A VELENCEI-TÓ TÉRBENI VÍZMINŐSÉG- VÁLTOZÁSA
|
|
- Adrián Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A VELENCEI-TÓ TÉRBENI VÍZMINŐSÉG- VÁLTOZÁSA Tudományos Diákköri Dolgozat Készítette: Németh Balázs Ákos BME Környezetmérnök V. évfolyam Konzulens: Dr. Szilágyi Ferenc BME VKKT egyetemi docens Budapest, október 26.
2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönet illeti konzulensemet, Dr. Szilágyi Ferencet, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék egyetemi docensét, aki javaslataival, kritikáival és megjegyzéseivel hozzájárult e dolgozat elkészüléséhez. Köszönet illeti Reskóné Nagy Máriát, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Biológiai laboratóriumának vezetőjét, aki a biológiai minták eredményeit rendelkezésemre bocsátotta, és a mintavételt lehetővé tette. Külön köszönet illeti Takács Erzsébetet, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársát, aki a mintavételezésben és a biológiai minták elemzésében volt segítségemre. Munkája nagyban hozzájárult TDK dolgozatom elkészüléséhez. Köszönet illeti Kóbor Istvánt, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Regionális laboratóriumának osztályvezetőjét a mintavételezésben nyújtott segítségéért. További köszönet illeti Szilágyi Esztert, a BME Vegyészmérnöki Kar környezetmérnök hallgatóját, aki a tavon végzett mérések alkalmával segítségemre volt; Kiss Gábort, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársát, valamint Bereczky Ákos okleveles építőmérnököt, akik a SYN-TAX 2000 program alkalmazásához nyújtottak hasznos segítséget.
3 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A Velencei-tó évtizedes vízszint változásai 2. ábra: A velencei-tavi monitoring hálózat 3. ábra: A főkomponens analízis grafikus illusztrációja 4. ábra: Hierarchikus osztályozások ábrázolásának lehetőségei 5. ábra: Algafajok eloszlása a főbb algataxonok között 6. ábra: Algafajok átlagos számának főbb taxonok szerinti eloszlása 7. ábra: Algafajok átlagos számának főbb taxonok szerinti százalékos eloszlása 8. ábra: Algafajok főbb taxonok szerinti eloszlása 9. ábra: Algafajok főbb taxonok szerinti százalékos eloszlása 10. ábra: Centered PCA 11. ábra: PCoA - Euclidean distance NoSt 12. ábra: PCoA - Euclidean distance RoV 13. ábra: PCoA - City Block (Manhattan) NoSt 14. ábra: PCoA - Mean character difference NoSt 15. ábra: PCoA - Bray-Curtis formula - NoSt 16. ábra: PCoA - Ruzicka index NoSt 17. ábra: PCoA - Similarity ratio NoSt 18. ábra: Euclidean distance NoSt 19. ábra: City Block (Manhattan) NoSt 20. ábra: Mean character difference NoSt 21. ábra: Ruzicka index - NoSt 22. ábra: Bray-Curtis - NoSt 23. ábra: Similarity ratio - NoSt
4 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: A Velencei-tó évi átlagos vízháztartási mérlege táblázat: Jellemző vízállások a Velencei-tavon 3. táblázat: A Velencei-tó geometriai adatai 4. táblázat: A műszaki beavatkozások hidromorfológiai hatásai 5. táblázat: Tó víztestek száma típus szerint 6. táblázat: A fitoplankton minták mintavételi helyei 7. táblázat: A vizsgált komponensek alap statisztikai adatai 8. táblázat: Az euklidészi távolság ponthalmazai 9. táblázat: A terjedelemmel standardizált euklidészi távolság 10. táblázat: City Block (Manhattan) módszer ponthalmazai 11. táblázat: Az átlagos karaktereltérés módszer ponthalmazai 12. táblázat: A Bray-Curtis formula ponthalmazai 13. táblázat: A Ruzicka-index ponthalmazai 14. táblázat: A hasonlósági hányados ponthalmazai 15. táblázat: A biológiai minták víztestek szerint
5 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS ANYAG ÉS MÓDSZER A VELENCEI-TÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE, TIPOLÓGIA Geometriai, hidrológiai és morfológiai jellemzők Meteorológiai jellemzők Jelenlegi vízminőségi monitoring hálózat Tipológiai besorolás MÉRÉSI HELYEK, MINTAVÉTEL, MÉRÉSEK AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA STATISZTIKAI ELEMZÉSEK Ordinációs elemzések Cluster-elemzés Koefficiensek bemutatása Az adatok átalakítása, standardizálás EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK FITOPLANKTON ADATOK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A SZONDAADATOK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA DENDROGRAMOK ÉS SZÓRÁSDIAGRAMOK ELEMZÉSE SZONDAADATOK ALAPJÁN DENDROGRAMOK ÉS SZÓRÁSDIAGRAMOK ELEMZÉSE FITOPLANKTON ALAPJÁN KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK... 42
6 1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉS A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb kiterjedésű természetes tava, amely turisztikai-, hasznosíthatósági- és gazdasági szempontból is jelentős (1. kép). A tó és vízgyűjtője évtizedek óta a figyelem középpontjában áll, számos tudományos kutatás tárgya. Mintegy 180 kutatási jelentés és több mint 100 tudományos közlemény született ebben a tárgyban az elmúlt 35 év alatt [SZILÁGYI, 2005]. Unikális élővilágát a múltban nem egyszer fenyegette aszályos időszak, és volt, amikor felülete a mainak háromszorosa volt. Vízminősége, ökológiai állapota mind a mai napig őrzi a mederrendezés, a kiszáradás és az eutrofizálódás nyomait [RESKÓNÉ et al., 2001]. A Víz Keretirányelv (VKI) e tóval kapcsolatos vízgazdálkodást is forradalmian új alapokra helyezi. 1. kép: A Velencei-tó látképe Az EU Víz Keretirányelv december 22-én lépett életbe. Ez a nap olyan egységes vízvédelmi politika életbe lépését jelentette, amely országhatárokon túlnyúlva a vízgyűjtőkön való koordinált vízgazdálkodás megvalósulását segíti elő. A VKI hozzájárul a vízvédelem harmonizálásához és a vizek terhelésének csökkentéséhez. Különleges jelentősége a vizek védelmének egységes elsősorban ökológiai szempontok szerinti, következetes végrehajtása. A VKI lényege az, hogy az emberi vízhasználatot a vízi ökoszisztéma védelmével összehangolja azáltal, hogy a célállapotnak a zavartalan állapottól nem túl távol álló ökológiai állapotot tűzi ki célul ( jó állapot ). A jó állapotot a zavartalan, referencia állapothoz viszonyítva állapítják meg, melyet legfeljebb csak nagyon csekély emberi behatás ért. A jó állapotot a jó ökológiai állapot és a jó vízkémiai állapot határozza meg. Az ökológiai állapotot a biológiai minőségi elemek határozzák meg, melyek függnek a hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi elemektől. A referencia feltételeket és a kiváló, jó és mérsékelt ökológiai állapotot a VKI határozza meg. [ORBÁN és SZILÁGYI, 2005] A Víz Keretirányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén egyáltalán ez lehetséges és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotot. A VKI hatálya minden olyan emberi tevékenységre 1
7 kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja meg a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. Nagyon fontos fogalma a Keretirányelvnek a víztest. A víztest tulajdonképpen a vizek jó állapotba hozására irányuló tevékenységi programok meghatározásának és végrehajtásának legkisebb egysége. A víztest jogi fogalom, mert több kis hasonló tulajdonságú állóvíz (pl. holtág), vagy több víztartó, vagy azok egyes részei egy víztestként vehetők figyelembe a VKI előírásának végrehajtásakor. A víztestek kijelölésekor a legfőbb vezérelv az kell, hogy legyen, hogy a kiválasztott víztestek lehetővé tegyék a vizek jó állapotba hozását és a jó állapot megőrzését. Ha szükségtelenül sok víztestet jelölünk ki, ez ésszerűtlenül nagy monitoring igényt és tervezési munka igényt fog jelenteni, kevés víztest kijelölése esetén viszont nem, vagy csak rossz hatékonysággal lehet majd elvégezni a szükséges megfigyeléseket és megtervezni a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedési programokat. A VKI előírja, hogy a víztesteknek viszonylag homogénnek kell lenniük, mert csak így biztosítható, hogy a víztestre adott jellemző állapot ténylegesen az egész víztestet reprezentálja, nem csak annak egy kis részét. Ha a víztest heterogén, akkor az is problémát okoz, hogy mi alapján állapítható meg a referencia állapot. Ezen okok miatt a Velencei-tó esetében is vizsgálandó, hogy homogénnek tekinthető-e. Munkám alapját a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen (KDT KF) jelenleg is folyó vízminőségi monitoring eredményei képezték. Dolgozatom hátterét képező munka célja volt, hogy a VKI igényei szerinti víztest behatárolást [Bereczky, 2005] pontosítsa, azon felül megállapítható legyen, hogy a Velencei-tó VKI szerinti állapotának megítéléséhez elegendő számú mintavételi hellyel rendelkezzen a kiépítendő monitoring rendszer. A munkámat többváltozós statisztikai adatelemzés segítségével végeztem. 2
8 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. A VELENCEI-TÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE, TIPOLÓGIA A Velencei-tó nyíltvizes és nádassal borított területei nagyon eltérnek egymástól. A nádas borította területek részben madárrezervátumként (Természetvédelmi Terület) működnek, a nyíltvizes területek pedig üdülőtó jelleggel rekreációs célokat szolgálnak [SZILÁGYI et al., 1989] Geometriai, hidrológiai és morfológiai jellemzők A tó vízgyűjtő területének nagysága 602,4 km 2. A Velencei-tó viszonylag nagy vízgyűjtővel rendelkezik, mert összehasonlítva a Balatonnal, ahol a vízgyűjtő és a tó felületének aránya mindössze 9,5, addig a Velencei-tónál ez az arányszám 24,9. Ennek ellenére a Velencei-tó vízpótlása nem egyenletes, sőt kifejezetten kiegyensúlyozatlan [SZILÁGYI, 2005]. A vízgyűjtő vízfolyásainak többsége időszakos jellegű, tartós lefolyás csak tavasszal, hóolvadáskor, illetve tartós csapadék esetén jön létre [SZABÓ, 1997]. A felszíni vízfolyások részletes ismertetésével jelen dolgozat keretein belül nem foglalkozom, azonban néhány mondatban bemutatom őket. A vízfolyásokkal kapcsolatban részletekbe menő ismertetést ad a KDT VIZIG (1996) tanulmánya, jelen bemutatás során erre a munkára hivatkozom. Császár-víz (2. kép) A vízgyűjtő egyetlen állandó vízfolyása, mind a Zámolyi-, mind a Pátkai-tározót táplálja. A Császár-víz hossza m, mértékadó vízhozama külterületen 15,0 m 3 /s, vízgyűjtő területe 380,6 km 2. A vízfolyás Pákozd térségében ömlik a Velencei-tóba. Vereb-Pázmándi vízfolyás A Vereb-Pázmándi vízfolyás Vereb községben ered, Pázmánd, Kápolnásnyék és Velence községek érintésével torkollik a Velencei-tó keleti medencéjébe (Fürdető). A vízfolyás hossza m, mértékadó vízhozama belterületen 14,9 m 3 /s, vízgyűjtő területe 113,7 km 2. A Vereb-Pázmándi vízfolyás nem állandó, száraz időben előfordul, hogy kiszárad. A vízfolyással jelentős nitrát-terhelés érkezik a tóba, amely a Fürdető területén vízminőségi, eutrofizációs problémákat okoz. Dinnyés-Kajtori csatorna (3. kép) A Dinnyés-Kajtori csatorna a Velencei-tó lefolyása, mesterséges vízfolyás. A tóból kifolyó vizet a vízgyűjtőn kívülre vezeti. A csatorna hossza m, mértékadó vízhozama külterületen 15,0 m 3 /s, vízgyűjtő területe 308,5 km 2 (a Velencei-tó nélkül). 3
9 2. kép: Császár-víz 3. kép: Dinnyés-Kajtori csatorna A Velencei-tó közvetlen vízgyűjtőjéről összesen 54 ideiglenes vízfolyás (természetes, illetve mesterséges patak, ér, csatorna, árok) vize folyik a tóba. Nagy csapadékesemények alkalmával ezek a kisvízfolyások meglepően nagy mennyiségű vizet szállítanak. Mivel a Vereb-Pázmándi vízfolyás nem állandó, ezért a tó állandó vízpótlást csak a Császárvízből kap. A lápi területre érkező víz rövid úton, a Dinnyés-Kajtori csatornán keresztül hamar el is távozhat a tóból. Így a Császár-víz útja rövidre van zárva. A Vereb-Pázmándi vízfolyás hatása pedig nem terjed ki a tó egészére, emiatt a Velencei-tó egy lefolyástalan állóvíz, nagy felülete és csekély mélysége miatt betöményedik, ami nagyon jól megfigyelhető a magas vezetőképesség értékeken is. A Velencei-tó általános értékelését a meglévő fitoplankton komponensek alapján a 3.1. fejezet, a fizikai-kémiai komponensek alapján a 3.2. fejezet mutatja be. A Velencei-tó legfontosabb vízrajzi adatait a 1. és a 2. táblázat tartalmazza. 1. táblázat: A Velencei-tó évi átlagos vízháztartási mérlege [KDT KÖVIZIG, 2004a] Vízmérleg elem tó milliméter/év Csapadék 512 Hozzáfolyás 346 Hozzáfolyás tározóból 145 Vízpótlás ( között) 16 BEVÉTEL 1019 Párolgás 889 Leeresztés 106 Vízkivétel 40 KIADÁS 1035 Készletváltozás -16 Természetes készletváltozás 114 4
10 2. táblázat: Jellemző vízállások a Velencei-tavon [SZABÓ, 1997] Legnagyobb vízállás 244 cm 176 cm Sokévi közepes vízállás 140 cm 138 cm Legalacsonyabb vízállás 63 cm 71 cm Legnagyobb évi vízszintingadozá 118 cm 45 cm Évi vízszintingadozás 54 cm 33 cm Legkisebb évi vízszintingadozás 34 cm 16 cm A Velencei-tó évtizedes vízszint változásait az 1. ábra szemlélteti. Megfigyelhető, hogy az 1990-es évek eleji kritikusan alacsony vízszint a 2000-es évek elején megismétlődött. Ezt az eseményt is egymást követő aszályos évek váltották ki. A 90-es évek eleji állapot megismétlődése mégsem váltotta ki a tó vízpótlását. Ebben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy a 2000-es évek elején, a Balatonon is kritikus helyzet alakult ki az alacsony vízállás miatt, mely nagy média visszhangot váltott ki. A Balaton háttérbe szorította a Velencei-tavat, így a vízpótlás ügye ez utóbbinál háttérbe került [SZILÁGYI, 2005]. Évi átlagos vízszintek ( ) Vízszint [cm] ábra: A Velencei-tó évtizedes vízszint változásai 5
11 A tó alapvető geometriai adatai a jogi partvonal meghatározás szempontjából figyelembe vett 160 cm-es agárdi vízmérce vízállása (vízmérce "0" = 102,615 mbf) esetén a következők: a tó területe 24,2 km 2, hossza 10,8 km, átlagos szélessége 2,3 km, átlagos mélysége 1,89 m, partvonalának hossza 28,5 km [GEO 1996, SZABÓ 1997]. A tó bentonikusan erősen eutrofizálódott, nádassal benőtt volt a múlt század közepéig. A mederrekonstrukciós munkák befejezése után felületének mintegy 40 %-a továbbra is nádas. A tóban két mesterséges sziget van, a Cserepes-sziget, és a Velencei-sziget. A különböző vízállásokhoz tartozó geometriai adatokat a 3. táblázat mutatja [SZABÓ 1997]. 3. táblázat: A Velencei-tó geometriai adatai [SZABÓ 1997] Vízállás Vízmélység Tóterület [ km 2 ] Nyíltvíz [km 2 ] Nádas [km 2 ] Térfogat [10 6 m 3 ] 170 cm 1,99 m 24,23 14,05 10,18 48, cm 1,89 m 24,17 14,05 10,12 45, cm 1,80 m 24,11 14,05 10,06 43, cm 1,70 m 24,03 14,01 10,02 40, cm 1,61 m 23,91 13,95 9,96 38,54 Az 1900-as évek második felében jó néhány olyan beavatkozást végeztek el a tavon, ami a Velencei-tó üdülőtóvá történő alakítását célozta [SZILÁGYI et al., 1989]. Mederkotrás, üledék eltávolítása, part feltöltése: A kotrások során összesen mintegy 9 millió m 3 iszapot távolítottak el a medencéből. A kikotort iszapból két mesterséges szigetet hoztak létre, valamint a part egy részét is feltöltötték. Ennek következményeként a tó területe néhány évtized alatt 24,6 km 2 -ről 22 km 2 -re csökkent (több mint 10% csökkenés). Nádasok területének csökkentése, vízfelületek összenyitása: A nádasok területe néhány évtized alatt 14,2 km 2 -ről 10,8 km 2 -re csökkent (24%-os csökkenés). Partvédelem, partvédőművek létrehozása: Partvédőműveket a tó teljes kerületének mintegy 65%-án hoztak létre, az 1990-ig megépült partvédőművek teljes hossza majdnem 11 km volt (4. kép). 4. kép: Betonozott partvédőművek 6
12 Az 4. táblázat bemutatja, hogy az elvégzett műszaki beavatkozások eredményeként hogyan csökkent a tó illetve a nádasok területe. 4. táblázat: A műszaki beavatkozások hidromorfológiai hatásai [BARANYI és VARGA, 1992] mederfeltöltés csökkenés mértéke a tó területe és a nádasirtás nádasok területe km 2 km 2 % km 2 km ig 0,310 24,61 1,2 0,357 14, ig 2,440 22,48 9,8 2,738 11, ig 2,885 22,04 11,6 3,833 10,787 A mederkotrás, partrendezés következtében a Velencei-tó morfológiai-, ökológiai-, parti zonalitás viszonyai jelentősen megváltoztak. A Velencei-tó területe évi adatok szerint 160 cm-es vízállásnál 24,2 km 2, 170 cm-es vízállásnál 24,4 km 2, beleértve a Cserepes- és a Velencei-szigeteket is melyek együttes területe 0,4 km évi adatok szerint a nádasok területe 957,3 ha, ami nagyjából a tó területének 40%-a. Nyugati medencéjében helyezkedik el a tómedernek csak elméleti vonallal lehatárolt országos jelentőségű, mintegy 420 ha nagyságú (1958. február 23-ától védetté nyilvánított) természetvédelmi területe, a Madárrezervátum. A Velencei-tó vízszintszabályozása a Császár-vízen megépült sorba kapcsolt Zámolyi- és Pátkai-tározó, valamint a tó vízének leeresztésére épült Dinnyési zsilip segítségével történik. A Zámolyitározó zsilipjéig a Császár-víz vízgyűjtője 247,7 km 2, a Pátkai-tározó zsilipjéig 350,8 km 2, míg a Dinnyési zsilipig a tó teljes vízgyűjtőjével lehet számolni (602,3 km 2 ). [KDT KÖVIZIG, 2004b] Meteorológiai jellemzők SZABÓ (1997) szerint a tó környezete viszonylag kiegyensúlyozott éghajlatú időjárási területen fekszik. A Velencei-tó térsége sok éves adatok alapján az ország napfényben gazdag tájai közé tartozik. A napfénytartam az 50 év átlagában meghaladja az évi 2000 órát. Az átlagos levegő hőmérséklet 10,4 C, átlagos vízhőmérséklet 10,8 C. Nyári hónapokban az évi átlagos levegő középhőmérséklet 20,6 C a víz hőmérséklete pedig 20,5 C. A tó vízhőmérséklete sekély tó lévén gyorsan követi a levegőhőmérséklet változásait, Nyáron gyakran eléri a C-t. A jégborítás az elmúlt 50 év átlagában mintegy 45 napot tesz ki, a legnagyobb jégvastagság nyílt vízen elérte már a 0,4-0,45 m-t is, leggyakoribb jégvastagság 0,20-0,25 m. Az uralkodó szélirány ÉÉNy-i, gyakorlatilag merőleges a tó hossztengelyére. Ez a körülmény az áramlási viszonyokat erősen befolyásolja Jelenlegi vízminőségi monitoring hálózat A Velencei-tó rendszeres hidrobiológiai kutatása a hatvanas évek végén kezdődött. Célja egyrészről a műszaki beavatkozások hidrobiológiai megalapozása, másrészről, a vízminőségi változások nyomon követése volt [RESKÓNÉ et al., 2001, KDT KF, 2003]. A tavon jelenleg 8 helyen végeznek rendszeres általános monitoringot. Ezek közül 6 helyen biológiai monitoring rendszer is működik. A mérőhálózatot a 2. ábra mutatja be [KDT KF, 7
13 2003]. Ezen kívül a Velencei-tavon rendszeresen végeznek mélységi víz, üledék, valamint egészségügyi bakteriológiai vizsgálatokat is. 2. ábra: A velencei-tavi monitoring hálózat [KDT KF, 2003] A Velencei-tó vízminőségét leginkább vízgyűjtőjének felszíni vizei alakítják. Jelenlegi vízminősége a rekonstrukció eredménye. Két jól elkülöníthető nagy térséggel rendelkezik, amin belül további vízterek vannak. A tó vízminősége alapján a sós, szikes tavak közé sorolható. Vize a Természetvédelmi Terület környékén a huminanyagok miatt sötét színű, ez egyben egyedi vízminőséget is jelöl. Ezzel függ össze a lápi területek alacsonyabb oldott oxigén tartalma is. Agárdtól kezdődően a víz oldott oxigén tartalma mindenütt magasabb. A Velencei-tó vize növényi tápanyagtartalom alapján jó (MSZ szerint II. oszt.). A fajlagos vezetőképesség értékeinek alakulása a tó vízmennyiségétől függ, alacsony vízállás esetén a betöményedés miatt az értékek mindig magasabbak, nagy különbség tapasztalható az egyes térségek között (pl. lápi, nyíltvizes területek). A tó vize fitoplanktonban gazdag, trofitása nyugattól kelet felé nő, legmagasabb a Fürdető területén [KDT KF, 2003] Tipológiai besorolás A Velencei-tó tipológiai besorolásánál a évi Nemzeti Jelentést veszem alapul, amely megfelel a Víz Keretirányelv követelményeinek. Korábbi tanulmányok is megpróbálták a Velencei-tavat bizonyos tipológiai rendszerbe besorolni. Részletekbe menő tipológiai besorolást ad a Velencei-tóra például Kiss Gábor 2001-es munkájában [KISS, 2001], azonban ez a besorolás még a Dévai-féle ökológiai vízminősítésen alapszik [DÉVAI, 1992]. Ez esetben a tipológia mást jelent, mint a VKI szerinti tipológia. Az utóbbi csak a morfológiai adatok alapján sorolja típusokba a vizeket. A Nemzeti Jelentés [KvVM, 2005] a vízfolyásokkal kapcsolatban 25, a tóvizekkel kapcsolatban 10 típust különböztet meg. A 10 típus felsorolását az alábbi táblázatban közlöm (5. táblázat). 8
14 5. táblázat: Tó víztestek száma típus szerint [KvVM, 2005] Típus Típus leírása Víztestek száma 1 Síkvidéki meszes 3-15 m mély nagy állandó 1 2 Síkvidéki szikes 1-3 m mély nagy állandó 1 3 Síkvidéki szikes 1-3 m mély közepes állandó 1 4 Síkvidéki meszes-szikes <1 m mély kicsi állandó 17 5 Síkvidéki meszes-szikes <1 m mély kicsi időszakos 22 6 Síkvidéki meszes-szerves <4 m mély kicsi állandó 30 7 Síkvidéki szikes <3 m mély kicsi állandó 4 8 Síkvidéki meszes <1,5 m mély kicsi időszakos 4 9 Síkvidéki meszes-szerves <3 m mély kicsi állandó Síkvidéki meszes-szerves <1,5 m mély kicsi időszakos 4 Összesen: 100 Tavak esetében az összes 50 hektárnál nagyobb állóvizet önálló víztestként jelölték ki. Magyarországon eszerint nincs olyan állóvíz, amely több víztestből áll. A víztestek között szerepelnek az 50 hektárnál nagyobb vízjárta területek (wetland) is. A víztestként kijelölt mesterséges tavak nem lettek típusba sorolva [KvVM, 2005]. Magyarországon az a gyakorlat, hogy egy tó egy víztestnek felel meg. Ez a megállapítás némely esetekben nem állja meg a helyét. Jó példa erre a Velencei-tó, amely egyrészt nagy felületű nyíltvizes területekből áll, másrészt nem elhanyagolható mértékben sűrű nádas borítja. Nyilvánvaló, hogy a Velencei-tó merőben eltérő vízterei nem sorolhatók egy víztestbe, hiszen nem teljesül a VKI szerinti viszonylagos homogenitás. A tipológia szerinti 3-as típus a Velencei-tavat jelenti. A Velencei-tó és a másik két nagy tavunk önálló tótípust képvisel, egyedülállóak az országban MÉRÉSI HELYEK, MINTAVÉTEL, MÉRÉSEK A Velencei-tavon expedíció jellegű mérést és mintavételezést végeztünk július 4-7. között. Ez idő alatt a tavon 116 ponton mértünk, mélyég szerint fél méteres lépésekkel. A mérést Hydrolab DataSonde 4 típusú terepi mérőszondával végeztük (5. kép), az adatok rögzítését a Hydrolab Surveyor felszíni egység tárolta. Minden mérési helyen rögzítettük a hely koordinátáit Garmin E-Trex Legend típusú kézi GPS készülékkel. Az egyes mérési helyeket úgy választottuk meg, hogy a területet reprezentatívan lefedje, illetve egymástól méter távolságban legyenek. 5. kép: Hydrolab DataSonde 9
15 A mérés során a Hydrolab készülék a következő fizikai-kémiai komponenseket mérte: Vízhőmérséklet [ C] ph Elektromos fajlagos vezetőképesség [µs/cm] Oldott oxigén koncentráció és telítettség [mg/l; %] Redox-potenciál [mv] Felszíni és felszín alatti fény [µe/m 2 /s] A szonda ezeken kívül rögzítette a mérés dátumát, idejét, valamint a vízmélységet is. A mérési helyeken fitoplankton mintavétel is történt, A mintákat barna, felcímkézett üvegekben tároltuk, és Lugol oldattal tartósítottuk. A minták elemzése a mintavétel után azonnal megkezdődött (fajmeghatározás, egyedszámlálás stb.) de a dolgozat megírásáig csak részeredményeket tudtak rendelkezésemre bocsátani. A 116 mérési pont lefedi a Velencei-tó teljes nyílt vizes területeit, illetőleg sok helyen a nádasok közti területen, tisztásokon, csatornákon, átjárókon is mértünk. A mérési helyek egymástól légvonalban méter távolságban voltak. A mérési helyek koordinátáit az 1. melléklet tartalmazza, a mérési pontokat a 2. melléklet szemlélteti AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA A mérés befejezését követően a Hydrolab Surveyor felszíni egységéből számítógépre töltöttük át az adatokat, majd megkezdtem a nagyszámú adat számítógépes feldolgozását. Az adatok előkészítése során a következőket végeztem el: A mérési adatokat és a mintavételi pontokat beazonosítottam és egymáshoz rendeltem őket. Azokat az adatokat, amelyek minden valószínűség szerint mérési hibás eredményeket adtak, kivettem a későbbi feldolgozásból. Mivel a tó elég sekély, ezért a fél méteres lépésközű függély menti mérés nem szolgáltat sok mérési adatot egy pontra. Ezért a későbbiekben pontonként a mélység szerinti átlagokkal dolgoztam. Ez elég jó eredményeket szolgáltat, azonban a redox értékeket néhol eltorzítja, ha a fenék közelében erősen redukált állapotot mértünk. A felszíni fény és a víz alatti fény mért értékeiből kiszámítottam a víz fénykioltási (extinkciós) együtthatóját. A víz alatti fény adatokból azt használtam, amit egy méteres szondamélységnél mértünk, mert ez az adat minden mérési ponton rendelkezésre állt. Fontos azonban azt megemlíteni, hogy a mélységmérő a szonda alján van, a fénymérő pedig a tetején, így a két mélység között kb cm különbség is lehet. ε z 1 I z I z = I0 e ε = ln, ahol z a vízmélység (m), I 0 a felszíni, I z a z I0 felszín alatt z mélységben mért fény, ε a extinkciós együttható. Az előző lépések során kapott adatokat a továbbiakban a Syn-Tax 2000 többváltozós adatelemző programcsomag segítségével dolgoztam fel. Az elemzés eredményeit a 3.3. fejezet mutatja be. 10
16 A kapott eredmények elemzése volt az én feladatom. A fizikai-kémiai komponenseknél ismertetett Syn-Tax 2000 szoftver segítségével ordinációs és klaszter elemzéseket végeztem. Az elemzés eredményeit a 3.4. fejezetben részletezem. A biológiai mintákat feldolgozó szakemberek (Takács Erzsébet, Kóbor István) által meghatározott taxonokat a 3. melléklet mutatja be. Jelen dolgozat elkészítéséig a helyszínen vett minták közül 23 minta elemzését sikerült befejeznie, a továbbiakban ezekkel dolgoztam. A fitoplankton minták jelölése megegyezik a fenti mintavételi helyekkel. A vizsgált minták a következő területeket reprezentálják (6. táblázat, 4. melléklet): 6. táblázat: A fitoplankton minták mintavételi helyei 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7 A MOHOSZ melletti csónakkikötőtől az autóskempingig 25 A Belső-tisztás keleti oldala és az Égetett-nád között 36 Fürdető 44 Felső-tó 69 Vaskapu 90 Kopolya 91 Vendel-tisztás ÉK-i vége 93 Német-tisztás, Tari-tisztás 101 Vendel-tisztás DK-i vége (Túrós-zsák) 105 Lángi-tisztás 107 Fekete-víz 108; 109; 110; 111 Alsó-éri tiszták 114 MOHOSZ előtti tisztás 116 Nagy-tó Ny-i vége Az eredmények helyes kiértékelését zavarhatja a mintavételek közötti néhány napos különbség, valamint az algák egyedszámának napszakos ingadozása is. A mennyiségiminőségi algavizsgálatokat felszínről merített vízmintákból végezték. A mintákat a helyszínen Lugol-oldattal rögzítették. A fitoplankton vizsgálatakor Untermöhl fordított mikroszkópos eljárását alkalmazták. A módszer részletes leírásával kapcsolatban hivatkoznék NÉMETH (1998) és FELFÖLDY (1987) munkájára STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A mérési eredmények további feldolgozását és a többváltozós statisztikai elemzéseket a Syn-Tax 2000 nevű szoftverrel végeztem. A szoftvert Dr. Podani János, az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének egyetemi tanára fejlesztette. A módszerek bemutatása során az Ő munkájára támaszkodom [PODANI, 1997]. Hasonló programcsomagot (NuCoSA) dolgozott ki Dr. Tóthmérész Béla a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi tanára is [TÓTHMÉRÉSZ, 1994]. A mérés során kapott 116 pontbeli adatokat mind hierarchikus, mind ordinációs elemzésnek vetettem alá. A hierarchikus elemzés során csoportátlag (UPGMA - Unweighted Pair Group Method with Arithmetic Mean) módszert alkalmaztam, az ordinációs vizsgálatok során a főkomponens elemzést (PCA - Principal Components Analysis), illetve a főkoordináta elemzést (PCoA Principal Coordinates Analysis) használtam. A módszerek részletesebb ismertetésére az alábbiakban térek ki. 11
17 Ordinációs elemzések Az adatmátrixot kétféleképpen ábrázolhatjuk: az első esetben a változók, mint dimenziók alkotta térben az objektumokat pontok képviselik, a másik esetben fordított a helyzet, ilyenkor az objektumokat feleltetjük meg a tengelyeknek és ekkor a változók lesznek pontok. Az ordinációs elemzések elsődleges feladata a sok dimenzió helyettesítése kevés számú, de az eredeti adatstruktúrát többé-kevésbé jól tükröző dimenzióval. A dimenzionalitás csökkentését mesterséges változók bevezetésével érjük el. Főkomponens elemzés (PCA) A főkomponens elemzés (PCA) központi szerepet tölt be a többváltozós adatstruktúrafeltárásban, széles körű elterjedését a nagy számítási kapacitású számítógépeknek köszönheti. A módszer lényege, hogy a pontok helyzetét változatlanul hagyva az eredeti koordinátarendszert egy új koordinátarendszerrel helyettesítjük úgy, hogy az első új tengely (komponens) maximális varianciát sűrítsen magába, s a lehető legkevesebbet hagyja a további komponensekre. Sok kiinduló változó esetén is hasonlóan járunk el: először a legnagyobb varianciahányadot lefedő komponenst keressük ki, ezt követően a megmaradó varianciát legjobban magyarázó másodikat és így tovább. A komponensek száma tehát nem feltétlenül lesz kevesebb, mint az eredeti változóké volt, ezért az átrendezés nem jelenti automatikusan a dimenziók számának csökkenését. Az új dimenziók egy része azonban a rájuk eső jelentéktelen varianciahányad miatt számunkra teljesen érdektelen lesz. Az átrendezhetőség hátterében a változók közötti lineáris korrelációk állnak, de ez a komponensekre már nem igaz, közöttük a lineáris korreláció értéke 0. A főkomponens elemzés sikerességének az a feltétele, hogy a változók lineárisan korreláljanak egymással, ami a természetben általában egész jól teljesül. Ezek szerint a főkomponens-analízist a legkisebb négyzetek elvén működő regresszió-analízis általánosításának is tekinthetjük, mivel a komponensek lefektetésénél a pontoknak az egyenestől vett távolság-négyzetösszegét minimalizáltuk. A 3. ábrán a főkomponens analízis grafikus illusztrációját mutatom be. Az (a) rész a hatékony varianciasűrítést mutatja be korrelált változók esetén, a (b) rész azt illusztrálja, hogy lineárisan korrelálatlan változók esetén a komponensek sem segítenek. 3. ábra: A főkomponens analízis grafikus illusztrációja [PODANI, 1997] 12
18 Főkoordináta elemzés (PCoA) A módszert metrikus többdimenziós skálázás néven is szokták emlegetni, algebrai megoldását tekintve közvetlen rokonságban áll a fent ismertetett főkomponens elemzéssel. A PCoA azért metrikus, mert az ordinációban megőrzi az objektumok közötti távolságviszonyokat. Annyi ordinációs tengelyt állítunk elő, amennyi a kiinduló mártixban lévő metrikus információ tökéletes megtartásához szükséges. A módszer alkalmazhatóságának feltétele tehát, hogy a távolságok teljesítsék a metrikus axiómákat: Amennyiben két pont egybeesik, azaz j = k, akkor d jk = 0. ( d jk akkor és csak akkor 0, ha j = k ) Ha két pont különböző, azaz j k, akkor d jk > 0. A szimmetriaaxióma szerint d jk = dkj (azaz mindegy, hogy a távolságot melyik irányból mérjük.). A metrikus sajátság igen fontos, megkülönböztető kritériuma a háromszögegyenlőtlenség axiómája. Eszerint d csak akkor metrika, ha bármely három i, j, k pontra igaz a következő összefüggés: dij + dik d jk, azaz két pont távolsága nem lehet nagyobb, mint egy harmadik ponttól vett távolságaik összege Cluster-elemzés Az objektumok egyszerű felosztásán túlmenően szeretnénk azt is elérni, hogy az elemzés megmutassa az egyes osztályok között fennálló kapcsolatokat. Erre kétféle módon van lehetőségünk, az exkluzív és az inkluzív hierarchiák révén. Az exkluzív hierarchia révén az objektum csak egy csoportba tartozik bele, az inkluzív hierarchiában a kisebb osztályok nagyobb osztályokba vannak beágyazva. Egy objektum értelemszerűen több osztályba is beletartozik, a különböző hierarchikus szinteknek megfelelően. Ez a típus régóta ismert a biológiában, elég, ha a klasszikus rendszertani kategóriákra gondolunk. Az osztályok hierarchiába rendezése további könnyítést jelent a bennünket körülvevő világ megértéséhez. A hierarchiák könnyű intuitív értelmezhetősége az egyik oka annak, hogy a hierarchikus osztályozás központi szerepet tölt be a többváltozós adatstruktúrák feltárásában is. Előnyük, hogy az osztályok számát, vagy más paramétert nem kell előre megadnunk. Nincs kitüntetett hierarchikus eljárás, ami bármely esetben alkalmazható lenne, tehát érdemes több módszert alkalmazni egyidejűleg. De még ekkor is fennállhat az a veszély, hogy félrevezető eredményt kapunk, s ezért a hierarchikus módszerek csak az ordinációs eljárásokkal kiegészítve alkalmazhatók eredményesen. Vizsgálataim során én is több módszert kipróbáltam, és azokat fogadtam el jónak, ahol a hierarchikus osztályozás és az ordinációs elemzés egybevágó eredményt szolgáltatott. Az egyes módszerek bemutatását és a kapott eredmények értékelését a következő fejezetek tartalmazzák. A hierarchikus osztályozás többféleképpen ábrázolható, például egymásba ágyazott síkidomok segítségével (kontúr-diagram). Ennek megrajzolása azonban sok osztály esetén nehézkes, és csak az osztályok topológiai viszonyai látszanak (4.a ábra). A legáltalánosabb és jobban interpretálható ábrázolás dendrogramok segítségével történik (4.b és 4.c ábrák). A dendrogram egy fa-gráf, melynek végső (terminális) szögpontjai az osztályozott 13
19 objektumoknak felelnek meg. A kontúr-diagramokkal ellentétben a dendrogram az osztályok közötti kapcsolatot (pl. távolságot, hasonlóságot) numerikusan is ki tudja fejezni: ezt a dendrogram belső szögpontjainak magassága jelzi a függőleges tengelyen felmérve. 4. ábra: Hierarchikus osztályozások ábrázolásának lehetőségei [PODANI, 1997] Koefficiensek bemutatása Az euklidészi távolság a legegyszerűbb távolságfüggvény, lényegében megfelel a mindennapi, intuitív távolságfogalomnak, kiszámítása a Pithagorasz-tétel általánosítása sok dimenzióra. Az euklidészi távolság a referencia-alap minden egyéb hasonlóság, különbözőség és távolság megítélésekor. A koefficiens a négyzetre emelés miatt a nagy eltéréseket emeli ki elsősorban, alsó korlátja 0, felső korlátja nincsen. EU jk n = i= 1 ( x x ) A Manhattan-metrika a két objektum közötti különbségek abszolút értékeinek az összege. Gyakran nevezik háztömb vagy city block metrikának is, utalva arra, hogy egy amerikai típusú, szabályos alaprajzú városban két pont között általában nem az euklidészi távolságot kell megtenni, hanem meg kell kerülnünk a háztömböket. CB jk = n i= 1 Az euklidészi távolság és a Manhattan-metrika speciális esetei egy általános függvénycsoportnak, a Minkowski-metrikáknak. n ( r) r MNK jk = xij xik i= 1 r = 1 -re kapjuk a Manhattan-metrikát, r = 2 -re pedig az euklidészi távolságot. ij x ij ik x ik r 14
20 Átlagos karaktereltérés (Mean Character Difference) Ha a Manhattan-metrikát leosztjuk a változók számával, megkapjuk az átlagos karaktereltérést. n 1 MC jk = xij xik n i= 1 Bray-Curtis formula A Bray-Curtis formula esetén mind a számlálóban, mind a nevezőben külön-külön történik összegzés. A függvény egy egyszerű index formájában adja meg, hogy az összegzett értékek hányadrészében van eltérés a két objektum között. BC n i= 1 jk = n ( xij + xik ) i= 1 Ruzicka index A Ruzicka index egy korábbi, Marczewski-Steinhaus koefficiens komplementereként vált ismertté, a következő képlettel írhatjuk le: RUZ n i= 1 jk = n i= 1 x ij min max x ik [ x, x ] ij [ x, x ] Hasonlósági hányados (Similarity ratio) A hasonlósági hányados azért előnyös számunkra, mert értékei [0;1] intervallumba esnek, 1 jelöli a teljes egyezést. Érdemes megfigyelni, hogy a grafikon függőleges tengelyén a hasonlótlanság mértékét tünteti fel a szoftver. 100-zal szorozva megkapjuk a hasonlótlanság százalékos mértékét, amiből 100 hasonlótla nság = hasonlóság formulával könnyen számítható az egyes csoportok hasonlósága. SR ij ik i= 1 jk = n n n 2 2 xij + xik xij i= 1 i= 1 i= 1 Az elemzések során gyakorlatilag próbálgatás útján választottam ki a lehetséges módszerek, standardizálások közül azokat, amelyeket a későbbiekben be fogok mutatni (3.3. és 3.4. fejezetek). Sem a szakirodalmi szerzők, sem a szoftvert gyakorlatban használók nem tudnak egyértelmű állásfoglalást adni arról, hogy milyen adatok esetén melyik módszert kell használni. Javaslatuk az, hogy minden esetben próbálkozás útján kell eljutni azokhoz a módszerekhez, amelyeket alkalmazni kívánunk. Esetemben a válogatás alapja az volt, hogy mely módszerek adnak viszonylag egyértelmű eredményt. Mivel az euklidészi távolság a referencia-alap minden egyéb hasonlóság, különbözőség és távolság megítélésekor, ezért ezt a módszert vettem alapnak. Érdemes megemlíteni, hogy a korreláció számításán kívül az euklidészi távolság az egyetlen, amely más többváltozós adatelemző szoftver (BMDP 7, Statistica, NT-SYS, NuCoSA) módszergyűjteményében is megtalálható [PODANI, 1997]. A továbbiakban azokat a módszereket választottam ki, amelyek hasonló eredményt adtak az euklidészi távolsághoz. Így esett a választás a fentiekben felsorolt módszerekre. Az elemzések n x x ij ik ik x ik 15
XI. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
XI. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 26. március 24-25. A VLNCI-TÓ TÉRBNI VÍZINŐSÉG-VÁLTOZÁSA Németh Balázs Ákos The aim of my study is to estimate the territorial change of water-quality
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenA dunai fitoplankton mennyiségi változása között
A dunai fitoplankton mennyiségi változása 1979-2012 között Molnár Levente Farkas ELTE-TTK, Környezettudományi Doktori Iskola I. Bevezetés Megkezdtük a közel 40 évnyi fitoplankton adatok adatbázisba rendezését
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenA Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása
A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenA leíró statisztikák
A leíró statisztikák A leíró statisztikák fogalma, haszna Gyakori igény az, hogy egy adathalmazt elemei egyenkénti felsorolása helyett néhány jellemző tulajdonságának megadásával jellemezzünk. Ezeket az
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében
Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt műszaki referens
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 6. MGS6 modul Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria Bódis Emőke 2016. 04. 25. J J 9 Korrelációanalízis Regresszióanalízis: hogyan változik egy vizsgált változó értéke egy másik változó változásának függvényében. Korrelációs
RészletesebbenSegítség az outputok értelmezéséhez
Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró
RészletesebbenAdatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei
Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenStatisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek
RészletesebbenA Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel
A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott
RészletesebbenMatematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
RészletesebbenSTATISZTIKA I. Változékonyság (szóródás) A szóródás mutatószámai. Terjedelem. Forgalom terjedelem. Excel függvények. Függvénykategória: Statisztikai
Változékonyság (szóródás) STATISZTIKA I. 5. Előadás Szóródási mutatók A középértékek a sokaság elemeinek értéknagyságbeli különbségeit eltakarhatják. A változékonyság az azonos tulajdonságú, de eltérő
RészletesebbenJA45 Cserkeszőlői Petőfi Sándor Általános Iskola (OM: ) 5465 Cserkeszőlő, Ady Endre utca 1.
ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE LÉTSZÁMADATOK Intézményi, telephelyi jelentések elemzése SZÖVEGÉRTÉS 2016 6. a 6. b osztály 1. ÁTLAGEREDMÉNYEK A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenVelencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai
Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Székesfehérvár, 2018. 09.28. Bartha Ákos Viziterv Consult Kft. 2015. Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációjának
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet
Klaszteranalízis Hasonló dolgok csoportosítását jelenti, gyakorlatilag az osztályozás szinonimájaként értelmezhetjük. A klaszteranalízis célja A klaszteranalízis alapvető célja, hogy a megfigyelési egységeket
RészletesebbenSTATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése
4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól
RészletesebbenA Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai
A Bodrog-folyó vízkémiai adatainak elemzése egy- és kétváltozós statisztikai Készítette: Fodor András Gergő Környezettan Bsc 2010. Belső témavezető: Kovács József Külső témavezető: Tanos Péter módszerekkel
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
Részletesebben3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során
3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenMérési adatok illesztése, korreláció, regresszió
Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,
RészletesebbenCSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN
CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN Dr. Buzás Kálmán c. egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék LIFE-MICACC projekt LIFE 16 CCA/HU/000115 Lajosmizse, 2019. június 19. Csapadékvíz
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat
2014. évi országos vízrajzi mérőgyakorlat Készült a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya által készített jelentés felhasználásával Idén május 5. és 7. között került lebonyolításra
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
Részletesebben6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.
6. Előadás Visszatekintés: a normális eloszlás Becslés, mintavételezés Reprezentatív minta A statisztika, mint változó Paraméter és Statisztika Torzítatlan becslés A mintaközép eloszlása - centrális határeloszlás
RészletesebbenKutatásmódszertan és prezentációkészítés
Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés
Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012
Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012 A hatodik osztályban 12 tanulóból 11 írta meg az országos kompetenciamérést. Ebből 1 fő SNI-s, 3 fő BTMN-es tanuló. Mentesítést
RészletesebbenBiomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKözép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Vízrajzi és Adattári Osztály. A Velencei-tó évi vízmérlege
Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztály A Velencei-tó 2014. évi vízmérlege Székesfehérvár 2015 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 3. oldal II. A Velencei-tó vízjárása, hidrológiai
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Részletesebbenc adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora
1. MELLÉKLET: Alkalmazott jelölések A mintaterület kiterjedése, területe c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora C(0) reziduális komponens varianciája C R (h) C R Cov{} d( u, X )
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2016 Hidrometeorológia: Az év átlaghőmérséklete térségünkben 11 C felett volt, körülbelül egy-másfél C-al több a sokéves átlagnál. Csapadék tekintetében az Igazgatóság
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenA 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze
RészletesebbenSTATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.
STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. május Meteorológiai értékelés Májusban az átlagos csapadékmennyiség nagyon heterogén módon alakult az Igazgatóság területén. Bizonyos állomásokon az átlagnál kevesebb,
RészletesebbenBiostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October
Biostatisztika VIII Mátyus László 19 October 2010 1 Ha σ nem ismert A gyakorlatban ritkán ismerjük σ-t. Ha kiszámítjuk s-t a minta alapján, akkor becsülhetjük σ-t. Ez további bizonytalanságot okoz a becslésben.
Részletesebben1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia
1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési rendszer kidolgozásáról szóló útmutató 1 szerint a tipológia fő célja
RészletesebbenKorrelációs kapcsolatok elemzése
Korrelációs kapcsolatok elemzése 1. előadás Kvantitatív statisztikai módszerek Két változó közötti kapcsolat Független: Az X ismérv szerinti hovatartozás ismerete nem ad semmilyen többletinformációt az
RészletesebbenGondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán
Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán MASZESZ A TELEPÜLÉSI TISZTÍTÓK TECHNOLÓGIAI HATÁRÉRTÉKEI SZABÁLYOZÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS 2018. NOVEMBER
Részletesebben