A VELENCEI-TÓ TÉRBENI VÍZMINŐSÉG- VÁLTOZÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VELENCEI-TÓ TÉRBENI VÍZMINŐSÉG- VÁLTOZÁSA"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A VELENCEI-TÓ TÉRBENI VÍZMINŐSÉG- VÁLTOZÁSA Tudományos Diákköri Dolgozat Készítette: Németh Balázs Ákos BME Környezetmérnök V. évfolyam Konzulens: Dr. Szilágyi Ferenc BME VKKT egyetemi docens Budapest, október 26.

2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet illeti konzulensemet, Dr. Szilágyi Ferencet, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék egyetemi docensét, aki javaslataival, kritikáival és megjegyzéseivel hozzájárult e dolgozat elkészüléséhez. Köszönet illeti Reskóné Nagy Máriát, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Biológiai laboratóriumának vezetőjét, aki a biológiai minták eredményeit rendelkezésemre bocsátotta, és a mintavételt lehetővé tette. Külön köszönet illeti Takács Erzsébetet, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársát, aki a mintavételezésben és a biológiai minták elemzésében volt segítségemre. Munkája nagyban hozzájárult TDK dolgozatom elkészüléséhez. Köszönet illeti Kóbor Istvánt, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Regionális laboratóriumának osztályvezetőjét a mintavételezésben nyújtott segítségéért. További köszönet illeti Szilágyi Esztert, a BME Vegyészmérnöki Kar környezetmérnök hallgatóját, aki a tavon végzett mérések alkalmával segítségemre volt; Kiss Gábort, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársát, valamint Bereczky Ákos okleveles építőmérnököt, akik a SYN-TAX 2000 program alkalmazásához nyújtottak hasznos segítséget.

3 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A Velencei-tó évtizedes vízszint változásai 2. ábra: A velencei-tavi monitoring hálózat 3. ábra: A főkomponens analízis grafikus illusztrációja 4. ábra: Hierarchikus osztályozások ábrázolásának lehetőségei 5. ábra: Algafajok eloszlása a főbb algataxonok között 6. ábra: Algafajok átlagos számának főbb taxonok szerinti eloszlása 7. ábra: Algafajok átlagos számának főbb taxonok szerinti százalékos eloszlása 8. ábra: Algafajok főbb taxonok szerinti eloszlása 9. ábra: Algafajok főbb taxonok szerinti százalékos eloszlása 10. ábra: Centered PCA 11. ábra: PCoA - Euclidean distance NoSt 12. ábra: PCoA - Euclidean distance RoV 13. ábra: PCoA - City Block (Manhattan) NoSt 14. ábra: PCoA - Mean character difference NoSt 15. ábra: PCoA - Bray-Curtis formula - NoSt 16. ábra: PCoA - Ruzicka index NoSt 17. ábra: PCoA - Similarity ratio NoSt 18. ábra: Euclidean distance NoSt 19. ábra: City Block (Manhattan) NoSt 20. ábra: Mean character difference NoSt 21. ábra: Ruzicka index - NoSt 22. ábra: Bray-Curtis - NoSt 23. ábra: Similarity ratio - NoSt

4 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A Velencei-tó évi átlagos vízháztartási mérlege táblázat: Jellemző vízállások a Velencei-tavon 3. táblázat: A Velencei-tó geometriai adatai 4. táblázat: A műszaki beavatkozások hidromorfológiai hatásai 5. táblázat: Tó víztestek száma típus szerint 6. táblázat: A fitoplankton minták mintavételi helyei 7. táblázat: A vizsgált komponensek alap statisztikai adatai 8. táblázat: Az euklidészi távolság ponthalmazai 9. táblázat: A terjedelemmel standardizált euklidészi távolság 10. táblázat: City Block (Manhattan) módszer ponthalmazai 11. táblázat: Az átlagos karaktereltérés módszer ponthalmazai 12. táblázat: A Bray-Curtis formula ponthalmazai 13. táblázat: A Ruzicka-index ponthalmazai 14. táblázat: A hasonlósági hányados ponthalmazai 15. táblázat: A biológiai minták víztestek szerint

5 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS ANYAG ÉS MÓDSZER A VELENCEI-TÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE, TIPOLÓGIA Geometriai, hidrológiai és morfológiai jellemzők Meteorológiai jellemzők Jelenlegi vízminőségi monitoring hálózat Tipológiai besorolás MÉRÉSI HELYEK, MINTAVÉTEL, MÉRÉSEK AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA STATISZTIKAI ELEMZÉSEK Ordinációs elemzések Cluster-elemzés Koefficiensek bemutatása Az adatok átalakítása, standardizálás EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK FITOPLANKTON ADATOK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A SZONDAADATOK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA DENDROGRAMOK ÉS SZÓRÁSDIAGRAMOK ELEMZÉSE SZONDAADATOK ALAPJÁN DENDROGRAMOK ÉS SZÓRÁSDIAGRAMOK ELEMZÉSE FITOPLANKTON ALAPJÁN KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK... 42

