INFORMÁCIÓ, TÁRSADALOM, TÖRTÉNELEM

Átírás

1 INFORMÁCIÓ, TÁRSADALOM, TÖRTÉNELEM

2 INFORMÁCIÓ, TÁRSADALOM, TÖRTÉNELEM VÁLOGATOTT ÍRÁSOK Z. KARVALICS LÁSZLÓ TYPOTEX KIADÓ 2003

3 Témakör: informatika, publicisztika Z. Karvalics László, Typotex; 2003 ISBN Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor a könyv előkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra fűzhetjük, ha belép a Typoklubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról, programjainkról, és amelyet a címen érhet el. Honlapunkon megtalálhatja az egyes könyvekhez tartozó hibajegyzéket is, mert sajnos hibák olykor előfordulnak. Kiadja a Typotex kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. Felelős kiadó: Votisky Zsuzsa Felelős szerkesztő: Demeter László Műszaki szerkesztő: Orcskay Erzsébet Borítóterv: Tóth Norbert Terjedelem: 16,15 (A/5) ív Készült a pécsi Bornus Nyomdában Felelős vezető: Borbély Tamás

4 TARTALOM Elősző 7 11 AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALOMELMÉLETE FELÉ Információ versus kommunikáció 9 A démon törölközője. Bevezető megfontolások az információ mibenlétének tisztázásához 29 Kvantifikálásra fel! Hogyan és mit mérjünk az információval kapcsolatban, ha egyáltalán mérhető, - avagy a fűszálak dialektikája 39 A nyelv és az írás minimálrendszeréről 48 Pénz, idő és információ antropológiai háromszöge 63 2 I INFORMÁCIÓS RENDSZEREK - INFORMÁCIÓ-TÖRTÉNELEM Kövek üzenete 81 Papírfőnix, avagy meddig él az információ? 88 Pro communi doctorum virorum commodo. A könyvtárak korai nyilvánosságtörténetének vázlata 103 Ekavakjatá. Lehet-e rend a tárgykörök szellemi világának kibogozhatatlan összefonódásaiban"? 121 Harold Adams Innis. A 20. század sajtótörténetének mellőzött szereplője, a kommunikációtörténet megalkotója 126

5 A távközlés adatbiztonságának őstörténete (i. e i. sz. 1889) 135 Az informatika társadalomtörténetet ír. Az első számítógépektől az internetig 144 Az elefánt testrészei. Az információtörténelem, mint szemléletmód, és ami ebből következik I AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM" KIHÍVÁSAI NYOMÁBAN Az információtechnikától a társadalomig. Régi jövőképek nyomában 167 Három tézis az informatikai kultúráról 177 A szenzációs négyes". Avagy tudások, szakmák és tudományok az informatika körül 185 Hozzáférés és tudásvagyon-gazdálkodás. Az információs társadalom foglalkoztatás-politikájának szemléleti alapjairól 206 A betű és az ABC. A teleház-jelenség információtörténeti helye és információstratégiai jelentősége 213 Jegyzetek 229 Felhasznált irodalom 253

6 ELŐSZÓ NICOLAS TÓTH, a magyar származású világhírű régész többek között azzal szerzett magának nevet, hogy ember-elődeink eszközkészítési és használati szokásait az egyik afrikai lelőhelyen in vivo tanulmányozva meggyőzően tudta igazolni a korai kőeszközök mellett talált szilánkok eredeti funkcióit. Mivel a célterületen ténylegesen előforduló kövekből maga által készített eszközökkel kezdett elhullott elefántokat és más nagyvadakat feldarabolni és feldolgozni, előbb-utóbb rá kellett jönnie minden apró fortélyra - s az általa pattintott eszközök mindinkább hasonlítani kezdtek az eredetiekre. így derült aztán fény arra, hogy a korábban eszközkészítési mellékterméknek vélt szilánkok nagyon is fontos szerepet töltöttek be bizonyos csontok megtisztításakor, rostok átvágásakor és néhány kiegészítő munkaművelet során. A kísérleti régészet (experimental archeology) e szép példája akár a mottója lehetne e kötetnek is. Ugyanis az itt összegyűjtött tanulmányok 1 talán leginkább a Toth-féle szilánkokra hasonlítanak. Érdeklődésem jó ideje három célpont felé fordult: a történeti folyamatok információ-központú leírásához és értelmezési lehetőségeihez szükséges fogalmi-módszertani háttér keresésekor fel kellett ismernem, hogy az információ-jelenség hagyományos megragadási módjai nem tudják biztosítani a társadalomelméleti vizsgálódásokhoz szükséges kiindulópontokat. S miközben az információ sokak által hiányolt minőségi (kvalitatív) elméletének - vagyis társadalomelméletének - interdiszciplináris hálójába gabalyodva megoldásokat keresgéltem, egyre többször botlottam bele napjaink átalakuló világának aktuális kihívásaiba, amelyek túlnyomórészt az információs korszak társadalmának kérdéseiként vetődtek fel és igényeltek a

7 81 ELŐSZÓ technikai mellett társadalomelméleti kommentárt is. A sűrűn benőtt, sokszor beláthatatlan intellektuális ösvényeken való barangolások során egyedül a félreérthetetlenül kijelölt szerénytelen cél, ti. a fenti három kérdéskört szisztematikusan tárgyaló három nagy monográfia elkészítésének szándéka, reménye és programja, jelölte ki az utat. A vállalás persze túlméretezett, mert a diszciplína-dzsungel aljnövényzetének szintjéről kiemelkedő és látható építményekhez rendkívül széles alapozásra és óvatos tervezőmunkára van szükség - óriási a szakirodalom formájában kísértő tudományos hagyomány és mindvégig fennáll a veszély, hogy az információ-fogalmat a maguk képére formáló társtudományok saját fogalmi fundamentumuk újraépítésében tapasztalható csekély érdekeltsége nem kedvez a vállalkozásnak. Mindazonáltal már a jelenlegi megközelítettségi szinten" is összeállíthatónak tűnik egy átfogó kép, amely kiteljesítésére - ha lesz rá erőm - egyszer majd Az Információ Hármaskönyve című munkában vállalkozom. Ha ezekre az összegzőnek szánt kötetekre a megértést segítő eszközökként tekintünk, azonnal a helyükre kerülnek az alább közölt tanulmányok is, mint ennek az eszközkészítési folyamatnak a termékei. Nem melléktermékei, mint ahogy a pattintott kőszilánkok sem azok: kísérletek, módszertani megoldások részletes körüljárásai, ismerkedések tárgyakkal, reflexiók, fogalomtisztázások, problémakeresések. Noha részesei egy átfogó programnak, önálló életet élnek, és csak saját magukra tekintenek. Nem állnak össze tehát egésszé a szónak abban az értelmében, ahogyan találékony szerzők szellemi kalandozásaik itt-ott elpottyantott végtermékeit szervesen összefüggő egységként ajánlják a gyanútlan olvasónak. Szilánk-mivoltuk azonban vállalható: aki bármilyen formában valaha is érintett volt ilyesféle eszközkereső pattintásokban, az tudja, miért. Köszönet és tisztelet Csányi Vilmosnak, Nyíri Kristófnak és Pléh Csabának, akiktől a kövek megformálásának technikái érdekében a legtöbbet tanultam, valamint az egy generációval előttük járóknak - Kardos Lajosnak és Hajnal Istvánnak.

8 AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALOMELMÉLETE FELÉ Információ versus kommunikáció A démon törölközője. Bevezető megfontolások az információ mibenlétének tisztázásához Kvantifikálásra fel! Hogyan és mit mérjünk az információval kapcsolatban, ha egyáltalán mérhető, avagy a fűszálak dialektikája A nyelv és az írás minimálrendszere Pénz, idő és információ antropológiai háromszöge

9 INFORMÁCIÓ VERSUS KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikációmeghatározások kérdőjelei Morton elcsigázva feküdt a tisztás szélén, de felsebzett tenyere egy pillanatra sem engedte el a duplacsövűt. Hirtelen könnyű szél legyintette meg a tarkóját (1). Komótosan hátratolta a kalapját és körülnézett (2). A Vapy Hit sötét csúcsai körül barátságtalan felhők kavarogtak, a szél arrafelé már láthatóan bátrabban tépte a lombokat. Hííí, vihar lesz - morzsolt szét egy káromkodást a fogai között (3), és maradék erejét összeszedve feltápászkodott, hogy valami enyhelyet tákoljon össze magának (4), mielőtt az égiháború odaér." (Kevin Hawk jr.: Testvérek) A TÖBBFÁZISÚ megismerési folyamatot általában a (legtágabb értelemben vett) környezet által az egyénnel közölt inger indítja el (1), amit a kognitív apparátus mozgósítása követ (2). Ennek során az irány megváltozik, az egyén a környezethez fordul az inger keltette feszültség feloldását támogató elemek bevonása érdekében. Ennek eredményessége újólag a környezettől az egyén felé való mozgást feltételezi - a kisegítő" elemek bevonásával történő problémamegoldás a megismerési mozzanat sikeres befejezését jelenti (3). Közvetlen kihívásértékű helyzetben a sikeres megismerést a kiinduló ingerre adott cselekvés-válasz követi (4), de az esetek túlnyomó részében ez a fázis elmarad. A gyors inger-válasz típusú reakciók nem igénylik a megismerő fázis beiktatását (Morton gondolkodás nélkül, villámgyorsan agyoncsapja a borostás arcát megszúró moszkitót), cselekvési kényszer híján pedig a megismerés végered-

10 1 8 I AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALOMELMÉLETE FELÉ ménye pusztán későbbi tevékenységek potenciális vezérlőjeként raktározódik el. Bármilyen megismerési aktus par exellence individuális történés - még ha a csoporton belüli, teljesen azonos pályákon, ütemben és kódolási szakaszokkal zajló egyéni megismerési aktusok látszólag valóságosként tüntetik is fel a kollektív megismerés" folyamatát. Lényegében azonban egyéni megismerő aktusok egyszerű összességéről van szó, amelyek ráadásul szignifikánsan megegyezhetnek ugyan, de teljesen sohasem esnek egybe. Az individuális megismerés eredménye (amit - hogy elkerüljük az állásfoglalást, miszerint információként, ismeretként, tudásként vagy valami másként kell-e definiálnunk - egyelőre nevezzünk új kognitív tartalomnak) csoportszinten sokféleképpen hasznosulhat. a) Meghatározott közlési csatornákon közvetlenül átadható a csoport más tagjainak. b) Közvetetten átadható az új kognitív tartalom által meghatározott cselekvés(eke)t saját későbbi cselekedeteikre ható aktivitási formaként felismerő csoporttagoknak (Wiener 1974). c) Az individuum és az új kognitív tartalomnak közvetlenül vagy közvetett úton birtokába jutó másik közösségtag későbbi, más célra irányuló megismerő tevékenysége jelentéstermelő mozzanatának alapjává válhat. Ez a hármas felosztás gyakorlatilag a kommunikáció fogalma háromféle meghatározásának felel meg. Az a) pont a szűk értelemben vett, de legáltalánosabban elterjedt kommunikációfogalomhoz áll közel, azzal az eltéréssel, hogy abba a régi" ill. redundens" kognitív tartalmak továbbítását és a közlés interaktív (koorientációs) vagy körkörös mivoltát is definitive beleértik. Az ehhez a fogalomhoz tartozó modellben a kommunikatív aktus szereplői között a kódolási anomáliák ellenére is adottként meglévő jelentések közlekednek. Az a) és b) pontok együtt a közepesen tág kommunikációfogalomhoz közelítenek, amely a szándék kategóriájának beemelésével, az indirekt közlés formáival bővíti a kommunikatív aktusok körét. Az idetartozó modell szerint a kommunikatív aktus szereplői között az adottként meglévő jelentések mellett megfelelő implikációs útvonalon kialakítható jelentéseket eredményező minták is közlekednek. Ennek a megközelítésnek az az axiómája, hogy... interperszonális