Fizika a kémiában A kémiai potenciál

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fizika a kémiában A kémiai potenciál"

Átírás

1 ELTE Fizika Doktori Iskola Fizika Tanítása Program 2013 A kémiai potenciál Riedel Miklós ELTE Fizikai Kémia Tanszék 1

2 Fogalmak kibővült értelemben A kémiai potenciál egy egyszerű leírása A kémiai potenciál termodinamikai definíciója A folyamatok iránya és az egyensúly leírása a kémiai potenciállal Transzportfolyamatok és a kémiai potenciál Elektrokémiai potenciál A kémiai energia és a kémiai potenciál Mérhető-e a kémiai potenciál? 2

3 Fogalmak kibővült értelemben Erő F = m a termodinamikai hajtóerő a potenciálok (ϕ, µ, T) gradiense Út A térben való elmozdulás Átalakulások sorozata az állapotjelzőkkel (p, V, T, n, ζ ) jellemezve Áram (sebesség) elektromos áram hőáram anyagáram impulzus- (lendület-) áram kémiai reakciósebesség t q Q n mv n, c 3

4 Fogalmak kibővült értelemben Potenciál Elektromos ( ϕ ) - potenciál mérőszáma a pozitív egységnyi töltés helyzeti energiájának mérőszáma - munka, amelyet a mező végez a testen amikor az eredeti helyről a (önkényesen megválasztott) nulla szintre kerül E ϕ= J/C = V q Gravitációs - egy pont gravitációs potenciálja azt mutatja meg, hogy a gravitációs mező mekkora munkát végez egy egységnyi tömegű testen, miközben az elhagyja a gravitációs mezőt U= f M r A potenciál gradiense a térerősség J/kg Kémiai potenciál ( µ ) J/mol 4

5 Fogalmak kibővült értelemben A kémiai potenciál egy egyszerű leírása A kémiai potenciál termodinamikai definíciója A folyamatok iránya és az egyensúly leírása a kémiai potenciállal Transzportfolyamatok és a kémiai potenciál Elektrokémiai potenciál A kémiai energia és a kémiai potenciál Mérhető-e a kémiai potenciál? 5

6 A hőtan túl bonyolult. A kémia megmarad a hőnél (reakcióhő) A fizika a statisztikus fizikába menekül A lényeg, a praktikusság elmarad Minden anyagnak van a törekvése az átalakulásra Ezt a törekvést fejezi ki a kémiai potenciál az egyes anyagok jellemző adata függ a környezettől is: p, T, c, oldószer De nem függ a partnertől (amivel reagál, amivé lesz) A mindennapokban sok önként végbemenő folyamat van (vizes ruha megszárad, CO 2 kipezseg a sörből, vas rozsdásodik.) A önmagától azt jelenti, hogy nincs más, kényszerítő behatás Jelölés µ B vagy µ(b) A B általában egy anyagfajtás jelöl 6

7 A keletkező anyagnak is van egy ilyen törekvése Az átalakulási törekvésnek nincs meghatározott célja, útja Sok út és folyamat lehet A folyamat olyan irányba megy, ahogyan a törekvés nagyobb Az erősebb győz, hacsak nincs gátolva Ha viszont azonos az ellentétes irányú törekvés, akkor nincs esemény Helyváltoztatás, vándorlás, diffúzió B(x) B(y) µ(b) x > µ(b) y Fázisátalakulás, halmazállapot-változás B(α) B(β) µ(b) α > µ(b) β Kémiai reakció B + C. D + E. µ(b) + µ(c) > µ(d) + µ(e) 7

8 A kémiai potenciál számszerű megadása A skálaválasztás szabad Mi az egység? Mi a nulla szint? Ez tulajdonképpen mindegy Pl. a hőmérsékletnél is o C, K, Fahrenheit Átmenetileg legyen (ilyen persze nincs) gibbs G célszerűen kg SI kompatibilis Nem magyarázzuk meg, csak használjuk Nulla szint elemek kémiai potenciálja µ = 0 G standard körülmények között T = 298 K p = 101 kpa c = 1 mol/dm 3 8

9 Nézzünk néhány példát Fázisátalakulás, halmazállapot-változás B(α) B(β) µ(b) α > µ(b) β Gátolva van µ(gyémánt) > µ(grafit) 3 kg > 0 kg 9

10 Nézzünk néhány példát Fázisátalakulás, halmazállapot-változás B(α) B(β) µ(b) α > µ(b) β Jód halmazállapota µ(gáz) > µ(folyadék) > µ(szilárd) 19 kg > 3 kg > 0 kg Szilárd alakban van Jód oldódása vízben µ(szilárd) < µ(vízben oldva) 0 kg < + 17 kg Nem oldódik vízben Nincs gátolva 10

11 Kémiai hajtóerő affinitás Nem a kémiai potenciál értéke, hanem a a végállapot és a kezdeti állapot kémiai potenciálja között különbség a meghatározó Ezt a különbséget önálló mennyiségként is bevezethetjük Lehetne nevezni kémiai feszültség az elektromos feszültség analógiájára Régóta használt, nem definiált fogalom vegyrokonság, affinitás µ = µ(vég) - µ(kezdet) A = - µ gibbs ϕ = ϕ(vég) - ϕ(kezdet) U = - ϕ volt B C nem volt egyértelmű definíció nincs egyszerű mérőeszköz affinitás kísérletileg megmérhető termodinamika adta meg elektrokémia teszi lehetővé kémiai potenciál ebből származtatható 11

12 Affinitás Paraffin. A telített, alifás, szilárd szénhidrogének gyűjtőneve. Kémiai affinitásuk csekély Egyáltalán nem így van Fizika a kémiában Gázrobbanás Az affinitás nem egy anyagra, hanem egy reakcióra vonatkozó adat 1 mol reakcióra azaz ahogyan felírjuk a reakciót Ha kémiai folyamat is lejátszódik, akkor az anyagmennyiséggel együtt változik az anyagfajták energiája is. - r µ = A B + C. D + E r µ = µ(d) + µ(e) - µ(b) + µ(c) r µ = r G 12

13 Kémiai potenciál csökkenése hígításkor µ B o B = µ + RTlnc B A µ sok paramétertől függ. Hasonlóan mint a sűrűség, ellenállás főleg p és T fontos a hígítás is. A µ csökken a hígítással (koncentrációfüggés) Kb. 1/10 hígítással 6 kg-szel csökken Nem függ az anyagtól, az oldószertől, hány lépésben teszi ezt A gázok esetén a vákuum is lehet hígítószer ekkor f(p) µ pontosabban 5,70 kg 13

14 Kémiai reakciók B + C. D + E µ(b) + µ(c) > µ(d) + µ(e) Habarcs megkötése µ Ca(OH) 2 + CO 2 CaCO 3 + H 2 O r µ = -75 kg azaz A = 75 kg de a CO 2 tartalom a levegőben csak 0,03% ez kb. 3,5 nagyságrend, azaz (6 x 3,5 = 21) µ(co 2 ) = -415 kg tehát a hajtóerő r µ = -54 kg 14

15 p és T hatása µ = f(p,t) Általában hőmérséklettel csökken nyomással nő gázoké nagy mértékben (1000-szeres) Gázfejlődésel járó reakciókra µ A T növelése negatív irányba növeli p növelése pozitív irányba csökkenti Vas olvadás 1809 K 1 bar 5000 K bar megolvad megszilárdul 15

16 A kémiai potenciállal arányos mennyiségek amelyek a kémiai potenciál helyett szerepelnek ph arányos a H + -kémiai potenciáljával µ (H + ) ~ - lg (H + ) Redoxipotenciál arányos az elektronok kémiai potenciáljával µ (e-) ~ F ε Parciális moláris szabadentalpia µ (B) = dg dn B 16

17 Fogalmak kibővült értelemben A kémiai potenciál egy egyszerű leírása A kémiai potenciál termodinamikai definíciója A folyamatok iránya és az egyensúly leírása a kémiai potenciállal Transzportfolyamatok és a kémiai potenciál Elektrokémiai potenciál A kémiai energia és a kémiai potenciál Mérhető-e a kémiai potenciál? 17

18 Kémiai rendszer jellemzői nagyszámú részecske halmaza több kölcsönhatás egyszerre az energia kvantált A termodinamika I. főtétele U = Q + W A munkák sokfélék lehetnek W = W térfogati + W kémiai + W elektromos + W felületi +... U = Q + W tf + W kém + W el + W felül +... U = Q + W tf + W egyéb 18

19 Több kölcsönhatás egyszerre Fizika a kémiában A folyamatok iránya rendszer 1 rendszer 2 Folyamat ha különbség van a kölcsönhatás jellemző intenzív paraméterben gázkiterjedés p 2 < p 1 elektromos töltésátmenet ϕ 2 < ϕ 1 hőátmenet T 2 < T 1 anyagátmenet (kémiai folyamat) µ 2 < µ 1 Ezek esetleg nem függetlenek egymástól 19

20 munka (hő) = intenzív mennyiség extenzív mennyiség megváltozása vagy d Kölcsönhatások és energiacserék munka munka munka hő munka Anyagátmenet egyik helyről a másikra diffúzió egyik állapotból a másikba halmazállapot-változás egyik fajta molekulákból másik fajta molekulákba kémiai reakció 20

21 Vannak- endoterm reakciók? Természetesen vannak, csak az energiaminimum elve nem ad rá magyarázatot Ba(OH) 2.8H 2 O (s) + 2NH 4 NO 3 (s) = Ba(NO 3 ) 2 (aq) + 2NH 3 (g) + 10 H 2 O (l) 2CH 3 CH 2 COOH(l) + (NH 4 ) 2 CO 3 (s) = 2CH 3 CH 2 COONH 4 (aq) + CO 2 (g) + H 2 O(l) [Co(H 2 O) 6 ]Cl 2 (s) + 6 SOCl 2 (l) = CoCl 2 (s) + 12 HCl(g) + 6 SO 2 (g) Endoterm reakciók itt mond csődöt a kémia iskolai tárgyalása 21

22 Berthelot-Thomson-elv, energiaminimum-elv ( H < 0), elavult Az energiaminimumra való törekvés nem tudja megmagyarázni az endoterm folyamatokat, sőt még az exotermeket sem Egy atom elektronjai energiaminimumra törekednek Hova lesz az eközben felszabaduló energia? Valami felveszi. És ez a valami miért nem törekszik energiaminimumra? Valami lehűl Ezt az energiát valami felveszi. Miért? Az a valami nem törekszik energiaminimumra? Fotoszintézis? Víz elektrolízise? Végbemennek, pedig nő az energia Meleg dinnye nem ugrik fel a teherautóra és eközben nem lesz hidegebb, bár ezt az energiamegmaradás törvénye megengedné, sőt a dinnye lehűlt, tehát energiaminimumra törekedett! 22

23 kevésbé valószínű állapot valószínűbb állapot II. főtétel megfogalmazások makroszkopikus (Clausius) mikroszkopikus (Boltzmann, Kelvin) technikai (Planck) hőátmenet rendezetlenné válás gépezet (hőerőgép, hőszivattyú) Itt nem válaszol a fizika tanítása a kémiai eseményekre 23

24 kevésbé valószínű állapot valószínűbb állapot Kémiai szempont anyagszerkezeti vonatkozás rendezetlenné válás ez két eseményt jelent az energia szétszóródása (kötési termikus) hely szerinti rendezetlenné válás (nagyobb molekulák kisebb molekulák) Ekvipartíció tétele E = ½ kt Termikus hajtóerő 1 db C 6 H 12 O 6 6 db CO 2 és 6 db H 2 O Konfigurációs hajtóerő A rendezettségi állapot mennyiségi (számszerű) jellemzése entrópia (S) 24

25 Az entrópia alkalmas az irány kijelölésére, de csak adiabatikus rendszerben (ez a kémiai eseményeknél ritka) Az entrópia alkalmas a molekulák szerkezeti jellemzésére C 6 H ,2-384,6 = - 86,4 J/(K mol) Gyűrűbe rendeződés entrópiacsökkenéssel jár 25

26 A folyamatok irányát nyitott rendszerekben a két tendencia a rendezetlenség maximumára S az energia minimumára H való törekvés együttesen határozza meg. Szabadentalpia G = H TS mindkét tényezőt tartalmazza A folyamatok iránya G < 0 Az egyensúly feltétele G minimuma 26

27 Minden kémiai anyagnak megvan a folyamatokra való hajlama moláris szabadentalpia (G m ) másik neve kémiai potenciál µ J/mol Táblázatok tartalmazzák kj/mol Ezt jelöltük kg-vel 27

28 A kémiai potenciált definiáló összefüggés A B anyagfajta kémiai potenciálja megadja, hogy a B anyagfajta egységnyi anyagmennyiségváltozása mennyivel változtatja meg a rendszer szabadentalpiáját azaz 1 mol hozzáadása a rendszer nagyon nagy mennyiségéhez miközben a rendszerben a hőmérséklet, a nyomás és a B komponens kivételével az összes többi komponens anyagmennyisége állandó marad intenzív mennyiség 28

29 A reakció szabadentalpia-változása A + B = C + D µ(a) µ(b) µ(c) µ(d) r G = µ(c) + µ(d) µ(a) µ(b) r H r S r G lehetséges-e példa 1 + igen szén égése 2 igen kristálynövekedés igen propionsav + ammónium-karbonát nem Affinitás A = - r G 29

30 A folyamat: anyagátmenet egyik helyről a másikra anyagátmenet fázisok között ( n) kémiai reakció ( ξ) Az egyensúly feltétele (reakció nélkül) termikus (I és II fázis) T(I) = T(II) mechanikai (I és II fázis) p(i) = p(ii) (1) kémiai anyagra µ 1 (I) = µ 1 (II) (2) kémiai anyagra µ 2 (I) = µ 2 (II) I > = II 30

31 Fogalmak kibővült értelemben A kémiai potenciál egy egyszerű leírása A kémiai potenciál termodinamikai definíciója A folyamatok iránya és az egyensúly leírása a kémiai potenciállal Transzportfolyamatok és a kémiai potenciál Elektrokémiai potenciál A kémiai energia és a kémiai potenciál Mérhető-e a kémiai potenciál? 31

32 µ Olvadási egyensúly sz p T f Párolgási egyensúly g dg = Vdp SdT 32

33 Gőznyomáscsökkenés Fagyáspontcsökkenés Forráspont-emelkedés T(f) = T(g) p(f) = p(g) µ A (f) = µ A (g) (csak az) oldószer Ozmotikus egyensúly T(f1) = T(f2) µ A (f1) = µ A (f2) (csak az) oldószer Oldhatóság T(f) = T(sz) p(f) = p(sz) µ B (f) = µ B (sz) (csak az) oldott anyag 33

34 Megfordítható reakció N 2 + 3H 2 2NH 3 r G o = - 16,6 kj/mol Egyirányú reakció C + O 2 CO 2 r G o = kj/mol Halogén izzók működése Az előjel megváltoztatható (c, p, T) W párolog melegebb hely WBr n hidegebb hely W + nbr kondenzál melegebb hely 34

35 Fémek redukciója r S>0 r S<0 több gáz gáz eltűnik Fizika a kémiában r G Ellingham-diagram Az oxigén ahhoz az elemhez csatlakozik, amellyel a r G nagyobb negatív érték. 35

36 Fogalmak kibővült értelemben A kémiai potenciál egy egyszerű leírása A kémiai potenciál termodinamikai definíciója A folyamatok iránya és az egyensúly leírása a kémiai potenciállal Transzportfolyamatok és a kémiai potenciál Elektrokémiai potenciál A kémiai energia és a kémiai potenciál Mérhető-e a kémiai potenciál? 36

37 Kémiai potenciál és a transzportfolyamatok jelenség termodinamikai, erő áramló mennyiség áram egyenlet elektromos áram elektromos potenciálkülönbség töltés elektromos áram Ohm-törvény hővezetés Fouriertörvény hőmérsékletkülönbség hő hőáram diffúzió kémiai potenciál különbség (µ) anyagmennyiség anyagáram Fick-törvény kémiai reakció kémiai potenciál különbség (µ) anyagmennyiségek kémiai reakció Reakciósebességi egyenletek 37

38 2 Oldódás sebessége diffúzió sebessége µ t > µ Fick-törvény dc dt DA Vδ = t ( c c) c t > c diffúzió sebessége anyagáram µ B = µ Bo + RT ln c B 38

39 Hogyan zajlanak le a reakciók? Fizika a kémiában 2 Reakciósebesség Affinitás kell r µ < 0 - r µ = A Gátlás van dc Reakciósebesség c = kc t r 39

40 Fogalmak kibővült értelemben A kémiai potenciál egy egyszerű leírása A kémiai potenciál termodinamikai definíciója A folyamatok iránya és az egyensúly leírása a kémiai potenciállal Transzportfolyamatok és a kémiai potenciál Elektrokémiai potenciál A kémiai energia és a kémiai potenciál Mérhető-e a kémiai potenciál? 40

41 Elektrokémiai potenciál Az elektrokémiai potenciál abban különbözik a kémiai potenciáltól, hogy a B komponens ion, tehát elektromos töltése van azaz pl. B +, ezért ha a rendszerbe bejut (vagy távozik) 1 mol ion, akkor figyelembe kell venni az elektromos töltésátmenettel járó elektromos munkavégzést (zfφ) is. du pdv TdS a a = + + µ dn + φ dq B B Cu Cu 2+ ( a a µ φ ) du = pdv + TdS + + z F dn B B B dq = z Fdn B B ~ + a a µ B= µ B zb Fφ a µ 1 ϕ = 0 V ion µ 2 ϕ Belső elektromos potenciál 41

42 Elektrokémiai potenciál Ez szerepel (a kémiai potenciál helyett) a transzportfolyamatokban (ionos áramvezetés) ~µ a B Kétféle hajtóerő anyagra töltésre Cu 2+ ~ + a a µ B= µ B zb Fφ a J/mol az egyensúlyokban (elektródok, galvánelemek) 42

43 Elektródok Standardpotenciál iskola a folyamatok iránya ezzel magyarázva a kémiai potenciál van mögötte egyensúly ~ + a a a µ B= µ B zbfφ = 0 43

44 3 Galvánelem Galváncella - két elektródból épül fel ezek az oldataikon keresztül érintkeznek egymással elektromotoros erő (E MF ) ~ + a a µ B= µ B zb Fφ a r µ = - z F E MF Daniell-elem kinyerhető elektromos munka (energia) r G Zn + Cu = Zn + Cu 44

45 Fogalmak kibővült értelemben A kémiai potenciál egy egyszerű leírása A kémiai potenciál termodinamikai definíciója A folyamatok iránya és az egyensúly leírása a kémiai potenciállal Transzportfolyamatok és a kémiai potenciál Elektrokémiai potenciál A kémiai energia és a kémiai potenciál Mérhető-e a kémiai potenciál? 45

46 Kémiai energiából elektromos energia? U = Q + W Nem teljesen világosan, többféle értelemben is használt fogalom tüzelőanyagok égésekor hő Q galvánelemek működésénél elektromos munka W Számérték is más A rendszerből kivehető energia a belső energia kötési részéből származik, de a termikus rész is szerepet játszik benne. kötések átalakulása és rendezettségbeli változás Kémiai szintézis 46

47 r H megadja a kémiai reakciókban maximálisan kinyerhető (vagy elnyelődő) hőt r G megadja a maximálisan kinyerhető egyéb (pl. elektromos, kémiai) munkát kémiai energia Cél maximális hőfejlesztés Fizika a kémiában maximális egyéb munka végzése H = G - T S Q r H T r S W 0 r G W egyéb Q A szabadentalpia kifejezésben az energiaváltozásnak (entalpiaváltozásnak) szabadon egyéb (pl. elektromos) munkává vagy hővé alakítható része. A T S rész mindenképpen hő formájában cserélődik ki a környezettel (értéke lehet pozitív is és negatív is). 47

48 Elektrokémiai áramforrások + ( ) + ( ) + ( ) + ( ) MnO s H O aq e MnOOH s H O l Zn Zn + 2e r µ = - z F E MF Citomelem, krumplielem Félrevezető megfogalmazás A tegnapi Fábri show-ban volt szó a krumplienergiáról. 48 Mintha az energia a krumpliból származna!

49 Kémiai potenciál Elektromos potenciál ϕ Elektromos µ Kémiai töltés anyag µ Kémiai ϕ Elektromos anyag töltés Elektromos Kémiai P = (ϕ - ϕ)i = ϕ I = U I P = (µ - µ) I = µ I = µ (z F n) / t 49

50 Fogalmak kibővült értelemben A kémiai potenciál egy egyszerű leírása A kémiai potenciál termodinamikai definíciója A folyamatok iránya és az egyensúly leírása a kémiai potenciállal Transzportfolyamatok és a kémiai potenciál Elektrokémiai potenciál A kémiai energia és a kémiai potenciál Mérhető-e a kémiai potenciál? 50

51 Elvi mérés munka J/mol 51

52 Vannak ilyen műszerek ph mérő redoxipotenciál mérő légnedvesség mérő gőznyomás oldhatóság (koncentráció) Ezeket (elvben) mind lehetne skálázni kémiai potenciálra is Gyakorlatban a legegyszerűbb a galváncella Ebben nem az egyes komponensek µ -jét, hanem egy reakcióra való összegét r µ -t (= r G) mérjük. r µ = - z F E MF 52

53 Irodalom Riedel Miklós: Fizikai kémiai előadások ELTE, Kiss László, Láng Győző: Elektrokémia Semmelweis Kiadó, Budapest, 2011 J. Job: Umgang mit chemischen Potentialen Praxis der Naturwiss., Physik in der Schule, 54 (2005) 32 M. Seitz, M. Steinbrenner, P. Zachmann: Chemische Reaktionen physikalisch beschrieben Praxis der Naturwiss., Physik in der Schule, 55 (2006) 6 53

54 ELTE Fizika Doktori Iskola Fizika Tanítása Program 2013 A kémiai potenciál VÉGE Riedel Miklós ELTE Fizikai Kémiai Tanszék 54

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás

Részletesebben

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG

Részletesebben

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

A kémiai és az elektrokémiai potenciál Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52 13 Elektrokémia 13-1 Elektródpotenciálok mérése 13-2 Standard elektródpotenciálok 13-3 E cella, ΔG és K eq 13-4 E cella koncentráció függése 13-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 13-6 Korrózió:

Részletesebben

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A

Részletesebben

Termokémia, termodinamika

Termokémia, termodinamika Termokémia, termodinamika Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/46 Termodinamika A termodinamika a természetben végbemenő folyamatok energetikai leírásával foglalkozik.,,van egy tény ha úgy tetszik törvény,

Részletesebben

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Az energia Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Megjelenési formái: Munka: irányított energiaközlés (W=Fs) Sugárzás (fényrészecskék energiája) Termikus energia: atomok, molekulák véletlenszerű

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás ELEKTROKÉMIA 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos

Részletesebben

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás

ELEKTROKÉMIA. - elektrolitokban: ionok irányított mozgása. Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Elekrtokémia 1 ELEKTROKÉMIA Elektromos áram: - fémekben: elektronok áramlása - elektrolitokban: ionok irányított mozgása Elektrolízis: elektromos áram által előidézett kémiai átalakulás Galvánelem: elektromos

Részletesebben

Általános Kémia, 2008 tavasz

Általános Kémia, 2008 tavasz 9 Elektrokémia 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-1 Elektródpotenciálok mérése 9-2 Standard elektródpotenciálok 9-3 E cell, ΔG, és K eq 9-4 E cell koncentráció függése 9-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel

Részletesebben

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése 7 Elektrokémia 7-1 Elektródpotenciálok mérése 7-2 Standard elektródpotenciálok 7-3 E cell, ΔG, és K eq 7-4 E cell koncentráció függése 7-5 Elemek: áramtermelés kémiai reakciókkal 7-6 Korrózió: nem kívánt

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel). Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

Kémiai reakciók sebessége

Kémiai reakciók sebessége Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását

Részletesebben

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55 Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia

Részletesebben

Elektrokémia Kiegészítés a praktikumhoz Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erı.

Elektrokémia Kiegészítés a praktikumhoz Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erı. Elektrokémia 2012. Kiegészítés a praktikumhoz Elektrokémiai cella, Kapocsfeszültség, Elektródpotenciál, Elektromotoros erı Láng Gyızı Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)

Részletesebben

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás

Részletesebben

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA I. Az elektrokémia áttekintése. II. Elektrolitok termodinamikája. A. Elektrolitok jellemzése B. Ionok termodinamikai képződési függvényei C.

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha

Részletesebben

Munka- és energiatermelés. Bányai István

Munka- és energiatermelés. Bányai István Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,

Részletesebben

Mivel foglalkozik a hőtan?

Mivel foglalkozik a hőtan? Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat

Részletesebben

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság 2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.

Részletesebben

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya 6. ermodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya A természetben végbemenő folyamatok kizárólagos termodinamikai hajtóereje az entróia növekedése. Minden makroszkoikusan észlelhető folyamatban a rendszer

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia Az energia bevezetése az iskolába Készítette: Rimai Anasztázia Bevezetés Fizika oktatása Energia probléma Termodinamika a tankönyvekben A termodinamikai fogalmak kialakulása Az energia fogalom története

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam A feladatokat írta: Kódszám: Pócsiné Erdei Irén, Debrecen... Lektorálta: Kálnay Istvánné, Nyíregyháza 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam A feladatok megoldásához

Részletesebben

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat

Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat Csapadékképződési egyensúlyok, oldhatósági szorzat Termokémiai számítások Hess tétel Közömbösítési hő meghatározása kísérlet (példaszámítás: 4. labor leírásánál)

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?

Részletesebben

EA. Elektrokémia alap mérés: elektromotoros erő és kapocsfeszültség mérése a Daniell cellában, az EMF koncentráció függése

EA. Elektrokémia alap mérés: elektromotoros erő és kapocsfeszültség mérése a Daniell cellában, az EMF koncentráció függése EA. Elektrokémia alap mérés: elektromotoros erő és kapocsfeszültség mérése a Daniell cellában, az EMF koncentráció függése Előkészítő előadás 2018.02.19. Alapfogalmak Elektrokémiai cella: olyan rendszer,

Részletesebben

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia

Részletesebben

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2015.09.23. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A

Részletesebben

2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok

2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok Energetika 7 2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok Az energia fogalmának kialakulása történetileg a munkavégzés definícióához kapcsolódik. Kezdetben az energiát a munkavégző képességgel

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C

Részletesebben

5. előadás 12-09-16 1

5. előadás 12-09-16 1 5. előadás 12-09-16 1 H = U + PV; U=Q-PV H = U + (PV); P= áll H = U + P V; U=Q-P V; U=Q-P V H = Q U= Q V= áll P= áll H = G + T S Munkává nem alakítható Hátalakulás = G + T S 2 3 4 5 6 7 Szilárd halmazállapot

Részletesebben

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 5/6 Diffúzió Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Részletesebben

Ni 2+ Reakciósebesség mol. A mérés sorszáma

Ni 2+ Reakciósebesség mol. A mérés sorszáma 1. feladat Összesen 10 pont Egy kén-dioxidot és kén-trioxidot tartalmazó gázelegyben a kén és oxigén tömegaránya 1,0:1,4. A) Számítsa ki a gázelegy térfogatszázalékos összetételét! B) Számítsa ki 1,0 mol

Részletesebben

Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai. Dr. Nagy László

Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai. Dr. Nagy László Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai Dr. Nagy László Egyensúlyi termodinamika A termodinamika a klasszikus értelezés szerint a hőserével együtt járó kölsönhatások tudománya.

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Kémiai alapfogalmak: - A kémia alaptörvényei ( a tömegmegmaradás törvénye, állandó tömegarányok törvénye) -

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion

Részletesebben

Hajdú Angéla

Hajdú Angéla 2012.02.22 Varga Zsófia zsofiavarga81@gmail.com Hajdú Angéla angela.hajdu@net.sote.hu 2012.02.22 Mai kérdés: Azt tapasztaljuk, hogy egy bizonyos fajta molekulának elkészített oldata áteső napfényben színes.

Részletesebben

Redox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik.

Redox reakciók. azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik. Redox reakciók azok a reakciók, melyekben valamely atom oxidációs száma megváltozik. Az oxidációs szám megadja, hogy egy atomnak mennyi lenne a töltése, ha gondolatban a kötő elektronpárokat teljes mértékben

Részletesebben

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens. Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/

Részletesebben

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek

Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások

Részletesebben

Elektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző

Elektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi

Részletesebben

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS 2013. Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet DIFFÚZIÓ 1. KÍSÉRLET Fizika-Biofizika I. - DIFFÚZIÓ 1. kísérlet: cseppentsünk tintát egy üveg vízbe 1. megfigyelés:

Részletesebben

Transzportjelenségek

Transzportjelenségek Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D 9.

Részletesebben

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo Hidrotermális képződmények genetikai célú vizsgálata Bevezetés a fluidum-kőzet kölcsönhatás, és a hidrotermális ásványképződési környezet termodinamikai modellezésébe Dr Molnár Ferenc ELTE TTK Ásványtani

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai 3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken keresztül : nagyobb

Részletesebben

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)

Részletesebben

Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)

Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2) I. FELADATSOR (KÖZÖS) 1. B 6. C 11. D 16. A 2. B 7. E 12. C 17. E 3. A 8. A 13. D 18. C 4. E 9. A 14. B 19. B 5. B (E is) 10. C 15. C 20. D 20 pont II. FELADATSOR 1. feladat (közös) 1,120 mol gázelegy

Részletesebben

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó multimédiás anyag: Az előadás témakörei: 1.A diffúzió fogalma 2. A diffúzió biológiai jelentősége 3. A részecskék mozgása 3.1. A Brown mozgás 4. Mitől függ a diffúzió erőssége?

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. T 5 52 0/1 A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. 5 52 0 Vegyész technikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő) Diffúzió Diffúzió - traszportfolyamat (fonon, elektron, atom, ion, hőmennyiség...) Elektromos vezetés (Ohm) töltés áram elektr. potenciál grad. Hővezetés (Fourier) energia áram hőmérséklet különbség Kémiai

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió

Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió Anyagismeret 6/7 Diffúzió Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu Diffúzió Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd Diffúzió Diffúzió -

Részletesebben

Orvosi Fizika 13. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Orvosi Fizika 13. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Orvosi Fizika 13. Elektromosságtan és mágnességtan az életfolyamatokban 2. Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2011. december 5. Egyenáram Vezető

Részletesebben

A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj

A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj A termodinamikai rendszer energiája E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v² U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj belső energia abszolút értéke nem ismert, csak a változása 0:kémiai

Részletesebben

Általános Kémia, 2008 tavasz

Általános Kémia, 2008 tavasz Termokémia 5-1 Terminológia 5-2 Hő 5-3 Reakcióhő, Kalorimetria 5-4 Munka 5-5 A termodinamika első főtétele 5-6 Reakcióhő: U és H 5-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétele Termokémia 5-8 Standard képződési

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, 2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül

Részletesebben

Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László -Az anyagcsere és a transzportfolyamatok. - Makrotranszport : jelentős anyagmennyiségek transzportja : csöveken, edényeken

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Elektromos áram. Vezetési jelenségek Elektromos áram. Vezetési jelenségek Emlékeztető Elektromos áram: töltéshordozók egyirányú áramlása Áramkör részei: áramforrás, vezető, fogyasztó Áramköri jelek Emlékeztető Elektromos áram hatásai: Kémiai

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

Radioaktív nyomjelzés

Radioaktív nyomjelzés Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Egészítse ki a két elemre vonatkozó táblázatot! A elem B elem Alapállapotú atomjának vegyértékelektron-szerkezete: 5s 2 5p 5 5s 2 4d 5 Párosítatlan elektronjainak száma: Lezárt

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben