REVÍZIÓ, PROPAGANDA, KISEBBSÉGI KÉRDÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2010.1 REVÍZIÓ, PROPAGANDA, KISEBBSÉGI KÉRDÉS 1938 1944"

Átírás

1 T Á R S A D A L O M T Ö R T É N E L E M M Û V E L Ô D É S TUDOMÁNYOS SZEMLE REVÍZIÓ, PROPAGANDA, KISEBBSÉGI KÉRDÉS REVÍZIÓ, PROPAGANDA: A. Sajti Enikô: Magyarország és Jugoszlávia a terület-visszacsatolások idôszakában; Valastyán Balázs: Társadalmi hangulat és a Délvidék visszacsatolása; Janek István: A Magyarországgal szembeni szlovák propaganda és revíziós elképzelések; Anton, Mioara: Románia Magyarország el le ni pro pagandája; Pallos Lajos: Magyar kormányzati propaganda KISEBBSÉGI KÉRDÉS: Egry Gábor: A román királyi diktatúra és a magyar kisebbség; L. Balogh Béni: A kisebbségi kérdés a magyar román kapcsolatrendszerben KITEKINTÔ: Kolontári Attila: A szovjet kül politika és Közép-Kelet-Európa MÛHELY: Traşcǎ, Ottmar: Román magyar tárgyalások 1943 elsô felében SZEMLE: Turbucz Dávid, Csóti Csaba, Ortutay András.

2

3 LIMES TUDOMÁNYOS SZEMLE REVÍZIÓ, PROPAGANDA, KISEBBSÉGI KÉRDÉS TATABÁNYA

4

5 TARTALOM Revízió, propaganda, kisebbségi kérdés Szerkesztette: L. Balogh Béni REVÍZIÓ, PROPAGANDA A. Sajti Enikő: Magyarország és Jugoszlávia a terület-visszacsatolások időszakában, Valastyán Balázs: Vártunk, jöttetek! Éljenek a magyar honvédek! Elmentek a barbárok és bejöttek a tatárok Társadalmi hangulat és a Délvidék visszacsatolása... Janek István: A Magyarországgal szembeni szlovák propaganda és revíziós elképzelések között... Anton, Mioara: Az elviselhetetlen szomszédság. Románia Magyarország elleni propagandája ( )... Pallos Lajos: Magyar kormányzati propaganda, KISEBBSÉGI KÉRDÉS Egry Gábor: Megoldás vagy halogatás? A román királyi diktatúra és a magyar kisebbség, L. Balogh Béni: Megtorlás, etnikai homogenizálás. A kisebbségi kérdés a magyar román kapcsolatrendszerben, KITEKINTŐ Kolontári Attila: A szovjet külpolitika és a Duna-medencei államok, MŰHELY Traşcǎ, Ottmar: Sikertelen próbálkozás. Román magyar tárgyalások 1943 első felében... Szemle Turbucz Dávid: Trianon hatása a magyar közgondolkodásra... Csóti Csaba: a mi dolgunk, senki másé... Ortutay András: Négy hamisítvány a székelység történetéről... Információk...

6 Limes 4 Limes

7 Limes 5 Revízió, propaganda A. Sajti Enikő Magyarország és Jugoszlávia a terület-visszacsatolások időszakában, Ha az 1930-as évek végén, az 1940-es évek elején rápillantunk Európa térképére, és figyelmünket Magyarország és Jugoszlávia külpolitikai helyzetére, illetve kapcsolataira fordítjuk, a következő kép tárul elénk: Magyarország az adott időszakban jelentős sikereket ért el alapvető külpolitikai célja, a revízió megvalósítása terén. A két bécsi döntéssel és Kárpátalja elfoglalásával Magyarország jelentős területi nyereségre tett szert. Szétporladt a körülötte lévő államok ellene irányuló szövetségi rendszere, a kisantant, Ausztria és Csehszlovákia eltűnt Európa térképéről, Románia területileg összezsugorodott és súlyos belső válságba süllyedt. Sikerült a német lengyel háborúban, illetve egy darabig a nagyhatalmak fegyveres konfliktusában megőrizni az ország kívülállását, sőt több lengyelbarát lépésre is elszánta magát a kormány. Úgy tűnt, ha nem is minden aggodalom nélkül, de érdemes stabilabban beilleszkedni a Németország által kiépített nemzetközi rendbe november 20-án Magyarország csatlakozott a német olasz japán háromhatalmi egyezményhez. Ezzel azonban feladta az elnemkötelezettség elvét, ami a Teleki Pál miniszterelnök által eddig követett semlegességi politika végét jelentette. 1 Jugoszlávia nemzetközi helyzete rohamosan romlott nemcsak közép-európai szövetségesei kerültek nehéz helyzetbe (Románia), illetve szűntek meg létezni (Csehszlovákia), de nyugat-európai támogatójuk, Franciaország is kénytelen volt megadni magát az ereje teljében lévő Németországnak. Anglia, miután elvesztette a balkáni befolyásért Németországgal vívott csatát, maga is a német bombázók célpontjává vált. Az az európai rend, amelynek részeként az első Jugoszlávia megszületett, romokban hevert, az ország külpolitikai mozgásterét egyre inkább Németország határozta meg. A 40-es évek elején már csak két lehetőség között választhatott. Az első lehetőség az volt, hogy lecsatlakozik Németország mellé, ami területi integritásának megőrzésével és a háborúból történő kívülmaradás, sőt területgyarapodás (Szaloniki, Thesszaloniki kikötője) ígéretével kecsegtetett, vagy pedig szembeszáll Németországgal, amely az adott esetben tényleges támogatók nélkül megvívandó háborút jelentett. Az Anschluss, mint a belgrádi brit követség 1938-as éves jelentésében olvashatjuk, Jugoszlávia számára a Habsburg-restaurációhoz képest a kisebbik rosszat jelentette, abból igyekezett minél több hasznot húzni, [ ] békülékeny, sőt jóváhagyó magatartást tanúsított. 2 Mindez azonban csak elfedte Belgrádnak az erősödő német balkáni behatolással kapcsolatos aggodalmát. Németország megnövekedett súlya arra inspirálta a Milan Stojadinović vezette kormányt, hogy modus vivendit találjon Németországgal,

8 A. Sajti Enikő 6 Revízió, propaganda tovább ápolja újsütetű barátságát Olaszországgal, felgyorsítsa a kisantant-országok és Magyarország közötti tárgyalásokat, illetve szorosabbra fűzze a Balkán-szövetségbe tömörült partnereivel való kapcsolatait. Stojadinović miniszterelnök már 1937-től nyitott volt egy Magyarországgal történő tárgyalásra, beleértve a kisebbségi kérdést is. A két ország szorosabb együttműködését Olaszország kifejezetten inspirálta, Németország pedig kívánatosnak tartotta. A kisantant és Magyarország között 1937 óta folyó tárgyalások augusztus 21- én, mint ismeretes, pozitív eredménnyel végződtek Bledben. Pontosabban Románia és Jugoszlávia olyan intézkedéseket hozott a területükön élő magyar kisebbségek vonatkozásában, amelyek felerősítették Budapest megegyezési szándékát. 3 Hory András belgrádi követ a jugoszláv miniszterelnök Bledben tanúsított magatartását így jellemezte: Úgy a román, mint a jugoszláv külügyek vezetője politikai és személyi okokból igen nagy súlyt helyeztek arra, hogy ebben a kérdésben valami megegyezés jöjjön létre [ ] Sztojadinovics azért, mert az ő elnöklete alatt működő és az ő hazai földjén összeült értekezlet számára mindenáron jelentős politikai eredményt akart biztosítani. Ebben az igyekezetében elment szinte a könnyelműség határáig, és már aug. 21-én és 22-én, mikor a siker még legalább is bizonytalan volt, már azt hirdette sajtófőnöke és félhivatalos sajtója útján, hogy a bledi konferencia fogja meghozni a megegyezést Magyarországgal. 4 A kisantant-országok elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, Magyarország pedig lemondott az erőszak alkalmazásáról, míg a nyitott kérdéseket, azaz a magyar kisebbségek problémáját további tárgyalásoktól tették függővé. 5 A bledi egyezmény, mint ismeretes, soha nem lépett életbe, mivel annak véglegesítése a csehszlovákiai magyar kisebbségek helyzetét rendező és jogaikat garantáló kétoldalú megállapodástól függött, amelynek megkötésére később sem került sor. Az egyezmény Jugoszláviával és Romániával történő parafálása azonban elegendő volt ahhoz, hogy tovább folytassák a magyar jugoszláv közeledést. Egy hónappal Bled után, illetve a müncheni egyezmény aláírása után, szeptember 22- én az új belgrádi magyar követet, Bakách-Bessenyey Györgyöt fogadta Stojadinović. A követet Kánya Kálmán külügyminiszter azzal az utasítással látta el, hogy egyértelműen Belgrád tudomására hozza: a bledi egyezményt Budapest végleges megállapodásnak tekinti, és viszonosság esetében a Jugoszláviával szembeni politikáját ennek szellemében kívánja tovább folytatni. Sőt, a magyar kormány elérkezettnek látta az időt a már régen tervbe vett politikai megbeszélések felvételére. 6 Erre azonban egyelőre várni kellett. A csehszlovák krízis idején Belgrád világossá tette, ha Csehszlovákiát csak Németország támadja meg, várakozó álláspontra helyezkedik, ha Magyarország is részt venne a támadásban, akkor a diplomáciai lépéseken kívül a tiltakozás más módját is fontolóra vennék. Mivel ez nem következett be, Jugoszlávia különösebb könnyek nélkül elsiratta a kisantantot. 7 A kormány és a jugoszláv közvélemény álláspontja közötti különbséget jelzi, hogy még 1938 júliusában, mintegy hétezer jugoszláv Sokol-tag utazott Prágába a Sokol tornaünnepségre, amely a szláv testvérek melletti kiállást demonstrálta. A csehek iráni szimpátia miatt a Szudéta válság idején a jugoszláv hatóságok kénytelenek voltak betiltani a Csehszlovákia melletti szimpátiatüntetéseket is. 8 A müncheni egyezményt megelőző hetekben Jugoszlávia következetesen elutasította Párizs ajánlatát egy Franciaország és a kisantant országai között kötendő, kétoldalú kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötésére, de többször is hangoztatta Csehszlovákiával szembeni kötelezettségeinek teljesítését egy magyar katonai támadás esetében.

9 A. Sajti Enikő 7 Revízió, propaganda Mint ismeretes, Hitler fontos szerepet szánt Magyarországnak a Csehszlovákia elleni terveiben: azt szerette volna elérni, hogy Budapest egy fegyveres konfliktus kezdeményezésével teremtse meg az ürügyet a német katonai beavatkozás számára. Cserében jogosnak ismerte el Budapest Csehszlovákiával szembeni területi követeléseit. A csehszlovák krízisben való katonai részvételt azonban a magyar kormány kezdettől fogva visszautasította. A müncheni egyezmény aláírását Belgrádban vegyes érzelmekkel fogadták. Egyrészt megkönnyebbülést éreztek, hogy a válság fegyveres összecsapás nélkül ért véget, másrészt komoly aggodalommal figyelték szövetségesük területi veszteségét és Magyarország gyarapodását. Az első bécsi döntés, 9 mivel azt már csak Németország és Olaszország írta alá, tovább növelte Jugoszláviában azt a benyomást, hogy Franciaország és Anglia levette a kezét Közép-Európáról. Ezért a korábbinál is jobban figyelembe kellett vennie két nagy szomszédja, Németország és Olaszország balkáni érdekeit, amelyek persze korántsem voltak azonosak januárjában Belgrádban és a beljei vadászaton titkos tárgyalásokat folytattak Olaszországgal Albánia sorsáról, de Pál herceg, trónörökös visszautasította az olaszok javaslatát Albániának a két ország közötti felosztásáról. 10 Míg Stojadinović miniszterelnök inkább a jugoszláv külpolitika sztoikus, esetenként pedig az optimista arcát mutatta külföld felé, Ivo Andrić külügyminiszter-helyettes az európai határok megváltoztatása kapcsán komoly aggodalmának adott hangot. Amikor Bakách-Bessenyey követ október 24-én, már a bledi tárgyalások után megbeszélést folytatott Stojadinović miniszterelnökkel a magyar jugoszláv kapcsolatok jövőjéről, a tárgyaláson részt vevő Andrić alig tudta palástolni nyugtalanságát a csehszlovák válság kapcsán. Mint mondta, Hitler minden nagyobb akciója előtt igyekezett szomszédait megnyugtatni és a legutóbbi krízis folyamán is kifejezetten biztosította az európai közvéleményt, hogy a cseh kérdés lezárása után Európában már nincs semmi területi igénye. 11 Ezen a megbeszélésen a jugoszlávok azt szerették volna elérni, ami a magyar fél által forszírozott kisebbségi kérdés mellett a magyar jugoszláv kapcsolatok másik alapkérdése volt, hogy Magyarország tegyen hivatalos nyilatkozatot arról, miszerint nincsenek Jugoszláviával szemben területi követelései. Mint Stojadinović fogalmazott, Jugoszlávia már most is félszemét behunyva tartja a felvidéki magyar követelések tekintetében, egy alkalmas nyilatkozat azonban lehetővé tenné neki, hogy mindkét szemét lecsukja. 12 Ezzel szemben Andrić, teszi hozzá Bakách-Bessenyey, úgy vélte, Magyarország arra készül, hogy megfelelő alkalommal az itteni magyar kisebbségek visszacsatolásának kérdését is felvesse. Maga Stojadinovics, úgy látom, ebből a szempontból nyugodtabban szemléli a helyzetet, neki viszont a választások miatt, belpolitikai okokból volna szüksége egy megfelelő magyar nyilatkozatra. 13 A követ Stojadinović álláspontját ajánlotta Kánya külügyminiszter figyelmébe, amit az alábbiakkal indokolt: 1. A Sztojadinovics-kormány a csehszlovák bonyodalom első napjaitól kezdve teljesen korrekt magatartást tanúsított velünk szemben, annak dacára, hogy a közvélemény nagy része, valamint idegen hatalmi tényezők igyekeztek ellenkező magatartásra kényszeríteni. 2. Sztojadinovics számára a választási hadjárattal kapcsolatban határozott előnyt jelentene egy megfelelő hangú nyilatkozat, mellyel elnémítaná azon ellenfeleit, kik azt állítják, hogy Magyarországgal szemben tanúsított loyális viselkedéséért semmi ellenértéket nem kapott. 3. [ ] lengyel és olasz kollégáim, kik az itteni viszonyokat jól ismerik, melegen tanácsolták egy meg-

10 A. Sajti Enikő 8 Revízió, propaganda nyugtató nyilatkozat kiadását. 4. [ ] Sztojadinovics egy kielégítő tartalmú magyar nyilatkozatot igen magasra értékelne és a csehszlovák krízis további folyamán is megértő és barátságos magatartást tanúsítana. 14 Kánya megfogadta Bakách-Bessenyey tanácsát, annál is inkább, mert Róma is erőteljesen erre intette. Kánya ugyan nem volt meggyőződve a jugoszláv gesztusok őszinteségéről, és Románia kezét látta benne, de november 12-ei képviselőházi expozéjában megtette, amire kérték. Mint Rómába megüzente, kifejezetten Ciano külügyminiszter kedvéért. 15 Beszédében utalt rá, hogy a magyar jugoszláv viszony barátságosan alakul, a kölcsönös megbecsülésen és az érdekek közösségén alapszik, és a jövőben is kedvezően fog alakulni. A jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter erre november 13-án elhangzott újvidéki beszédében reagált, ami Budapesten némi csalódást okozott, mondván, hogy az melegebb hangú is lehetett volna. 16 Bakách-Bessenyey ugyanakkor a jugoszláv közeledés kapcsán arra figyelmeztette kormányát, hogy Jugoszlávia barátságának határa pontosan ott van, hol tót és ruszin vidékre vonatkozó bármilyen óvatosan formulázott igényeink kezdődnek. 17 Budapest jól ismerte a jugoszláv hatalmi szerkezetbe augusztus 26-án autonóm bánságként beemelt Zágráb uralkodó politikai köreinek a véleményét is. A Horvát Parasztpárt vezére, Vladko Maček a szerb horvát kiegyezés, az ún. Cvetković Maček egyezmény után pár nappal Bartók László zágrábi magyar konzulnak kifejtette, hogy a Vajdaság részére autonómiát akar kiharcolni. [ ] A magyar kisebbség kulturális és gazdasági jogainak mindenképp érvényt fog szerezni, mert azok jóban-rosszban kitartottak a horvátok mellett. Végső elgondolása az, hogy a vajdasági magyarok békés megegyezés (?) útján hozzánk visszakerüljenek januárjában Ivo Andrić már úgy látta, a két ország közötti kapcsolatok megegyezésre érettek, s ha nem is azonnal, de egy szerződést egy éven belül létre kell hoznunk. E szerződés létrejöttét ugyanakkor csak abban az esetben tartotta reálisnak, ha abban Románia is részt vesz, vagy megkötéséhez előzetesen hozzájárul. Budapest ezt minden áron el akarta kerülni. Andrić egyébként ez alkalommal hűen, kommentár nélkül tolmácsolta a Stojadinović és Ciano olasz külügyminiszter között 1939 januárjában elhangozott beszélgetést, amikor is Ciano kifejezetten Magyarország és Jugoszlávia barátságának hivatalos formába öntésére biztatta a jugoszlávokat. 19 A jugoszláv fél jóindulatát jelezte, hogy hajlandónak mutatkozott az 1939 folyamán Magyarország által kért színesfémek, köztük a réz leszállítására. Érdemes megemlíteni, hogy a jugoszláv minisztertanács 1939 januárjában egy teljhatalommal felruházott háromtagú bizottságra bízta Jugoszlávia egész érctermelése és értékesítése feletti rendelkezés jogát, amely úgy döntött, hogy még aranyért sem, hanem kizárólag hadianyagok fejében adnak el ércet. Főként repülőgépek, tankok, gépkocsik érdekelték őket. Sajnos a megállapodás részleteit nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy Budapest igyekezett akceptálni a jugoszláv kérést, és lőszert ajánlott fel a fémek ellenében. Az ércszállításokra vonatkozó magyar kérés teljesítése azért számított baráti gesztusnak, mert Olaszország, de különösen Németország egyre határozottabban igényt tartott Jugoszlávia egész érctermelésére. 20 A háború kitörése, majd a második bécsi döntés 21 tovább szűkítette mindkét ország mozgásterét. Magyarország feladta Teleki Pál külpolitikájának lényegét, a semlegességet, és november 20-án csatlakozott a német olasz japán háromhatalmi egyezményhez. Megnövekedett határai mentén egyetlen olyan ország maradt, amely még nem kötelezte el magát Németország mellett, s ez az ország Jugoszlávia volt. Jugoszlávia is kívül tudott

11 A. Sajti Enikő 9 Revízió, propaganda maradni egyelőre a háborún, meg tudta őrizni semlegességét, igaz, már nem sokáig. A jugoszláviai befolyás megszerzéséért komoly küzdelem folyt egyrészt az ország belső politikai erői, másrészt Németország, Anglia és a Szovjetunió diplomatái, a kulisszák mögött pedig a német, a brit és a szovjet hírszerzés között. 22 Jugoszlávia elvesztette utolsó kisantant-szövetségesét is, Romániát, amikor az október 3-án felmondta a Balkán-szövetséget és kilépett a de jure egyébként már nem létező kisantantból. A német katonai erők romániai állomásoztatása, az olasz görög háború, az olasz csapatok albániai jelenléte, a németek nyugati hadjárata, Franciaország kapitulációja, Anglia bombázása lehetetlenné tette egy németellenes ellensúly kialakítását őszétől pedig már Németország fő törekvése is az volt, hogy a Szovjetunió és Németország közötti köztes térben tiszta helyzetet teremtsen a Szovjetunió elleni hadjárat céljából. Magyarországnak és a balkáni országoknak ekkor már lényegében csak két választási lehetőségük volt: vagy betagolódnak Németország szövetségi rendszerébe, vagy német megszállás áldozatai lesznek. Pál régens az előbbit választotta március 25-én Jugoszlávia is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Ez pillanatnyilag nem tűnt rossz kompromisszumnak. Az országra nem hárultak a háborúval kapcsolatos katonai kötelezettségek, ráadásul ígéretet kapott régi álma megvalósulására, Szaloniki (Thesszaloniki) kikötőjére. A németek védelmet ígértek a bolgár, a magyar és az olasz területi követelésekkel szemben is ősze és 1941 tavasza között tehát volt pár hónap, amikor, először a két ország történetében más céllal ugyan de közös érdek volt a kétoldalú kapcsolatok szerződéses rendezése. Mint már utaltunk rá, Magyarország határai mentén ekkor Jugoszlávia volt az egyetlen ország, amely még nem kötelezte el magát Németország mellett, Jugoszlávia pedig esélyt látott arra, hogy észak felől blokkolja a határait mindenfelől fenyegető veszélyt. Gróf Csáky István külügyminiszter az Avala jugoszláv hírügynökség igazgatójával november 11-én folytatott egyórás beszélgetése során ezt így fogalmazta meg: Egyetlen kapcsolatunk a külfölddel Budapest Belgrád Szófia Isztambul. Ha ez a vonal is megszakad, akkor mi is verembe esünk. 23 A fenti előzmények után a magyar diplomácia 1940 októberétől aktuálisnak látta egy szorosabb szerződés megkötését Jugoszláviával. Kedvezően hatottak azok az 1940 nyarától Budapestre érkező hírek, amelyek arról tanúskodtak, hogy enyhült Jugoszlávia elzárkózása a területi kérdések megbeszélése elől. 24 A berlini magyar katonai attasé július 2-ai jelentése szerint az ottani jugoszláv katonai attasé jelezte, hogy a jugoszláv vezérkar főnöke jelezte: katonai szempontból nem emel kifogást az ellen, hogy a baranyai háromszög, valamint Szabadka és körlete visszaadassék a Magyarországgal való kiegyezés érdekében. 25 Az esetleges területi kompenzáció kérdése Bakách-Bessenyey György követnek a belgrádi kormány egyes tagjaival folytatott informatív jellegű beszélgetésein is felvetődött. Ezzel kapcsolatos jelentései arról tanúskodnak, hogy józanul látta, ez a kérdés milyen problémákat okoz Jugoszlávia számára. Ha ugyanis Jugoszlávia Magyarországnak területi koncessziót ad, mutatott rá, akkor kénytelen lesz azt bolgár testvéreiknek is megtenni, utána pedig hasonló igénnyel jelentkeznének az albánok és az olaszok is, vagyis az engedménnyel maguk indítanák el az ország dezintegrációjának folyamatát. 26 A követ először Miloje Smiljanić külügyminiszter-helyettest kereste fel, akivel, mint írta, személyes viszonyom olyan meghitt és bizalmas, hogy bármelyik téma átbeszélését lehetővé teszi. Smiljanić őszintén beszélt arról, hogy Csehszlovákia felbomlása és Ro-

12 A. Sajti Enikő 10 Revízió, propaganda mánia megcsonkítása után a jugoszláv hivatalos körök is foglalkoztak azzal a gondolattal, miszerint az újjárendezés keretében előbb-utóbb Jugoszláviára is sor fog kerülni, [ ] s hogy talán kevesebb veszteséggel lehetne a függő kérdéseket megoldani, ha azok rendezését maga Belgrád kezdeményezné. Bakách-Bessenyey azzal folytatta, tőle is több oldalról kérdezték már, mik volnának azok a minimális területi követelések, amelyek révén magyar jugoszláv viszonylatban végleges megnyugvást lehetne teremteni. Ő ezekre a kérdésekre, folytatta, korábban mindig a kormány hivatalos állásfoglalásának megfelelően azt válaszolta, hogy a magyar kormány, noha természetesen örömmel üdvözölne egy jugoszláv részről jövő olyan spontán kezdeményezést, amely a magyar többségű területeket visszajuttatná az anyaországhoz, jelenleg annyira el van foglalva az erdélyi kérdéssel, hogy a magyar jugoszláv viszony rendezése céljából kezdeményezően ez idő szerint nem kíván fellépni. Smiljanić ezután egy esetleges lakosságcsere gondolatát vetette fel. A követ ezt az ötletet a következő szavakkal kommentálta: Sokat gondolkodtam, amit nekem a népességcserével kapcsolatban mondott, de sajnos arra a meggyőződésre jutottam, hogy az általa ajánlott út teljesen járhatatlan, és hogy egy végleges jó viszony Magyarország és Jugoszlávia között csak két módon valósítható meg vagy a magyarlakta területek visszaadása, vagy pedig sorsuk olyan mérvű javítása, hogy azok éppen úgy érezzék magukat és éppen olyan szabadon mozoghassanak, mint az anyaországban. De, tette hozzá rögtön, mivel a határok spiritualizálódása jelenleg utópisztikus gondolat, csak az első lehetőség jöhet számba, azaz a magyarok által lakott területek visszacsatolása. S bár Smiljnić nem részletezte a lakosságcserével kapcsolatos elképzeléseit, a követ azt úgy értelmezte, hogy nyilván a magyarság zömét, a területtel együtt, amelyen le van telepedve, átadják nekünk. Budapest a terület nélküli lakosságcserét eleve elképzelhetetlennek tartotta, legfeljebb a szórványmagyarság esetében tartotta volna célravezetőnek. Bakách-Bessenyey ugyanakkor nem tartotta teljesen légből kapottnak kollégájának azt az ötletét, hogy a két ország területén élő magyar és délszláv lakosság létszámának jelentős eltérése miatt a délszlávokhoz számítanák és kitelepítenék a kárpátaljai ruténeket is. Mint ehhez az ötlethez hozzáfűzte, valóban jobb lenne, ha az ottani határszélen az orosz veszély miatt nem rutének, hanem magyarok laknának. Jelentése végén még megjegyezte, hogy véleménye szerint a jugoszláv külügyminiszterhelyettes inkább presztízs szempontból vetette fel a lakosságcsere gondolatát, de már belátta a területi engedmények szükségességét 27 Pár nappal később, október 11-én a belgrádi magyar követ Aleksandar Cincar-Marković külügyminiszterrel tárgyalt ebben az ügyben. A külügyminiszter megerősítette, hogy kormánya a magyarok lakosságcsere révén történő kitelepítésével kívánja megoldani a kisebbségi kérdést, méghozzá oly módon, hogy a kicserélendő délszlávok létszámába beleszámítanák a kárpátaljai ruténeket is. Minthogy a magyarok erre nem hajlandók, tette hozzá, már beletörődtek a területi engedmények gondolatába is. Ismerik ugyan a magyar kormány területi igényeit, amely, úgy tudják, a Bácskára a Ferenc-csatornáig, a baranyai háromszögre és a Muravidékre terjedne ki, de ők csak a zentai és a topolyai járás lakossággal együtt történő átadásáról volnának hajlandók tárgyalni. Cincar-Marković is azt hangsúlyozta, hogy a kérdés megoldását nem merik kezdeményezni, s bár tisztában voltak azzal, hogy a megegyezés érdekében a magyar kormány eleve mérsékelte területi követeléseit, de még ezzel a mérsékelt terület átadással is lavinát indítanának el. Ezért sem aktuálisnak, sem sürgősnek nem tartják a kérdést. Bakách-Bessenyey röviden így kommentálta a helyzetet: közeli konkrét eredményre számítani nem lehet. A jugoszláv

13 A. Sajti Enikő 11 Revízió, propaganda külügyminiszter, kormánya utasításának megfelelően, most is azt ajánlotta, hogy a problémát a lakosságcsere és a terület átadás kombinációjával oldják meg. Jelentését a követ végül azzal zárta, hogy a belgrádi kormányra kellene hagyni a kezdeményezést, abban a reményben, hogy a kedvező időpontot nem fogják elszalasztani. Ő, tette hozzá, addig is tovább folytatja Belgrádban az ilyen témájú beszélgetéseket, azzal a céllal, hogy jugoszláv partnerei minél jobban megbarátkozzanak a területi kompenzáció gondolatával. 28 A magyar kormány a következő egy hónapban nem erőltette sem a területi kérdést, sem pedig a kisebbségi jogok kétoldalú szerződésben történő rendezését, amit a jugoszlávok megelégedéssel vettek tudomásul. Az december 12-én Csáky István magyar, illetve Aleksandar Cincar-Marković jugoszláv külügyminiszter által aláírt magyar jugoszláv barátsági szerződés mindössze három rövid pontból állt: a Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság között állandó és örök barátság fog fennállni, és tanácskozni fognak mindazokban a kérdésekben, amelyek megítélésük szerint kölcsönös kapcsolataikat érinthetik. A harmadik pont a szerződés ratifikációjára és kicserélésére vonatkozott. 29 A barátsági szerződés ratifikálása alkalmával, február 27-én Teleki Pál miniszterelnök és Bárdossy László külügyminiszter a miniszterelnöki palotában fogadták Cincar-Markovićot. Teleki ez alkalommal így indokolta a szerződés megkötését. Csehszlovákia és Románia esetében, mondta, a magyar közvélemény nem tűrte volna el, hogy még azelőtt építsenek ki velük jó viszonyt, hogy kielégítették volna Magyarország területi követeléseit. Ezzel szemben folytatta megértéssel fogadta nálunk úgyszólván mindenki, hogy Jugoszláviával szemben más sorrendet követtünk, s hogy ebben a vonatkozásban a kölcsönös bizalom s a baráti jó viszony helyreállítására törekszünk, hogy aztán az így megteremtett kedvező légkörben nyúlhassunk hozzá a közöttünk függőben lévő kérdések rendezéséhez. Teleki ilyen függőben lévő, rendezésre váró kérdésnek nevezte a Duna Mohács és Bezdán közé eső szakaszának hajózhatóvá tételét, valamint a magyar kisebbség ügyét. Ez utóbbihoz ugyan hozzáfűzte, hogy általában javult az atmoszféra, több kielégítő intézkedésre került sor az utóbbi időben, ezeket azonban az alsóbb hatóságok nem hajtják végre. 30 Majd a frissen parafált szerződés szellemében átnyújtotta Cincar-Markovićnak a magyar kormány által a délvidéki magyarok orvoslásra váró problémáiról készített jegyzéket. Az átadott jegyszék tételesen tartalmazta annak a 64 községnek a nevét, ahol még nem létesítettek elemi iskolai magyar tagozatot, illetve annak az 54 községnek a nevét, ahol csak formailag létezett ilyen tagozat. Név szerint említette azoknak a magyar tanítóknak a nevét is, akiket büntetésből Dél-Szerbiába helyeztek, s kérte a Vajdaságba történő visszahelyezésüket, illetve felsorolta azoknak a szerb tanítók nevét, akik magyar tagozatokon tanítottak, de nem tudtak magyarul. Teleki a megoldandó problémák között említette még a határszéli ingatlanforgalom jugoszláviai korlátozását, a magyar tisztviselők teljes hiányát az alsó fokú közigazgatásban, valamint a magyarokra hátrányos szövetkezeti törvényt. A jugoszláv külügyminiszter azzal próbált védekezni, hogy a magyarországi délszlávok oktatásügye sem éppen kifogástalan, de megígérte, tolmácsolja otthon a magyar kormány kívánságait. Egyúttal javasolta, hogy a vízügyi kérdéshez hasonlóan szakértői bizottság vizsgálja meg a két országban élő kisebbségek oktatásügyét. Kitért a magyarországi és a jugoszláviai görögkeleti egyház közötti kapcsolatok rendezésére, majd a két fél ígéretet tett arra, hogy kölcsönösen tudományos és irodalmi intézeteket hoznak létre. 31 Teleki ezúttal nem említette a Magyar Párt újjáalakításának ügyét, mivel 1940 novemberétől a jugoszláv hatóságok tudomásul vették, igaz, nem a párt, hanem egy

14 A. Sajti Enikő 12 Revízió, propaganda egységes kulturális szervezetnek, a Jugoszláviai Magyar Közművelődési Szövetségnek (JMKSZ) a működését. Hivatalos működési engedélyét a JMKSZ kissé később, január 30-án kapta meg. Werth Henriknek, a Honvéd Vezérkar főnökének a külügyminiszterhez intézett október közepi jelentése arról számolt be, hogy a délvidéki magyarok ekkor már helyzetük egészen más megoldásában reménykedtek. Mint Werth írta, erős a revizionista hangulat. Nagyban vásárolják a nemzeti színű zászlónak való anyagot, nemcsak magyar, hanem szerb üzletekben is. Férfiak és nők egyaránt magyar ruhákat csináltatnak. Mindenki úgy tesz, mintha csak napok kérdése volna a magyar katonák bevonulása. 32 * Végül a Cvetković-kormány is elvesztette külpolitikai önállóságának utolsó morzsáit. Az ország integritásának megőrzése és a háborús konfliktusból történő kívülmaradás reményében március 25-én Bécsben Jugoszlávia is aláírta a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozást. Ezzel Magyarország számára értelmét vesztették azok a célok, amelyek elérése érdekében megkötötték a magyar jugoszláv barátsági egyezményt. De a jugoszláv történelem is új utakra tért. Még haza sem ért Bécsből a jugoszláv kormányküldöttség, amikor március 26-ról 27-re virradó éjjel az angol kormány biztatására katonatisztek egy angolbarát csoportja puccsot hatott végre Belgrádban. A szerb történetírás által ma korai öngyilkosságnak nevezett dilettáns puccs radikálisan megváltoztatta Jugoszlávia nemzetközi kilátásait. Április 6-án hajnalban a jugoszláv fővárost német gépek bombázták megkezdődött Jugoszlávia katonai lerohanása, majd felosztása. Ebben a radikálisan megváltozott, háborús helyzetben került sor a Jugoszláviával szembeni magyar területi követelések érvényesítésére. A Délvidék április 11-én történt katonai visszafoglalása egyrészt lezárta a területi gyarapodások korszakát, másrészt új koordináták közé helyezte a magyar jugoszláv kapcsolatokat 33 Jegyzetek 1 A magyar külpolitikára általában lásd Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája Budapest, 1983; Pritz Pál: Magyarország helye a 20. századi Európában a magyar külpolitika esélyei. In uő: Az a rövid 20. század. Történetpolitikai tanulmányok. Budapest, 2005, Magyar Történelmi Társulat, o.; Romsics Ignác: Helyünk és sorsunk a Duna-medencében. Budapest, 2005, Osiris Kiadó, o. Az adott korszakra vonatkozóan pedig különösen Juhász Gyula: A Teleki-kormány külpolitikája Budapest, 1964, Akadémiai Kiadó; Czettler Antal: Teleki Pál és a magyar külpolitika , Kairosz Kiadó. 2 Živko Avramovski: Britanci o Kraljevini Jugoslaviji. Godišnji izveštaji Britanskog poslanstva u Beogradu Knjiga druga ( ). Zagreb, 1986, Arhiv Jugoslavije, Globus, 628. o. Milan Stojadinović januári berlini látogatása alkalmából kormánya nevében kijelentette, hogy az osztrák kérdést tisztán a német nép belpolitikai ügyének tekinti. Ezt az álláspontját Jugoszlávia több alkalommal is megerősítette. Uo. 3 Ádám Magda: A kisantant és a magyar kisebbségi kérdés. História, sz o.; A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a Délvidéken, Budapest, 2004, Napvilág Kiadó, o.; Hornyák Árpád: A magyar kisebbségi kérdés a magyar kormány

15 A. Sajti Enikő 13 Revízió, propaganda délszláv politikájában a harmincas években. In Integrációs stratégiák a magyar kisebbség történetében. Szerk.: Bárdi Nándor Simon Attila. Somorja, 2006, Fórum Kisebbségkutató Intézet, o. 4 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) K-64 Küm. res. pol Magyarország és a kisantant országok közötti kapcsolatokra és tárgyalásokra részletesen lásd Ádám Magda: Magyarország és a Kisantant a harmincas években. 1968, Akadémiai Kiadó. 6 MOL K -64 Küm. res. pol Avramovski: Britanci o Kraljevini Jugoslaviji. Godišnji izveštaji 626. o. 8 Uo. 630., 632. o. 9 A kérdésre legújabban lásd Sallai Gergely: Az első bécsi döntés. Budapest, 2002, Osiris Kiadó. Uő: A határ megindul, az ország nagyobb lesz. 2008, Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Elektronikus változat: hu. /08400/08417 (Letöltve: ) 10 Ezekre a tárgyalásokra Stojadinović utasítására Ivo Andrić jugoszláv külügyminiszter-helyettes hivatalos emlékeztetőt készített az albán kérdésről. Andrić, ez a később Nobel-díjat kapott katolikus szeszélyű bosnyák elme, ahogyan Miroslav Krleža nevezte, két éven át, 1937 és 1939 között töltötte be e tisztséget Stojadinović kormányában. Feljegyzésében azt vizsgálta, hogy az március 25-én megkötött olasz jugoszláv barátsági szerződés titkos záradékában foglaltakhoz képest, amelyben Jugoszlávia elismerte Olaszország érdekeit Valonában, a jugoszláv külpolitika milyen álláspontot foglaljon el a beljei tárgyalásokon az Albánia felosztására vonatkozó olasz javaslattal szemben. Andrić véleménye szerint a kérdés eldöntésékor abból kell kiinduljanak, hogy mindenféleképpen el kell kerülni Olaszországgal az összeütközést, de azt sem szabad megengedni, hogy Olaszország egyedül foglalja el egész Albániát. Albánia felosztása csak abban az esetben jöhet számításba, írta, ha az elkerülhetetlenül szükséges, és amelynek nem lehet ellenállni, de amelyből annyi hasznot kell húzni, amennyit csak lehet. Csak olyan felosztás tartott volna lehetségesnek, amely maximálisan szolgálta volna Crna Gora és Koszovó stratégiai biztonságát. Bizonyos északi albán területek, illetve Skadar (Shkodër, Shkodra, Scutari) visszacsatolását tartotta volna kívánatosnak. Mivel az újabb albán területekkel ezer, főként katolikus albán került volna Jugoszláviához, azt javasolta, hogy a katolikus albánokat asszimilálják, a muzulmán albánokat pedig telepítsék ki Törökországba. Ivo Andrić Albánia felosztására vonatkozó tervezete megtalálható: (Letöltve: ) 11 MOL K-64. Küm. res. pol Uo. 13 Uo. 14 Uo. 15 Uo Uo. 17 MOL K-74. I. Bejövő számjeltávirat, Belgrád. Bessenyey IX. 29-én kelt számjeltávirata. 18 Uo. Zágráb. Bartók VIII. 30-án kelt számjeltávirata. 19 Uo. Belgrád. Bessenyey I. 15-én kelt számjeltávirata; Živko Avramovski: Britanci o Kraljevini Jugoslaviji Beograd, 1996, T.3., 54. o. 20 MOL K-74. I. Bejövő számjeltávirat, Belgrád. Bessenyey X. 9-én és X. 12-én kelt számjeltávirata. Magyarország ekkor Jugoszlávia hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere volt, míg Jugoszlávia Magyarország külkereskedelmében a harmincas évek végén az ötödik helyet foglalta el. Az év első hat hónapjában az egész jugoszláv ólomkivitel fele Magyarországra irányult. A kereskedelmi kapcsolatokra bővebben lásd Vuk Vinaver: Jugoslavija i Mađarska Beograd, 1976, Narodna knjiga, o. 21 Részletesen lásd L. Balogh Béni: A magyar-román kapcsolatok ben és a második bécsi döntés. Csíkszereda, 2002, Pro-Print Könyvkiadó. 22 A németek egyik fontosabb hírszerzési hadállásukat a német kisebbség tagjai között építették ki. Egyik legsikeresebb rádióállomásuk Újvidéken működött, amelyet Janko Sep német

16 A. Sajti Enikő 14 Revízió, propaganda népcsoportvezető működtetett. Az angol titkosszolgálat központja, amelynek fontos szerepe volt az március 27-ei németellenes puccsban, a trepčai bánya volt. Itt dolgozott mérnökként a brit SOE (Special Operation Executive Speciális Hadműveleti Szervezet) későbbi jugoszláviai vezetője, a háború alatt a csetnikek katonai tanácsadója, Stanly William Baily. Tito, a jugoszláv kommunisták vezetője Moszkván és Isztambulon keresztül tartotta a szovjet hírszerzéssel a kapcsolatot. A szovjetek Zágrábban működtették legsikeresebb rádióadójukat, Josip Kopinić segítségével. Vö. A. Sajti Enikő: Josip Broz Tito. In Polonyi Péter: Mao. A. Sajti Enikő: Tito. Budapest, 2000, Pannonica Kiadó, o. 23 Aprilski rat Zbornik dokumenta. Knj. 1. Dokumenti mart 1938 decembar Beograd, 1969, Odgovorni urednik Fabian Trgo, 303. sz irat, 902. o. 24 A Magyarország és a kisantant-államok között 1937-ben kezdődő tárgyalások során egyedül a jugoszláv határok garantálásának kérdése vetődött fel. 25 MOL K-63 Küm. pol / Uo. 27 Uo. 28 MOL K-64 Küm. res. pol Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések Budapest, 1983, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 505. o. 30 A délvidéki magyarok helyzetére a harmincas években lásd A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség o. 31 MOL K-64 Küm. res. pol ; MOL K-28. A miniszterelnökség kisebbségi osztályának iratai F MOL K-63 Küm. pol / Erről részletesen lásd A. Sajti: Impériumváltások, revízió, kisebbség o. Az 1944 utáni korszakra Ripp Zoltán: Példaképből ellenség. A magyar kommunisták viszonya Jugoszláviához In A fordulat évei, Szerk. Standeisky Éva Kozák Gyula Pataki Gábor Rainer M. János. Budapest, 1998, 1956-os Intézet, o.; A. Sajti Enikő: Bűntudat és győztes fölény. Szeged, o.

17 Limes 15 Revízió, propaganda Valastyán Balázs Vártunk, jöttetek! Éljenek a magyar honvédek! Elmentek a barbárok és bejöttek a tatárok 1 Társadalmi hangulat és a Délvidék visszacsatolása A Délvidék visszacsatolása kapcsán a magyar történeti szakirodalomban elsősorban hadtörténeti, illetve politikatörténeti munkák születtek, a társadalomtörténetre, mentalitástörténetre vonatkozóan még nem készült összefoglaló munka. Tanulmányomban ezért az utóbbi vonatkozásokat vizsgálom. A Délvidék visszafoglalását két, különböző forrás: a honvédség propagandaszázadának jelentései, valamint a szegedi törvényszék büntetőperes iratai segítségével kívánom bemutatni. Ezek közül két forrástípust használtam fel: az ún. kormányzósértési perek, továbbá a magyar állam és nemzet elleni tevékenység iratait. A perek jogi alapját az évi I. törvénycikk szabályozta. Ez az évi XXXIV. törvénycikkre nyúlt vissza, amely a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról, annak jogi következményeiről határozott. 2 E dokumentumokon keresztül a visszacsatolással kapcsolatos életérzés, hangulat két pólusa ragadható meg: a propagandaszázad jelentéseiben a hivatalosan elvárt, tudatosan felépített, feltétel nélküli lelkes hangulat tükröződik, a büntetőperes iratokban viszont a kritikus, úgy sem lesz jobb nézőpont ragadható meg. E források javarészt a magyar lakosság véleményét tükrözik, a délszláv lakosság hangulata rajtuk keresztül nem ragadható meg. A szerbek revízióval szembeni valóságos és potenciális kritikáját ugyanis nem kormányzósértési perekkel, hanem más eszközökkel kezelték: a jugoszláv telepeseket például kitelepítették. Közvetlenül a visszacsatolás után pedig ún. szűrőgyűjtő internálótáborokba zárták a magyar nemzethűségi szempontból ellenségesnek tartott társadalmi csoportokat: a csetnikeket ez a betelepített szerbek, a dobrovoljácok szinonimája volt, a szabadkőműveseket és a kommunistákat. * Mint ismert, Budapest három feltételhez kötötte a magyar csapatok megindulását Jugoszlávia irányába: az önálló Jugoszlávia megszűnése; a jugoszláviai magyarok üldözése; katonai-politikai vákuum keletkezése a térségben. 3 Mivel a magyarokkal szemben nem történtek atrocitások a Délvidéken, így a Bárdossy-kormány az önálló Horvátország létrejöttében találta meg a kellő okot az akcióban való részvételre: a miniszterelnök az április 10-i minisztertanácson kijelentette, hogy Jugoszlávia megszűnésével érvényét vesztette

18 Valastyán Balázs 16 Revízió, propaganda az előző év végén megkötött örökbarátsági szerződés április 11-én megindult a magyar támadás Jugoszlávia ellen: Horthy hadparancsára 5 a 3. magyar hadsereg és a gyorshadtest csapatai átlépték a magyar jugoszláv határt. 6 Kádár Gyula aki résztvevője volt a délvidéki bevonulásnak visszaemlékezésében megörökítette az eseményeket. Miután elérték Katymárt, írja, a községtől nyugatra egy kilométer széles arcvonalban a IV. hadtest, tőle keletre, ugyancsak egy kilométer szélességben az I. hadtest seregtestei csoportosulnak a támadáshoz. 7 Véleménye szerint ez a felállás alkalmatlan volt a támadásra, sőt egyenesen arra utal, hogy egy jugoszláv támadás nagy károkat okozhatott volna a magyar honvédségnek. A tüzérségi tűz megkezdése után, de még az általános támadás megindulása előtt telefonon értesítették a hadtestparancsnokságot, hogy egy kerékpáros zászlóalj ellenséges erővel nem találkozva, elérte Őrszállás községet. 8 Kádár még hozzáteszi: a semmit rohamoztuk volna meg, ha ez a telefonjelentés nem érkezik. [ ] A hadsereg-parancsnokság távolfelderítés nélkül, vaktában intézkedett [ ], a csapatok járőrei ha egyáltalán kiküldték őket hamis adatokat jelentettek. 9 Emellett utal arra is, hogy a magyar csapatok összehangoltsága elégtelen, a vezérkar vezetői képességeit megkérdőjelezte, s véleménye szerint csak az a vigasztaló, hogy ellenséges tevékenység nincs. 10 A honvédség propagandaszázadának jelentései ezzel szemben hevesnek és küzdelmesnek írják le a délvidéki harcokat, illetve a bácskai erődvonal áttörését. A támadás előkészítése során írja az egyik tudósító a határmenti községek házai csak úgy ontották a harcra készülő katonákat [ ] az Alföld szívétől egészen a volt Jugoszlávia határáig egyetlen hosszú sor katona volt [ ] a sok délfelé tartó út. 11 A tudósításban a támadásról mindössze két mondat szerepel, azok is általánosságokat említenek. Ebből is leszűrhető, hogy komoly katonai esemény néhány esettől eltekintve nem történt a bevonulás során. A tudósító konklúzióként megállapítja, hogy a szerb erődvonal áttörése, ami nem volt könnyű feladat, sietteti az összetákolt Jugoszlávia teljes összeomlását, valamint a magyar szervezettség, kitartás, türelem és erő eredményeként a Bácska áldott termőföldjének egy része[ ] visszakerült magyar kézre, mintegy húsvéti ajándékul 12 A jugoszláv hadsereg helyett az előrehaladást elsősorban az időjárás nehezítette. A leírásokból kiderül, hogy 1941 áprilisában rendkívül változékony volt az idő: az égbolton áprilisi tréfát játszik a természet: az egyik percben kerek arccal, vidáman nevet a tavaszi nap, másikban pedig fekete felhőfoszlányok rohannak végig az égbolton és fergeteges havazás tódul belőlük a földekre. 13 Ilyen időben a szekerek is agyig süppednek a sárba [ ], kórusban cuppog benne a bakák bakancsa s a lovak is csak nehezen birkóznak vele. 14 Ennek ellenére oldja fel az időjárás okozta sötét képet a tudósító a magyar katonát szereti a magyar föld: elrejti minden elől, ami árthatna neki. 15 Komolyabb katonai összecsapásra a bevonulás során csak Petrőcénél (Bački Petrovac) került sor. Itt a szerb reguláris csapatok, utolsó erejüket összeszedve, harcba kezdtek. A magyar honvédeket pusztító erejű, ellenállhatatlan orkán -ként említi a tudósító, akik percek alatt megtörték a szerbek ellenállását. Az összecsapásnak 65 magyar halottja, 212 sebesültje volt. A szerbek veszteségeiről nincsenek pontos adatok, a fent idézett jelentés szerint 38 tiszt fogságba esett. 16 A több évtizedes nemzeti kiszolgáltatottság ellenhatásaként már a bevonulás előtt megjelentek a magyar sajtóban a mindenre elszánt csetnikekre 17 vonatkozó, túlfűtött hangulatú cikkek. 18 Ez alól természetesen a propagandaszázad tudósítói sem képeztek kivételt, már az első jelentésekben szerepelnek az ún. komitácsik. 19 Kik tartoztak a

19 Valastyán Balázs 17 Revízió, propaganda komitácsi és a csetnik fogalmai alá? A tudósító így fogalmaz: a csetnikeket a magyarság elleni féktelen gyűlölet, bosszúszomj és halálos eskü 20 vezérli, akik eleve a magyarság elleni gyűlölet miatt léptek be a jugoszlávok halállégióiba, 21 a csetnik szervezetekbe. E gonosz elemek leírását így folytatja: az ember nem akar hinni a szemének, amikor látja azt a társadalmi kaleidoszkópot, amelyet a városházára vezetett csetnikek tömege nyújt. 16 éves gyermek, elvadult arcú, dél-szerbiai hegyekből belopakodott legények, manikűrözött kezű városi urak [ ], öregasszonyok, kezükben puskával, suhancok és pantallós emberek revolverrel, rosszarcú férfiak és ismét gyermekek géppuskával. 22 Vagy: a tagokat rendes katonai szolgálatuk alatt főleg alkoholistákból, erkölcsileg fogyatékos és elvetemült emberekből válogatták össze. 23 Ezeket az embereket a visszavonuló szerb katonaság [ ] fegyverrel, lőszerrel, sőt élelemmel és pénzzel is bőségesen ellátva hagyta hátra 24 olvashatjuk. Csetnik szervezetek valóban léteztek. Szervezetük, a Csetnik Egyesület (Udruženje četnika za slobodu i čast otadžbine) az 1930-as évek során két részre, egy németbarát, illetve egy angol orientációjú csoportra bomlott. Valóban tervbe volt véve a háborúba történő bevetésük, de csak mint a reguláris hadsereg mellett működő, egyfajta kiegészítő gerilla-erőként. Mint már utaltam rá, a jugoszláv hadsereg szinte semmilyen ellenállást nem tudott kifejteni a Wehrmacht ellen, és néhány nap alatt összeomlott, így a csetnikek bevetésére sem került sor. 25 A városokban tartózkodó csetnik csapatok valóban lövöldöztek a bevonuló magyar katonákra, ezzel azonban minimális veszteséget okoztak a honvédségnek, a sajtó számára viszont jó alkalmat kínáltak a szerbellenes propaganda kifejtésére. A délvidéki városokba történő bevonulás hasonlóan a felvidéki vagy az erdélyi 26 bevonulásokhoz a lakosság eufóriáját, a hazatérés örömét váltotta ki. Érdekes színfoltja volt a Délvidék visszatérésének Hadfy Hermann Horthy Miklósnak dedikált szerzeménye, a Délvidéki induló, mely így hangzott: Szabadka, Zombor, Újvidék, Honvédsereg virágra lép. Visszatért most szent határunk, Ősi földet jár a lábunk, Szívünkben öröm ég! Új hajnal fénye virradt ránk, Nagyobb lett újra szent hazánk. Visszatért szép Délvidékünk, Visszaadta Horthy nékünk, Vigyázott mireánk! 27 A bevonulás ünnepélyes külsőségek között zajlott le, amelyből most csak néhány esetet idézünk a propagandaszázad tudósításai alapján. Doroszlón (Doroslovo), amely tiszta magyar község, mindenki az utcán. A népviselet pompásabb, színesebb, mint bárhol másutt ezen a vidéken. [ ] A honvédség öröme leírhatatlan, mindenki otthon érzi magát és mindenkit édes testvérként fogadnak. Erdélyben sem volt boldogabb falu, mint Doroszló. A hangulatra jellemző, hogy az első nap reggelig állt a bál, azután érvénybe lépett a szesztilalom és megkönnyítette a pihenést a honvédeknek 28

20 Valastyán Balázs 18 Revízió, propaganda Szabadkán a lakosság közvetlenül a magyar offenzíva megindulása után megkezdte az előkészületeket a honvédek méltó fogadására. Vujkovics Péter például háza falára a következő feliratú vásznat feszítette ki: Vártunk, jöttetek! Éljenek a magyar honvédek! 29 Az emberek éjjel az utcára vonulva várták a magyar katonákat, voltak, akik sírva fakadtak, ismeretlen emberek összecsókolóztak és boldog mámorban összeölelkeztek. 30 Szinte minden házra kikerült a nemzetiszínű lobogó, több helyen azonban megfelelő anyag híján húsvéti tojásfestékkel megfestett zászlót tűztek ki. 31 Az első honvédeket a polgármester mellett a magyar olvasókör, illetve a magyar katolikus kör elnöke köszöntötte. A magyar csapatok parancsnoka beszédében biztosította a magyar lakosságot arról, hogy nem fog még egyszer előfordulni az, hogy ezen a földön idegen csizmák tapossanak. 32 A tudósítás kitér a Szabadkán megjelenő Bácsmegyei Napló húsvéti számában lehozott, bevonulásról szóló cikkre is. Eszerint: Magyarságunk számára diadalmasabb feltámadást nem hozhatott volna a Húsvét. [ ] Szegények lettünk, szétszóródtunk, de magyarságunkban, lélekben egyek, törhetetlenek maradtunk. [ ] Szabadka magyar lakossága örömünnepet ül. Szabadka mindig magyar város volt és az is marad. 33 Az öröm valós ünnepeit azonban gyakran árnyékolták be a csetnik lövöldözések és az azt követő megtorlások. A csetnikek szabadkai jelenlétéről már közvetlenül a bevonulás után is születtek jelentések, 34 de nagyobb szabású akciójukra csak Szabadka ún. feltámadási ünnepén került sor (1941. április 12.). A Szabadság téren összegyűlt tömeget kezdték el lőni a környező épületek padlásain elrejtőzött szabadcsapatosok, de a derék magyar honvédek rövidesen harcképtelenné tették őket. 35 Ugyanezen a napon lett egy másik, ugyancsak csetnikek által kezdeményezett lövöldözés áldozata Tusa István és Almássy Zoltán gimnáziumi tanuló. 36 A honvédeket, a szabadkai bevonuláshoz hasonlóan, a délvidéki magyar lakosság könnyes, meghatott öröme fogadta Zomborban is. A város főútvonalának két oldalán az ünneplő tömeg sűrű sorokban sorakozott fel. Ezt a fogadási ünneplést szakította félbe egy korabeli felvételen is megörökített csetnik lövöldözés a városban, mely pontosan nyolc órakor, valószínűleg megbeszélt jelre indult meg. A főutca egyik házának padlásán csetnik- géppuska kattogott, a városháza előtt több kézigránát robbant, mire a szerb templom összes ablakából megindult a géppuskatűz. 37 A magyar katonákat meglepetésszerűen [ ], de nem készületlenül érte a támadás, és a sötétben és az idegen terepen is pompásan tájékozódó honvédjárőrök 38 hamar felszámolták a csetnikek támadó csoportját. A korábban már idézett Kádár Gyula így emlékezett vissza a lövöldözésre: Amint az udvarra érünk, nekünk szalad egy zombori magyar, és izgatottan mondja, hogy az egyik utcában sétáló magyar katonát padláson elbújt csetnikek agyonlőtték. [ ] Alig fejezi be, több irányból élénk puska- és géppuskatűz hallatszik, a villanyvilágítás kialszik, teljes sötétség. [ ] Figyelem a lövések zaját; inkább saját fegyverek hangja. [ ] A következő történt: A jugoszláv»csetnik«-szervezet kb fiatalt hátrahagyott a városban. Ezek fegyverrel és lőszerrel ellátva padlásokon bújtak meg. A sötétség beálltával lövöldözni kezdtek járó-kelő katonákra, de inkább a levegőbe. Ettől a mi alakulatainknál pánik keletkezett. A saját legénység nyilván már alkoholhoz is hozzájutva ugyancsak vaktába lőtt. A szakasz- és századparancsnokok vagy nem voltak a körleteikben, vagy éppen olyan hitványan meghúzódtak, mint a hadtestparancsnokság, és semmit nem tettek a lövöldözés beszüntetésére. A cél nélkül leadott lövések a város másik végén csapódtak be, az ott elhelyezett legénység»abból az irányból lőnek a csetnikek«-alapon

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Az elsõ világháborút követõ mintegy

Az elsõ világháborút követõ mintegy A Délvidék visszafoglalása és a magyar katonai vezetés Döntés a bevonulásról, 1941 Az elsõ világháborút követõ mintegy 20 évig tartó idõszak következetes magyar politikájának revíziós célkitûzéseit az

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Vidékünk a XX. század során több ízben is részese volt a világtörténelmi

Vidékünk a XX. század során több ízben is részese volt a világtörténelmi Krónika 51 Recskó Szabolcs MAGYARKANIZSA MEGYEI VÁROS KATONAI PARANCSNOKSÁGA, 1941. ÁPRILIS AUGUSZTUS Vidékünk a XX. század során több ízben is részese volt a világtörténelmi eseményeknek. Az I. világháború

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Történelmi Háttér 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés értelmében Magyarország és Románia határát átrajzolták.

Részletesebben

Hornyák Árpád: Szempontok a két világháború közötti magyar-jugoszláv kapcsolatok alakulásának tanulmányozásához

Hornyák Árpád: Szempontok a két világháború közötti magyar-jugoszláv kapcsolatok alakulásának tanulmányozásához Hornyák Árpád: Szempontok a két világháború közötti magyar-jugoszláv kapcsolatok alakulásának tanulmányozásához A határok A határokhoz való viszonyulás megadja a két állam közötti kapcsolatok alaphangját.

Részletesebben

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről

А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz

Részletesebben

Magyar külpolitika. Órarendi beosztás: Hétfő 14.50-17.50

Magyar külpolitika. Órarendi beosztás: Hétfő 14.50-17.50 Magyar külpolitika A tantárgy kódja: 7NK40NBK06M A tantárgy megnevezése (magyarul): Magyar külpolitika A tantárgy neve (angolul): Hungarian Foreign Policy A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat

Részletesebben

Megszállás és kollaboráció. Válogatott bibliográfia

Megszállás és kollaboráció. Válogatott bibliográfia Önálló kötetek Bethlen István emlékirata, 1944. Sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Romsics Ignác. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1988. 174 p. Bokor Imre: Vitéz nagybányai Horthy Miklós. Budapest, Szenci M.

Részletesebben

Van-e magyar kérdés Romániában?

Van-e magyar kérdés Romániában? Van-e magyar kérdés Romániában? Klaus Johannis decemberben hivatalba lépett 1 román államfő február 26-án, az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján tett egy, a magyar közéletben

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Történelem osztályozóvizsga követelményei

Történelem osztályozóvizsga követelményei Történelem osztályozóvizsga követelményei 12. osztály Az érettségi vizsgakövetelmények témái 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 8. Az első világháborútól

Részletesebben

Még tovább mesél a 233-as parcella

Még tovább mesél a 233-as parcella Még tovább mesél a 233-as parcella Ez év elején, arról írtam, hogy megoldódni látszik a Rákoskeresztúri Köztemető 233-as parcellájában elkapart egykori 56-osok sírjainak rendszeres ápolása, mert az erre

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Katonai közigazgatás és nemzetiségpolitika a Délvidéken (1941. április 11-augusztus 21.)

Katonai közigazgatás és nemzetiségpolitika a Délvidéken (1941. április 11-augusztus 21.) Katonai közigazgatás és nemzetiségpolitika a Délvidéken (1941. április 11-augusztus 21.) Bevonulás és pacifikálás Jugoszlávia háromhatalmi szerződéshez való csatlakozásának hírére 1941. március 27-én felkelés

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179 JEGYZETEK Rövidítésjegyzék évf. = évfolyam fn = főnév in = -ban, -ben KFL = Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár köt. = kötet mn = melléknév MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest Nr. = néprajz sz. = szám,

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Szakmai utazás a Vajdaságba

Szakmai utazás a Vajdaságba Szakmai utazás a Vajdaságba Az Apáczai Közalapítvány Határtalanul! címmel kiírt pályázatán a Türr István Gazdasági Szakközépiskola sikeresen vett részt és 2010. augusztus 28. augusztus 31. között majdnem

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Honvédelmi alapismeretek

Honvédelmi alapismeretek Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TISZTE L T HA LLGA TÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlá- sa kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához 1. Didaktikai kérdések a II. világháború tanításánál 2. Szakmai nehézségek a II. világháború tanításában 3. Etikai és szakmai dilemmák

Részletesebben

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2006. január 2006.01.14. 7:05:00-

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2006. január 2006.01.14. 7:05:00- . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek elszámolt költsége és témája Tárca, szerv neve: Oktatási és Kulturális Minisztérium (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma)

Részletesebben

Honvédelmi alapismeretek

Honvédelmi alapismeretek Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TI SZT ELT HALLGATÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlása kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet

Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet Putyin engedélye nélkül még pisilni sem lehet? Nem Oroszország fújja a passzát szelet Oroszország gazdasági növekedése, az USA-val egyre inkább éleződő konfliktusa, a nanotechnológia kérdése, a közelgő

Részletesebben

2015. JÚLIUS 1. Semmelweis Napi Ünnepi Nagygyűlés Tudósítás percről percre

2015. JÚLIUS 1. Semmelweis Napi Ünnepi Nagygyűlés Tudósítás percről percre 2015. JÚLIUS 1. Semmelweis Napi Ünnepi Nagygyűlés Tudósítás percről percre 12:00 A szervezők zöld műtős köpenyben gyülekeznek a Jászai Mari téren, izzítjuk a molinókat, a zászlókat, a kémcsöveket a Kossuth

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

A soha nem is volt -ról,

A soha nem is volt -ról, A soha nem is volt -ról, még egyszer 108 Művelődési életünk mindennapjaiban, mint ismeretes, évtizedek óta vissza-visszatérő dilemma, hogy van-e vajdasági magyar irodalom. Nemrégiben A mások közelsége

Részletesebben

KÁRPÁT-MEDENCEI KERESZTKÖTŐDÉSEK

KÁRPÁT-MEDENCEI KERESZTKÖTŐDÉSEK KÁRPÁT-MEDENCEI KERESZTKÖTŐDÉSEK egy konferenciasorozat tükrében Szerkesztette és az előszót írta Székely András Bertalan Pomáz, 2004 KERESŐ Székely András Bertalan: A szerkesztő előszava 5 Mit s miért?

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten?

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Október vége van, 2013 októberéé, és jövő tavasszal, ha igaz, Budapesten is beindul a közbicikli rendszer, BUBI néven. Tud róla? Tudja, hogy mi is ez? Érdekli? Szeretné

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

29. Hét 2010. július 21. Szerda

29. Hét 2010. július 21. Szerda Napii Ellemzéss 29. Hét 2010. július 21. Szerda Összegzés A pénteki esés után hétfőn még nem sok pozitívumot mutattak az amerikai piacok, azonban a tegnapi kereskedés elején már észre lehetett venni, hogy

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Román Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ikt.sz.: I. 347-6/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V /Tekintettel az ülés hangfelvételen történt rögzítésére, a jegyzőkönyv

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR- JÚLIUS 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. amely készült a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) közgyűlésén

JEGYZŐKÖNYV. amely készült a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) közgyűlésén JEGYZŐKÖNYV amely készült a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) közgyűlésén Az ülés helye: VIP 1 terem, Lurdy Ház, Budapest Az ülés kezdő időpontja: 2012. május 31.

Részletesebben

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló Tegnap veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. A hazai fizetőeszköz gyengülést mutatott a dollárral és az euróval szemben is. Negatív tartományban

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

A csapatok az alábbi versenyszámokban mérték össze tudásukat:

A csapatok az alábbi versenyszámokban mérték össze tudásukat: A soproni Nádasdy huszárok 5 fős csapattal neveztek a Német Nemzetközi Katonai Lovas Bajnokságra. A szervezők- a Német Katonai Lovasszövetség- a nevezésünk után kedves hangvételű levélben biztosítottak

Részletesebben

Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA!

Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA! Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA! Avagy : Egy késői utazás a Mezőkövesdi repülőtérre 2012 decemberében módomban állt megtekintenem a Mezőkövesdi repülőteret, amely egykor a Varsói Szerződés tartalék repülőtere volt.

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása Hantz Péter egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár jegyző, az Oktatási Szakbizottság elnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti

Részletesebben

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22.

Küldöttség létszáma 1 (fő) Elszámolt napok száma. Időpont (tól-ig) 2005. január - augusztus 2005.01.04.- 9 2005.01.09. 2005.01.20.- 2005.01.22. . sz. táblázat Állami vezetők és más munkavállalók külföldi kiküldetéseinek elszámolt költsége és témája Tárca, szerv neve: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Ország Izrael, Tel-Aviv Miniszteri delegáció

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A kiiskolázottak ndorlása

A kiiskolázottak ndorlása A kiiskolázottak elvándorl ndorlása agyelszívás A kiművelt emberfők k elvándorl ndorlása Pártálláspontok miatt hosszú ideig nemigen lehetett a kivándorl ndorlás s problémájáról l beszélni, holott súlyos

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk

1. Cikk 2. Cikk 3. Cikk EGYEZMÉNY a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élõ horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élõ magyar kisebbség jogainak védelmérõl A Magyar Köztársaság és a

Részletesebben

Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a

Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a tábor előtt megkezdődött, viszont itt még módunkban állt

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 2014. október 17-én került sor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetségben rendkívüli tisztújításra. A korábbi elnök, Birta

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI

A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI Joó István miniszteri biztos Duna Régió Stratégia Külgazdasági és Külügyminisztérium Balatonfüred, 2014. november 7. Regionális együttműködés jelentősége Balti-tengeri

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

KANYON RAFT TEAM Együttműködési ajánlat

KANYON RAFT TEAM Együttműködési ajánlat TISZTELT LEENDŐ PARTNERÜNK! A lelkes és sikeres csapata azért kereste meg Önöket, hogy a jövőben együttműködve, egymást segítve érjük el újabb és várhatóan nagyobb sikereinket. Biztosak vagyunk benne,

Részletesebben

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati a Budapest Főváros XVIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: Szent Cirill és Szent Metód Ünnepe.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Az OTP Bank Nyrt. 2013/2014. évi. 500.000.000.000 Forint. Keretösszegű Kötvényprogramja. Összevont Alaptájékoztatójának. 9. számú kiegészítése

Az OTP Bank Nyrt. 2013/2014. évi. 500.000.000.000 Forint. Keretösszegű Kötvényprogramja. Összevont Alaptájékoztatójának. 9. számú kiegészítése Az OTP Bank Nyrt. 2013/2014. évi 500.000.000.000 Forint Keretösszegű Kötvényprogramja Összevont Alaptájékoztatójának 9. számú kiegészítése Jelen dokumentum alapjául szolgáló összevont alaptájékoztató két

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

Sasvári Sándor. otthonában

Sasvári Sándor. otthonában Sasvári Sándor otthonában A természettõl körülölelve A legfoglalkoztatottabb musical énekes, kivételes hangadottsággal megáldott, népszerű zenész, boldog családapa, természetszerető állatbarát és még folytathatnánk

Részletesebben

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

1962. évi 25. törvényerejű rendelet A jogszabály mai napon hatályos állapota 1962. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán

Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Hol volt, hol nem volt Nyomozás az áramlásterelő lemez után a MiG 15-ös repülőgép szárnyán Mindenek előtt megköszönöm Benes Sándornak és Fejes Istvánnak, a Múzeum jelenlegi dolgozóinak, valamint Nagy Andrásnak,

Részletesebben

Tisztelt Leendő Kiállítók!

Tisztelt Leendő Kiállítók! Tisztelt Tagtársaim! Kedves Fémipari Vállalkozók! Országos Fémipari Ipartestület V. sz. hírlevele 2014. november 15-én Lipóton tartottuk meg az OFI Gazdasági Fórumát. Ez alkalommal több olyan téma került

Részletesebben