TARTALOMJEGYZÉK 1.1 TÉMA MEGJELÖLÉS, TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA, CÉLKITŰZÉS DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE MÓDSZEREK 5

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK 1.1 TÉMA MEGJELÖLÉS, TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA, CÉLKITŰZÉS 3 1.2 DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE 4 1.3 MÓDSZEREK 5"

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS TÉMA MEGJELÖLÉS, TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA, CÉLKITŰZÉS DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE MÓDSZEREK 5 II. A TÉMA MEGÉRTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FOGALMAK TISZTÁZÁSA AUTONÓMIA NEMZET NACIONALIZMUS KISEBBSÉG KISEBBSÉGI JOGOK A NEMZETI JOGALKOTÁSBAN A PROBLÉMA GYÖKERE 12 III. KOSZOVÓ-EFFEKTUS OROSZORSZÁG-GRÚZIA KONFLIKTUSA: DÉL-OSZÉTIA ÉS ABHÁZIA OROSZORSZÁG - CSECSENFÖLD ROMÁNIA-SZÉKELYFÖLD SPANYOLORSZÁG- KATALÓNIA ÉS BASZKFÖLD Katalónia Baszkföld KÍNA TIBET KONFLIKTUSA 28 IV. A SZLOVÁK-MAGYAR VISZONYT BEFOLYÁSOLÓ PROBLÉMÁK A TÖBBSÉG ÉS A KISEBBSÉG A többség: Szlovákok A kisebbség: Magyarok MECIARI NACIONALIZMUS KIÉPITÉSE A SZLOVÁKIAI MAGYAR KISEBBSÉG ELSŐ MEGNYILVÁNULÁSA MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA VISZONYÁNAK ÉRTÉKELÉSE 1992-TŐL 1998-IG A FICO KORMÁNY MAGYARELLENES POLITIKÁJA ROBERT FICO SZÍNRELÉPÉSE MALINA HEDVIG-ÜGY ÉS A POZSONYI IDEGENVEZETŐK-ÜGYE 42 V. 2007: AZ INDULATOK ELMÉRGESEDÉSE SCHENGENI HATÁRNYITÁS SZLOVÁK-MAGYAR TANKÖNYV-VITA DAC-SLOVAN FUTBALLMECCS NYELVTÖRVÉNY NYELVTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA ÉS A KAPCSOLATOK ENYHÜLÉSE 52 VI. KONKLÚZIÓ 54 FELHASZNÁLT IRODALOM 60 MELLÉKLETEK 64

2 Nyelvem, mely az emberi hang egyik legcsodálatosabb hangszere volt, kihágási objektummá szürkült Lekonyult fejjel járok, és némán, és ha lehet ki sem mozdulok emberek közé. (Fábri Zoltán: A vádlott megszólal Kritika 1981/8) 2

3 Gurr. 1 A téma, amivel foglalkozom, ismételten aktuálissá vált akkor, amikor az Európai I. BEVEZETÉS 1.1 TÉMA MEGJELÖLÉS, TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA, CÉLKITŰZÉS Jelen dolgozatom célja, hogy bemutassam a kisebbségek helyzetét környezetünkben, keresve a magyarázatot, hogy miért ilyen kényes téma még napjainkban is nemzetiségekkel foglalkozni. A kisebbségeket ért pozitív és negatív eseményeken keresztül be szeretném mutatni, hogy milyen utat járt be ez probléma közvetlen környezetünket elemezve és 1995 között 268 kisebbségi közösséget érintett valamilyen diszkriminatív, negatív atrocitás a világ 114 országában írja Minorities and Risk című könyvében Ted Robert Unióhoz csatlakozásunk egy olyan víziót vetített mindenki elé, hogy a határok átjárhatóságával a nemzeti, kissebségi, etnikai, feszültségek eltűnése reális közelségbe kerül. A nemzeti érdekeket a kölcsönös elismerésen és értékek tiszteletben tartására épülő nemzetközi érdekek váltják fel. Talán mindenki többet várt ezen a téren, ahol a realitásnál jobban bíztunk egy magasabb belső értékeket előtérbe helyező, európaiságot megjelenítő szabályzó funkcióban, ami túlmutat egyes nemzetek nemzetpolitikáján, ahol mindenki belátja, hogy a belpolitika és a külpolitika között egyre szűkül a mozgástér, és ennek megfelelően válaszolja meg a múltból eredő kényesebb kérdéseket. A környezet pozitív lehetőségeket kínálva változik. Ezt észre kell venni és alkalmazkodni hozzá. Okos politizálással a kényes kérdésekből előnyt lehet kovácsolni, ami nem csak politikai síkon, hanem a gazdaság fejlődésében is mérhető. Családom Szlovákiából származik, és a Benes dekrétumra hivatkozva kellett elhagyniuk a szülőföldjüket, hátrahagyva házukat, szüleiket, testvéreiket, múltjukat, a teljes életüket. Pár hét alatt kellett feladniuk mindent, amiben addig hittek és az ismeretlenben egy új életet felépíteni. Ezért is figyelek jobban oda a Szlovákiai eseményekre, az ottani történésekre, tágabb értelemben pedig a kisebbségek helyzetére. Az Európa tanács ajánlások sorát fogalmazta meg. Megalkotta a regionális és 1 Ted Robert Gurr Barbara Harff: Ethnic Conflict in World Politics. Boulder San Francisco Oxford, Westview Press,

4 kisebbségi nyelvek európai chartáját (1992), keretegyezményt hozott létre a nemzeti kisebbségek védelmére (1994). Hol tart most Európa? Csak a közvetlen környezetünkben lévő politikai változások irányát elnézve nem beszélhetünk csak pozitív változásokról. Oly büszke Európaiságunk, amit példaként szeretünk mutatni a fejlődő országok számára, még nem mindenben kiforrott. Fegyverrel, mint békefenntárók számtalan helyen (Afganisztán, Koszovó, Irak) hirdetjük, biztosítjuk a toleranciát, a kisebbségek elfogadását a sokszínűséget. Ha kifelé így tudjuk, nemzetektől függetlenül, akkor itt az idő, hogy előre tekintsünk és a problémákat, feszültséget hátrahagyva, valami újat alkossunk. Én is azért foglalkozom ezzel a kérdéssel, mert remélem és bízom benne, hogy a pozitív változásnak el kell jönnie. Véleményem szerint minél többen és minél több megközelítésben foglalkozunk ezzel a kérdéssel, akár szakdolgozatok keretében annál hamarabb meg kell történnie a pozitív elmozdulásnak. Mindenkinek látnia kell, hogy nem csak a politikusokat kötelessége foglalkozni a kérdéssel, hanem mindannyiunknak. Én is ezt teszem. Ezért helyeztem a dolgozatom központi témájává a szlovákiai magyar kisebbségek ellen történő atrocitások elemzését, ezen túlmenően pedig a kisebbség jövőbeli sorsának előrevetítését. 1.2 DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE Elemzésem első részében a témához szükséges definíciókat foglalom össze, melyek közt szerepel az autonómia, kisebbség, önrendelkezés fogalma. Ezen kívül, ebben a fejezetben kívánom bemutatni a trianoni békeszerződést, mely a kisebbségi problémát előidézte Európa közepén. A második fejezet a Koszovó-effektus címet kapta, mivel itt szeretném bemutatni Koszovó függetlenedésének hatását, a világ más tájain. Európa kisebbségei, példát látva az előbb említett ország eredményeiben, agresszívabban és követelőzőbben kezdtek el fellépni a többségi-domináns nemzet ellen. Így történt ez Szlovákiában is. A harmadik fejezetben, a szlovákiai események és a rájuk reagáló, korlátozó törvények bemutatása után, a magyar kisebbség kiugrási lehetőségeit elemzem. A kisebbségi kérdéssel kapcsolatos legfőbb dilemma számomra az, hogy mi segítené legjobban a szlovákiai magyar kisebbségi közösség fennmaradását, és számukra mi lenne a közeljövőben a legjobb megoldás jogaik, hagyományaik, identitásuk, nyelvük megvédése érdekében. Van-e a magyar kisebbségnek kulturális, esetleg területi autonómia kivívására lehetősége a közeljövőben? 4

5 1.3 MÓDSZEREK Szakdolgozatom megírása közben több módszert is alkalmaztam. Kérdésem vizsgálatához elsősorban a témához kötődő történelem alapú szakirodalmat tanulmányoztam, analitikus módszerrel. Később rendszereztem és szintetizáltam az információkat, az előzőleg felállított fejezetek témájához kapcsolódóan. A kutatási kérdésemre szűkítve a szakirodalmat, deduktív módszer alapján folytattam a témám tényfeltárását. A téma relatív újdonsága miatt kevés szakirodalom született a szlovákiai magyarság jelenkori helyzetéről, így a dolgozatom szakmai folyóiratokon (Magyar Kisebbség, Grotius, Régió) és a Magyar Külügyi Intézet kiadványain alapszik. Sorra veszem ezeken kívül a napvilágra került sajtómegjelenéseket, mind szlovák, mind magyar újságokból, amiket a pécsi Tudásközpontban, és nem utolsó sorban az interneten kutatok fel. A kisebbségi kérdés a jellegénél fogva megköveteli, hogy a témát objektíven vizsgáljam mindkét oldal szemszögéből, és valós képet nyújtsak a jelenkori témát érintő kérdés lehetséges kimeneteléről. II. A TÉMA MEGÉRTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FOGALMAK TISZTÁZÁSA A nemzeti, kisebbségi problémák tárgyalásának leginkább kényes és elengedhetetlen része a fogalmak meghatározása. Úgy gondolom azonban, hogy egy-egy definíciót már a dolgozat elején érdemes tisztázni, melyeket a későbbiekben általánosan használni fogok. Divatos kifejezések lettek, gyakran emlegetett, már-már elkoptatott szavak, mint például, az autonómia, nemzet, nacionalizmus, kisebbség, kisebbségi jogok fogalmak. Definiálásuk ezeknek a fogalmaknak eddig senkinek sem sikerült, viszont elméletekkel és különböző megközelítésekről szép számmal beszélhetünk. 2.1 AUTONÓMIA Az autonómia, egy eléggé képlékeny és összetett fogalom, amelyet minden ország másként értelmez. A meghatározásra (saját nemzetiségi problémáira rávetítve), más és más módon reagál minden nemzet. A mai napig nem született még egy egységes, mindenki 5

6 által elfogadott definíció, ami iránymutatásként szolgálna az országok számára, akik a kisebbségeikkel küzdenek. Az autonómia szó megvilágításához ezért több író és tudós magyarázatait összegezném, mellyel közelebb kerülhetünk a szó pontos értelméhez és egy átfogóbb képet kaphatunk a szó jelentéséről. Görög eredetű szó, amely az autos-nomos szóból ered, amelynek jelentése elsősorban az önállóságot, függetlenséget, önálló közigazgatást, önálló kormányzást jelentenek az etimológiai szótár szerint. 2 A történelemben visszatekintve, már római időkben is az önkormányzati jogot jelölte ez a szó, mely alapján az állam, saját magára nézve hozott széleskörű törvényeket. Bíró István az elsők között fejti ki itthon a fogalom tartalmát. Ő meghatározott mértékű függetlenséget ért az autonómián, ami a kisebbségben lévő csoport hagyományainak, életstílusának és szokásainak védelmére korlátozódik. Bíró nem tér ki a fogalom intézményes kereteire, ellentétben például Vizi Balázzsal, aki továbbvitte a gondolatmenetet. Vizi véleménye szerint egy adott kisebbségben lévő csoportnak joga van önálló döntéseket hozni saját magukra nézve a hatalom decentralizációjával szemben, külön intézményrendszert kiépíteni, ide értve a saját nemzetiségi oktatást, igazságszolgáltatást, valamint a közigazgatáshoz szükséges intézményrendszert. Az intézményrendszer megszilárdításának célja, mindenek előtt, a csoportjogok védelme, amibe beletartozik a kultúra, és az anyanyelv védelme is. Erre azért van nélkülözhetetlen szükség, hogy elkerüljék a teljes asszimilációt, és megőrizhessék identitásukat. 3 Vizi gondolatai tükrözik a szubszidiaritás alapelvét, mely szerint a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni és azoknak, akikre a döntés végkimenetele legközelebb áll. Az autonómia fogalma sok szempontból megközelíthető, és értelmezhető, de abban mindenki egyetért, hogy az autonómia, a kisebbségi jogok védelmének szempontjából, a legfelső szinten helyezkedik el. Ennél többet már egy kisebbség nem vívhat ki magának. Vagyis, az önállóság fokmérője az autonómia, mely megmutatja, hogy egy kisebbség milyen helyet foglal el a többségi nemzet ranglétráján. Ezt az állítást támasztja alá Bósza János, aki az autonómiát egy végállomásnak tekinti az emberi és kisebbségi jogok útján. 4 Másrészről, pedig a domináns nép szemszögéből tekintve megtudhatjuk, hogy a többségi nemzet milyen kisebbség-politikát folytat. 2 Letöltve: febr Vizi Balázs: Nemzetiségek és az autonómia. Kommentár, 2006/I. szám 4 Letöltve: márc. 2 6

7 Négy különböző autonómia típust különböztet meg a szakirodalom az államszint alatti egységekkel kapcsolatban. A négy típus megkülönböztethető az alapján, hogy a hatáskörök milyen területet érintenek. Szakdolgozatomban elsősorban a területi autonómia fogalmát járom körül, mivel a többi fogalom nem képezi részét a kutatásomnak. 1. Területi autonómia 2. Személyi autonómia 3. Funkcionális autonómia 4. Kulturális autonómia 5 Területi autonómiáról akkor beszélhetünk, ha az ország területén élő kisebbségben élő csoport elhatárolható, zárt közösségben él, és azon a bizonyos területen többségben van. Az állam megengedi, hogy ezen a területen a csoport (az állam érdekeivel összhangban) saját intézményrendszert hozzon létre. Az intézményhálózat minden olyan területre kiterjedhet, amire az adott csoportnak szüksége van azon a területen. Létrehozhatnak saját döntéshozó, végrehajtó, oktatási, kulturális, vallási intézményeket, azért, hogy a térségen belül többségben lévő nemzetnek biztosítsák azokat a feltételeket, mellyel önrendelkezésüket és identitásukat megőrizhetik. A többfunkciós felépítésnek a lényege, hogy a meghatározott területen belül képesek legyenek ellátni a decentralizált állami közigazgatási és kisebbségvédelmi feladatokat. A területen felállított jogrendszernek, minden lakos érdekeit kell szolgálnia. A területi autonómia minden személyre érvényes, aki azon a területen él, még akkor is, ha a többségi nemzethez tartozik. A terület meghatározását vagy az állam vállalja, vagy pedig bilaterális egyeztetések folyamán dönt a kisebbségek anyanemzetével. Sok ország adott területi autonómiát kisebbségeinek, mint pl.: olaszországi (dél-tiroli) osztrákok, vagy az Aland szigeteken élő svédek, a spanyolországi baszkok és katalánok. 6 Az Európai Unió államai közül 11 biztosít valamilyen mértékű autonómiát kisebbsége számára. Ez az EU 41%-át fedi le. Kisebbségvédelmi vonatkozású autonómiát biztosít 6 tagállam, személyi elvű autonómiát 7 tagállam biztosít. Finnország és Dánia különleges országok, mert ők az autonómia mindkét formáját biztosítják. 5 Kupa László (szerk.): Kisebbségi autonómia törekvések Közép-Európában a múltban és a jelenben. Pécs, p Vizi Balázs: A nemzeti kisebbségek és az autonómia. mmentar_2006_01.pdf Letöltve: márc. 4 7

8 2.2 NEMZET Történelmi okokból a magyar nyelvben nem különböztetjük meg a Friedrich Meincke neve alatt fémjelzett államnemzetet és kultúrnemzetet, mert nálunk a nemzet fogalma elsősorban közös gyökereken nyugvó kultúrán alapszik. 7 A közös történelmi múlt, a közös nyelv, egységes szimbólumok használata tartja össze a magyar nemzetet, a közös intézmény és jogrendszer megléte mellett. Külföldi írók, mint pl.: Anthony Giddens és Ernest Renen a nemzetet földrajzi és politikai egységnek tartják, amellett hogy a nemzet szellemi alapelveken nyugszik. Renen, továbbmutatva a kulturális gyökereken kifejti, hogy a nemzet fogalmát a jelenben is értelmezni kell. Méghozzá úgy, hogy van-e közös szándék arra, hogy most is együtt éljünk, és hogy kamatoztassuk a múltbéli örökséget? 8 A nemzet fogalmára a magyar szerzők közül Romsics Ignác tesz kísérletet a definíció meghatározására, aki szintén a közös múltban látja a nemzet fogalmát. Értelmezése szerint a nemzet valamely történelmileg kialakult tartós emberi közösséget jelent, amelyet különböző sajátosságok kötnek össze és különböztetnek meg más közösségektől. 9 A továbbiakban Romsics Ignác fogalmát fogom érteni a nemzet fogalma alatt. 2.3 NACIONALIZMUS A nacionalizmus szó manapság negatív csengéssel párosult, ami eredhet a szó előre látott negatív következményeiből, és a közép-kelet-európai utolsó évszázad tapasztalataiból. A szó e fajta megítélése nem tudományos, hiszen ez egy komplex fogalom, ami megannyi pozitív értelmezést is tartalmaz, de nem tudjuk függetleníteni magunkat a benne lerakódott érzelmi többlettől. A nacionalizmus akkor született meg, amikor a 18. század végétől egyre többen vallották, hogy a nemzet iránti hűség minden más irányú hűség felett áll. 10 Aki a háborúkban a hazáért harcol és meghal, igen nagy hazaszeretetről tesz tanúbizonyságot. 7 Koller Boglárka: Nemzet, identitás és politika Európában. L Hartman-Zsigmond Király Főiskola, Budapest, p.13 8 Renen Ernst: Mi a nemzet? In Bretter Zoltán, Deák Ágnes: Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Pécs, Tanulmány Kiadó, 1995, p Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség, állam Kelet-közép-és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998, p Letöltve: márc. 1. 8

9 Akkoriban még pozitív érzelmekkel vegyült a nacionalizmus szó. Gondoljunk csak a magyar népdalok szövegére, a magyar költészetre, amelyek szintén a hazaszeretetről vallanak. Anthony D. Smith összegyűjtötte azokat az értelmezéseket, amiket a szakirodalom nacionalizmus szó alatt ért: Nacionalizmus, mint ideológia nacionalizmus, mint mozgalom nacionalizmus, mint érzelem nacionalizmus, mint nemzetépítés nacionalizmus, mint szimbólumok és nyelvezet KISEBBSÉG A nemzeti kisebbség fogalmát nem használják sem a békeszerződések, sem a kisebbségi szerződések, hanem ettől eltérő kifejezést használnak: etnikai, vallási, vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó állampolgároknak hívják a kisebbségeket. Ennek az az alapja, hogy a kisebbségek fogalmát illetően nincs konszenzus, hiszen nem lehetséges eme történelmi-politikai és társadalmi-szociológiai fogalmat egyértelműen meghatározni úgy, hogy minden országnak ugyanazt jelentse ez a fogalom. A nemzeti és etnikai kisebbségek formái annyira változatosak és színesek még Európán belül is, hogy szinte lehetetlen egy általános definíciót találni, amely pontosan meghatározná a kisebbség fogalmának jellegzetességeit. Nem utolsó sorban, ha nincsen definíció egy fogalomra, akkor úgy nem csak a kodifikáció, de a kötelezettségek alól történő kibújás is könnyebbé válik egy ország számára. Mai napig állandó vitákra ad okot a kisebbségek pontos meghatározása kisebbségi szakértők és diplomaták, politikusok között, akik nem tesznek különbséget az egyes megnevezések alatt, mint például: nemzeti kisebbség, metoikoszok, faji csoportok, vallási csoportok. Jobbágy István szerint a nemzeti kisebbségek a legjelentősebb alcsoportja annak a kisebbség definíciónak, mely egy adott zárt csoportot foglal magában, amely többséget alkotó nemzettestétől távol helyezkedik el, és beolvadásra van kényszerítve a másik ország területén. Jobbágy azért tartja a fogalmat kiemelkedő fontosságúnak, mert a nemzeti kisebbség fogalma a 19. és 20. század folyamán folyamatosan a nemzetközi jog középpontjában volt, míg a több alcsoport problémái egy ország belügyének van titulálva. 11 Smith,,Anthony D.: Nacionalism and Modernism, A critical surway of recent theories of nations and nationalism. Routledge, London, 1998, p.187 9

10 Francesco Capotorti ENSZ raportőr bővítette a kisebbségek fogalmát (Caportotijelentés) és megpróbált egy teljes definíciót adni a fogalom magyarázatára. Véleménye szerint a kisebbség, számszerűen mindig kevesebb emberből álló csoportot foglal magában, mint az állam lakosságának többi részét, vagyis ők nem részei a domináns nemzetnek. Egy és ugyanazon az államban élnek a többségi nemzettel és elvileg ugyanolyan állampolgároknak számítanak. Mégis megkülönböztetik őket a különböző nyelvi, esetleg etnikai vagy vallási tulajdonságokkal. 12 Egyik oldalról egy védekező magatartást láthatunk, amely a kisebbségi értékek megóvására koncentrálódik, az uralkodó nemzet oldaláról pedig egy beolvasztási kísérlet tanúi lehetünk. Ezekben az együttélési formákban, ahol többségi és kisebbségi csoportokhoz tartozó egyének élnek együtt, az előnyök és a hátrányok az életvezetés tekintetében mindig aránytalanul oszlanak meg, általában az anyanemzet javára. Az egyenlőtlenség többség és kisebbség között újra- és újratermelődik. Lényeges megemlíteni az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által meghatározott fogalmat a kisebbségekre ban fogadták el azt az ajánlást mely így definiálja a kisebbségeket: Olyan személyek csoportja egy államban, akik: a) az illető állam területén laknak, és ennél fogva állampolgárok; b) hosszú távú, szilárd és tartós kötelékek fűzik az illető államhoz; c) megkülönböztető etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőkkel rendelkeznek; d) megfelelően reprezentatívak, noha számukat tekintve kevesebben vannak, mint az illető állam vagy régió lakosságának többi része; e) közös identitásuk elemei megőrzésének ideértve kultúrájuk, hagyományaik, vallásuk vagy nyelvük közös megőrzésének vágya motiválja őket. 13 A nemzeti kisebbségek Európa vesztesei. 14 Úgy vélem, hogy a kisebbségek áldozatul estek és beszorultak az ellentmondásokkal terhes nemzetközi politika keretei közé, ahonnan nincs kiút. Az országok nemzetállami törekvései is a problémát erősítik, vagyis a nemzet és etnikai csoport közötti különbségtétel növekszik. Az egy állam, egy nemzet 12 Letöltve: márc Letöltve: márc Garazci Imre, Közép-Kelet Európa története c. tárgy. Veszprém,

11 eszme látszik uralkodó gondolatnak napjainkban is. Természetesen ennek az érték és érdekellentétnek, pozitív kimenetele is elképzelhető a jövőben, vagyis, ha a kisebbségek jogi szabályozása felsőbb szintekre léphetne. 2.5 KISEBBSÉGI JOGOK A NEMZETI JOGALKOTÁSBAN A kisebbségi jog az a jogág, amely magába foglalja az összes nemzeti és nemzetközi jogszabályokat, amelyek a többségi és kisebbségi csoport kapcsolatát tekintik szabályzási tárgyuknak, és amelyeknek célja, hogy a kisebbség megőrizze másságát mind kollektív, mind egyéni szinten. 15 Az EU-ban 46 millió embernek valamilyen kisebbségi vagy regionális nyelv az anyanyelve, mégsem érvényes minden országra kisebbségi jog. Ezek a dokumentumok csak politikai nyilatkozatok, a tagállamok nem vállaltak jogi kötelezettséget, így hiába születtek meg a nyilatkozatok, betartásuk és alkalmazásuk már nemzeti hatáskörbe tartozik. Az I. világháború óta a kisebbségi jogalkotás egyik legfontosabb alapköve az 1966-ban az ENSZ által elfogadott Polgári és Politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya. Ez volt ez első olyan nemzetközi szerződés, amelyben megjelent a kisebbségek saját kultúrájukhoz való joga. Később, a Szovjetunió széthullása indított el egy újabb kisebbségi jogalkotási folyamatot, melynek végeredményeként született meg az 1990-es koppenhágai Egy új Európáért című joganyag, mely a különböző kisebbségek kulturális, nyelvi, oktatási és politikai jogait részletezi. Továbbá, az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) létrehozta a kisebbségi konfliktusok elkerülése érdekében, a Nemzeti Kisebbségek Főbiztosának posztját. 16 Az EU is több kísérletet tett a kisebbségi jog szabályzására, míg meg nem született a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája. Mint minden kisebbségi dokumentumra jellemzően, itt sem határoztak meg konkrét feltételeket, hogy milyen mértékben kell a nyelvhasználati jogokat biztosítania egy országnak a kisebbsége számára ben a Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény általános érvénnyel foglalkozik a nemzeti kisebbségek jogaival, és kimondja, hogy senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés, azért mert valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik, továbbá 15 Kupa László (szerk.): Kisebbségi autonómia törekvések Közép-Európában a múltban és a jelenben, Pécs, p Kardos Gábor: Kisebbségek: konfliktusok és garanciák. Gondolat, Budapest,

12 meghatározták, hogy az államnak kötelessége támogatnia a kisebbségeket kultúrájuk fenntartása érdekében, valamint nem tekinthető ezen túl belügynek a kisebbségi kérdés. A kisebbségi jogalkotás magában is egy rögös folyamat. Nem nyújt konkrét segítséget semelyik államnak, hogy mik azok a minimális feltételek, amelyeket biztosítania kellene pl.: annak érdekében, hogy kisebbsége fenntarthassa identitását. Ezek a határozatok inkább csak célokat és irányelveket fogalmaznak meg, amelyeknek a végrehajtását az országokra bízzák. A nemzetközi közösség közel 20 év alatt nagy lépéseket tett a kisebbségi probléma megoldása felé, de míg az államok eltérő nézeteket vallanak a kisebbségek jogi mibenlétéről, addig nem születhet olyan döntés, ami mindenki számára hatályos lesz. 2.6 A PROBLÉMA GYÖKERE A trianoni kérdés elemzése már önmagában is óriási téma lenne, ezért csupán emlékeztetőül, nagyvonalakban vázolnám fel az eseményeket, mivel a dolgozatom témájának megértéséhez ezt elegendőnek tartom. Ország Hozzácsatolt terület nagysága km²ben 1. számú táblázat: Akik nyertek és mennyit 17 Régi Magyarország területének %-a Hozzácsatolt lakosság létszáma Hozzácsatolt magyarság létszáma Románia , Csehszlovákia , A délszláv állam , Ausztria , Összesen , Saját szerkesztés június 4-én írta alá a magyar delegáció az első világháborút lezáró békeszerződést, ami trianoni béke néven áll a köztudatban. Ennek a békének a megkötésével került a magyarság Csehszlovákia területén is kisebbségi helyzetbe. Azelőtt, egy nemzet tagjai voltak, ápolva a közös kultúrát, nyelvet. A trianoni békével km²-t és lakost vesztett el Magyarország, s ugyanennyit Csehszlovákia kapott meg. Csehszlovákia a békeszerződéssel vállalta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, ám végéig magyar volt kénytelen elhagyni otthonát az atrocitások miatt. Csehszlovákia céljai között szerepelt a magyarok lakta területek felhígítása szlovák és cseh 17 Raffai Ernő: Trianon Titkai avagy, hogyan bántak el országunkkal Kiadó: Tornado Dannenja Kft. Budapest, oldal 12

13 lakosokkal, és a magyarság teljes asszimilációja, ellehetetlenítése. A magyarok elleni intézkedések középpontjában a középiskolák bezárása, a földek elkobzása, az önkormányzatok megszüntetése állt. A Magyar Királyság bár aláírta és elfogadta a trianoni békediktátumot, de nem mondott le sohasem a területek visszaszerzéséről. Az első bécsi döntés értelmében, a magyar többségű területeket visszacsatolták Magyarországhoz ( négyzetkilométernyi területet) Csehszlovákiában magyarra nem vonatkozott a határrevízió, így ők továbbra is a Csehszlovák államhoz tartoztak. A második világháborút követően újra Csehszlovákiához kerültek az 1938-as bécsi döntés értelmében visszakapott területek. Ekkor a csehszlovák kormány kollektív bűnösnek kiáltotta ki a magyarságot, és megfosztották őket a jogaiktól és sokukat kényszermunkára küldték. Újra betiltották a magyar iskolákat, intézményeket és a sajtót. Megkezdődött a reszlovakizáció folyamata (magyar-szlovák lakosságcsere), melyet Eduard Beneš szorgalmazott. A tiszta nemzet alapelv megvalósításához az összes szlovák ajkú magyart és magyar ajkú szlovákot, hazájába kellett visszaküldeni, amit azzal indokoltak, hogy haza kell térniük az ősi nemzetükhöz. Ez az elképzelés, a pánszláv ideológiában már korábban megjelent, de a megvalósításához a második világháború biztosított alkalmat. 18 A magyarok kirekesztésének szándéka az új csehszlovák állam alapelvévé vált. A csehszlovák kormány a sok nemzetközi elutasítás után 1946-ban kezdhette meg a magyarok kilakoltatását, amit első körben főre terveztek. A kollektív bűnösnek kikiáltott magyarságot méltatlan helyzetbe hozták. Akik nem vállalták magyarságukat, azok maradhattak, akik viszont felvállalták, azoknak menniük kellett. A magyar sajtó hitleri kísértetnek nevezte az agresszív és gyors kitelepítést. 19 Két hullámban zajlott a kitelepítés, de a két időszak között is állandósult a megfélemlítés, és az ellehetetlenítés. A második hullámos kilakoltatást vasúti vagonokkal oldották meg és a Magyarországon lakó svábok otthonaiba költöztették azt a mintegy 3000 családot, akiket minden logika nélkül kiválasztottak. Az áttelepítések során probléma lépett fel a magyar oldalról, mivel a 3000 családnak közel a duplája érkezett Magyarországra. A svábok kitelepítésének folyamata lassabban haladt és a 3000 család elhelyezése is nagy gondot jelentett, így a magyar kormány a kitelepítések felfüggesztését kérte a szlovák féltől. 18 László Péter: Fehérlaposok, Szekszárd, 2005, 9. oldal 19 Szlovák-magyar lakosságcsere: Letöltve: márc. 2 13

14 2. szúmú táblázat: Szlovákiából kitelepítettek száma 20 Hova települt Családok száma Fő Baranya megye Somogy Tolna Összesen Saját szerkesztés 1948-ban a kommunista hatalomátvétel után, a magyarok helyzete javulásnak indult. Az 1948/245. számú rendelet a magyarok egyéni állampolgársági jogainak visszaadását tette lehetővé, továbbá a magyar iskolarendszer, kulturális és politikai intézményi struktúra újraindulását. Az előbb említett enyhítések nagyrészt a CSEMADOK-nak (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége) voltak köszönhetőek, akik sok áldozatot hoztak a magyarok jogainak újbóli kiterjesztéséért és a magyar kisebbségi politikai képviseletéért. A magyar kisebbség jogairól először 1956-ban tesznek említést az alkotmányban. Négy évvel később a kisebbségek anyanyelvi oktatását is törvénybe foglalták. Ezzel egy időben viszont csökkentették a járások számát a magyarlakta területeken ig nem volt különösebb változás a szlovákiai magyar kisebbség jogait érintő kérdésekben. Ekkor jelentették be ugyanis a lengyel, magyar, ukrán nemzetiségeknek biztosított anyanyelvű művelődés jogát, e mellett azt, hogy lakhelyükön anyanyelvüket szabadon használhatják, amik szintén a CSEMADOK-nak voltak köszönhetőek, akiket éles kritikával illettek. Az 144. számú alkotmánytörvény papíron már engedélyezte a nemzetiségek létszámával arányos képviseletet, de a valóságban változás nem történt ban a szlovák oktatásügyi tárca előkészítette a magyar oktatás felfüggesztésére irányuló törvénytervezetét, amelynek következményeként megalakult a CSMKJB, a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága. (Az 1975-ös Helsinki Záróokmány lehetővé tette a szovjet érdekszférába tartozó országokban a disszidens mozgalmak újraéledését.) A CSMKJB mozgalma, melynek élén Duray Miklós állt, kiállt a magyar oktatás mellett, de hiába. Kb. 200 magyar iskolát zárattak be a kommunista időszak 20 éve alatt ben a magyar politika is beleavatkozott a szlovákiai iskolabezárási-ügybe. A CSEMADOK támogatásának biztosításáról tett tanúbizonyságot Kovács Béla nagykövet látogatása, amelyet a magyar sajtó első oldalon közölt. A kommunista pártvezetés eztán 20 László Péter: Fehérlaposok, Szekszárd,

15 felállította a Magyarságkutató Intézetet, amely a határon túli magyarok történelmével és kutatásával foglalkozott január 1-jével megszűnt Csehszlovákia, és megalakult az önálló Szlovákia. A kommunista rendszer bukása előremozdította a magyarság politikai képviseletét. Megindult a pártalapítási láz, melynek eredményeképpen több magyar párt is alakult. Az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Polgári Párt, melyek egyedül nem volt képesek megfelelő szavazóbázist felállítani, ezért a három párt összevonásából megszületett a Magyar Koalíció Pártja (MKP), akik a kisebbségeket sújtó legfontosabb problémákat emelték be a programjukba, mint pl.: nyelvhasználat, intézményrendszer, autonómia. III. KOSZOVÓ-EFFEKTUS 22 "Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad" - jelentette be Hashim Thaci koszovói miniszterelnök. 23 Ilyen és ehhez hasonló újságcikkek láttak napvilágot február 17.-én. A világ ekkor Szerbia és Koszovó kisebbségi problémáival volt elfoglalva és kíváncsian várta a konfliktus kimenetelét. Eléri-e a várva várt függetlenséget Koszovó?! Elfogadják-e az országok egy új állam létrejöttét? Korunk jellegzetes konfliktusgóca volt Koszovó (Lásd. 7. számú melléklet), ahol ősidők óta két egymással rivalizáló nemzet néz egymással farkasszemet. Sokszor tévesen, az albánok és a szerbek ellentétét a rigómezei csata 600. évfordulójára írt Miloševićbeszédig vezetik vissza. De azt mindenki tudja, hogy egy beszédnek mégsem lehet akkora ereje, hogy két szomszédot egymás ellen uszítson. Viszont az kijelenthetjük, hogy a békés egymás mellett élés a titói propaganda kampánya volt és a felszín alatt a régmúlt konfliktusai megmaradtak. Ha az ember meg szeretné érteni a koszovói konfliktus eredetét, akkor vissza kell mennie a történelemben. A mai Koszovót 24 az albánok őshazájuknak tekintik, mert már - ahogy ők fogalmaznak - kezdetek óta, az albán nép őseinek tekintett trák és illír törzsek lakták ezt a területet, ami később a Római Birodalom részévé vált. 25 A terület idővel többször gazdát cserélt, míg a 12. században szerb uralom alá nem került. 21 Régió-Kisebbségtudományi Szemle, évf, 2. szám Magyarságkutató Intézet Archivuma 22 Fábián Gyula elnevezése 23 Letöltve: márc A könnyebb azonosíthatóság érdekében szerb változatban használom a koszovói földrajzi neveket. 25 A legtöbb történész által elfogadott tények alapján 15

16 Legfontosabb és egyben a legtöbbször is említett mítosz, a mindenki által ismert Rigómezei csatához (1389) kötődik, amit szerb Mohácsként is emlegetnek. A mítosz szerint, Lázár fejedelem döntése 1. ábrakövetkeztében kellett a szerb népnek 5 évszázadra magára vállalnia a török hódoltságot. 26 A török betelepítési politika eredményeképpen jelentek meg az albánok a mai Koszovó területén. Ennek a következménye az lett, hogy a keresztény lakosság Szerbia északi, vagy nyugati vándorolt. Relevánsan kimutatható volt, hogy a keresztény hitről sokan áttértek a muzulmán vallásra, de ez visszafelé nem volt jellemző. Muzulmánok nem vették fel a keresztény vallást. Az etnikai egyensúly kezdett eltolódni az albánok felé. Az első és a második balkáni háborúban (1913 majd 1923) az albánok feletti győzelem következtében, a szerbek fennhatósága alá került Koszovó. A háborúban a szerb és az albán gerillák hihetetlen kegyetlenséggel gyilkolták egymást. A nagy Jugoszlávia (1918) létrejöttével a helyzet árnyaltabb lett, de a gyűlölködés megmaradt, ami sokszor torkollott gyilkosságokba. A Török Birodalom, Szerbia függetlenné válása (1800) után, (Koszovó történelmében először) önálló területigazgatási szervet hozott létre, aminek a Koszovói Vilajet nevet adta. A török hatóságok tevékenysége, illetve a már többségben itt élő albánok kegyetlenkedései következtében, és között mintegy szerb hagyta el Koszovót, amely így már visszafordíthatatlanul elveszítette korábbi domináns szerb jellegét. Az 1920-as és 30-as években több kísérlet volt arra, hogy szerbeket telepítsenek a régióba, ezzel csökkenteni az albán túlsúlyt. Az 1931-ben elfogadott kolonizációs törvények végrehajtása azonban az ott élő albánok ellenállásába ütközött, akik ekkor már vitathatatlanul többségben voltak a tartományban. Belgrád másik terve a Koszovói etnikai ellentétek felszámolására, egy esetleges erőszakos muzulmán kitelepítés volt Ankarába, ami végül pénzügyi okok miatt nem valósul meg. Másrészről viszont, a koszovói szerb kisebbség lélekszámának csökkenésében egy külső hatás is közrejátszott. 27 Az 1941-ben olasz uralom alatt létrejött nagy-albán állam szintén nem a multi-etnikus társadalom kiépítését tűzte ki célul: több tízezer szerbet üldöztek el. Harmadsorban, nem elhanyagolható, hogy míg a szerb családok születés-számban az európai átlagokat teljesítik, addig a hagyományosan vallásosabb muzulmánok a jóval bőségesebb gyermekáldással is tesznek az etnikai arányok megváltoztatásáért. 26 Letöltve:2011. márc Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia, A Délszláv állam története, Aula Kiadó, Budapest, p.8. oldal 16

17 A II. világháborúban, Jugoszlávia kapitulálása után (1941. április 17-e) Koszovó területe három államhoz került. Az északi rész német ellenőrzés alá, a keleti rész Bulgáriához, míg a terület nagy része, olasz fennhatóság alá került és egyesült Albániával. Az olaszok háborúból való kilépése után, a terület Német fennhatóság alá került szeptemberében a jugoszláviai albánok küldöttei kimondták egyesülésüket Albániával. A területet februárjára sikerült visszafoglalniuk a szerb partizánoknak, akiknek még hónapokig albán utóvédharcokkal kellett számolniuk. 28 Az 1946-ban elfogadott alkotmány autonóm területté, az 1974-es pedig rendkívül kiterjedt jogokkal felhatalmazott autonóm tartománnyá nyilvánította Koszovó-Metohiját. Koszovó a történelemben már másodszorra élvezhette az autonóm tartomány létrejöttét. A 1960-as évek közepétől a szövetségi kormány elkezdett egy toleránsabb, megértő politikát folytatni albánok irányába. A tartományban az albánok aránya folyamatosan nőtt, a gazdasági stabilitás és az életkörülmények javulásának köszönhetően, míg a szerb lakosság folyamatos csökkenése volt megfigyelhető. Az albánok nem nyugodtak bele a tartományuk elnevezésébe és folyamatos demonstrációkkal elérték, hogy a töröljék a tartomány nevéből a Metohija-t. Az autonóm tartományi státusszal (1974-es jugoszláv alkotmány alapján), jogot kaptak külön zászló használatára. Az 1980-as évek második felétől egyre hevesebb küzdelem folyt a mind nagyobb önállóságot követelő albánok és a tartományt megtartani kívánó mennyei nemzet 29 között. A szerbek nem engedték a Koszovói Köztársaság elnevezést, mert az már az elszakadáshoz való jogot is magában foglalta volna. Az albán tömegtüntetésekre, az ellenállásokra az élet minden területén és az egyre agresszívabb fellépésekre, válaszul a szerbek egyre szorosabb ellenőrzés alá vonták a területet és egy alkotmánymódosítással jelentősen csökkentették Koszovó autonómiáját. Az 1987-ben megválasztott kommunista part elnöke, Slobodan Milosevic nacionalista politikájának ellenszegülve kikiáltották az albánok a Koszovói Köztársaságot, amit egyedül Albánia ismert el és 1997 között az albánok már úgy érezték, hogy a nemzetközi közösség a többi volt jugoszláv tagköztársaság után az ő helyzetüket is elrendezi a Daytoni béketárgyaláson, de ez nem történt meg. A nemzetközi közösség nem foglalkozott Koszovó ügyével, mivel ezt, ebben az időszakban Szerbia belpolitikájának tekintették. 28 Letöltve: márc Slobodan Milošević 1980-as beszédében hangzott el, visszautalva Lázár fejedelem hősi tettére Letöltve: márc

18 A koszovói albánok illegálisan megválasztott köztársasági elnökének, Ibrahim Rugovának, a békés ellenállásba vetett hite nem vezetett eredménye, így alakulhatott meg az UCK, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az albánok fegyveres szervezete. A támadások, kirohanások egymás ellen egyre kezelhetetlenebb helyzetet eredményeztek, majd fegyveres konfliktusokká fajultak, amiben sok szerb és albán lakos áldozatul esett. Egyik fél sem kímélte a másikat. A szerbek ezután offenzívát indítottak az UCK ellen, sokak szerint eltúlzottan nagy erőkkel. Ezzel a fellépéssel vonták magukra a nemzetközi közösség figyelmét. Az eredetileg Bosznia-Hercegovina problémáira koncentráló Összekötő Csoport szeptember 24-től Koszovóról is tárgyalásba kezdett. 30 Ők február 23-án, a rambouillet-i kastélyban átadták az albán és a szerb félnek A Koszovói Béke és Önkormányzat Megteremtéséről Szóló Átmeneti Egyezmény című dokumentumot, amit Szerbia az idegen csapatok, mint béketeremtők, felügyelők bevonása miatt, elutasított. Nem csupán a követeléseket utasította el, de az addiginál is kíméletlenebbül lépett fel az albán lakossággal szemben, egyre nagyobb számban űzve élőket lakóhelyükről. Valódi etnikai tisztogatás folyt között, mialatt több mint egy millió albán (a lakosság 40%-a) hagyta el Koszovót. 31 Ezután következett a NATO beavatkozása, ami akkor és az óta is sokat vitatott, (mint az ENSZ felhatalmazását nélkülöző katonai akciója) a koszovói és szerbiai célpontok bombázása. Szerbia 11 hét után így arra kényszerült, hogy június 9- én aláírja a kumanovói megállapodást, amelynek értelmében Koszovó területéről ki kellett vonnia hadseregét és a különleges rendőri erőit. Tudomásul kellett vennie az ENSZ BT június 10-én megszavazott, 1244-es számú határozatát, melyben kinyilvánításra kerüli, hogy Szerbia szuverenitását és területi integritását tiszteletben tartják. (Erre hivatkozik a mai napig a szerb vezetés). De Facto független lett Koszovó, de jure viszont, nyitott kérdésként hagyta a függetlenség pontos kikiáltását. 32 A nemzetközi békefenntartásról, a NATO KFOR alakulatai gondoskodnak, melyek fő feladata az albán és szerb fél közötti erőszakos akciók megfékezése, és a biztonságos környezet kiépítése. Létrehozták az Egyesült Nemzetek Igazgatási Misszióját Koszovóban (UNMIK), melynek feladata a közigazgatási funkciók ellátása volt. 30 Letöltve: márc Bíró László: Az Ahtisaari-javaslat, Letöltve: márc Kazinczy Eszter: Koszovó: Időzített bomba vagy a balkáni rendezés utolsó lépcsője Letöltve: márc

19 Miközben a nemzetközi közösség csak lassan rendezkedett be a szerbek által elhagyott területen, az autoritás nélkül maradt Koszovóban ahová a korábban elmenekült albánok nagy tömegben tértek vissza a leszámolás hangulata uralkodott. Már a kisebbségben lévő szerbeket kellett megvédeni. Az ENSZ 2002 áprilisában elindította a normák Koszovó számára" tervet, amellyel lényegében 2006-ra halasztotta Koszovó végleges státuszának rendezésének kérdését. Így 2006-ban nemzetközi tárgyalások kezdődtek Koszovó helyzetének végleges rendezéséről a Biztonsági Tanács 1244-es határozata értelmében. A kérdés sürgető volt. Az ENSZ-ben folytatott párhetes tárgyalás után az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Biztonsági Tanács többi európai tagja elvetette az Ahtisaari-tervet, Oroszország aggodalmai miatt. Nem tudtak érdemi döntést hozni, a tárgyalásoknak megszabott december 10-ei határidő leteltével. A koszovói vezetés az USA hallgatólagos belegyezésével február 17-én egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. A Biztonsági Tanács megosztott maradt a kérdésben (2008. február 25.). A vétójoggal rendelkező öt állandó tag közül az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország elismerte Koszovót, míg Oroszország és a Kínai Népköztársaság törvénytelennek tekintette a függetlenség kikiáltását. 1. számú ábra: Koszovói fiatalok ünneplik a függetlenséget 33 Forrás: 33 Forrás: 19

20 Fábián Gyula, Koszovó önállósodását egy új korszaknak titulálja a népek önrendelkezésének útján, mely reményt mutat más nemzeteknek. A Koszovó-effektusként értelmezi azt a jelenséget, ami dominó-jellegűen újabb és újabb kisebbségi konfliktusokat fog felszínre hozni a világ más tájain, 2008 után. 34 Az ügy precedensértékű lehet, annak ellenére, hogy a kisebbségek függetlenedési kísérletei közt nem találunk hasonló jogi megalapozottságú különbségeket. Fontos, hogy egy példa erejét nem szabad sem alábecsülni, sem pedig túlértékelni. Ami sikerült Koszovónak, vagy ahogyan sikerült elérni Koszovónak a függetlenségét, az korántsem biztos, hogy sikerül Székelyföldnek. Több ország folyamatait megvizsgálva elmondhatjuk, hogy Koszovó esete egyedi. Ritkán eshetnek egybe olyan tényezők, mint ebben az esetben: az albánok évtizedekig tartó ellenállása, másrészt a szerb államhatalom agresszív politikája, harmadrészt pedig, a kedvező nemzetközi környezet. 35 Annak ellenére, hogy Koszovó függetlenedése nem hasonlítható egyetlen más ország törekvéseihez sem, mégis képes volt megbolygatni egy világot, ahol hasonló problémák éleződtek ki az utóbbi években. Ki kell emelni, hogy Koszovó függetlenedése nem szolgál buzdítóként, kizárólag indító löketet adott a világ népeinek, akik más úton próbálják megcélozni jogaik kiterjesztését, esetleg autonómia-törekvéseiket. Számos példa közül csak a legtöbbet említett konfliktusokat sorolom fel: Grúzia, Abházia és Dél-Oszétia (Térképet lásd 1. számú melléklet) Oroszország-Csecsenföld (Térképet lásd 2. számú melléklet) Románia-Székelyföld (Térképet lásd 3. számú melléklet) Spanyolország-Katalónia, Baszkföld (Térképet lásd 4. számú melléklet) Kína-Tibet (Térképet lásd 5. számú melléklet) Szlovákia-Magyarország (Térképet lásd. 6. számú melléklet) Oroszország, Románia, Spanyolország, Kína, Oroszország. Mi a közös ezekben az országokban, a kisebbségi konfliktusokon kívül? A válasz egyszerű: 2008-ban egyik ország sem ismerte el Koszovó jogállamiságát. 34 Fábián Gyula: Kisebbségi autonómia törekvések Közép-Európában a múltban és a jelenben. PTE/Bookmaster, Pécs, p Republicon: Zilahi László: Koszovó és a nemzetközi jog Letöltve: márc

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Koszovó útja a függetlenségig

Koszovó útja a függetlenségig A HÓNAP TÉMÁJA 67 Juhász József Koszovó útja a függetlenségig Történelmi elõzmények Koszovóhoz hagyományosan erõs mind a szerbek, mind az albánok kötõdése. A terület évszázadok óta vegyesen lakott, gazdaságilag

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Tisztelt Stefan Runcan Úr, Amszterdam 2011. 05. 25.

Tisztelt Stefan Runcan Úr, Amszterdam 2011. 05. 25. A marosvásárhelyi repülőtér igazgatója részére Tisztelt Stefan Runcan Úr, Amszterdam 2011. 05. 25. Referenciaszám: 2011-0011 Múlt héten a marosvásárhelyi repülőtérről utaztam vissza Németországba, Weezebe,

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A magyar határok európanizációs összefüggései

A magyar határok európanizációs összefüggései A magyar határok európanizációs összefüggései James W. Scott University of Eastern Finland Határkutató-csoport vezető (külső munkatárs), MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont James.Scott@uef.fi

Részletesebben

Szlovákiai magyarság

Szlovákiai magyarság Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Szlovákiai magyarság 2000. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 4 2. Általános adatok 8 3. Jogi helyzet 14 4. Érdekképviselet.

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

LÉTEZIK-E SZABADSÁG KISEBBSÉGI KÜLÖNJOGOK NÉLKÜL? FORDULAT A LIBERÁLIS SZEMLÉLETBEN

LÉTEZIK-E SZABADSÁG KISEBBSÉGI KÜLÖNJOGOK NÉLKÜL? FORDULAT A LIBERÁLIS SZEMLÉLETBEN LÉTEZIK-E SZABADSÁG KISEBBSÉGI KÜLÖNJOGOK NÉLKÜL? FORDULAT A LIBERÁLIS SZEMLÉLETBEN Will Kymlicka^ : Multikulturális állampolgárság, avagy a kisebbségi jogok liberális elmélete. Oxfordi Egyetemi Könyvkiadó,

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia,

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia, DR.SZŰCSR.GÁBOR* ANYUGATBALKÁNÉSAZEURÓPAIUNIÓ FURCSAPÁROK : BEVEZETŐMEGJEGYZÉSEK AcímelsőrészeazértutalNeilSimonvígjátékára,hogyszembetűnjönazakülöI hatalminak tekintett)akarateszköze,amozgásteret,azönállóságotszűkítőfölöslei

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KISEBBSÉG: MÉRLEG ÉS ÚJ LEHETÕSÉGEK

KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KISEBBSÉG: MÉRLEG ÉS ÚJ LEHETÕSÉGEK KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KISEBBSÉG: MÉRLEG ÉS ÚJ LEHETÕSÉGEK Az új találkozón a 20 éves számvetés legyen a téma mondtuk 2009 nyarán. 1989 huszadik évfordulója mindenütt napirendre tûzi a mérlegkészítést

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba

Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba 3. szint november-december Gyurcsány 150 fős egységet küldene Irakba Magyarország 150 fős egységet küldene a NATO iraki kiképző alakulatába(1) - mondta Gyurcsány Ferenc egy, a londoni The Timesnak adott

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben