Bölön E d r ő d idék v 15/12/2011 1

Átírás

1 Bölön Erdővidék 15/12/2011 1

2 Marhahajtás - Oxenweg Erdővidéki marhahajtó utak Bölön az erdővidéki marhahajtás központja 15/12/2011 2

3 Elhelyezkedése Romániában Erdővidék 15/12/2011 3

4 Tagja i: Vargyas község Bardoc község i: - Bardoc - Erdőfüle - Székelyszáldobos - Olasztelek -Nagybacon község - Nagybacon - Magyarhermány - Kisbacon - Uzonkafürdő - Szárazajta Barót város -Barót - Bibarcfalva - Bodos -Felsőrákos - Köpec - Miklósvár Nagyajta község -Nagyajta -Középajta Bölön község - Bölön 15/12/ Bölönpatak 4

5 Kárpát - medence XIII. sz-ban 15/12/2011 5

6 Marhahajtás, /12/2011 6

7 A marhahajtás útvonalak XVIII. sz. 15/12/2011 7

8 Erdővidéki marhahajtó utak A XVIII. sz. ig Bölön volt a marhahajtó utak erdővidéki központja. Erdővidék falvaiból a térkép szerint ide hajtották a marhákat, itt megszálltak a képen is látható fogadókban, és innen indúltak a Bölön- Szászmagyarósi hidon át Brassó felé 15/12/2011 8

9 Erdővidéki marhahajtó utak Bölön az erdővidéki marhahajtó utak központja Innen közösen hajtották Brassóig, ahonnan az előbbi térképek szerinti utakat követték 15/12/2011 9

10 Erdővidék bemutatása 15/12/

11 Erdővidék területe a Brassó megyébe átnyúló résszel együtt kb. 600 km 2. Összlakóssága fő a Kovászna megyei részen Népsürüség 51 fő/ km 2 300px-Delhargita.jpg Erdővid ék 15/12/

12 Erdővid ék Erdővidék a Barcasági medence északi nyúlványa, melynek határai keleten a Baróti-hegység, északkeleten és északon a Dél-Hargita, nyugaton pedig a Persányihegység. Délen Bölön térségéig tartja a hagyomány Erdővidéknek e tájat. Erdővidék területe a Brassó megyébe átnyúló résszel együtt kb. 600 km 2 Domborzatát a tektonikus eredetű Baróti-medence ( m tszf.), a Baróti-hegység északi része és az Olt völgye uralja. Nyugaton a Persányi-hegység és a Rikahegység, északkeleten a Déli-Hargita található még. Ez utóbbi hordozza Erdővidék legmagasabb pontját, az 1558 méteres Kakukk-hegyet. A Fekete-hegy (826 m) lábánál, az Olt-szorosban található Kovászna megye legalacsonyabb pontja (468 m). Erdővidék legnagyobb folyóvizei az Olt, a Kormos-patak, a Barót-patak és a Vargyas-patak. Egész Erdővidék az Olt vízgyűjtő területéhez tartozik. Lakóssága évszázadok óta fakitermeléssel, fafeldolgozással, növénytermesztéssel és álattenyésztéssel foglakozik, fontos szerepet játszik a szarvasmarha tenyésztés és kereskedelem 15/12/

13 Erdővidék települései Vargyas község központ Vargy as Sepsiszentgyörgytől 57 km-re északnyugatra, Barót 9 km-re északnyugatra a Persányi-hegység g keleti előterében, a Vargyas-patak mellett fekszik. Népesség 1902 fő Terület : 70,24 km 2 15/12/

14 Vargyasi látnivalók -Almási barlang -Dániel kastély -A ASűtő család népibutor festő műhelye -Ásványviz forrásai -templomai 15/12/

15 Erdővidék települései Bardóc község központ Bardóc A Hargita egyik kráterében, a Lucs mellékén eredő Kormos pataka bal partján fekszik Bardoc kö A községet alkotó falvak: Bardoc községközpont Erdőfüle, Száldobos, Olasztelek., a megyeközp Sepsiszentgyörgy 47 km-re van.. a Vargyas-patak mellett Népesség 4688 fő Bardóc népessége : 925 fő Terület :169,73 km 2 15/12/

16 Erdővidék települései Erdőfüle Bardóchoz tartozó falu Erdőfüle Az erdős hegyektől körülzárt Kormos völgyének legfelsőbb faluja Erdőfüle (532 m), a Kerektető (617 m) és Kúttető(750 m) lábánál. A falu déli oldalán keskeny síkság terül el az Olt völgye felé szélesedve Jelenleg a Kovászna megyei, Bardoc község közigazgatása alá tartozik. A falu lakosainak száma 1232, nagyrészt református magyar (vannak még katolikusok, unitáriusok, vagy más felekezetűek). Népesség 1240 fő 15/12/

17 Erdővidék települései Székelyszáldobos Bardóchoz tartozó falu Székelyszáldobos Barótról Vargyas felé vezető 131-es. műút Olasztelek után ágazik el, az utat Felsőrákost és Székelyszáldobost összekötő kövesút keresztezi. A kereszteződéstől, amelyet Száldobosi keresztútnak neveznek, jobbra haladva 1,5 km-et Székelyszáldobosra érünk. A falu a Valál patak völgyében fekszik. A falun csak a köves út (DC 41) halad át. Az Olasztelekről Bardoc felé vezető műút (DC 42) a faluval párhuzamosan halad, a Kormos túloldalán Népesség 4688 fő 15/12/

18 Erdővidék települései Olasztelek Bardóchoz tartozó falu Olasztelek Jelenleg Olasztelek közigazgatásilag Bardoc községhez tartozik, a község délre eső faluja. A faluban ágazik kétfelé a Barótról Vargyas-Székelyudvarhely felé vezető 131-es megyei út valamint Bardoc község többi faluját összekötő DC42-es műút. Népesség 743 fő 15/12/

19 Bardoci látnivalók -Dániel kastély -Bethlen kastély -Boda kúria -Templomok -Vashámor -borvizek -temetők 15/12/

20 Erdővidék települései Nagybacon Községközpont Nagybacon Sepsiszentgyörgytől 27 km-re északnyugatra a Bacon-patak két partján fekszik. A falut körülvevő dombok és erdők gyönyörűek, a patakok a faluig kristálytiszták. A falu nem annyira szép, mint az azt körülölelő csöndes természet. Sepsibaconból és a patak északi partján fekvő és Udvarhelyszékhez tartozott Telegdibaconból egyesült 1877-ben ben 1863 lakosából 1757 magyar, 69 román, 34 cigány, 3 német volt. Népesség 4501 fő Nagybacon népessége : 1936 fő 15/12/

21 Erdővidék települései Magyarhermány Nagybaconhoz tartozó falu Magyarhermány. Sepsiszentgyörgytől 45 km-re északra a Hargita aljában a Barót vize felső folyása mellett fekszik A falu valószínűleg borvizeiről kapta a nevét és neve az érmány főnévből ő változott ott hermánnyá 1992-ben 1047 lakosából 877 magyar, 100 cigány és 70 román volt fő Református temploma 15. századi eredetű, 1776-ban átépítették. Tornya 1742-ben épült. Magyarhermány népessége : 1047 fő 15/12/

22 Erdővidék települései Kisbacon Nagybaconhoz tartozó falu Kisbacon Sepsiszentgyörgytől 28 km-re észak-északnyugatra a Barót-patak két partján fekszik 1567-ben Kws Baczon néven szerepel. A Fenyős-patak völgyében az egykori vasbánya és vasolvasztó ipartörténeti emlék, 1831 és 1849 között üzemelt. Itt öntötte ágyúit Gábor Áron ben 760 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott ben 557 lakosából 1 román kivételével mind magyarok voltak. Kisbacon népessége :557 fő 15/12/

23 Erdővidék települései Uzonka fürdő Nagybaconhoz tartozó falu Uzonka fürdő Kovászna megye északi peremén helyezkedik el; közigazgatási központjától, Nagybacontól 10 km-re keletre, Sepsibükszádtól 5,5 km-re nyugatra. Erdővidék utolsó keleti települése. E kis fürdő a Baróti-hegység bástyája, az 1016 méter magas Nagy-Murgó északi lábánál, Uzonka és Pisztrángos patakainak völgyében található. A két patak nevét viselő ásványvíz-forrás mellett hajdan két külön fürdő létesült, de ma csak az uzonkai források melletti létezik, a pisztrángosi fürdő közel egy évszázada megsemmisült. Népesség 56 fő 15/12/

24 Erdővidék települései Szárazajta Nagybaconhoz tartozó falu Szárazajta A falu Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északnyugatra a Baróti-hegység közé ékelődő völgyben fekszik. Nagybaconhoz tartozik, melytől 7 km-re délre van Nevét onnan kapta, hogy sekély vizű pataka az Ajta alkalmatlan volt malom működtetésére ban Zozacha néven említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg a kakucsi malmok helyén volt, mellette a Kurtavárának nevezett helyen menedékvár is volt. Ez a tatárjáráskor pusztult el 1992-ben 883 lakosából 836 magyar és 47 román volt Népesség 782 fő 15/12/

25 Erdővidék települései Zalánpataka 15/12/

26 Nagybaconi látnivalók Templomok Magyarhermányi borviz fürdő Benedek Elek emlékház Uzonka fürdő 15/12/

27 Erdővidék települései Barót város Barót Barót (románul Baraolt) város Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá ben 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt. Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. Népesség 9670 fő Barót népessége :5914 fő Terület : 128,48 km 2 15/12/

28 Erdővidék települései Bibarcfalva Baróthoz tartozó falu Bibarcfalva Bibarcfalva (románul Biborţeni) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Neve valószínűleg a régi Tiborc személynévből származik. A monda szerint gyógyforrásait Bibarc fakasztotta a Szent Anna-tó feletti tündérvárból hozott felesége kívánságára.a falu felett délre emelkedő 617 m magas Vár-bükk hegy tetején állnak Tiburcz várának romjai. Népesség 775 fő 15/12/

29 Erdővidék települései Bodos Baróthoz tartozó falu Bodos Bodos (románul Bodoş) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Egyesek szerint a bujdos szóból. ered neve, mivel egykor egy bujdosónak nyújtott menedéket, mások egy ilyen nevű székelytől származtatják. Határában a Petrás-fenyőse nevű csúcson állt Kelemen vára. Népesség 446 fő 15/12/

30 Erdővidék települései Felsőrákos Baróthoz tartozó falu Felsőrákos Felsőrákos (románul Racoşul de Sus, németül Kormosbach) falu Romániában, Kovászna megyében ben 996 lakosából 990 magyar, 5 román, 1 cigány volt. Nevét azért kapta, mert patakjaiban sok volt a rák. Nevét azért kapta, mert patakjaiban sok volt a rák. A Verczer farka nevű helyen a hagyomány szerint egykor vár állott,orbán Balázs római castrumot feltételezett itt. Népesség 881 fő 15/12/

31 Erdővidék települései Köpec Baróthoz tartozó falu Köpec Köpec (románul Căpeni) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Székelyudvarhelytől 36 km-re délkeletre, Barót központjától 5 km- re délre az Oltba ömlő Köpec-patak patak mellett fekszik 1459-ben Kepecz néven említik. A mai falu a 17. században Kis- és Nagyköpec egyesüléséből keletkezett. A falu református temploma középkori eredetű, mai formáját 1928-ban nyerte el, védőfala 1819-ben épült. Népesség 1130 fő 15/12/

32 Erdővidék települései Miklósvár Baróthoz tartozó falu Miklósvár Miklósvár (románul Micloşoara): falu Romániában Kovászna megyében. Az Erdővidék déli részét magában foglaló egykori Miklósvár fiúszék névadó települése és központja. Sepsiszentgyörgytől s e gytő 23 km-re északnyugatra a a Baróti-hegység nyugati lábánál az Olt jobb partján fekszik, Baróthoz tartozik Nevét onnan kapta, hogy itt 1211-ben egy Szent Miklós tiszteletére szentelt vártemplom állt. A faluban a Kálnokyaknak van kastélyuk, valószínűleg a 17. században épült, majd jd1780-ban és 1830-ban klasszicista i stílusban átalakították. tták Itt született a Kálnoky család több neves tagja. Népesség 512 fő 15/12/

33 Baróti látnivalók Baróti katólikus templom Bibarcfalvi református templom Borvizek Miklósvári kastély 15/12/

34 Erdővidék települései Nagyajta községközpont Nagyajta Nagyajta (románul Aita Mare) falu Romániában Kovászna megyében. Sepsiszentgyörgytől 20 km-re északnyugatra az Ajta-patak völgyének torkolatánál, az Olt völgyének jobb parti teraszán fekszik, Középajta tartozik hozzá ban Ahch néven említik először. A falu 1787-ben vásártartási jogot kapott ben 1410, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott ben 960 lakosából, 882 magyar, 76 román, 2 német volt. Népesség 939 fő Község népessége 1771 fő 15/12/

35 Nagyajtai látképek 15/12/

36 Erdővidék települései Középajta Nagyajtához tartozó falu Középajta Középajta (románul Aita Medie) falu Romániában, Kovászna megyében. Közigazgatásilag Nagyajtához tartozik. Lakosainak száma 1992-ben 864, ebből 780 magyar nemzetiségű volt. Sepsiszentgyörgytől 50 km-re, az Ajta patak partján egy szűk völgyben fekszik, a Baróti-hegység lábánál. Tengerszint feletti magassága kb méter. Jellegzetes miklósvárszéki falu. Szomszéd települések: Köröspatak, Miklósvár, Nagyajta, Bölön,Szárazajta,Zalánpatak. Népesség 832 fő 15/12/

37 Nagyajtai látnivalók -Nagyajtai unitárius i vártrmplom -Középajtai református templom -Kopjafás temető 15/12/

38 Erdővidék települései Bölön községközpont Bölön (románul lbli Belin, németül Blumendorf, korábban Böllen) )falu Romániában Kovászna megyében. Nagy- és Kisbölön összeolvadásából, valamint a Korlát-patak völgyében fekvő Kircz falu csatlakozásából keletkezett. Bölönpatak tartozik hozzá. Sepsiszentgyörgytől 35 km-re (légvonalban 20 km-re) északnyugatra a Baróti-hegység nyugati előterében az Oltba ömlő Bölön-patak mellett fekszik. A településnek egykor a mainál sokkal nagyobb jelentősége volt, Izabella királynétól szabadalmakat és vásárjogot nyert. ölönről az első írásos emlékünk 1332-ből származik. A 16. században Bölön a vidék legnagyobb települése volt. Bölön Népesség 2643 fő Bölön népessége : 1369 fő Terület :70,70 km 2 15/12/

39 Bölöni látképek 15/12/

40 Erdővidék települései Bölön-Patak Bölönhöz tartozó falu Bölön-Patak Bölönpatak (románul Belin-Vale, régebben Valea Belinului) Bölön községhez tartozó település Romániában, Kovászna megyében. Sepsiszentgyörgytől 37 km-re, a községközpontól pedig 2 km-re északnyugatra, a Baróti-hegység nyugati előterében fekszik. Túlsúlyban románok és romák lakta falu. Az 1977-es népszámlálásig romákat nem regisztráltak, azóta számuk folyamatosan növekszik] Az eredeti lakók az iparosodó vidékekre költöztek, többek közt Brassóba, Sepsiszentgyörgyre, mivel odahaza csak mezőgazdaságból tudtak megélni, szűkösen. [ Így házaikat többségében szegényebb romáknak adták el olcsón népessége : 1274 fő 15/12/

41 Bölöni látnivalók -Unitárius vártemplom -Falumúzeum -Farkas Sándor tér -Erzsébet park Sziszi mellszobrával -halastavak 15/12/

42 Bölön a XIX sz.elején 15/12/

43 Bölön az erdővidéki marhahajtás központja Bölön régi tere a XIX sz.ban a fogadókkal 15/12/

44 Köszönöm szépen a figyelmüket Rudolf Béla Bölön község alpolgármestere 15/12/