6 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb kiterjedésű természetes tava, amely turisztikai-, hasznosíthatósági- és gazdasági szempontból is jelentős (1. kép). A tó és vízgyűjtője évtizedek óta a figyelem középpontjában áll, számos tudományos kutatás tárgya. Mintegy 180 kutatási jelentés és több mint 100 tudományos közlemény született ebben a tárgyban az elmúlt 35 év alatt [SZILÁGYI, 2005]. Unikális élővilágát a múltban nem egyszer fenyegette aszályos időszak, és volt, amikor felülete a mainak háromszorosa volt. Vízminősége, ökológiai állapota mind a mai napig őrzi a mederrendezés, a kiszáradás és az eutrofizálódás nyomait [RESKÓNÉ et al., 2001]. A Víz Keretirányelv (VKI) e tóval kapcsolatos vízgazdálkodást is forradalmian új alapokra helyezi. 1. kép: A Velencei-tó látképe Az EU Víz Keretirányelv december 22-én lépett életbe. Ez a nap olyan egységes vízvédelmi politika életbe lépését jelentette, amely országhatárokon túlnyúlva a vízgyűjtőkön való koordinált vízgazdálkodás megvalósulását segíti elő. A VKI hozzájárul a vízvédelem harmonizálásához és a vizek terhelésének csökkentéséhez. Különleges jelentősége a vizek védelmének egységes elsősorban ökológiai szempontok szerinti, következetes végrehajtása. A VKI lényege az, hogy az emberi vízhasználatot a vízi ökoszisztéma védelmével összehangolja azáltal, hogy a célállapotnak a zavartalan állapottól nem túl távol álló ökológiai állapotot tűzi ki célul ( jó állapot ). A jó állapotot a zavartalan, referencia állapothoz viszonyítva állapítják meg, melyet legfeljebb csak nagyon csekély emberi behatás ért. A jó állapotot a jó ökológiai állapot és a jó vízkémiai állapot határozza meg. Az ökológiai állapotot a biológiai minőségi elemek határozzák meg, melyek függnek a hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi elemektől. A referencia feltételeket és a kiváló, jó és mérsékelt ökológiai állapotot a VKI határozza meg. [ORBÁN és SZILÁGYI, 2005] A Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén egyáltalán ez lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A VKI hatálya minden olyan emberi tevékenységre 1

7 kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja meg a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. Nagyon fontos fogalma a Keretirányelvnek a víztest. A víztest tulajdonképpen a vizek jó állapotba hozására irányuló tevékenységi programok meghatározásának és végrehajtásának legkisebb egysége. A víztest jogi fogalom, mert több kis hasonló tulajdonságú állóvíz (pl. holtág), vagy több víztartó, vagy azok egyes részei egy víztestként vehetők figyelembe a VKI előírásának végrehajtásakor. A víztestek kijelölésekor a legfőbb vezérelv az kell, hogy legyen, hogy a kiválasztott víztestek lehetővé tegyék a vizek jó állapotba hozását és a jó állapot megőrzését. Ha szükségtelenül sok víztestet jelölünk ki, ez ésszerűtlenül nagy monitoring igényt és tervezési munka igényt fog jelenteni, kevés víztest kijelölése esetén viszont nem, vagy csak rossz hatékonysággal lehet majd elvégezni a szükséges megfigyeléseket és megtervezni a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedési programokat. A VKI előírja, hogy a víztesteknek viszonylag homogénnek kell lenniük, mert csak így biztosítható, hogy a víztestre adott jellemző állapot ténylegesen az egész víztestet reprezentálja, nem csak annak egy kis részét. Ha a víztest heterogén, akkor az is problémát okoz, hogy mi alapján állapítható meg a referencia állapot. Ezen okok miatt a Velencei-tó esetében is vizsgálandó, hogy homogénnek tekinthető-e. Munkám alapját a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen (KDT KF) jelenleg is folyó vízminőségi monitoring eredményei képezték. Dolgozatom hátterét képező munka célja volt, hogy a VKI igényei szerinti víztest behatárolást [Bereczky, 2005] pontosítsa, azon felül megállapítható legyen, hogy a Velencei-tó VKI szerinti állapotának megítéléséhez elegendő számú mintavételi hellyel rendelkezzen a kiépítendő monitoring rendszer. A munkámat többváltozós statisztikai adatelemzés segítségével végeztem. 2

8 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. A VELENCEI-TÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE, TIPOLÓGIA A Velencei-tó nyíltvizes és nádassal borított területei nagyon eltérnek egymástól. A nádas borította területek részben madárrezervátumként (Természetvédelmi Terület) működnek, a nyíltvizes területek pedig üdülőtó jelleggel rekreációs célokat szolgálnak [SZILÁGYI et al., 1989] Geometriai, hidrológiai és morfológiai jellemzők A tó vízgyűjtő területének nagysága 602,4 km 2. A Velencei-tó viszonylag nagy vízgyűjtővel rendelkezik, mert összehasonlítva a Balatonnal, ahol a vízgyűjtő és a tó felületének aránya mindössze 9,5, addig a Velencei-tónál ez az arányszám 24,9. Ennek ellenére a Velencei-tó vízpótlása nem egyenletes, sőt kifejezetten kiegyensúlyozatlan [SZILÁGYI, 2005]. A vízgyűjtő vízfolyásainak többsége időszakos jellegű, tartós lefolyás csak tavasszal, hóolvadáskor, illetve tartós csapadék esetén jön létre [SZABÓ, 1997]. A felszíni vízfolyások részletes ismertetésével jelen dolgozat keretein belül nem foglalkozom, azonban néhány mondatban bemutatom őket. A vízfolyásokkal kapcsolatban részletekbe menő ismertetést ad a KDT VIZIG (1996) tanulmánya, jelen bemutatás során erre a munkára hivatkozom. Császár-víz (2. kép) A vízgyűjtő egyetlen állandó vízfolyása, mind a Zámolyi-, mind a Pátkai-tározót táplálja. A Császár-víz hossza m, mértékadó vízhozama külterületen 15,0 m 3 /s, vízgyűjtő területe 380,6 km 2. A vízfolyás Pákozd térségében ömlik a Velencei-tóba. Vereb-Pázmándi vízfolyás A Vereb-Pázmándi vízfolyás Vereb községben ered, Pázmánd, Kápolnásnyék és Velence községek érintésével torkollik a Velencei-tó keleti medencéjébe (Fürdető). A vízfolyás hossza m, mértékadó vízhozama belterületen 14,9 m 3 /s, vízgyűjtő területe 113,7 km 2. A Vereb-Pázmándi vízfolyás nem állandó, száraz időben előfordul, hogy kiszárad. A vízfolyással jelentős nitrát-terhelés érkezik a tóba, amely a Fürdető területén vízminőségi, eutrofizációs problémákat okoz. Dinnyés-Kajtori csatorna (3. kép) A Dinnyés-Kajtori csatorna a Velencei-tó lefolyása, mesterséges vízfolyás. A tóból kifolyó vizet a vízgyűjtőn kívülre vezeti. A csatorna hossza m, mértékadó vízhozama külterületen 15,0 m 3 /s, vízgyűjtő területe 308,5 km 2 (a Velencei-tó nélkül). 3

