Vízvédelem. 3. modul

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vízvédelem. 3. modul"

Átírás

1 Vízvédelem 3. modul Készítette: Nádorné Vörös Ibolya

2 Tartalomjegyzék 8.1. A víz tulajdonságai, körforgása, víztípusok A víz és vizes oldatok legfontosabb fizikai, kémiai tulajdonságai A víz megjelenési formái, körforgása Vizek Csoportosítása: 8.2.Vízhasználatok vízkészletgazdálkodás Vízgazdálkodás, vízkészletgazdálkodás Magyarország vízháztartása, vízkészlete Vízigények, vízhasználatok 8.3. Vizek kártétele elleni védelem, integrált vízgazdálkodás Folyó- és tószabályozás Belvizek elleni védekezés Ármentesítés és árvízvédelem 8.4. Vizek minısége és vízminısítés A minıség fogalma A víz fizikai és kémiai jellemzıi A víz biológiai tulajdonságai 8.5. A vízminısítés A minısítést megalapozó kémiai, fizikai, biológiai, bakteriológiai tulajdonságok Felszíni vizek, vízfolyások vízminısítése Felszín alatti vizek minısége Ivóvíz minısége 8.6. Vizek szennyezése A víz szennyezés fogalma, típusai, terjedése Vízszennyezıdést okozó emberi tevékenységek A szennyezés hatása a vízi ökoszisztémára 8.7. Vízminıség szabályozás, a víz szennyezésének csökkentése Alapvetı jogszabályok a vízminıség szabályozáshoz Szennyezés csökkentés mőszaki módszerei 8.8. Jogi szabályozás, engedélyezés A hazai szabályozás és illeszkedése az Európai Unió rendszeréhez A vizek védelmét szolgáló jogi szabályozások A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról Gazdasági szabályozó eszközök

3 8.1. A víz tulajdonságai, körforgása, víztípusok A víz kémiai, fizikai, biológiai tulajdonságai alapján az élet, a társadalmi tevékenység számára nélkülözhetetlen, ezért a Földön a legszélesebb körben használt vegyület. A víz a földi élet számára alapvetı vegyület: a bioszféra egyik lényeges hımérsékletszabályozója és a sejtekben biokémiai folyamatok oldószere. A víz az ember számára nélkülözhetetlen: - biológiai szempontból táplálkozásunk alapvetı része nemcsak ivóvízként, hanem szilárd táplálékaink jelentıs hányadát is víz képezi, - higiéniai szempontból tisztálkodásra, mosásra, szennyezések eltávolítására; - egészségügyi szempontból, mint az üdülés, a vízi sportok és a gyógyászat (gyógy- és hévizeink révén) jelentıs tényezıje, - közlekedési szempontból és - termelési szempontból, mint az ipari, a mezı-, erdı- és halgazdaság fontos alap- és segédanyaga, szállító közege, valamint energiaforrása és energiahordozó. Ugyanakkor a víz romboló erejével (árvizek), káros és felesleges mennyiségével (belvizek, agresszív talajvizek) és szennyezettségével (mindenfajta káros emisszió továbbításával) veszélyezteti az egyént és a társadalmat. A vízgazdálkodásnak ezért nemcsak a víz szükséges mennyiségben és minıségben való biztosításról, hanem a vízkárok elhárításáról is gondoskodni kell A víz és vizes oldatok legfontosabb fizikai, kémiai tulajdonságai A víz egy vegyület, melynek molekuláit két hidrogén, és egy oxigén atom alkotja. A molekula dipólus jellegő: a H lokálisan pozitív, az oxigén lokálisan negatív tulajdonságú. - 0 C-on a víz folyékony és kristályos állapotban is elıfordulhat - Különleges közeg, mert a fagyáspontja nem egyenlı a sőrőség maximumával. A sőrőség maximuma 3,94 C-on van. Emiatt kezdıdik a vizek befagyása a felszínen, s ritkán fagynak be fenékig. - A víz minden más anyagtól különbözik abban, hogy sőrőbb folyékony, mint szilárd állapotban. Amikor a folyékony halmazállapotú víz jéggé alakul térfogata megközelítıleg 9,2%-al nı. - Viszkozitása nagy - Fajhı: más anyagokhoz képest igen nagy. (az a hımennyiség, mely 1 kg folyékony víz hımérsékletét 1 C-al megemeli. - Hıkapapcitása nagy: nehezen hől le, és nehezen melegszik. Speciális mikroklímai hatása van. - Felületi feszültség 2 C-on 72,74*10-3 : a neuszton létét teszi lehetıvé.(neuszton: víz és levegı határán élı makroszkópikus élılények) A viszkozitás (mind a dinamikai, mind a kinematikai viszkozitás) a hımérséklet növekedésével csökken, így ha a hımérséklet 0-ról 100 o C-ra nı, a viszkozitás 1/6-al csökken. A viszkozitás változása a lebegı anyagok kiülepedésének ütemét befolyásolja. A víz egyik lényeges jellemzıje a ph, a hidroxónium ion aktivitás tízes alapú logaritmusának negatív elıjellel vett értéke. A kémiailag tiszta (desztillált) víz ph-ja 25 o C-on 7.

4 Fontos tulajdonsága a víznek az oldóképesség. Csak néhány olyan anyag létezik, amelyik vízben egyáltalán nem oldódik. A dipol karakterébıl adódóan a víz az ionos vegyületeknek jó oldószere. Az elektromos vezetıképessége csak a vizes oldatoknak van, A víz különbözı halmazállapotban fordul elı, melyek átalakulása az alábbi sémával jellemezhetı: jég víz - víz vízgız Lényeges fizikai tulajdonsága a víznek, hogy a nagyobb fajsúlyú testeket magával ragadja (erózió, hordalék-mozgás), a kisebb fajsúlyú testek a felszínén úsznak. Ugyanakkor lényeges fizikai tulajdonsága a víznek, hogy a domborzati viszonyokból adódó helyzeti energia jó hatásfokkal alakítható át más energiává. A víz lényeges biológiai jellemzıje, hogy az élıszervezetek felépítésének egyik lényeges alkotóeleme. A fajtól, szervtıl, illetve fejlettségi állapottól függıen a növényi illetve állati szervezetek 55-90%-át alkotja víz. Fontos a víz anyagcsere folyamatokban szállítóközegként betöltött szerepe. A vízben illetve a víz közvetítésével játszódnak le az életfunkciók biofizikai illetve biokémiai folyamatai. A víz olyan közeg, amely nagyon sok elıszervezet számára életközeg. Így a tengerekben, a szárazföldi álló és folyóvizekben a mikroszervezetektıl az emlısökig elıszervezetek milliárdjai élnek. A vizekben élı hasznos mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, stb.) életfunkciója révén a napfény illetve a vízben oldott oxigén hatására megy végbe a szennyezett vizek természetes tisztulása, melynek során a szennyezı szerves anyagokat szervetlen anyagokra bontják le. A hasznos mikroorganizmusok mellett az egészségre ártalmas patogén vírusok illetve baktériumok és egyéb szervezetek is elıfordulnak. Az elıszervezetek elhalását követı bomlási, rothadási folyamatok eredményeként toxikus anyagok szennyezhetik a vizeket A víz megjelenési formái, körforgása A Föld teljes vízkészletét 2 milliárd km3-re becsülik. Ez a vízkészlet a Föld, mint égitest kialakulása óta változatlan, és a Föld teljes víztömegének 1%-a. Ezen vízkészletnek mintegy 30%-a kémiailag kötött víz, a szabad vízkészlet 1,36 milliárd km 3 -re tehetı. A szabad vízkészletek mintegy 97%-a sósvíz (tengervíz, beltengerek) és a kereken 3%-ra tehetı édesvíz jelentıs része a sarki jégtakaróban, illetve a gleccserekben fordul elı. Így a teljes vízkészletnek csupán 0,03%-a a ténylegesen hasznosítható, hozzáférhetı édesvíz. A víz megjelenési formái alatt a Föld három tartományában (atmoszféra, hidroszféra, litoszféra) elıforduló jellegzetes formákat értjük. A légkörben a víz általában pára formájában található. A vízpára a víz földi körforgásának a hidrológiai ciklusnak a legfontosabb eleme, és egyben a víz tisztulásának egyik formája. A körforgás során a Föld felszínének 3/4-ét borító víz, a Nap hatására párolog, majd a levegıben felhıkké alakul. A szél ezeket a felhıket a szárazföld felé fújja, ahol ha hegyekkel találkoznak, felemelkednek, kicsapódnak, majd esı, hó, jeges esı formájában a Földre hullnak vissza. A legtöbb szennyezıdés ekkor kerül a vízbe, ugyanis a levegıben található összes vegyi anyagot magával viszi és beoldja a csapadék.(gyárkémények füstje, kipufogógázok, egyéb égéstermékek stb...)

5 A víz talajon átszivárogva éri el a felszín alatti vízgyőjtıket és a források, patakok, folyók segítségével elindul vissza a tengerekbe, óceánokba, tavakba. A fogyasztókhoz vízvezeték rendszereken keresztül jut el a víz, elsısorban a folyókból, tavakból és felszín alatti vízbıl kiindulva. Az ember által elhasznált víz nagy része is visszakerül a természetes körforgásába, mégpedig a szennyvízcsatornák hálózatán keresztül, hosszú út után, végül az óceánokba is. A lehulló csapadék a Földön részben mint felszíni, másrészt mint felszín alatti víz fordul elı. A csapadékvíz minıségét meghatározza, hogy keletkezése pillanatában már gázokat old ki a levegıbıl. Az alapgázok közül legjobban a szén-dioxid, legkevésbé a nitrogén oldódik. Emellett a csapadék a levegı egyéb szennyezéseit (port, radioaktív anyagokat, mikroorganizmusokat) is magával viszi, települések és ipari területek környékén pedig még füstgázokat, kormot, pernyét tartalmaz. A csapadékvizek minısége is változó, közös jellemzıje, hogy keménységet okozó és egyéb sókat csak kis mennyiségben tartalmaznak, valamint az oldott szén-dioxid mellett hidrogénkarbonátok nincsenek ezért, a szén-dioxid teljes mennyisége agresszív, és ezt a hatást a füstgázokból elnyelt kén-dioxid tovább fokozza. Mennyisége változó és bizonytalan, ezért ipartelepek vízszükségletének fedezésére nem megfelelı. Ennek ellenére üzemekben is foglalkozni kell vele, mert mindenütt, ahol a természetes növénytakarót megbontották, a csapadékvíz elvezetésérıl gondoskodni kell. A csapadékvíz az üzem szennyvizénél rendszerint sokkal tisztább, ezért külön csatornarendszerben célszerő elvezetni, amelyet kiadós záporra kell méretezni Vizek Csoportosítása: - felszíni vizek (folyóvizek, állóvizek) - felszín alatti vizek - Különleges hımérsékleti és vegyi sajátságokkal rendelkezı vizek (hévizek, hó és jég, brakvizek, sósvizek, szikesek, kénes vizek stb., szennyvizek)

6 A felszíni vizek különbözı hosszúságú, vízhozamú természetes vagy mesterséges vízfolyások illetve állóvizek lehetnek. A vízfolyások jellemzıje általában nagy tömegük, helyzeti magasságkülönbségbıl adódó mozgáskészségük, idıben és térben változó mennyiségük, viszonylag gyors utánpótlásuk, erodáló, illetve hordalékmozgató jelenségekben megnyilvánuló nagy energiatartalmuk és a felszíni vizekre általában jellemzı változatos és nagy élıszervezet tartalmuk. A vízfolyások esetében az eredéstıl (hegyek) a torkolatig (tenger) szakaszokat különböztethetık meg. Az elsı szakaszra jellemzıek a szőkmedrő hegyi patakok, amelyekben a nagy sebesség miatt jelentıs a turbulencia, illetve a magasságkülönbségekbıl és a geológiai viszonyokból adódóan vízesések alakulhatnak ki. A turbulencia illetve a vízesések a víznek a levegıvel nagy felületen való érintkezését teszik lehetıvé, így jelentıs e szakaszon a nagy oldott oxigén tartalom, és így a jelentıs öntisztuló képesség. A következı szakaszon különbözı szélesebb és mélyebb medrő, kisebb eséső folyások alakulnak ki. Ezen a szakaszon a víz hımérséklete magasabb, a víz mozgására a kisebb mértékő turbulencia ennek következtében kevesebb oldott oxigéntartalom jellemzı. A folyóvizek a kútvizeknél rendszerint kevesebb oldott sót (átlagosan mg/l) tartalmaznak, viszont sokkal több lebegı anyagot, ezek ásványi, növényi eredetőek, illetve ipari szennyezések. Ide sorolhatjuk a vízi élılényeket (baktériumok, algák, moszatok, kagylók, csigák) is. A folyóvizek hordaléktartalma az évszakoktól függıen is ingadozik, különösen a tavaszi zöldár idején magas. Mindig tartalmaznak szerves anyagot és oxigént, amely az élılények számára nélkülözhetetlen. A folyóvizek baktériumtartalma a folyókba kerülı szerves szennyezések oxidálására képes: ez a folyóvizek öntisztulását teszi lehetıvé. A rendszerint lúgos kémhatású meder ezenkívül savak semlegesítésére is képes. A folyók vizét megfelelı szőrık beiktatásával ipari célra általában közvetlenül is fel lehet használni, ivóvizet a part mentén létesített kutakból ún. partszőréses eljárással nyernek. A tavakban ökológiai szempontból a következı részeket különböztetjük meg. A litorális zóna sekély, tápanyagokban gazdagabb, és a parttal érintkezı rész. A limnetikus zóna a nyílt víz felszíni rétege, amelybe a fotoszintézishez elegendı napfény érkezik, így változó mennyiségő lebegı fitoplanktont, fitoplanktonnal táplálkozó zooplanktont és különbözı állatfajokat tartalmaz a rendelkezésre álló növényi tápanyagtól függı mennyiségben. A mélyebben lévı profundális zónában a fénysugarak nem tudnak behatolni. Ez a réteg hidegebb, sötétebb, és oxigén szintje is alacsony. A bentikus zóna a fenéken alakul ki, amelyben nagy számú baktérium, és egyéb lebontó szervezet él, amelyek a fenékre leülepedı elhalt növényi és állati szervezetekkel, és állati hulladékokkal táplálkoznak. A tavak két fı típusát különböztetjük meg: - eutrof tavak (növényi tápanyagokban gazdag állóvizek, amelyek sekélyvizőek, viszonylag magasabb hımérsékletőek, amelyekben a fito- illetve a zooplankton és egyéb élılények mennyisége jelentıs. - oligotrof tavak növényi tápanyagokban szegények, mélyek, hidegek, kristálytiszták és kevés az élılények száma. A felszín alatti vizekre jellemzı, ha a szárazföldek felszíni vizeivel hasonlítjuk össze nagyobb a víztartó rétegben egyidejőleg tárolt víz mennyisége, kisebb a mozgáskészségük, így kisebb az utánpótlásuk mértéke, élıszervezeteket elsısorban az elsı vízzáró réteg fölött

7 elhelyezkedı talajvíz tartalmaz (ezek általában patogén mikroszervezetek). A mélyebb rétegekbıl származó felszín alatti vizek hımérséklete magas, jelentıs az oldott gáz, illetve ásványi anyag tartalmuk, így ezek ásvány-, gyógy-, illetve hévízként hasznosíthatók. A 30 o C- nál magasabb hımérsékleti vizeket tekintjük hévizeknek. A felszín alatti vizek elıfordulását a mellékelt ábra mutatja. Felszín alatti vizek osztályozása Az elsı vízzáró réteg fölött található összefüggı víz a talajvíz. Ennek egy sajátos formája a parti szőréső víz, amelyre jellemzı, hogy a talajvíz egy vízfolyással hidraulikus kapcsolatban van, és utánpótlása több mint 50%-ban a vízfolyásból származik. A két vízzáró réteg között elhelyezkedı víz a rétegvíz. Amennyiben ez nagyobb mélységben található, akkor mélységi vízrıl beszélhetünk. Általában 0-20 m mélységben található. Hasznosítható készletünk 3,5 millió m 3 /nap. Nem tekinthetı közvetlen ivóvízbázisnak. A talajvíz eredetét tekintve lehet a felszínrıl leszivárgott csapadékvíz vagy a felszíni vizek vízáteresztı rétegben tovahaladó része, amely a gravitáció miatt mindaddig lefelé halad, amíg vízzáró réteghez nem ér. Vízminıségi szempontból nagyon veszélyes a talaj szennyezıdése, mert míg a folyóvízzel a szennyezés levonul, addig a talajvízben esetleg évtizedekig maradandó vízminıségi romlást okoz. A két vízzáró réteg között elhelyezkedı víz a rétegvíz. A rétegvíz (artézi vagy mélységi víz) általában két vízzáró réteg között 20 métertıl több kilométerig terjedı mélységben esetleg több, egymástól független rétegben helyezkedik el. A rétegvíz többnyire teljesen kitölti a víztartó kızet pórusait. A rétegvizek szennyezı anyagoktól és fertızı mikroorganizmusoktól mentesek, oxigént nem, vasat és agresszív széndioxidot csaknem mindig tartalmaznak. Az esetleg jelenlevı ammónium-, szulfid- és kloridion is geológiai eredető. Oldott sótartalmuk a kis mg/l értéktıl a mg/l értékig terjedhet mg/l oldott sótartalom felett már ásványvíznek is tekinthetı. A rétegvíz az ország területének kétharmadán, 61000km 2 -nyi területen tárható fel. Hıfoka szerint ivóvíznek vagy hévízbázisnak tekinthetı. A rétegvizeket leggyakrabban a víztartó rétegben uralkodó nyomás alapján osztályozzuk, vagyis, hogy a víz nyugalmi szintje a terepszinthez képest hol található. Ha a rétegvíz nyugalmi szintje a felszín alatt van negatív, ha a felszín fölött van pozitív rétegvízrõl beszélünk.

8 A karsztviznek a karbonátos kızetek (mészkı, dolomit) hasadékaiban található vizeket nevezzük. A repedéseken beszivárgó, CO 2 tartalmú csapadék sok anyagot old ki, ezért a karsztvíz kemény víz. Nagyobb esızések idején zavaros, egyébként tiszta és jó íző, ivásra rendszerint alkalmas. A talaj felszínét rendszerint növényzet borítja, tehát majdnem mindenütt elpusztult, korhadó növényi részek is találhatók, különösen erdıkben. A csapadékvíz oxigéntartalma ilyen területekre jutva a szerves anyagok oxidációjára fordítódik. A szénsavtartalmú víz nemcsak a talaj vízoldható sóit képes oldani, hanem megtámadja a karbonátos, a vas- és mangántartalmú, sıt a szilikátos kızeteket (utóbbiakból szilícium-dioxid és agyag keletkezik) is: CaCO 3 +CO 2 +H 2 O= Ca(HCO 3 ) 2, FeO+2 CO 2 +H 2 O= Fe(HCO 3 ) 2. Az oldott sók mellett szerves anyagok, pl. humuszsavak vagy a fehérje-anyagcsere bomlástermékei is elıfordulhatnak: az ammónia- és nitrittartalomból a közelmúltban, a nitráttartalomból régebben történı fertısére lehet következtetni, Az ammónia- és nitrittartalmú víz ezért közvetlen fogyasztásra nem alkalmas. 8.2.Vízhasználatok vízkészletgazdálkodás A társadalom, a termelés fejlıdésével a víz iránti igény egyre növekszik, ugyanakkor a rendelkezésre álló vízkészletek nem változnak, sıt a termelésben, fogyasztásban történt használatával minısége romlik. Ennek következménye, hogy a víz emberi használatra való alkalmassá tétele, a környezet megóvása, a vízi élet feltételeinek megteremtése egyre költségesebb. A víz az ember és a környezet számára való jelentıségét illetve az ezzel kapcsolatos feladatokat az Európa Tanács május 6.-án Strasbourgban, a 12 pontban deklarált Európai Víz Chartában határozta meg. A korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló vízkészlet nem megfelelı hasznosítása veszélyezteti mind a környezetet, mind a fenntartható fejlıdését. felerısödött az a felismerés, hogy az emberiség egészsége, élelmezésének biztonsága a különbözı ökoszisztémák mind nagyobb veszélybe kerülnek, ha a múlthoz képest nem gazdálkodunk ésszerőbben a különbözı természeti erıforrásokkal, egyebek között a vízzel. Ez a felismerés késztette a különbözı országokat a víz védelmet szolgáló jogszabályok megalkotására. Ennek szellemében született hazánkban a társadalom változásokat is figyelembe vevı évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, illetve az évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról. Nemzetközi szinten számos egyezmény született a tengerek, az országhatárokat átlépı vízfolyások és nemzetközi tavak védelmérıl. foglalkoztak a víz védelmével a különbözı környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi ENSZ konferenciák (A Stockholm, Rio de Janeiroban 1992-ben Környezet és fejlıdés konferencia ) Vízgazdálkodás, vízkészletgazdálkodás Mit jelent gazdálkodni a vizekkel? A vízgazdálkodás azon tevékenységek összessége, melyek a vizek hasznosítására, hasznosítási lehetıségeinek megırzésére, a vizek kártételei elleni védelemre és védekezésre (vízkárelhárításra) irányulnak. A vízkészletgazdálkodás célja az, hogy a vizek használatára irányuló igények kielégítése

9 olyan módon történjen, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészletekhez való hozzáférés lehetısége ne csökkenjen. A vizek hasznosítási lehetıségeinek megırzése magában foglalja az alábbiakat: a természetes vizek hasznosítási feltételeinek rendszeres ellenırzését, a vízszennyezések megakadályozását, a vizek védelmét, illetve szabályozását szolgáló vizilétesítmények létesítését és mőködtetését, a vízhasználatot akadályozó vízminıségi károk megelızését, csökkentését, elhárítását, a vizek medrének és a vizilétesítmények vízvédelmi célú karbantartását, a vizek, azok jellemzıinek megfigyelését, állapotának értékelését, az emberi beavatkozások, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatások elemzését, a vízhasználatok gazdasági elemzését, a vízkészletek ésszerő használatára ösztönzı jogi és közgazdasági eszközrendszer kialakítását, az ivóvízellátást, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeknek a biztonságban tartását. A vizek kártételei elleni védelem és védekezés a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenységet jelenti. Magyarországon a fı vízfogyasztások összegzésével az ezredfordulóra kb. 20 milliárd m 3 /év lesz a vízigény, ám az igények sajnos közvetlenül nem elégíthetık ki. Ennek oka az, hogy a vizek minısége gyakran nem felel meg az igényeknek, vagy nem ott és nem akkor jelentkezik a vízigény, ahol és amikor az kielégíthetı (pl. az országos vízigény maximuma július-augusztusban jelentkezik, ám az ország vízellátásának döntı részét adó folyók vízhozama ilyenkor a legkisebb, azaz vízhiánnyal kell számolnunk). Hogyan hidalható át az igények és lehetıségeik közti hiány? Az igények szerint sorrendbe állított, elıre megtervezett vízkészlet-gazdálkodással (a vizet tisztítva, többször felhasználva). A kedvezıtlen vízföldrajzi adottságaik miatt szükség van továbbá a vizek tárolzsára is. Az idıszakosan magas vízálláskor meglevı fölösleges vízmennyiség részbeni elvezetésére és annak csapadékhiányos idıre történı raktározására több helyen kisebb-nagyobb befogadóképességő víztárolók, víztározók épültek. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény határozza meg a vízigények kielégítésének sorrendjét: 1. Létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási, 2. gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelı- és szolgáltató tevékenységgel járó, 3. állatitatási, haltenyésztési, 4. természetvédelmi, 5. gazdasági, 6. egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) vízhasználat Magyarország vízháztartása, vízkészlete Magyarország vízháztartásának sajátosságait földrajzi helyzete, az ország medence jellege határozza meg. Az ország folyamatosan megújuló vízkészletét a belépı (csapadék, belépı vízhozamok) és a kilépı (párolgás, kilépı vízhozamok) tényezık határozzák meg. Magyarország a Kárpát-medence legmélyebb, döntıen alföldi részén helyezkedik el. Az ország teljes területe (93 ezer km2) a Duna vízgyőjtıjéhez tartozik. A Duna fontosabb

10 mellékfolyói a Tisza és a Dráva. A felszíni vízkészlet 82 %-át a Duna és a Dráva szállítja, a Tisza részesedése csak 18%, holott az ország területének mintegy 50 %-a a Tisza vízgyőjtıjéhez tartozik. Az ország számára a felszíni vízkészletek idıbeli megoszlásának egyenetlenségei miatt a vízhiány és a túl sok víz egyaránt gondot okoz. A vízgazdálkodás Magyarországon tradicionális tevékenység. Az évi XVII. törvénycikkely már rendelkezett a vízszabályozó társulatokról. A vízkészletek felmérésének eszköze a monitoring (vízszint, vízhozam). A vízügyi szolgálat által üzemeltetett hidrológiai monitoring hálózat észlelı állomásainak száma mintegy Magyarország felszíni vízkészleteinek még 5%-a sem ered hazai forrásból, a többi külföldrıl érkezik, évrıl évre szennyezettebb állapotban. Augusztusban 85%-os tartósságú vízhozamokat figyelembe véve 1920 m 3 /s víz érkezik az országba (a tartósság azon napok százalékos értéke, amikor a vízhozam eléri vagy meghaladja az adott értéket), ennek csaknem 70%-a, 1300 m 3 /s a Dunára esik. A Tisza Szolnoknál mért mintegy 100 m 3 /s kisvízhozamát az öntözılépcsık jelentısen csökkent(het)ik, így néhány m 3 /s vízfogyasztású ipartelep a Dunán és a Tiszán kívül már csak a Dráva és kisebb mértékben a Rába mellé telepíthetı. Mivel alapvetı vízgazdálkodási (vízminıségi, hidrobiológiai és egészségügyi) követelmények, a hajózás és az alsóbb szakaszon élı népek méltányos és jogos vízigénye miatt a hazánkban átfolyó mindenkori vízkészletnek legalább 50%-át a mederben kell hagyni, érthetı a Duna 600 m 3 /s kisvízhozamánál már most jelentkezı vízhiány. A vízkészlet eloszlásának idıbeni egyenlıtlenségét térbeli aránytalanság súlyosbítja: a Tisza-völgy kisvízi készlete csupán 10%-a az országosnak, holott itt él a lakosság 40%-a. A felszín alatt belépı évi vízmennyiség nem ismert, de a csapadék illetve a belépı vízfolyások, vízszállításának összegénél nagyságrenddel kisebb. Magyarországra az átlagos évi vízforgalom jellemzı adatai a következık: az ország területére hulló csapadék 58 km 3 a belépı vízfolyások vízszállítása 114 km 3 az ország területén elpárolgó víz 52 km 3 a kilépı vízfolyások vízszállítása 120 km 3 Az ország vízkészletét tehát a felszín és felszín alatti vízkészletek képezik. A felszíni vizek közül a vízfolyások vízkészlete meghatározott térrészben, adott idıpontban található vízmennyiség. Tekintettel arra, hogy folyamatosan megújuló vízrıl van szó, jellemzésére az adott idıre vonatkoztatott vízmennyiség megadása (km 3 /év - ) célszerő. Az éves átlagos vízkészletnek csupán 5%-a vehetı figyelembe a vízgazdálkodás szempontjából kritikus augusztus hónapban. Az állóvizek felszíne 1000 km 2, az ország területének 1,1%-a. A három legnagyobb természetes tó közül a Balaton 596 km 2 (térfogata 1,8 km 3 ), a Velencei tó 26 km 2, a Fertı tó felülete 280 km 2, melybıl 82 km 2 esik Magyarország területére. A felszín alatti vízkészlet az ország vízellátása szempontjából igen jelentıs tekintettel arra, hogy a lakosság vízellátását több mint 90%-ban a felszín alatti vízkészletekbıl oldják meg. A kiépített közmőves vízkészletek kapacitása mintegy 4,5 millió m 3 /nap, ugyanakkor a ténylényeges igénybevétel 2,6-3 millió m 3 /nap. A szolgáltatási díjak emelkedése miatt a vízigény az utóbbi években jelentısen csökkent. Ugyanakkor a fogyasztók elıtérbe helyezték a szabálytalan kialakítású és mélységő kutakból történı vízfelhasználást, ami a talajvíz minıségének romlását eredményezte. A karsztvizek utánpótlódása 1988-ban még 1,1 millió, m 3 / nap, de a túlzott használat miatt ez csökkent. Ezekre a vízkészletekre a földtani érzékenységbıl származó sérülékenység, a

11 szennyezı forrásokból származó veszélyeztetettség és a lokális, fokozott igénybevétel jellemzı. Vízbázis védelmi szempontból feladat, a szennyezı források felszámolása az igénybevétel mérséklése. A rétegvizekre a vízszintsüllyedési tendencia jellemzı, az utánpótlás mértékét meghaladó igénybevétel miatt. A parti szőréső vízkészletre az igen nagyfokú sérülékenység és a vízbázis védelem hiánya jellemzı. Felszíni vizeink mellett, annak mintegy 10%-át kitevı mennyiségő felszín alatti vízkészlettel (parti szőréső víz, talajvíz, karsztvíz, rétegvíz) is rendelkezünk, ebbıl fıleg ivóvízszükségletünket fedezzük. A felsı talajrétegekbıl, forrásokból kitermelhetı víz mennyiségre mind korlátozottabb, így hazánkban is a víznyerés a felszíni vizek használata felé tolódik el Vízigények, vízhasználatok Vízkészlet-gazdálkodási szempontból vízhasználat minden olyan a vízkészletet érintı tevékenység, amely megváltoztatja a vízkészlet mennyiségét illetve minıségét. A vízhasználók azok a jogi személyek, amelyek megfelelı hatósági eljárás során szerzett vízjogi engedély alapján jogosultak meghatározott mennyiségő és minıségő víznek a vízkészletbıl való kivételére, vagy abba való bevezetésére, a vízszint módosítására, vagy mederbeli használatára. A vízhasználatoknak a vízzel szemben támasztott igénye a vízigény a víz mennyiségével, minıségével és energiatartalmával szemben támasztott követelményekre terjedhet ki. Vízfelhasználási célokat tekintve emberi háztartási, kommunális igényekre, valamint termelésbıl adódó (ipari és mezıgazdasági) igényekre csoportosíthatjuk a vízigényeket. Az ember biológiai vízszükségletének napi minimuma 2,5-3 liter. Ha a háztartásokban, a lakásokban nincs hálózati vízcsap, akkor naponta és személyenként átlagosan kb. 10 liter a vízfogyasztás. A vízhálózattal ellátott lakások lakója ennél akár harmincszor több vizet fogyaszt. Ezáltal a háztartások jelentik az ország vízigényének 13-15%-át. Lakossági vízellátás A lakosság ivóvízzel történı ellátása mennyiségileg megoldott. Az ivóvízbekötéssel rendelkezı lakások aránya 93,1%. A szolgáltatott ivóvíz több mint 40 %-nak minısége néhány paraméter esetében elmarad az Európai Unió által elfogadott határértékektıl, ez ig 4,4 millió embert érint. Az EU csatlakozásra irányuló tárgyalási pozíció kialakítása során Magyarország az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz minıségérıl szóló 98/83/EK irányelv teljesítésére nem kért átmeneti mentességet. A között végrehajtandó fejlesztési feladatok nagysága mintegy 0,5 milliárd Euro. Az ivóvízbázis-védelmi célprogram keretében - központi beruházási programként - folynak a kiemelt sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezését megalapozó diagnosztikai vizsgálatok. A 2000 végéig befejezett 66 üzemelı vízbázisból 235 település összesen 1,8 millió lakosát látják el jelenleg ivóvízzel. Ebbıl 32 vízbázis az ottani ivóvízellátás egyedüli forrása. A diagnosztika keretében további 619 db észlelıkúttal bıvült a vízbázisok monitoring hálózata. A vízkészletek egyenlıtlen térbeli eloszlása miatt az igényeket a helyi készletekbıl már ma sem lehet mindenütt kielégíteni, a vízhiányos területekre a regionális vízellátási rendszerek

12 (pl. a borsodi, balatoni, mátrai stb.) juttatnak vizet. Az ország ivóvízellátásának több, mint 90 %-át felszín alatti vízkészletbıl fedezzük. Az utóbbi évben a vízkivétel kezdte meghaladni a számítható utánpótlás mértékét. Évente kb. 1 km 3 felszín alatti vizet használunk el ivóvízként. Az ország legjelentısebb ivóvízbázisai a parti szőréső vízkészletek. (Pl. Duna, Rába törmelékkúpja a Kisalföldön, a Duna ártéri és teraszkavicsainak vízadói a vízfolyás mentén, a Sajó és a Hernád törmelékkúpjai). A jövıben felhasználásuk nagymértékben emelkedni fog. A vízkivétel létesítményei A felszín alóli vízszerzés létesítményei a kutak: ásott, süllyesztett, vert, fúrt. Az ásott kút kis vízigény kielégítésére alkalmas (0,5-5 m /d). Mélysége általában 12 méterig terjed, és az elsı vízadó réteg talajvizének megcsapolását teszi lehetıvé. Általában elıregyártott beton kútgyőrőket süllyesztenek a többnyire kézi erıvel kiásott kútba. A fúrt kutakat (csıkút) általában 30 m mélységig fúrják, de több száz méterre is lefúrhatók, ha szükséges. Készítése egyszerő, mivel átmérıje kicsi ( ~ 250 ~ 350 mm). Rendszerint acél béléscsı védelme mellett fúrnak le a tervezett mélységig. Ennek elérése után helyezik be a mőanyag szőrıcsövet, amelynek az alsó része a vízadó réteg vastagságában perforált. A béléscsı kihúzása elıtt a béléscsı és a szőrıcsı közé tiszta apró szemő kavicsot szórnak (a két csı átmérıjének különbsége kb mm), hogy a vízadó réteg apró szemcséinek a szőrıcsıbe való bejutását megakadályozzák. A szőrıcsövet alul lezárják, így csak a perforált részeken oldalról juthat be a víz. A kis átmérı miatt az ilyen kútban csak kevés víz tározódik, a víznyeréshez tehát folyamatos szivattyúzás kell. A csápos kút a parti szőréső víz kitermelésének a berendezése. A parti szőrésre a lassú szőrés, azaz a természetes - fizikai, kémiai és biológiai -részfolyamatok együttes hatása jellemzı. A csápos kút lényegében egy nagy átmérıjő (2,2-5 m) akna, amelyet a vízadó réteg alatti vízzáró rétegig lesüllyesztenek. Az aknából sugárirányban vízszintes acél csápokat ( mm átmérı) sajtolnak ki a vízadó rétegbe. Ha a vízvétellel nyert víz a minısítési vizsgálatok szerint nem megfelelı minıségő, akkor vízkezelési eljárásokkal lehet javítani rajta. 1. Derítés: Az apró szemő lebegı szuszpendált anyagokat vízhez kevert vegy szerek segítségével lehet eltávolítani. A leggyakrabban alumínium-szulfátot adunk koagulációs anyagként. Ennek hatására ülepedıképes pelyhek képzıdnek (flokkuláció). 2. A következı fázis a derítıbıl is továbbjutott szennyezıdések szőrése. A szőrés a víz szemcsés közegen történı átáramoltatásával történik 3. Fertıtlenítés: A víz csírátlanítása általában klórgázzal történik, de ibolyántúli sugarakkal is lehet fertıtleníteni. A kezelési eljárások során lehet beiktatni az egyes íz- és minıségjavító anyagok hozzáadagolását is. Kezelés után az ivóvíz víztárolókba kerülhet, ahonnan az ivóvízellátó hálózaton keresztül a napi ivóvízszükségletnek megfelelı mennyiség eljut a fogyasztóhoz. Ipari vízigény Másik, lényegesen nagyobb vízfogyasztó az ipar. Iparágtól függıen széles határok közt változnak a vízigények. Míg a bányászat, a gépipar és az építıanyag-ipar viszonylag csekély mennyiséget, addig az élelmiszer- és könnyőipar már többet igényel, a kohászat és a vegyipar pedig jelentıs vízfogyasztó. Valamennyi iparág közül magasan kiemelkedik a villamosenergia-ipar, mivel az összes ipari vízigény 60%-a itt jelentkezik.

13 Az ipari vízigény a hőtıvizet, a technológiai vizet és a szociális (ivó, fürdı, WC) vizet foglalja magába. A felhasznált víz nagyobb hányada általában a hőtés céljára felhasznált víz. A felhasználás céljától függıen az ipari termelésben a víz más és más anyagsajátosságai válnak fontossá. Ha vizet vegyi folyamatban nyersanyagként használják, akkor elemi összetételét, oxidáló- és redukálóképességét, amfoter jellegét vagy kristályszerkezet módosító hatását igénylik. A víz fontos jellemzıje a ph-értéke. Gyakran vegyi folyamat lejátszódása nélkül is, pl. az élelmiszeripariban a késztermék alkotóeleme lesz. Az ipari vízigénye a vízre mint hıhordozóra is kiterjed, mind főtési, mind hőtési célra. Elıbbi esetben gıztermelése kazántápvízként nagy párolgáshıjét, utóbbi esetben felületi hőtıkben hőtıvízként nagy fajhıjét és csekély áramlási ellenállását /viszkozitása 20 C-on 10-3 Pa s (1 cp)/ használja ki. A vegyipar oldószerként is nagy mennyiségben használja, mivel nem tőzveszélyes és az oldott anyagtól könnyen elválasztható. Mosószerekkel kombinálva egyébként vízben oldhatatlan szennyezések eltávolítására is alkalmas. A cukor és konzervgyárakban például a répa és gyümölcs mosáson kívül ezek szállítását is részben vízzel végzik. Az ipartelepek vízigénye jelentıs: közepes nagyságú vegyiüzem napi vízigénye m 3, vegyi kombinátoké m 3 nagyságrendő. Az ipari vízigény biztosítására az üzemeket bıviző folyók mellé kell telepíteni. Ez a szennyvízelvezetés szempontból is a legkedvezıbb megoldás, ellenkezı esetben a talajvíz szennyezıdhet olyan mértékben, amely az ivóvízellátást is veszélyeztetheti. Mezıgazdasági vízigény Harmadik jelentıs vízfogyasztó a mezıgazdaság. A mezıgazdasági területek öntözésére és az állattenyésztésre kb. a háztartásokkal azonos mértékő a vízigény. A mezıgazdasági vízhasználat az öntözés, az állattenyésztés (beleértve a haltenyésztést, a technológiai vizet) a szociális, valamint az egyéb vízhasználatok vízigényét (gépjármőmosás, stb.) foglalja magában. Az öntözés éves vízigénye a kultúrától (növényfaj fajta) függıen m 3 /ha között változik Vizek kártétele elleni védelem, integrált vízgazdálkodás Folyó- és tószabályozás A folyó és tószabályozás célja a vizek kártétele elleni védekezés, valamint a vízi közlekedés és egyéb vízhasználatok számára a feltételek megteremtése vagy javítása. Magyarországon a 18.sz.-ig Magyarországon naturális (ártéri vizes) gazdálkodás (elsısorban halászat és öntözés). A fokszabályozás módszerével vezérelték az árvizek kiöntését és visszavezetését sz.-ban új célok (biztonságos lakóhely, ártereken szántóföldi mővelés, biztonságos áruszállítás) 19.sz-tól Európa szerte átfogó mederszabályozási és árvízmentesítési munkálatok. Magyarországon, a Duna és a Tisza szabályozásában, az úttörı szerepet a " legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István vállalta.

14 Az 1846-ban megindított és lényegében e század elején befejezett tiszai szabályozási munkák célja kettıs volt: egyrészt Alföldünk mentesítése az árvizektıl egységes védtöltésrendszer építésével, másrészt jó lefolyási és hajózási viszonyok teremtése az elfajult és túlfejlett kanyarulatok átvágásával. Ez nemcsak a folyó- hossz megrövidítésével járt, hanem a vízszínt esésének (lejtésének) megnövelésével és a meder stabilizálásával is. A folyó Tiszaújlak és Titel közötti, síkvidéki szakaszán, 4200 km össz hosszúságban mentesítettek 28 ezer ~ (hazánk mai területén. 21 ezer) km-t az árvizektıl, megvédve legértékesebb mezıgazdasági területeinket. Elkészült a megtervezett 102 átvágás közül 94. Az eredetileg 1214 km hosszú síkvidéki folyószakasz 756 km-re rövidült. A víz Tiszaújlak és Titel közötti tartózkodásának idıtartama felére csökkent. A gyorsabb lefolyás biztonságossá tette a hajózást és meggátolta a jégtorlaszok képzıdését. A sikeres árvízmentesítés szükségszerő ára volt a legmagasabb vízszintek 2-3 méteres emelkedése. Ennek oka az, hogy a víz a töltések miatt már nem terülhet szét a síkságon, hanem a mederben, valamint a meder és a töltések között folyik le. A múlt századbeli folyószabályozási munkáinkhoz mérhetıt - figyelembe véve az ország méreteit is - csak Hollandia történelmi léptékő, tenger elleni harcában találunk. A századok óta tartó vízi munkálatok eredményeképpen öblöket hódítottak el a tengertıl. Így nemcsak több száz kilométer kanyargó védtöltést váltottak ki, de hatalmas területeket is nyertek. A megépült zsilipek némelyike mellett hazai duzzasztómőveink eltörpülnek. Amennyire büszkék lehetnek a hollandok a víz elleni harcuk eredményeire, annyira büszkék lehetünk mi magyarok is az elvégzett szabályozási munkák által meghódított területekre- melyek méretükben jelentısen meghaladják a hollandiai területeket! A Duna és a Tisza magyarországi árterein a nemzedékek által emelt töltések ma 700 település 2,5 millió lakosát védik (pl. Gyır, Esztergom, Mohács, Szeged, Gyula). A mezıgazdasági területeink harmadát (1.8 millió hektárt), a vasutak 32 %-át, a közutak 15 %-át, 2000 üzemet és nemzeti össztermékünk 30 %-át óvják a féktelen vizektıl. Napjainkban jelentısebb folyóink mentén több mint 4000 km fıvédvonal épült ki. Ennek védelme a vízgazdálkodási törvény értelmében az állam, az önkormányzatok és az érdekeltek feladata. Az évszázados töltések egyharmada ma már nem felel meg az elıírt, napjaink igényeit és elvárásai tükrözı mőszaki paramétereknek. A töltések elöregedése és az építéskori technológia miatt több mint 700 kisebb szakaszon tapasztalni állékonysági problémákat. A folyószabályozás ma is érvényes, alapvetı célkitőzései tehát: a víz, árvíz, jég, hordalék és uszadék kártétel nélküli levezetése, a hajózó út biztosítása, az ivóvíz- és más vízkivételek lehetıségeinek a megteremtése és védelme, a parti szőréső ivóvíz-bázisok védelme, a természeti értékek megırzése. Hazánk teljes egészében a Duna vízgyőjtı területéhez tartozik. A mély fekvéső ország vízhálózatát a Dunán kívül négy nagyobb (Dráva, Tisza, Maros, Hármas-Körös) és mintegy húsz közepes és kisebb folyó, valamint több ezer patak és csatorna alkotja. A teljes természetes vízhálózatunk sőrősége kisebb, mint az európai átlag, ugyanakkor hajózható folyóink fajlagos vízhozamának értéke az átlagnál nagyobb. A magyarországi folyók közül szabályozottnak mondható 940 km. A további 1861 km hosszon szabályozás vagy szabályozás kiegészítés csak akkor készül, ha azt a fıbb célok - árvíz-, jég-, hordaléklevezetés, hajózás vagy egyéb hasznosítás - indokolják és a beavatkozás nem jár a folyó környezetére káros hatással. A folyókkal és környezetükkel kapcsolatos társadalmi-gazdasági változások miatt

15 napjainkban szükségessé vált a folyószabályozás gyakorlatának átgondolása és egy új - az egész ország területére kiterjedı, de differenciált megközelítést lehetıvé tevı integrált folyógazdálkodás elveinek és céljainak megfogalmazása. Az integrált folyógazdálkodás a folyók újszerő kezelése, mely szerint a folyó és közvetlen környezete, egyrészt élettere a folyó menti élıvilágnak, másrészt készlet, mellyel a fenntartható fejlıdés érdekében elırelátóan kell gazdálkodni. Az integrált folyógazdálkodás koncepció, a benne megfogalmazott alapelvek, irányelvek és célok egyesítik a biztonsági, hasznosítási, és környezetvédelmi érdekeket. Stratégiája a társadalom igényeit kielégítı, gazdaságilag hatékony és ökológiailag elviselhetı, biztonságos és az európai megoldásokhoz illeszkedı folyógazdálkodás kialakítása. Az Európai Unióba való csatlakozásunkhoz biztosítja az EU által megfogalmazott és követelményként kiadott ún. Víz Keretirányelv -ben foglalt elıírások kielégítését. A folyógazdálkodási fıbb célok a következık: - A folyómederben a víz, jég, hordalék zavartalan levonulásának biztosítása; - A mederállékonyság, a folyó menti létesítmények, valamint a csatlakozó folyószakaszok kanyarulati ritmusának biztosítása; - A felszíni és a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minıségi védelme; - A vízi utakon a hajózási igények szerinti vízmélység és szélesség biztosítása, a hajózási akadályok megszüntetése; - A természeti és az épített környezetben a folyó tájalkotó szerepének megırzése; - A part menti és a mederben települt vizes élıhelyek érdekében a vízjárás természetes körülményeinek fenntartása, a víz- és mederviszonyok módosításánál a természeti környezet kárainak minimalizálása; - A folyók egyéb hasznosítási feltételeinek megteremtése. A vízfolyások állami tulajdonban vannak. Ezért a közérdekő szabályozási munkák állami feladatok (pl. jégmegállásra veszélyes helyek szabályozása, nemzetközi vízi út, stb.). Ha azonban valamilyen helyi, vagy magánjellegő igényt kell kielégíteni, annak a megvalósításában az érdekelteknek ki kell venni a részüket. Tisza szabályozási munkái ( ): gátrendszerek kiépítése, mocsarak lecsapolása, lakóterületek védelme. Azonban káros hatások is jelentkeztek (számos állat és növényfaj eltőnt, lecsökkent a folyók fajgazdagsága, a vizes élıhelyek visszaszorultak) Rövidültek a folyók, az esés nıtt, túlmélyülés a felsı részen. A folyók többsége a hegyvidéki szakaszon völgyzáras tározókkal, a síkvidéken vízlépcsıkkel szabályozott. Elınyei: víztározás, árvízvédelem, hajózás, vízerıhasznosítás, talajvízszint szabályozás, öntözıvíz ellátás. A duzzasztás álló vagy mozgó gáttal valósítható meg (kedvezı és kedvezıtlen hatások). A folyószabályozási mővek két nagy csoportba oszthatók - hosszirányú mővek (terelı és vezetı mővek, átmetszések, partbiztosítás, partburkolat - keresztirányú mővek (sarkantyúk, keresztgátak, mederelzárások) Jelenleg a cél a folyók többfunkciós (gazdasági-ökológiai-társadalmi) használatának és a folyórendszer természetközeli állapotának helyreállítása (nem csak az árvizek kezelése). Az ökológiai alapú vízgazdálkodás lényegi eleme a vizek visszatartása és sokszoros hasznosítása. Tógazdálkodás A tógazdálkodást az elmúlt évtizedekben a tószabályozási tevékenység jellemezte, melynek szorosan értelmezett feladatai a következık: - vízszintszabályozás,

16 - mederszabályozás, - partszabályozás, - vízi út biztosítás és a - vízminıségvédelem. A vízminıségvédelem szerepe lényegesen megnıtt az 1960-as évektıl: felgyorsult az eutrofizáció, mely a tavak elmocsarasodásának veszélyével fenyegetett és a vízhasználatokat (pl. üdülési célt) veszélyeztette. Valamennyi tavunkat a sekély vízmélység jellemzi, mely magában hordozza a feltöltıdési veszélyt és a víztest káros mértékő felmelegedését is. Feladataink zöme az ún. természetes nagy tavakkal (Balaton, Fertı-tó, Velencei-tó) kapcsolatos, de ide sorolható az állóvíznek tekinthetı Ráckevei-Soroksári-Duna-ág és a Tiszán az átfolyásos rendszerő síkvidéki Kiskörei-tározó (Tisza-tó), amelynél szintén a tavakra jellemzı problémák jelentkeznek. Természetes nagy tavaink fıbb adatai a következık: Balaton: vízgyőjtı területe 5775 km 2, tófelület 593 km 2, tó hossza 78 km, átlagos szélessége 7,7 km, mélysége 3,3 m, térfogata 1861 millió m 3, partvonal hossza 235 km, szabályozott partvonal 105 km, nádas terület 11 km 2. Velencei tó: vízgyőjtı területe 603 km 2, tófelület 25 km 2, tó hossza 11 km, átlagos szélessége 2,3 km, mélysége 1,5 m, térfogata 36 millióm 3, teljes partvonal hossza 28 km, szabályozott partvonala 17 km, nádas terület 11 km 2. Fertı tó: vízgyőjtı területe 1208 km 2, ebbıl 175 km 2 esik magyar területre. A tó felülete összesen 292 km 2, melybıl 71 km 2 esik magyar területre. A tó hossza 36 km, melybıl 7 km magyar, átlagos szélessége 8,2 km, 10 km csak a magyar területen, átlagos mélysége 1 m, 0,8 m magyar részen, összes víztérfogata 39 millió m 3, ebbıl 26 millió m 3 víz van a magyar oldalon, partvonal hossza 92 km, ill. 25 km, nádas területe 144 km 2, melybıl Magyar-országra esik 62 km 2. A társadalmi-gazdasági változások eredményeképpen napjainkban átértékelıdött, szükségessé vált a tószabályozás gyakorlatának újragondolása és a differenciált megközelítést lehetıvé tevı, komplex vízgyőjtı szemléleten alapuló integrált tógazdálkodás elveinek és céljainak megfogalmazása. Az integrált tógazdálkodás a természetes és mesterséges tavak (tározók) újszerő kezelése, mely szerint a tavak és azok közvetlen környezete élettere a tavak menti élıvilágnak, másrészt készlete (erıforrása), mellyel a fenntartható fejlıdés érdekében elırelátóan kell gazdálkodni. A tavaknál kardinális kérdés a feliszapolódás csökkentése, a vízszint és a partvonal szabályozása összhangban a területrendezési és szabályozási tervekkel, különös tekintettel a évben elfogadott ún. Balaton-törvényre. Indokolt a tavaink mederviszonyainak, partvonalainak, feltöltıdésének, illetve egyéb vízháztartási és természeti viszonyainak feltárása, dokumentálása, sokoldalú értékelése Belvizek elleni védekezés Belvíz: Belvíz akkor keletkezik a talaj felsı rétegében, ha a talaj szabad pórusai vízzel telítıdnek, jellemzıje, hogy helyben képzıdik a kedvezıtlen meteorológiai és vízjárási tényezık hatására: hirtelen hóolvadásból, csapadéktevékenységbıl, de keletkezhet magas talajvízállásból is, amikor a talajvíz kilép a felszínre. Az ország egy harmadát veszélyezteti. A belvizek kétfélék lehetnek:

17 - magas talajvízállású területeken tavaszi hóolvadáskor vagy nagy esızésekkor a talajvíz szintje eléri a felszínt - összegyülekezési típusú belvíz: a sok csapadék nem tud beszivárogni a talajba, esetleg a fagyott réteg megakadályozza, vagy agyagos réteg megduzzad és nem engedi be a vizet (tehát nincs összefüggésben a talajvíz övezetével) Védekezés belvízlevezetı csatornákkal.( nedves idıszakban belvíz elvezetésére, száraz idıszakban öntözésre) A csatornák hossza kb. 43 ezer km. A belvíz síkvidéki területeink sajátos jellemzıje, az ország 45 %-át érinti. A Duna, a Tisza és mellékfolyóik szabályozását, az ármentesítés munkákat követıen fıként az Alföldön jelentkeznek belvízi problémák. A belvízi veszélyeztetettség meghatározói egyrészt a természeti adottságokban, másrészt az emberi tevékenységben kereshetık. A természeti tényezık közül meghatározó a területhasználat módja, ami külterületen a helytelen mezı- és erdıgazdasági mővelésben, belterületeken a mély fekvéső területek beépítésében csúcsosodik ki. Belvízrendszer a domborzatilag zárt síkvidéki vízgyőjtı vízrendszer. A belvízrendszert a mikrodomborzat, mesterséges vonalak (utak, vasutak) ill. belvízmővek kisebb részekre, öblözetekre oszthatják. Magyarország síkvidéki területein 83 belvízrendszer van. Belvízvédekezés: Az a tervszerő eljárás, melynek feladata a káros belvíz elvezetése, ill. a levezetımővek kapacitását meghaladó vízmennyiség megjelenése esetén a legkisebb károkozás elérésével való visszatartása, terelése, tárolása. A belvízvédekezésre a kisebb töltések is alkalmasak: a településeket, az értékes létesítményeket így meg lehet védeni az elöntéstıl. A belvízvédekezés fı módszere azonban a tiltók és a zsilipek megfelelı szabályozása, a szivattyúzás, a csatornákon való vízelvezetés Ármentesítés és árvízvédelem Árvíz: A folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partélét meghaladó, ill. középvízi medrébıl kilépı víz. Folyóink nagy része szélsıségesen ingadozó vízjárású. Árvíz idején a vízhozamok Dunán , a Tiszán , a Körösökön szorosát is elérhetik a kisvizes idıszakokban szállított vízmennyiségnek. A vízgyőjtık elhelyezkedés és a csapadék tér- és idıbeli eloszlása miatt folyóinkon az év szinte bármely idıszakában lehet árvíz. Leggyakoribb a hóolvadásból származó tavaszi, és a csapadékmaximumok okozta nyár eleji árvíz, az un. zöldár. Árvízmentesítés a mederbıl kilépı vizek, árvizek kártételei elleni megelızı tevékenység, amely az elönthetı területet (árteret) árvízvédelmi mővek (töltések, falak, árvízcsúcscsökkentı tározók, árapasztó csatornák) létesítésével mentesíti (mentesített ártér) a rendszeres elöntéstıl; Az árvízmentesítés legfontosabb módszerei:gátak építése (ártéri öblözet, hullámtér, véderı), vízgyőjtıterület rendezése (célja a lefolyási tényezı csökkentése: erdısítés, lejtıirányra merıleges szántás, árkolás), tározás (szükség esetén), részleges ármentesítés (nyári ill. körgátak)

18 Árvízvédelem: Az a vízügyi tevékenység, melynek célja az árvízvédelmi mővek létesítése, fenntartása és fejlesztése, továbbá az árvízvédekezés elıkészítése, lebonyolítása és az utómunkák elvégzése (a gátak karbantartása, hibák kiküszöbölése az árvíz ideje alatt, valamint veszély esetén kiürítés, károk csökkentése, átázott töltés stabilizálása, buzgárok elleni védekezés, töltésmagasítás stb.) Árvízvédekezés készültség három fokozata (figyelı szolgálat tényleges védekezés fokozott védekezés) Az árvízvédelmi mőveket átlagosan a 100 évenként elıforduló rekord magasságú árvizek levezetésére építik ki. Kivételt képez Budapest, Gyır és Szeged, ahol a megfelelı biztonság érdekében az 1000 évente elıforduló, számított árvízszintre javasolt a mővek kiépítése. Az árvízvédelmi rendszert a folyók mentén épített árvízvédelmi töltések védvonalak képezik. szükséges még, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelı védelmi eszközök és anyagok, és pontos árvízi elıjelezés segítse a védekezést Az elmúlt öt év árvizei nyílt ártéren és/vagy magas parton lévı településeket is veszélyeztettek. Az ár ideje alatt ideiglenes védmővek (körtöltés, nyúlgát) épültek. Az árvizeket követıen, állami költségvetésbıl végleges árvízvédelmi mővek létesültek a települések védelmére ott, ahol ez indokolt volt. A jövıben a gátak további magasítása nem megfelelı lépés. Elkészült a megoldási lehetıségeket kutató Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése c. koncepció. Megoldás az árhullám nagy mennyiségő vizének a szétterítése (vésztározás) új tározó építését tervezik (kb. 1,7 milliárd köbméter). Fı szempontok az építéshez: fajlagos beruházási költség minél alacsonyabb legyen, a terület átlagos talajértéke alacsony legyen, a területen található mezıgazdasági érték minimális legyen.az árvízszintek csökkentésének lehetséges módjai: a folyókanyarulatok, régi folyóágak helyreállítása, hullámtér növelése, fımeder mélyítése mellékágak kotrása, épületek, egyéb létesítmények eltávolítása a hullámtérrıl, nyári gátak eltávolítása a hullámtérrıl, szükségtározók kialakítása Vizek minısége és vízminısítés A minıség fogalma A vízminıség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. A víz minıségét statikus illetve dinamikus megközelítésben vizsgálhatjuk. Statikus megközelítésben a vízminıséget a fizikai, kémiai, biológiai, mikrobiológiai (bakteriológiai) és radiológiai tulajdonságok összessége határozza meg A víz fizikai és kémiai jellemzıi A víz fizikai jellemzıi: hımérséklet, sőrőség, viszkozitás, felületi feszültség, átlátszóság, szín, zavarosság, szag és íz. A víz kémiai tulajdonságait alapvetıen a vízzel érintkezı alapkızet összetétele és a vízben élıszervezetek anyagcsere-tevékenysége határozza meg. Befolyásolja azonban a víz kémiai összetételét az emberi tevékenység: a mezıgazdasági mővelés és az ipari tevékenység, amely a tisztított vagy tisztítatlan szennyvizekkel hat a víz minıségére.

19 A vízben oldott és formált szervetlen és szerves anyagok egyrészt egymással lépnek reakcióba, másrészt az élılények anyagcsere-folyamataiban vesznek részt. A víz kémiai jellemzıi: a vízben oldott gázok, a vízben oldott sók és egyéb vízjellemzık. A vízben oldott gázok Az oxigén (O 2 ) a vízben csak fizikailag és csak kismértékben oldódik. A víz oldott oxigén tartalma részben a vízi növények (elsısorban az algák) fotoszintézisébıl, diffúzió révén a légkörbıl, illetve természetes bekeveredésbıl vagy mesterséges levegıztetésbıl származik.. Csökkenhet az oldott oxigéntartalom a víz felmelegedésével, vagy kémiai folyamatok hatására is A széndioxid (CO 2 ) a vízben fizikailag és kémiailag is oldódik. Ennek következtében a széndioxid kötött (karbonát) és félig kötött (hidrogén-karbonát) valamint szabad szén-dioxid formában jelenthet meg. A szabad szén-dioxid egy része a hidrogén-karbonátokkal egyensúlyt tart. Ez az egyensúlyi szén-dioxid. Más része viszont a kalcium-karbonát (mészkı) oldására képes, ezt agresszív szén-dioxidnak nevezzük. Az utóbbi fıleg a felszín alatti vizekben és forrásokban fordul elı. A kén-hidrogén (H 2 S) jellegzetes záptojás szaga alapján könnyen érzékelhetı a vízben. Megjelenése a szerves anyagok anaerób (oxigén nélküli) bomlására utal. Az állatok többsége számára már kis koncentrációban is erıs mérleg. Az ammónia (NH 3 ) hasonlóan szén-dioxidhoz kémiailag is oldódik a vízben. Szerves anyagok anaerób bomlása során keletkezik. Szennyvízzel nagy mennyiségben kerülhet a befogadóba. A metán (CH 4 ) gyakorlati szempontból tőz- és robbanásveszélyessége miatt érdemel figyelmet. Vízellátási célból metántartalmú vizek csak gázmentesítés után használhatók. A vízben oldott sók A sót a vizek ionok formájában tartalmazzák. Nagy mennyiségben találhatók a természetes vizekben nátrium (Na + ), kálium (K + ), kalcium (Ca 2+ ), magnézium (Mg 2+ ) kationok és karbonátok (CO 3 2- ), hidrokarbonát (HCO 3 - ), klorid (Cl - ) és szulfát (SO 4 2- ) anionok. A nitrogén- és foszfor-vegyületek sokféle megjelenési formája ismert. A nitrogénformák a következık: elemi (molekuláris) nitrogén (N 2 ), nitrát (NO 3 - ), nitrit (NO 2 - ), ammónia (NH 3 ), ammónium ion (NH 4 + ) és szerves kötéső nitrogén. A foszfor-formák közül legegyszerőbb az ortofoszfát (PO 4 3- ), de polifoszfátok és más bonyolult foszforvegyületek is jelen vannak vizeinkben. Mindegyik elıfordulhat kolloidokban, vagy formált foszfor formájában is. A vas- és mangán vegyületek [Fe(II), Fe(III) és Mn] elıfordulhatnak mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben. Közegészségügyi szempontból sem a vas, sem a mangán nem ártalmas, de kellemetlen íző, vöröses-barnára színezıdött, kén-hidrogén szagú vizet eredményeznek. A kén vegyületek (S) geológiai, biológiai és ipari eredetőek lehetnek. Szervetlen formái: - oldhatatlan fémszulfidok. FeS, Cu, Zn, Pb és Cd szulfidjai; oldhatatlan szulfidok: hidrogén-szulfid (HS), diszulfid vagy kén-hidrogén (H 2 S). A szerves szulfidok jellegzetes szagkomponensei a szennyvizeknek. Arzén vegyületek (As) Az arzén méreg, rendkívül káros az élılények számára. Egyéb vízjellemzık Ebbe a csoportba olyan kémiai jellemzık, mutatókat sorolunk, melyeket nem egy, hanem több ion, vagy vegyület együttes hatása, vagy egymáshoz való viszonya határoz meg. ph: a víz kémhatásának jellemzıje. A víz lúgosságát olyan kationok okozzák, amelyek a vízben hidroxil ionokkal vannak egyensúlyban.

20 A tiszta víz ph-ja 7,0, kémhatása semleges. Ha a vízbe olyan anyag kerül, mely a disszociációs egyensúlyt valamilyen formában eltolja, vagy a hidrogén ionok, vagy a hidroxil ionok mennyisége fog megnövekedni. Ha a hidrogén ionok koncentrációja nı, azaz ph < 7, a kémhatás savas lesz. Ha a hidroxil ionok koncentrációja lesz nagyobb, azaz ph > 7, lúgos kémhatásról beszélünk. A természetes vizek ph értéke általában 6,5-8,5 között változik. A víz keménységét a természetes vízben lévı kalcium és magnézium ionok okozzák. 1 német keménység fokú (nk ) az a víz, amelynek 100 ml-ében 1 mg kalcium-oxiddal egyenértékő kalcium és magnézium van oldott állapotban. Értéke általában 1 és 4 között változik. A karbonát (változó) keménységét okozó kalcium-hidrokarbonát (Ca/HCO 3 / 2 ) és a magnézium-hidrokarbonát (Mg/HCO 3 / 2 ) forralással eltávolítható;a nem karbonát (állandó) keménységet okozó kalcium-szulfát (CaSO 4 ), a magnéziumszulfát (MgSO 4 ), a kalcium-klorid (CaCl 2 ) és a magnézium-klorid (MgCl 2 ) nem távolíthatók el forrással. A víz keménysége a mosószerek hatékonyságát befolyásolja. A tartályok és csıvezetékek falán lerakódó vízkı tönkre teszi a berendezéseket, ezért hőtıvíz és kazántápvíz céljára kizárólag lágyított víz használható. A víz fajlagos elektromos vezetıképessége a víz össz-iontartalmáról tájékoztat. A tiszta víz ugyanis a vízmolekulák kismértékő disszociációja miatt az elektromosságot csak kismértékben vezeti. A természetes vizek különbözı mennyiségő és minıségő iontartalmuk miatt vezetik az elektromosságot. A szerves anyagtartalmon mennyiségét a BOI és KOI értékei fejezik ki. Használják még a TOC és az elméleti oxigénigény ThOC jellemzıket is Biokémiai oxigénigény, BOI = a vízben, illetve a szennyvízben szerves anyagok baktériumok általi aerób oxidációjához szükséges oxigén mennyiségét fejezi ki mg/liter egységben.a BOI érték általában meghatározott idıtartamra (5 nap), hımérsékletre és toxikus anyagoktól mentes állapotra vonatkozik. A gyakorlatban a 20 C on, 5 nap után mért érték használatos. Ezt a szabványok BOI 5 jelzéssel tüntetik fel. Értéke pl.: folyóink vizeiben 2-20, kommunális szennyvízben között alakulhat. Kémiai oxigénigény = KOI = a szerves anyagok kémiai oxidációjához szükséges oxigén koncentráció.a KOI a BOI-val ellentétben már 3 óra alatt meghatározható. Általában a KOI > BOI, mert kémiailag több vegyület oxidálható, mint biológiailag. Értéke pl.: a Duna vizében 15-30, kommunális szennyvízben közötti. A szerves anyagban lévı széntartalom meghatározására szolgáló eljárás az összes szerves szén: TOC. A mérés alapja, hogy a szerves anyagok oxidációja során a bennük lévı szén szén-dioxiddá alakul. A szén-dioxid mérésével számítható a szén, illetve a szerves anyag mennyisége. Az eljárás gyors, de bizonyos szerves anyagok kimutatására nem alkalmas. Néhány összefüggést érdemes megjegyezni: - a KOI értéke mindig nagyobb, mint a BOI érték; - a KOI nem tesz különbséget a biológiailag bontható és a bonthatatlan anyagok között. A fenti klasszikus vízszennyezıkön kívül a vizekben számos egyéb szerves és szervetlen anyag, ún. mikroszennyezık is találhatóak. A szervetlen mikroszennyezık közül említésre méltó a vas, a mangán és cink, amelyek

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 %

Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 % Vizek állapota Földünk vízkészlete: Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 % A z édesvízkészlet: 77,2%

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Jelentıs Vízgazdálkodási TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Nyilvánosságra hozási kötelezettség: VKI 14. Cikk 1. b: a vízgyőjtın azonosított jelentıs vízgazdálkodási kérdések közbensı áttekintése,

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN DR. SZILÁGYI FERENC ÉS DR. CLEMENT ADRIENNE: HASZNÁLT TERMÁLVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA ERESZTHETİSÉGE

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap Második forduló 4. feladat 2012. február. 24. 1 Kedves Versenyzık! Fontos információk a feladat végrehajtásához: A megoldásra rendelkezésetekre

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 2008. A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj és vízmintavétel A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj alapelvek szelvényt genetikai szintenként vagy egyenletes mélységközönként kell mintázni (céltól függıen) pl. mérlegszámításoknál

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor TECHNOLÓGIAI MÓDSZEREGYÜTTES, AZ OPTIMÁLIS BIOTECHNOLÓGIÁHOZ TARTOZÓ PARAMÉTEREK: KABA, KUTRICAMAJOR...

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1636/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DINAX Vízkezelési és Szervezetfejlesztési Kft. Vízvizsgáló laboratórium (2160

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

A kistérségi terület a 37/3. Fehértó-Majsai belvízöblözet területét érinti.

A kistérségi terület a 37/3. Fehértó-Majsai belvízöblözet területét érinti. 1 Vízrendezési Adatok és Értékelésük 33. Dongér-Kecskeméti, 34. Dongér-Halasi, 37. Algyői. A belvízrendszerek területén a vizek összegyűjtését a magán, önkormányzati, társulati és állami csatornák, főcsatornák

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/453-130, 78/453-133 Fax: 78/453-014

Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/453-130, 78/453-133 Fax: 78/453-014 1. AZ ANYAG/ KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG AZONOSÍTÁSA 1.1.Az anyag/készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: 1.2. A társaság/vállalat azonosítása 1.2.1. Gyártó Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Csonki István A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Fejlesztés (beruházás) Fenntartás, üzemelés A jelenlegi helyzet értékelése További

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére A békéscsabai szennyvíz program minıségbiztosítása kapcsán felmerült az infiltráció csökkentésére irányuló intézkedési terv elkészítésének igénye. Mint az

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben