Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL november 6., órától

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kultúraközi párbeszéd az üzleti világban PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL 2008. november 6., 14.00 órától"

Átírás

1 2008. november 6., órától SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u Északi szárny, I. emelet, 39. terem Szekcióvezető: VLADÁR FERENCNÉ DR. főiskolai tanár BALÁZSNÉ LENDVAI MARIETTA, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd Jegybanki kommunikáció a pénzügyi kultúra fejlesztéséért SZŐRÖS KRISZTINA, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd A Balanced Scorecard elmélete és gyakorlata GYURKÓ GYÖRGY, BGF PSzFK, főiskolai docens BALÁZS ILDIKÓ, BGF PSzFK, főiskolai adjunktus A könyvvizsgálat számítógépes támogatása KOROM ERIK, BGF PSzFK, főiskolai adjunktus A verseny hatása a vállalatok teljesítményére DR. LEHOCZKY JUDIT, Eötvös József Főiskola, főiskolai tanár SIMON JÓZSEF, Eötvös József Főiskola, főiskolai tanársegéd Elszámolási és nyilvántartási rendszer hatása az önkormányzatok gazdálkodására A november 7-i program a 140. oldalon található. 134

2 2008. november 6., órától JEGYBANKI KOMMUNIKÁCIÓ A I KULTÚRA FEJLESZTÉSÉÉRT Balázsné Lendvai Marietta BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete főiskolai tanársegéd, PhD-hallgató A nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan hazánkban is folyamatosan növekszik a háztartások pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettsége a demográfiai, a gazdasági és pénzügyi közvetítőrendszer változásai következtében. Az utóbbi években a háztartások egyre emelkedő eladósodottsága és a megnövekedett kockázatviselésük a szektor stabilitására is kedvezőtlen hatással voltak. Korjelző tendencia, hogy a kockázatviselés növekedése nem járt együtt a lakosság pénzügyi kultúrájának ugyanilyen mértékű fejlődésével. A Magyar Nemzeti Bank, felismerve az alacsony szintű pénzügyi kultúra stabilitást veszélyeztető tendenciáit, 2006 elején elindította a pénzügyi kultúra fejlesztési projektjét, amelynek fókuszában a pénzügyi nevelés áll. A pénzügyi nevelés fogalmát az OECD az alábbiak szerint határozza meg: olyan folyamat, mely során a fogyasztó/befektető információ, oktatás és/vagy független tanácsadás révén egyre jobban megérti a pénzügyi termékeket, koncepciókat és kockázatokat. Képességeket és bizalmat alakít ki a fogyasztóban, mely segít a pénzügyi kockázatok és lehetőségek jobb megértésében, megfelelő információk alapján a döntéshozásban. A fogyasztó ismerje, hogy kitől lehet segítséget kérni, illetve tudjon más hatékony eszközöket alkalmazni az anyagi jólét növelése céljából. A pénzügyi kultúra növelésének célja tehát, hogy a háztartások a tágabb, de kockázatosabb mozgástér előnyeit ki tudják használni, azaz képesek legyenek a kockázatok felismerésére és kezelésére. A pénzügyi közvetítést a tájékozott, felkészült fogyasztó nagyobb versenyre készteti, ugyanakkor a fogyasztó kockázattudatosabb viselkedése révén alacsonyabb hitelezési veszteséget okoz a szektornak. Bemutatom a pénzügyi kultúra növelése érdekében tett eddigi lépéseket, valamint elemzem a programok főbb tapasztalatait és eredményeit. Kitérek a Jegybank jövőt meghatározó fejlesztési elképzeléseire, kezdeményezéseire, s koncepciójára. Nemzetközi kitekintéssel vizsgálom néhány külföldi jegybank tevékenységét, kommunikációját és törekvését a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében. Továbbá választ keresek arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a program sikeres megvalósításához, mely külföldi jegybankokkal és milyen módon működik együtt. Mindezekre építve állítom a feltáró munkám középpontjába a továbblépés lehetséges irányait, a bevonható eszköztárat annak érdekében, hogy az új szemléletmód, a pénzügyi jellegű ismeretbővítés, s a felelősségteljes döntés iránti igény a társadalom minél szélesebb csoportjához eljusson, s tudatosításra kerüljön. 135

3 2008. november 6., órától A BALANCED SCORECARD ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA Szőrös Krisztina BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, Kontrolling - Ellenőrzés Intézeti Tanszék, főiskolai tanársegéd A Balanced Scorecard elmélete és gyakorlata című előadásommal a BSC nemzetközi és hazai alkalmazására irányuló tervezett tudományos kutatásom módszertani-elméleti megalapozására törekszem. Az előadásomban egy olyan átfogó rendszert kívánok bemutatni, mely a kialakítását követő néhány éven belül továbbfejlesztett értékelési rendszerből egy, a vállalati gyakorlatban népszerű vezetési rendszerré vált. Előadásom első gondolati egységében általános képet szeretnék kialakítani a vállalati teljesítményértékelési rendszerekről, különös tekintettel a hagyományos pénzügyi szemléletű értékelési rendszerekről, kiemelve ezek egyoldalúságából eredő hibáikat, hiányosságaikat. Röviden be szeretném mutatni azon komplex vállalati teljesítmény-értékelési megközelítéseket (pl. teljesítményprizma, tudásmérleg stb.), amelyek a 21. században, az úgynevezett információs korszak körülményei között a vállalatok értékteremtéséhez érdemben hozzájárulhatnak. Ezt követően szólnék az ún. kiegyensúlyozott mutatószámrendszerről bemutatva e stratégiai döntéstámogató eszköz kialakításának, kifejlesztésének körülményeit, mozgatórugóit, fejlődéstörténetének főbb állomásait. Ismertetni kívánom a Balanced Scorecard megközelítés vizsgálati szempontjait, nézőpontjait, főbb jellemvonásait, bevezetésének lépéseit, feltételeit. Ezt követően ki szeretnék térni a tudatos vállalatirányításban, valamint a stratégiai tervezésben, a stratégia-megvalósításban betöltött szerepére, az alkalmazásában rejlő előnyökre, továbbá be szeretném mutatni a Balanced Scorecard továbbfejlesztésével kapcsolatos javaslatokat, alternatívákat. (pl. a jövő dimenzióval, illetve a környezetvédelem kérdéseinek beillesztésével kapcsolatos javaslatokat.) Az előadásomat a Balanced Scorecard módszertanának a vállalatok controlling rendszerében történő adaptálási lehetőségével kívánom zárni. 136

4 2008. november 6., órától A KÖNYVVIZSGÁLAT SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA Gyurkó György BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar főiskolai docens Balázs Ildikó BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar főiskolai adjunktus 1. A könyvvizsgáló szoftverek alkalmazásának indokai, feltételei és előnyei 2. Könyvvizsgálati munka tervezésének támogatása 2.1. Előzetes kockázatbecslés és feltárási kockázat csökkentésének támogatása 2.2. Átfogó könyvvizsgálati stratégiát megalapozó vizsgálatok támogatása 2.3. Könyvvizsgálati terv készítésének támogatása: Vizsgálati célok, vizsgálati feladatok, ütemterv, vizsgálati tesztek terjedelme, vizsgálati tételek kiválasztása, vizsgálati eljárások leírása. 3. Könyvvizsgálat végrehajtásának támogatása 3.1. A vizsgálandó adatok elektronikus adattárai elérésének, adatok áttöltésének, kivonatolásának támogatása 3.2. Vizsgálati eljárások és módszerek támogatása 3.3. Összetett vizsgálati eljárásokat automatizáló eljárássémák (parancsscriptek) kialakítása 3.4. A vizsgálati tevékenység naplózása, dokumentálása 3.5. A vizsgálatok eredményeinek dokumentálása 3.6. A csoportmunkában, illetve projektkeretben végzett könyvvizsgálat támogatása 3.7. A belső audit támogatása folyamatos monitoring 4. Könyvvizsgálatot támogató alkalmazások jellemzői 4.1. A CAATTs szoftverekről általában 4.2. A jelentősebb (szélesebb funkcionalitással) rendelkező könyvvizsgáló szoftverek ACL, IDEA, DATEV sajátosságai 4.3. Néhány egyszerűbb funkcionalitású könyvvizsgáló alkalmazás 4.4. Csoportmunka-támogató, valamint projektmenedzsment szoftverek alkalmazása a könyvvizsgálatban 137

5 2008. november 6., órától A VERSENY HATÁSA A VÁLLALATOK TELJESÍTMÉNYÉRE Korom Erik BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar főiskolai adjunktus A verseny és annak gazdasági hatékonyságot elősegítő jótékony szerepe már régóta foglalkoztatja a közgazdaságtan összefüggéseivel foglalkozó gondolkodókat. A verseny és a vállalatok teljesítménye közötti kapcsolattal foglalkozó szakirodalom egyik alapvető kérdése a verseny intenzitásának számszerűsítése. A verseny azonban közvetlenül nehezen mérhető. Pontos mérőszám hiányában az empirikus tanulmányok valamilyen megfigyelhető, a versenyre közvetetten utaló tényező alapján próbálják megragadni a verseny intenzitását. A verseny intenzitásának mérésére szolgáló mutatók közül megkülönböztethetők statikus és a dinamikus mérőszámok. A statikus mérőszámok egy adott piac állapotáról szolgálnak információval a megfigyelés időpontjában. A dinamikus mércékkel a piacok állapota helyett az azokon bekövetkező változásokat igyekeznek megragadni. A vállalatok demográfiáján, (vállalatok létrejöttén, megszűnésén) a piaci részesedések változásán alapuló mutatószámok további hasznos információkkal szolgálhatnak a verseny intenzitásáról. A statikus és a dinamikus mérőszámok mellett, illetve azt kiegészítve a verseny mértékének és alakulásának megítélésére számos egyéb megközelítésével találkozhatunk a szakirodalom tanulmányozása során. Ilyenek lehetnek például az egyes intézményi feltételek meglétét, illetve a piac szabályozottságának szintjét megragadó mérőszámok vagy a nemzetközi kereskedelem szabadsága és az innováció. A verseny intenzitását és a következmények időbeni alakulását figyelemmel kísérve a kedvezőtlen hatások kiszűrésére, illetve mérséklésére számtalan intézkedési lehetőség biztosított. A piaci folyamatok adminisztratív befolyásolása meglehetősen veszélyes játék, de a társadalmi érdek egyéni érdekek fölé helyezése és a szélsőségek mérséklése miatt bizonyos területeken elengedhetetlen. Számos elméleti és empirikus kutatás támasztja alá, hogy olyan piacokon, amelyeket mérsékelt technológiai fejődés és innováció jellemez, sok szereplő tevékenykedik, s a verseny is hatékonyan működik, az árrés a nullához közelít. Ilyen esetben a relatív ár-határköltség rés jó indikátora lehet a verseny erősségének. Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy a magyar gazdaságban működő szolgáltató vállalatok számviteli információs rendszerből származtatott adatai alapján mennyiben mutatható ki a verseny intenzitása és annak hatása a vállalatok teljesítményére. 138

6 2008. november 6., órától ELSZÁMOLÁSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁRA Dr. Lehoczky Judit Eötvös József Főiskola, Műszaki és Gazdaságtudományi Fakultás Gazdaságtudományi Intézet, főiskolai tanár Simon József Eötvös József Főiskola, Műszaki és Gazdaságtudományi Fakultás Gazdaságtudományi Intézet, főiskolai tanársegéd Az államháztartással kapcsolatos gondok szerteágazóak. Az állam mérete, struktúrája, működésének módja a hiány és pazarlás együttes jelentkezése, a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetetlen módja közbeszéd tárgya. Arról azonban keveset hallani, hogy a jelenleg érvényes elszámolási és nyilvántartási rendszer sem felel meg a gazdálkodás alapvető igényének. Nem nyújt információt, annál inkább félreinformál, A települési önkormányzatoknak az elszámolási és nyilvántartási kötelezettségét különböző szintű jogszabályok befolyásolják, amelyek nem alkotnak egységes rendszert, sőt egyszerre van jelen az alul és túlszabályozás is. Az előírt sok munkával előállított adathalmaz, a nyilvántartott információk nagy része nem szolgálja a döntések megalapozását. Az auditált beszámolók gyakorlati hasznosítása a valós adatok és összefüggések hiányában lehetetlen. A pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás elsősorban a gazdálkodás likviditásáról ad információt, a döntések gazdaságossági alapú minősítéséhez viszont nem szolgáltat támpontot. Egyre nagyobb társadalmi nyomás radikális változtatást sürget. A közpénzek felhasználásának hatékonysága egyaránt foglalkoztatja az adófizetőket, akik soknak ítélik a befizetési kötelezettséget és a szolgáltatások élvezőit, akik többet és jobb minőségű szolgáltatást szeretnének. A szerzők szerint a szakmai szabályozás kulcseleme az eredményszemléletű számviteli rendszer bevezetése, a pénzforgalmi szemlélet megtartása kizáróan azokon a területeken, ahol az eredményszemlélet alkalmazása nem lehetséges ill. nem jár pótlólagos előnyökkel. A dolgozat célja az eredményszemléletű számviteli rendszer használatának, és előnyeinek a maitól gyökeresen eltérő eredményének bemutatása, a gyakorlati realizálás gondjainak illetve a megvalósítás kérdéseinek felvázolása, a megoldási javaslatok hipotetikus értékelésével párhuzamosan. Természetesen a javaslatok megfogalmazásakor érdemes figyelembe venni a nemzetközi tapasztalatokat, és azonosítani azon pontokat, amelyek adaptálhatók a hazai gyakorlat számára. A jelenlegi helyzet megoldásához két dologra van szükség a szerzők szerint, politikai elhatározásra és szakmai alapokon nyugvó szabályozásra. 139

7 SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u Északi szárny, I. emelet, 39. terem Szekcióvezető: VLADÁR FERENCNÉ DR. főiskolai tanár 9.00 KARDOS BARBARA, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd Az értékelemzés alkalmazási területei KOVÁCSNÉ ANTAL ANITA, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozási helyzetének fejlesztése LAMBERTNÉ KATONA MÓNIKA, BGF PSzFK, főiskolai adjunktus Településeken élők életkörülményeiben bekövetkezett változások és uniós források felhasználásának vizsgálata statisztikai módszerek alkalmazásával KEMÉNY GÁBOR, Kodolányi János Főiskola, főiskolai tanár JUHÁSZ GÁBOR, Human Exchange EEFT Alapítvány, elnök Controlling a kis- és közepes vállalkozások gyakorlatában SISA KRISZTINA A., BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd Összefüggések a vállalat értéke és tőkeszerkezete között Miller-Modigliani nyomán Kávészünet DR. VINCZE LÁSZLÓ, Pannon Egyetem, egyetemi tanár Nyugdíjkorhatár optimális értékének vizsgálata halandóságot, tőkefelhalmozást és hitelfelvételt tartalmazó nyugdíjmodell alkalmazásával ZATYKÓ ZSUZSANNA, BGF PSzFK, számvitel tanár A határidős és opciós ügyletek számviteli elszámolásának problematikája BEDŐHÁZI ZITA, Eötvös József Főiskola, főiskolai adjunktus A számviteli információk torzítása és minősége közötti kapcsolat modellezése

8 AZ ÉRTÉKELEMZÉS ALKALMAZÁSI TERÜLETEI Kardos Barbara BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd Előadásomban bemutatom az értékelemzés módszertanának kialakulását, fejlődését, tehát múltját, jelenét és jövőképét. Bemutatom a módszertan lépéseit az előkészítő szakasztól az értékelési szakaszig. Kezdő, lényeges elem, mely alapvetően meghatározza a munkát és annak eredményét is a téma kiválasztás, a témahatárok kidolgozása, amely a vezetőségi célkitűzések figyelembevételével valósul meg. Az értékelemző csoporttagok kijelölésekor a szervezet vezetőjének figyelembe kell vennie az alkalmasságot és a hajlandóságot. A munkaterv elkészítése során szem előtt kell tartani a betarthatósági szempontot. Ezt követően az információs szakaszban történik az értékelemzés tárgyát, határait, külső és belső követelményrendszerét meghatározó információk gyűjtése. Az információkon belül kiemelten kell foglalkozni az igények feltárásával, a funkciók meghatározásával, rendezésével. A funkció az értékelemzés tárgyának rendeltetésszerű feladata, működése, teljesítőképessége, esetleg tulajdonsága. A funkciók közötti hierarchiai, ok-okozati, logikai vagy egyéb kapcsolatok, kölcsönhatások megjelenési formája a funkcióséma, mely több formában is megjelenhet. A funkció költségek számítása, annak meghatározása, hogy mennyibe is kerül az adott funkció teljesítése, megjelenési formája a funkció-költség mátrix. Az alkotó szakaszban történik a gyenge pontokra irányuló ötletek gyűjtése, minden lehetséges ötlet feltárásra kerül a gyenge pontok megszüntetése érdekében. Az értékelési és tervezési szakaszban a feltárt ötletek pontosítása, rendezése és minősítése történik meg. A javaslat tételi szakaszban döntés előkészítő tanulmányban kerül összegyűjtésre a lehetséges megoldásokra vonatkozó javaslatok. A döntés során a felkínált alternatívákból egy kerül kiválasztásra. A realizálási szakaszban valósul meg a javaslatok bevezetése, e szakaszban az értékelemző csoport már csak a szükséges mértékben működik közre. Az ellenőrzési, értékelési szakaszban a vezetők a javaslatok megvalósítását és az abból származó eredményeket értékelik, és kidolgozott érdekeltségi rendszer szerint elismerik a résztvevők munkáját. Az elméleti megközelítés szerint bármi lehet az értékelemzés tárgya, aminek funkciója és költsége van; ennek igazolására példákat mutatok be az alkalmazási területekre vonatkozóan az elmúlt 3-4 év hazai és nemzetközi értékelemzési konferenciák anyagaiból. Az előadásom célja az értékelemzés módszertanának népszerűsítése; annak bemutatása, hogy nemcsak termékfejlesztésre és költségcsökkentésre alkalmas a módszertan, hanem bármely tevékenység-optimalizáló döntés meghozatalának előkészítésére is. 141

9 A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI SZEKTOR FINANSZÍROZÁSI HELYZETÉNEK FEJLESZTÉSE Kovácsné Antal Anita BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete főiskolai tanársegéd A magyar gazdaságpolitika jelenlegi fő célkitűzése az, hogy az euró bevezetéséhez szükséges feltételek, kritériumok döntő részét mihamarabb teljesítsük. Mindeközben egyes nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarország versenyképessége tovább romlik elsősorban a tartósan rossz megítélésű gazdaságpolitikának köszönhetően. A vállalkozásfejlesztési politikának súlyponti kérdése lehet az egyes méretkategóriákhoz tartózó vállalkozások támogatásának formája és mértéke, azaz a nagyvállalkozások támogatása a kis- és középvállalkozások rovására, vagy fordítva. Mindkét kategória vállalkozásainak felkarolása vonatkozásában pro és kontra érveket sorakoztathatunk fel. A nagyvállalkozások jelentősége, szerepe óriási a hazai gazdaságban, melyet statisztikai adatok is bizonyítanak, azonban a KKV szektor gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. A magyar vállalkozási szerkezetben az EU-s tendenciáknak megfelelően - a vállalkozások 99%-a a KKV kategóriába tartozik, jelentős szerepet vállalnak a foglalkoztatásból (több mint 70%), az országban működő vállalkozások árbevételének illetve a GDP több mint felét, az exportnak valamivel több mint 1/3-át adja ez a szektor. Mindemellett jegyezzük meg azt is, hogy a nagyok nem nagynak születnek, hanem azok mindig a kicsikből fejlődnek. A tanulmányban a KKV szektor fejlesztésére, a szegmenst érintően egy speciális finanszírozási lehetőség hatékonyabb felhasználási lehetőségére koncentrálok. Mivel a KKV-k leghangsúlyosabb problémája a tőkehiány, indokolt, hogy a szektor növekedését, fejlődését jelentősebb mértékben támogassa a kockázati tőke típusú finanszírozás is, amely kevéssé ismert, inkább a nagyobb vállalkozásokat finanszírozó forrás hazánkban. Az említett vállalkozói szegmens vonatkozásában a tőkefinanszírozás kapcsán mind keresleti, mind kínálati oldalon korlátokkal találkozhatunk. Ezek oldása a két fél egymásra találását hatékonyabban segítő a megvalósult befektetések analíziséből kiinduló mechanizmus kimunkálását indokolja, mely a kidolgozott megfelelőségi kritériumokat teljesítő KKV-k vonatkozásában főként direkt kommunikáción keresztül történő elérését célozza meg. A megfelelőségi kritériumok súlypontjai: a hatékony ügyletméret (megfelelő saját tőke elvárás), pénzügyi megfelelőség (objektív mutatók) megítélése, illetve a kockázati tőkés által elvárt hozam kigazdálkodására való képesség. Az elvárásokat teljesítő vállalkozásokkal kialakított megfelelő párbeszéd, a kommunikációs megoldás pedig kulcsfontosságú lehet a kidolgozott koncepció sikerességét illetően. 142

10 TELEPÜLÉSEKEN ÉLŐK ÉLETKÖRÜLMÉNYEIBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK ÉS UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATA STATISZTIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL Lambertné Katona Mónika BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete főiskolai adjunktus A falvakban az elmúlt évtizedekben jelentős változások mentek végbe, a lezajlott és most is zajló- reformok a falvak társadalmi és gazdasági szerkezetét sem hagyták változatlanul. A falusi lakosság életkörülményeiben lezajlott változások az elmúlt tíz évben számottevő javulása figyelhető meg, természetesen egy nagyfokú differenciálódás mellett. A differenciáltság véleményem szerint szoros összefüggésben áll a falvak földrajzi fekvésével, a települések méretével, a települések gazdasági teljesítőképességével és nem utolsó sorban az uniós források felhasználásával. A tanulmányban nem vállalkozom sem terjedelmében, sem teljeskörűségében a falusi lakosság életkörülményeinek teljes körű, átfogó vizsgálatára, de egy szegmens a doktori kutatásom bázisát jelentő megye elemzése révén kívánok rávilágítani a elmúlt években lezajlott változásokra. A kutatás módszertana több lábon áll. Egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisát használja a települési mutatók esetében, másrészt a településeken élők személyes megkérdezése révén az érintettek véleményére épít a soft mutatók tekintetében. Tehát a módszertana a már korábban nemzetközi kutatásokban használt módszert alkalmazza. Azaz a szupralokális faktorok (politikai, gazdasági hatások) és lokális faktorok (politika és gazdasági) kölcsönhatását hogyan élték meg az egyének a háztartások. 143

11 CONTROLLING A KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK GYAKORLATÁBAN Kemény Gábor Kodolányi János Főiskola, Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék főiskolai tanár Juhász Gábor Human Exchange EEFT Alapítvány elnök A controllingnak, mint a menedzsment egy fontos eszközének a vállalkozások életében betöltött szerepe mára megkérdőjelezhetetlenné vált. A közép-dunántúli régióban kutatást végeztünk a controlling versenyképességre gyakorolt hatásának megállapítása céljából. A kutatás a Regionális Operatív Program támogatásával valósult meg. Összesen 94, elsősorban kis- és közepes vállalkozás vezetőjével készült standard interjú. Az eredményeket a statisztika eszköztárával dolgoztuk fel. Az interjú keretében feltérképeztük a vállalkozások azon jellemzőit, amelyek a szakirodalom alapján meghatározzák, ill. meghatároznák controlling rendszerük milyenségét, valamint azon jellemzőket, amelyek a controlling koncepció jelenlétére utalnak és a köztük lévő összefüggéseket próbáltuk feltárni. A vizsgált vállalkozások a környezetüket alapvetően bizonytalannak ítélik meg. A bizonytalanság csökkentése érdekében elsősorban a rugalmas szervezet, stratégiai partnerkapcsolatok kialakítását, valamint a több lábon állás lehetőségét alkalmazzák. Az alaposabb, gondosabb tervezés, mint bizonytalanságot csökkentő eszköz csak a negyedik helyen áll. Írott tervet ennek ellenére a vállalkozások többségében (64%) készítenek, de a rövidtáv (egy év) a jellemző. Leggyakrabban előforduló résztervek: a költség-, az eredmény- és az árbevétel-terv. A vállalkozások vezetői szerint rájuk a stratégiai gondolkodás a jellemző, ennek ellenére konkrét célokat általában csak egy egy évre tűznek ki. A legtöbb vállalkozás vezetője a vezetési stílust konzultatívnak és demokratikusnak ítéli meg, ugyanakkor a készülő tervekről jelentős hányaduk nem egyeztet a munkatársakkal. A vállalkozások 39%-a csak regisztrálja a költségeket. A többi végez költségviselő-, költséghely számítást, vagy mindkettőt. A részköltség-számítás csak 28%-ra jellemző. 57%-uk az eredményt csak a vállalkozás szintjén állapítja meg. Az írott tervet készítők jelentős hányada (84%) végez terv tény összehasonlítást, 43%-uk havonta. Többségükben az eltérés intézkedéseket von maga után. Mint az a fent leírtakból is kitűnik, a controlling eszközeit a kis- és közepes vállalkozások nagy hányada alkalmazza, de korántsem aknázza ki a lehetőségek egészét. A megoldás nem a nagyvállalatokban jól működő rendszerek adaptálása kell legyen, hanem magának a controlling filozófiának és koncepciónak a megértetése, ami hozzájárulhat a valós igényeknek megfelelő alkalmazások kialakításához. 144

12 ÖSSZEFÜGGÉSEK A VÁLLALAT ÉRTÉKE ÉS TŐKESZERKEZETE KÖZÖTT MILLER-MODIGLIANI NYOMÁN Sisa Krisztina A. BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar főiskolai tanársegéd A vállalat tulajdonosainak alapvető érdeke, hogy befektetett tőkéjük évről évre gyarapodjon. A befektetett tőke gyarapítása feltételezi a vállalati teljesítmények racionalizálását, növelését. Ugyanakkor a tulajdonosoknak rangsorolni kell a céljaikat, nevezetesen, hogy: minél nagyobb osztalékot vegyenek ki az üzleti év (vagy a korábbi évek során felhalmozott) adózott eredményéből vagy az üzleti év során realizált eredményt (vagy annak egy részét) visszaforgassák, ezáltal hozzájárulva a vagyon gyarapításához. Ezen egymásnak ellentmondó két cél közép-, illetve hosszú távon találkozik, ugyanis bármelyik cél teljesülése csak a másik cél megvalósulása esetén realizálható. A vállalatok értékének tényleges növekedését mindkét tulajdonosi cél megvalósulása befolyásolja. Az elmúlt évtizedek során sok kutató foglalkozott a vállalati érték pontos definiálásával és a vállalatértékelés lehetséges módszereivel. A kutatások végeredményeként többféle értékelési módszer született. A tanulmányban szeretném összefoglalni a vállalati érték fogalmának főbb megközelítéseit és a különféle vállaltértékelési módszerek fejlődésének egyes állomásait, különös tekintettel MILLER-MODIG- LIANI híres első tételére. Az előadásom első felében tehát a vállalatértékelés főbb tendenciáit és az egyes elméleti megközelítések közötti eltéréseket és közös összefüggéseket vizsgálom. Az összehasonlítást két fő szempont alapján végzem el: a vállalati érték fogalma és fogalmának összetevői és a vállalati értéket befolyásoló tényezők típusai és jellemzői alapján. A felsorolt szempontok vizsgálata nyújt segítséget a főbb elméletek közötti eligazodásban és rendszerezésben. A tanulmány második felében részletesebben foglalkozom a MILLER- MODIGLIANI szerzőpáros vállalatértékelésre vonatkozó tételével. A tétel állítása szerint tökéletes piaci viszonyok mellett a vállalati érték független a finanszírozás módjától, vagyis a tőkeösszetételtől. De akkor milyen tényezők befolyásolják a vállalati értéket? A tanulmányban erre a kérdésre keresem a választ, elsődlegesen MILLER-MODIGLIANI első tétele alapján, majd ezt követően újabb kutatások eredményeire is szeretnék utalni. A MILLER-MODIGLIANI képlet egyszerűsége ellenére hasznos segítséget nyújt a vállalati érték forrásainak bemutatására is. 145

13 NYUGDÍJKORHATÁR OPTIMÁLIS ÉRTÉKÉNEK VIZSGÁLATA HALANDÓSÁGOT, TŐKEFELHALMOZÁST ÉS HITELFELVÉTELT TARTALMAZÓ NYUGDÍJMODELL ALKALMAZÁSÁVAL Dr. Vincze László Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Pénzügytan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár A 19. században Európában elsőként Németországban bevezetett nyugdíjrendszer óta a nyugdíjkorhatár a kezdeti 60 évről keveset változott (2-8 évet nőtt) a éves várható átlagos élettartamhoz képest, amely évvel növekedett. Ennek következményei: míg a várható átlagos élettartam a nyugdíjrendszer bevezetése idején tízegynéhány évvel kevesebb, jelenleg legalább 5-10 évvel több, mint a nyugdíjkorhatár. Emiatt az aktív népesség és a nyugdíjasok számaránya egy nagyságrenddel csökkent, ról 1-3-ra, ami egyidejűleg vezetett a nyugdíjjáradékok növekedéséhez, és a helyettesítési ráta csökkenéséhez. Célul tűztem ki, hogy közgazdaságilag vizsgáljam a nyugdíjkorhatár és a várható átlagos élettartam viszonyának hatását olyan modellel, amely már elég sok tényező hatását tükrözi, de még kezelhető. Simonovits nyugdíjmodelljéből indultam ki, amely modellben alkalmaztam a konkrét magyarországi halandósági adatokat, és kiegészítettem a nyugdíj-befizetések és egyéb befektetések tőkéjének hozamával, továbbá az egyenletesebb fogyasztás érdekében az életpálya első felében felvehető hitellel, ahol a hozam és a hitelkamat általában nem egyenlő. Vizsgált célfüggvénynek az egy évre jutó átlagos fogyasztást (C átlag ) választottam a nyugdíjkorhatár (R) és a várható átlagos élettartam (t átlag ) függvényében: C átlag (R,t átlag ). Vizsgált további paraméterek: jövedelem és fogyasztás éves növekedési tényezője (g és h), tőke éves növekedési tényezője (m1), és a hitel kamattényezője (m2). Az eredményeket, paraméter-függésüket az előadásban mutatom be és értelmezem. 146

14 A HATÁRIDŐS ÉS OPCIÓS ÜGYLETEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSÁNAK PROBLEMATIKÁJA Zatykó Zsuzsanna BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgótarjáni Intézete számvitel tanár Magyarországon a tőzsdei ügyletek vállalkozói gyakorlatban való alkalmazása nem különösképp elterjedt. A Budapesti Értéktőzsde újjászületése felélénkítette ugyan a befektetési kedvet, de a vállalkozások finanszírozási gyakorlatába csak nagyon nehézkesen furakodott be. A cégek ritkán használják fel a határidős, opciós termékeket spekulációs vagy fedezeti céllal, mert egyrészt kevés az a megtakarítás, melyet a likviditás csorbítása nélkül be tudnának fektetni, másrészt kevés a hozzáértő menedzserek köre. Tanulmányomban megkísérlem ráirányítani a figyelmet arra, hogyan lehet a derivatív termékeket a vállalkozás gyakorlatában eredményesen alkalmazni. I. A határidős és az opciós piac áttekintése A határidős és az opciós piaci termékek mindig széles lehetőséget nyújtottak a kreatív és kockázatvállaló befektető számára. A határidős piac forgalmát azok a belföldi és külföldi befektetők adják, akik a nagy tőkeáttétel miatt napi szinten mozognak ezen a koncentrált piacon. Az opciós piac sajnálatos módon háttérbe szorul több ok miatt is. Elsőként a határidős és az opciós piacon ható tényezőket vizsgálom meg és világítok rá azok főbb sajátosságaira, feltárva a két piac eltérő jellemzőit. II. Kereskedési stratégiák a vállalkozás gyakorlatában Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a derivatív termékekkel való kereskedelem jelentős kockázatot hordoz magában. A kockázat kezelése aszerint is változik, milyen célzattal hozták létre a pozíciót. A spekulációs célzattal alkalmazott pozíciónyitások a nagy nyereség reményében nagy kockázat vállalását helyezik előtérbe, de tekintettel arra, hogy ez a lehetőség jelenleg nem a vállalkozások gyakorlata, ezt a témakört nem vontam vizsgálat alá. Előadásomban vázolni szeretném az érintett piacokon alkalmazott fedezeti stratégiákat, ráirányítván a figyelmet arra is, hogy egy aktív befektetési portfólió esetén nem szabad elzárkózni az egyes pénzügyi piaci termékek kombinálásától sem. III. A fedezeti ügyletek sajátos számvitele Számos vita forrása volt nemzetközi szinten, hogy az egyes derivatív ill. fedezeti ügyletek számviteli elszámolása során a beszerzési értéket vagy piaci értéket alkalmazzák-e. A probléma megoldása fontos, hiszen az ügyletek eltérő elszámolása a vállalkozás éves mérlegében torzulásokat okozhat, melyek a reális értékelést, összehasonlíthatóságot csorbíthatják. Emellett lehetőséget ad arra is, hogy a vállalkozás éves mérlegét a kívánt képre alakíthassák, ezáltal megtévesztő képet adjanak a vállalkozás vagyonáról. Végezetül megvizsgálom a fedezeti ügyletek elszámolásának gyakorlatát és az ennek kapcsán felmerülő számviteli kérdéseket. 147

15 A SZÁMVITELI INFORMÁCIÓK TORZÍTÁSA ÉS MINŐSÉGE KÖZÖTTI KAPCSOLAT MODELLEZÉSE Bedőházi Zita Eötvös József Főiskola, Műszaki és Gazdálkodástudományi Kar főiskolai adjunktus A számvitel minőségét évtizedek óta vizsgálja a nemzetközi szakirodalom. Az 1970-es évek előtt a számvitel minőségére vonatkozó szakcikkek többnyire egyegy kiugró minőségi hibára, egy-egy sajátos eset tárgyalására vonatkoztak után a tudósok azokat az okokat kezdik vizsgálni, amelyek miatt befolyásolják a vállalati eredményeket. Ezen irodalom az adófizetés előtti eredmény-befolyásolás (a továbbiakban EBT-befolyásolás) earnings management irodalma néven vált ismertté. Ennek az irodalomnak nagyon sok vonulata van, ezek közül a legfontosabbak 1. A vállalati eredményeknek a menedzsment általi befolyásolása; 2. Az elemzők előrejelzéseinek hatása a vállalati eredményekre; 3. A bankokkal kötött hitelszerződések korlátozó hatásai a vállalati eredményekre; 4. Az állam elősegítő és korlátozó intézkedéseinek hatása a vállalati eredmények alakulására; 5. A standardalkotók törekvéseinek hatása a vállalati eredmény megállapítására; 6. A könyvvizsgálók munkája minőségének hatása a vállalati számvitel minőségére; 7. A tulajdonosok érdekérvényesítő képességének a hatása a vállalati eredmények alakulására. Az 1970-es években és az 1980-as évek közepéig a számviteli kutatások főleg azokat az ösztönzőket vizsgálták, amelyek hatására a menedzserek különböző számviteli módszerek közül választottak. Az 1980-as évek közepétől ezen menedzseri ösztönzőket számviteli modellekkel vizsgálták (HEALY-modell, DEANGELOmodell, JONES-modell, korrigált JONES-modell). A 90-es évek elején a menedzsment és marketingtudományok által tárgyalt hangsúlyáttevődés a vállalatról a fogyasztóra a számviteltudományok kutatásában is megjelent. A vállalati eredmények megállapításának központjában már nem a vállalat állt, hanem a befektetői információs igények, amelyeknek a kielégítésére állították össze a pénzügyi beszámolókat. Ennek megfelelően a modellezési hangsúly is áthelyeződött a menedzseri befolyásolásról a befektetők által felhasznált pénzügyi beszámolók minőségének vizsgálatára. Az IAS és az IFRS rendszerei elősegítették e modellezési törekvéseket, ugyanakkor megvolt/megvan az a hátrányuk, hogy nem számszerűsíthetők, ezért mérésük nehézkes és csak bonyolult ökonometriai megközelítésekkel következtethetünk hatásaik eredményeire. Előadásomban a számviteli információk torzítása és minősége közötti modellezési kérdésekkel foglalkozom. 148

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Vállalkozói ismeretek képzés programja

Vállalkozói ismeretek képzés programja Vállalkozói ismeretek képzés programja 1. A program célja A képzésben résztvevők értsék döntéseik mozgatórugóit és háttereit a vállalkozások különböző életszakaszaiban, a jogi, pénzügyi, számviteli és

Részletesebben

Vezetői számvitel fogalma

Vezetői számvitel fogalma MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Vezetői számvitel fogalma Dr. Musinszki Zoltán Vezetői számvitel - kontrolling Vezetői

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK 2013.

SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK 2013. SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK 2013. Sorsz. Témakör megnevezése Tanszéki konzulens neve 1. Egy új vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakítása., 2. Egy vállalkozás átalakulásának

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. Költséghatékonyság javító eszközök - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköztára

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék Mérnök-közgazdász képzés TÉMA 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék 1 Vezetői szerepek egy szervezetben 2 Munkahelyi vezetés egy szervezetben 3 Vezetési stílusok egy szervezetben 4 A vezetői döntések megalapozásának korszerű

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft.

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft. Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás OTP Hungaro-Projekt Kft. Vállalati célok, problémák Elég versenyképesek a termékeink? Hogyan javítsuk versenyképességünket? Hogyan növeljük az árbevételünket

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Pénzügyi és Számviteli Intézet intézetvezető: Prof. Dr. Vigvári András CSc. Számvitel Intézeti Tanszék

Pénzügyi és Számviteli Intézet intézetvezető: Prof. Dr. Vigvári András CSc. Számvitel Intézeti Tanszék TANTÁRGYAK INTÉZETI TANSZÉKI BONTÁSBAN A Budapesti Gazdasági Főiskolán és a karokon szakmai intézetek működnek. Az intézetekhez intézeti tanszékek illetve intézeti tanszéki osztályok kapcsolódnak. A Pénzügyi

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ a KONTROLLING tantárgyhoz

TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ a KONTROLLING tantárgyhoz TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ a KONTROLLING tantárgyhoz Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Budapest, 2015. február A TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK CÉLJA A tantárgy oktatásának célja az alkalmazott számviteli eljárásokból

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Könyvvizsgálati kockázat

Könyvvizsgálati kockázat Könyvvizsgálati kockázatok és veszélyforrások válsághelyzetben Horváth Józsefné MOKLASZ alelnök okleveles adószakértő Könyvvizsgálati kockázat A könyvvizsgálat feladata a piaci szereplők kockázatának csökkentése,

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6798 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Gazdálkodási és menedzsment szak Statisztikus

Részletesebben

Összefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió

Összefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió Összefoglaló beszámoló Észak-magyarországi régió DEPURE PROJEKT Regionális közigazgatási klaszter létrehozásának lehetőségei MISKOLCI EGYETEM Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Miskolc, 2006. október

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30.

A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. A kockázatkezelő feladatai az AEGON gyakorlatában Zombor Zsolt 2013. május 30. aegon.com Védelmi vonalak Kockázat 1. védelmi vonal Mindenki (Aktuáriusok) 2. védelmi vonal Kockázatkezelés, Compliance 3.

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében Kiválóság Tavasz 2012 EFQM Kiválóság Nap Budapest, 2012. március 8. Szabó Kálmán, ügyvezető igazgató, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I. Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul

Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A cégvezetéshez adatok kellenek Servantes Vezetői Információs Szoftver Modul A Servantes Vezetői Információs rendszer a vállalatirányítási szoftvernek az a része, ahol a leginkább megmutatkozik, hogy a

Részletesebben

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK

Alkalmassági és Megfelelési teszt KÖZÜLETEKNEK KÖZÜLETEKNEK Az Üzletszabályzat 19. sz. melléklete Az alábbi teszt kitöltését a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló

Részletesebben

Pénzügyi Fogyasztóvédelem

Pénzügyi Fogyasztóvédelem Pénzügyi Fogyasztóvédelem Dr. Kolozsi Sándor ügyvezető igazgató PSZÁF PSZÁF-BAMOSZ-CFA Konferencia 2011. november 10. GIPS és fogyasztóvédelem Címzettje Védelemben részesül Célja Alapvető elemei GIPS sztenderd

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás Sarlósi Tibor 2012. február 28. Érintett területek 1 Diagnózis 2 Stratégiamenedzsment 3 Folyamatmenedzsment 4 Projektmenedzsment 6 rendszerek

Részletesebben

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Innováció és stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripar kormányzati stratégiája KÖZPONTI PROBLÉMA: GYENGE VERSENYKÉPESSÉG, GYENGE JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE Mi az üzleti tervezés A józan ész diadala az önámítás felett A tervezés tisztán matematika Nagy számok törvénye Egy egész szám felírható néhány

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE MI AZ ÜZLETI TERVEZÉS A józan ész diadala az önámítás felett A józan ész diadala az önámítás felett A TERVEZÉS TISZTÁN MATEMATIKA Nagy számok

Részletesebben

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között?

a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? a) Jellemezze a divizionális szervezetet! Mik a divíziók alapfeladatai? b) Mi a különbség költséghely és költségközpont (cost center) között? c) Mutassa be a jövedelmezőség mérésére használt fontosabb

Részletesebben

HITELINTÉZETEK SZÁMVITELI RENDSZEREINEK VIZSGÁLATI TAPASZTALATAI 1998 2005

HITELINTÉZETEK SZÁMVITELI RENDSZEREINEK VIZSGÁLATI TAPASZTALATAI 1998 2005 HITELINTÉZETEK SZÁMVITELI RENDSZEREINEK VIZSGÁLATI TAPASZTALATAI 1998 2005 Szakmai konferencia 1 TARTALOM 1. A felügyelet és a könyvvizsgáló kapcsolata 2. Vizsgálati irányok 3. A számviteli feladatok változása

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára

Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára VÁLLALATI TANÁCSADÁS TÁMOGATÁSA KKV-K SZÁMÁRA 2013 Vállalati tanácsadás támogatása KKV-k számára I. Pályázók köre Gazdasági társaságok Szövetkezetek Egyéni vállalkozók Egyéni cégek Non-profit gazdasági

Részletesebben

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés

IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15.

CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. CEBS Consultative Paper 10 (folytatás) Krekó Béla PSZÁF, 2005. szeptember 15. 1 3.3.3 Minősítési rendszerek és a kockázatok számszerűsítése Minősítések hozzárendelése PD, LGD, CF meghatározása Közös vizsgálati

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben