JELENTÉS június 249. az országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati. vizsgálatáról

Átírás

1 JELENTÉS az országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választások lebonyolítására felhasznált pénzeszközök vizsgálatáról június 249.

2 Az alkalmazott rövidítések jegyzéke: - OVB Országos Választási Bizottság - OVM Országos Választási Bizottság mellett működő Munkacsoport - TVM Területi Választási Bizottság mellett müködő Munkacsoport - HVM - OEVK - TÁKISZ - FÁKISZ - OSzH -TB -PC - VIF Helyi Választási Munkacsoport Országgyűlési Egyéni Választókerületi Központ Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szaigálat Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szaigálat Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal Társadalombiztosítás személyi számítógép Belügyminisztérium Választási és Informatikai Főosztálya

3 Állami Számvev/lszék V / Témaszám: 254. Jelentés az országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviseló-választások lebonyolítására felhasznált pénzeszközök vizsgálatáról Az országgyűlési képviselő-választásról, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők és polgármcsterek választásáról szó!ó törvények egyaránt előfrták, hogy az Országgyűlés által a választások költségeinek fedezetére adott pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztassa az Országgyűlést. Ezen túlmenően a pénzügyi fedezetet biztosító határozataiban felkérte az Országgyűlés az Állami Számvevőszéket, hogy a választások pénzeszközeinek felhasználását ellenórizze és erről adjon számot az Országgyűlésnek. A törvényi előírásoknak megfelelően - az ellenőrzési költségekkel való takarékos gazdálkodás szempontjait is figyelembe véve -az Országgyűlés által a két választásra biztosított összegek felhasználását!995. január J. és március 31. között a helyszínen ellenőriztük. A vizsgálatokat 105 települési önkormányzatnál, (5 megyei jogú városban, 29 városban, ll nagyközségben és 60 községben)!9 megyei és a fővárosi önkormányzatnál, a!9 TÁKISZ-nál és a FÁKISZ-nál, a Belügyminisztérium Választási és Informatikai Főosztályánál, Központi Gazdasági Főigazgatóságánál, az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalnál, az Országos, a Fővárosi, a Pest megyei Rend6rfőkapitányságoknál és a Budaőrsi Kapitányságnál folytattuk Je. A helyszíni vizsgálat 974 szavazókört érintett (9%). ahol választópolgár élt ( 10,4%). Az önkormányzatoknál és a Belügyminisztérium költségvetési szerveinél tartott vizsgálat az évi választások előkészítésére és az országgyülési képviselőválasztásra fordítható, együttesen E Ft-ból 985,1 E Ft-ot (58%), illetve az önkormányzati képviselő-választásra fordítható E Ft-bó1434,7 E Ft-ot (39%) érintett.

4 -2- Az ellenőrzések célja az volt, hogy feltárja: - az évi országgyűlési képviselő-választások és az évi helyi és kisebbségi önkormányzati képviseló-választások során az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetést, annak részletesebb előírásait betartották-e; - a választásokhoz beszerzett tárgyi eszközök miként hasznosultak a két választás során; - a választások gazdasági-pénzügyi előkészítésében és lebonyolításában miként hasznosultak az Állami Számvevőszék évi vizsgálati megállapításai, javaslatai, ajánlásai. Összegzés és javaslatok: Az évi országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviseló-választásokat összefogottabban. célirányosabban és hatékonyabban bonyolították le, mint az évi hasonló választásokat. Ebben jelentős szerepe t játszott, hogy a választásokkal kapcsolatos jogszabályok kiadásánál és az előkészítő munkálatok során hasznosították az Állami Számvevőszék évi választásokkal összefüggő ajánlásait, valamint az évet megelőző választások tapasztalatait. A választások lebonyolításához fűződő finanszírozás terén az előrelépést a rendezettebb feladatmutatók kialakítása, a helyi-területi-központi feladatok, normatívák és pénzeszközök áttekinthetóbb rendszere és az elszámolások egyszerúsítése jelezte. Kedvező tapasztalat az is, hogy a lebonyolításban részt vevő helyi, területi, központi szervek a részükre juttatott állami pénzeszközöket általában a vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi előírásokat betartva használták fel. A feladatokhoz a központi források mindkét választás alkalmával a belügyminisztériumi rendeletben előírt határidő után késve érkeztek, de ez nem okozott finanszírozási problémát, mert az önkormányzatok saját eszközeikből a dologi kiadásokat megelőlegez ték. Annak ellenére, hogy összességében az Országgyűlés által a két választásra jóváhagyott pénzügyi kereteket nem lépték túl, mind az előkészítés, mind a lebonyolítás, mind az elszámolásuk során több, a költségekkel való takarékos gazdálkodást nem megfelelöen szolgáló központi és helyi gyakorlattal találkoztunk. Az országgyűlési képviselő-választásokról szóló törvény szövege, de az erre épülő belügyminiszteri rendelet sem ösztönözte a jegyzőket arra, hogy a korábban kialakult

5 -3- gyakorlatot felülvizsgálva a szavazókörök számát racionálisan, a költségtakarékossági szempontok figyelembevételével alakítsák ki. Megfelelő körültekintéssel a választások lebonyolítását - a területi differenciálási igények figyelembevétele mellett is - kb körzettel kevesebb kialakításával is meg lehetett volna oldani, ha azokon a településeken, ahol hatszáz főnél több szavazópolgár él az egy szavazókörbe tartozó választópolgárok számát a jogszabály Jegalább 600 főben jelölte volna meg. Nem segítette a takarékosság érvényesítését az átalányelszámolási mód bevezetése és a dologi költségek személyi kifizetésekre való felhasználásának engedélyezése sem. Különösen kedvezőtlenül hatott, hogy a jogszabályi előírás szerint a közreműködőknek Jegalább a norma szerinti összeget ki kellett fizetni. Ezt az önkormányzatok többsége ugyanis alsó határként értelmezte, és a dologi költségeknél "elért megtakarításokat" személyi kifizetésekre csoportosította át. A tehetösebb önkormányzatok ezen túlmenően saját forrásaikból kiegészítették a központi forrásokból származó választási pénzeszközöket, s a többletet is döntően személyi kifizetésekre használták fel. Így az azonos feladatot ellátó közremüködök díjazása önkormányzatonként indokolatlanul jelentős mértékben eltért. Tehették ezt azért is, mert az elszámolási m6dból adódóan a "megtakarítást" nem kellett visszafizetni. A vizsgált önkormányzatok elszárnolásai szerint a saját forrásokkal kiegészített ráfordítások az országgyűlési választásoknál 44%-kal, az önkormányzati választásoknál 7%-kal haladták meg a jogszabályokban előirányzott összegeket. (Ezen belül a személyi kifizetésekre fordított összegek 96, illetve 244%-kal voltak nagyobbak!) A reprezentációt az országos adatokra vetítve valószínűsíthető, hogy országosan a pénzügyileg kimutatott felhasználás az országgyűlési választásoknál az M Ft-tal szemben M Ft-ot, az önkormányzati választásoknál az M Ft-tal szemben M Ft-ot tett ki. Az önkormányzatok szálnos ténylegesen felmerült költséget nem számoltak el a választás költségei között, hanem működési kiadásaik terhére finanszírozták azokat (pl. fűtés, világítás, telefon, fax, helyiségbér stb.). Az ilyen jellegű kiadások teljes körű számbavétele a választások lebonyolításának kimutatott költségeit tovább ernelte volna. A személyi kifizetések növelésére hatott az is, hogy a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára az országgyűlési képviselő-választás I. fordulója után a BM központi tartalékából megyénként Ft-ot adott terven felül a területi választási munkacsoportok tagjai jutalmazására, ha ahhoz azonos összeggel a megyei önkormányzat is hozzájárul. Ezt az összeget még annak a megyének is átutalták, amely a kért kiegészítést nem biztosította.

6 -4- További problémát jelentett, hogy a jogszabályok előírták ugyan az elkülönített nyilvántartást, de annak módjáról, tartalmáról nem rendelkeztek. Ugyancsak elmaradt a jogszabályban előírt pénzügyi ellenőrzés tartalmának meghatározása és nem intézkedtek a szankcionálásról sem. Erre vezethető vissza, hogy az ellenőrzött 125 önkormányzat közül 22 egyáltalán nem gondoskodott az elkülönített nyilvántartásról, s mindössze 61 önkormányzat oldotta meg könyvvitelileg is elkülönítetten, ellenőrizhető módon a választásokra felhasznált pénzeszközök nyilvántartását. A Jegtöbb gond a kötelezettség-vállalásnál, az ellenjegyzésnél. az utalványozásnál és az érvényesítésnél mutatkozott. A BM rendelet ugyanis csak az utalványozást szabályozta, de azt is a vonatkozó törvényektől eltérően, s így a BM rendeleti felhatalmazás alapján tett valamennyi, a választásokkal összefüggő jegyzői, főjegyzői utalványozás törvénysértő volt. A sajátos feladat gazdálkodási jogkörének helyi szabályozatlansága miatt a kötelezettség-vállalás az ellenjegyzés és érvényesítés gyakorlata az esetek többségében a törvényi előírásokkal ellentétes volt Kisebb jelentőségű, de tipikus hibaként említhető, hogy a számviteli és az ÁFA törvény előírásai ellenére a dologi kiadásokhoz kapcsolódó számlák 19%-a szabálytalanul volt kiállítva, s azokat az önkormányzatok ennek ebenére elfogadták. Ugyancsak vitatható a TB járulék fizetésénél kialakított gyakorlat, amelynek lényege, hogy a megbízási szerződésekben a feladatvégzési időt a ténylegesen szükségestől eltérőerr úgy állapították meg, hogy az l napra jutó összeg!80 Ft-nál alacsonyabb lett, s így ezután a jogszabályok szerint nem kellett TB járulékat fizetni, holott ezt a központilag biztosított összeg tartalmazta. A két választás pénzeszközeivel kapcsolatos Belügyminisztériumi elszámoltatás alapvető hiányossága volt, hogy nem a teljeskörü választási kiadásokról, hanem csak a központilag biztosított pénzeszközök egy részéról számoltatott el. Az elszámolási munkalapok adattartalma nem alkalmas az egyes választási feladatokra fordított kiadások bemutatására, a pénzügyi normákkal történő összehasonlításra, az esetleges jövőbeli normák megalapozására. Ez a nagyfokú szabadság- a vizsgálati tapasztalatok szerint- pénzügyi-gazdálkodási szabadossághoz vezetett, mert egyes pénzügyi normák esetében többszörös kifizetéseket tett lehetövé (pl. személyi kiadások, élelmezési ráfordítások), más normák esetében pedig jelentős "megtakarítás" volt elérhető. Ez elsősorban az átalányösszegekbe beépült TB-járulékra, a névjegyzékek, értesítők és egyéb nyomtatványok elkészítésére, a TVM dologi kiadásaira vonatkozik. A névjegyzék és értesítő kartanok elkészítésével kapcsolatos pénzügyi norma elsősorban a TÁKISZ-ok költségvetési

7 -5- kondícióját javította, de kisebb-nagyobb mértékben mozgásteret biztosított az elkészítését vállal6 önkormányzatok számára is. A választásokhoz beszerzett tárgyi eszközök döntő hányada a számítógépek vásárlásából adódott. Ezeket nagyrészt a kialakított rendszer elemeiként hasznosították. E gépek azonban a későbbiekben - megfelelő állami segítséggel (programok biztosításával) - lehetövé teszik több célú további felhasználásukat is. Olyan tárgyi eszköz beszerzéséről a vizsgált körben, ami közvetlen ül, vagy közvetve ne lenne a választásokhoz kapcsolható - a Borsod-Abauj-Zemplén Megyei TÁKISZ által visszatartott személyi számítógépek kivételével - az ellenőrzések során nem szereztünk tudomást. A választások lebonyolításához szükséges árubeszerzési és szaigáitatás igénybevételi szerzödések, megrendelések döntő többségét versenytárgyalás mellözésével és előzetes írásos árajánjatok bekérése nélkül kötötték. A szabálytalanságot elsősorban a választási törvények és a pénzügyi fedezetet meghatározó országgyűlési határozatok késői megjelenése okozta. Az átalány-összeggel való elszámolás esetén felvetődik, hogy az Állami Számvevőszék jelentős anyagi és személyi ráfordításainak felhasználásával végzett ellenőrzés milyen mértékben tud hatékony lenni, ha a Belügyminisztérium az engedélyezett elszámolási megoldás miatt csak közvetetten képes a választások tényleges ráfordításainak nagyságrendjét meghatározni, Valamint a feleslegesnek ítélt kiadásokat a jelenlegi jogi szabályozás keretei között nem lehet szankcionálni. A vizsgálati tapasztalatok és megállapítások alapján a további munka szinvonalának emeléséhez javasoljuk a Belügyminisztériumnak: l. Az!994. évi választások pénzügyi elszámolásának lezárását a függő-átfutó-kiegyenlítő tételek rendezésével és a pénzmaradvány felhasználási javaslatának előterjesztésével az utolsó kisebbségi önkormányzati választás befejezését követő 30 napon belül. 2. A szavazókörök számának a racionális finanszírozási szempontokhoz igazodó a területi adottságokat is figyelembe vevő csökkentésének kezdeményezését a jelenleg érvényes!200 választópolgáros felső határon belül. 3. Olyan egységes elszámolási rendszer kialakítását, amely alkalmas annak ellenőrzésére, hogy a választáshoz biztosított valamennyi költségvetési és közpénz felhasználása során az általános és a választásra külön előírt követelményeket és normákat betartották-e. A társadalombiztosítási járulék fizetésével kapcsolatos visszásságok

8 -6- rnegszüntetésének kezdeményezését olymódon, hogy azt és a szernélyi jövede Jemadót központilag fizessék meg. 4. A választási pénzeszközök pontos nyilvántartását, az elszámolás és a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés lefolytatásának elősegítését rnegfelelöen szolgáló rendszer kialakítását valarnennyi választásnál közrernüködő költségvetési szervnél. 5. Az Országos Választási Munkacsoport és a Területi Választási Munkacsoport előbbiekkel összefüggő helyszíni ellenőrzési kötelezettségének előírását. 6. A nemzeti és etnikai kisebbségi jelöltek választási karnpányának külön támogatásakor, felhasználás jogcímeinek meghatározását, a céltól eltérő felhasználás illetve az elszámolás elmulasztása esetében megfelelő szankcionálási lehetőség megtererntésének kezdeményezését. 7. Az üzerneltetésre átadott eszközök vagyonvédelméhez a szabályszerű eszköznyilvántartás biztosítását. A választáshoz kapcsolódó immateriális javak, rnint tartós eszközök teljes körű nyilvántartásának kialakítását, az eszközök aktíválását Mindezeken túlmenően szükségesnek tartjuk, hogy az Országgyűlés a jövőben a választásokkal kapcsolatos törvényalkotás során legyen figyelemrnel a technikai lebonyolítást érintő egyéb törvényekben már meghatározott határidökre és feltételekre. Megállapítások I. A választási költségek tervezése Az országgyűlési képviselő-választásokról, valarnint a helyi és kisebbségi önkormányzati választásokról szóló törvények felhatalmazták a belügyrninisztert, hogy rendeletben szabályozza - többek között - a választási költségek norrnatíváit és elszámolási rendjét. Az előkészületek ennek rnegfelelően folytak. A 10/1994. (111.2.) és a 47/1994 (X.6.) Ogy. határozat arra is felhatalmazást adott a belügyminiszternek, hogy a választás költségvetési előirányzatai között átcsoportosítson, valarnint szükség csetén a tartalékot felhasználhassa.

9 -7- Az ezek alapján kiadott BM rendeletek az országgyűlési és az önkormányzati képviselő-választások költségeinek normatíváit, tételeit és az elszámolás rendjét szabályozták. Az egy szavazókörre jutó választópolgárok számát 1200 főben maximáiták azzal a logikus megkötésset hogy rninden önálló településen legalább egy szavazókört kell létrehozni. A törvény szövege (36. (2) bek.) azonban nem volt teljesen pontos, mert az alsó határként megjelölt 600 főnél nem írta elő, hogy legalább ennyi választópolgárnak lennie kell egy szavazókörben, ha a választópolgárok száma a településen ennél nagyobb. Emiatt a törvény, de a belügyrniniszteri rendelet sem orientálta a jegyzőket arra, hogy a szavazókörök számát racionálisan, a költségtakarékossági szempontokat is figyelembe véve alakítsák ki. Így a kalkuláció alapját képező, a múltban gyökerező, megszokáson alapuló körzetkialakításoknál nem volt tapasztalható azok számának lényeges csökkentése. Az országgyűlési választások lebonyolításánál szavazókör kialakítására került sor, az önkormányzati választások lebonyolítását pedig l körzetben oldották meg. Kisebb létszámú körzetekben a költségkímélés érdekébenapóttagok alkalmazását és ezek révén az un. "mozgó urnák" használatát nem tapasztaltuk. Kellő körültekintéssel - számításaink szerint - kb körzettel kevesebb kialakításával is meg lehetett volna oldani a választások lebonyolítását. Az országos adatokból megállapítható, hogy pl. 39 települési önkormányzatnál, ahol a lakosságszám fő közötti 2-2 szavazókör müködött, 26-nál ahol a lakosságszám közölt alaknit 3-3 szavazókört létesítettek. Hasonlóak a tapasztalatok a nagyobb lakosságszámú településeknél is. Pl főnél 4 körzet, 1723 főnél 5 körzet, 2895 főnél 9 körzet, 2933 főnél!o körzet stb. (A választó polgárok száma e településeken természetesen a lakosságszámnál alacsonyabb). A törvény lehetövé teszi ugyan a települési adotlságok figyelembevételét, de az ilyen mértékü eltérés az alsó határként megjelölt 600 választópolgárral szemben nem mindenütt fogadható el. Míg az országgyűlési választásnál lehetőséget biztosítottak az önkormányzatok jegyzői számára, hogy átalány, vagy tételes elszámolási m6dot válasszanak, addig az önkormányzati választásoknál abból 18 település választotta a tételes elszámolási módot - már kizárólag az átalány-elszámolási módra volt lehetőség. A tételes elszámolás esetén az elszámolási adatlapon a tételek megnevezése mellett fel kellett tüntetni a norma mérőszárnát, a norma szerinti kiadás és a tényleges kiadás összegeit és a fel nem használt összeget vissza kellett fizetni. Az átalányelszámolást választóknak ilyen részletezettségú elszámolást nem kellett készíteniük és a Belügyminisztérium nem rendelkezett arról sem, hogy a

10 -8- költségeket számlával - beleértve a belső számlát is - igazolni kell, vagy sem. Ez a megoldás már önmagában is jelzi, hogy a belügyminiszteri rendeletben szereplő normatívákat átalányelszámolás esetén csupán kalkulatív számítási anyagként kezelték, azok be nem tartásához szankciók nem kapcsolódtak. A tételes elszámolási módot választók részére a tételek és normatívák, valamint a dologi és személyi kiadások között - a választók nyilvántartására, az értesítők és ajánlószelvények elkészítésére és kiküldésére, a jegyzők egymás közötti értesítésére a választópolgáronként megállapított 26 Ft/fő kivételével - az átcsoportosítást a rendelet megtiltotta (6. (3) al pont). Az átalányelszámolásnál viszont következetlen módon a tiltást feloldották és csupán azt rögzítették, hogy az átalányösszeg a választás céljára szabadon felhasználható, azonban a személyi kiadásra legalább a jogszabályokban megállapított normatívákat biztosítani kell. A választásokhoz szükséges pénzeszközök tervezését a Belügyminisztérium Választási és Informatikai Főosztálya végezte. Az előirányzatok kialakításánál az évi választások, valamint az évi TB képviselő-választás során szerzett tapasztalatokat, valamint a választások eltérő megoldási m6djáb61 adódó különbségeket és az Állami Számvevőszék évi ellenőrzési tapasztalatait, ajánlásait is figyelembe vette. A két választás között eltelt fél év alatti infláció nem indokolta az egy fordulós helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választások költségeinek a kétfordulós országgyűlési képviselő-választásokkal közel azonos nagyságrendű ráfordítását Különösen szembetűnő ez a tény a központi kiadásoknál, ahol a különbség az országgyűlés által előirányzott összegek között rnindössze 4,5%-os volt. Az összehasonlítható tételek közül a két választásnállegjobban a rendőrségi feladatok költségei tértek el. Az országgyoiésl képvlselc's-választásnál tervezett l 00 M Ft a választás közpon ti, területi és helyi zavartalan lebonyolításának rendőrségi felügyeletéhez szükséges fedezetet - fokozott ügyelet tartásával és egyéb készenléti rendelkezésre állással - biztosította. Az önkormányzati képviselll-választásnál viszon t a központi feladatok közölt csak a választási adatok összesítésének központi helyszínein tartott készenléthez - ügyelethez kapcsolódó kiadásokat vették figyelembe. Mintegy felére csökkentette az önkormányzati képviselő-választásnál a külföldi megfigyelőkkel kapcsolatos kiadásokat, a szavazásorr való részvétel érdekében kifejtett központi propaganda költségét. Növelte viszont a nyomtatványok, oktatási,

11 -9- tájékoztatási anyagok elkészítésére tervezett kiadást. A szoftverek elkészítését az országgyűlési képviselő-választásnál döntően a kormány által biztosított összegből finanszírozták, az önkormányzati választásnál viszont az országgyűlési határozatban megállapított központi dologi kiadások között szerepel ennek a feladatnak az előirányzata. A központi feladatok költségvetésében a korábbi választásokhoz viszonyítva több új előirányzatot alakítottak ki, részben a feladatok részletezettebbé tételével részben több új feladat tervezésével Pl. választás-történeti adatbázis létrehozása és elemzésre alkalmas kiadványként történő megjelenítése, a választáson való részvétel növelése érdekében pártsemleges propaganda korábbiaknál szélesebb körű, változatosabb (pl. kiadvány, film, hőlégballon, reklám) biztosítása stb. A helyi és területi kiadásokat az önkormányzati választásnál a névjegyzék és értesítő-készítés és postázás, az egyéb dologi kiadások és a TÁKISZ-ok részére meghatározott előirányzatok normatívárnak csökkentésével mérsékelték. Emelték viszont a területi szinten jelentkező szállítási, oktatási feladatokra biztosított összeget, a helyi hirdetményekre fordítható forrást, valamint a területi választási bizottságok választott tagjainak, a területi választási munkacsoport tagjainak, a pénzügyi és informarikai feladatokért felelős dolgozók részére megállapított díjak mértékét. A minisztériumon belüli többszöri egyeztetések és módosítások után terjesztették a végleges javaslatokat a Kormány, majd az Országgyűlés elé. Az országgyűlési képviselő-választásnál pl. az első javaslat még 2 Md Ft feletti költségelőirányzatot tartalmazott. A költségvetés többszöri átdolgozása elsősorban azért vált szükségessé, mert a javaslat a képviselő-választási törvényt módosító előterjesztésre épült, amely a törvényalkotás során több tekintetben módosult. II. A központi költségvetésből kapott választási célú pénzeszközök forrása és r elbasználása l. Pénzügyi források Az országgyülési képviselő-választáshoz az Országgyülés az évi központi költségvetés VII. fejezet 30/6 alcímén rendelkezésre álló 800 M Ft-on túlmenően

12 a központi költségvetés általános tartalékaiból 584 M Ftcot, együttesen M Ft -ot biztosított. A helyi és kisebbségi önkormányzati képviselök választásához az Országgyülés az évi központi költségvetés VII. fejezet 30/9. alcímén rendelkezésre álló 800 M Ft-on felül 70 M Ft-ot az évi országgyűlési képviselő-választás előirányzatmaradványáb61, 248 M Ft-ot a Belügyminisztérium fejezetéből előírt átcsoportosítással, összesen M Ft felhasználását engedélyezte. Fentieken túlmenően a két választás előkészületi munkáival kapcsolatos költségek fedezetére még évben a Kormány az!066/1993. (X.!3.), a 3.397/1993. (XI.!.) és a (XII.9.) számú határozataiban az évi TB képviselöválasztás költségvetésének maradványából és az!993. évre az időközi választások lebonyolítására rendelkezésre álló előirányzat maradványából összesen 316M Ft-ot biztosított. Együttesen tehát a választások lebonyolítására központi forrásokból M Ft állt rendelkezésre. 2. A pénzeszközök folyósítása A Belügyininisztérium II.!7-én kapta meg a PM-től az éves költségvetési törvényben jóváhagyott 800 M Ft-ot az országgyűlési választások lebonyolításához. A (111.2.) BM rendeletben foglaltaktól eltérően az előleget két részletben, választási fordulónként folyósították. Az I. választási forduló előlege 19 megyéhez átlagosan egy hét késéssel érkezett meg, a fővároshoz pedig csak III. 24-én. A megyei önkormányzatok a hozzájuk érkezett előlegekből a helyi választási munkacsoportokat megillető összegeket egy-két hét eltelte után biztosították. A választás II. fordulójára számított átalány-előleg a megyei önkormányzatokhoz április első felében érkezett meg, amelyből a helyi választási munkacsoportokat megillető összegeket 15megyében csak egy-másfél hónapos várakoztatás után utalták át. A II. fordulóra jutó átalány-előlegnek a megyei Jetéti számlákon való "várakoztatása" országosan, mintegy 3,0-3,5 M Ft kamatbevételhez juttatta a megyei önkormányzatokat. Az I. fordulóhoz biztosított előleget egy önkormányzat (Dunaújváros), a II. fordulóhoz pedig két önkormányzat (Csegöld, Fehérgyarmat) nem kapta meg a választás napjáig, annak ellenére. hogy a BM díjmentesen biztosította az előleg számításához a szaftvert a megyei TVM-ek részére.

13 - ll - Az önkormányzati választásokra az átalányelőlegeket a BM és a területi választási munkacsoportok mintegy fél hónapos, a településeken működő választási munkacsoportok pedig közel l hónapos késéssel kapták meg. A késedelem a tapasztalatok szerint a lebonyolítást nem akadályozta, mivel az önkormányzatok a feladatot időben megismerték és a feladatokhoz szükséges, az önkormányzatok kiadásai között nem számottevő dologi kiadásokat megelőlegezték. Kivételt képezett ez alól az a néhány kisebb település, amely saját forrásaiból a választási kiadásokat nem tudta megelőlegezni. Egyes esetekben a TVM a hozzá érkező jelzéseket figyelembe véve néhány, különbözö okból fizetésképtelenoé vált önkormányzat számára a választási pénzeszközöket elkülönített számlára küldte meg (pl. Mohács részére). Megjegyezzük, hogy Sellye községben az OTP helyi fiókja a választási pénzeszközök külön számlán történő kezelésére íráshan tett javaslatot, amelyet a kórjegyzőség nem fogadott el. Az átalány-előleget is - anélkül, hogy a pénzmegőrzés elemi feltételeit biztosította volna - kézpénzben felvette és a házipénztárába helyezte el. November 30. és december l. közölti időszakhan betörtek a körjegyzöségre, ahonnan Ft-ot,- benne a Ft választási célokat szolgáló pénzeszközt is - eltulajdonítottak A polgármester az ismeretlen tettes ellen a rendörségnél feljelentést tett. Az átmeneti jellegű pénzzavarban az OVM ugyanilyen összegű kölcsön-nyújtással segített. amit azonhan az önkormányzat még nem fizetett vissza. Az Országgyűlés az évi országgyűlési képviselő-választás helyi feladataira 750,6 M Ft-ot, a területi feladatokra 108,3 M Ft-ot, az önkormányzati képviselőválasztás helyi feladataira 459,2 M Ft-ot, területi feladataira 183, l M Ft-ot biztosított. Az önkormányzatok ezeknek az összegeknek egy részét átalány-előlegként kapták meg, az országgyűlési képviselő-választásnál összesen 830,9 M Ft-ot, az önkormányzati képviselő-választásnál összesen 596,6 M Ft-ot. Ezen előlegen túlmenően az alábbi címeken kaptak még különböző időpontokban pénzeszközt a választásokhoz: az országgyűlési képviselő-választásnál - szállítási feladatokra, - ajánlószelvények ellenőrzésére, - jelölt adatbázis üzemeltetésére, szavazatszámláló bizottsági tagok oktatására, - területi feladatok anyagi elismerésének kiegészítésére, - személyi számítógépek vásárlásához kiegészítésként, - a középkategóriájú számítógépek vásárlásához kiegészítésként, - meglévő számítógépek mem6riabővítéséhez (egy TÁKISZ és a FÁKISZ),

14 TÁKISZ-ok helyi számítógépes hálózatának egységesítéséhez, - személyi számítógépek hálózatának kialakításá!ioz. az önkormányzati képviselö-választásnál - kisebbségi jelöltek szavazólapjainak elöállítására, - kisebbségi jelöltek karnpányának támogatására, - választási tájékoztató füzet helyi elöállítására, - OEVK-ként kijelölt városokban jelentkező összesítési feladatok elismerésére, - TÁKISZ-ok és a FÁKISZ működési kiadásaira, - két megye részére a megyei egyéni választókerületi választás szavazólapjának elkészítésére (a többi megye a központilag biztosított megoldást igényelte), - a szavazólapok helyi elkészítéséhez az átalányelőlegben biztosított összeg kiegészítésére, - a munkáltatók által kért átlagbér kifizetésére, - személyi számítógép és nyomtató vásárlásá!ioz kiegészítésként. A belügyminiszter mindkét választásnál élt a törvényben biztosított átcsoportosítási jogával, illetve a tartalékok részbeni felhasználásával. (Az engedélyezett átcsoportosításokról és a tartalék felhasználásáról az 5. számú melléklet ad részletes tájékoztatást.) Az országgyűlési képviselök választásánál a szavazatszámláló bizottságok tagjainak hagyományos m6don történő oktatására!994. III. 21-én 4,3 M Ft-ot,!994. IX. 9-én az OVM, a Duna Palota és a Kossuth tér 4. hardver- és szaftver bővítésére hálózati kiépítés és adatátvitel működtetésének kiegészítésére 6 M Ft-ot, valamint a TÁKISZ-ok működési költségeinek kiegészítésére 4 M Ft-ot csoportosított át. A belügyminisztérium a helyszínen nem ellenőrizte, s így nem is volt információja a TÁKISZ-ok által az önkormányzatok részére a választásokkal összefüggő munkák elvégzése révén szerzett bevételi többletről Annak nagyságrendje ugyanis olyan rendkívülimértékű jutalom-összegek kifizetését tette lehetövé, ami miatt a működési költségekhez való utólagos hozzájárulás nem volt indokolt. Az önkormányzati képviselö-választások pénzügyi keretösszegén belü! l 995. l. 3-án 5 M Ft-ot csoportosítottak át az országos kisebbségi önkormányzati elektor-választásá!ioz szükséges utazási költségek részbeni fedezetére. A későbbiekben, - április 7 -én - ugyanerre a célra további 3 M Ft átcsoportosítását engedélyezte a belügyminiszter. 3. A pénzeszközök előirányzat-csoportonkénti felhasználása Az országgyűlési képviselö-választások lebonyolítására az Országgyűlés által jóváhagyott 1.384,0 M Ft-tal szemben 1.311,2 M Ft-ot használtak fel. Az előirányzat-

15 -13- maradvány 72,8 M Ft (5,3%) volt. A felhasználási jogcímek szerinti részletes adatokat a 6. számú melléklet tartalmazza. A legnagyobb összegű maradvány, csaknem 27 M Ft a szavazólapok, nyomtatványok előállítási költségeinél, valamint 9 M Ft a bírösszeköttetés és az informatikai rendszer üzemeltetési költségeinél jelentkezett. Mindössze három tételnél vált szükségessé a tervezettnél nagyobb összegű ráfordítás. A virusmentesítési program 2.1 M Ft-tal, az oktatási anyagok készítése 0,5 M Ft-tal, a központi hálózatépítés és működtetés pedig l M Ft-tal került többe, mint amennyi az előirányzott összeg vol t. A központi kiadásokra előirányzott 490,1 M Ft módosított előirányzattal szemben a tényleges felhasználás 449,7 M Ft-ot tett ki, a helyi és területi feladatokra szolgál6 889,4 M Ft-hoz képest a felhasználás összege 861,5 M Ft volt. A maradvány mértéke tehát a központi feladatok ellátásánál 8,2%, a helyi és területi feladatoknál pedig 3,1 %. A helyi és kisebbségi önkormányzati képviselök választására az Országgyűlés által jóváhagyott M Ft-tal szemben a várható felhasználás 1.057,4 M Ft lesz. (A végleges adatok a helyszíni vizsgálat befejezésekor még nem álltak rendelkezésre!) Az előirányzat-maradvány várhatóan 60,6 M Ft (5,4%). Jelentősebb összegű pénzmaradvány az oktatási és tájékoztató anyagoknál (31,8 M Ft), a kisebbségi jelöltek támogatásánál (4,1 M Ft) és a szoftver-fejlesztésnél (2,7 M Ft) mutatkozott. Nagyobb összegű előirányzat-túllépés csak a kisebbségi etektor-választások kiadásainál (5,2 M Ft) volt tapasztalható. A központi feladatok ellátását a tervezett 450,7 M Ft-tal szemben 411,6 M Ft ráfordítással, a helyi és területi feladatokat pedig a 642,3 M Ft eredeti előirányzattal szemben 645,8 M Ft felhasználásával oldották meg. A pénzmaradvány a központi kiadásoknál 8,7%, a helyi és területi feladatoknál a tartalékból engedélyezett felhasználással módosított 653,7 M Ft-os előirányzathoz viszonyítva l,2% volt (részletes adatok a 7. szám ú mellékletben). A Kormány által a két választás előkészítésére biztosított 316 M Ft-ot, 97,6%-ban felhasználták a 8. számú mellékletben részletezett, az országgyűlési és az önkormányzati képviselő-választásokkal összefüggő célokra, valamint az évi időközi választásokra és népi kezdeményezések ellenőrzésére. A maradvány összegét a továbbiakban is folyamatosan az időközi választások kiadásaira kívánják biztosítani. A két választásra az Országgyűlés és a Kormány által együttesen biztosított M Ft-tal szemben- a BM nyilvántartás szerint ,0 M Ft-ot fordítanak

16 várhatóan. Ezek az adatok azonban nem tartalmazzák az önkormányzatok által a választások zavartalan lebonyolításához kiegészítésként adott pénzeszközöket és azokat a tételeket, amelyek ténylegesen a feladatellátás során felmerül tek, de amelyek költségeit az önkormányzatok nem, vagy nem teljes egészében számítottak fel, illetve mutattak ki (pl: helyiségbér, telefon, fax, fűtés, világítás stb.). A BM által helyszíni ellenőrzés nélkül elfogadott területi-helyi elszámolások adatai szerint mindkét választásra jellemző, hogy az önkormányzatok a dologi kiadásokra a norma szerinti keretnél 17%-kal kevesebbet, ugyanakkor a személyi ráfordításokra 25, illetve 35%-kal többet számoltak el olymódon, hogy a teljes összegnek csak 94,7, illetve 94,4 %-át használták fel. (Az átalányelőle g, illetve az önkormányzati képviselő-választásoknál ezen túlmenően még az elszámoltatás körébe vont bizonyos további kiadásokról a BM VIF által készített elszámolások megyénkénti összesített adatairól a 9. és l O. számú melléklet ad tájékoztatást.) A vizsgálat ba bevont önkormányzatok összesített norma szerinti és elszámolás szerinti adatai kis eltéréssel, de az országos adatokkal megegyező tendenciát jeleznek. A számvcvők által végzett cllcn6rzés tényszámai azonban mind az összes ráfordítás, mind annak belső tartalma tekintetében ennél lényegcsen nagyobb eltéréseket mutatnak. A tételes helyszíni ellenőrzéseink szerint az országgyülésl választásokra 44%-kal fordítottak többet a jogszabályban előirányzottnál, ezen belül a személyi kifizetésekre fordított összeg 96%-kal haladta meg az előirányzattat (11.számú melléklet). Az önkormányzati választásoknál a többlet-felhasmálás a jogszabályban előirányzottakhoz képest 7%-os, de ezen belül a személyi kifizetésekre 244%-kal hasmáitak fel többet (12. számú melléklet). A személyi kifizetést növelte az is, hogy a dologi kiadások közölt tervezett néhány tétel - mint pl. az értesítők polgármesteri hivatali dolgozók által végzett kézbesítése miatti megbízási díj -is itt jelentkezett. Szükségesnek tartjuk megjegyemi, hogy a kisebb önkormányzatoknál a két választás alkalmával személyi kiadásokra fordított összeg csak 22, illetve 20%-kal volt több a kalkuláltnál, míg a nagyobb, jobb anyagi helyzetben lévő önkormányzatoknál ez az eltérés 91, illetve 125%-os többletet mutat. Az egy főre jutó személyi kifizetésck összege minden közreműködői kategóriában (választási bizottságok tagjai, választási munkaesoportok tagjai, vezetője, szavazatszámláló bizottságok tagjai) jelentősen, átlag %-os mértékben haladta meg a jogszabályban közölt kifizetendő összeget.

17 - 15- A reprezentáció adatai szerinti eltéréseket alapul véve valószínűsíthető, hogy az országgyűlési képviselö-választások teljes - pénzügyileg kimutatott - ráfordítása a tervezett M Ft-tal szemben M Ft-ot tett ki, az önkormányzati képviselök választására fordított kiadások pedig az M Ft-tal szemben M Ft-ra tehet /.lk. Jól érzékelhető a korábbiakban már említett azon jogszabályi előírás hatása is, hogy a közremt1köd/.lknek legalább a norma szerinti összeget ki kell fizetni. Ezt az önkormányzatok ugyanis alsó határként értelmezték, s az adott átalányösszegeken belül a dologi költségekkel takarékoskodtak, illetve azok egy részét nem számlázták, s az így kimutatott "megtakarítást" a személyi Icifizetések növelésére fordították. A személyi kifizetések növelésére hatott az is, hogy a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára indokolatlanul!994. május 25-én kelt 3-l I 51/1994. számú levelében közölte a megyei közgyűlések elnökeivel, hogy a BM a központi tartalékból Ft-os, a TB járulékat is magában foglaló támogatást tud adni a területi választási munkacsoportok tagjai jutalmazására, ha a megyei önkormányzat hasonló nagyságrenddel ezen összeghez hozzájárul. Ezt az összeget még a kért kiegészítést nem biztosító megye részére is átutalta. Az általános tendencia mellett néhány esetben az is elő fordult, hogy a választás lebonyolításánál közremüködők nem kapták meg a jogszabály szerinti díjazást. Pl. -a Pest megyei Pilisszántó községben a jegyzőkönyvvezető, Acsa nagyközségben a jegyzőkönyvvezető és a munkacsoport tagjai nem részesültek díjazásban. -a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmat városban és a Nógrád megyei Csécse községben a szavazatszámláló bizottság tagjai I. I 57 Ft díjazást kaptak (a minimum Ft helyett). Előfordult, hogy az önkormányzatok az Ft/fő díjba beleértették a társadalombiztosítási járulék összegét is. 4. A pénzeszközök felhasználásának, nyilvántartásának szabályszerűsége A Belügyminisztérium rendelete előírta a választási munkacsoport-vezetők részére, hogy a választási pénzeszközöket átadott-átvett pénzeszközként kell kezelni és az önkormányzati költségvetésen belül gondoskodni kell elkülönített kezeléséről A szabályozás akkor lett volna egyértelmű és főleg számonkérhető, ha vállalkozik az elkülönített nyilvántartások vezetése tartalmi követelményeinek meghatározására is.

18 Erre azonban nem került sor, ami részben hozzájárult ahhoz, hogy az ellenőrzött 125 önkormányzat közül 22 a jogszabályi előírásokkal ellentétben nem gondoskodott az elkülönített nyilvántartásról. Ezeknél a helyszíni ellenőrzés során kellett a választásokhoz kapcsolódó kiadásokat kigyűjteni. Mindössze 61 önkormányzat oldotta meg könyvvitelileg is elkülönítetten, jól ellenőrizhető m6don a választásokra felhasznált pénzeszközök nyilvántartását, a többiek különböző egyéb megoldásokat választottak. Pl.az áttekinthetőséget kézzel vezetett idősoros analitikával biztosították, a számlákat, bizonylatokat külön gyűjtötték, elszámolását pedig az önkormányzat szokásos elszámolási rendjének keretei között oldották meg. A BM-nél kialakított nyilvántartási rendszer az elkülönített főkönyvi kivonatokkal tájékoztatást nyújt a választási kiadásokról A Vlll. fejezeten belül a választási, népszavazási feladatokra kijelölt 17/10-es alcím költségvetési beszámolója azonban nem teljeskörű, hiányzik belöle az előkészítésre fordított összeg. A 6/1994. (III.2.) BM sz. rendelet l. al és c/ pontja - törvényi felhatalmazás nélkül - a kötelezettség-vállalásról, az ellenjegyzésröl, az utalványozásról és az érvényesítésről szóló törvények (Áht, hatásköri törvény) előírásaitól eltéröen szabályozta a választásokhoz kapcsolódó pénzgazdálkodás és ezen belill az utalványozás rendjét. A szabályozás szerint a választás pénzügyi felelőse az OVM vezetője, de ugyanakkor a BM gazdálkodási szabályzata szerint a választás pénzügyi feladatait a BM Központi Gazdasági Főigazgatósága végzi és gyakorolja az ellenjegyzés! is. A pénzügyi felelősség és az ellenjegyzési jogkör kétféle szabályozása ellentmondásos helyzetet alakított ki. Az utalványozási jogkör m6dosítását az önkormányzatok tudomásul vették, de az általános gyakorlatt61 eltérő kötelezettségvállalási, ellenjegyzési és Icifizetési jogosultságokat a választásokhoz kapcsol6dóan még átmenetileg sem szabályozták Emiatt a BM rendelet felhatalmazása alapján tett valamennyi választással összefüggö jegyzöi, föjegyzői utalványozás törvénysértő volt. Nem teljesült a (X.! 2.) Kormányrendelet 31. -ának azon előírása sem, hogy a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az érvényesítő és az utalványozó azonos személy nem lehet. Nem érvényesült az az előírás sem, hogy kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot az a személy nem végezhet, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el. A jegyzők ugyanis a részükre meghatározott és átutalt díjazást az elszámolási számláról, mint választási célú kifizetést utalványozták Egyes esetekben az összeférhetetlensége! úgy kerülték el, hogy a jegyző részére a Icifizetést a polgármester,

19 -17- vagy a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportvezetője utalványozta, ami viszont a BM rendeletben foglaltakkal nincs összhangban. Számos helyen fordult elő, hogy az utalványozási jogot nem a jegyző, hanem pl. a gazdasági ellátó szervezet igazgatója, a pénzügyi osztályvezető, a hivatal irodavezető-helyettese gyakorolta, néhány helyen pedig előfordult, hogy utalványozás nélkül fizettek. -Békés megyében a TVM-nél az Ellátó Szervezet igazgatója utalványozta a dologi kiadásokat; Szarvas városban a pénzügyi osztályvezető; Köröstarcsán, Telekgerendásan a polgármester; -a Fejér megyei Magyaralmáson és Szabadbattyánban a polgármester; -a Komárom-Esztergom megyei Kisbér, Komárom városokban, Baj községben a polgármester illetve a pénzügyi osztályvezető; -a Tolna megyei Szekszárdon a hivatal irodavezető helyettese, Tengelic és Györköny községekben a polgármester utalványozott. -Utalványozás nélkül fizettek a Tolna megyei Alsónyék, Szálka valamint a Hajdú-Bihar megyei Újszentmargita községekben. -Ellenjegyzés nélkül került sor kötelezettség-vállalásra a központi kiadásokból az BM VIF által kötött szerződések, illetve megrendelések döntő többségénél is. A választásokra fordított pénzeszközök felhasználásánál és elszámolásakor szám os általában is tipikusnak tekinthető szabálytalanságot tapasztaltunk. - Az önkormányzatoknál tartott helyszíni ellenőrzéseink során a dologi kiadásokhoz kapcsolódó számlák közül db, együttesen l E Ft értékű számla szabályszerűségi vizsgálatát is elvégeztük. Ezek közül - többségében élelmiszervásárlásról szóló számla db (19,1 %), összesen E Ft értékű (4,2%) adattartalma volt szabálytalan, mert nem felelt meg a számviteli törvény és az ÁFA törvény előírásainak. Többnyire a terrnék (szolgáltatás) megnevezése, statisztikai besorolása nem volt megfelelő, vagy hiányzott az egyszerűsített számlán a terrnék (szolgáltatás) adóval együtt számított ellenértéke tételenként, vagy az összesen összege nem volt feltüntetve; előfordult, hogy a számlán a terrnék (szolgáltatás) mennyiségi egysége és mennyisége hiányzott. Ennek ellenére az önkormányzatok ezeket a számlákat is elf agad ták. Fentiekhez hasonlóakat tapasztaltunk az OVM által elfogadott - központi kiadásokhoz kapcsolódó - számlák esetében is.

20 Az értesítök elkészítését a vizsgált önkormányzatok többsége a TÁKISZ-nál rendelte me z mindkét választ ásná!. A TÁKISZ-ok egy értesítő elkészítéséért az országgyűlési képviselő-választásnál Ft-ot - a többség 13 Ft-ot - kértek. Az önkormányzati képviselő-választásnál átlag Ft-ot, a többség 10Ft-ot kért. Amennyiben a Polgármesteri Hivatal saját maga készítette, vagy másik önkormányzatot bízott meg ezzel a feladattal, úgy az egy értesítőre jutó kiadás 1,80-8,10 Ft között szór6dott, mivel az önköltség számításánál többnyire csak a közvetlen költségeket vették figyelembe. Az értesítők kézbesítéséért 0-19,0 Ft-ot fizettek az önkormányzatok. Az országgyűlési képviselö-választásnál tíz településen a polgármesteri hivatal dolgozói, vagy a postai kézbesítő díjmentesen végezte a kézbesítést. Ötvennégy településen 5-8 Ft közölti volt a kézbesítési díj, de pl. Tiszasasorr 16,0 Ft, Pilisszántón 13,70 Ft, Kákicson, Sellyén, Sósvertikén 19,0 Ft, Kiszomboron, Pitvaroson 14,0 Ft volt az egy kézbesítésre jutó kiadás. - Nem személyi kifizetés ugyan, de mégis a közreműködők személyéhez szarosan kapcsolódnak az élelmezési kiadások. A vizsgált önkormányzatok élelmezési célokra a jogszabályi norma alapján az országgyűlési választásoknál E Ft-ot, az önkormányzatinál E Ft-ot használhattak volna fel. Ezzel szemben ennek többszöröse E Ft, illetve E Ft volt az élelmiszer vásárlásra fordított összeg. - A TB járulék kifizetése a személyi kifizetéseknél alacsonyabb mértékben emelk;dett. Ennek az a magyarázata, hogy a megbízási szerződésekben a feladatvégzési időt a tényleges időigénytől függetlenül. szinte egységesen igen hosszú időtartamra, 1-3 hónapra szólóan határozták meg, néhol még a szavazatszámláló bizottság tagjainál és jegyzőkönyvvezetőjénél is. Emiatt az l napra jutó összeg 180Ft-nál alacsonyabb lett, s így a jogszabályok értelmébenakifizetés után nem kellett TB járulékat fizetni, annak ellenére. hogy az önkormányzat részére átutalt átalányösszeg a TB járulékat is tartalmazta. Ezt a gyakorlatot a vizsgált önkormányzatok jórésze, de még a TÁKISZ-ok és az OVM is alkalmazta. A vizsgált önkormányzati körben ez az eljárás az országgyülési és az önkormányzati képviselö-választásnál is mintegy 3,8-3,8 M Ft TB járulék-befizetés elmaradását, az országos szintű elszámolási adatokra vetítve az országgyűlési képviselő-választásnál a normához viszonyítva, mintegy 20 M Ft, az önkormányzati képviselő-választásnál közel 7 M Ft TB járulék-befizetés elmaradását jelentette.