., péntek 136. szám Ára: 777, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXIV. tv. Az ag rár gaz da ság fej lesz té sé rõl szóló 1997. évi CXIV. tör vé ny

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 9. szám 2008. szep tem ber 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest,

Részletesebben