Rónyai Rita * VÁLASZTÁSI STRATÉGIA, STRATÉGIAI VÁLASZTÁS A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL, PR-RŐL ÉS MARKETINGRŐL A VÁLASZTÓPOLGÁROKNAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rónyai Rita * VÁLASZTÁSI STRATÉGIA, STRATÉGIAI VÁLASZTÁS A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL, PR-RŐL ÉS MARKETINGRŐL A VÁLASZTÓPOLGÁROKNAK"

Átírás

1 Rónyai Rita * VÁLASZTÁSI STRATÉGIA, STRATÉGIAI VÁLASZTÁS A POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL, PR-RŐL ÉS MARKETINGRŐL A VÁLASZTÓPOLGÁROKNAK Az alább olvasható tanulmány jó része rövidített változata szakdolgozatomnak 1, ám e helyen néhány olyan szempontot és észrevételt is szeretnék megosztani az olvasóval, melyek bizonyos okokból kimaradtak a dolgozatból, ám mindenképpen érdekes adalékul szolgálhatnak a téma iránt érdeklődők számára. A tanulmány felépítése során törekszem arra, hogy általánosan vezessem be az olvasót e kalandos terület rejtelmeibe. Az idegenvezetés első szakaszában kicsit száraznak tűnő pontokba szedett részekben igyekszem összefoglalni mindazt, amivel nem kis merészséggel vázat kívánok adni a politikai pr és kommunikáció gyors és a köznapi életben is beazonosítható lényegi megértéséhez. Bízom benne, hogy a második rész tanulmányozása közben az olvasó már lelkesedéssel fog ráérezni a politikai PR és kommunikáció valamint a marketing politikai környezetben alkalmazott elemeinek leglátványosabb megjelenési formájának, a választási kampánynak az ízére Hiszen ebben a fejezetben már az elméleti alapok ismertetése mellett hangsúlyosan helyt kap a az 1998-as választási kampány egyes mozzanatainak praxisorientált bemutatása is. A harmadik fejezetben - követve a szakdolgozat felépítését - a 2002-es kampányra próbálok néhány gondolat erejéig előretekinteni, néhány ponton már a jóslás határát is súrolva. A KOMMUNIKÁCIÓ, A PR ÉS A MARKETING A POLITIKÁBAN A politika és kommunikáció kapcsolata A választó, mint ember Talán meglepő ez a cím, de mindjárt látható lesz, miért is kezdődik így ez az alfejezet. A pszichológia tudományából ismerjük, miként válik egy-egy gondolat az egyes ember meggyőződésévé. Tudjuk, hogy a politikában az egyes ember meggyőződése, bizalma az általa favorizált politikai szereplő (párt, politikus) iránt a támogatás alapja. A politika és a politikus és üzenetei sikerének titka igen egyszerűen felrajzolható. A szakirodalomban ezt a kommunikációs célok hierarchiájának nevezzük. Ezt az összefüggést kell először magáévá tennie annak, aki komolyan gondolja, hogy a politikai kommunikáció gyakorlatával behatóan foglalkozni kíván. Hiszen e nélkül aligha érhető meg, hogy milyen alapelemek motiválják a sokszor kritizált papagájkommandó-effektust. 2 * BGF KKFK 2000/2001 tanévben végzett hallgatója. A tanulmány szakdolgozatának rövidített változata. Témavezetője: dr. Marosán György főiskolai tanár. 1 Rónyai Rita: A meglepetés ereje - stratégiai reakciók a Fidesz 1998-as választási kampányára Budapest, A Fidesz-MPP kommunkiációját kritizálandó pl. Kuncze Gábor gyakran használta ezt a kifejezést. 5

2 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. A politikai kommunikáció aktorai 1. ábra A kommunikációs célok hierarchiája 3 A politikai kommunikáció aktorait a kommunikáció általános modelljéből a következőkben definiálhatjuk: a politikai pártok illetve azok reprezentánsai, mint üzenetküldők, valamint a választópolgárok, mint az üzenetek fogadói és dekódolói. A következőkben megláthatjuk, hogyan változtatható ez a látszólag egyoldalas modell a kommunikáció megfelelő alkalmazásával a két fél aktív véleménycseréjének színterévé. A politikai kommunikáció szükségessége és célja Amennyiben a kommunikációt akciók és reakciók kölcsönös és szimultán egymásra hatásának tekintjük, akkor a következő hat pontban foglalhatjuk össze a politikai kommunikáció szükségességének lényegi elemeit. Az alábbi összefoglalás elkészítésekor elsősorban gyakorlati tapasztalataimat szedtem csokorba. A politikai kommunikáció szükséges, mert: 1. A mindenkori politika eredményességének, ezáltal a politikai iránti bizalomnak az előfeltétele, így végső soron a politikai folyamat alapvető szükséglete a kommunikáció. 2. A politikai kommunikáció, amennyiben két választás közötti időszakban vizsgáljuk, fontos eszköze a választásokon megszerzett bizalmi tőke stabilizálásának. 3. Szintén két választás közötti időszakot figyelembe véve a stratégiailag tervezett és tervszerűen végrehajtott politikai kommunikáció elősegítheti egy párt mozgásterének növelését, hatalmi pozíciójának erősítését. 3 Németh Márta: A public relations elmélete, KKF p

3 RÓNYAI RITA: VÁLASZTÁSI STRATÉGIA 4. Ám a 3. pontban megfogalmazott potenciálisan elérhető eredményeknél sokkal jelentősebb szükséglete a politikai kommunikációnak, hogy minél nagyobb számú választóból váltson ki pozitív reakciókat. 5. A politikai kommunikáció kevésbé szem előtt lévő, ám a hatalmi pozíciók szempontjából talán legfontosabb területe a pártok közötti formális és informális információ csere fórumainak megteremtése és működtetése. 6. A koordinált politikai kommunikáció segíthet abban, hogy a párttól/pártról csak az a hír és olyan formában kerüljön nyilvánosságra, amelyet és ahogyan a párt akar. Vagyis kvázi hírszűrőként működik. A politikai kommunikáció szükségességét és praktikus hasznait áttekintve áttérhetünk a szükségesség bázisán a politikai kommunikáció céljának általános összefoglalására: A politikai kommunikáció törekszik azon érzelmek befolyásolására, melyek az eltérő érdek- és értékmeghatározottság miatt negatívan érinthetik egy párt társadalmi megítélését. Az interaktív kommunikáció megvalósítása, a lineáris kommunikáció minimalizálása. (A politikai/politikusi kommunikáció linearitásán azt értem, mikor egy politikai szereplő álláspontja kinyilatkoztatása után elvárja, hogy mindenki egyetértsen vele, anélkül, hogy egyáltalán hajlandó lenne megismerni mások véleményét, saját álláspontját pedig nem érvekkel, hanem támadással igyekszik megvédeni.) Mindenek feletti cél, hogy sikeres párbeszéd alakuljon ki és működjön a választókkal, a partnerekkel és az ellenfelekkel a konszenzus irányába mutatva. A célracionális (az elvárt reakciók kiváltására törekvő) és a valódi kommunikatív befolyásolás eszközeinek egyensúlyával kiegyensúlyozott politikai erő képét kölcsönözni a pártnak. Láttuk, hogy miért is van (illetve lenne szükség) valójában a szó nemes értelmében vett politikai kommunikációra és felvetettünk több pontot, amelyek célként szerepelhetnek a politikai kommunikáció folyamatának során. Most sorra vesszük azokat a csatornákat, melyeken keresztül, illetve amelyek segítségével megvalósítható a politikai kommunikáció. A politikai kommunikáció eszközrendszere Először is a politikai kommunikáció eszközrendszerét szükséges két részre bontani. Mint minden szervezeten belül, a politikai pártokban is működnie kell(ene) a belső kommunikációnak. Ez a terület önmagában megérne egy tanulmányt, különösen akkor, ha valamely működő párt mechanizmusait lehetne boncolgatni. Erre azonban nincs esély, általánosságban pedig nem sok új adalék tárható fel. A politikai kommunikáció külső csatornáit azonban mindenki ismeri. Ezeket két nagy csoportra oszthatjuk: a.) Azon csatornák, melyekre a pártok közvetlen befolyással vannak. Ide tartoznak a politikai pártok, illetve a hozzájuk közelálló társadalmi szervezetek rendezvényei, melyek sajnálatos módon egyre inkább veszíteni látszanak jelentőségükből. (De látni fogjuk, hogy az elmúlt választási kampány során örvendetes tendenciaként reneszánszukat élték, szerves részét képezve a Fidesz-MPP választási kommunikációs stratégiájának.) A pártok értelemszerűen teljes befolyással vannak az általuk gondozott, a nyilvánosságnak szánt különböző kiadványok, újságok, hírlevelek, hirdetések, szórólapok, plakátok stb. tartalmára és megjelenésére (időben és formátum tekintetében egyaránt). 7

4 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. b.) Azon csatornák, melyekre elvekben nem lehetnek befolyással. Nem nehéz kitalálni, hogy a külső kommunikáció másik komponense a média. A tömegkommunikáció korában egyetlen politikai erő sem nélkülözheti a médiában való megjelenést, illetve folyamatos jelenlétet. Szokás mondani, ami nem jelenik meg a médiában, az nem is létezik. Erre bizonyíték az, hogy bizonyos esetekben a média vagy a média egyik oldalának aktív hallgatása megakadályozhatja bármilyen ügy napfényre kerülését, de fordított szerepet is játszhat a sajtó, amennyiben segítő kezet nyújt egy-egy jelentéktelenebb ügy felfújásához. Az információs forradalom kellős közepén, amikor az információ tényértéke mellett megjelenik az időtényező, tehát az információhoz jutás gyorsasága is szerepet játszik, az elektronikus média szinte maga alá gyűrni látszik az írott sajtót, mely nem ritkán követő pozícióba szorul. Mindazonáltal jelentősége nem kisebb, mivel az újságot a nap bármely pillanatában előkaphatja a választópolgár, sőt lehetősége van a hírek, üzenetek összehasonlítására is, ellentétben a rádió és a televízió időhöz kötött és csak nehezen visszakereshető híradásaival. A politika és a pr kapcsolata A PR és a politika kölcsönhatása A public relations számos definíciója közül azt az egyet emelem ki, mely véleményem szerint a leginkább érvényesíthető a politika és a PR kapcsolatát vizsgálva. Az IPR szerint tehát a public relations gyakorlat az a tervezett és állandó erőfeszítés, amelynek célja egy szervezet és a közvélemény közötti jóindulat és kölcsönös megértés létrehozása és fenntartása. 4 A Magyar PR Szövetség II. Gárdonyi Nyilatkozatában meghatározta a PR szakterületeit, melyekből a politikai környezetben az alábbiak relevánsak 5 : tanácsadás külső kapcsolatok kommunikáció ágazati kapcsolatok kutatás szakmai kapcsolatok belső kommunikáció személyes kapcsolatok A politikai PR szükségessége A PR releváns területeinek számbavétele után a politikai PR szükségességét és feladatait kísérlem meg a praxis szempontjából összefoglalni. A politikai PR eljuttatja a kommunikációs stratégiában megfogalmazott üzeneteket, értékeket a választókhoz, az érdekképviseletekhez, a többi párthoz, illetve partnerhez. Teszi ezt megfelelő hírértékű rendezvények, események, akciók szervezésével, a szükséges írott és vizuális dokumentumok elkészítésével, a sajtókapcsolatok tudatos, tervszerű alakításával, a szervezetet képviselő személyek tudatos mozgatásával és szerepeltetésével. A belső PR eszközeinek segítségével megakadályozza, illetve minimalizálja a disszonáns megnyilatkozásokat. Szervezi a párt belső életét, kapcsolatot tart fenn az alkalmazottakkal, a párt szervezeteivel. Tájékoztatást ad a szervezet mozgásairól, esetleges konfliktusokról, belülről szemléli és ismeri a szervezetet, annak gyengéivel és erősségeivel együtt. A szervezeti kommunikáció eredményeként megszületett politikai döntést képes optimálisan közvetíteni a környezetnek, sőt differenciálni a környezet szegmenseinek szánt információk között. Közvetíti a környezet reakcióit a szervezeti döntéshozók számára, hogy azok képesek legyenek optimális döntéseket hozni. 4 u.o. p u. o. p

5 RÓNYAI RITA: VÁLASZTÁSI STRATÉGIA Párton belül és kívül (politikai és egyéb) kapcsolatokat épít és ápol. A társadalmi szervezetek, az érdekképviseletek vagy az ún. single-issue szervezetek (egy ügy képviseletére létrejött szerveződés) integrálása, hiszen ezen az úton a párt minimális energia befektetéssel nyerhet magának támogatókat. A párt imázsát összhangba hozza a kiemelt személyek imázsával. A fenti nyolc pont alapján ábrázolható a politikai PR működésének sémája. A politika és a marketing Miért nem jó politika a mosópor-stratégia? 2. ábra A politikai PR működése Mostanában gyakran hallani, hogy a politikát és a politikust tulajdonképpen ugyanolyan módszerekkel lehet eladni, mint a mosóport. Az alábbiakban megpróbálom kifejteni, hogy a klasszikus (termék- és szolgáltatásmarketing) marketing és a politika kapcsolatához miért is tanácsos fékezett habzással közelíteni, vagyis melyek azok a pontok, amelyek miatt a politikában megfelelő távolságtartással nem elutasítással tanácsos kezelni a marketinget, de legalábbis igen kifinomult módosításokkal tanácsos alkalmazni. Ehhez a következőkben ANDREW LOOK és PHILLIP HARRIS hét pontját hívom segítségül, illetve saját meglátásaimat fűzöm azokhoz, a termék-, illetve szolgáltatásmarketingnek a politikában való alkalmazása határait összefoglalva. 6 A hagyományos marketing nem ismer ahhoz hasonló helyzetet, ami a választások alkalmával következik be, hogy ugyanis minden vevőnek ugyanazon a napon kell meghoznia a vásárlással kapcsolatos döntését. A politikai marketinget illetően nem beszélhetünk gazdasági értelemben vett árról, melyet a vevőnek (választónak) fizetnie kell. 6 Kiss Balázs: Álláspontok a marketing politikára való alkalmazhatóságáról: In: Politika Tudományi Szemle. 9

6 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. A választónak akkor is a kollektív döntés eredményeként létrejövő helyzettel kell megbarátkoznia, ha nem azokra szavazott, akik végül is győztek. Aki győz, azé lesz minden, aminek nincsen normális piaci megfelelője. A politikai párt, illetve a politikus nem hasonlítható a kézzelfogható áruhoz, sokkal összetettebb portéka annál: a vevőnek az egész csomagot kell megítélnie, s ha rosszul választott, akkor meg kell várnia a következő választásokat. Szemben a szokványos piaci helyezettel, a politikában nehéz új márkanevet bevezetni, magyarán új párttal kísérletezni kockázatos vállalkozás, ráadásul a politikai piacok nemzetközileg is zártak. Gyakori az ellentmondás a választási eredmények és a közvélemény-kutatásokban kimutatott népszerűség között, aminek semmi értelme a termékeket illetően, ugyanakkor a politikai életben nem kis jelentőséggel bír. A politikus eladása tekintetében figyelembe kell vennünk, hogy a cserefolyamat mindkét végén emberi lény áll. Vagyis a vásárlást nagyban befolyásolja a politikus személyiségstruktúrája, mely csak egy szélső pontig változtatható. A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY AMERIKAI ELMÉLETE ÉS A MAGYAR GYAKORLAT Az 1998-as kampány után gyakran hallhattuk amerikai típusú kampányt éltünk meg. Hát én azt mondom, ez a kampány inkább prototípus volt, de tény, hogy tendenciájában az európai példákat követve efelé haladunk. A mi kampányunk amolyan pancake volt, a nagyi baracklekvárjával. Az amerikai elmélet A választási kampány legáltalánosabb fogalma alatt a kutatók a következőket értik: A választási kampány egy olyan folyamat, amelyben a választási gépezet (épüljön az akár a politikai pártra, a jelöltre vagy valamely érdekszervezetre) arra törekszik, hogy maximalizálja a megszerezhető szavazatok számát. A kampány magában foglalja mindazokat a tevékenységeket (hirdetés és politikai marketing, pénzügyi támogatások felhajtása), melyek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a párt, illetve a jelölt számára minél több szavazatot gyűjtsenek be. 7 A Magyar Értelmező Kéziszótár tömörebb definíciója szerint: a kampány politikai célt szolgáló, gyorsított ütemű alkalmi tömegmunka. Pártszempontú megközelítés kontra marketingszempontú megközelítés A következőkben a választási kampány szemlélet két lehetséges megközelítési módját hat szempont mentén vázolom átvéve BRUCE I. NEWMAN elemzését. 1. Fókusz A fókusz a kampányszervezet központi célját jelenti, ami tulajdonképpen a kampány egyfajta terve, mely meghatározza a jelölt stratégiai és taktikai döntéseinek tónusát a kampány során. Pártszempontú megközelítés. A kampány középpontjában olyan program áll, mely a párt testületei által kidolgozott, a párt ideológiáján nyugvó tartalommal rendelkezik, ezért a jelölt mozgástere igen korlátozott. Marketingszempontú megközelítés. A megközelítés középpontjában a választók megértése áll. Azt kutatja, hogy mit szeretnének viszontlátni az emberek a jelöltben, illetve a programban. 7 Stumpf István: Választási kampány, média, kampányfinanszírozás In: Választástudományi tanulmányok OVI Budapest 1999, p

7 RÓNYAI RITA: VÁLASZTÁSI STRATÉGIA 2. Célok Ez az a terület, ahol a marketing és a politika egymásba olvad. Pártszempontú megközelítés. Legfőbb cél a párt filozófiájának megvalósítása. A választási programot a párthierarchia és a különböző hatalmi érdekcsoportok határozzák meg. Marketingszempontú megközelítés. Fő cél a választások megnyerése. 3. Stratégia A stratégia kampányszervezet céljainak megvalósítása érdekében folyó tervezett eljárás, mely keretet ad a napi szintű taktikai döntések tónusának. A stratégiának egyaránt ki kell terjednie a stáb működtetésének kérdéseire és a médiahasználat megtervezésére. Pártszempontú megközelítés. A célok megvalósításában elsősorban a hierarchikus pártgépezetre támaszkodnak. Az önkéntesek által, illetve alsó szintű kezdeményezésekre alapozva terjesztik a jelölt üzenetét. Ezért számolni kell azzal, hogy a jelölt számos segítőjének valamilyen szinten lekötelezettjévé válik. A megközelítés középpontjában az a törekvés áll, hogy minél több választóval épüljön ki személyes kapcsolat. Marketingszempontú megközelítés. A stratégia középpontjában a választó áll. Hangsúlyos a szavazótábor szegmentációja és a szegmensenkénti célüzenet eljuttatása a médiákon keresztül, melynek eredményeképpen felépül a jelöltet pozícionáló imázs. A stratégia megvalósításának csatornáit marketing- és közvélemény-kutatásokra támaszkodva valósítják meg. 4. Tervezés A tervezés lényegében a napi kampánytevékenység lényege. A kampányok során folyó tervezés ma lényegében megegyezik a vállalati szférában szokásos tervezési mechanizmusokkal. Pártszempontú megközelítés. A tervezésnél hangsúlyosabban szerepelnek az operatív szempontok, mint a stratégiai megfontolások. A fő kérdés az, hogy hogyan szervezzenek. A tervezés ebben az esetben a pártstruktúra rabja, hiszen a végrehajtás hierarchiához kötött. A jelölt szervezete beolvad az országos párthierarchiába. Marketingszempontú megközelítés. A tervezés a stratégiára összpontosít, amennyiben középpontjában a jövő és a verseny áll. Az irányítás információs rendszerének alapja a választói szándék. A tervezésnél meghatározó szerephez jut a marketing- és közvélemény-kutatás. A jelölt szervezete az országos kampányszervezettől függetlenül, de azzal együttműködve tevékenykedik. Fő előnye, hogy az akció, a reakció és a stratégiai, illetve taktikai korrekció információ alapú, a végrehajtásban a kampányszervezet részlegei aktívan együttműködnek. A fentiek alapján tehát látjuk, hogy e megközelítési mód rugalmasságot és jó alkalmazkodóképességet kölcsönöz a szervezet számára. 5. Struktúra A kampányszervezet struktúrája meghatározza az utasítási láncot. De a struktúra kérdéskörébe tartozik a humán erőforrás kiválasztása, a feladatok felosztása, a végrehajtás, az ellenőrzés és a tevékenységkövetés. Pártszempontú megközelítés. A struktúra erősen centralizált, a kampányszervezet irányítása és menedzselése egy vagy két ember kezében összpontosul. Az országos pártvezető befolyása hatalmas, gyakorlatilag ő irányítja a folyamatokat. A jelölt kampányszervezete beépül a párt szervezetébe. Marketingszempontú megközelítés. A kampány szakaszokban más-más ember felel egyes területekért. A szervezetet feladatfelelősök alkotják, akik egy koordinátor irányítása és ellenőrzése mellett tevékenykednek, egyfajta team-szemléletet megvalósítva. A jelölt saját szakértői csoport tart fenn, saját stábot működtet. A jelölt kampányszervezete lazán kapcsolódik a párt szervezetéhez. 11

8 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, Reklám és promóció A tömegkommunikáció korában élet-halál kérdése a marketingkommunikáció sikeres megvalósítása, a média-vásárlás helyes arányának kiválasztása. Pártszempontú megközelítés. A reklám és promóció területén elsősorban a pártfilozófiának megfelelő üzenetek jelennek meg. Hangsúlyosabban jelenik meg a párt, mint a jelölt. A reklám- és promóciós stratégiát a jelölt és a párt határozza meg. Marketingszempontú megközelítés. A közvélemény-kutatások eredményeire alapozott médiaüzenetek középpontjában a jelölt áll, aki saját filozófiáját is közvetíti. Az eszközök használata stratégiailag összekapcsolt. A választási kampány felépítése Az alább felrajzolt modellben a marketing elemeit fogjuk fellelni a politika környezetére adoptálva, mégis óvakodnék attól, hogy a politikai marketing modelljének nevezzem, bár a terület legavatottabb (elsősorban amerikai) képviselői így hívják a szemközti oldalon látható ábrát. Én inkább nevezném ezt a politikai kampány folyamábrájának. Ám tekintettel arra, hogy a modellt jóformán teljes egészében BRUCE I. NEWMANtől emelem át, meghagyom az általa bevezetett fogalmakat. Láthatjuk, hogy a politikai kampánynak is három fő üteme van: a piac (szavazóbázis) szegmentálása, a jelölt pozícionálása, a stratégia kidolgozása és megvalósítása. A piacszegmentálás folyamatának során azon szavazói csoportok kerülnek meghatározásra, melyekhez a jelölt üzenetét el kívánja juttatni. A szavazói szegmensek azonosítása után a jelölt pozícionálására kerül sor. A pozícionálás során elvégzik a SWOT-analízist, melynek során számba veszik a jelölt erősségeit, gyengeségeit, a lehetőségeket és a potenciális veszélyeket. Ezt követően kijelölik a célpiacot (targeting), kiválasztják az egyes választási üzenetek célközönségét. E folyamat végén alakul ki a jelölt ideális imázsa, melyet a médiákon keresztül sugároznak a választók felé a jelölt egyes előnyös tulajdonságainak kiemelésével és a különböző témák hangsúlyozásával. Tulajdonképpen az imázs kialakításával zárul a jelölt tudatos pozícionálása. A jelölt pozíciójának meghatározása után dolgozzák ki azt a stratégiát, melynek elemeit a marketing területéről ismert 4P-vel jelöljük, ám a P-k mögött megbúvó szavak a politika sajátos környezete miatt különböznek a megszokottól: a termék (product), a push marketing (toló marketing), a pull marketing (húzó marketing), illetve a polling (közvélemény-kutatás). (Minthogy a politikában a jelölt és a választási program együtt mozognak, meg kell teremteni a jelölt iránti bizalmat.) Ebben az összefüggésben a termék a választási program. A tolómarketinget, az alsó szintű kezdeményezéseket használja a jelölt arra, hogy programját eljuttassa a kampánymunkásokhoz, hogy azok közvetítsék a végfogyasztóhoz, a szavazópolgárhoz. Erre ma hazánkban a helyi pártszervezetek nyújtanak keretet az önkéntesek mozgósításával és mozgatásával. A húzómarketing a tömegmédiákat használja. Ezen a ponton mindenképpen el kell különítenünk az országos és a helyi médiákat. (Meggyőződésem szerint a jövő választásainak kimenetelét a helyi médiák fogják eldönteni, ezért érdemes lenne energiát fektetni a velük való kapcsolatépítésbe és fenntartásba.) A stratégia témakörének utolsó területe a közvélemény-kutatás (polling), mely egyik legalapvetőbb információforrása a politikai stratégia kidolgozóinak. 12

9 RÓNYAI RITA: VÁLASZTÁSI STRATÉGIA 3. ábra A politikai marketing modellje 8 A szervezetfejlesztés és irányítás területén az emberek kiválasztását, a feladatlista összeállítását, a tevékenységek ellenőrzését, illetve az alapgyűjtést kell megvizsgálni. Ezek a területek bizony még igencsak gyenge alapokon állnak hazánkban. Miután a választási kampány stratégiájának kialakításának alapjaival röviden megismerkedtünk, az 1998-as választási kampány két rivális pártjának néhány fenti elem szerinti összevető, elemző vizsgálatához látunk. 8 A magyar rendszerre adaptálva Bruce I. Newman: Politikai marketing, mint kampánystratégia c. műve alapján Bagolyvár, Budapest 2000, p

10 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. A magyar gyakorlat Felkészülés, szövetségek, pozicionálás A választás előtt Ebben a fejezetben pontokba szedve hasonlítom össze, hogy a választási kampányra való felkészülés hogyan zajlott a két rivális pártnál. illetve mik voltak az akadályozó tényezők abban, hogy az MSZP nem volt képes hatékonyan felkészülni a kampányra. A fejtegetést 1995-től kezdem. A Fidesz felkészülése A politikával foglalkozók bizonyára emlékeznek rá, hogy a Fidesz 1995-ben tartotta VII. kongresszusát, itt két jelentős döntés született. A párt neve kiegészült a Fidesz-Magyar Polgári Pártra, melynek az 1998-as kampány során stratégiai jelentősége volt. Szintén e kongresszuson fogadták el a polgári Magyarországról szóló programnyilatkozatot, melynek folytatásaként 1996-ban a párt kibocsátotta A Polgári Magyarországért címmel megjelent vitairatát, melyre alapozva az 1998-as kampány során sokszor hallhattuk a polgárokkal megvitatatott programunk... Ám a választásokra való programszerű felkészülés első komoly jele az volt, amikor 1996-ban a Századvég Politikai Főiskola és a párt között létrejött egy kormányzatkutatási megállapodás. Ez volt az első lépése annak a gyümölcsöző együttműködésnek, amely a Fidesz-MPP választási győzelmét elméleti és praktikus tudományi téren megalapozta. Majd 1997 tavaszán a párt VIII. tisztújító kongresszusán a nyilvánosság elé került a Fidesz-MPP később választási fő szlogenné előlépett jelmondata: Van más választás: polgári Magyarország. Több mint egy éven keresztül ez az egyetlen üzenet uralta a Fidesz-MPP kommunikációját. Ugyancsak e kongresszus zárta le a A polgári Magyarországért című vitairatot, megalapozva ezzel a párt jövőképét tartalmazó programtézist júniusában ORBÁN VIKTOR a Zeneakadémián tartott beszédében immár potenciális miniszterelnök-jelöltként jelent meg, programját, a polgári erők összefogását, a szemléletváltást vázolva. Ezt követően azonban a választások finiséig ORBÁN nem jelent meg mint potenciális miniszterelnök-jelölt. A Fidesz-MPP a hangsúlyt sokkal inkább a szakértő és kormányzásra érett csapat imázsának megteremtésére helyezte nyarán elkezdődött a Fidesz operatív felkészülése a kampányra és megalakult a választási programiroda, mely koordinációs szerepet látott el a párton belüli és kívüli szakmai testületek munkájának összehangolásával és felelt a választási program kidolgozásáért. A kampány indulása előtt 1998 februárjában sor került a Fidesz-MPP IX., programadó kongresszusára, ezt követően márciusban Szabadság és jólét címmel könyv alakban megjelent a polgári jövő programja és elfogadásra került a 48 pontos választási program, amely tulajdonképpen a könyvben foglalt szakmai programok üzenetszerű lényegi kivonata volt. 9 E rövid felvillanásszerű összefoglalásból is látjuk, hogy a Fidesz-MPP 1995-től kezdve folyamatosan és tudatosan építette fel 1998-as választási kampányát és imázsát, nem riadva vissza az alternatív kommunikációs csatornák rejtette bizonytalanságtól sem. Az MSZP (bal)lépései Most lássuk, mit tett az MSZP nagyjából ugyanebben az időszakban. Az események bemutatásánál természetesen figyelemmel leszek a két párt eltérő pozíciójára, nevezetesen arra, hogy az MSZP kormánypártként értelemszerűen nem volt képes a Fidesz-MPP-hez hasonlóan eljárni választási kampányának megkonstruálásakor. A felvázolás során utalni fogok néhány olyan mozzanatra, ahol véleményem szerint az MSZP stratégiai hibát követett el. 9 Deutsch Tamás-Gyarmati László : A jövő választása In: Magyarország politikai évköny. 14

11 RÓNYAI RITA: VÁLASZTÁSI STRATÉGIA Előrebocsátva, hogy kritikai pozícióm nem mérhető a felelős kormányzás pozíciójában lévő döntéshozó helyzetéhez, mégis rá kell mutatnom, hogy véleményem szerint a kormány a változásmenedzsment alapvető törvényszerűségeinek időkorlátait figyelmen kívül hagyta, amikor hosszas totojázás után a stabilizáció és a válságkezelés kérdését először felvállalta. Úgy vélem, HORN GYULA szeptember 27-i parlamenti beszéde emiatt nem érte el a kívánt hatást, vagyis nem váltott ki megrendülést, sem pedig a helyzet elfogadását és megértését nem segítette üzenetével, mely röviden három szóban foglalható össze: vér, veríték, jólét. 10 A stabilizációs program után a legnagyobb érvágást a TOCSIK-botrány okozta, melyből szintén a Fidesz kovácsolt politikai tőkét magának, attól függetlenül, hogy a botrány kirobbanása után a kormány megindította a felelősségre vonásokat. A stabilizációt követően a szocialisták 1997 végére ismét visszaszerezték vezető pozíciójukat a pártnépszerűségi listán. Ám a kormány a kampány szempontjából több központi kérdés tárgyalását rosszul időzítette, ezzel számos ütőkártyát és megnyert mérkőzést adott az ellenzék kezébe. Ilyen volt a külföldiek földvásárlásának ügye, illetve az ellenzéki aláírásgyűjtés, melynek következményeként a népszavazást csak parlamenti hátraarc vezénylésével tudta kivédeni, annak ellenére, hogy 72%-os többségével bármit megtehetett volna. Szimbolikus jelentőségű volt a NATO-népszavazás ügye, amikor az ellenzék jól megragadva a kommunikációs lehetőségeket, úgy hegyezte ki az ügydöntő kontra véleménynyilvánító referendum kérdését, hogy a végső üzenet szerint a polgárokat ő kezeli felnőttként. Szintén a referendumok kérdéskörében sikerült az ellenzék népszerűségét növelő és erejét demonstráló lépést kicsikarni, nevezetesen a szavazások egyidőben történő kiírását. Nem kedvezett az MSZP esélyeinek az sem, hogy a Duna, illetve a bősi vízlépcső ügye fellángolt 1998 elejére, ezzel szembefordítva egymással a koalíciós partnereket s ez a válság a két párt nyilvánosság felé irányuló kommunikációjára is rányomta a bélyegét. Emlékezzünk csak HORN GYULA kijelentésére: Magyarországon nincs közbiztonság. Ez egyenlő volt a koalíciós partner pártelnöke által vezetett Belügyminisztérium kompetenciájának teljes kétségbevonásával. Ezzel szinte párhuzamosan futott az az SZDSZ-üzenet, hogy óriási veszélyt jelentene, ha az MSZP ismét többséget szerezne a választásokon. Ehhez képest nagy változást, a választók számára követhetetlen és nem túl meggyőző áttörést hozott az MSZP márciusi kongresszusa, melyen a pártelnök-miniszterelnök deklarálta koalíciós hajlandóságát az SZDSZ-szel. Mindezek ellenére azonban a közvélemény-kutatások eredményeire alapozva az MSZP meghatározó politikusai biztosnak ítélték az elsöprő választási győzelem esélyét és úgy vélték, a társadalom a változás nélküli folytatást igényli. Ennek fényében mondta ki HORN GYULA: Az MSZP-nek nincs ésszerű alternatívája. 11 A pártpolitikai és a kormányzási színtér a választásokat feltehetően komolyan befolyásoló mozzanatainak áttekintése után áttérek a szövetségi politika tárgyalására. Szövetségi politika a két oldalon Szorítóban a Magyar Szocialista Párt 1998-ban úgy tűnt, hogy az MSZP egymaga is képes a választások megnyerésére, de tekintettel a kiélezettnek ígérkező küzdelemre, nem nélkülözhette a szakszervezetek támogatását. A független szakszervezek nem mutattak együttműködési hajlandóságot, sőt az MSZOSZ egyes tagjaiban is egyre 10 Ripp Zoltán: Választás előtt In: Mozgó Világ 98/9 p Szekeres Imre-Szeredi Péter: Látkép csata után In: Magyarország Politikai Évkönyve 1999, p

12 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. erősebben hallatta hangját a kormányhoz való lojalitás bírálata, majd pedig kétségbe vonták, hogy eredményes volt-e, illetve, hogy volt-e értelme a parlamenti padsorokból próbálkozni a társadalompolitika szakszervezeti befolyásolásával. Az Autonómok és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is elvetette a szocialistákkal való együttműködést. A választási kampány előtti utolsó pillanatban azonban mégis fordulat következett be az MSZOSZ-nél és végül az február 6-án aláírt megállapodás szerint SÁNDOR LÁSZLÓ elnök és PASZTERNÁK LÁSZLÓ az MSZOSZ szocialista-szociáldemokrata platformjának elnöke, valamint további 4 jelölt helyet kapott az MSZP országos listáján. (A szakszervezetek témaköréhez tartozik az a tény, hogy az MSZOSZ munkásplatformja a Munkáspárttal kötött megállapodást.) Az MSZP másik szövetségese, a Baloldali Ifjúsági Tömörülés (BIT) ismét szövetséget kötött az MSZP-vel, így a szervezet 37 képviselő-jelöltet indíthatott MSZP-támogatással, ebből öt ember az MSZP országos listájának első ötven helyén szerepelhetett. 12 Az SZDSZ szerepe és szerepvállalási hajlandósága okozta talán a legtöbb gondot. A párt viselkedése és üzenetei igen ambivalensek voltak. Egyrészről az rajzolódott ki, hogy az SZDSZ a szocialistákban gondolkodik ( Hogy tartsuk a jó irányt szlogen), másrészről viszont a külső szemlélő ezzel egy időben érzékelhette az SZDSZ negatív kampányát a szocialisták ellen. Erre rásegített a pártelnökök purparléja, mely után végül az MSZP adta be derekát azzal, hogy márciusban HORN, egyre inkább szembesülve a harc kiéleződésének reális veszélyével, mégiscsak a koalíció folytatására és választási együttműködésre hívta fel partnerét. Mint ismeretes, az SZDSZ nem volt hajlandó stratégiai együttműködést kötni a választási kampány indulása előtt, csak az első forduló eredményei után egyezett meg a szocialistákkal. Ez minden bizonnyal már túl késő volt egy olyan helyzetben, amikor százalékok döntöttek. Fidesz-MPP: együttműködések lépésről-lépésre Az alábbiakban folyamatában látjuk meg, hogy a Fidesz-MPP hogyan gyűjtötte maga mellé a később polgári erők néven futtatott csoportosulást szeptemberében elsőként a Fidelitas-szal, a párt ifjúsági társszervezetével írtak alá megállapodást, októberben az MKDSZ következett, decemberben pedig az MDF-et ölelte magához a Fidesz- MPP elejére, mint emlékezetes, a KDNP szakadásai során kivált országgyűlési képviselők befogadása réven a parlament legnagyobb ellenzéki frakcióját tudhatta maga mögött, ezzel is erőpozíciót mutatva. 13 Most, hogy felvázoltuk a pártok belső ügyeit, áttérhetünk arra, hogy a kialakult választási stratégiai együttműködések mentén milyen választói csoportok felé fordultak, vagyis a választók szegmentációjának területére evezünk. A választói piac szegmentációja A piac szegmentáció kérdésének felfejtése a két párt esetében nem is olyan egyszerű, hiszen mindketten széles rétegek érdekeit tűzték zászlaikra, már amennyiben volt zászlójuk, és lobogtatták is azt. A zászló problematikájából kiindulva a kommunikációs elemzés során látni fogjuk, hogy az MSZP nem igen lobogtatott speciális zászlót egyetlen szegmensnek sem. Annál inkább tette ezt a Fidesz-MPP. Földrajzi alapon történő szegmentáció 12 Szigeti Péter: Elvesztett kormányhatalom-megtartott törzsszavazók In: Képzeljetek embert. Korna Kiadó, Budapest, 1999 p Deutsch Tamás-Gyarmati László : A jövő választása In: Magyarország politikai évkönyve p

13 RÓNYAI RITA: VÁLASZTÁSI STRATÉGIA Dunán túl stratégia A Fidesz-MPP kampányának során jól kitapinthatóan sokkal inkább koncentrált az ország nyugati felére. Ez például levezethető abból, ha megnézzük, hogy hány helyi médiaszereplést jegyzett a párt az említett régióban és ezt a számot összevetjük az Alföld, illetve az Észak-Magyarország területén regisztrált megjelenések számával. Megdöbbentő, ám tény, hogy a Dunántúlon 118 alkalommal adott hírt a sajtó valamely Fidesz-prominens látogatásáról január 3. és május 22. között. míg például az Alföld területén 68, Észak-Magyarországon pedig 37 vizitet kísért sajtómegjelenés. 14 Naivság lenne azt feltételezni, hogy ez a drasztikus eltérés a sajtószervezés hiányosságának eredménye. A jelenségnek egyszerű okai vannak. Először is feltételezhetjük, hogy a Fidesz belátta, hogy a hagyományosan szocialista fellegvár megyékben nem túl sok eredménnyel kecsegtethet az erőfeszítés, tehát az energia ráfordítást úgy optimalizálhatja, ha szükséges és elégséges számú látogatást tesznek politikusai. Másrészről viszont indokolta ezt az arányeltolódást az a tény is, hogy a dunántúli megyékben élő lakosságról tudható volt, hogy szocializációjának körülményei miatt lényegesen fogékonyabb a polgári szlogenre és a polgári élet víziója iránt. Harmadrészt viszont azért összpontosíthatott a Fidesz kampány az ország ezen régiójára, mert tudvalévő, hogy e területen éltek az SZDSZ 1994-es csalódott támogatói, akik nagy eséllyel voltak elhódíthatók. A stratégia eredménnyel járt, hiszen Fidesz-győzelem született Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala megyében az első fordulóban. 15 Tiszán innen stratégia Az MSZP az előbb említett összehasonlításban a következő eredményeket hozta. Dunántúl 187, Alföld 216, Észak-Magyarország 91 látogatás. 16 Egyértelműen látszik, hogy az MSZP kampánya a hazánk elmaradottabb vidékein élő, a változások iránt kevésbé fogékony területek lakóira koncentrált, akik a párt zászlajára tűzött modernizációs program potenciális haszonélvezőivé válhatnak, s helyenként sokat profitáltak a HORN-kormány idején beindított és elvégzett fejlesztésekből. Láthatjuk tehát, hogy az MSZP nem mozdult el tradicionális fellegváraitól, kitapinthatóan nem próbálkozott újabb területek elhódításával. A meglévő területeken törekedett szélesíteni bázisát, valószínűleg arra építve, hogy az ott élő nem feltétlenül kormánypárti érzelmű, de bizonytalan szavazók voksait elnyerheti az emberek azon tendenciájára alapozva, hogy szeretnek a helyileg nyerőre szavazni. A fentieket támasztja alá, hogy ha összevetjük a két párt reprezentánsairól megjelent híradások számát, láthatjuk, hogy az MSZP politikusai több mint kétszer annyit utaztak, mint a Fidesz emberei. Az eredmények összevetésével érdemes lenne a jövőre nézve átgondolni a szocialistáknak, hogy a költség/haszon arányok figyelembevételével határozzák meg a szükséges megjelenések számát. Kor szerinti szegmentáció Ebben a részben leginkább a Gallup Intézet végi felméréseire támaszkodom, de néhány szociológiai tanulmányt is idézek. A Gallup Intézet december 6-9 között 1837 fős reprezentatív mintán elvégzett kutatása a következő eredményeket hozta, melynek alapján a pártoknak lehetőségük volt/lett volna kommunikációs stratégiájuk alakítására. A felmérés öt generációt vizsgált. A dolgozatban vizsgált két pártra nézve a következő eredmények születtek: Zöldi László: Házaló politikusok In: Mozgó Világ 98/9 p Bőhm Antal: A parlamenti választások politkai kultúrájáról In: Képzeljetek embert Korona, Budapest p Zöldi László: Házaló politikusok In: Mozgó Világ 98/9 p

14 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, es 1933-as 1945-ös 1956-os 1968-as generáció MSZP Fidesz Az adatok értelmében tehát az MSZP-nek a nyugdíjas korúak körében volt a legnagyobb a támogatottsága. Mint tudjuk, erre a körre direkt módon egyetlen eszközzel lehet hatni, a nyugdíjemelés ígéretével. Meg fogjuk látni, hogy ezt megtette-e az MSZP, illetve, hogy voltak-e alternatív próbálkozásai az e körből kikerülő támogatók számának növelésére. Az is szembetűnő, hogy a középkorúak, tehát még potenciálisan aktívak táborában átveszi a vezetést a Fidesz és ezzel kiegyenlítődni látszik a verseny. Meg kell tehát vizsgálni, hogy mit tett a Fidesz annak érdekében, hogy a középkorú rétegben növelje támogatottságát. De érdekes lesz feltárni azt, hogy milyen eszközökkel törekedett a Fidesz a nyugdíjas korúak táborában támogatottságát növelni. Kiemelt attitűdök szerinti szegmentáció Még két, akár meglepetésre is okot adó táblát szeretnék kiemelni. Ez pedig a magukat nemzeti érzelmű és vallásos meggyőződésű embernek vallók választását, illetve generációs megoszlását tükrözi. 18 Nemzeti érzelmű Vallásos Fidesz-MPP MSZP Milyen stratégiai következtetések vonhatók le? Egyrészről látjuk, hogy a Fidesz nagyon helyesen találta meg a nemzeti érzelmű/nemzeti oldal kifejezést, mert ezzel az MSZP szavazóinak 54%-a is egyetértőnek vallja magát. A másik fontos megállapítás az, hogy az MSZP táborára koránt sem süthető rá a nem vallásos bélyeg. Ezért tehát az MSZP-nek figyelemmel kellett lennie a vallásosak táborára is es 1933-as 1945-ös 1956-os 1968-as generáció Nemzeti érzelmű Vallásos A táblából láthatjuk, hogy a vallásosság és nemzeti érzelműség tendenciájában nagyjából egy irányba mozog. Azt is látjuk, nyilván tudjuk is okát, hogy egy ponton drasztikusan megtörik a vallásos emberek aránya, majd ismét elkezd emelkedni. STUMPF ISTVÁN egyik 1994-es tanulmányából pedig tudjuk, hogy az 1998-ra választó korúvá érők táborában a maga módján vallásosok aránya 33%, a valamely egyház tanításait követők 8%-ot tesznek ki. 19 Ezekből az adatokból pedig leszűrhető, hogy a vallási kötődés és értékrend hangsúlyozása jó választás volt Stumpf István: A választói magatartás a generációs és vallási törésvonalak mentén In: Törésvonalak és értékválasztások MTA-PTI Budapest, 1994, p. 159., 4. ábra. 18

15 RÓNYAI RITA: VÁLASZTÁSI STRATÉGIA A párt pozícionálása A magyar szavazó döntési preferenciarendszerében elsősorban két tényező játszik szerepet: a párt és a jelölt. A kettő közül az országgyűlési választások alkalmával a párt jelenik meg nagyobb hangsúllyal. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy az emberek színre szavaznak. Bizonyára sokan emlékeznek még arra a vélekedésre, ami az 1994-es választások után volt gyakran hallható: A sánta kutyát is megválasztották volna, ha MSZP-színekben indult volna. Tehát fenntartva a színre-szavazás feltételezését, logikusan következik, hogy a pártot a programja alapján azonosítják. A következőkben lényegi összefoglalást adok a két párt programjáról. Szabadság és jólét - A polgári Magyarország programja A Fidesz liberális gyökerei nem tűntek teljesen el, de a súlypontok értelemszerűen eltolódtak. A liberális értékrendből megmaradt a jogállamiság iránti igény kifejezése, a kis- és középvállalkozások támogatása az esélyegyenlőség jegyében és a polgári középosztály megteremtésének óhaja. Hangsúlyt kapott ugyan, de jelentőséget vesztett a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak felkarolása. Az állam funkcionálásának tekintetében vállaltan az állambarát megközelítés vált uralkodóvá, ez leginkább a közbiztonság, a közoktatás és a büntetés-végrehajtás területén kitűzött célokból tapintható ki. Az egykori, a szabad polgári társulásokat támogató Fidesz-hitvallás teljesen átalakult a hagyományos közösségeket (történelmi egyházakat) előtérbe helyező állásponttá. A program leghangsúlyosabb része a 7%-os gazdasági-növekedés elérése, az oktatás, az egészségügy megreformálása és a szociálpolitika új alapokra helyezése. A modernizáció programja Az MSZP alapvetően jól megtalálta azt a szót, ami leginkább alkalmasnak bizonyult arra, hogy saját táborát stabilizálja, áthidalva a párton belül meglévő óriási különbségeket, ahogy CSINTALAN SÁNDOR mondta: egyben tartja a céget. Ám kevésbé volt alkalmas arra, hogy új szavazókat toborozzon a maga semlegességével, még akkor sem, ha a párt felvette retorikájába a nemzet szót és hangsúlyozottan óhajtotta a nemzeti összefogást. Érezhetően próbált nyitni a kisemberek felé. Ez tükröződött az agrárkérdés kezelésének kiemelésén és a nyugdíjak kérdésében tett megnyilvánulásokban. A hangsúlyt az esélybiztosításra helyezte. (Esélyt az egyénnek!, Esélyt az ország minden régiójának!) A program több ponton törekszik hangsúlyozni a megkezdett út folytatásának parancsoló szükségét, mint az egyetlen ésszerű megoldást. A különbségek Mit látunk a két program fő üzeneteinek összevetésekor? Az MSZP tulajdonképpen arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs értelme ígérni, mert a teljesítményük magáért beszél. Stratégiai hiba volt ez! Mint tudjuk a választó, s különösen a vezetettséget igénylő magyar voksoló szeret ígéreteket hallani, szeret víziókat látni, melyek sokkal inkább megragadják figyelmét, mint a tények, az olyan tények, amikkel nem tud mit kezdeni, nem tudja saját kis életére lefordítani, forintosítani. Minden választó érzi a modernizáció, a fejlesztés szükségességét, de azt még nem feltétlenül látja be, hogy számára is ez az életszínvonal-növekedés útja. Tanulság: praxisorientált ígéreteket kell megfogalmazni! Ezzel szemben a Fidesz programja a polgári Magyarország vízióját vetíti ki, hangsúlyosan az egyes emberre koncentrálva, akit nevesít is: polgárnak hívja. S akiben ráadásul tudatosítja is, hogy mindaz, amit a Fidesztől hall, tulajdonképpen az ő akarata, hiszen a polgárokkal egyetértésben született meg a polgárok akaratát tükröző program. 19

16 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. A választói témapreferenciák A programok kérdéséhez kapcsolódó terület az, hogy a választók milyen témákat tartanak fontosnak. A Gallup felmérése szerint a szavazók 96%-át a munkanélküliség foglalkoztatja, 59%-ukat a közbiztonság érdekli, a gazdaság rendbetételét 46%-uk tartja fontosnak, az életszínvonal emelése mellett 37% tör lándzsát, a fiatalok támogatása 32% szívügye, az infláció leszorítása 23% szerint fontos, a szociálpolitikát 20% véli kardinális kérdésnek, a bérek emelését 18% óhajtja, a kissé megfoghatatlan rendet tenni feladatot 17% preferálja, míg 16% számára szempont az, hogy az árak ne emelkedjenek. HORN GYULA és ORBÁN VIKTOR, avagy a jelöltek pozícionálása A Gallup Intézet decemberi felmérésére 20 támaszkodva megnézzük, hogy a közvélemény az öt legfontosabb politikusi tulajdonság mentén hogyan ítélte meg a két riválist. A harmadik részben pedig meglátjuk, hogy ki hogyan kovácsolt tőkét magának a másik gyengeségéből. megbízik benne betartja a szavát tisztességes erős, határozott céltudatos, célratörő HORN GYULA ORBÁN VIKTOR Az összevetésből látszik, hogy két dimenzióban számottevő előnye van ORBÁNnak. Meg fogjuk látni, hogy ezt hogyan használja ki. Figyelemre méltó azonban az, hogy a határozottság és céltudatosság-célratörőség dimenzióban elhanyagolható különbség van a két vezető megítélésében. Az MSZP stratégiájában ezt is figyelembe kellett volna venni. Néhány figyelemre méltó adat Szintén a Gallup Intézet felméréseire támaszkodva szeretnék néhány érdekes összefüggésre rávilágító adatot közölni. Ezeknek az adatoknak a stratégiák kidolgozásakor jelentős szerep juthatott. Elsőként szeretném megosztani az olvasóval azt, hogy a két rivális, HORN GYULA és ORBÁN VIKTOR között a társadalmat különböző ismérvek alapján felosztva ki, hogyan választott 1997 végén. A Gallup Intézet kérdésére: Kik azok a politikusok, akiknek vezető szerepet kellene játszania 1998 után?, a két vizsgált személyt illetően a következő válaszok születtek. 21 HORN GYULA ORBÁN VIKTOR Kormánypárti szavazó 40 8 Ellenzéki szavazó 8 35 Bizonytalan szavazó Mit szűrhetünk le a táblázatból a stratégiai tervezés számára? Egyrészről azt, hogy HORN GYULÁt saját táborán belül 40% támogatta, illetve tartotta érdemesnek és alkalmasnak arra, hogy a választások után továbbra is miniszterelnök maradjon. Ez nem rossz eredmény, de javítható az arány és sokkal könnyebben, mint ORBÁN esetében, hiszen míg ORBÁNnak az általa képviselt sokszínűbb elvárásokkal rendelkező táborban 35% az elfogadottsága és a növelés szofisztikáltabb eljárást kívánt, addig HORN tábora homogénebb, tehát az el nem fogadás okait könnyebb lett volna kitapintani és korrigálni. Ele

17 RÓNYAI RITA: VÁLASZTÁSI STRATÉGIA nyészőnek mondható, azonban érdekes adat, hogy mindkét tábor egyformán 8-8%-ban tartja érdemesnek a rivális csapat húzóemberét a vezetésre. De a választási stratégia szempontjából mégis a legérdekesebb a két vezető pozíciója a bizonytalanok táborában. Mint tudjuk hazánkban a választói magatartás szituitivitása miatt a bizonytalanok tábora dönt a kormányrúd odaítéléséről. Ebben a táborban a két vezér megítélése kiegyenlített volt. Vagyis az általában kevésbé tapasztaltnak kikiáltott ORBÁN egyenlő ellenfélként jelent meg a vén róka HORNnal szemben. Azt hiszem, ezt az eredményt nem ártott volna a szocialisták stratégáinak megfontolni vagy legalább egy-egy megnyilatkozás előtt HORN GYULA emlékezetébe idézni! Szintén a Gallup Intézet e felmérése alapján kimutatható, hogy a két rivális megítélése szempontjából nincs jelentősége a választó nemének. HORNt a férfiak 20%-a, ORBÁNt 19%-a tartja vezető szerepre alkalmasnak, míg a nőknél HORN 19%-ot, ORBÁN pedig 16%-ot tudhatott magáénak. Annál érdekesebb, ha a nyugdíjasok és aktív korúak tekintetében vizsgálódunk. Itt átlagában egyértelműen visszaköszön a generációs felmérés eredménye. ORBÁN VIKTORt a nyugdíjasok 13%-a látta volna szívesen vezető pozícióban, míg HORN GYULA 26%-nyi támogatást tudhatott magáénak. Az aktív korúak körében 1%-nyi volt HORN GYULA előnye. Kommunikációs stratégia Az előző részben kiemeltük azokat a potenciális előnyöket, illetve ledolgozandó hátrányokat, melyekre a jelöltek és a pártok építették vagy építhették volna stratégiájukat, illetve amelyek mentén finomítani, célozni kellett volna kampányukat. A következő elemzés során a központi kampánytémák a két fél részéről történő kommunikációjának legfontosabb jellemzőit, hibáit illetve az előnypozíciók megalkotásának és kihasználásának módjait vesszük sorra, időnként nem nélkülözve a humort sem. Mielőtt azonban rátérnék a konkrétumokra néhány alapvető elemzési ismérvet szeretnénk lefektetni. A kommunikációs folyamat elemei Az üzenet Amerikai választási kampány szakértők általában azt javasolják, hogy a korteskedés során csak egy központi témát válasszon ki minden párt/jelölt. Ezt a témát kell úgy kiszínezni (az alaptémából levezethető altémákkal kitölteni), hogy a választókat képes legyen meggyőzni, hogy a voksot az adott pártnak adják. Tulajdonképpen ez a válasz arra a kérdésre, hogy a párt, a jelölt miért is akarja valójában elnyerni a pozíciót. Ezt a témát úgy kell kiválasztani, hogy lehetőleg az ellenfél álláspontjával szemben jelentős különbséget fogalmazzon meg és építsen a rivális gyenge pontjára. Mit jelenthet ez az alapvetően eltérő két pozíciót vizsgálva? Egy kormányon lévő erőnek azt kell hangsúlyoznia, hogy az ő révén javult a helyzet és konkrétan megmutatni, hogyan, és előrevetíteni, miként fog ez tovább javulni. A kihívóknak ezzel szemben a kormányzók gyengéire kell rámutatni és a fennálló állapotokat negatívra színezni és így rámutatni a változás szükségességére. 22 Az üzenő Az üzenet küldője maga a jelölt. A politikai kampányban mint ahogy majd látni fogjuk a kommunikátor kihasználja félelmeinket, hiedelmeinket, irracionális reményeinket és törekszik a körülöttünk lévő valóság átformálására. Kérdés csupán annyi, hogy a fenti elemek egymáshoz viszonyított aránya hogyan alakul, ennek függvényében beszélhetünk negatív vagy pozitív üzenetekről. 22 Wolfram Brunner: Analysen und Positionen - Wahlkampf in den USA KAS, Sankt Augustin, március p

18 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. A hallgatóság Az üzenet és az üzenő együttes sikerét a hallgatóság reakcióján mérhetjük le. Fontos, hogy a hallgatóság fogékony legyen az üzenetünk iránt. A fogékonyság számos változón múlik (társadalmi pozíció, pszichikai állapot, prekoncepciók stb.). A változók tanulmányozása sokat segíthet az üzenet formálásában és az üzenő személyiségének a választók által óhajtott irányba történő alakításában (imázs). A kormányképesség kritériumai a választók szemszögéből Most, hogy a kommunikációs folyamat elemeit értelmeztük a választási kampány-környezetre, az alábbiakban CSIZMADIA ERVINnel 23 egyetértve néhány szempontot szedek csokorba, melyek véleményem szerint befolyásolják azt, hogy a választók egy-egy pártot kormányképesnek ítélnek-e. 1. Az állampolgárok meggyőződéseinek összessége. Ez a szempont a választók bizalmát méri az adott párt kormányképessége iránt. Ezt meghatározza a kormány meghatározó erejét kitevő párt iránti bizalom. A Gallup Intézet 1998 januárjában végzett felméréséből 24 az vizsgált két pártot illetően e tekintetben a megbízható dimenziót választottam ki. A skála -1 és +1 között mozog. Tehát az MSZP e skálán -0,1 értékű, a Fidesz pedig +0,1 ért el. Vagyis a polgárok a Fideszt tartották érthető okokból megbízhatóbbnak. (A felmérésben a megbízható nem a szavatartó szinonimája, ez utóbbi külön kategória. Érdekességképpen az MSZP eredménye -0,3, a Fideszé -0,2. Tehát itt nincs nagy eltérés.) 2. A második értékelési szempont a potenciális koalíció társadalmi beágyazottsága. Vagyis, hogy a szóbajöhető partnerek közel állnak-e a választók nagy többségének az értékvilágához, garantáljáke a zavartalanságot, azt, hogy nem lesz általános felfordulás. Látni fogjuk, hogy a kampány egyik szereplője a negatív dimenziókra igencsak épített. 3. A harmadik elem a párt kommunikatív képessége. Ez a tényező méri azt, hogy a pártok körül vannak-e kommunikációs szakemberek, akik megfelelő mennyiségű pozitív üzenetet juttatnak el a médiahátország vagy alternatív csatornák segítségével a társadalomhoz. 4. A negyedik megítélési szempont a párt kapcsolati hálója, illetve lobbyképessége. Itt az a választói vizsgálódás szempontja, hogy a párt vajon kormányzati szerepben milyen emberanyaghoz tudna fordulni a programja megvalósítása érdekében. E tekintetben ismét utalnék a Gallup már idézett kutatására. Ez esetben két dimenziót emelek ki. Úgy vélem, ezek összege adhatja meg leginkább a kapcsolati háló iránti bizalom értékét. A hozzáértő dimenzió mentén az MSZP értékelése valahol a +0,03 körül mozog, míg a Fidesz szakértemét -0,3-ra értékelték az emberek a választások előtt. A tapasztaltság szempontjából az MSZP +0,6-et kapott, míg a Fidesz valahol -0,65 körül vegetált e dimenziót tekintve. A választó mérlegeli azt is, hogy milyen bánásmódot várhat az adott párttól a győzelme esetén azokkal szemben, akik nem a párt szimpatizánsai. A lobbyképességet itt a külpolitikában való eljárási potenciál jelenti, illetve az, hogy a párt milyen nemzetközi hátországgal rendelkezik. 5. Végül a pártok programja és médiabeli szereplés s leginkább ezek hatása a választóra, játszik szerepet az ikszek végső helyének eldöntésében. A fenti öt pont az, aminek elemeire felfűzhető a párt elhitető ereje, vagyis az, hogy a választók felé azt sugározza: kormányképesek vagyunk. 23 Csizmadia Ervin: Kormányképesség és váltógazdálkodás In: Magyar Nemzet április 20. p A pártok értékei a polgárok szemében In: Magyar Nemzet január 13. p.1,6 22

19 RÓNYAI RITA: VÁLASZTÁSI STRATÉGIA S mire volt kíváncsi a választó? Ezen a ponton visszaidézem a dolgozatban szövegesen már megemlített Gallup felmérést 25, ezúttal táblázatba foglalva. Munkanélküliség 96% Infláció leszorítása 23% Közbiztonság 59% Szociálpolitika 20% Gazdaság rendbetétele 46% Bérek emelése 18% Életszínvonal emelés 37% Rendet tenni 17,2% Fiatalok támogatása 32% Árak ne emelkedjenek 16% Üzenetek-üzenők, akciók-reakciók, pozíciók A következőkben, törekedve a maximális objektivitásra, a két rivális párthoz, illetve miniszterelnök-jelölthöz kötődő nyomtatott sajtóbeli nyilatkozatokat elemzem a fejezet bevezetéseképpen felvázolt alapszempontok figyelembevételével, illetve egyéb az adott témához kapcsolható, nem általánosítható szempontok szerint. Ketten, kétfélét a gazdaságról Bizonyára jól emlékszünk, hogy a választások idején a fő vitatéma a két pártprogramnak a gazdaságról alkotott elképzelései mentén bontakozott ki. Mire alapozzuk a gazdaságot Két elképzelés állt egymással szemben a kommunikációt figyelve. Az MSZP a külföldi tőkét tartotta kívánatosnak 26. A gazdaság fejlődésének egyik forrása a már említett külföldi beruházások lehetnek nyilatkozta HORN GYULA, majd a másik forrást, a hazai vállalkozásokat meg sem említette, miközben az MSZP retorikájába felvette a nemzet szót. Ezzel szemben a Fidesz elismerve ugyan a külföldi működő tőke beáramlásának szükségességét előtérbe helyezte a hazai vállalkozásokra alapozott fejlődést, a nemzeti tőkésréteg létrehozását. Ez utóbbi kimondásával nem késlekedett ORBÁN VIKTOR, hiszen már 1996-ban is találhatunk erre utaló nyilatkozatot.27 Jövőbetekintés-múltbanézés, megfogható-megfoghatatlan HORN GYULA újévi beszédében kiemelte a BOKROS-csomag végrehajtásának szükségességét és a kormány helytállását és 1998-ra kiegyensúlyozott növekedést ígért. 28 ORBÁN másfél héttel ezután kijelentette, hogy a kormány sikerpropagandát folytat, majd így folytatta: nem mehetnek jól a dolgok egy olyan országban, ahol a családok rosszul élnek. 29 A két nyilatkozat között mi a különbség? HORN a kormányt helyezte üzenete középpontjába, míg ORBÁN a minden ember számára megfogható családot. Vagyis a választó személyes tapasztalataira apellálva a tagadás lehetőségét is kizárva szólt a polgárhoz. S tudat alatt emlékeztette arra, hogy családja a BOKROS-csomag miatt került rosszabb helyzetbe. S hogy ORBÁN VIKTOR ne árválkodjék politikusként álláspontjával a kormány sikerpropagandáját kritizálva frissen-gyorsan a kampány közepén beugrott BOD PÉTER ÁKOS, mint hiteles szakember, hogy megerősítse, s felidézze a miniszterelnök-jelölt álláspontját, immár kőkemény, a monetáris politika összefüg Magyarországnak nincs demokratikus deficitje, Népszava március 29. p Magyarország nem telephely, hanem haza, Új Demokrata 1996/18 p Horn szerint jók az MSZP esélyei, Népszabadság p Pártunk és az MSZP között dől el a választás Népszabadság p

20 KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI FÜZETEK, 9. géseire rávilágító nyilatkozatával. 30 Ezzel szinte egy időben HORN GYULA még mindig ott tart, hogy ismerteti az elmúlt négy év eredményeit (sikeres privatizáció, exportképes ipar, a mezőgazdaság talpra állása sic!), sietve hozzáteszi, hogy az idén 4,4% volt a gazdaság bővülése, s ez Kelet-Közép-Európa legjobb eredménye, amit együtt értek el a polgárok és a kormány. Ebben a nyilatkozatban egy pozitív elem lelhető fel: végre felismerte az MSZP, hogy a polgárokat is el kell ismerni a stabilizáció kapcsán. A probléma viszont az, hogy az elmúlt négy év és 1998 után, hiányzik a jövő... 5% kontra 7% Az MSZP e kérdésben szinte bizonytalanságot, saját eredményeiben való bizalmatlanságot sugallt az első pillanattól kezdve. JÁNOSI GYÖRGY a párt választási programját ismertetve a következőket mondta 31 : Reális esély van rá, hogy... évi négy-öt százalékos növekedés mellett már lesz lehetőség a legégetőbb társadalmi problémák orvoslására. Hol volt a hiba? Választások idején nem a visszafogottság jegyében kell kommunikálni. Önbizalmat, a programban való hitet kell sugározni, s nem árt megjelölni, hogy mik is valójában az általánosságban érintett legégetőbb társadalmi problémák Valahogy így: Programunk öt százalékos növekedésre épít, s így már javítani tudunk a munkanélküliek helyzetén, a közbiztonságra is több jut... Hozzá kell tennem, hogy ez a példa nagyon sarkított. Tendenciájában ugyanis az idő előrehaladtával javult a téma kommunikációja, ám még mindig fontos választási kommunikációs szempontokat hagyott figyelmen kívül a kormánypárt. Például tendenciózusan olyan területeket jelölt meg a növekedés hatására pozitív irányba változó tényezők között, amelyeket az emberek már kevésbé hallottak meg a közvélemény-kutatások szerint, vagy nem tudták lefordítani saját életükre (önkormányzatok, szociális különbségek mérséklése, versenyképesség javulása) 32. Végül május 7-én egy direkt kérdésre az Msat televízióban megnevezte HORN GYULA a preferált területeket és a végrehajtás terveit.33 Már említettem, hogy az MSZP reális esély van rá stratégiája amellett, hogy nem sugároz bizalmat a dolog beválásához, semmilyen mozgásra nem enged következtetni, az állóvíz érzetét sugallja, azzal, hogy úgy érezzük: vagy elérjük vagy nem. Ezzel szemben ORBÁN 7%-os növekedésre van szükség 34 üzenete amellett, hogy jelentős számbéli különbséget mutat, azt mondja emberek, ezt kell teljesíteni! különben nincs felzárkózás az EU-hoz. Vagyis dinamizmus a nagy cél érdekében. Ugye nem kell magyarázni, hogy mi a különbség? E nyilatkozattal egy időben ugyanabban a lapban, ugyanazon az oldalon jelent meg a világszerte elismert HORVÁTH JÁNOS közgazdásszal készült interjú35, mely alátámasztja, hogy a 7%-os gazdasági növekedés benne van hazánk adottságaiban. Lehet, hogy a vak véletlen műve az időzítés és a hely, de én inkább a Fidesz sajtószervezésére voksolnék... Ezt követően az országszerte ismert gazdaságkutató, MATOLCSY GYÖRGY rámutatott, hogy a 7% nemcsak az unióhoz való felzárkózáshoz elengedhetetlen, hanem azt is kifejtette, hogy csak ilyen ütemű növekedés mellett érhető el, hogy az ország minden területe fejlődhessen. 36 Nem vitás, hogy ha egy szakember kiáll egy politikai párt mellett, akkor hitelessé válik a párt törekvése. S, hogy a Fidesz ráerősítsen saját álláspontjának helyességére és a cél realitására, GISCARD D'ESTAING volt francia köztársasági elnökkel is kimondatta egy tanácskozáson, hogy a jelenleginél dinamikusabb gazdasági növekedésre van szükség. 37 Ugyanezen a konferencián szólalt fel a német CDU rheinland-pfalzi vezetője, aki a Fidesz helyett kimondta (mert kimondhatta a személyéhez társítható nyugati tapasztalat birtokában), 30 Konferencia a választások tétjéről, Magyar Nemzet április Ez még nem a nagy ígéretek ideje Magyar Hírlap január Az MSZP a gazdaságról és munkanélküliségről, Magyar Hírlap január 21. p.4., illetve Elfogadták az MSZP választási programját, Magyar Hírlap március 9. p A koalíció és a jobboldal között kell választani Tallózó, május A Fidesz élénkítene, Magyar Hírlap február 2. p A növekedés a csodaszer, Magyar Hírlap február 2. p A Fidesz más Magyarországot ígér, Magyar Hírlap, március Orbán úgy látja, hogy az EU nem oldja meg a bajokat, Népszabadság április 17. p

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb

Részletesebben

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Prof. Dr. Piskóti István. PR Public Relations. Prof. Dr. Piskóti István. π-marketing

Prof. Dr. Piskóti István. PR Public Relations. Prof. Dr. Piskóti István. π-marketing Prof. Dr. Piskóti István 1. PR Public Relations 1. Prof. Dr. Piskóti István 1 A kurzusról Előadásszerű - Aktív interaktív Vendégek FÉLÉVZÁRÁS: Aláírás: részvétel 50% = 5 gyakorlati jegy ZH beadvány + prezentáció

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Akár érvényes is lehet az október 2-án esedékes

Részletesebben

Adalékok az 1990-es választási stratégiákhoz

Adalékok az 1990-es választási stratégiákhoz Rendszerváltó és archívum Adalékok az 1990-es választási stratégiákhoz A Rendszerváltó és Archívum rovatunk a lapszám tematikájához illeszkedve ezúttal az 1990-es országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet

Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING 1.előadás az RTM koncepciója, sajátos értelmezése Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Az RTM = területi marketing Egy terület versenyképességének, komparatív

Részletesebben

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE

A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE A NÉZŐPONT INTÉZET ELEMZÉSE 2016.03.11. A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE 2016.03.11. 2 A MEGÚJULT KÖZMÉDIA JOBB, MINT A HÍRE Március 15-én lesz egy éves a megújult

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket

Részletesebben

BELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE

BELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE BELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE B e l s ő é s k ü l s ő k o m m u n i k á c i ó s t e r v Oldal

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

Public Relations. 8. Előadás. Somodi-Tóth Orsolya

Public Relations. 8. Előadás. Somodi-Tóth Orsolya Public Relations 8. Előadás Somodi-Tóth Orsolya PR A PR a vállalat és a fogyasztók közötti kommunikáció nem fizetett, személytelen eleme, amelynek célja a vállalatról ill. annak termékeiről szóló pozitív

Részletesebben

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible MISSION:Possible Miért nem beszél a szűrésekről a média? - Elkötelezettség hiánya,

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

S atisztika 1. előadás

S atisztika 1. előadás Statisztika 1. előadás A kutatás hatlépcsős folyamata 1. lépés: Problémameghatározás 2. lépés: A probléma megközelítésének kidolgozása 3. lépés: A kutatási terv meghatározása 4. lépés: Terepmunka vagy

Részletesebben

Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA

Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA A pártpreferenciát, politikusi népszerűséget vizsgáló kutatásainkon kívül a Republikon Intézet rendszeresen készít

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban

Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2014. március 31 április 6. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26. KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai

Részletesebben

Hatékonyság vagy ellensúly

Hatékonyság vagy ellensúly Hatékonyság vagy ellensúly Az országos adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 20-22. A budapesti adatfelvétel ideje: 2010. szeptember 23-27. 2010. 38. hét 2. OLDAL Országos pártszimpátia Kétszer nem lehet

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni

Részletesebben

Segíthetek? Hogyan őrizzük meg munkatársaink

Segíthetek? Hogyan őrizzük meg munkatársaink Segíthetek? Hogyan őrizzük meg munkatársaink lojalitását a pénzügyi szektorban? R. Kovács Dániel, Front Page Communications, ügyvezető igazgató KREATÍV PR Nap Konferencia 2011. november 17. Miről lesz

Részletesebben

HR Business Partner kutatás 3. szekció: Az Ulrich modell értékajánlata és hazai megvalósítási gyakorlatok

HR Business Partner kutatás 3. szekció: Az Ulrich modell értékajánlata és hazai megvalósítási gyakorlatok HR Business Partner kutatás 3. szekció: Az Ulrich modell értékajánlata és hazai megvalósítási gyakorlatok Széni Zoltán - EY (Ernst & Young), Europe, Middle East, India and Africa (EMEIA) HR Igazgató Farkas

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE EREDMÉNYEK A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz abszolút többségére lehet számítani a vasárnapi választások után. Becslésünk

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG GYORSJELENTÉSE 2018. DECEMBER A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013.december 02. Sikos Ágnes politikai elemző Kormánypártokra szabott választási rendszer A 2014-es választásokig már csupán négy hónap van hátra, az eljárási törvény azonban még mindig nem vette fel

Részletesebben

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Miért nincs több nő a magyar politikában? Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

I. Igaz-Hamis kérdések

I. Igaz-Hamis kérdések Évközi feladatsor Menedzsment I. 2011/2012 I. félév A tesztkérdések megoldását táblázatban kérjük összefoglalni: (feladat száma, és mellette a megoldás (A, B, C/Igaz, Hamis) szerepeljen) 1 Igaz 2 Hamis

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

A 2019-ES, ILLETVE 2020-AS ÉVES KOMMUNIKÁCIÓS TERV MINTÁJA 1

A 2019-ES, ILLETVE 2020-AS ÉVES KOMMUNIKÁCIÓS TERV MINTÁJA 1 VIIIa. melléklet Minta A Europe Direct információs központ éves kommunikációs terve A 2019-ES, ILLETVE 2020-AS ÉVES KOMMUNIKÁCIÓS TERV MINTÁJA 1 Ez a sablon csupán tájékoztató jellegű. Rendelkezésre fog

Részletesebben

Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz

Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz ugyanebben a körben 40 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban

Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban Politikusok médiahasználata a magazinműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2014. március 24-30. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

Tényalapú változtatási döntések a HR-ben. Dr. Gyökér Irén

Tényalapú változtatási döntések a HR-ben. Dr. Gyökér Irén Tényalapú változtatási döntések a HR-ben Dr. Gyökér Irén 2 Vázlat 1. A tény/bizonyíték alapú HR beruházási döntések jelentősége 2. A tényalapú változtatások öt alapelve Logikára épülő analitika Szegmentáció

Részletesebben

Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében

Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG GYORSJELENTÉSE 2018. OKTÓBER A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése 2014. OKTÓBER A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és -elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG GYORSJELENTÉSE 2018. JÚNIUS A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya folyamatosan

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

Építs teljesítmény-központú kultúrát!

Építs teljesítmény-központú kultúrát! Építs teljesítmény-központú kultúrát! A Terra Nova egy interaktív, saját élményű szimulációs játék, amely valós szervezetek működését modellezi. A szimuláció minimum tíz, de akár több száz fős csoportoknak

Részletesebben

Egy kis kommunikáció

Egy kis kommunikáció Egy kis kommunikáció A kommunikáció alapvető fontosságú a szervezeten belül, ezért mindenképp indokolt a szervezeti vonatkozásaival foglalkozni, és föltérképezni az információ belső áramlását. A belső

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

Eljuthatnak a magyar vállalkozások az USA-ba?

Eljuthatnak a magyar vállalkozások az USA-ba? Eljuthatnak a magyar vállalkozások az USA-ba? Barát Tamás Alapító elnök, AmHunCham NY 1909 2016 A New York-i Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara fő funkciói Közreműködik a tagok tevékenysége hatékonyságának

Részletesebben