Ficzere Lajos: A magyar választási rendszer kialakulása, formálódásának fő szakaszai; az évi választási törvény megszületésének körülményei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ficzere Lajos: A magyar választási rendszer kialakulása, formálódásának fő szakaszai; az 1989. évi választási törvény megszületésének körülményei"

Átírás

1 Ficzere Lajos: A magyar választási rendszer kialakulása, formálódásának fő szakaszai; az évi választási törvény megszületésének körülményei A magyar választójog és a választási rendszer alakulását, formálódását a társadalmi-gazdasági fejlődés ellentmondásaitól sem mentesen az egyes történelmi időszakokban és szakaszokban mind a progresszió, a haladás, az előrelépés, mind pedig a degresszió, a visszalépés jelenségei egyaránt jellemzik. Ez az ellentmondásos fejlődési trend egyaránt nyomon követhető mind a választásra vonatkozó törvényhozás, s azon belül a választójog terjedelme és alapvető ismérvei, elvei, mind pedig a választójoggal rendelkezők számának alakulásában. Ennek az ellentmondásos fejlődési folyamatnak a nyomai, bár rendkívül közvetett, illetve áttételes módon, szinte a mai napig is éreztetik hatásukat, legalábbis ami a választási rendszer és a választójog egyes elemeit illeti. Ez utóbbi különösen a választási rendszerben és választójogban ma is jelen lévő, változtatást, illetve megoldást igénylő olyan kérdéseket érinti, mint pl. a választókerületek közötti jelentős nagyságrendi különbségek, vagy a választási kampánnyal összefüggő kérdések, ideértve a kampányfinanszírozás kérdéseit. A választójog általános fejlődéséhez hasonlóan a hazai választójog gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Kezdetben a városok polgársága választotta a városi önkormányzat tagjait, illetve képviselőjét (általában a bírót), aki mind közigazgatási, mind pedig törvénykezési ügyekben egyaránt eljárt. 1 Később, a XIII. századtól kezdődően formálódott a nemesség megyei önkormányzati intézménye, a nemesi vármegye, amelynek tisztségviselői választás útján nyerték el hivatalukat. A nemesi vármegye választási intézményének sajátos vonása, hogy választásra csak a lakosság igen kicsi hányada, csak a nemességhez tartozók voltak jogosultak, amely a teljes választókorú népességnek kevesebb, mint 5 százalékát tette ki. Ilyen módon a nemesi vármegye választási rendszere a jogegyenlőség elve helyett a jog egyenlőtlenségét intézményesítette, amely Magyarországon mintegy hat évszázadon keresztül, lényegében az 1848-as polgári forradalom idején elfogadott választási törvények, nevezetesen az II. tc., valamint az V. tc. elfogadásáig funkcionált. A középkori viszonyokhoz képest a választási rendszerben és a választójogban is a gyökeres fordulatot az 1789-es francia forradalom és annak eredményeként elfogadott az Emberi és Polgári Jogok Deklarációja jelentette. Ez utóbbi egyebek mellett kimondja, hogy A törvény a közakarat kifejezése minden polgárt megillet az a jog, hogy a törvényalkotásban személyesen, vagy képviselője útján részt vegyen. A Deklaráció ilyen módon a modern választási rendszerek rendeltetését is érintő, annak alapvető összetevőjét, a közvetlen és képviseleti demokrácia intézményesítését deklarálta a törvényalkotásban, a polgárokat szükségszerűen megillető jogok gyakorlása révén. A francia forradalom szellemi hatása tükröződik a kor hazai gondolkodóinak választójogot érintő eszmevilágában is. Hivatkozhatunk pl. Hajnoczy József gondolataira, aki szerint a nemzeti törvényhozó testület olyan egyénekből álljon, akik földbirtokokkal rendelkeznek és ez utóbbit mindenki szabadon szerezhessen. Kossuth Lajos választásokról vallott felfogásában annyiban ment tovább, hogy meghatározott jövedelem vagy vagyon megléte mellett a műveltségi szintet is a választójog gyakorlásának egyik elemeként fogalmazta meg, azzal, hogy szerinte a közjó iránti érdek is a választójog gyakorlásának szerves része. 2 A korabeli felfogások és nézetek elemzése alapján levonható az a 1

2 következtetés, hogy a választójog gyakorlásában való részvételt a vagyoni és műveltségi cenzus mellett a közteherviselésben való részvétellel kapcsolták össze. A hazai választójog történetében a korabeli európai uralkodó személetet tükröző as választási törvények jelentettek minőségi változást. E változás egyik lényeges eleme, hogy a korábbi rendi képviselet elvét a népképviselet váltotta fel, döntő lépést téve ezáltal a polgári típusú választójog formálódásának irányában. Az 1848-as törvények (az 1848-as V. tc.) a választójogot olyan módon szabályozták, hogy továbbra is biztosították a korábban választójoggal bíró nemesség és városi polgárság részére ezt a jogot. Egyebekben a választójog gyakorlását meghatározott vagyoni cenzushoz kötötték a szabad királyi városokban és községekben differenciált módon. Ugyanakkor a törvények nem kívánták meg a vagyoni cenzust a szellemi foglalkoztatást űzőktől (ügyvédek, orvosok, mérnökök, tanárok stb.), ami szintén a választójogosultak körének kiterjesztése irányába mutat. Az említett törvények létrehozták a választókerületeket és az egyéni választókerületi választási rendszert intézményesítették. Megkülönböztették az aktív (20 év) és a passzív (24 év) választójogot azzal, hogy a választójogosultság magyar állampolgársághoz volt kötve, illetve a választóhatóság a magyar nyelvtudását is megkövetelte. Érdemes megjegyezni, hogy - bár erről az említett törvények kifejezetten nem rendelkeztek, mintegy a korábbi választási szokásoknak megfelelően - a szavazás nyílt szavazás formájában történt, bár előfordultak olyan helyiségek, ahol a szavazás titkosan zajlott le. Ami pedig az ajánlás módját illeti, az említett törvények azt a rendelkezést tartalmazták, hogy bármely állampolgár jogosult volt jelöltállításra. Választójoggal továbbra is csak a férfiak rendelkeztek. Az 1848-as választási törvények jelentős szerepet töltöttek be Magyarországon a polgári típusú politikai intézményrendszer kiépítésében. Ez nem csupán a 48-as választási törvények korabeli európai felfogást és értékeket kifejező szellemisége jelzi, hanem az a körülmény is, hogy a vagyoni és műveltségi cenzus fenntartása mellett is a korábbiakhoz képes jelentősen kiszélesítették a választójogosultak körét és megnövelték azok számát. 3 Megjegyezzük, hogy az 1848-as választási törvények jelentős hatást gyakoroltak a XIX. században a helyi önkormányzatok választójogára (vármegyei, városi, községi önkormányzatok), amelyek vizsgálatára a későbbiekben térünk ki. Az 1848-as választási törvények áttekintése kapcsán érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy az évi I. tc. (az u.n. székesfehérvári törvénynapok ) az országgyűlésben intézményesítette a kétkamarás rendszert, nevezetesen elválasztotta egymástól a főrendi táblát és a követek tábláját. Választás útján létrejött kamara a megyei nemesség által választott követek táblája volt, amelynek tagjait utasítással látták el és visszahívhatók voltak. Emellett azonban jelen lehettek a követek táblájának ülésein a szabad királyi városok, a papság, illetve a kerületek küldöttei; ők azonban csupán egyetlen szavazattal rendelkeztek, szemben a vármegyei nemességgel, mivel minden megyét külön-külön egy szavazat illetett meg. 4 Az V. tc. alapján kerültek lebonyolításra a kiegyezést követő évi választások, amelyen a törvény rendelkezései szerint a földbirtok, a nemességhez való tartozás, a jövedelem, az értelmiséghez való tartozás, a gyártulajdon, illetve a kézműves, valamint kereskedelmi tevékenység űzése alapján szavazati jogosultsággal rendelkezők vehettek részt. A választásra jogosultak száma azonban összességében így sem érte el a választókorú lakosság 10 százalékát sem, amely a választójog jelentős személyi korlátaira utal. 2

3 A dualizmus időszakában a választás Magyarországon az évi XXXIII. tc. alapján zajlott. E törvény nem hozott érdemi változást a korábbi helyzethez képest, sőt bizonyos új kritérium bevezetésével inkább szűkítette a választójogosultak körét. Ez utóbbi kritérium a választójog adózáshoz való kötését jelentette. 5 Ennek megfelelően a választásra a nemesség mellett az jogosult, aki földadót, jövedelemadót, illetve házadót fizetett. Ilyen módon jelentősen szűkült a választójogosult lakosság részaránya a választókorú népességen belül. Megjegyezzük, hogy az említett törvény a továbbiakban is fenntartotta az egyéni választókerületi rendszert, a választójogi korhatárt 20. évben állapította meg, a nőket kizárta a választójogból, valamint a szavazás nyílt jellegét is fenntartotta. Bár az XV. tc. a választói jogosultág adófizetéshez való kötését eltörölte, azonban lényegi változást a választójogban nem eredményezett. Megállapítható tehát, hogy a különböző, elsődlegesen vagyoni jellegű cenzusok különböző módozatai következtében a hazai választójog és választási rendszer egészében véve nem felelt meg a korabeli európai választójog követelményeinek, illetve színvonalának. Ezen nem változtatott az a körülmény sem, hogy az 1910-es években elfogadott választójogi törvények (1913. évi XIV tc., illetve az VII. tc. ) igyekeztek szűkíteni a törvényben foglalt korlátozások, cenzusok körét, gyakorlati jelentőségük azonban nem volt, mivel ez utóbbi törvények alapján nem került sor választásokra. A hazai választójogban alapvető változást a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása hozta, amely határozatokat fogadott el az ország függetlensége, a népköztársasági államforma deklarálása mellett az új választójogi törvény elfogadására is jogosult alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáról. Ez utóbbi által került elfogadásra az évi I., valamint az évi XXV. tv.. E törvények bevezették az általános, titkos, közvetlen és egyenlő választójogot, a választójogosultság megvonását szűk körre korlátozták (pl. gondnokság, illetve csőd alatt állók stb.) A törvény listás választást intézményesített azzal, hogy a jelöléshez az adott választókerület 500 választójogosult polgárának írásos ajánlására volt szükség. E törvények alapján az időközben bekövetkezett változások következtében választásokra azonban nem kerülhetett sor. A Tanácsköztársaság kikiáltását követően az ideiglenes alkotmány tartalmazott rendelkezéseket a választójogról is. A választójog intézményesítette az eddig ismeretlen közvetett választást, tekintettel arra, hogy a Tanácsok Országos Gyűlését a megyei tanácsok választották azzal, hogy az országos gyűlésbe tagokat a szakszervezetek is delegálhattak. A választási rendszer ún. szabad listás rendszer alapján került lebonyolításra, a választási korhatárt 18. évben határozták meg. A Tanácsköztársaság ideológiai felfogásának megfelelően választójoggal a társadalmilag hasznos munkát végzők rendelkeztek. Ilyen módon nem választhattak pl. nyereségesség céljából bérmunkásokat foglalkoztatók, a munkanélküli jövedelemből élők, lelkészek, szerzetesek stb. amely viszont a választójog politikai indíttatású és vagyoni cenzus alapján történő korlátozását jelentette. A Tanácsköztársaság idején lebonyolított választásokon a választókorú lakosság kevesebb, mint 50 százaléka vett részt, ami viszont a megtartott választások korlátozott jellegére utal. A Tanácsköztársaság bukását követően, 1919 őszén Magyarországon a fővárost is megszálló számos külföldi ország katonái állomásoztak, míg a külföldiek által meg nem szállt területeken a különböző különítmények úgymond hajtóvadászatot folytattak a korábbi rendszer képviselői, e rendszer szolgálatába szegődöttek után. Az országnak nem volt államfője, parlamentje, hanem csupán ingatag talajon álló kormánya működött. Az említett ismert történelmi körülményeket követően Friedrich István miniszterelnök kezdeményezte a választásokat és miniszterelnöki rendeleti szinten (1918. évi 5985 ME rendelet) szabályozta újra a választójogot. E kormányfői rendeletben szabályozott választójog 3

4 tartalmát tekintve lényegében megfelelt az európai követelményeknek. Ezt jelzi egyebek mellett, hogy a rendelet választójogosultságot biztosított minden 24. életévet betöltött férfinak és nőnek (ez utóbbiak esetében akkor, ha tudtak írni-olvasni). A választójogból történő kizárást legszűkebb körre korlátozta (elmebetegek, elítéltek stb.). A szavazás titkos volt azzal a hazai választójogban eddig nem ismert intézmény bevezetésével, hogy a választáson való részvételt kötelezővé tette. Megjegyezzük, hogy az európai országok közül egyesekben, nevezetesen pl. Belgiumban ma is kötelező a voksoláson való részvétel. Az említett kormányfői választójogi rendelet további sajátossága, hogy az aktív és passzív választójogi korhatárt kettéválasztotta, tekintettel arra, hogy az előbbit 24. életév betöltéséhez, míg az utóbbit, vagyis a választhatóságot 30. életév betöltéséhez kötötte. Egyebekben a választást e szabályozás szerint tisztán egyéni választókerületekben tartották, az ajánláshoz 500 választójogosult írásos nyilatkozatára volt szükség. E rendelet alapján a választásokat ben tartották meg, amely egyebek mellett a kisgazdapárt előretörését jelezte. Az igazságtalan trianoni döntések után az országban a stabilizáció és konszolidáció került előtérbe, amelynek megteremtése jórészt Bethlen István miniszterelnök nevéhez kötődik. A Bethlen miniszterelnök nevével fémjelzett gazdasági és politikai konszolidáció kétségtelenül jelentős előrelépést és haladást eredményezett az ország életében. Ugyanez azonban egyáltalán nem mondható el a hazai választójogról, amely a két háború közötti időszakban távol állt az európai választójog értékeitől, illetve demokratikus elveitől. Ezt jelzi a Friedrich féle kormányfői rendeletet hatályon kívül helyező 2200/1922 M.E. sz. Bethlen féle miniszterelnöki választójogi rendelet, amely jelentős visszalépést jelentett az említett korábbi választójogi rendelethez képest. 6 Az 1922-es miniszterelnöki rendeletben foglalt rendelkezéseket kisebb változtatásokkal beiktatták az évi XXVI. tc.-be, amelynek alapján három választást is tartottak, amelyek mindhárom esetben a kormánypártok nagy többségének győzelmével végződtek. Felmerül a kérdés, melyek az évi XXXVI. tc-ben foglalt, illetve intézményesített legjelentősebb változások, illetve visszalépések az azt megelőző szabályozáshoz képest? A teljesség igénye nélkül különösen a következők kiemelése lehet indokolt: A korábbi egységes választási rendszert kettéválasztották olyan módon, hogy a fővárosban és körzetében, valamint a törvényhatósági jogú városokban listás választást írtak elő, míg máshol egyéni választókerületekben kerültek a választások lebonyolításra. Továbbá, megkettőződött a választás a szavazás titkosságát, illetve nyílt jellegét illetően is. Ennek megfelelően a titkos szavazást Budapesten és környezetében, valamint a törvényhatósági városokban tartották fenn csupán, az összes többi egyéni választókerületben a választás nyílt szavazással történt, amely ellentétes volt a választójog európai demokratikus elveivel. Bizonyos változások következtek be a választójogosultság korhatárát és feltételeit illetően is. Ennek megfelelően férfiaknál megmaradt a 24. életév, feltéve, ha négy elemit elvégeztek; a nőknél a korhatárt 30. évben állapították meg és hat elemi iskolai végzettséghez kötötték. Megjegyezzük, hogy 1926-ban visszaállításra került a kétkamarás parlament, azzal a változással, hogy a főrendiház helyett a felsőház került intézményesítésre. 7 Az XXVI. tc. korábban már jelzett, az európai demokratikus értékkel ellentétes egyes rendelkezései (különösen a nyílt szavazás intézményesítése) mellett azonban utalni kell arra is, hogy alkotmányossági szempontból erőteljesen kifogásolható korábbi kormányfői rendeleti szabályozás helyett a választójogot újból a legmagasabb jogforrási szinten, törvényi szinten szabályozta. A jelzett törvényi szabályozás érdeme, hogy a választójog körébe tartozó intézményeket mintegy átfogó módon, egyfajta komplexitással szabályozta, amennyiben 4

5 tartalmazta a választójogosultságra, a választási eljárásra, a választási bíráskodásra, valamint a választójog körében a büntetőjog védelmi tárgykörébe tartozó tényállásokra vonatkozó rendelkezéseket is. A két világháború között utolsóként elfogadott választójogi törvény az évi XIX. tc. volt, amely törvény az előző, évi XXVI. tc-hez képest több pontos is változást vezetett be. E változások közül a korábbi szabályozáshoz képest mindenek előtt a választójog általánosan és kötelezően titkossá tétele, vagyis a választásokon a szavazás titkosságának a deklarálása emelhető ki, amely kétségtelenül előrelépést jelentett a korábbi, nyílt szavazást is megengedő szabályozáshoz képest. További figyelmet érdemlő változást hozott e törvény az egyéni választókerületi, valamint a listás szavazás vonatkozásában is. Az évi XIX. tc. lényegében az ún. plurális választójog rendszerét alkalmazta azáltal, hogy főleg vidéken, ahol az egyéni választókerületek és a lajstromos választókerületek úgymond lefedték egymást, a választójogosultsággal rendelkező választópolgárok mind az egyéni választókerületi jelöltekre, mind pedig a listára egyaránt jogosultan szavazhattak. 8 A törvény szerint a lajstromos választókerületek a vármegyék és a városi törvényhatóságok területét fedték le, az egyéni választókerületek kijelölését a törvény a belügyminiszter hatáskörébe utalta. Megjegyezzük, hogy az egyéni választókerületekben eltérően a korábbi szabályozástól a mandátum elnyeréséhez a törvény nem írta elő a szavazatok többségének az elnyerését, hanem elegendőnek ítélte a relatív (viszonylagos) többség megszerzését, jóllehet ennek mértékét 40 százalékban határozta meg. További figyelmet érdemlő változást jelentet az a rendelkezés, amely a jelöltállításhoz nem csupán meghatározott számú írásos ajánlást követelt meg, hanem egyidejűleg kaució, vagyis meghatározott pénzösszeg megfizetését is megkövetelte. Az XIX. tc. változásokat eredményezett mind az aktív, mind pedig a passzív választójogosultság feltételeiben. Mindenek előtt abból kell kiindulni, hogy az ún. plurális választási rendszer feltételei között eltérő módon szabályozták az aktív választójogot a lajstromos, valamint az egyéni választókerületekben. Ennek megfelelően lajstromos választókerületekben a választójogosultság korhatárát férfiak esetében 26. életév betöltéséhez, nőknél 30. életév betöltéséhez kötötték. A férfiak választójogosultsága vonatkozásában további feltétel volt a legalább 10 éves magyar állampolgárság, 6 év folyamán egy helyben lakás, valamint legalább 6 elemi iskolai végzettség. A nők vonatkozásában a törvény a magasabb korhatár mellett számos további feltétel meglétét követelte meg (pl. önfenntartó képesség, előírt iskolai végzettség stb.) A plurális választási rendszerből következően az egyéni választókerületekben is az előzőekhez képest szigorúbb feltételek kerültek előírásra. Így, a férfiaknál és nőknél egyaránt 30 éves korhatárt követelt meg a törvény a választójogosultság gyakorlásához. Ezen túlmenően a lajstromos választáshoz hasonlóan legalább 10 éves magyar állampolgárságot, állandó foglalkozás igazolását, illetve családfenntartói minőség meglétét követelte meg. Ami a passzív választójogosultságot illeti, a törvény szabályozási rendszere sajátos feltételeket határozott meg, írt elő. A választhatóság korhatári feltételét 30 évben határozta meg. Ezen túlmenően a passzív választójog feltételeként került rögzítésre az állandó foglalkozás megléte (úgymond élethivatásszerű foglalkozás), mellett az a feltétel, hogy a megválasztandó jelölt a választás előtti tíz évben, vagy országgyűlési képviselő, vagy törvényhatósági bizottsági tag volt, illetve községi képviselőtestületi tagsággal rendelkezett. A pozitív módon megfogalmazott feltételeken túl a törvény a passzív választójogosultságot kizáró feltételeket is rögzítette. Így például nem volt választható, akinek jelentős 5

6 adóhátraléka volt, a Tanácsköztársaság idején politikai funkciót töltött be (népbiztos, politikai megbízott stb.) Az 1938-as XIX. sz. választási törvény, bár a választójog titkosságának megteremtésével a hazai választási rendszerben újítást jelentett, rendkívül részletező, kazuisztikus jellegű szabályozásával mintegy körülbástyázta, tovább szilárdította a kormányzói jogkör kiszélesítését, a felsőház befolyásának növelését, a kettős választási rendszer intézményesítését, az ajánlási rendszer szigorítását (írásos ajánlás mellett kaució letétbe helyezése). Ilyen helyzetben nem tekinthető véletlennek, hogy az 1938-as tv. alapján 1939-ben megtartott első és egyetlen választás eredményeként továbbra is fennmaradt a kormánypártok közel két évtizedes parlamenti többsége, hatalmi pozíciója. Egészében véve megállapítható, hogy az 1938-as választójogi törvény és az annak alapján megtartott választások továbbra is biztosították a hatalmi elit dominanciáját, sőt monopóliumát és ilyen módon továbbra is fennmaradt parlamenti váltógazdaság hiánya. A hazai választójog demokratikus alapjainak megteremtése útján jelentős fejlemény volt az évi VIII. tc. elfogadása, amelynek alapján november 4-én sor került az általános választások megtartására. Melyek az évi VIII. tc. fő jellemző vonásai, különös tekintettel a két háború közötti választójogi törvényekkel, illetve jogszabályokkal összevetve? Mindenek előtt a választójog demokratikus alapjainak létrehozását célzó, törvényben rögzített következő elveket kell kiemelni: általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás törvényben történő rögzítése. A törvény a választójogot magyar állampolgársághoz, valamint Magyarországon való lakáshoz kötötte; a választási korhatárt 20. évben határozta meg és biztosította a választójogot mind a férfiak, mind a nők számára. A törvény eltérően a korábbi szabályozástól választójogi cenzust külön nem határozott meg. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy jelentős nemzeti-etnikai alapú korlátot állított fel, amikor a hazai nemzetiségeket kizárták a választójogból. Ezen túlmenően további korlátokat határoztak meg, ezáltal is, hogy kizárták a választójogból háborúsnak, népellenesnek nyilvánított szervezet központi és helyi vezetőit is. Az évi VIII. tc. alapján a választásokat az arányos rendszer alapján, zárt pártlistákra történő szavazás útján bonyolították le olyan módon, hogy az országot 16 választókerületre osztották és egy mandátum megszerzéséhez 12 ezer szavazatra volt szükség. Megjegyezzük, hogy a törvény országos listát is intézményesített, amely újabb 50 képviselői mandátum elnyerését eredményezte. Az évi VIII. tc. alapján az Országos Nemzeti Bizottság által lebonyolított választásokon a választókorú lakosság mintegy 60 százaléka vett részt ( fő), szemben a századfordulón lebonyolított választásokkal, ahol a választók aránya csupán 6 százalék, míg a két háború között ez az arány kb százalék volt. Bár a választási törvény a képviselők négy évre történő megválasztását írta elő, ben eszközölt választójogi törvény módosítása (1947. évi XXII. tc.) előrehozott választásokat írt elő és az évi említett törvényt több vonatkozásban is módosította. E módosítások és változtatások lényege a választójogosultság, illetve a választásra jogosultak körének további korlátozása, különösen az ajánlási rendszer erőteljes szigorítása az 1945-ös választásokon indulási engedélyt nem kapott pártok számára, valamint az ún. prémiumos rendszer bevezetése, amely a választási szövetséget kötött pártoknak kedvezett. 9 Jelezni kell továbbá, hogy a német nemzetiségű pártok mellett a kollektív felelősség elve alapján kizárták a választójogból a Csehszlovákiából áttelepült magyarokat is, amely súlyos diszkriminációt jelentett. Emellett kizárták a választójogból a háborús és népellenes szervezetek vezetői mellett annak tagjait is. A törvény új lehetőséget nyitott a névjegyzék-kivonattal, színük alapján az ún. kék cédulákkal történő választójog gyakorlására. Ennek lénye az volt, hogy akik 6

7 választójogosultságukat választási körzetük választási bizottság által kiadott névjegyzékkivonattal igazolták, választójogukat választási körzetükön kívül is gyakorolhatták. E módszer jelentős visszaélésekre adott lehetőséget. A visszaélésekre lehetőséget adó rendelkezések, valamint a választásra jogosultak körének további korlátozása ellenére a baloldali blokk a Magyar Kommunista Párt és szövetségesei az augusztus 31-én megtartott választásokat nem tudta megnyerni, a választópolgárok többsége a polgári és keresztény alapú demokratikus fejlődés útját választotta. Az évi választás eredményének ilyen módon történ alakulását azonban az MKP és szövetségesei nem tekintették számukra elfogadhatónak. Ezért a választási rendszerre való hivatkozással annak megváltoztatását igyekeztek elérni. Ezirányú tevékenységük érdekében felülvizsgálták a magyar Függetlenségi Párt ajánlási íveit és azok hamis voltára hivatkozással megsemmisítették e pártra leadott szavazatokat. Tekintettel arra, hogy pótválasztás kiírására nem került sor, a baloldali blokk megszerezte a parlamenti többséget. 9 Az ezt követő fejlemények további jelentős változásokat eredményeztek a választási rendszer egészében, különösen az elején Magyar Független Népfront megalakulásával. A Népfront alapítói között gyakorlatilag az összes számottevő politikai párt szerepelt, sőt olyan szervezet is, mint pl. a szakszervezetek. E változásra figyelemmel ismét sor került a választási törvény módosítására. A módosító évi IX. tv. egyebek mellett kimondta, hogy választási ügyekben az eljáró szerv korábbi Országos Nemzeti Bizottság helyett az Országos Tanács vált. Tekintettel arra, hogy a pártok közös listán indultak, a választásokon csupán egyetlen listára, a Népfront Országos Tanácsa által elfogadott listára lehetett szavazni. Megemlítjük, hogy a továbbiakban is fennmaradt a zárt listás rendszer, vagyis a listán szereplő jelölteket illetően semmiféle változtatást nem lehetett eszközölni. Megjegyezzük, hogy az évi hatályos választójogi törvényünk a listás választásokat illetően ugyancsak a zárt listás választást intézményesítette. Tekintettel arra, hogy a választópolgár egetlen közös listára szavazhatott csupán, nem lehetett meglepő az eredmény sem. A Népfront listájára a választójogosultak csaknem 95 százaléka szavazott és csupán 165 ezren szavaztak ellene. Az évi XX. tv-vel elfogadott Alkotmány deklarálta az általános, közvetlen, titkos és egyenlő választójogot és általánossá tette a választójogot minden nagykorú magyar állampolgár számára. Már az alkotmányos rendelkezések alapján került sor 1953-ban a választójogi törvény újabb módosítására. E módosítás egyik eleme, hogy megszüntette az 1946-ban és 1947-ben alkalmazott kizárásokat, választási jogukat a jogerős szabadságvesztésüket töltők, internált választójogosult személyek, illetve rendőrségi felügyelet alatt állók, valamint más, jogszabály által meghatározott személyek (cselekvőképtelenek, kényszergyógykezeltek stb.) nem gyakorolhatnak. Egyebekben továbbra is fennmaradt a kötött listás választás, jelölteket azonban nem a pártok, hanem a választók gyűléseiken nyílt szavazással jelölték a Népfront listájára. Változás volt az is, hogy az országgyűlési képviselők száma az 1947-es a 402 főhöz képest 298 főre csökkent. A hazai választójog történetében figyelmet érdemlő változást jelentett az évi III. tv. elfogadása, amelynek meghatározó eleme volt a korábbiakhoz képest a listás rendszer helyett a tisztán egyéni választókerületi rendszer bevezetése. A tv. nem zárta ki a többes jelölést sem, azzal, hogy a jelölőgyűlések által előterjesztett jelöltekről továbbra is a Hazafias Népfront hozott döntést. Az új, évi III. tv. elsősorban abban a vonatkozásban jelentett előrelépést, hogy az egyéni választókerületi rendszer általánossá tételével hozzájárult a képviselők és választópolgárok közötti kapcsolat erősítéséhez. 7

8 A választási rendszert, illetve a választójogot érintő következő változásra 1970-ben került sor (1970. évi III. tv.). E változás lényeges eleme volt, hogy a jelölőgyűléseken közvetlenül is állíthattak jelölteket, amely e vonatkozásban megszüntette a Hazafias Népfront jelölési monopóliumát. 10 Az évi hatályos választójogi törvényünk elfogadása előtt a hazai választójog történetében a legjelentősebb változás 1983-ban következett be, az évi III. tv. elfogadásával, amely kötelezővé tette a választókerületekben a több jelölt állítását, azaz bevezette a többes jelölés intézményét. A jelölté válás feltétele a tv. szerint azonban továbbra is a Népfront programjának az elfogadása volt. A kötelező kettős jelöléssel egyidejűleg visszaállították a 35 fős országos listát, amelyre jelölteket a politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslata alapján a Hazafias Népfront Országos Tanácsa állíthatott. Jelentős további változást intézményesített a törvény a képviselők visszahívási lehetőségének jogszabályba iktatásával, amely rendelkezés alapján a választópolgárok 10 százalékának írásbeli kezdeményezése alapján a képviselő visszahívásáról szóló szavazást el kellett rendelni. E törvény alapján került sor az 1985-ös választások lebonyolítására, amely bizonyos értelemben sajátos átmenetet jelentett az évi, az ún. kerekasztal tárgyalások során kialakított új választójogi szabályozás elfogadása irányába. A hazai politológiai és jogi szakirodalomban, de a közvéleményt formáló médiában is az ún. nemzeti kerekasztal tárgyalásokat a békés rendszerváltás, a békés átmenet meghatározó előfeltételének és egyben sajátos formájának tekintik. Ez annyiban tény, hogy a kerekasztal tárgyalások során kerültek körvonalazásra békés átmenetet biztosító intézkedések, nem egy esetben pl. a választójogi törvény esetében annak szövegszerű előkészítésére is sor került. Az elfogadását követő változtatásokkal ma is hatályos, az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi XXXIV. tv. megszületésének körülményeivel, majd elfogadásával kapcsolatos vitákkal részletesen foglalkozik a szakirodalom, ideértve a kerekasztal tárgyalásokon résztvevők által elvégzett, összefoglaló jellegű, a törvény koncepciója formálásának, majd elfogadásának folyamatát is bemutató munkákat. Ez utóbbiak körül külön is kiemelem Kukorelli István színvonalas és egyben elemző értékelő tanulmányát, 12 amely mind a törvény elfogadásának előzményeiről, mind a választójogi szabályozás koncepcionális természetű vitáiról, a kerekasztal tárgyalásokon résztvevő pártok egymástól eltérő, nem egy esetben egymásnak gyökeresen ellentmondó nézeteiről szakszerű és meggyőző elemzést nyújt. Hatályos választójogi törvényünk megszületésének, elfogadásának folyamatát vizsgálva megítélésem szerint nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy először kétoldalú (MSZMP - Ellenzéki Kerekasztal), majd a civilszervezetek bevonásával háromoldalúvá vált tárgyalásoknak teljes mértékben hiányzott a társadalmi legitimitása, felhatalmazása. Ebben az értelemben közjogi értelemben egyértelműen inlegitim képződményként funkcionált. Emellett nem tekinthető el attól a ténytől sem, hogy a kerekasztal tárgyalásokat erőteljesen átszőtte a pártérdekek dominanciája, amely a választójogi törvény szabályozási koncepcionális javaslataiban, azok képviseletében egyaránt nyomon követhető és amely az elmúlt két évtizedben és ma is a társadalmi élet, a közpolitika minden alapvető, meghatározó területén a pártokrácia intézményesült rendszerében manifesztálódott. Meggyőződésem szerint a magyar demokrácia, s benne a választási rendszer demokratikus jegyeinek teljes körű érvényesülése vonatkozásában ma ez a legsúlyosabb és legveszélyesebb jelenség. Ebből adódóan a választási rendszer átfogó átalakítása elsőszámú előfeltételének ítélem a közéletben, a társadalmi szféra különböző területein az egyoldalú pártérdekeket megvalósító és érvényesítő politikai pártok túlméretezett szerepfelfogásának, 8

9 majdhogynem mindenhatóságának és tévedhetetlenségének a meghaladását, a politikai erők, a pártokrácia sajátos monopóliumának megtörését, a politikai pártok társadalmi kontrolljának és társadalmi függőségének intézményes kiépítését, annak tényleges biztosítását, a társadalom előtt történő elszámoltathatóságát, működésük átláthatóságát, különös tekintettel ténykedésük finanszírozási rendszerére. Alapvető és a gyakorlatban következetesen érvényre juttatandó normává kell válnia annak, hogy a politikai pártok, bár sajátos vonásokkal rendelkeznek, természetük lényegi ismérveit tekintve a civiltársadalom részei, jóllehet annak sajtos alkotó elemei. Ez utóbbi kapcsán megjegyzem, hogy egyetértve Alkotmányunk azon rendelkezésével, hogy A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. (Alkotmány 3.. (3) bek.), tévesnek és az Alkotmány szövegéből kiiktatandónak ítélem azon rendelkezést, mely szerint A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában (Alkotmány 3.. (2) bek.), mivel ez utóbbi megfogalmazás szerint néhány ezer fős, jobb esetben néhány tízezer fős tagsággal rendelkező pártokat tévedés lenne a népakarat létesítményeinek tekinteni, különös figyelemmel az egyes politikai pártok sajátos értékrendjére, különösen azok sajátos érdekrendszerére. Következésképpen, véleményem szerint a pártakarat és népakarat közé tévedés lenne egyenlőségi jelet tenni, amennyiben a párt, vagy pártok a nép, a választópolgárok közössége akaratától eltérően, attól függetlenül, vagy egyenesen azzal ellentétesen, az elszámoltathatóság intézményes rendszerének hiányában cselekszenek, még akkor sem, ha egy meghatározott időpontban, a választások idején felhatalmazást kaptak a cselekvésre. A választásokon kapott felhatalmazás nem jelentheti azt, hogy két választás között, azaz a választási ciklus idején a pártok szabadon, meghirdetett programjuktól gyökeresen eltérő módon cselekedhetnek, a társadalom, a választópolgárok közössége folyamatos kontrolja és előttük történő elszámoltathatóság nélkül. Éppen ellenkezőleg. Ebből adódóan tudomásul kell venni, hogy a demokrácia nem pártok játszótere, szabad, ellenőrizhetetlen cselekvési szférája, a nép, a választópolgárok közössége pedig nem megdolgozandó és főleg manipulálható nyersanyag, választási voksok megszerzése céljából. Éppen ez utóbbi körülmény alapozza meg azt az igényt, hogy jelenleg alapvetően pártérdek-centrikus választási rendszerünk átfogó átalakítására kerüljön, mégpedig mindenekelőtt a társadalom közössége számára a társadalmi felemelkedést megfogalmazó, annak céljait és alapvető eszközeit tartalmazó programnak meghirdetésével. Jegyzetek 1.) Magyar Alkotmánytörténet Szerk. Mezey Barna Budapest, Osiris Kiadó 135. old. 2.) Szerncsés Károly: Választójog és választási rendszerek Magyarországon Választástudományi tanulmányok Szerk. Dezső Márta, Kukorelli István Budapest, Országos Választási Iroda 267 old. 3.) Magyar Alkotmánytörténet Szerk. Mezey Barna Budapest, Osiris Kiadó 253. old. 4.) Magyar Alkotmánytörténet Szerk. Mezey Barna Budapest, Osiris Kiadó 79. és köv. old. 5.) Szerencsés Károly: 6.) Magyar Alkotmánytörténet Szerk. Mezey Barna Budapest, Osiris Kiadó 257. és köv. old. Választójogi tanulmányok Budapest, old 7.) Magyar Alkotmánytörténet Szerk. Mezey Barna 9

10 Budapest, Osiris Kiadó 268. oldal A felsőház létrehozásának indokaként nemcsak a jogfolytonosságot emelték ki, hanem a fokozott szakértelem fontosságát is, aminek indokaként leszögezték, hogy a felsőház hivatása, hogy az egyes társadalmi osztályokat és rétegeket a törvényhozásnak önálló tényezőjévé tegye és ezáltal az első kamarában érvényesülő politikai pártszempontok mellett hivatásos képviseletet adjon a szakszerűségnek és egyes társadalmi osztályok érdekeinek 8.) Magyar Alkotmánytörténet Szerk. Mezey Barna Budapest, Osiris Kiadó 262. és köv. old. 9.) Szerncsés Károly: Választójog és választási rendszerek Magyarországon Választástudományi tanulmányok Szerk. Dezső Márta, Kukorelli István Budapest, Országos Választási Iroda 277 old. 10.) Szerncsés Károly: Választójog és választási rendszerek Magyarországon Választástudományi tanulmányok Szerk. Dezső Márta, Kukorelli István Budapest, Országos Választási Iroda 277. és köv. old. 11.) A közjogi választások egyes elméleti és gyakorlati kérdései Budapest, old. 12.) Kukorelli István: Az alkotmányozás évtizede Korona Kiadó old. 10

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

Hatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény

Hatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény Hatályos választójogi törvény 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.

Részletesebben

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

II. fejezet A választók nyilvántartása

II. fejezet A választók nyilvántartása 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról I. fejezet A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja. (2) A választópolgár

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL

TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket?

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER J/1893. Jelentés

ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER J/1893. Jelentés ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTER J/1893. Jelentés kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. október 1-i választásának megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A szabályozási dokumentum alkalmazási területe: kiterjed a TUDOSZ minden szervezeti egységére, tisztségviselőjére, tagjára és munkatársára.

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme. 1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

Határtalan választások I. A nemzetközi példák Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,

Részletesebben

Írásban kérem megválaszolni:

Írásban kérem megválaszolni: Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre

Részletesebben

PPKE JÁK PROFESSZORI SZEMINÁRIUM FEBRUÁR

PPKE JÁK PROFESSZORI SZEMINÁRIUM FEBRUÁR PPKE JÁK PROFESSZORI SZEMINÁRIUM 2014. FEBRUÁR 20. --------------------------------------------------------------------- SZABÓ ISTVÁN A demokratikus és az autokrata államrend határán (A magyar államszervezet

Részletesebben

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének /99.(III.03.)sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Nyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Önkormányzatának 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Képviselő-testülete a helyi közakarat demokratikus kinyilvánítása érdekében

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Alsó-Szászország tartomány választási vezetőjének tájékoztatója. Az alsó-szászországi helyhatósági választási rendszer alapvető vonásai

Alsó-Szászország tartomány választási vezetőjének tájékoztatója. Az alsó-szászországi helyhatósági választási rendszer alapvető vonásai Niedersächsische Landeswahlleiterin Ungarisch Alsó-Szászország tartomány választási vezetőjének tájékoztatója Az alsó-szászországi helyhatósági választási rendszer alapvető vonásai 2 Az alsó-szászországi

Részletesebben

T/6960/69. szám. Az Országgyűlés. az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6960. számú törvényjavaslat.

T/6960/69. szám. Az Országgyűlés. az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6960. számú törvényjavaslat. T/6960/69. szám ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett : 2012 JÚN 06. Az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának Foglalkoztatási és munkaügy i bizottságának második kiegészít ő ajánlás a az egyes egészségügyi

Részletesebben

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1 Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004.(III.29.)Kt. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1 A rendelet hiteléül: Maglód, 2009. január 20. Margruber János jegyző

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége 22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja. A Fővárosi Ítélőtábla a Néző Gabriella Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Néző Gabriella ügyvéd) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014. szeptember

Részletesebben

45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás

45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás 45/2008. (IV. 17.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól Név:.... Lakcím : Debrecen,.. utca szám em. ajtó Levelezési cím: Debrecen,. utca szám em. ajtó (Amennyiben a levelezési

Részletesebben

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 2. jelentés Az 1998. és 2002. évi önkormányzati választások valamint a 2006. évi parlamenti választások részvételi adatainak elemzése

Részletesebben

jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget.

jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget. 32/2004. (IX. 14.) AB határozat 689/E/2004 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása, valamint jogszabály alkotmányellenességének megállapítása

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

2013. évi törvény a választási eljárásról

2013. évi törvény a választási eljárásról 2013. évi törvény a választási eljárásról (a médiával kapcsolatos részek kivonata) (Forrás: az elfogadott törvénynek az Ogy elnöke által aláírt és a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött szövege)

Részletesebben

Kitöltési útmutató tényleges tulajdonosi nyilatkozat Jogi személy (alapítvány), jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Kitöltési útmutató tényleges tulajdonosi nyilatkozat Jogi személy (alapítvány), jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Kitöltési útmutató tényleges tulajdonosi nyilatkozat Jogi személy (alapítvány), jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet 1. Lépés - Tényleges tulajdonos meghatározása Alapítvány jogi személy esetében

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ideértve egyszemélyes kft. egyszemélyes rt. egyéni cég, egyéni vállalkozó és őstermelőt is) ügyfél nyilatkozata a 2007. évi CXXXVI. Törvény

Részletesebben

A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK ÉS TAGÖNKORMÁNYZATAINAK VÁLASZTÁSI KÓDEXE

A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK ÉS TAGÖNKORMÁNYZATAINAK VÁLASZTÁSI KÓDEXE A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK ÉS TAGÖNKORMÁNYZATAINAK VÁLASZTÁSI KÓDEXE Preambulum A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, tagönkormányzataival (továbbiakban: hallgatói

Részletesebben

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésére vonatkozó bejelentés esetén

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésére vonatkozó bejelentés esetén Kérdőív pénzforgalmi intézményben/elektronikuspénz-kibocsátó intézményben befolyásoló részesedés szerzésének bejelentéséhez a Bejelentőnek az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény

Részletesebben

Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata

Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata A Fejér Megyei Területi Választási Bizottság

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Szervezeteinek Koordinációs Együttműködése MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Működési Szabályzat ajánlás a regionális koordinációk részére. Egyesületi Elnökség által jóváhagyva: 2011.

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Az elektori gyűlésre vonatkozó általános szabályok Testületi tagok megszavazásának rendje I. Szimpátiaszavazás

Az elektori gyűlésre vonatkozó általános szabályok Testületi tagok megszavazásának rendje I. Szimpátiaszavazás A Nemzeti Együttműködési Alap (továbbiakban: Alap) testületei (Tanács és kollégiumok) civil delegált tagjainak megválasztására összehívott elektori gyűlések ÜGYRENDJE Az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kitöltési útmutató tényleges tulajdonosi nyilatkozat Jogi személy (cég), jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Kitöltési útmutató tényleges tulajdonosi nyilatkozat Jogi személy (cég), jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Kitöltési útmutató tényleges tulajdonosi nyilatkozat Jogi személy (cég), jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet 1. Lépés - Tényleges tulajdonos meghatározása Jogi személy számlatulajdonos esetében

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége BAKONYSZENTKIRÁLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 2/2003. (I.31.) Ökt. sz. RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról

T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról T Á J É K O Z T A T Ó a bírósági ülnökök választásáról Magyarország Köztársasági Elnöke az idei ülnökválasztás időpontját 2015. március 7. és április 30. napja közötti időtartamra tűzte ki. A bírák jogállásáról

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3.

Általános Megállapodás az Európa Tanács. I. rész. Jogi személyiség - Jogképesség. 1. cikk. 2. cikk. II. rész. Javak, alapok és vagyonok. 3. Általános Megállapodás az Európa Tanács A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Görög Királyság, az Ír Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság,

Részletesebben

Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL

Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény / továbbiakban:

Részletesebben

A VÁLASZTÓI JOG VÉDELME ÉS KAPCSOLATA A BÜNTETŐJOGGAL A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTTI ÉVEKBEN

A VÁLASZTÓI JOG VÉDELME ÉS KAPCSOLATA A BÜNTETŐJOGGAL A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTTI ÉVEKBEN Iustum Aequum Salutare XI. 2015. 4. 49 64. A VÁLASZTÓI JOG VÉDELME ÉS KAPCSOLATA A BÜNTETŐJOGGAL A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTTI ÉVEKBEN tudományos főmunkatárs (VERITAS Történetkutató Intézet) Közismert az olasz

Részletesebben

Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések

Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket

Részletesebben

Alsó-Szászország tartomány választási bizottságának tájékoztatója

Alsó-Szászország tartomány választási bizottságának tájékoztatója Ungarisch Alsó-Szászország tartomány választási bizottságának tájékoztatója Alsó-Szászország tartomány alapvető választási rendszere Alsó-Szászország alapvető választási rendszere Alsó-Szászországban ötévenként

Részletesebben

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl

10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl LEVÉL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 1 KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)

Részletesebben

Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény

Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény Egyéb Megüresedett sorsa Eredmény megállapítása Szavazás Jelölt- és listaállítás Mandátumok száma Országgyűlési k választása 2011. évi CCIII. törvény összesen 199 106 egyéni választókerületben (EVK) Indulni

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

32/2006.(VI.21.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege

32/2006.(VI.21.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ a 28/2010. (VII.19.) önkormányzati rendelet által módosított 32/2006.(VI.21.) rendelete

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁJUS 6-I (KEDDI) ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁJUS 6-I (KEDDI) ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. MÁJUS 6-I (KEDDI) ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. május 6-án 10 45 órai állapot szerint MÁJUS 6. (KEDD) üléskezdés: 10 00 óra ülés befejezése: kb. 14 00 óra, illetve a napirendi

Részletesebben

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo A PELIKÁN SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1-1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo természetes személyek által kialakított közösségeknek,

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1494-1/2014. a Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Bánya,- Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete. Útmutató a 2010 évi Üzemi Tanács választásokhoz

Bánya,- Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete. Útmutató a 2010 évi Üzemi Tanács választásokhoz Bánya,- Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete Útmutató a 2010 évi Üzemi Tanács választásokhoz Az üzemi tanács, üzemi megbízott (továbbiakban: ÜT) választásával kapcsolatos teendőket a MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben

Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet

Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet 1. A választás kitűzése: 1.1. A választás napját 2014. október 5-re feltételezve, a német nemzetiségi önkormányzati választást 2014. július 23. napjáig a Nemzeti

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete 4/2002.(III.27.) Rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. ( továbbiakban Ötv.)

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

A munkavédelemről szóló törvény változásai

A munkavédelemről szóló törvény változásai A munkavédelemről szóló törvény változásai Munkavédelmi képviselő választása A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2016. július 8. napjával hatályba lépett módosítása értelmében

Részletesebben

2007. évi CLXXII. törvény

2007. évi CLXXII. törvény http://www.complex.hu/kzldat/t0700172.htm/t0700172.htm 2007. évi CLXXII. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

2011. évi... törvény

2011. évi... törvény ,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

A SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet választási szabályzata.

A SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet választási szabályzata. A SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet választási szabályzata. 1. Bizalmi választás a Szakszervezeti csoportban A szakszervezeti csoport a SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet legkisebb szervezeti egysége. Az

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2013/14. tanév őszi félév I. ALKOTMÁNYELMÉLETI

Részletesebben

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén Kérdőív pénzügyi intézményben befolyásoló részesedésszerzés engedélyezéséhez a Kérelmezőnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 139. -ában foglalt jó üzleti

Részletesebben