KITEKINT ELEMZÉSEK. Ukrajna: választások Ablak a világra október 26.

Átírás

1 KITEKINT ELEMZÉSEK Ukrajna: választások 2012 Ablak a világra október 26.

2 Ukrajna: választások 2012 Szerz k: Bendarzsevszkij Anton Dancsecs Réka Ger Mária Jacsó Andrea Szálkai Kinga Tóth I. Dávid Ugrósdy Márton Szerkesztette: Bendarzsevszkij Anton Kiadja a Kitek Média Kft, felel s kiadó: Frank Tamás, lapigazgató A Kitekint nem foglal állást politikai kérdésekben, ezért a cikkekben közölt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ség álláspontját. Az egyes cikkekben megfogalmazott elemzések, el rejelzések a szerz k magánvéleményei, azok pontosságáért, illetve megbízhatóságáért a Kitekint semmilyen felel sséget nem vállal. Budapest, október 26. Kitek Média Kft Minden jog fenntartva

3 Tartalom El szó az ukrán választási rendszer Bendarzsevszkij Anton... 4 Viktor Janukovics belpolitikai kurzusa Tóth I. Dávid... 5 Merre tart az ukrán gazdaság? Ger Mária A poszt-szovjet kompország: Ukrajna és az EU kapcsolata Szálkai Kinga Nem szabad elaludni az orosz medve mellett Bendarzsevszkij Anton A vitatott ukrán nyelvtörvényi Jacsó Andrea Kik lehetnek az esélyesek a vasárnapi választásokon? Szálkai Kinga Választási technikák Ukrajnában Dancsecs Réka A Gázhercegn kálváriája Ger Mária Az energiaszektor Ukrajnában Ugrósdy Márton

4 Elo szo az ukra va laszta si rendszer A Kitekint újabb elemz füzetét tartja a kezében. Egy fontos szomszédunk, Ukrajna választások elé néz október 28-án vasárnap és ez az esemény megfelel figyelmet kellene, hogy kapjon a hazai médiában, ezért is született a jelen cikkgy jtemény. Ukrajna öt évenként választ parlamentet, Verhovnaja Rádát. Az el választásokra szeptember 30-án került sor, Ukrajna modernkori történetében ez lesz a hetedik megválasztott parlament. A jelenlegi választás azonban már egy módosított rendszer szerint fog történni, amit november 17-én fogadtak el ( Ukrajna népi képvisel inek a választásáról szóló törvény). A módosítás felemelte a bejutáshoz szükséges küszöböt 5 százalékra és megtiltotta a választási blokkok részvételét, ami korábban egy népszer gyakorlat volt Ukrajnában. E mellett eltüntették a választási lapról a Mindenki ellen választási lehet séget is. A választásokon az Ukrán Központi Választási Bizottság adatai szerint 22 párt vesz részt. A két legnagyobb párt a jelenlegi kormányon lév Régiók Pártja, és az ellenzéki Batykivscsina (amelynek vezet je, Julia Timosenko jelenleg a 7 éves börtönbüntetését tölti) a választási lapon valahol a 19. és 20. hely környékén szerepel. A választások egy kevert rendszer szerint fognak zajlani: az ukrán Parlament 450 képvisel i mandátumából 225 mandátum egy minden körzetben lév pártlista alapján kerül megválasztásra, a másik fele, maradék 225 f pedig helyi körzetekben megválasztott jelöltekb l áll majd. A választási kampány három hónappal az esemény el tt elindult. A 450 képvisel i helyre jelölt pályázik, vagyis átlagban 13 f egy-egy helyre. Ebb l 3128-an független jelöltek, 2643-an 89 politikai párt jelöltjei. Egy másik érdekessége lesz ennek a választásnak, hogy az orosz gyakorlathoz hasonlóan amely ilyen formában els volt a világon az összes ukrán választókörzetben webkamerákat szerelnek fel. Ez közel egy millió hrivnyába, vagyis több mint 26 milliárd forintba kerül majd az ukrán állami büdzsének. A választások menetét él ben itt lehet megtekinteni: Bízunk benne, hogy az általunk összeállított választási elemz füzet elnyeri a tetszését, és a jöv ben még több ehhez hasonló munkánkat olvashatja majd. Nagyon jó olvasást kívánunk! 4 Bendarzsevszkij Anton poszt-szovjet térség rovatvezet

5 Viktor Janukovics belpolitikai kurzusa Tóth I. Dávid írása Sok más mellett stabilitást és reformot ígért Viktor Janukovics a legutóbbi ukrán elnökválasztásokon 2010-ben, de azóta az autoriter eszközökkel elért stabilitáson kívül nem sok eredményt tud felmutatni az ukrán elnök. A politikai reformok hiánya, a korrupció, valamint az ellenzék módszeres üldözésének tendenciája politikai káoszba taszíthatják keleti szomszédunkat, míg a következetlen gazdaságpolitika tovább ront a mélyül gazdasági válság hatásain, és egyes vélemények szerint akár Ukrajna államisága is kockán forog. Az adminisztratív el nyök ellenére, október 28-án, a parlamenti választások napján még érheti meglepetés a Régiók Pártját ben Julia Timosenko elvesztette az elnökválasztásokat, és így az Oroszország-párti Viktor Janukovics lett Ukrajna els embere. A 2004-es narancsos forradalomban csalódott ukránok a "régi rend" visszatérését l várták a megváltást, de amint azt az alábbi elemzés boncolgatja, a jelenlegi elnök sem tudott lényeges és pozitív változást hozni Ukrajna mindennapjaiba. Az ország lakossága még mindig megosztott, amire egyébként az elnök részben építi is belpolitikáját, az ellenzéki er ket szétzúzta Julia Timosenko bebörtönzése, aminek természetesen külpolitikai következményei is vannak, és a gazdaság mélyrepülésével sem tudott mit kezdeni a jelenlegi vezetés. Oszd meg és uralkodj! Janukovics 2010-es gy zelmét részben a megosztási stratégiájának köszönheti, amely az orosz nyelv hivatalossá tételével, valamint Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerésével példázható a legjobban. Habár egyértelm gesztusokat tett Moszkvának, például az orosz flotta krími bázisának meghosszabította a bérleti jogát további 25 évvel 2017 utánra, valamint támogatta az Ukrán Orthodox Egyház alárendelését a moszkvai patriarchátusnak, addig a fenti ügyekben már nem volt ilyen engedékeny. Tehát az elnöki poszthoz juttató megosztási politikát gy zelme után is folytatta és kihasználta az ország régiói között húzódó ellentéteket is. A narancsos forradalom alatt és ellenzékben aktívan használta a régiósítás és szeparatizmus kártyákat, de a hatalomba jutva, hogy meg rizze az irányítást egész Ukrajna felett, gyorsan kiszálltak ezek a gondolatok a fejéb l. Választási ígérete ellenére kijelentette, hogy csakis az ukrán lehet az államnyelv, tehát nagy csalódás érte azokat, akik az orosz nyelvvel kapcsolatos álláspontja miatt szavaztak rá. 5

6 Ezenfelül sikeresen játszotta ki az ország lakosságának megosztottságát a geopolitikai kérdésekben, így er sítve az ellentéteket és megosztottságot az Oroszország felé húzódó id sebb, és az EU-hoz közeledni kívánó fiatalabb generációk között. Mindazonáltal, a gazdaság meger sítésének sikertelensége enyhítheti a megosztottságot, ami a Janukovics elleni kritikákban egyesül. El re a putyini úton! - (Újra)épül az ukrán diktatúra Janukovics elnöksége alatt két folyamat zajlott és zajlik az ukrán politikában. Az elnök minden erejével a hatalmának er sítéséért tevékenykedik, ami más szavakkal a demokratikus intézmények korlátozását és/vagy lebontását jelenti, másodszor pedig ideológiájának megfelel en próbálta felülvizsgálni Juscsenko politikáját, és azzal ellentétes irányba vezetni az országot. Az elnök els jelent s intézkedése ugyanis a narancsos forradalom által kivívott reformok alkotmányossági felülvizsgálata volt, amelyek els sorban a hatalomgyakorlásra vonatkoztak és korlátozták az elnök hatalmát a parlamenttel szemben. Ahogy ez várható volt, ugyan a forradalom idején Janukovics belement a kompromisszumba, hogy növelje esélyeit, de most hogy már a hatalomban találta magát, felül kívánta vizsgálni a korábbi álláspontját. Az alkotmánybírák rendelkezésére álltak. Céljai elérésében sokat segített, hogy baráti kormányra támaszkodhatott, amit Nyikolaj Azarovij (a Régiók Pártjának új elnöke is egyben, miután Janukovics elfoglalta az államf i pozicíót) vezet, és még a legutóbbi elnökválasztásokon harmadik helyezett Szergej Tigipko, az "Er s Ukrajna" vezet je is tagja lett, amivel az elnöknek sikerült egy potenciális ellenfelét semlegesítenie. A kormányon kívül más, magas rangú pozicíókba is sikerült Janukovicsnak beültetnie a kádereit. Így lett a legf bb ügyész Viktor Psonka, aki a donyecki ügyészségen építgette karrierjét, és még az 1990-es években ismerkedett meg a jelenlegi elnökkel. Psonka fia, Artem egyébként a Régiók Pártja színeiben képvisel a Verhovnaja Radaban, és a szervezett nözés és korrupció ellenes bizottság alelnöke. A nemzeti bank elnökét hasonló módon szerezte meg a fiatal közgazdász Szergej Arbuzov, aki egy donyecki bank elnöke volt és Alekszandr Janukovics, az elnök id sebbik fiának egyik barátja. Érdekesség, hogy Arbuzov 2005-ben csatlakozott Juscsenko "Mi Ukrajnánk" pártjához. Az ukrán elit egy rétege ténylegesen pragmatikus és rugalmas hozzáállást tanúsít, míg az elkötelezett ellenzékiek nagyon rosszul jártak. 6

7 A stabilitáshoz egység, vagyis ellenzék-mentesség szükséges? Julia Timosenko megsemmisít vereséget szenvedett els sorban letartóztatása miatt, másodsorban ennek azon következményei miatt, hogy tömegesen hagyják ott támogatói. Ez nem csak üzletembereket jelent, hanem a legközelebbi szövetségeseit is, mint Andrej Portnov, Timosenko választási kampányának f jogásza, aki 2010 áprilisában az elnöki adminisztráció vezet helyettese lett, és jelenleg a bírósági reformért felel. A volt kormány kulcsfigurái és Timosenko megmaradt támogatói ellen eközben b nügyi nyomozások sorozata indult. Jevgenyij Kornejcsukot, Timosenko igazságügyi miniszterének els helyettesét 2010 decemberében tartóztatták le, aznap, amikor megszületett lánya, hivatali visszaélés vádjával egy, a "Naftogaz Ukraini" céggel kapcsolatos ügyben. Néhány hónap múlva elengedték, azzal a feltételelle, hogy nem hagyja el az országot. Megfigyel k szerint egyébként mindez Janukovics és Vaszilij Onopenko találkozója után zajlott le. Onopenko Timosenkohoz való h sége ellenére a legfels bb bíróság elnöke maradhatott, de pozicíóját jelent sen meggyengítették. Jurij Lucenkot, Timosenko belügyminiszterét sof rjének illetéktelen kinevezésével és lakáshoz juttatásával vádolják, és négy év börtönbüntetésre ítélték, míg Bogdan Danilisin volt gazdasági minisztert a "Boriszpol" repül tér beszerzéseiben való gyanús ügyleteivel tervezték eljárás alá vonni, de nem várta meg az intézkedést, és Csehországba szökött, ahol politikai menedékjogot kapott. Ez egy jelzés volt az ukrán vezetésnek, hogy Európa tisztában van a Timosenko és támogatói ellen folytatott eljárások politikai töltetével. A nyugati kritikákra az ukrán vezetés azzal válaszolt, hogy kormányközeliek ellen is folynak eljárások, de ez a valóságban összességében az esetek kis hányada csak. Ezek az eljárások felvetik a közeled választások tisztaságának kérdését is. Diktatúra lenne, pénz viszont nincs Mindezek ellenére, egy orosz minta alapján kiépített függ leges hatalomról nem lehet beszélni Ukrajna esetében, mert az ország sokközpontú a nagy testvérrel ellentétben, er sebb a demokratikus ellenzék és a civil társadalom, valamint a nemzetépítés hagyománya, például Belaruszhoz képest. Nem beszélve arról, hogy Kijev nem rendelkezik elég er forrással és ideológiai bázissal, mint a Moszkva által el szeretettel használt "nagy"- szer ség vagy a "harmadik Róma" kártyák, a társadalomban egy diktatúra kiépítéséhez. Így Janukovics akármennyire is kerüli a decentralizáció kérdését, tulajdonképpen kénytelen kiegyezni a regionális elitekkel, akiknek ugyan pragmatizmusuknak köszönhet en nem okozott gondot a gy ztes oldalhoz csatlakozni, de az érdekeiket azért nem adták fel. 7

8 A többnyire kényelmes politikai helyzett l függetlenül az elnök és kormánya komoly problémákkal áll szemben, legalábbis ami a gazdaságot illeti. Az elnökhoz közelálló kormány ugyanis nem sok sikerrel kezelte a gazdasági világválság miatt még jobban gyengélked gazdaságot, ami mind a kisembereket, mind pedig a nagyvállalatokat is elidegenítette a hatalomtól. Az eddigi intézkedések mind következetlenek és/vagy felületesek voltak. A gáz árának világpiaci emelkedése miatt a fogyasztói ár is jelent s mértékben növekedett az elmúlt években. A közszolgáltatások árszabása valójában a kisemberekt l von el jövedelmet, és nem a strukturális átalakítást vagy a hatékonyság növelését segíti el. Eközben nem adóztatják az ingatlanokat, luxusautókat és egyéb hasonló kategóriájú tulajdonokat, ami a tehet sebbek érdekeit sértené. Az adóreform nagy ellenállást váltott ki a kis- és közepes vállalkozások körében, és a narancsos forradalom óta nem látott méret tüntetésekhez vezetett, ami az elnök meghátrálásához és kozmetikai változtatásokhoz vezetett. Az alapötlet azonban ugyanaz maradt, és a leggazdagabb még mindig szabadon menekítik ki vagyonukat az országból. Így fordulhat el, hogy Ukrajna legnagyobb befektet je Ciprus lesz, valamint a nagy nemzetközi cégek, és nem a kormány barátainak számító fémfeldolgozó vagy vegyi üzemmel rendelkez oligarchák. Az IMF nyomására elindított nyugdíjreform a nyugdíj korhatár fokozatos emelését jelenti, k esetében 55-r l 60 évre, férfiak estében pedig 60-ról 65 évre. A rendszer másik alapvet, deficitet okozó problémájához, a hatalmas eltérésekhez a nyugdíjak összegében (100 és 7500 dollár a két végleten) eddig nem nyúltak hozzá. Az ukrán nyugdíjasok kivételezett 10 százaléka, vagyis volt KGB ügynökök, veteránok és egyéb hivatalnokok nyugdíjai ugyanannyit emésztenek fel a nyugdíjalapból, mint a maradék 90 százaléké. A kisebbségi nyelvtörvény ugyan elterelte a figyelmet ezekr l a problémákról egy kis id re, de a helyzet nem tarható a végtelenségig, és a nyelvtörvény teremtette változások sem ideálisak, mint ahogyan azt sokan várták. Viszlát Ukrajna? - A többnyelv ség az ukrán államiság megsz néséhez vezet? Úgy t nik, hogy Viktor Janukovics Oroszország-párti, mint ahogy azt a narancsos forradalomhoz való hozzáállása és választási ígéretei is bizonyították, de a szituáció közel sem ennyire fekete vagy fehér, és az elnök sokkal óvatosabb most már ideológiai kérdésekben mint ahogy az elnökségének els heteiben t nt. 8 Pragmatizmusához híven ugyanis Janukovics próbál középúton haladni a Nyugat és Oroszország, nacionalizmus és pánszlávizmus között. Elutasítja a nacionalista túlkapásokat, nem úgy mint Juscsenko (aki alatt például az ukrán zenem vek adásokban való részesedési

9 arányáról törvény rendelkezett), de mint ahogy azt láthattuk, elzárkózik az orosz hivatalos nyelvvé emelését l is, és a legjobb esetben is regionális nyelvként fogadja el. Az elnök ideológiáját jól példázza azon utca átnevezéséhez való hozzáállása, amelyben a Kijevi Barlangkolostor ("Pecserszka Lavra") található. Leonyid Kucsma elnöksége alatt megtartották az utcára a szocializmusban ráragasztott "Januári Felkelés" nevet, amelyet a forradalom hevében Juscsenko Ivan Mazepáról, az orthodox egyház által kiátkozott hetmanról nevezett el, ami egyházi körökben tiltakozást váltott ki. Janukovics elnöksége alatt azonban két részre osztották az utcát, és az egyik felére meghagyták a Mazepa elnevezést, míg a másik fele a "Lavrszkaja" nevet kapta. Hasonló módon, Janukovics rendeletet adott ki Filip Orlik tiszteletére való emlékm állításáról Kijevben. A köztudatban él az ország els alkotmányírójaként. Az elnök szintén kegyeletét rótta már a Krut h seinek emlékm vénél, ami az 1918-ban a Vörös Hadsereg el renyomulásakor életüket feláldozó kijevi diákokról emlékezik meg. Független szakért k, az els ukrán elnökkel egyetemben aggodalmukat fejezték ki, hogy a kisebbségi nyelvek törvénye Ukrajna államiságának elt néséhez vezethet. A törvény adta lehet ségekkel élve ugyanis az ország kisebbségei, például oroszok, magyarok, krími tatárok, törökök és ukrajnai bolgárok is egyre több jogokat követelnek maguknak. Ehhez hozzájárul a kett s állampolgárság kérdése is, ugyanis Kijevben árgus szemekkel figyelik els sorban az orosz-ukrán kett s állampolgárok számának növekedését. A magyar és román útlevéllel rendelkez k száma elenyész, így ez a kis csoport kevésbé veszélyezteti az ukrán államiságot. Oszd meg és uralkodj újra? Az októberi választások el tt Janukovics ismét a megosztási stratégiához nyúlhat, hogy mozgósítani tudja szavazói bázisát. Ezt jelezheti a Régiók Pártja által benyújtott törvénytervezet, amely regionális nyelvként ismerné el az oroszt az ország legtöbb régiójában. Elfogadásához egyszer parlamenti többségre volt szükség, és a szakért i és ellenzéki tiltakozások ellenére, júniusban els olvasatban megszavazták a törvényt. Taktikai okokból el fodulhat tehát, hogy a kormánypárt a jobboldali, nacionalista retorikájáról ismert "Szvoboda" (Szabadság) párt mögé fog állni, hogy még nagyobb csapást mérjen Julia Timosenko támogatóira és a többi mérsékelt ellenzékre, valamint hogy mozgósíthassa saját választóit a "Szvoboda" fenyegetés ellen (2010-ben a galíciai helyi választásokon k nyertek ugyanis). A párt alacsony támogatottságát tekintve, Janukovicsnak a 2015-ös elnöki választásokon a "Szvoboda" elnöke, Oleg Tyagnybok lenne a legmegfelel bb kihívó. 9

10 Az ilyen taktikázásnak mindazonáltal vannak kockázatai is, amelyr l a "Szvoboda" és a "Rodina" párt aktivistáinak összecsapása tanúskodnak a tavalyi Gy zelem Napján. Az oroszpárti "Rodina" aktivistái Odesszából érkeztek, és habár a hatóságok el tt ismert tény volt a provokáció, nem léptek közbe. Elemz k arra a megállapításra jutottak, hogy az esemény egy Oroszországban kidolgozott forgatókönyv szerint zajlott, hogy diszkreditálják Janukovicsot és Ukrajnát az Eu-val kötend egyezmény aláírásának el estéjén. A közeled választások nagyban befolyásolják majd Ukrajna Eu-val való kapcsolatát, és éppen ezért Kijev minden valószín séggel kerülni fogja majd a nyílt választási csalásokat. Helyette inkább az ellenzéki pártok közötti ellentétekre építhetik majd a stratégiájukat, és a módosított választási törvény (3 helyett 5 százalékos bejutási küszöb, pártlisták és egyéni választókerületek megtartása, valamint a pártblokkok tiltása) is hátszélül szolgálhat, amelyet az ellenzéki pártok is elfogadtak azzal a beletör déssel, hogy tiltakozásuk esetén egy sokkal kedvez tlenebb változtatást eszközölt volna a kormány. Mit hoz a jöv? Janukovics álma, hogy a jelenlegi helyzet fennmaradjon, vagyis hogy a kormány az bábuja maradjon továbbra is, de az ellenzék ellen tett lépések ellenére is a választási harc kemény lehet attól függ en, hogy tud az ellenzék ellenállni az elnök "oszd meg és uralkodj" taktikázásának. Összességében kicsi a szakadék a kormány- és az ellenzéki pártok támogatottsága között, ezért megjósolhatatlan a kimenetel. Timosenko bebörtönzése és így kizárása a választásokból egy er s fegyvert adhat az ellenzék kezébe (nem beszélve a Nyugat támogatásáról), hiszen ha csalást sejtenek és nem ismerik el a választási eredményeket, erre a tényre való hivatkozással mozgósíthatják a bázisukat. A kampány alatt tehát a volt miniszterelnököt támogató tüntetések várhatóak Ukrajna nagyobb városaiban, de azért egy narancsos forradalom méret megmozdulásra nem lehet számítani, hiszen a 2004-es "rendszerváltás" nem örvend túl nagy bizalomnak és támogatottságnak. A politikai stabilitás ismét veszélybe kerülhet, hiszen az eliten belüli repedések elkerülhetetlennek látszanak - míg a Janukovicshoz legközelebbi vállalkozói csoport szándékosan Moszkva felé löki az elnököt, addig más csoportok az EU-val kötend szabadkereskedelmi egyezményt részesítik el nyben -, ami összességében negatívan hat a befektet i környezetre. Annak ellenére, hogy 2015-ig Janukovicsnak nem kell féltenie a hatalmát, egy ellenzéki parlament jelent sen megnehezítené a munkáját. Fontos szempont, hogy Moszkva ki mögé áll, hiszen a szerencsésnek jelent sen megn hetnek az esélyei. 10 Összességében Janukovics egy er skez és pragmatikus politikus, aki sikeresen meger sítette hatalmát és lavírozott a sz k körében lév csoportok és a köznép

11 megosztottságait kihasználva, minden negatív döntés felel sségét a kormányra hárítva, amelynek fájdalmas lépéseket kell majd megtennie akármelyik oldal is gy z. Igazi és hatékony reformokra lenne szükség, habár az fájdalmasan érintheti az elitet és lehetetlennek nik egy szisztematikusan korrupt országban, de az ukrán oligarchiának választania kell, hogy fenntartják a jelenlegi helyzetet egy autoriter rendszerre alapozva, vagy tényleges reformokat vezetnek be a hosszú-távú eredmények érdekében. A politikai er k feladata lenne, hogy biztosítsák a demokrácia fennmaradását és egy konstruktív verseny kibontakozását a politikai ellenfelek között, mert a jelenlegi helyzet egy kiszámíthatatlan politikai, törvénykezési és gazdasági környezethez vezet. 11

12 Merre tart az ukra gazdasa g? Ger Mária írása Ukrajna a világgazdasági válság egyik leger teljesebben érintett országa volt, ami súlyosbítottak a belpolitikai tényez k. Az ország életének fontos döntéseit hozzák meg a következ években, hiszen eld l, hogy az EU vagy Oroszország szerzi meg magának az egyre inkább mez gazdasági termelésre specializálódó országot. Úgy t nik, hogy Ukrajna sikeresen túltette magát a válságon, de a gazdasági fellendülés még várat magára. A legutóbbi ukrajnai parlamenti választások óta 5 év telt el, és az bizonyos, hogy ez az id szak nem fog az ország történetének arany oldalai közé kerülni. Úgy t nik, hogy Ukrajna elvesztette azt az el nyt, amely egy függetlenségét elnyert állam számára megadatott annak ellenére is, hogy a 90-es éveket egy komoly gazdasági mélyrepüléssel kezdte. Ennek ellenére a fejl dés lehet sége látszódott, a lakosság bízott a fejl demokráciában, a szabadságjogok kiszélesedésében. Ez a fejl dés 2000-ben egy komoly gazdasági fejl déssel párosult, és egészen 2008-ig úgy látszódott, hogy a profitorientált gazdaság felfelé ível pályáját nem tudja megtörni az akkor már jelen lév politikai széthúzás, a kaotikus szabályozási háttér, a törvényi és pénzügyi hiányosságok. Ukrajna az elmúlt évek során a gazdasági szerkezetváltás tekintetében alig lépett el, nem használta ki a kedvez konjunkturális helyzetb l adódó forrásait. Ezen kívül a t kevonzás szempontjából sem tekinthetjük egy sikeres országnak. Megállapítható, hogy Ukrajna esélyei az EU tagságra, illetve a gazdasági kapcsolatok er södése elképzelhetetlen következetes bels reformok véghezvitele nélkül. Ukrajna jelent s energiatermelési kapacitással rendelkezik, ennek ellenére a földgáz és a olaj túlnyomó részét Oroszországból importálja. Iparának meghatározó ágazatai a kohászat, gépipar, vegyipar valamint az élelmiszeripar. Természeti adottságai révén Ukrajna Európa vezet élelmiszer-ellátója lehetne, amennyiben a technológiai megújulást sikerülne megvalósítania, de az agrárium szerkezeti átalakulása nagyon lassú tempót mutat. A gazdasági válság hatása Ukrajnára 2000-t l megfigyelhet volt, hogy az ukrán gazdaság felfelé ível pályát vett, ami egészen 2008-ig tartott. A progresszió töretlen volt, a GDP évi 7-8%-kal n tt, ám ezt a növekedést kezdetben csupán a kohászat és a vegyipar nemzetközi konjunktúrája tette lehet vé, majd az évtized közepén a bels kereslet is ugrásszer növekedést produkált, ami tovább er sítette a fejl dést. 12

13 A kibontakozó világgazdasági válság azonban Ukrajnát rendkívül kedvez tlen feltételek között érte el: jelent s volt az eladósodottság, az addig is hatalmas méreteket ölt külkereskedelmi mérleghiány még gyorsabb növekedést produkált, szinte a teljes lakosság eladósodott. Ez azonban nem csupán a világgazdasági válság hatására alakult így. Az ország 2008-ra egyébként is válság-közeli helyzetbe került volna, hiszen a 2005-t l folytatott bels fogyasztást ösztönz gazdaságpolitikája, a túlterhelt szociálpolitikája, és a szükséges szerkezetváltás elmaradása el segítette mindezt. A válság különösen kiélezte az ukrán gazdaság régi és új kelet problémáit, végül pedig a válság által egyik legjobban sújtott európai gazdasággá vált ben Ukrajnát a pénzügyi válság, a hitelforrások besz külése és a gazdaság húzó ágazatainak egyrészt nemzetközi, másrészt belföldi recessziója jellemezte. Ezen kívül egy elhúzódó belpolitikai válság is kialakulóban volt, ami nagyban megnehezítette a válságkezelést, hiszen a politikai érdekcsoportok nem tudtak koordináltan fellépni. A politikai feszültségek jellemz en már a narancsos forradalom óta kibontakozóban voltak, ám a konjunktúra éveiben nem nyomták rá a bélyegüket a gazdaság m ködésére. Ellenben kés bb a szükséges jogszabályok elfogadása vontatottan haladt, hiszen a törvényhozás a parlamenti többség hiánya miatt csak korlátozottan m ködött. Ezen kívül a 2010-es elnökválasztás miatt a politikai vezet k nem szerettek volna megszorító intézkedéseket alkalmazni, így egy minden oldalra kiterjed válságkezelési csomag sem keletkezett. Az ukrán elit olyan alapkérdésekben sem tudott megegyezni, mint az ország külpolitikai irányvonala vagy külgazdasági orientálódása Európai Unió vagy Oroszország dilemma. Ukrajna jelenleg azonban már nem alkalmazhatja a multidimenziós kül- és külgazdasági politikát, hiszen mind a nyugat, mind a kelet konkrét integrációs ajánlattal állt el. Ez pedig komoly kihívást jelent az ukrán törvényhozók számára, hiszen mindkét partner, dönt fontossággal bír más-más szempontok alapján. 13 A Kormány, nem titkoltan, csupán a küls forrásbevonásra akart támaszkodni a válságkezelésben, a prioritásaik között egyöntet en a Nemzetközi Valutaalappal való együttm ködés jelent meg. Az IMF már 2008 végén megítélt Ukrajnának egy közel 17 milliárd dollárnyi érték hitelt (3600 milliárd forint), ezért cserébe, ahogy azt az IMF-t l már megszokhattuk, komoly megszorító intézkedéseket kellett volna bevezetni a költségvetés deficitjének minimalizálását, a nyugdíjrendszer átalakítását, az Ukrán Nemzeti Bank önállóságának kialakítását, a gázárakban a piaci árak tükrözését, valamint a Naftogaz pénzügyi helyzetének rendezését. Természetesen ezeket az intézkedések, az el bb említett választási okok miatt nem kezdték meg, az IMF pedig emiatt felfüggesztette az együttm ködést Ukrajnával, amit csak 2010 júliusában sikerült felújítani, aminek keretében közel 15 milliárd dollár hitelkeret megnyitásáról döntöttek. Ez az új IMF program utat nyitott egy 610 millió euro összeg uniós kölcsönhöz, valamint a Világbank 800 millió dolláros hitelvonalához. A feltételeket ugyan nagyon lassan teljesíti Ukrajna, a nemzetközi

14 hitelmin sít k mégis folyamatosan javítottak Ukrajna besorolásán, ami egyben a bizalom lassú regenerálódását is jelenti. Ennek ellenére az üzleti környezet nem javult, a jogbiztonság hiánya még mindig fenn áll, a korrupció és a túlzott bürokrácia mindennapos jelenségek ben az ukrán GDP közel 15%-kal csökkent, és egy évvel a válság kirobbanása után az ország küls eladósodottsága 104 milliárd dollárt tett ki, amit növelt az a tény is, hogy els sorban küls forrásokra támaszkodtak a válságkezelés tekintetében. Ennek ellenére fontos megemlíteni azt is, hogy Ukrajnát soha nem fenyegette államcs d, mert a jegybank devizatartalékai fedezetet nyújtottak az állam által garantált teljes küls adósság összegére. Tehát az Ukrán Nemzeti Bank megakadályozta a hrivnya összeomlását és stabilizálta a pénzügyi rendszert. Az ipari termelés is komoly, több mint 20%-os visszaesést mutatott, ami az ipar valamennyi szektorát érintette. A gépiparban ami az ukrán ipar egyik húzó ágazata lehetett a legnagyobb mérték visszaesést tapasztalni, közel 45%-os volt a visszaesés mértéke végére azonban már látszódtak az ipar konszolidációjának jelei. A mez gazdaság, az iparral ellentétben továbbra is jó évet zárt, sikerült meghaladni az el évi adatokat. Az agrárszektor kiemelked teljesítménye annak is volt köszönhet, hogy a versenyképesség javulása mellett b vült a mez gazdasági termékek exportja, és a hazai élelmiszeripar is csak kevéssé esett vissza. Ezen folyamatokhoz elég gyorsan tudott alkalmazkodni a vállalkozói szféra, így egy rövid ideig tartó visszaesés és stagnálás után, újra növekedés jellemezte a munkahelyek számát, bár a foglalkoztatottság még így is rendkívül alacsony méreteket ölt. A gazdaság lassulása Miután úgy látszott, hogy a gazdaság egy stabilizációs, növekv pályára lépett, 2012 szén a gazdasági növekedés lelassult 1,5 százalékra az addigi 2 százalékról, azonban az ukrán miniszterelnök, Mikola Azarov szerint ez a növekedés még elfogadható, ha valaki ismeri a kedvez tlen tényez ket. A kormány el zetesen 3,9 százalékos növekedést prognosztizált el re, a tavalyi 5,2 százalékos gazdasági növekedés után. A Reuters vizsgálatából kiderült, hogy az egyes szakért k már tavaly csupán 2 százalék alatti növekedést jósoltak. Az elmúlt hónapokban az ipari termelés fokozatosan zsugorodik, f leg az uniós piacok keresletcsökkenésének hatására az acélipari szektor termelése esett vissza, miközben ezen szektor termékei adják az ország exportbevételének közel negyedét. Ukrajna egyik f kereskedelmi partnere az Európai Unió, azonban az idei els félévben több mint 10 százalékkal esett az EU-ba irányuló ukrán kivitel az euróövezeti problémák miatt. Az el rejelzések szerint a lassulás jöv re sem áll meg. 14

15 Az ukrán vezetés elfogadott egy reformprogramot 2010-t l 2014-ig, amely keretei között középtávú gazdaság-fejlesztési prioritásokat jelölt meg. A program f célja, hogy Ukrajnát tíz éven belül a világ vezet húsz gazdasági hatalmához felzárkóztassa, valamint, hogy az életszínvonal elérje az európai átlagot. A tervek között szerepel ezen kívül a nyugdíj- és az adórendszer reformja, az állami vasúttársaság valamint a Naftogaz átalakítása, valamint a tervek szerint fokozatosan fel kell számolni az energetikai szektor állami támogatásait, és nem utolsó sorban a szürkegazdaság kifehérítése a cél. Európai Unió vagy Oroszország? Ukrajna legjelent sebb külkereskedelmi partnerei az EU és Oroszország ben Oroszország volt az els, és az unió a második az exportban és az importban, de ha a külföldi befektetések arányát nézzük, akkor toronymagasan vezet az EU, bár az orosz pozíciók is er sek, de nem stratégiai fontosságúak. Ezen felül az energetika az ország kulcságazata, ami nyilvánvalóan összefonódik Oroszországgal, miközben ez a tranzit meghatározó szerepet játszik az EU-val folytatott kapcsolatokban is. Az EU ajánlatának már csak a véglegesítésére kell várni, hiszen az Ukrajna számára kidolgozott mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás már csak az aláírásra és a ratifikációra vár, ami eddig leginkább az ukrán belpolitikai helyzet miatt nem történt meg Julia Timosenko volt miniszterelnök és több ellenzéki ellen indított, szakér k véleménye szerint egyértelm en politikai indíttatású bírósági eljárások. Ez az ajánlat a klasszikus értelemben vett szabadkereskedelmi megállapodáson túl az uniós egységes piacba való bekapcsolódást is tartalmazza. Több elemz is úgy véli, hogy ha ez nem is jár tagsági ígérettel, akkor is ez az egyetlen helyes út és modernizációs irányvonal is egyben. Eközben azonban az orosz integrációs ajánlat is konkréttá vált, miszerint Ukrajna lépjen be az orosz-kazah-belarusz vámunióba, amit 2010-ben hoztak létre. A belépés el nye, hogy Ukrajna a tagsággal olcsóbban juthat az orosz szénhidrogénekhez, ami Ukrajna számára létfontosságú, ezen felül pedig Oroszország kompenzációt vállal az Ukrajna elleni eljárások kapcsán is, amennyiben azok a vámunióhoz való csatlakozással az ukrán WTO-vállalások megszegését okozva felmerülhetnek más WTO partnerek részér l, valamint Oroszország ígéretett tett arra is, hogy felszámolja azokat a piacvédelmi intézkedéseket is, amelyeket az utóbbi pár évben az ukrán termel kkel szemben foganatosítottak. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy a vámunió Ukrajna érdekeit szolgálja, hiszen külkereskedelmének 40%-a Oroszország, Belorusz és Kazahsztán között folyik, ugyanakkor az uniós szabadkereskedelmi zónába tartozás is a prioritások között szerepel. A miniszterelnök kijelentése szerint Ukrajna nem kíván választani, hanem mindkét féllel együtt szeretne m ködni. 15

16 Ukrajna WTO tagsága 2008 nyarán, 14 évig tartó tárgyalássorozat után, Ukrajna a Világkereskedelmi Szervezet teljes jogú tagjává vált. A világgazdasági válság kibontakozásának idején, fontos volt azt tudatosítani, hogy a globalizált gazdaság jelenti az egyetlen biztos pontot a teljes gazdasági bizonytalanságban. Ukrajnában a legtöbb elemz úgy gondolta, hogy a WTO-tagság dönt fontossággal bír, hiszen ahhoz, hogy az ukrán gazdaság bekapcsolódjon a globális és a regionális folyamatokba, szükség van a tagságra. Egyrészt azért, mert az egyre inkább agrárium felé eltolódó ország számára kiemelked jelent sége van annak, hogy megvethesse a lábát a világ exportpiacain, másrészt azonban a tagság bizalmat is generál, ami által a külföldi beruházók, befektet k nyugodtan fordulhatnak az ország felé. Ezek a külföldi közvetlen t kebefektetések jelentik az ukrán gazdaság számára a legjobb megoldást és keforrást. Hogy a következ években hogy alakul Ukrajna gazdaságának helyzete, egyel re nehéz megjósolni, de annyi bizonyos, hogy nagy befolyása lesz rá az EU-nak és Oroszországnak, valamint a nemzetközi közösségnek is. 16

17 posztszovjet Komporsza g: Ukrajna az EU kapcsolata Szálkai Kinga írása Az október 28-án tartandó ukrán parlamenti választások nemcsak belpolitikai kihívást jelentenek az ország számára. A szavazás lebonyolítása és a végeredmény által körvonalazott új helyzet fogadtatása dönt fontosságú lehet az Európai Unióval való kapcsolat szempontjából is. Az EU gyanakvással figyeli az elmúlt években számos alkalommal elmarasztalt Ukrajnában zajló folyamatokat, különös figyelmet fordítva a demokrácia és az emberi jogok helyzetére. Bár az ukrán EU-tagság lehet sége még felfelmerül az együttm ködés lehetséges alternatívái között, Kijev egyensúlyozása Moszkva és Brüsszel között egy id után megbosszulhatja magát az ukrán-eu kapcsolatokban a demokratikus és emberi jogi hiányosságokról nem is beszélve. Társulás a bizalmatlanság légkörében? július 19-én fontos áttörés történt az ukrán-eu kapcsolatokban: parafálták a régóta várt, öt éven keresztül tárgyalt társulási megállapodást és az azt kiegészít mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást a két fél között. Bár a parafálás pusztán a hivatalos aláírásra felterjesztend szöveg véglegesítését jelenti, ebben az esetben sokak szerint min ségi újdonságot jelenthet Kijev és Brüsszel viszonyában, és minden eddiginél magasabb szintre emeli az ukrán-eu kapcsolatokat. A The Economist szerint Pavlo Klimkin, Ukrajna képvisel je a parafálás után úgy vélte, hogy technikailag és politikailag is minden körülmény adott hozzá, hogy egy éven belül megtörténjen az aláírás is. A megállapodás, hivatalos elfogadása után, az 1998-as Partnerségi és Együttm ködési Megállapodás helyére léphet a kétoldalú kapcsolatok alapdokumentumaként. A lelkesedés azonban elsietettnek t nik: a BruxInfo tudósítása szerint a több mint ezer oldalt számláló dokumentum aláírását az EU komoly feltételekhez köti, és mindaddig meg sem kezdi az érdemi munkát a hatályba helyezésre, amíg Kijev nem változtat a demokráciához, a jogállamisághoz, és az emberi jogokhoz való hozzáállásán. A feltételek között kiemelt helyet foglal el a politikailag motivált bírósági eljárások kérdése, ezen belül Julija Timosenko ügyének rendezése. Emellett a szabad és demokratikus választások kritériuma is szerepel az EU elvárásai között. Ezen a téren Ukrajna már vasárnap bizonyíthat az EU árgus szemekkel figyeli a fejleményeket. 17 Az EU és Ukrajna kapcsolata tehát, a társulási megállapodás parafálása ellenére, meglehet sen mélyponton van, és az elkövetkez hónapokban-években nagy

18 valószín séggel fordulópontjához érkezik majd. Az alábbiakban tekintsük át, hogyan alakultak az ukrán-eu kapcsolatok a Szovjetunió felbomlása után! A kezdetek Ukrajna, a posztszovjet államok között els ként, már 1993-as külpolitikai stratégiájában megfogalmazta, hogy az Európai Unió tagja kíván lenni ben meg is született az els hivatalos megállapodás a két fél közötti együttm ködésr l: a Partnerségi és Együttm ködési Megállapodás. Ez azonban (a közép-európai országoknak ajánlott Európai Megállapodásokkal szemben) a csatlakozás perspektívája nélkül kínált partnerséget Kijevnek. Az European Policy Centre 2011-es elemzése szerint már ez is keser pirula volt az ukránoknak, akik nem érzékeltek nagy különbséget a Varsói Szerz dés többi tagja és saját államuk helyzete között. Az EU tagállamainak ráadásul négy évbe telt a megállapodás megtárgyalása, aláírása és joger re emelése. A politikai helyzet további alakulása azonban igazolta a különbségtételt: az EU-val való együttm ködés az elkövetkez évtizedben puszta retorikai fogás maradt, a mindent beárnyékoló orosz befolyás erny je alatt nem történt gyakorlati el relépés a két fél kapcsolatában. A narancsos forradalom után A nagy remények id szaka A narancsos forradalom után Viktor Juscsenko úgy nyilatkozott, hogy ebben a 17 napban megmutattuk, hogy egy másik ország, egy másik nép vagyunk, és amellett érvelt, hogy a fordulat új lehet ségeket nyit meg az európai integráció el tt. Juscsenko négypontos tervben fogalmazta meg elképzeléseit. Ez tartalmazta az ukrán piacgazdaság kiteljesítését, a WTO-ba való belépést, az EU társult tagságát, valamint, végs célként, az integráció teljes jogú tagjává válást. Ukrajna természetesen valódi, konkrét lépéseket vár viszonzásul a jelenleg zajló demokratikus és politikai folyamatokra az Európai Uniótól jelent meg Juscsenko elképzelése a Financial Times-ban 2004 decemberében. Az ukrán lelkesedés azonban nem talált partnerre az EU-ban. A közösség, a 2004-ben felvett új tagok által okozott b vítési fáradtság id szakában, a b vítés versus mélyítés vitákba egyre inkább belebonyolódva nem kínálta fel a tagság lehet ségét a demokratizálódó Ukrajnának. Kijevnek be kellett érnie a már a Kucsma-féle kormányzat által tárgyalt Európai Szomszédságpolitika Akcióterv és a Keleti Partnerség lehet ségével. 18 Az Európai Szomszédságpolitika Akciótervet 2005-ben fogadták el. Az ESZP célja az volt, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki az EU azon déli és keleti szomszédjaival, akikkel a csatlakozás lehet sége nem szerepelt a napirenden. A Keleti Partnerséget 2009-ben hozta létre az Európai Unió, annak érdekében, hogy meger sítse kapcsolatait hat posztszovjet országgal, és el segítse átalakulásukat, az európai értékek befogadását. Ukrajna számára

19 sem az ESZP, sem a Keleti Partnerség nem jelentett egyértelm en pozitív fejleményt. Bár az együttm ködésben való részvétel politikai és gazdasági hasznokkal jár az állam számára, a várt és kérelmezett tagsággal összehasonlítva az eredmények elhanyagolhatóak. Eközben a Keleti Partnerség részeiként olyan országok kerültek Ukrajnával egy státuszba, mint a szintén EU-tagságra pályázó, de attól nagyon távol lév Moldova és Grúzia, vagy a tagságot még csak kilátásba sem helyez Azerbajdzsán, Belorusszia és Örményország, ami érthet módon kiábrándultságot keltett a posztszovjet államok között els ként EU-tagságra aspiráló, még a jelenlegi visszaesés után is sokban az említettek el tt járó állam lakosságában. Növekv kiábrándultság, csökken demokratikus elkötelezettség A narancsos forradalom lelkesedése gyorsan elpárolgott. Az egykori ellenzék két emblematikus alakjának konfliktusa, a demokratikus normák tiszteletének csökkenése, a nyugati értékek devalválódása, és az orosz befolyás ismételt növekedése egyre távolabb sodorta az országot az EU-csatlakozás kit zött céljától. A 2010 elején lezajlott elnökválasztás után már az sem okozott volna meglepetést, ha a gy ztes Janukovics orosz irányvonala a csatlakozás szándékáról való hivatalos lemondást is magába foglalta volna. Az új elnök azonban, Moszkva támogatása ellenére, úgy döntött, hogy egyensúlyozó külpolitikát folytat a két nagyhatalom között, ezáltal elkerülve a túlzott orosz befolyást, de a Putyin-Medvegyev tandem jóindulatának elvesztését is. Janukovics prioritásként határozta meg az Európai Unióhoz való csatlakozást, és folytatta a társult státuszhoz vezet tárgyalásokat Brüsszellel. Hiába azonban Janukovics technikai elkötelezettsége a tagság mellett, és hiába Konsztantyin Jeliszejev EU-nagykövet híres nyilatkozata, miszerint Ha napjainkban bármely ukrán politikus nyíltan vállalná az EU-integráció-ellenességet, politikailag halott lenne, ha az ország vezetése nem veszi komolyan az európai értékeket, az EU egyre szkeptikusabb Ukrajnával kapcsolatban, a lakosság pedig nem támogatja meggy arányban a csatlakozást végén több szervezet is végzett közvélemény-kutatást az uniós tagsággal kapcsolatban, melyek hasonló eredményt hoztak, 50% körül becsülve az integrációt támogatók számát. Egy 2012 májusában a Razumkov Center által lebonyolított újabb közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 36,7%-a vélte úgy, hogy Ukrajna f külpolitikai partnere az Európai Unió lehet. Ezzel szemben 31% Oroszországot jelölte meg. (A lakosság 2002 és 2011 közötti attit dje az EU-csatlakozás kapcsán részletesen követhet a Razumkov Center honlapján.) 19 Az EU tagállamainak elkötelezettsége hasonlóképpen nem teljesen meggy. Jelenleg azonban már nem pusztán a tagság kérdésér l van szó, hanem arról, hogy Janukovics autoriterbe hajló kormányzása következtében az EU elfordul-e Ukrajnától. Bár az Unió még nem alkalmazott tényleges gazdasági szankciókat az ország ellen, hogy kikényszerítse a visszatérést a demokrácia és jogállamiság útjára, a politikai foglyok kérdése egyre több

20 indulatot vált ki. A futball EB-n több magasrangú EU-politikus bojkottálta az Ukrajnában játszott meccseket, és folyamatosan napirenden vannak a Kijevet elítél nyilatkozatok is. Ilyen körülmények között egyre kevésbé t nik megalapozottnak az ukrán EU-csatlakozás, akár hosszabb távon sem. Az EU jelenlegi ajánlata azonban figyelemreméltó, a függ ben lév társulási és szabadkereskedelmi megállapodás a BruxInfo szerint talán a legnagylelk bb ilyen jelleg dokumentum az Unió történetében. Cserébe viszont Janukovicsnak vissza kell térnie az EU-konform politizáláshoz, amire már október 28-án, a parlamenti választásokon lehet séget kap. Bels nyomásgyakorlás a demokratikus ellenzék oldaláról Janukovicsnak és a Régiók Pártjának belpolitikai okok miatt is érdekében áll egy szabad és demokratikus választás megtartása. Arszenyij Jacenyuk, aki Julija Timosenko távollétében az egyesült ellenzék vezet jévé lépett el, az Interfax kérdésére, hogy mi történhet választási csalás esetén, a 2004-es forradalom eseményeit idézte fel: Senki sem tudta akkor, hogy hová fajulnak majd a dolgok. Ha az embereket megfosztják a kormányzat leváltásának jogától, el bb-utóbb fellépnek majd azok ellen, akik korlátozzák a jogaikat és a szabadságaikat, és kiveszik a kezükb l a hatalmat." Julija Timosenko azt üzente börtönéb l az EU-nak, hogy miel bb avatkozzon be annak érdekében, hogy megállítsa az általa diktátornak nevezett Janukovicsot. A választások után már kés lehet, fejezte ki aggodalmát Timosenko, aki mindeközben maga sem tekinthet teljesen szepl telennek az európai értékek tükrében. Az orosz medve árnyékában Ukrajna tehát a vasárnapi választásokon az Európai Unióval való kapcsolatokról is dönt majd igaz, közvetett módon. A Janukovicsot támogató Moszkva azonban nagy valószín séggel nem hagyja szó nélkül az európai elkötelezettség esetleges egyértelm megújítását. A Centre for Eastern Studies kiemelte, hogy az Oroszország által épített integrációk (az orosz-belaruszkazah vámunió és az Eurázsiai Gazdasági Közösség) számítanak Ukrajna tevékeny részvételére. A geopolitikai közelségb l és Ukrajna sokoldalú gazdasági függéséb l adódóan Moszkva számos eszközzel rendelkezik, hogy ezt a tevékeny részvételt Janukovics esetleges vonakodása ellenére is kikényszerítse. 20 Lehetetlen azonban egyidej leg elkötelezetten részt venni az Európai Unióban és az orosz integrációs törekvésekben. Janukovics így el bb vagy utóbb arra kényszerül, hogy stratégiai döntést hozzon, és kikösse kelet és nyugat között ingadozó kompországát valamelyik parton, véglegesen eldöntve, hogy melyik félhez kíván tartozni. A külpolitikai man verezéshez egyre kevesebb tér nyílik. Az EU-val szembeni határozatlanság nemcsak a