Kochmeister-díj. Választások és tızsde - Egy eseményelemzés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kochmeister-díj. Választások és tızsde - Egy eseményelemzés"

Átírás

1 Kochmeister-díj Választások és tızsde - Egy eseményelemzés Bedı Tibor Budapesti Corvinus Egyetem Befektetéselemzés kockázatkezelés szakirány Eötvös Loránd Tudományegyetem Politológia szak 2007

2 Elsıként meg szeretném köszönni Király Júliának a dolgozathoz nyújtott rengeteg segítséget, inspirációt, emberséget. Emellett köszönettel tartozom I. Premachandrának az elméleti ötletért, Kézdi Gábornak a szakszerőségért, Török Gábornak a kritikáért, Édesanyámnak a vesszıkért, és Zsuzsinak a legmegfelelıbb idıben végzett biztonsági mentésért. 2

3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS AZ ESEMÉNYELEMZÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉSE AZ ESEMÉNYELEMZÉS ELMÉLETE A NORMÁLIS HOZAM MÉRÉSE Statisztikai modellek Közgazdasági modellek Modellválasztás PIACI HOZAM VÁLASZTÁSA HOZAMSZÁMÍTÁS SZÁMOLÁSI- ÉS ESEMÉNYABLAK SZÁMÍTÁS A MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZER AZ 1994-ES ORSZÁGGYŐLÉSI VÁLASZTÁSOK AZ 1998-AS ORSZÁGGYŐLÉSI VÁLASZTÁSOK AZ 2002-ES ORSZÁGGYŐLÉSI VÁLASZTÁSOK AZ 2006-OS ORSZÁGGYŐLÉSI VÁLASZTÁSOK ADATGYŐJTÉS AZ 1994-ES ADATOK AZ 1998-AS ADATOK A 2002-ES ADATOK A 2006-OS ADATOK AZ ADATOK TISZTÍTÁSA PROGRAMÍRÁS A PROGRAM ADATAINAK RENDEZÉSE A PROGRAM MENETE EREDMÉNYEK HÁROM NAPOS ABNORMÁLIS HOZAM A MÁSODIK FORDULÓ UTÁN Az 1994-es eredmények Az 1998-as eredmények

4 7.1.3 A 2002-es eredmények A 2006-os eredmények HÁROM NAPOS ABNORMÁLIS HOZAM AZ ELSİ FORDULÓ UTÁN Az 1994-es eredmények Az 1998-as eredmények A 2002-es eredmények A 2006-os eredmények EGY NAPOS ABNORMÁLIS HOZAM Az 1994-es eredmények Az 1998-as eredmények A 2002-es eredmények A 2006-os eredmények HÁROM NAPOS ABNORMÁLIS HOZAM ÁTLAGOS HOZAM MODELLEL Az 1994-es eredmények Az 1998-as eredmények A 2002-es eredmények A 2006-os eredmények A VÁLASZTÁSOK ÖSSZESÍTETT HATÁSAI EGYÉNI RÉSZVÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK A BUX KOSÁR 1998-AS ÖSSZETÉTELE A BUX KOSÁR 2002-ES ÖSSZETÉTELE A BUX KOSÁR 2006-OS ÖSSZETÉTELE HÁROM NAPOS ABNORMÁLIS HOZAM A MÁSODIK FORDULÓ UTÁN HÁROM NAPOS ABNORMÁLIS HOZAM AZ ELSİ FORDULÓ UTÁN EGY NAPOS ABNORMÁLIS HOZAM A MÁSODIK FORDULÓ UTÁN EGY NAPOS ABNORMÁLIS HOZAM AZ ELSİ FORDULÓ UTÁN HÁROM NAPOS ABNORMÁLIS HOZAM AZ 1. FORDULÓ UTÁN, ÁTLAGOS HOZAM MODELL ÖSSZESÍTETT ABNORMÁLIS HOZAMOK

5 10.9 STATA PROGRAMOK Három napos abnormális hozam a második forduló után Három napos abnormális hozam az elsı forduló után Egy napos abnormális hozam a második forduló után Egy napos abnormális hozam az elsı forduló után Három napos abnormális hozam a második forduló után, átlagos hozam modell Három napos abnormális hozam az elsı forduló után, átlagos hozam modell

6 1. Bevezetés Drasztikus áresés a választásokat követıen (Napi Gazdaság, május 25.); Óvatos optimizmus a választások után (Napi Gazdaság, április 25.). Választás pénzügyi tükörben? (Bank és Tızsde, április 19.) idézetek gazdasági szaklapok szalagcímeibıl az országgyőlési választások után. Talán nem meglepı, hogy a gazdasági folyóiratok foglalkoznak a választásokkal. Annál inkább figyelemreméltó, mennyire napirendre kerül a tızsde a választások alatt a politikai napilapokban is. Az 1998-as választások után a Magyar Hírlap címlapján a következı vezércikk olvasható: Áresés a koalíciós bizonytalanságok miatt (Magyar Hírlap, május 26.). A választások ideje alatt még a lakosság is intenzívebben foglalkozik a tızsdével, amit jól mutatnak a különbözı internetes politikai fórumok bejegyzései (pl. forum.index.hu). Amennyiben ez a felfokozott érdeklıdés nem légbıl kapott, hogyan képzelhetı el, hogy a választások és a tızsde kapcsolatáról eddig jelentıs tanulmány nem született? A tızsde és a választások kapcsolatának elsırendő kérdése ugyanis nem az, hogy milyen kapcsolat van közöttük, hanem hogy létezik-e egyáltalán törvényszerő összefüggés. A kérdés felvetésének jogossága két indokból is adódhat. Egyrészrıl elképzelhetı, hogy a választások kimenetele valóban befolyásolhatja a tızsde, vagy egyes részvények mőködését, mondjuk a törvényi szabályozás változásán keresztül. Másrészrıl egy választás akkor is befolyással lehet a tızsdére, ha a racionalistást mellızve a piaci szereplık mindössze úgy gondolják, hogy a választásoknak van hatása, még ha fundamentálisan nincs is feltétlenül. Gazdasági folyóiratokban mindkét elemmel találkozhatunk. A Mit kíván a tıkepiac Hangulatjelentés a választások után (Bank és Tızsde, április 26.) címő cikk jól összefoglalja milyen kormányzati intézkedések hozhatók összefüggésbe a tızsdével. Az árfolyamnyereség-adó emelése vagy csökkentése erısen meghatározhatja a befektetési kedvet; A privatizáció tızsdén keresztüli lebonyolítása, vagy a magánnyugdíj-rendszer fejlesztése is jelentısen befolyásolhatja a tızsdei teljesítményt. Ha a szabályozásról a választásokon versengı pártok mást-mást gondolnak, a választás kimenetele befolyással lehet a tızsdei hangulatra. Ugyanakkor nemcsak a tızsde, mint egész függhet a különbözı politikai elképzelésektıl. Egyes részvényekre is komoly befolyással lehet a kormányzati politika. A belföldi gyógyszerpiac állami ármeghatározása, a gázár illetve a gázüzletág, a privatizációs kérdések és a kárpótlási jegy vagy akár az áram árának állami ármeghatározása mind-mind kormányzati politikától függenek, ráadásul a pártok más- 6

7 más rendszerben képzelik el ezeknek a kérdéseknek a szabályozását. Mindemellett a kormányzati politika szektorokat is befolyásolhat. Erre a tényre mutat rá Brian Knight (2004) cikkében, amiben a 2002-es Bush-Gore választás illetve a hadi-, dohány-, gyógyszeripari és energia szektorok reakcióinak összefüggéseit vizsgálta, jelen tanulmányhoz hasonló módszerekkel. A tızsde és a választás összefüggéseinek kérdésére a másik indok a befektetık felfokozott érdeklıdése lehet. Ebben az esetben akkor is kialakulhat egy árfolyammozgás, ha annak nincs racionális alapja. Azt, hogy a befektetık hogyan reagálnak a politikai változásokra, nehéz feltérképezni. Ebben a kérdésben a portfolio.hu internetes oldal által egyedüliként készített 2002-es (Sándorfi, 2002) és 2006-os (Takács, 2006) kutatások segíthetnek eligazodni. A felmérések 24 tızsdei elemzı és alapkezelı szakember véleményét foglalták össze arról, hogy egyes választási kimenetelek milyen hatással lesznek a BUX-ra, illetve a blue chipekre. A válaszadóknak a különbözı választási kimeneteleket egy -3 és +3 közötti skálán kellett elhelyeznie. A két felmérés tanulságai között fontos különbség, hogy a 2002-es választás elıtt a szakemberek sokkal komolyabb tızsdei hatást jósoltak a választási eredménynek. Beszédes, hogy a BUX megítélésének átlaga a választás különbözı eredményei szerint -2,74-tıl a +1,83-ig terjedt 2002-ben, míg -1,15 és +0,95 között 2006-ban. Hasonló különbségek figyelhetık meg az egyes részvények kapcsán is. Ha ilyen szintő véleménykülönbségek vannak az egyes kimenetelek hatásai folytán, valószínő, hogy a befektetık ezt a véleménykülönbséget a tızsdén is érvényesítik. Az árfolyammozgásokat figyelve tehát nem feltétlenül fontos, hogy ezek az elvárások mennyire racionálisak, viszont lényeges, hogy egyáltalában léteznek. E két fı indok kapcsán a szerzı úgy véli, hogy a tızsde és a választások kapcsolatának vizsgálata indokolt. Ebbıl kifolyólag a szerzı célja nem más, mint, hogy megmutassa, hogy a választások a tızsdei árfolyammozgásokat befolyásolják. A szerzı emellett több célnak is eleget szeretne tenni. Egyes események hatásainak vizsgálatára létezik egy nemzetközileg igen elterjedt módszer, amely Magyarországon eddig kevésbé volt ismert. Ezt a módszert eseményelemzésnek hívjuk. A szerzı egyik célja, hogy ezt a módszert a magyar pénzügyi irodalomba a választások elemzése kapcsán beemelje. Az eseményelemzés bemutatása ugyanakkor nem öncélú, hanem kimondottan arra irányul, hogy egy olyan elemzési módszert mutasson, amellyel a választások elemezhetıek lesznek. Ennek révén bemutatásra kerül egy a szerzı által írt program, mely a megfelelı leendı adatok betöltésével képes lesz a késıbbi választások majdani elemzésére is. A 7

8 választás és tızsde kapcsolatának feltérképezése kapcsán a szerzı harmadik célja a választás során fellépı árfolyamkockázatok megismerése, illetve a kockázatok kezelésére való megoldási javaslat kidolgozása. Ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében a dolgozat a következı sorrendet követi. Elsıként bemutatásra kerül az elemzési módszer, azaz az eseményelemzés, ennek lényege, kialakulása, felhasználási formái. Ezek után az eseményelemzés módszertana kerül átfogó bemutatásra. Az eseményelemzés elméleti kifejtése után a szerzı rátér ennek gyakorlati megvalósítására. Röviden bemutatásra kerül a magyar választási rendszer, majd az adatgyőjtés kapcsán a választások kori tızsdék helyzete. Az adatgyőjtés bemutatása után a kifejlesztett program kerül részletes leírásra. Ezek után a szerzı a program segítségével nyert eredményeket elemzi, az 1994-es, 1998-as, 2002-es és 2006-os választások kapcsán. Az összefoglalóban a szerzı értékeli, hogy milyen mértékben sikerült a céloknak megfelelni, azaz mennyiben járul hozzá a dolgozat a tızsde és a választások kapcsolatának leírásához. 8

9 2. Az eseményelemzés irodalmi áttekintése Ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk, van-e a választásoknak hatása a tızsdére, érdemes megnézni, milyen módszerek léteznek események hatásainak vizsgálatára. Egy esemény hatásának a vizsgálata elsıre elég nehéznek tőnhet. A deduktívan kialakított elméletek választ adhatnak gazdasági folyamatokra, ugyanakkor az elméleteket csak akkor vehetjük mőködınek, ha ezeket tényekkel alá lehet támasztani. Egyes események mérése ugyanakkor nehézségekbe is ütközhet. Az eseményelemzés módszertana pont erre a problémára próbál meg segítséget nyújtani. Nagy mennyiségő pénzügyi adat segítségével választ kaphatunk arra, hogy egy adott esemény milyen hatással van például egy cég értékére. A kérdés bonyolultsága miatt az eseményelemzés hosszú történetre tekint vissza. Az elsı eseménnyel foglalkozó elemzést James Dolley dolgozta ki (Dolley, 1933 in MacKinley, 1997). Dolgozatában egy 95 elemő mintán azt vizsgálta, hogy egy részvényfelaprózás milyen hatással van a részvény nominális árfolyamára. A dolgozat eredménye, hogy az árfolyamok 57 esetben csökkentek, míg 26 esetben nıttek. Az 1930-as évektıl az 1960-as évekig az eseményelemzés módszere sokat finomodott. Ez alatt a harminc év alatt a legtöbb problémát az okozta, hogy elkülönítsék egy értékpapír általános árfolyamváltozását az adott esemény által kiváltott változástól. Az áttörést ugyanaz az ember hozta, akit a hatékony piac elméletének atyjaként tartanak számon: Eugene F. Fama (Fama et. al., 1969), valamint nem kevésbé neves munkatársai, Lawrence Fisher, Michael C Jensen és Richard Roll. Mővükben ugyanazt a problémát vizsgálják, mint Dolley, de módszerük már majdnem teljesen megegyezik a mai metódussal. Módszerük sikerének oka, hogy megfelelı mértékben sikerült kettéválasztani a normális és az esemény által létrehozott hozamváltozást. Míg a módszer lényege változatlan, természetesen rengeteg finomítással gazdagodott az eseményelemzés módszertana az elmúlt közel negyven évben. A finomítások tág köre fıleg a statisztikai feltételek megsértésének kiküszöbölésének, specializáltabb hipotézisek felállításának, adatkezelés fontosságának témaköreit érinti. Talán a két legfontosabb Stephen Brown és Jerold Warner mővei (Brown - Warner, 1980 és 1985), melyekre ez a dolgozat is erısen támaszkodik. Míg az elsı tanulmány több problémával foglalkozik, az utóbbi kimondottan a napi adatok sajátosságaira tér ki, felhasználva Fama 1976-ban megjelent könyvét (Fama, 1976) a napi hozamok eloszlásáról. Az eseményelemzések módszertana természetesen közel sem lezárt téma. Sorra jelennek 9

10 meg új tanulmányok a módszer helyesbítésének érdekében (MacWilliams - MacWilliams, 2000). Az eseményelemzések elterjedésével a módszer alkalmazási területe is szélesedett. Tanulmányok sora jelent meg részvényekkel szorosan összefüggı események kapcsán: felvásárlások és egyesülések bejelentése (Eckbo, 1983, in MacKinley, 1997), gyorsjelentések megjelenése (Bhatttacharya et al., 2000), osztalék meghirdetése; Más tanulmányok gazdasági események hatásait vizsgálták, mint például külkereskedelmi mérleg hiányának bejelentése (McQueen - Roley, 1993, in MacKinley, 1997), jegybanki intervenciós döntés (Neeley, 2005). Mindezek az elméleti közgazdaságtan által ismert összefüggések mellett az eseményelemzés képes lehet olyan események információtartalmára is rámutatni, melyek nem teljesen egyértelmőek. Az elsı merészebb tanulmányok a jog témakörébıl is merítettek, például a jogi szabályozás megváltozása hatással lehet egy értékpapír árfolyamára (Schwert, 1981, in MacKinley, 1997). Egyes tanulmányok váratlan események hatásaival foglalkoznak, mint például egy földrengés hatása a biztosító társaságok árfolyamára (Marlet és Carl, 1999 in.: Wells, 2004). A dolgozat szempontjából nem lényegtelen, hogy politikai eseményekkel kapcsolatban is születtek tanulmányok: egy háborús döntés bejelentése hogyan változtatja meg a hadiiparban tevékenykedı cégek árfolyamát (Shapiro et al., 1999). Az eseményelemzés komoly kiforrott nemzetközi irodalma tehát jelentıs segítséget nyújthat a szerzı számára. A felhasználások széles módszere alátámasztja azt a feltevést, hogy az eseményelemzés módszertana megfelelı lesz a választás hatásának vizsgálatára. Emiatt a következı fejezetben az eseményelemzés mőködése, elméleti háttere, azaz a modell felépítése kerül bemutatásra. 10

11 3. Az eseményelemzés elmélete A pénzügyben használt különbözı pénzügyi árazási mechanizmusok mögött mindig ott húzódik meg a hatékony piacok elmélete, illetve ennek feltételezése. A hatékony piacok elmélete kimondja, hogy a piacon lévı árfolyamok minden rendelkezésre álló információt tartalmaznak. Ebbıl egyenesen következik, hogy a piacon egy értékpapír eladása vagy vétele sem lehet pozitív nettó jelenértékő tranzakció, hacsak nem véletlen folytán (Brealey - Myers, 1999). Ebbıl logikusan következik, hogy egy értékpapír árfolyama csak akkor változhat meg (a véletlentıl eltekintve), ha új információ kerül felszínre. Az eseményelemzés ezt az állítást fordítja meg a következı értelemben. Ha az árfolyam nem szokásos mértékben változik meg, akkor ez azt jelenti feltéve a hatékony piacok elméletét-, hogy új információ került napvilágra. A nem szokásos mértékő áfolyamváltozást nevezzük abnormális hozamnak. Más szavakkal, a tényleges hozamból kivonjuk a várható hozamot. A mai szóhasználatban az eseményelemzés elnevezés egy olyan módszert takar, amely abnormális hozamot számol, és ennek a szignifikancia szintjét teszteli. Az abnormális hozam megállapítása és tesztelése ugyanakkor közel sem egységes, tanulmányonként más-más módszerrel közelítenek a problémához. A módszerek széles választéka két okból alakult ki. Egyrészt vannak olyan módszertani problémák, melyek megkövetelnek más bizonyos módszerek használatát, ilyen például a szórás változása, nem megfelelı adatok, stb. Másrészt, és talán ez a fontosabb, a kutatók különbözı kérdésekhez különbözı módszereket láttak célravezetınek. Kérdéses lehet, hogy mennyire fontos ezeket a módszereket összehasonlítani. Ahogy az Fama tanulmányából kitőnik amikor a részvények árainak megváltozása nagy és egy pár napra koncentrált, a normális hozam számolásának módszerei és az ebbıl levezetett abnormális hozamok nem sokban különböznek. (Fama, 1991, in Armitage, 1998). Másrészrıl viszont az 1980-as évek szimulációs kutatásai sok esetben megmutatták, hogy a módszer megválasztása igenis fontos lehet (Brown - Warner, 1980). A szerzı egyik célja, hogy egy átfogó képet adjon az eseményelemzésrıl, milyen módszerek terjedtek el, miben különbözik ezek felhasználása. A módszerek különbözısége adódhat többek között a modell, a piaci index, a hozamszámítás, és az ablakok hosszának megválasztásából. 11

12 3.1 A normális hozam mérése Az eseményelemzés kulcskérdése, hogy hogyan tudja az elemzés elkülöníteni a normális és az abnormális hozamot egymástól. A normális hozam meghatározása miatt az eseményelemzés az adatsoron két egymást nem fedı idıintervallumot hoz létre. Egyrészrıl létrehoz egy számolási ablakot, ahol a normális hozam határozódik meg, másrészrıl, pedig egy eseményablakot, ahol az esemény abnormális hozama kerül vizsgálat alá. Emiatt igen fontos, hogy a normális hozam az eseményablakban határozódjon meg (errıl bıvebben lásd 3.4 alfejezet). Mindemellett a normális hozam mérésére szolgáló megfelelı modell is kulcskérdés. A modelleket alapvetıen két csoportra lehet osztani, közgazdasági és statisztikai. A statisztikai modellek sajátossága, hogy statisztikai feltételezésekbıl, valamint az értékpapírok hozamainak a tulajdonságaiból indul ki, ugyanakkor kevésbé tartalmaznak közgazdasági megfontolásokat. Ezzel szemben a közgazdasági modellek kiindulási alapja egy gazdasági elmélet, ugyanakkor, ezeket a modelleket sem lehet egy minimális statisztikai feltételrendszer nélkül megvalósítani. Az alábbiakban négy modell kerül bemutatásra. A szerzı nem tér ki ezen modellek elméleti hátterére, mert egyrészrıl ezek igen egyszerőek, másrészrıl a dolgozat szempontjából sokkal lényegesebb a használhatóságuk Statisztikai modellek Az index modell Talán a legegyszerőbb modell az index modell. Ebben az esetben az i-edik részvény normális hozamának a piaci hozamot vesszük. Így az abnormális hozam a AR it = R R -1- it mt formát ölti, ahol R it az i-edik részvény t idıpontbeli hozama, míg R mt a piac t idıpontbeli hozama. A piaci hozam általában egy egyenlı- vagy kapitalizáció-súlyozású indexbıl számolható. Az index modell használata egyszerősége miatt nem gyakori, mégsem példátlan. Ilyen például Lakonishok és Vermaelen dolgozata (1990, in MacKinley, 1997), melyben a felvásárlási nyilatkozatok árfolyamra gyakorolt hatásáról írnak. 12

13 Az átlagos hozam modell Egy másik egyszerő módszer a normális hozam mérésére az átlagos hozam modell. A modell szerint a normális hozam nem más, mint az i-edik értékpapír hozamainak átlaga a számítási ablakban, amit R jelöl. Így az i-edik értékpapír abnormális hozama t idıpontban: AR it it i i = R R -2- Vagy másképp: Rit = µ + ξ -3- i it E( ξ ) = 0 it var( ξ ) = σ, -4- it 2 ξ i 2 ahol ξ it az i értékpapír eltérése a t idıpontban 0 várható értékkel és σ ξ i varianciával. Az átlagos hozam modell igen egyszerőnek tőnik, ugyanakkor alkalmazása meglepıen gyakori. Brown és Warner (1980, 1985) szimulációs tanulmányai szerint az átlagos hozam modell igen gyakran hoz hasonló eredményt nála szofisztikáltabb modellekkel. Ennek az lehet az oka, hogy egy szofisztikáltabb modell viszonylag kis befolyással van az abnormális hozamok varianciájára (MacKinley, 1997). Napi hozamok használatánál az átlagos hozam modell esetében gyakran használnak nominális hozamokat, míg havi adatoknál a reál és a kockázati prémium is használható (a kockázati prémium alatt az értékpapír hozam és a kockázatmentes hozam különbségét értjük: R R ). Az átlagos hozam modellt használták például annak megállapítására, hogyan hat a részvényárfolyamra egy olyan szabályozás, ami a tıkeáttételt változtatja (Masulis, 1980, in MacKinley, 1997) Piaci modell Talán a leggyakoribb modell, amit a normális hozam megbecsülésére használnak, a piaci modell. A piaci modell nem más, mint egy legkisebb négyzetek módszerével készült lineáris regresszió, amely kapcsolatot teremt a piaci hozam és az i-edik részvény hozama között: R = α + β R + e, ( ) = 0 var e it i i mt it E ( ) 2 e it it = σ -5- ahol α i és β i a regressziós együtthatók és e it a hibatag. A számolási ablak alapján e i it ft elıször minden i-edik részvény szempontjából megállapításra kerül eseményablakban így az abnormális hozam: αˆ i és βˆ i. Az 13

14 AR it = R ˆ α + ˆ β R ), -6- it ( i i mt azaz a számolási ablakból számított koefficiensek által meghatározott hozam hibája. A piaci modell az átlagos hozam modell egy szofisztikáltabb verziója, ahol az abnormális hozamból kiszőrıdik a piaci változás, ezzel csökkentve az abnormális hozam varianciáját. A részvényfelaprózásról írt Fama tanulmány is a piaci modellt használja (Fama et al., 1969). Ez a cikk alapozta meg az eseményelemzések módszertanát, és máig ez a leginkább használt modell Egyéb statisztikai modellek Számos egyéb statisztikai módszert használtak fel a normális hozam modellezésére. Ha nem csak egyváltozós regressziós függvénnyel modellezzük a piacot, az abnormális hozam variánciáját csökkenthetjük azzal, hogy a normális hozam varianciáját pontosabban modellezzük. Hogy milyen független változókat veszünk még be a modellbe, fıként a vizsgálótól függ. Elterjedt megoldások közé tartozik a különbözı iparági indexek vagy iparági besorolásoktól függı változók. Egy másik elterjedt extra változó a kapitalizáció. Az elsı esetben arról van szó, hogy egy iparág esetleg hasonlóan reagál egy eseményre, és ezt érdemes a normális hozamban megjeleníteni. A kapitalizáció, mint változó azért lehet érdekes, mert köztudott, hogy hasonló kockázattal rendelkezı cégek közül a kisebbek extra hozamot biztosítanak (a méretet jelen esetben kapitalizáción értjük). Azokat a modelleket, ahol több változóval próbáljuk magyarázni a normális hozamot, faktor modelleknek nevezzük. Kérdéses azonban, hogy ezeknek a faktoroknak mennyire van létjogosultságuk, azaz mennyiben komplikálják a modelleket, és mennyiben van magyarázó erejük. Thompson (1998) szerint az iparágak magyarázó ereje rendkívül kevés. Általánosságban is elmondható viszont, hogy a további faktorok magyarázó ereje alacsony. Kimondottan gyenge hatásfokkal mőködnek ezek a magyarázó változók, ha az értékpapírok ugyanabba a csoportba tartoznak. Más szavakkal, ha az összes vizsgálandó részvény nagy cég, vagy ugyanabban az iparágban tevékenykedik, egy méret-, vagy iparág szerinti besorolás nem vezet eredményesen az abnormális hozam varianciájának csökkenéséhez. Mielıtt áttérnénk a közgazdasági modellekre, meg kell jegyezni egy másik problémát. Elıfordulhat, hogy nem rendelkezünk megfelelı mennyiségő adattal. Tipikus esete ennek az IPO-k, azaz az elsı nyilvános részvénykibocsátások. Ebben az esetben nem rendelkezünk részvényhozammal a számítási ablakban (mivel nincs is számítási ablak), 14

15 és ekkor a piaci modellen a ˆ α = 0 ill. ˆ β = 1 helyettesítés alkalmazandó, ami megfelel az index modellnek (Schindele - Enrico, 2001) Közgazdasági modellek A közgazdasági modellek jellemzıi a statisztikai modellekkel ellentétben, hogy egy adott feltételrendszerbıl levezethetı eredményeket kapunk. Talán a két legelterjedtebb elmélet a CAPM és az APT A CAPM modell A CAPM modell szerint egy részvény várható hozama a piactól való kovarianciától függ, vagyis: it ft i [ E( R R ] E( R ) = R + β ), -7- mt ft ahol E ( Rit ) az elvárt normális hozam R ft a kockázatmentes hozam, E ( Rmt ) a piac elvárt hozama és β i a kovariancia R it és R mt között. Az elmélet szerint ex ante a piaci hozam várható értéke és a kovariancia meghatározza az értékpapír várható hozamát, de ex post a hozamokat általában egy hibatag megváltoztatja (Braeley - Myers, 1999). Ebben az esetben a béta a kockázatnak egy mértéke, és feltételezve, hogy a befektetık kockázatkerülık, a nagyobb kockázatért magasabb hozamot várnak el. Az abnormális hozam ezek szerint nem más, mint: AR it = R E R ). -8- it ( it Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a statisztikai piaci modell egyrészt egy egyváltozós regressziós modell, másrészt viszont könnyen párhuzamba állítható a cov( Rit, R CAPM-mel. Ehhez mindössze a α i -t kell R ft ( 1 βi ) -vel, valamint βi -t 2 s ( R ) vel megfeleltetni. A CAPM és a piaci modell ilyen irányú megfeleltetése nem idegen a magyar irodalomtól sem (Sebestyén et al. 2004). Az elemzések nagy részében, így Sebestyénnél is havi adatokat alkalmaznak, melyek sokkal pontosabb, használhatóbb becsléshez vezetnek Kontroll portfolió modell Egy másik elméleti módszer is a CAPM által számolt bétából indul ki, ugyanakkor máshogy alkalmazza azt. Kiindulva abból, hogy a béta a kockázat egy mértéke a kontroll portfolió modellbe létre kell hozni egy olyan portfoliót, amely ugyanolyan mt mt ) - 15

16 kockázattal rendelkezik, mint az i-edik részvény. Az abnormális hozam kiszámítása az értékpapír hozama és kontroll portfolió különbsége lesz. Ilyen kutatást végzet Reinganum (1981, in MacKinley 1997), ahol olyan cégeket vizsgált, ahol a cég egy meglepıen magas, vagy alacsony egy részvényre jutó nyereséget jelentett be. A módszer problémája többek között, hogy igen nehéz olyan portfoliót találni, ami egy hosszabb idıszakon keresztül rendelkezik hasonló bétával, mint az adott értékpapír Egyéb gazdasági modellek Régóta ismert tény, hogy az ex post béták nem sokat magyaráznak a jövıbeli hozamokról. Fama és French (199, in Armitage 1995) 1963 és 1990 közötti részvény árfolyamokat vizsgáltak, és béta erejét alig találták meggyızınek, még akkor sem, amikor a béta volt az egyetlen magyarázó változó. Ez a megfigyelés már évek óta arra ösztönzi a kutatókat, hogy egyéb magyarázó változókat keressenek. Sajnálatos módon idáig egyetlen olyan változót sem sikerült találni, amely mind tartalmilag védhetı lenne, mind empirikus bizonyítékok állnának mögötte. Többek között ilyen magyarázó változó lehetne a méret, mint ahogy arra a szerzı a statisztikai modelleknél már kitért, de e mögött viszont elméleti anomáliák fekszenek Modellválasztás A modellválasztást megkönnyíti, hogy az elmúlt húsz évben kielégítı mennyiségő tanulmány jelent meg a modellek összehasonlításáról. A modellek összehasonlítása évekig problémás volt. Valós események vizsgálatakor a következı problémába ütköztek a kutatások: Egyrészrıl bizonyítani szeretnék, hogy egy esemény abnormális hozamot okoz, azaz van információs tartalma. Másrészrıl több modell összehasonlításánál implicit módon feltételezik, hogy létezik abnormális hozam, és azt vizsgálják, melyik modell méri jobban ezt a feltételezett abnormális hozamot, holott lehet, hogy ez az abnormális hozam nem is létezik. A problémát a szimulációs módszerek oldották fel. Ezek közül a legfontosabbak Brown és Warner (1980, 1985) cikkei, melyek módszere a következı: Létrehoznak egy 250 elemő portfoliót egy elég hosszú idıtávra (az 1980-as tanulmány havi, míg az 1985-ös dolgozat napi hozamokkal számol, így az idıtávok is mások). A 250 részvénybıl a szimuláció véletlenszerően kiválaszt 50 részvényt, majd mindegyikhez kiválaszt véletlenszerően egy hipotetikus eseménynapot. Ezek után a szimuláció annak a napnak a hozamához hozzáad egy extra hozamot, mondjuk 3%-ot. Ezután a már ismertetett modellekkel tesztelik, hogy melyik 16

17 modell mennyire képes felismerni a mesterségesen hozzáadott abnormális hozamot. Mivel az abnormális hozam biztos ott van, így összehasonlítható lesz, mennyire jól modelleznek a különbözı módszerek, azaz mennyire képesek elkülöníteni a normális hozamot az abnormálistól. Brown és Warner három modellt hasonlítanak össze: az index modellt, az átlagos hozam modellt és a piaci modellt. A cikkek fıbb következtetései a következık: Egyrészt az index és a piaci modell hasonlóan jól teljesít. Az átlagos hozam modell lényegesen rosszabbul teljesít, ha az események ugyanarra a napra esnek minden értékpapírnál, ha nem, akkor elfogadhatóan. A másik fontos következtetés, hogy az egy faktoros piaci modellen túl nincs okunk komplikáltabb modelleket létrehozni, hisz a komplikáltabb modellek nem teljesítenek lényegesen jobban. Igen hasonló kutatást végzett Brown és Warnerrel egy idıben Dyckman et al. (1984), akik szintén a piaci, az átlagos hozam és az index modellt hasonlították össze. Talán a legfıbb eltérés a két tanulmány között az az, hogy Dyckman et al. a számolási ablakot az esemény elıtti és esemény utáni napokban definiálták, de erre a kérdéskörre még visszatérünk. Eredményük szerint egy csekély, de szignifikáns különbség van a piaci és a másik két modell között a piaci javára. Brick et al. (1989 in MacKinley, 1997) és Seyhun (1986, ugyanott) tanulmányaiban valós eseményeket vizsgálva sokkal élesebb eltérésekre jutnak a modellek között. A bennfentes kereskedelem után elıálló abnormális hozamot kutatva Brick et al. a következı eredményre jut: A 11 hónapos kummulativ abnormális hozam a CAPM modell szerint -1,87% (nem szignifikáns t statisztikával), míg a piaci modell szerint ez -6,3% (-10,99-es t statisztikával). Míg a már említett okok miatt valós események kapcsán végzett modellek összehasonlítása a szerzı szerint értelmetlen, mégis figyelemre méltó, hogy Brick et. al és Seyhun valamint a két szimulációs tanulmány (Brown és Warner valamint Dyckman et al.) szerint is a piaci és az index modell a leghatásosabb. Ennek magyarázataként vissza szeretnénk utalni arra a tényre, hogy az index modell tulajdonképpen a piaci modell egy speciális esete ( α = 0 és β = 1), ráadásul a második egyenlıség gyakran teljesül a piaci modellben a nagy papírok esetében (lásd: 5-). Az átlagos hozam modell viszonylagos rosszabb szereplése a következıkkel magyarázható: A piaci illetve az index modell sokkal jobban méri, ha több részvénnyel ugyanaz történik (tulajdonképpen ezt méri a piaci index). Másrészt Klein és Rosenfeld tanulmánya (1987, in MacKinley, 1997) kimutatta, hogy az átlagos hozam modell bika piacon felfelé, míg medve piacon lefelé torzít. A CAPM modellt már említetésre került Brick et al. tanulmánya kapcsán. Sajnálattal kell megjegyezni, hogy a CAPM modellt sem Brown és Warner sem 17

18 Dyckman nem foglalta bele szimulációiba, így csak kétes értékő, valós adatokon végzett összehasonlításokra hagyatkozhatunk. A CAPM és a piaci modell összehasonlítása során a dolgozatok két következtetésre jutnak. Vagy a piaci modell és a CAPM modell között nem mutatnak ki lényeges különbséget (Ball és Brown, 1968, in Armitage, 1995), vagy a piaci modellt jobbnak tartják (Seyhun, 1986, in Armitage 1995). Utoljára a kontroll portfolió modellt vizsgáljuk. Brown és Warner (1980) foglalkozott a kérdéssel: Szimulációjuk során olyan portfoliót hoztak létre, amelynek a bétája egy volt. A portfolióban lévı részvényekhez adták hozzá a mesterséges abnormális hozamot. Ezek után azt mérték, mennyiben tér el a portfolió hozama az index hozamától. A kontroll portfolió modell hasonlóan teljesített, mint a piaci modell, ha az index egyenlıen súlyozott index volt. Ha viszont az index kapitalizáció szerint súlyozott index, a piaci modell jobban teljesített. Összességében a következı mondható el a modellválasztásról. A szimulációs eredmények kapcsán a piaci modell tekinthetı a legjobbnak, mivel legalább annyira jó, mint bármelyik másik. Bonyolultabb modellek nem adnak lényegesen jobb eredményeket, így ezeknek a konstruálása több energiát emészthet fel, mint amennyi a hasznuk. A piaci modell ugyanakkor minden teszt szerint mérte az abnormális hozamokat, és nagy biztonsággal kiszőrte a normális hozam ingadozását. Emellett könnyen értelmezhetı, konzisztens és jól interpretálható. Mivel a fent említett okok miatt több modellel nem érdemes egy valós kérdéskört megvizsgálni, a szerzı a továbbiakban kiindulásképp a piaci modellel foglalkozik. 3.2 Piaci hozam választása A piaci modell kiválasztása után szükséges egy piaci hozamot kiválasztani, azaz el kell dönteni, mi legyen az R m. Brown és Warner (1980) szimulációs elemzésük során az indexek kérdésére is kitért. Indexekbıl alapvetıen kétfajta létezik. Az indexbe kerülı részvényeket vagy súlyozás nélkül átlagolják (egyenlıen súlyozott indexek, például Dow Jones Industrial Average), vagy kapitalizáció alapján súlyozzák (például Standard and Poor 500). Brown és Warner szimulációi alapján az egyenlıen súlyozott indexeknél könnyebb az abnormális hozamot kimutatni. A dolgozat szempontjából ez a kérdéskör csak közvetve jelenik meg. A Budapesti Értéktızsdén egyetlen számottevı index van, ez azonban az évek során változott: 1997-ig a Bét-indexet használták, majd áttértek a BUX-ra. Mivel a magyar piac kapcsán nincs lehetıség az indexek között választani, a BUX (ill. a Bét-Index) hozama lesz a piaci hozam. A 2004 júniusában létrehozott 18

19 BUMIX-ot nem tekintjük a dolgozat szempontjából fontosnak, iparági hozamot pedig a kevés papírral rendelkezı Budapesti Értéktızsdén nem érdemes létrehozni. Az adatgyőjtés során részletesen kitérünk az 1994-es adatokra, de itt is megjegyzésre kerül, hogy az 1994-es Bét-Index összetételét nem sikerült felkutatni. 3.3 Hozamszámítás A részvényadatokból alapvetıen kétfajta módon lehet hozamot számítani. Az effektív St hozamot az 1 S t 1 képlettel számoljuk, ahol 19 S t a t-edik idıpontban mért St részvényárfolyam. A loghozam az ln alapján határozódik meg. Brown és Warner St 1 tanulmányukban összehasonlították a két hozamszámolás eltérését, és azt találták, hogy nincs lényeges eltérés a két hozamszámítás között. Ennek ellenére a szerzı a loghozamok mellett áll ki, hisz szükségünk lesz az abnormális hozamok összeadására, és csak a loghozamok rendelkeznek additív tulajdonsággal. 3.4 Számolási- és eseményablak számítás A számolási és eseményablak meghatározásakor három dolgot érdemes figyelembe venni. Egyrészt milyen hosszúnak állapítsuk meg e két ablakot, másrészt milyen idıhosszúságú hozamokkal számoljunk. Harmadrészt pedig rendkívül fontos, hogy az ablakok ne érjenek össze. A választások hatásának vizsgálatakor a szerzı mindenképpen a napi hozamok mellett dönt, melynek okai a következık: Egyrészrıl mivel a választások idıpontja elıre ismert, a választások elıtt és utána is foglalkoznak az üggyel, azaz a választás ténye egy szők idıintervallum alatt gyorsan beárazódik. Ezzel szemben egy heti vagy havi hozamokat használó tanulmány kevésbé mérné csak a választás hatását, mint inkább egyéb faktorokat is. Másrészrıl a szerzı szeretné megkülönböztetni az elsı, illetve a második forduló hatását, és ekkor a heti vagy havi adatok nem bizonyulnának megfelelınek. Harmadrészt, mivel a választások négy évente ismétlıdnek a havi hozamok négyszer tizenkettı adata nem lenne elegendı eldönteni, melyik választás befolyásol mit, ha egyáltalán befolyásolnak. Mivel a dolgozat napi adatokkal fog foglalkozni, érdemes megnézni milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a napi adatok. A napi adatok tulajdonságai eltérnek a heti, illetve havi adatoktól. Nem véletlen, hogy Brown és Warner 1980-as cikkük után 5 év múlva kiadtak egy újabb tanulmányt, amely szinte teljesen megegyezik az 1980-as

20 elemzéssel, azzal a különbséggel, hogy napi hozamokat vizsgál. A napi hozamok kapcsán elıkerülı legfontosabb tulajdonságok a következık: Fama (1976) már a hetvenes évek közepén kimutatta, hogy a napi hozamok eloszlása bár normális, egy úgynevezett vastag farok tulajdonsággal rendelkeznek. A központi határeloszlás tétele alapján azonban, ha az eloszlások függetlenek és az eloszlások szórása véges, akkor a standardizált összegek határeloszlása normális. Brown és Warner pontosan rámutat arra, hogy már egy 5 részvénybıl álló minta esetén is komolyan javul a normalitás. Mindezek mellett kijelenthetı, hogy a napi hozamok eloszlásának normálistól való eltérése nem befolyásolja jelentısen az eseményelemzés eredményét (Brown és Warner). Bár az elsı fajú hiba kockázata fennáll, már kevés számú abnormális hozam átlaga biztosíthatja a normalitást. A napi hozamok másik problémája, hogy mivel napi adatokból indul ki, erısen jelentkezhet az adathiány probléma, azaz, hogy nincs kötés minden napra minden részvénynél. Az ebbıl eredı torzításra már Scholes és Williams (1977) is rámutatott, és egy javítási megoldással is elıálltak. Brown és Warner szerint ugyanakkor az alternatív paraméterbecslések, melyek az adathiányra próbálnak javító módszert találni, nem rendelkeznek megfelelı meggyızıerıvel. Scholes és Williams javításai bár csökkentik a torzítás lehetıségét, a javított tesztek közel hasonló eredményre vezetnek. Harmadrészt, a napi hozamok kapcsán problémát jelenthet a nem állandó szórás problémája, erre a problémára az összegzésben még visszatérünk. Összességében tehát elmondható, hogy a napi hozamokon végzett tesztek magyarázó ereje lényegesen jobb, mint a havi vagy heti hozamoké, ugyanakkor az elsı fajú hiba lehetısége erısen fennáll, így fokozott figyelemmel kell kísérni az eredményeket. A hozamszámítás hosszúsága után rátérünk az ablakok hosszának kérdésére. A számolási ablak célja, hogy az eseményablak alapján meghatározható legyen egy normális hozam. A számolási ablak hosszának megválasztásakor két ellentétes probléma merül fel. Minél hosszabb a számolási ablak, annál inkább kerülnek be a normális hozamba idejétmúlt adatok. Másrészrıl viszont, minél rövidebb a számolási ablak, annál kevésbé lesz pontos a paraméterek becslése. Az eseményelemzések egy részénél a normális hozam mérése az esemény elıtti és utáni idıszakból is történik. Dyckman et al., Brown és Warnerrel szemben az esemény utáni idıszakot is felhasználja a normális hozam kiszámítására. Ennek ellenére a két tanulmány következtetései szinte teljesen megegyeznek. A jelen elemzés szempontjából logikusabbnak tőnik ugyanakkor kizárólag az esemény bekövetkezte elıtti idıszakot 20

A választások hatása a Budapesti Értéktõzsdére

A választások hatása a Budapesti Értéktõzsdére 167 BEDÕ TIBOR A választások hatása a Budapesti Értéktõzsdére A cikk a magyarországi országgyûlési választások hatását vizsgálja a Budapesti Értéktõzsdére. Részletesen bemutatjuk az eseményelemzés módszertanát,

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A Markowitz modell: kvadratikus programozás

A Markowitz modell: kvadratikus programozás A Markowitz modell: kvadratikus programozás Harry Markowitz 1990-ben kapott Közgazdasági Nobel díjat a portfolió optimalizálási modelljéért. Ld. http://en.wikipedia.org/wiki/harry_markowitz Ennek a legegyszer

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL

A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL ÁLLAMPAPÍR ÜGYLETEK Az állampapír ügyletek keretében az Ügyfél és a Társaság a Magyar Államkincstár nevében

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

BAMOSZ ajánlás a befektetési alapok kategorizálására

BAMOSZ ajánlás a befektetési alapok kategorizálására BAMOSZ ajánlás a befektetési kategorizálására Jelen ajánlás hatálya kiterjed a BAMOSZ tagjai által kezelt befektetési ra, továbbá a BAMOSZ hivatalos adatbázisában szereplı minden egyéb befektetési alapra.

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Variancia-analízis (folytatás)

Variancia-analízis (folytatás) Variancia-analízis (folytatás) 7. elıadás (13-14. lecke) Egytényezıs VA blokk-képzés nélkül és blokk-képzéssel 13. lecke Egytényezıs variancia-analízis blokkképzés nélkül Az átlagok páronkénti összehasonlítása(1)

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2015. MÁJUS 14. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Nyilvános. I. A CETOP20 Kézikönyv 2.4.1 Az index változói pontjának EUROárf(0) definíciója az alábbiak szerint módosul:

Nyilvános. I. A CETOP20 Kézikönyv 2.4.1 Az index változói pontjának EUROárf(0) definíciója az alábbiak szerint módosul: Nyilvános A Budapesti Értéktızsde Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Igazgatóságának 3/2009. számú határozata A Budapesti Értéktızsde Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Igazgatósága A Budapesti Értéktızsde

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 6. A vállalatértékelési és az ingatlanértékelési

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 6. Befektetési portfóliók Szerzı:

Részletesebben

Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói

Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói Tızsdén kereskedett OTP Befektetési Alapok 2012. elsı félévi beszámolói Tartalomjegyzék Az OTP befektetési alapok állandó adatai...3 A befektetési alapok teljesítményére hatással bíró -piaci események

Részletesebben

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Napii Ellemzéss 33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Összegzés Enyhén negatív nyitás, majd lassú egész napos csorgás jellemezte a tegnapi amerikai kereskedést, mely jelentısebb makrogazdasági és vállalati

Részletesebben

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek

Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıívek, tesztek I. Kérdıívek Kérdıíves vizsgálat céljára alkalmas témák A kérdıíves vizsgálatok alkalmasak leíró, magyarázó és felderítı célokra. Leginkább olyan kutatásban használják, amelyekben az

Részletesebben

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén

Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Certifikátok a Budapesti Értéktızsdén Elméleti Alapok Végh Richárd Budapesti Értéktızsde Zrt. Budapest, 2009.05.26-28. Mirıl lesz szó? Certifikát fogalma és hozzá kapcsolódó alapfogalmak Certifikátok fajtái

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA által kezelt PLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA BÉTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA GAMMA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA

Részletesebben

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot Mi az opció/opciós jegy? Az opció jog, de nem kötelezettség arra vonatkozólag, hogy részvényt, devizát, kötvényt, indexet vagy árut (mögöttes termék vagy

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008. NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT.

AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT. AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelı Zrt., mint az AEGON

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap

MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap elnevezéső nyilvános, zártvégő értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelı: MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt. 1056

Részletesebben

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel 2014.11.18 14:17 Árgyelán Ágnes A jelenlegi hozamsivatagban különösen felértékelődik egy-egy jó befektetési lehetőség. A pénzpiaci- és kötvényalapok

Részletesebben

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló A pénteki kereskedés során az európai tőzsdemutatók vörösben zártak, míg tengerentúlon egyedül a Dow Jones zárt csökkenéssel. Erősödött a forint az euróval

Részletesebben

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ A FINEXT VAGYONKEZELİ NYILVÁNOSAN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE B KATEGÓRIÁS

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

Kockázatos pénzügyi eszközök

Kockázatos pénzügyi eszközök Kockázatos pénzügyi eszközök Tulassay Zsolt zsolt.tulassay@uni-corvinus.hu Tőkepiaci és vállalati pénzügyek 2006. tavasz Budapesti Corvinus Egyetem 2006. március 1. Motiváció Mi a fő különbség (pénzügyi

Részletesebben

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA

Pénzügyi számítások. 7. előadás. Vállalati pénzügyi döntések MAI ÓRA ANYAGA. Mérleg. Rózsa Andrea Csorba László FINANSZÍROZÁS MÓDJA Pénzügyi számítások 7. előadás Rózsa Andrea Csorba László Vállalati pénzügyi döntések Hosszú távú döntések Típusai Tőke-beruházási döntések Feladatai - projektek kiválasztása - finanszírozás módja - osztalékfizetés

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre

TARTALOMJEGYZÉK. Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre CIB HETI TARTALOMJEGYZÉK Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre HETI PIACI ÖSSZEFOGALÓ Magyarország MNB kamatdöntés: változatlan

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Különös Feltételei (alapbiztosítás) 1. sz. melléklet Kondíciós lista az ERGO Thébé és ERGO Io befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz Általános

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14.

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapír definíciói: Jogi Pénzügyi (cashflow alapú) Közgazdasági Jogi

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

A rolling sample módszer alkalmazásának lehetőségei két adatfelvétel tükrében

A rolling sample módszer alkalmazásának lehetőségei két adatfelvétel tükrében A rolling sample módszer alkalmazásának lehetőségei két adatfelvétel tükrében Módszertani tanulmány 2010. június 1 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Elméleti alapok... 7 3. Hazai lehetıségek, a kutatások reprezentativitása,

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

TERMÉKLEÍRÁS ÉS BEFEKTETÉSI STRATÉGIA

TERMÉKLEÍRÁS ÉS BEFEKTETÉSI STRATÉGIA TERMÉKLEÍRÁS ÉS BEFEKTETÉSI STRATÉGIA BEFEKTETÉSI CÉLOK Ez egy 5 éves és 10 hónapos futamidejő, EUR denominált Kötvény (a továbbiakban Kötvény), melyet az Allegro Investment Corporation S.A. (a továbbiakban

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

Statisztikai alapismeretek (folytatás) 4. elıadás (7-8. lecke) Becslések, Hipotézis vizsgálat

Statisztikai alapismeretek (folytatás) 4. elıadás (7-8. lecke) Becslések, Hipotézis vizsgálat Statisztikai alapismeretek (folytatás) 4. elıadás (7-8. lecke) Becslések, Hipotézis vizsgálat 7. lecke Paraméter becslés Konfidencia intervallum Hipotézis vizsgálat feladata Paraméter becslés és konfidencia

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

PIACI KÖRKÉP Magyarország

PIACI KÖRKÉP Magyarország PIACI KÖRKÉP Magyarország A BUX 1,7 százalékos mínuszban 14 112 ponton zárt kedden, a blue chipek közül egyedül a Mol végzett a pozitív tartományban. A kereskedés utolsó fél órájában meredek mélyrepülés

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

ZMAX Index 2004. február 04.

ZMAX Index 2004. február 04. 2004. február 04. Tartalomjegyzék...2 1. AZ INDEX LEÍRÁSA...3 1.1 AZ INDEX HIVATALOS MAGYAR NEVE...3 1.2 AZ INDEX HIVATALOS ANGOL NEVE...3 1.3 AZ INDEX HIVATALOS RÖVID NEVE...3 1.4 AZ INDEX BÁZISA...3

Részletesebben

Hatékony piacok feltételei

Hatékony piacok feltételei Hatékony piacok feltételei Piacok töredékmentesek tranzakciós hatékonyság Tökéletes verseny van termékpiacon mindenki a minimális átlagköltségen termel, értékpapírpiacon mindenki árelfogadó Piacok informálisan

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

A tıke alternatívaköltsége. Ingatlanfinanszírozás és befektetés. up módszer. Hatékony portfóliók. Portfólió. Becslés a piaci tapasztalatok alapján

A tıke alternatívaköltsége. Ingatlanfinanszírozás és befektetés. up módszer. Hatékony portfóliók. Portfólió. Becslés a piaci tapasztalatok alapján A tıke alternatívaköltsége Ingatlanfinanszírozás és befektetés efektetési portfóliók r, R A várható hozam kifejezi a várható kockázat mértékét ecslése: uild-up up módszerrel, Piaci tapasztalatok alapján,

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2012. MÁJUS 7. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

Az elmúlt kereskedési nap piaci eseményei:

Az elmúlt kereskedési nap piaci eseményei: CIB REGGELI Az elmúlt kereskedési nap piaci eseményei: Az elızı napok szárnyalását követıen pénteken megtorpant a forint lendülete, a piac kiváró álláspontra helyezkedett. Orbán Viktor nyilatkozatai alapján

Részletesebben

Az MKB Befektetési Alapkezelı Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.)

Az MKB Befektetési Alapkezelı Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Az MKB Befektetési Alapkezelı Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Végrehajtási Politikája és Allokációs Szabályzata Hatályos: 2012. április 30. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Preambulum... 3 2. Az üzletkötésre

Részletesebben

MKB PAGODA TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP TÁJÉKOZTATÓJA

MKB PAGODA TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP TÁJÉKOZTATÓJA MKB PAGODA TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP elnevezéső nyilvános nyílt végő értékpapír befektetési alap TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt. 1056 Budapest, Váci utca

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

Túlreagálás - Az átlaghoz való visszatérés

Túlreagálás - Az átlaghoz való visszatérés Kerényi Péter http://www.cs.elte.hu/ keppabt 2011. április 7. T kepiaci hatékonyság 1. Fama: Ecient Capital Markets: a Review of Theory and Empirical Work Egységes modellé gyúrta a korábbi eredményeket.

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

PIACI KÖRKÉP Magyarország

PIACI KÖRKÉP Magyarország PIACI KÖRKÉP Magyarország A BUX index 380 pontos eséssel zárta a kereskedést, a végül 20 forintot emelkedı OTP kivételével a blue chipek estek. átkötések után viszont üzlet nem született rájuk. A bankpapír

Részletesebben

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Székház, Felolvasóterem 2012. november 20. Bizalom szerepe válságban Diadikus jelenségek vizsgálata a gazdálkodástudományban

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf

A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf A határidıs kereskedés alapjai Kádár Kristóf Budapest, 2009.10.08. A Határidıs ügyletekrıl általánosságban Határidıs termékek a Budapesti Értéktızsdén A letéti díj A határidıs ár meghatározása Tıkeáttétel

Részletesebben

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011 Technikai elemzés. c.člá Fio o.c.p., a.s. Az S&P 500 index jelenleg a csökkenı trendvonal alatt tétovázik. A további emelkedés szempontjából fontos az 1270 pontos szint áttörése. Amennyiben ez nem történik

Részletesebben

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait.

A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. 2. VEKTORTÉR A lineáris algebrában központi szerepet betöltı vektortér fogalmát értelmezzük most, s megvizsgáljuk e struktúra legfontosabb egyszerő tulajdonságait. Legyen K egy test és V egy nem üres halmaz,

Részletesebben

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében

Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében Magyar Energia Hivatal Tervezet 091020 Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében A Hivatal hozzászólás céljából 2009. szeptember 21-i

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE

Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE 1.oldal A Kft. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI INTERNET HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE Létrehozva: 2004. február 05. Utolsó módosítás: 2010. március 1. Hatályba lépés: 2010. április 1-tıl 2.oldal

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2 TÉMAKÖRÖK Ágazati Kapcsolatok Mérlege (ÁKM) Nemzeti vagyon A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ÖSSZEFÜGGÉSE Pénzügyi elszámolások, pénzügyi mérlegek Tőzsdeindex Bankstatisztika Simító eljárások ÁKM 1 ÁGAZATI

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése

Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Kétértékű függő változók: alkalmazások Mikroökonometria, 8. hét Bíró Anikó Probit, logit modellek együtthatók értelmezése Pˆr( y = 1 x) ( g( ˆ β + x ˆ β ) ˆ 0 β j ) x j Marginális hatás egy megválasztott

Részletesebben