9 2. kép: Császár-víz 3. kép: Dinnyés-Kajtori csatorna A Velencei-tó közvetlen vízgyűjtőjéről összesen 54 ideiglenes vízfolyás (természetes, illetve mesterséges patak, ér, csatorna, árok) vize folyik a tóba. Nagy csapadékesemények alkalmával ezek a kisvízfolyások meglepően nagy mennyiségű vizet szállítanak. Mivel a Vereb-Pázmándi vízfolyás nem állandó, ezért a tó állandó vízpótlást csak a Császárvízből kap. A lápi területre érkező víz rövid úton, a Dinnyés-Kajtori csatornán keresztül hamar el is távozhat a tóból. Így a Császár-víz útja rövidre van zárva. A Vereb-Pázmándi vízfolyás hatása pedig nem terjed ki a tó egészére, emiatt a Velencei-tó egy lefolyástalan állóvíz, nagy felülete és csekély mélysége miatt betöményedik, ami nagyon jól megfigyelhető a magas vezetőképesség értékeken is. A Velencei-tó általános értékelését a meglévő fitoplankton komponensek alapján a 3.1. fejezet, a fizikai-kémiai komponensek alapján a 3.2. fejezet mutatja be. A Velencei-tó legfontosabb vízrajzi adatait a 1. és a 2. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A Velencei-tó évi átlagos vízháztartási mérlege [KDT KÖVIZIG, 2004a] Vízmérleg elem tó milliméter/év Csapadék 512 Hozzáfolyás 346 Hozzáfolyás tározóból 145 Vízpótlás ( között) 16 BEVÉTEL 1019 Párolgás 889 Leeresztés 106 Vízkivétel 40 KIADÁS 1035 Készletváltozás -16 Természetes készletváltozás 114 4

10 2. táblázat: Jellemző vízállások a Velencei-tavon [SZABÓ, 1997] Legnagyobb vízállás 244 cm 176 cm Sokévi közepes vízállás 140 cm 138 cm Legalacsonyabb vízállás 63 cm 71 cm Legnagyobb évi vízszintingadozá 118 cm 45 cm Évi vízszintingadozás 54 cm 33 cm Legkisebb évi vízszintingadozás 34 cm 16 cm A Velencei-tó évtizedes vízszint változásait az 1. ábra szemlélteti. Megfigyelhető, hogy az 1990-es évek eleji kritikusan alacsony vízszint a 2000-es évek elején megismétlődött. Ezt az eseményt is egymást követő aszályos évek váltották ki. A 90-es évek eleji állapot megismétlődése mégsem váltotta ki a tó vízpótlását. Ebben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy a 2000-es évek elején, a Balatonon is kritikus helyzet alakult ki az alacsony vízállás miatt, mely nagy média visszhangot váltott ki. A Balaton háttérbe szorította a Velencei-tavat, így a vízpótlás ügye ez utóbbinál háttérbe került [SZILÁGYI, 2005]. Évi átlagos vízszintek ( ) Vízszint [cm] ábra: A Velencei-tó évtizedes vízszint változásai 5

11 A tó alapvető geometriai adatai a jogi partvonal meghatározás szempontjából figyelembe vett 160 cm-es agárdi vízmérce vízállása (vízmérce "0" = 102,615 mbf) esetén a következők: a tó területe 24,2 km 2, hossza 10,8 km, átlagos szélessége 2,3 km, átlagos mélysége 1,89 m, partvonalának hossza 28,5 km [GEO 1996, SZABÓ 1997]. A tó bentonikusan erősen eutrofizálódott, nádassal benőtt volt a múlt század közepéig. A mederrekonstrukciós munkák befejezése után felületének mintegy 40 %-a továbbra is nádas. A tóban két mesterséges sziget van, a Cserepes-sziget, és a Velencei-sziget. A különböző vízállásokhoz tartozó geometriai adatokat a 3. táblázat mutatja [SZABÓ 1997]. 3. táblázat: A Velencei-tó geometriai adatai [SZABÓ 1997] Vízállás Vízmélység Tóterület [ km 2 ] Nyíltvíz [km 2 ] Nádas [km 2 ] Térfogat [10 6 m 3 ] 170 cm 1,99 m 24,23 14,05 10,18 48, cm 1,89 m 24,17 14,05 10,12 45, cm 1,80 m 24,11 14,05 10,06 43, cm 1,70 m 24,03 14,01 10,02 40, cm 1,61 m 23,91 13,95 9,96 38,54 Az 1900-as évek második felében jó néhány olyan beavatkozást végeztek el a tavon, ami a Velencei-tó üdülőtóvá történő alakítását célozta [SZILÁGYI et al., 1989]. Mederkotrás, üledék eltávolítása, part feltöltése: A kotrások során összesen mintegy 9 millió m 3 iszapot távolítottak el a medencéből. A kikotort iszapból két mesterséges szigetet hoztak létre, valamint a part egy részét is feltöltötték. Ennek következményeként a tó területe néhány évtized alatt 24,6 km 2 -ről 22 km 2 -re csökkent (több mint 10% csökkenés). Nádasok területének csökkentése, vízfelületek összenyitása: A nádasok területe néhány évtized alatt 14,2 km 2 -ről 10,8 km 2 -re csökkent (24%-os csökkenés). Partvédelem, partvédőművek létrehozása: Partvédőműveket a tó teljes kerületének mintegy 65%-án hoztak létre, az 1990-ig megépült partvédőművek teljes hossza majdnem 11 km volt (4. kép). 4. kép: Betonozott partvédőművek 6

12 Az 4. táblázat bemutatja, hogy az elvégzett műszaki beavatkozások eredményeként hogyan csökkent a tó illetve a nádasok területe. 4. táblázat: A műszaki beavatkozások hidromorfológiai hatásai [BARANYI és VARGA, 1992] mederfeltöltés csökkenés mértéke a tó területe és a nádasirtás nádasok területe km 2 km 2 % km 2 km ig 0,310 24,61 1,2 0,357 14, ig 2,440 22,48 9,8 2,738 11, ig 2,885 22,04 11,6 3,833 10,787 A mederkotrás, partrendezés következtében a Velencei-tó morfológiai-, ökológiai-, parti zonalitás viszonyai jelentősen megváltoztak. A Velencei-tó területe évi adatok szerint 160 cm-es vízállásnál 24,2 km 2, 170 cm-es vízállásnál 24,4 km 2, beleértve a Cserepes- és a Velencei-szigeteket is melyek együttes területe 0,4 km évi adatok szerint a nádasok területe 957,3 ha, ami nagyjából a tó területének 40%-a. Nyugati medencéjében helyezkedik el a tómedernek csak elméleti vonallal lehatárolt országos jelentőségű, mintegy 420 ha nagyságú (1958. február 23-ától védetté nyilvánított) természetvédelmi területe, a Madárrezervátum. A Velencei-tó vízszintszabályozása a Császár-vízen megépült sorba kapcsolt Zámolyi- és Pátkai-tározó, valamint a tó vízének leeresztésére épült Dinnyési zsilip segítségével történik. A Zámolyitározó zsilipjéig a Császár-víz vízgyűjtője 247,7 km 2, a Pátkai-tározó zsilipjéig 350,8 km 2, míg a Dinnyési zsilipig a tó teljes vízgyűjtőjével lehet számolni (602,3 km 2 ). [KDT KÖVIZIG, 2004b] Meteorológiai jellemzők SZABÓ (1997) szerint a tó környezete viszonylag kiegyensúlyozott éghajlatú időjárási területen fekszik. A Velencei-tó térsége sok éves adatok alapján az ország napfényben gazdag tájai közé tartozik. A napfénytartam az 50 év átlagában meghaladja az évi 2000 órát. Az átlagos levegő hőmérséklet 10,4 C, átlagos vízhőmérséklet 10,8 C. Nyári hónapokban az évi átlagos levegő középhőmérséklet 20,6 C a víz hőmérséklete pedig 20,5 C. A tó vízhőmérséklete sekély tó lévén gyorsan követi a levegőhőmérséklet változásait, Nyáron gyakran eléri a C-t. A jégborítás az elmúlt 50 év átlagában mintegy 45 napot tesz ki, a legnagyobb jégvastagság nyílt vízen elérte már a 0,4-0,45 m-t is, leggyakoribb jégvastagság 0,20-0,25 m. Az uralkodó szélirány ÉÉNy-i, gyakorlatilag merőleges a tó hossztengelyére. Ez a körülmény az áramlási viszonyokat erősen befolyásolja Jelenlegi vízminőségi monitoring hálózat A Velencei-tó rendszeres hidrobiológiai kutatása a hatvanas évek végén kezdődött. Célja egyrészről a műszaki beavatkozások hidrobiológiai megalapozása, másrészről, a vízminőségi változások nyomon követése volt [RESKÓNÉ et al., 2001, KDT KF, 2003]. A tavon jelenleg 8 helyen végeznek rendszeres általános monitoringot. Ezek közül 6 helyen biológiai monitoring rendszer is működik. A mérőhálózatot a 2. ábra mutatja be [KDT KF, 7

13 2003]. Ezen kívül a Velencei-tavon rendszeresen végeznek mélységi víz, üledék, valamint egészségügyi bakteriológiai vizsgálatokat is. 2. ábra: A velencei-tavi monitoring hálózat [KDT KF, 2003] A Velencei-tó vízminőségét leginkább vízgyűjtőjének felszíni vizei alakítják. Jelenlegi vízminősége a rekonstrukció eredménye. Két jól elkülöníthető nagy térséggel rendelkezik, amin belül további vízterek vannak. A tó vízminősége alapján a sós, szikes tavak közé sorolható. Vize a Természetvédelmi Terület környékén a huminanyagok miatt sötét színű, ez egyben egyedi vízminőséget is jelöl. Ezzel függ össze a lápi területek alacsonyabb oldott oxigén tartalma is. Agárdtól kezdődően a víz oldott oxigén tartalma mindenütt magasabb. A Velencei-tó vize növényi tápanyagtartalom alapján jó (MSZ szerint II. oszt.). A fajlagos vezetőképesség értékeinek alakulása a tó vízmennyiségétől függ, alacsony vízállás esetén a betöményedés miatt az értékek mindig magasabbak, nagy különbség tapasztalható az egyes térségek között (pl. lápi, nyíltvizes területek). A tó vize fitoplanktonban gazdag, trofitása nyugattól kelet felé nő, legmagasabb a Fürdető területén [KDT KF, 2003] Tipológiai besorolás A Velencei-tó tipológiai besorolásánál a évi Nemzeti Jelentést veszem alapul, amely megfelel a Víz Keretirányelv követelményeinek. Korábbi tanulmányok is megpróbálták a Velencei-tavat bizonyos tipológiai rendszerbe besorolni. Részletekbe menő tipológiai besorolást ad a Velencei-tóra például Kiss Gábor 2001-es munkájában [KISS, 2001], azonban ez a besorolás még a Dévai-féle ökológiai vízminősítésen alapszik [DÉVAI, 1992]. Ez esetben a tipológia mást jelent, mint a VKI szerinti tipológia. Az utóbbi csak a morfológiai adatok alapján sorolja típusokba a vizeket. A Nemzeti Jelentés [KvVM, 2005] a vízfolyásokkal kapcsolatban 25, a tóvizekkel kapcsolatban 10 típust különböztet meg. A 10 típus felsorolását az alábbi táblázatban közlöm (5. táblázat). 8

14 5. táblázat: Tó víztestek száma típus szerint [KvVM, 2005] Típus Típus leírása Víztestek száma 1 Síkvidéki meszes 3-15 m mély nagy állandó 1 2 Síkvidéki szikes 1-3 m mély nagy állandó 1 3 Síkvidéki szikes 1-3 m mély közepes állandó 1 4 Síkvidéki meszes-szikes <1 m mély kicsi állandó 17 5 Síkvidéki meszes-szikes <1 m mély kicsi időszakos 22 6 Síkvidéki meszes-szerves <4 m mély kicsi állandó 30 7 Síkvidéki szikes <3 m mély kicsi állandó 4 8 Síkvidéki meszes <1,5 m mély kicsi időszakos 4 9 Síkvidéki meszes-szerves <3 m mély kicsi állandó Síkvidéki meszes-szerves <1,5 m mély kicsi időszakos 4 Összesen: 100 Tavak esetében az összes 50 hektárnál nagyobb állóvizet önálló víztestként jelölték ki. Magyarországon eszerint nincs olyan állóvíz, amely több víztestből áll. A víztestek között szerepelnek az 50 hektárnál nagyobb vízjárta területek (wetland) is. A víztestként kijelölt mesterséges tavak nem lettek típusba sorolva [KvVM, 2005]. Magyarországon az a gyakorlat, hogy egy tó egy víztestnek felel meg. Ez a megállapítás némely esetekben nem állja meg a helyét. Jó példa erre a Velencei-tó, amely egyrészt nagy felületű nyíltvizes területekből áll, másrészt nem elhanyagolható mértékben sűrű nádas borítja. Nyilvánvaló, hogy a Velencei-tó merőben eltérő vízterei nem sorolhatók egy víztestbe, hiszen nem teljesül a VKI szerinti viszonylagos homogenitás. A tipológia szerinti 3-as típus a Velencei-tavat jelenti. A Velencei-tó és a másik két nagy tavunk önálló tótípust képvisel, egyedülállóak az országban MÉRÉSI HELYEK, MINTAVÉTEL, MÉRÉSEK A Velencei-tavon expedíció jellegű mérést és mintavételezést végeztünk július 4-7. között. Ez idő alatt a tavon 116 ponton mértünk, mélyég szerint fél méteres lépésekkel. A mérést Hydrolab DataSonde 4 típusú terepi mérőszondával végeztük (5. kép), az adatok rögzítését a Hydrolab Surveyor felszíni egység tárolta. Minden mérési helyen rögzítettük a hely koordinátáit Garmin E-Trex Legend típusú kézi GPS készülékkel. Az egyes mérési helyeket úgy választottuk meg, hogy a területet reprezentatívan lefedje, illetve egymástól méter távolságban legyenek. 5. kép: Hydrolab DataSonde 9

15 A mérés során a Hydrolab készülék a következő fizikai-kémiai komponenseket mérte: Vízhőmérséklet [ C] ph Elektromos fajlagos vezetőképesség [µs/cm] Oldott oxigén koncentráció és telítettség [mg/l; %] Redox-potenciál [mv] Felszíni és felszín alatti fény [µe/m 2 /s] A szonda ezeken kívül rögzítette a mérés dátumát, idejét, valamint a vízmélységet is. A mérési helyeken fitoplankton mintavétel is történt, A mintákat barna, felcímkézett üvegekben tároltuk, és Lugol oldattal tartósítottuk. A minták elemzése a mintavétel után azonnal megkezdődött (fajmeghatározás, egyedszámlálás stb.) de a dolgozat megírásáig csak részeredményeket tudtak rendelkezésemre bocsátani. A 116 mérési pont lefedi a Velencei-tó teljes nyílt vizes területeit, illetőleg sok helyen a nádasok közti területen, tisztásokon, csatornákon, átjárókon is mértünk. A mérési helyek egymástól légvonalban méter távolságban voltak. A mérési helyek koordinátáit az 1. melléklet tartalmazza, a mérési pontokat a 2. melléklet szemlélteti AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA A mérés befejezését követően a Hydrolab Surveyor felszíni egységéből számítógépre töltöttük át az adatokat, majd megkezdtem a nagyszámú adat számítógépes feldolgozását. Az adatok előkészítése során a következőket végeztem el: A mérési adatokat és a mintavételi pontokat beazonosítottam és egymáshoz rendeltem őket. Azokat az adatokat, amelyek minden valószínűség szerint mérési hibás eredményeket adtak, kivettem a későbbi feldolgozásból. Mivel a tó elég sekély, ezért a fél méteres lépésközű függély menti mérés nem szolgáltat sok mérési adatot egy pontra. Ezért a későbbiekben pontonként a mélység szerinti átlagokkal dolgoztam. Ez elég jó eredményeket szolgáltat, azonban a redox értékeket néhol eltorzítja, ha a fenék közelében erősen redukált állapotot mértünk. A felszíni fény és a víz alatti fény mért értékeiből kiszámítottam a víz fénykioltási (extinkciós) együtthatóját. A víz alatti fény adatokból azt használtam, amit egy méteres szondamélységnél mértünk, mert ez az adat minden mérési ponton rendelkezésre állt. Fontos azonban azt megemlíteni, hogy a mélységmérő a szonda alján van, a fénymérő pedig a tetején, így a két mélység között kb cm különbség is lehet. ε z 1 I z I z = I0 e ε = ln, ahol z a vízmélység (m), I 0 a felszíni, I z a z I0 felszín alatt z mélységben mért fény, ε a extinkciós együttható. Az előző lépések során kapott adatokat a továbbiakban a Syn-Tax 2000 többváltozós adatelemző programcsomag segítségével dolgoztam fel. Az elemzés eredményeit a 3.3. fejezet mutatja be. 10

16 A kapott eredmények elemzése volt az én feladatom. A fizikai-kémiai komponenseknél ismertetett Syn-Tax 2000 szoftver segítségével ordinációs és klaszter elemzéseket végeztem. Az elemzés eredményeit a 3.4. fejezetben részletezem. A biológiai mintákat feldolgozó szakemberek (Takács Erzsébet, Kóbor István) által meghatározott taxonokat a 3. melléklet mutatja be. Jelen dolgozat elkészítéséig a helyszínen vett minták közül 23 minta elemzését sikerült befejeznie, a továbbiakban ezekkel dolgoztam. A fitoplankton minták jelölése megegyezik a fenti mintavételi helyekkel. A vizsgált minták a következő területeket reprezentálják (6. táblázat, 4. melléklet): 6. táblázat: A fitoplankton minták mintavételi helyei 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7 A MOHOSZ melletti csónakkikötőtől az autóskempingig 25 A Belső-tisztás keleti oldala és az Égetett-nád között 36 Fürdető 44 Felső-tó 69 Vaskapu 90 Kopolya 91 Vendel-tisztás ÉK-i vége 93 Német-tisztás, Tari-tisztás 101 Vendel-tisztás DK-i vége (Túrós-zsák) 105 Lángi-tisztás 107 Fekete-víz 108; 109; 110; 111 Alsó-éri tiszták 114 MOHOSZ előtti tisztás 116 Nagy-tó Ny-i vége Az eredmények helyes kiértékelését zavarhatja a mintavételek közötti néhány napos különbség, valamint az algák egyedszámának napszakos ingadozása is. A mennyiségiminőségi algavizsgálatokat felszínről merített vízmintákból végezték. A mintákat a helyszínen Lugol-oldattal rögzítették. A fitoplankton vizsgálatakor Untermöhl fordított mikroszkópos eljárását alkalmazták. A módszer részletes leírásával kapcsolatban hivatkoznék NÉMETH (1998) és FELFÖLDY (1987) munkájára STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A mérési eredmények további feldolgozását és a többváltozós statisztikai elemzéseket a Syn-Tax 2000 nevű szoftverrel végeztem. A szoftvert Dr. Podani János, az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének egyetemi tanára fejlesztette. A módszerek bemutatása során az Ő munkájára támaszkodom [PODANI, 1997]. Hasonló programcsomagot (NuCoSA) dolgozott ki Dr. Tóthmérész Béla a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi tanára is [TÓTHMÉRÉSZ, 1994]. A mérés során kapott 116 pontbeli adatokat mind hierarchikus, mind ordinációs elemzésnek vetettem alá. A hierarchikus elemzés során csoportátlag (UPGMA - Unweighted Pair Group Method with Arithmetic Mean) módszert alkalmaztam, az ordinációs vizsgálatok során a főkomponens elemzést (PCA - Principal Components Analysis), illetve a főkoordináta elemzést (PCoA Principal Coordinates Analysis) használtam. A módszerek részletesebb ismertetésére az alábbiakban térek ki. 11

17 Ordinációs elemzések Az adatmátrixot kétféleképpen ábrázolhatjuk: az első esetben a változók, mint dimenziók alkotta térben az objektumokat pontok képviselik, a másik esetben fordított a helyzet, ilyenkor az objektumokat feleltetjük meg a tengelyeknek és ekkor a változók lesznek pontok. Az ordinációs elemzések elsődleges feladata a sok dimenzió helyettesítése kevés számú, de az eredeti adatstruktúrát többé-kevésbé jól tükröző dimenzióval. A dimenzionalitás csökkentését mesterséges változók bevezetésével érjük el. Főkomponens elemzés (PCA) A főkomponens elemzés (PCA) központi szerepet tölt be a többváltozós adatstruktúrafeltárásban, széles körű elterjedését a nagy számítási kapacitású számítógépeknek köszönheti. A módszer lényege, hogy a pontok helyzetét változatlanul hagyva az eredeti koordinátarendszert egy új koordinátarendszerrel helyettesítjük úgy, hogy az első új tengely (komponens) maximális varianciát sűrítsen magába, s a lehető legkevesebbet hagyja a további komponensekre. Sok kiinduló változó esetén is hasonlóan járunk el: először a legnagyobb varianciahányadot lefedő komponenst keressük ki, ezt követően a megmaradó varianciát legjobban magyarázó másodikat és így tovább. A komponensek száma tehát nem feltétlenül lesz kevesebb, mint az eredeti változóké volt, ezért az átrendezés nem jelenti automatikusan a dimenziók számának csökkenését. Az új dimenziók egy része azonban a rájuk eső jelentéktelen varianciahányad miatt számunkra teljesen érdektelen lesz. Az átrendezhetőség hátterében a változók közötti lineáris korrelációk állnak, de ez a komponensekre már nem igaz, közöttük a lineáris korreláció értéke 0. A főkomponens elemzés sikerességének az a feltétele, hogy a változók lineárisan korreláljanak egymással, ami a természetben általában egész jól teljesül. Ezek szerint a főkomponens-analízist a legkisebb négyzetek elvén működő regresszió-analízis általánosításának is tekinthetjük, mivel a komponensek lefektetésénél a pontoknak az egyenestől vett távolság-négyzetösszegét minimalizáltuk. A 3. ábrán a főkomponens analízis grafikus illusztrációját mutatom be. Az (a) rész a hatékony varianciasűrítést mutatja be korrelált változók esetén, a (b) rész azt illusztrálja, hogy lineárisan korrelálatlan változók esetén a komponensek sem segítenek. 3. ábra: A főkomponens analízis grafikus illusztrációja [PODANI, 1997] 12

18 Főkoordináta elemzés (PCoA) A módszert metrikus többdimenziós skálázás néven is szokták emlegetni, algebrai megoldását tekintve közvetlen rokonságban áll a fent ismertetett főkomponens elemzéssel. A PCoA azért metrikus, mert az ordinációban megőrzi az objektumok közötti távolságviszonyokat. Annyi ordinációs tengelyt állítunk elő, amennyi a kiinduló mártixban lévő metrikus információ tökéletes megtartásához szükséges. A módszer alkalmazhatóságának feltétele tehát, hogy a távolságok teljesítsék a metrikus axiómákat: Amennyiben két pont egybeesik, azaz j = k, akkor d jk = 0. ( d jk akkor és csak akkor 0, ha j = k ) Ha két pont különböző, azaz j k, akkor d jk > 0. A szimmetriaaxióma szerint d jk = dkj (azaz mindegy, hogy a távolságot melyik irányból mérjük.). A metrikus sajátság igen fontos, megkülönböztető kritériuma a háromszögegyenlőtlenség axiómája. Eszerint d csak akkor metrika, ha bármely három i, j, k pontra igaz a következő összefüggés: dij + dik d jk, azaz két pont távolsága nem lehet nagyobb, mint egy harmadik ponttól vett távolságaik összege Cluster-elemzés Az objektumok egyszerű felosztásán túlmenően szeretnénk azt is elérni, hogy az elemzés megmutassa az egyes osztályok között fennálló kapcsolatokat. Erre kétféle módon van lehetőségünk, az exkluzív és az inkluzív hierarchiák révén. Az exkluzív hierarchia révén az objektum csak egy csoportba tartozik bele, az inkluzív hierarchiában a kisebb osztályok nagyobb osztályokba vannak beágyazva. Egy objektum értelemszerűen több osztályba is beletartozik, a különböző hierarchikus szinteknek megfelelően. Ez a típus régóta ismert a biológiában, elég, ha a klasszikus rendszertani kategóriákra gondolunk. Az osztályok hierarchiába rendezése további könnyítést jelent a bennünket körülvevő világ megértéséhez. A hierarchiák könnyű intuitív értelmezhetősége az egyik oka annak, hogy a hierarchikus osztályozás központi szerepet tölt be a többváltozós adatstruktúrák feltárásában is. Előnyük, hogy az osztályok számát, vagy más paramétert nem kell előre megadnunk. Nincs kitüntetett hierarchikus eljárás, ami bármely esetben alkalmazható lenne, tehát érdemes több módszert alkalmazni egyidejűleg. De még ekkor is fennállhat az a veszély, hogy félrevezető eredményt kapunk, s ezért a hierarchikus módszerek csak az ordinációs eljárásokkal kiegészítve alkalmazhatók eredményesen. Vizsgálataim során én is több módszert kipróbáltam, és azokat fogadtam el jónak, ahol a hierarchikus osztályozás és az ordinációs elemzés egybevágó eredményt szolgáltatott. Az egyes módszerek bemutatását és a kapott eredmények értékelését a következő fejezetek tartalmazzák. A hierarchikus osztályozás többféleképpen ábrázolható, például egymásba ágyazott síkidomok segítségével (kontúr-diagram). Ennek megrajzolása azonban sok osztály esetén nehézkes, és csak az osztályok topológiai viszonyai látszanak (4.a ábra). A legáltalánosabb és jobban interpretálható ábrázolás dendrogramok segítségével történik (4.b és 4.c ábrák). A dendrogram egy fa-gráf, melynek végső (terminális) szögpontjai az osztályozott 13

19 objektumoknak felelnek meg. A kontúr-diagramokkal ellentétben a dendrogram az osztályok közötti kapcsolatot (pl. távolságot, hasonlóságot) numerikusan is ki tudja fejezni: ezt a dendrogram belső szögpontjainak magassága jelzi a függőleges tengelyen felmérve. 4. ábra: Hierarchikus osztályozások ábrázolásának lehetőségei [PODANI, 1997] Koefficiensek bemutatása Az euklidészi távolság a legegyszerűbb távolságfüggvény, lényegében megfelel a mindennapi, intuitív távolságfogalomnak, kiszámítása a Pithagorasz-tétel általánosítása sok dimenzióra. Az euklidészi távolság a referencia-alap minden egyéb hasonlóság, különbözőség és távolság megítélésekor. A koefficiens a négyzetre emelés miatt a nagy eltéréseket emeli ki elsősorban, alsó korlátja 0, felső korlátja nincsen. EU jk n = i= 1 ( x x ) A Manhattan-metrika a két objektum közötti különbségek abszolút értékeinek az összege. Gyakran nevezik háztömb vagy city block metrikának is, utalva arra, hogy egy amerikai típusú, szabályos alaprajzú városban két pont között általában nem az euklidészi távolságot kell megtenni, hanem meg kell kerülnünk a háztömböket. CB jk = n i= 1 Az euklidészi távolság és a Manhattan-metrika speciális esetei egy általános függvénycsoportnak, a Minkowski-metrikáknak. n ( r) r MNK jk = xij xik i= 1 r = 1 -re kapjuk a Manhattan-metrikát, r = 2 -re pedig az euklidészi távolságot. ij x ij ik x ik r 14

20 Átlagos karaktereltérés (Mean Character Difference) Ha a Manhattan-metrikát leosztjuk a változók számával, megkapjuk az átlagos karaktereltérést. n 1 MC jk = xij xik n i= 1 Bray-Curtis formula A Bray-Curtis formula esetén mind a számlálóban, mind a nevezőben külön-külön történik összegzés. A függvény egy egyszerű index formájában adja meg, hogy az összegzett értékek hányadrészében van eltérés a két objektum között. BC n i= 1 jk = n ( xij + xik ) i= 1 Ruzicka index A Ruzicka index egy korábbi, Marczewski-Steinhaus koefficiens komplementereként vált ismertté, a következő képlettel írhatjuk le: RUZ n i= 1 jk = n i= 1 x ij min max x ik [ x, x ] ij [ x, x ] Hasonlósági hányados (Similarity ratio) A hasonlósági hányados azért előnyös számunkra, mert értékei [0;1] intervallumba esnek, 1 jelöli a teljes egyezést. Érdemes megfigyelni, hogy a grafikon függőleges tengelyén a hasonlótlanság mértékét tünteti fel a szoftver. 100-zal szorozva megkapjuk a hasonlótlanság százalékos mértékét, amiből 100 hasonlótla nság = hasonlóság formulával könnyen számítható az egyes csoportok hasonlósága. SR ij ik i= 1 jk = n n n 2 2 xij + xik xij i= 1 i= 1 i= 1 Az elemzések során gyakorlatilag próbálgatás útján választottam ki a lehetséges módszerek, standardizálások közül azokat, amelyeket a későbbiekben be fogok mutatni (3.3. és 3.4. fejezetek). Sem a szakirodalmi szerzők, sem a szoftvert gyakorlatban használók nem tudnak egyértelmű állásfoglalást adni arról, hogy milyen adatok esetén melyik módszert kell használni. Javaslatuk az, hogy minden esetben próbálkozás útján kell eljutni azokhoz a módszerekhez, amelyeket alkalmazni kívánunk. Esetemben a válogatás alapja az volt, hogy mely módszerek adnak viszonylag egyértelmű eredményt. Mivel az euklidészi távolság a referencia-alap minden egyéb hasonlóság, különbözőség és távolság megítélésekor, ezért ezt a módszert vettem alapnak. Érdemes megemlíteni, hogy a korreláció számításán kívül az euklidészi távolság az egyetlen, amely más többváltozós adatelemző szoftver (BMDP 7, Statistica, NT-SYS, NuCoSA) módszergyűjteményében is megtalálható [PODANI, 1997]. A továbbiakban azokat a módszereket választottam ki, amelyek hasonló eredményt adtak az euklidészi távolsághoz. Így esett a választás a fentiekben felsorolt módszerekre. Az elemzések n x x ij ik ik x ik 15

XI. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

XI. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA XI. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 26. március 24-25. A VLNCI-TÓ TÉRBNI VÍZINŐSÉG-VÁLTOZÁSA Németh Balázs Ákos The aim of my study is to estimate the territorial change of water-quality

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 6.

Matematikai geodéziai számítások 6. Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei

Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

STATISZTIKA I. Változékonyság (szóródás) A szóródás mutatószámai. Terjedelem. Forgalom terjedelem. Excel függvények. Függvénykategória: Statisztikai

STATISZTIKA I. Változékonyság (szóródás) A szóródás mutatószámai. Terjedelem. Forgalom terjedelem. Excel függvények. Függvénykategória: Statisztikai Változékonyság (szóródás) STATISZTIKA I. 5. Előadás Szóródási mutatók A középértékek a sokaság elemeinek értéknagyságbeli különbségeit eltakarhatják. A változékonyság az azonos tulajdonságú, de eltérő

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Klaszteranalízis Hasonló dolgok csoportosítását jelenti, gyakorlatilag az osztályozás szinonimájaként értelmezhetjük. A klaszteranalízis célja A klaszteranalízis alapvető célja, hogy a megfigyelési egységeket

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése 4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat

2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat 2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12. 6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése

Részletesebben

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October Biostatisztika VIII Mátyus László 19 October 2010 1 Ha σ nem ismert A gyakorlatban ritkán ismerjük σ-t. Ha kiszámítjuk s-t a minta alapján, akkor becsülhetjük σ-t. Ez további bizonytalanságot okoz a becslésben.

Részletesebben

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia 1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési rendszer kidolgozásáról szóló útmutató 1 szerint a tipológia fő célja

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb

Részletesebben

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás Nők a Balatonért Egyesület VGT munkacsoport A Balaton átlag a 2015. évi Víz világnapon: 119 cm A Balaton és a vízgyűjtője A Balaton különleges természeti kincsünk.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere

6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere 6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere Dr. Clement Adrienne Dr. Szilágyi Ferenc BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Budapest, 2015 1 Tartalom 1. A támogató

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika 1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszasülyi Tiszahalker halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH034 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont)

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont) 1. tétel 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont). Adott az ábrán két vektor. Rajzolja meg a b, a b és az a b vektorokat! (6 pont)

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja. Terepi jegyzőkönyvek

4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja. Terepi jegyzőkönyvek Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 4-6. melléklet: Víz Keretirányelv felszín alatti vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek 1) Digitális regisztrálás ellenőrzési naplója kutakhoz 2) Észlelési

Részletesebben

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM

AZ ASZÁLY GON. Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M GTUDOMÁNYI EGEYTEM AZ ASZÁLY ÉS S A SZÁRAZOD RAZODÁS S MAGYARORSZÁGON GON KECSKEMÉT, 9. OKTÓBER 7. ELSZÍNI VIZEINK ÉS S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS Dr. Clement Adrienne BUDAPESTI MŰSZAKI M ÉS S GAZDASÁGTUDOM GTUDOMÁNYI EGEYTEM VÍZI

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodás

Vízgyűjtő-gazdálkodás Vízgyűjtő-gazdálkodás Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Lajtmann József Reflex Környezetvédő Egyesület Őriszentpéter, 2016. április 29. Környezet- és természetvédő szervezetek 26. Országos Találkozója

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar A kezdet, vegetációs index vizsgálat Hogy változott Budapest vegetációja 1990

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,

Részletesebben

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? 6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.

Részletesebben

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015

A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 212. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék, hőmérsékletben

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Matematikai geodéziai számítások 10.

Matematikai geodéziai számítások 10. Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN*

CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 103-108 CSAPADÉK ÉS TALAJVÍZSZINT ÉRTÉKEK SPEKTRÁLIS ELEMZÉSE A MEZŐKERESZTES-I ADATOK ALAPJÁN* Dr.h.c.mult. Dr. Kovács Ferenc az

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben