Takarék. Kékfrank Utalvány, a helyi pénz. Górcső alatt a fogyasztási hitelezés. A takarékszövetkezetek belső tulajdonviszonyai (II.

Átírás

1 Takarék XX. évfolyam 2. szám március április A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja Kékfrank Utalvány, a helyi pénz Kerekasztal beszélgetés a magyar helyi pénzről. A helyi pénz egy olyan eszköz, amely az ebből adódó eredményt hatékonyabban benn tudja tartani a rendszerben, mint a másik. Górcső alatt a fogyasztási hitelezés OTIVA ellenőrzési tapasztalatok. A fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, vagy szolgáltatások igénybevételéhez, továbbá a felhasználási célhoz nem kötötten fogyasztónak nyújtott kölcsön. A takarékszövetkezetek belső tulajdonviszonyai (II. rész) Moizs Attila tanulmányának második része. A szövetkezeti tagok tulajdona egyfajta átmeneti tulajdoni alakzat a magántulajdon és a köztulajdon között. XIII. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny Képes beszámoló a borok bírálatáról, és az eredményekről Az újságírás életre szóló tanulási folyamat Váradi Lajos is elérte a 65 éves korhatárt, és április elsejével megkezdte a valódi nyugdíjas éveket. De, szerencsére, nem fordít teljesen hátat az OTSZ-nek, és a Takarék újságnak sem. Dr. Fekete-Győr András: Tavaly év végén összesen 172 tagintézete volt az OBA-nak, ezen belül 32 bank, 134 takarékszövetkezet, 4 hitelszövetkezet és 2 lakástakarék-pénztár.

2 Eredményesen zárult a évi SIGNAL Kupon és KGFB Akció szerződésre összesen kupon 30 takarékszövetkezet munkatársai számára! A Takarékszövetkezeti Kupon Akció eredményei A megkötött szerződések túlnyomó többsége, mintegy 87%-a vagyonbiztosítás, 3%-a gépjármű-, 7%-a élet-, valamint 3%-a balesetbiztosítás. A szerződések éves bruttó díja eléri a 88 millió 866 ezer forintot. Az egész évet tekintve a legtöbb szerződést decemberben (583 db) és júliusban (395 db) kötötték az ügyfelekkel, amely örvendetes tény, hiszen ez cáfolja azt a feltevést, hogy a nyári szabadságok idején nehezebb üzletet kötni. A Kupon verseny eredményei alapján 30 takarékszövetkezet 73 munkatársát jutalmazhatjuk meg. Takarékszövetkezetenkénti bontásban a legtöbb nyertes a Hajdú Takarék (8), a Szabolcs Takarékszövetkezet (7), valamint a PILLÉR Takarékszövetkezet (6) munkatársai közül került ki. A Kupon Akció fődíját, egy-egy LCD televíziót, Puskás Sárika Mária, a Fókusz Takarék munkatársa, valamint Pintérné Péntek Anett, a Somogy Takarék munkatársa nyerte. A takarékszövetkezetek aktivitása, a súlyos viharkárok és az ennek kapcsán indított lakásbiztosítási akció együttesen meghozta az eredményt. Az ajándékokat banki szakreferenseink személyesen adják át a nyerteseknek, akiknek ezúton is gratulálunk és további sikeres munkát kívánunk! Sikerre, motivációra mindenkinek szüksége van. A jó teljesítmény után járó ajándék örömet szerez és további lendületet ad a munkatársaknak, a takarékszövetkezet pedig plusz jutalékbevételhez jut és ügyfeleit, akiket más bankok és biztosítók is folyamatosan megkeresnek ajánlatokkal még inkább magához kötheti. Minden egyes ügyfél értéket jelent, akiért közösen meg kell dolgoznunk. Jó termékajánlatokkal, szolgáltatásokkal és színvonalas tanácsadással. Mi ebben az évben is díjazni fogjuk kiemelkedő erőfeszítéseiket! Köszönjük munkájukat! Fókuszban a vállalkozások Az Új Széchenyi Terv kapcsán ismét előtérbe kerültek a kis- és közepes vállalkozások, a számukra nyújtható hitelek, valamint a vállalkozói vagyonbiztosítások. A SIGNAL Biztosító március végén az új GÉPTÖRÉS biztosítás bevezetése kapcsán szakmai napot tartott alkusz partnerei számára a híres Gerbeaud Házban. Meghívott külső előadónk, Sebestyén István a KKV-k részére folytatott hitelezési tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Röviden összefoglaljuk az elhangzottakat. Gondolatok Sebestyén István, a Fókusz Takarék ügyvezető igazgatójának előadásából A KKV szektor helyzetére jelenleg kíméletlen árverseny jellemző, melyet súlyosbítanak a körbetartozások, hosszú fizetési határidők és köztartozások hatására kialakult likviditási problémák. A kis-és középvállalkozók jelentős része borúlátó a jövőre nézve, sokat panaszkodnak az erőforrások folyamatos drágulására, a csökkenő bevételekre és a megnövekedett működési kockázatokra. A Fókusz Takaréknál azt tapasztaljuk, hogy a KKV szektor képviselői egyre inkább igénylik a professzionális pénzügyi tanácsadást, a minél gyorsabb, egyszerűbb, de személyre szabott ügyintézést. A legkeresettebb termékek a Gazdakártya hitel, valamint a Széchenyi kártya hitel, hiszen ezek alacsony kamatozásúak és standardizált módon, gyorsan, egyszerűen és egy bizonyos hitelösszeg alatt fedezet nélkül lehet azokat igénybe venni. Ezen megoldások hatására számos vállalkozás segítséget kaphat a fejlődésre, ezért most a leginkább időszerű, hogy megkeressük a szektor képviselőit és megoldásokat ajánljuk számukra. Most lehetőség nyílik a minden szempontból alulbiztosított KKV szektor megcélzására olyan vállalkozói vagyonbiztosításokkal, melyek a személyes igényeket figyelembe véve egy stabil hátteret nyújthatnak a fejlődéshez. Ezekkel a gondolatokkal mélyen egyetértve, csak annyit tehetünk hozzá, hogy használjuk ki együtt a kínálkozó lehetőséget! A SIGNAL Biztosító vállalkozási biztosításai, az EUROMESTER, a minden kockázatra kiterjedő ALL RISKS, valamint a legújabb GÉPTÖRÉS biztosítás lehetőséget nyújtanak a vállalkozások biztonságos fejlődéséhez.

3 Köszöntő Tartalom Címlapsztori A megelőzésre helyezni a hangsúlyt...4 Kerekasztal-beszélgetés Kékfrank Utalvány, a helyi pénz...8 Gazdaság A betétbiztosítási rendszer várható változásai...14 Górcső alatt a fogyasztási hitelezés...16 Záloghitelezés Beragadó kamatok...20 A tulajdonviszonyok átalakítása a takarék szövetkezetben (II. rész).. 21 A Signal vállalkozói vagyonbiztosítások...27 A hazai otthonteremtés középpontjában a lakás-takarékpénztári rendszer...28 TakarékBank hírei Lombard: Autót is, hitelt is csak ismerőstől...30 Online fizetés a hitelintézeti szektorban...31 Terjednek a befektetési termékek...32 Költözés...32 Bővült a Takarékbankkal együttműködő takarék szövetkezetek köre...33 Integráció XIII. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny Takinfó hírei Miért központi üzem?...36 TKSZ Figyelő Nehéz körülmények között is eredményesek...40 Kapitány a fedélzeten!...43 A Szentkirályi udvari beszállítója...47 Miként vált sikeressé a Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet...49 Sok hűhó nélkül Hitel nélkül is van élet, együttműködés!...55 Takarék Akadémia Lezajlott a hitelintézeti ügyvezetők záróvizsgája...57 Stratégiai Menedzsment képzés...58 Hitelintézeti Ügyvezetők képzése...58 Felhívás...58 Kitekintés Michel Barnier EU biztos a bankokról...59 Szóra érdemes Egy igaz állatbarát...60 Személyi hírek Az újságírás életre szóló tanulási folyamat...62 Iván, a rettenthetetlen...64 Köszöntő Anyámhoz Komjáthy Jenő verse...66 Impresszum Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató MTB Zrt., Illés Tiborné főtitkár TÉSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ, Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ Tördelés: Régió Lapkiadó Kft. Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója Az integrációk együttműködése A k betű története v o lt egyszer 260 takarékszövetkezet És eljött 1993, a bankkonszolidáció éve. A takarék-szövetkezetek különbözőképpen kezdtek gondolkodni a jövőről. Sokan úgy vélekedtek, jobb együtt, szorosan összekapaszkodva, erős csúcsszervekkel, állami tőkével megerősítve. Mások - magukban bízva - egy lazább együttműködésben hittek. Így alakult ki a két integráció a nagy és a kicsi, az OTSZ és a TÉSZ. A két szövetség sok éven át egymás mellett dolgozott, olykor egymással szemben. Sokan munkálkodtak azon - többek között az ebben a lapszámban elköszönő Váradi Lajos, európai gondolkozású szövetkező is -, hogy a két csoport közötti együttműködést erősítsék. Dr. Kiss Endre elnök levele március 26-án kelt, amelyben az OTSZ által kiadott Nálunk című lapban való megjelenésére tesz ajánlatot a TÉSZ-nek, az OTSZ elnökségének felhatalmazásával. Az elfogadó válasz július 17-én indult Kiss Menyhértné elnök aláírásával, és a TÉSZ-közgyűlés jóváhagyásával. Így történt, hogy a évi 6. lapszámban az integráció szó végére került a k betű és lett a Nálunk című újság a Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja. A címlapon a két szövetség elnöke, a szerkesztők között az én nevemmel. Mint két testvér, akik rég nem találkoztak, úgy olvastunk egymás tevékenységéről, ismertük meg egymás adatait. Az újság neve Takarék -ra változott, de az alcímben a k betű megmaradt. Az együttműködés kis lépesekben haladt. A két csoport közösen ünnepelte a takarék-szövetkezetek megalakulásának 50. évfordulóját. A TÉSZ hozzájárul az OTSZ által szervezett reklámkampányhoz. A Takarék Akadémia Egyesület közgyűlése 2010-ben felvette a tagjai közé a TÉSZ-t. Mire ez a lapszám megjelenik, a TÉSZ csoporthoz tartozó takarékszövetkezetek aláírnak egy fontos üzleti szerződést a Takarékbankkal, mely banknak alapító tulajdonosai, de szolgáltatásait az elmúlt években nem vették igénybe. E sorok írója 20 évet töltött a nagy integrációban, 5 évet a kicsiben. Személyes tapasztalásom, hogy az OTSZ és a TÉSZ által képviselt takarékszövetkezetek ikertestvérek. Ugyanahhoz a családhoz, tágabb értelemben a szövetkezeti, szűkebb értelemben a takarékszövetkezeti családhoz tartozunk mindannyian, érdekeink közösek, együtt jobb eredményeket tudunk kiharcolni. - olvasható a szerkesztőbizottság évben megjelent Visszatekintés című írásában. A megállapítás kiállta az idő próbáját. Örülök, hogy részese lehettem az ország két legnagyobb integrációja közötti jó együttműködés kialakulásának, fejlődésének, mely együttműködés vitathatatlanul érdeke minden hazai takarékszövetkezetnek. Illés Tiborné Takarék március április 3

4 Címlapsztori Interjú dr. Fekete-Győr Andrással, az OBA ügyvezető igazgatójával A megelőzésre helyezni a hangsúlyt Szerző: Hajtun György Az elmúlt években többször is bebizonyosodott, hogy nagy szükség van az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) tevékenységére. Legutóbb éppen a takarékszövetkezeti szektort érintően kellett az intézménynek beavatkoznia. A Jógazda takarékszövetkezet amely nem tagja az OTSZ-nek, OTIVA-nak rossz üzletpolitikájából adódó károkat térítette meg az OBA, igazolva ezzel, hogy a betéteseknek nem kell félniük attól, hogy a bankban elhelyezett pénzüket nem kapják vissza. Dr. Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója készségesen beszélt a Jógazda esetének tanulságairól, de természetesen a betétbiztosítás hazai és nemzetközi helyzetéről is szót váltottunk a beszélgetés során.. Dr. Fekete -Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója igazgató úr, mielőtt a részletekbe mennénk, arra kérem, hogy a szakember szemszögéből mutassa be az intézményt, a tevékenységi körét. Ha röviden fogalmazhatok, akkor az OBA-t a bankszféra által finanszírozott, törvény által kötelező betétvédelmi intézményként határoznám meg. A törvény előírásai szerint kötelező jelleggel az OBA tagja minden olyan Magyarországon székhellyel rendelkező bank, takarék-, illetve hitelszövetkezet, lakás-takarékpénztár (közös szóhasználattal hitelintézet), amely a felügyelet engedélye alapján betétgyűjtéssel foglalkozik. Tavaly év végén összesen 172 tagintézete volt az OBA-nak, ezen belül 32 bank, 134 takarékszövetkezet, 4 hitelszövetkezet és 2 lakástakarék-pénztár. Milyen bevételekből gazdálkodik az OBA? Az OBA bevételi forrásai az egyszeri csatlakozási díj (a tagintézetek jegyzett tőkéjének 0,5 százaléka), valamint a tagintézetek által fizetett rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés. Ezeket a bevételeket az OBA által szükség esetén felvett felvett hitelek és egyéb bevételek (köztük az OBA állampapír-befektetéseinek hozama, és a betétbiztosítás keretében az OBA-ra átszállt követelésekből megtérülő hányad) egészíthetnek ki. Az éves rendszeres befizetési kötelezettség törvényben rögzített felső határa a tagintézeteknél a tárgyévet megelőző év december 31-én meglévő, az OBA által biztosított betétállomány 2 ezreléke. Tavaly a tagintézetek a betéteik után változatlanul 0,2 ezrelék díjat fizetnek. Hogyan indult az OBA, melyek voltak azok az események, amelyek a létrehozását indokolttá tették? A rendszerváltás után, amikor megjelentek a kereskedelmi bankok a magyar pénzpiacon, a gazdaság átalakulásával hihetetlen nagy veszteségek halmozódtak fel a reálszférában, így a bankszektorban is. Az Antall-kormány idején hozzávetőleg a GDP 10 százalékát kellett konszolidációkra költeni, hiszen nem csak bankokat kellett megerősíteni, hanem a cégeket is. A betétbiztosítás ennek az átalakulásnak a mentén jött létre. Az akkori kormányzat remek előrelátással felismerte, hogy bár betétvédelemre szükség van ez ugyanolyan eleme a pénzügyi védőhálónak, mint a bankfelügyelet azonban addig nem célszerű ezt létrehozni, amíg a piaci szereplők köre le nem tisztult. A betétbiztosítás ugyanis nem alkalmas rendszerszintű gazdasági válságok kezelésére mind forrás, mind eszközrendszere limitált az intézménynek - hiszen egyedi bankválságok kezelésére találták ki. Ha jól tudom, az OBA 1993-ban kezdte meg működését 4 Takarék március április

5 Címlapsztori Ez így van. A magyar betétbiztosítás 1993-ban az akkori, nemzetközi mércével is élenjáró betétbiztosítónak számított. Ezt azért mondhatjuk ki ilyen bátran, mert Európában, az Egyesült Királyságtól Ausztriáig bezárólag szinte csak kifizető kasszák ú.n. pay-boxok működtek. Ez ma is a legegyszerűbb mondhatni kezdetleges - rendszere a betétbiztosítási jogköröknek. Ez pedig nem áll másból, minthogy ha a bankfelügyelet csenget, akkor a betétbiztosítás, mint tűz esetén a tűzoltók, rohamtempóban kinyitja kasszát és kifizeti a betéteseket. Ez által meglehet, kicsit késve - járul hozzá a pénzügyi stabilitáshoz, megelőzendő a pánikreakciókat, amelyek egy-egy bank bezárását adott esetben kísérhetik. Ezzel szemben a magyar betétbiztosítás az elején egy költség-minimalizáló, bővített mandátummal rendelkező rendszerként kezdte meg működését. Ez azt jelentette, hogy a törvény erejénél fogva az OBA-nak figyelemmel kellett lennie arra, hogy a számára lehetővé tett eszközök közül s ez nem csak a betétkifizetés volt, hiszen a beavatkozás számos eszköze is a kezében volt melyik a legolcsóbb megoldás a bajba jutott bank esetén. A cél az volt, hogy a lehető legkevesebbe kerüljön a bankválság kezelés ez a szemlélet a napjainkban nemzetközileg is aktívan használt un. legkisebb költség elve. Erről a konkrét prevenciót szolgáló eszközhasználatról döntött az Igazgatótanács. Ilyen eszköz lehet a tőkejuttatás, a garanciakölcsön nyújtása, vagy végső esetben a betétkifizetés. Ez a rendszer 2005-ig, jól vizsgázott, amit az elmúlt időszak tapasztalatai is igazolnak. Az ilyen formában kezelt esetekre, például az Iparbankházéra, ma már nem is emlékszünk. Nem születtek belőle ugyanis a közvéleményt sokkoló, nagy ügyek, ezeket az eseteket a betétesi nyugalmat meg nem zavaró, csendes, költséghatékony módon oldottunk meg. Mi történt 2005-ben? Addig harmonikusnak nevezhető együttműködés volt a kormányzati szervek (Pénzügyminisztérium, Jegybank és a Felügyelet), valamint a piaci szereplők (Bankszövetség és OTSZ) által működtetett OBA között. Ám 2005-ben jómagam nem ismerem az okát a rendszert felülről megváltoztatták. Az addigra kipróbált, és bizonyított válságkezelő intézményt visszaalakították kizárólag pay-box típusú rendszerré. Ez azt is jelentette egyúttal, hogy a megelőzéssel kapcsolatos jogi szabályozás kikerült az alap működését szabályozó törvényből. De megengedhetjük-e magunknak ezt a visszalépést? S itt utalhatnék a Jógazda esetére is. Az élet igazolta, hogy ez hiba volt. Ugyanúgy, mint ahogy az egészségügyben mindig olcsóbb, és kedvezőbb a betegség megelőzése, mint kezelése, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen semmilyen megelőzési eszköz a hazai bankrendszer kezében. De, jelenleg, ilyen jogi háttér nélkül működünk. Ráadásul, 2005-ben, a világ trendje is megváltozott: Ázsiában, valamint számos dél-amerikai országban, de még Oroszországban is felismerték, hogy a pénzügyi védőháló mindhárom elemére jegybank, felügyelet, betétbiztosítás - szükség van, s hogy ezeknek a svájci óra pontosságával kell együttműködniük, különösen válságos időszakban. Nem nyitotta-e fel a szemét az akkori döntéshozóknak a as gazdasági, pénzügyi válság, nevezetesen, hogy itt valami elromlott 2005-ben? Magyarországon nem, Európában viszont nagyon is. Európa addig nem csak a betétbiztosítás korszerűsítésében maradt le, hanem a felügyeleti rendszereinek a korszerűsítésében is re azonban, az angliai Northernrock bankház bukásával a napnál is világosabbá vált, hogy ezt az európai modellt gyökeresen meg kell változtatni. A teljes védőháló tatarozása ban meg is kezdődött. Elkészült a de Larosiere jelentés, amely ma is iránytűt ad az EU bizottság számára az intézményrendszer korszerűsítése terén. Az uniós betétbiztosítási rendszer is folyamatosan változik. Még 2008-ban megemelték, egységesítették az értékhatárokat, 50 ezer euró volt a kezességi határ, míg idén január elsejétől ez már 100 ezer euró. Megszüntették például az önrészt, amely a fogyasztók megtévesztésére voltak alkalmasak Egyébként, jelenleg is dolgozik a magyar EU elnökség egy betétbiztosítási direktíva tervezeten, s remény van arra, hogy még a magyar elnökség idején elfogadnak egy kompromisszumos javaslatot, amelynek egyik hangsúlyos eleme a betétbiztosítók válság-megelőzésben való részvételéről szól. Uniós szinten, tehát, gyökeres változás lesz? Várhatóan igen. Miután a betétbiztosítás többé-kevésbé harmonizált területe az uniónak, így az európai rendszereknek is, a működésük során, a megelőzésre kellene helyezniük a hangsúlyt. Ma még vita van azon, hogy ezt, az unión belül, mindenki számára kötelezővé tegyék-e vagy maradjon önkéntes. Én bízom abban, hogy harmonizált jogszabály születik, vagyis a prevencióra összpontosítanunk, mert az élet, a válság igazolta, hogy erre van szükség. Mondhatjuk-e, hogy a betétbiztosítási tevékenységben a prevenció a kulcsszó? Nem csak mondhatjuk, mondanunk is kell, főként, ha az olcsóbb, mint a betétesek kifizetése, és egyértelműen kisebb reputációs veszteséggel jár. Ez szolgálná mind a bankok, mint befizetők érdekeit is, nem beszélve a betétesekről, akik, Folytatás a 6. oldalon Takarék március április 5

6 Címlapsztori Folytatás a 5. oldalról adott esetben, meg sem éreznék, hogy máról holnapra más hitelintézet kezeli a betéteiket. Fontos azonban tudni, hogy amikor megelőzésről beszélünk, nem játszhatunk bank-kórházat. Ha egy bankvezetés abban bízhat, hogy sorozatos rossz üzleti döntése során elkövetett ballépést majd a betétbiztosítás korrigálja, tőkével pótolja, rossz úton járunk. Ebben az esetben, ugyanis, belecsúsznánk a felelőtlen kockázatvállalás esetébe. A betétbiztosítás nem vállalkozhat üzleti döntések korrekciójára, az az egyes bankok vezetőinek a felelőssége. Miután a betétbiztosítás többé-kevésbé harmonizált területe az uniónak, így az európai rendszereknek is, a működésük során, a megelőzésre kellene helyezniük a hangsúlyt. Kérdés, hogy mindenki számára kötelezővé tegyék-e vagy maradjon önkéntes. Én bízom abban, hogy harmonizált jogszabály születik, vagyis a prevencióra összpontosítanunk, mert az élet, a válság igazolta, hogy erre van szükség. Honnan tudhatja egy ügyfél, hogy a választott bankja tagja-e az OBA-nak, illetve az OTIVA-nak? Mint mondtam, a magyar betétbiztosításban kötelező a tagság. Mi azt kommunikáljuk, hogy minden betétgyűjtésre feljogosított hitelintézet a tagintézetünk, így az ott elhelyezett betét biztosítva van. Vannak olyan országok, ahol az ügyféltérben kötelezően fel is tüntetik, hogy biztosított hitelintézetben jár az ügyfél, de ez inkább formai, és nem tartalmi kérdés. A magyar betétes ettől függetlenül nyugodt lehet a pénze felől. Láthattuk ezt a Jógazda esetében is, hiszen a betéteseket az OBA gyorsan kifizette. S azért az OBA-nak kellett helytállnia, mert a Jógazda öt éve kilépett az integrációból, és az OTIVA védernyője sem védte. A Jógazda ahogy mondani szokás megér egy külön misét. Ahogy Ön is említette, a Jógazda kilépett az OTSZ-ből, az OTIVA védvonalát otthagyta. Pedig az OTIVA rendkívül hasznos szerepe nekünk is fontos, nem véletlen, hogy az OTIVA tagok tagdíjkedvezményt kapnak nálunk. Az OTIVA hatékonyan látja el a feladatát, hiszen olyan esetről nem tudunk, hogy az OTIVA tagintézményének betéteseit kellett volna kártalanítanunk. Az ő révükön olyan kontroll érvényesül, ami a takarékok tevékenységét is biztonságosabbá teszi. S ez nagy segítség nekünk is. A Jógazdánál úgy tűnik balul ütött ki a kilépés. Mi tavaly december elején szereztünk tudomást a bajokról. Látva a tőkeproblémákat, mintegy másfél milliárd forint volt a rés, eljátszottunk a gondolattal: mi lett volna, ha az OTIVA tagintézetei, és az OBA, közös válságkezeléssel megoldották volna ezt a problémát, ami a szektor számára így szinte biztosan nem okozott volna bizalomvesztést. Nevezetesen, ha az OTIVA tagjai átvették volna a Jógazda eszköz-, és betétállományát, ügyfélkörét, amelyhez segítséget (például hitelt) kaptak volna az OBA-tól. Véleményem szerint, egy ilyen kártalanítást megelőző akcióval mindenki jobban járt volna. De, miután, erre a magyar rendszerben nem volt lehetőség, így az OBA kifizette az ügyfeleket. Mintegy 10 milliárd forint volt a teljes betétállomány, amelyből 9 milliárdot fizettünk ki. A drágább megoldáson túl, milyen tanulságokat vonhatunk le a Jógazda esetéből? Régóta sürgetem, hogy gondoljuk át a jelenlegi rendszert. Ehhez jól illeszkedik az uniós jogszabályalkotás, amelyre támaszkodhatunk. Ezen túlmenően a Jógazda történet tanulságait, az abból adódó feladatokat hamarosan egy fehér könyvben összegezzük, és adjuk közre az arra illetékeseknek. Bízom a változásban, vagyis abban, hogy ismét visszaáll a magyar rendszerben a 2005 előtti állapot, és bővülhet a betétbiztosítás jogköre. Tudtommal, az OTIVA vezetése is szorgalmazza, hogy a takarékszövetkezeti szektorban legyen ismét kötelező az OTIVA tagság. Ezt korrekt, előremutató javaslatnak gondolom. Ami a még konkrétabb tanulságokat illeti: fontos, hogy a különböző típusú hitelintézeteknél a különböző rendszerek problémamentesen működjenek, és képesek legyenek betéti adatok ügyfél-konszolidációjára. Az ügyfélnyilvántartás minősége olyan színvonalú legyen, hogy adott esetben egy gyorsított kártalanítást el lehessen végezni. Mit jelent a gyorsított kártalanítás? Ez szintén a válságból adódó felismerése az uniónak: nem lehet hatékony betétvédelmet gyakorolni, ha a kártalanítás hosszú hónapokig elhúzódik. Ezért rövidítették le a kártalanítás idejét, mely alapján 20 munkanapon belül minden betétest ki kell fizetnünk. Ráadásul, az unióban azon is gondolkodnak, hogy ezt az időt még rövidebbre szabják. Ilyen rövid időkeretbe nem fér bele, hogy rendezetlen, rossz minőségű adatokkal bajlódjunk. Ez egyfelől felveti a bank vezetésének a felelősségét, másfelől az ellenőrzésnek a felelőssége is tetten érhető, hiszen ebben az esetben 20 munkanap alatt nehéz az ügyfeleket kártalanítani. A Jógazdától, például, rendkívül rossz adatállományt kaptunk, sok minden nem is volt nyilvántartva a központi rendszerükben, a Méhecskében, csak különálló excel táblázatokban, ami ma már elfogadhatatlan. Időbe tellett, amíg az adatállományt rendbe tettük, de ezzel együtt, határidőn 6 Takarék március április

7 Címlapsztori belül kifizettük a betéteseket. A másik, amire ki kell térnünk, hogy a betéteseknek is van felelősségük. Tudatosítani kell s ebben nekünk is van szerepünk hogy a betétes is gondoljon arra, hogy ha valamilyen változás következik be nála (név, cím stb.), azt be kell a bankjának jelentenie. Ha nem teszi, akkor a kártalanításnak sem lehet időben eleget tenni. A Jógazdánál sok ilyen problémánk volt. Amit még tudni érdemes az OBA-ról a z a l a p legfontosabb feladata, hogy a tagintézeteinél elhelyezett betétek befagyása esetén kifizesse a betétesek részére a biztosított betétek utáni kártalanítási összeget. A biztosítási kifizetés értékhatára (a tőke- és kamatösszeg együttes figyelembe vételével) hitelintézetenként és betétesenként jelenleg százezer eurónak megfelelő forint összeg. A betétbiztosítás kiterjed minden olyan betétre, amelyet természetes vagy jogi személy nevére szólóan helyeztek el az Alap valamely tagintézeténél és a betétes személye a hitelintézet nyilvántartásából egyértelműen azonosítható. Kivételt jelentenek a költségvetési szervek, a hitel- és biztosító intézetek, befektetési alapok stb. által elhelyezett betétek. Védettek továbbá a hitelintézetek által január 1-je után kibocsátott kötvények és letéti jegyek. Hazánkban az évi XXIV. törvény alapján jött létre az Országos Betétbiztosítási Alap jogi Térjünk vissza az Ön szervezetéhez. Hogyan épül fel az OBA vezetése, kik vesznek részt benne? Mivel a pénzügyi stabilitást szolgáló betétbiztosítás számos szektor és intézmény közös érdeke és felelőssége, mindezen szervezet képviselteti magát az OBA vezetésében. A Magyar Bankszövetség, valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség egy-egy tagja ül az OBA Igazgatótanácsában, melynek ebben az évben Varga Antal úr, az OTSZ ügyvezetője az elnöke. A piacot képviselő szervezetek mellett a hazai pénzpiac szabályozásáért felelős meghatározó állami intézmények, a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, és a Magyar Nemzeti Bank szintén vezetői szinten vesz részt az OBA irányításában. személyként, tevékenységét pedig július 1-jével kezdte meg. Piacgazdaságokban a betétbiztosítás fontos intézménye a bankrendszernek, ugyanis a bankokat és más hitelintézeteket sem kerüli el a csőd veszélye. Egy hitelintézet bukásának az egész nemzetgazdaságot érintő, súlyos következményei lehetnek, s ezért minden országnak érdekében áll, hogy megőrizze bankrendszere stabilitását, a hitelintézetek iránti bizalmat, egyebek mellett a betétbiztosítás intézménye révén. A betétbiztosítást szabályozó törvény összhangban van az Európai Unió betétbiztosításra vonatkozó irányelvével január 1-jén lépett hatályba a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, azóta többször módosított évi CXII. törvény (Hpt.), amelybe - az évi XXIV. törvény egyidejű hatályon kívül helyezésével - beépültek az addig külön törvényben foglalt betétbiztosítási szabályok. Ha jól tudom, az EU-s direktíva tervezet szakmai véleményezésén túl, jelentős nemzetközi tevékenységet fejt ki az OBA. Hogyan indult ez a szerep, s hol tart ma? A hazai betétbiztosítási rendszer kialakítására kezdetekben nagy hatással voltak a nemzetközi tapasztalatok. Ezekre az OBA az óta is támaszkodik, jóllehet az elmúlt 18 év sokrétű tapasztalata alapján, az utóbbi időben, egyre inkább mi magunk is gazdagítjuk ezeket. Mára jelentős lett az OBA tudástranszfer tevékenysége, tízet is eléri azon országok száma, amelyek utánunk indulva kérték működési tapasztalatainkat, a saját rendszerük kiépítéséhez. Ez év márciusában például Mongóliából fogadtunk magas rangú delegációt. A nemzetközi szakmaszervezésből és standard alkotásból is kivesszük azonban a részünket. Az OBA alapító tagja a 2002-ben létrejött Betétbiztosítók Nemzetközi Szövetségének (angol nevének rövidítése IADI), melynek a hozzánk hasonló európai betétbiztosítási szervezeteket összefogó regionális bizottságának elnöki posztjára idén januárban engem választottak újra. Szintén alapítóként vettünk részt az ugyanebben az évben létrejött Európai Betétbiztosítók Fórumában (angol nevének rövidítése EFDI). Ez a szervezet ma 39 ország 54 betétbiztosító intézményét tömöríti. Az EFDI célja az európai pénzügyi rendszerek stabilitásához való hozzájárulás, a szervezetet Brüsszel is fontos szakmai partnerének tekinti. Összességében elmondható, hogy mindkét szakmai szervezetben jól cseng az OBA neve, és szinte minden térségbeli ország, de legutóbb még az angolok, és az amerikaiak is kíváncsiak voltak a csaknem 20 éves tapasztalatainkra. A nemzetközi szerepvállalást az elmúlt időszak elvárásai is fokozták. Ahogy a banki szolgáltatók tőkéje, termékei és érdekei átlépik az országhatárokat, úgy kell a betétbiztosítóknak is egyenként, de ha kell egymással összefogva lépést tartani velük. A válság világosan megmutatta, hogy nem létezik jelentéktelen régió vagy szektor, minden kicsi ország kockázatát árgus szemekkel figyelik a nagyok is. A kontinentális és globális pénzügyi stabilitás szempontjából pedig, minden ország stabilitása alap követelmény. Takarék március április 7

8 Kerekasztal-beszélgetés Már fúj az ellenszél Kékfrank Utalvány, a helyi pénz Szerző: Csépány György Alig egy éve indult útjára az első, magyar helyi pénz, a Kékfrank Utalvány. Nusser Györgyné, Marikával (NGY), a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével, Perkovátz Tamással (PT), a HA-MI Összefogunk Korlátolt Felelősségű Európai Szövetkezet elnökével, Kiss Istvánnal (KI), a Sopron és Vidéke Ipartestület alelnökével, valamint Bognár Csabával (BCS), a Full-Sopron Kft. tulajdonosával, ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a Kékfrank Utalvány működési mechanizmusáról, a gazdasági környezetre gyakorolt hatásáról. Nusser Györgyné Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet elnökügyvezetője k é r e m, szíveskedjenek bemutatkozni! NGY: Nusser Györgyné, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet elnökügyvezetője vagyok, 33 éve dolgozom már a takarékszövetkezetben, ebből 21 éve első számú vezetőként. A GYSM megye második, az ország negyedik legnagyobb, valamint a legnagyobb, női vezetésű takarékszövetkezete a miénk. 109 fő dolgozik nálunk, és most már van anynyi férfi kolléga is, hogy ki tudnánk állítani egy focicsapatot. A mi takarékunknál lehet megvásárolni, és visszaváltani a Kékfrank Utalványt. PT: Perkovátz Tamás vagyok, a HA- MI Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke. Faipari mérnök, külkereskedelmi üzemgazdász vagyok. Korábban külkereskedelmi, kereskedelmi vezetőként dolgoztam, jelenleg egy vendéglő tulajdonosa, itt ismerkedtem meg a pénzhelyettesítő eszközökkel, a Cafeteria-utalványokkal. Így jutottam el a Kékfrank Utalványhoz is. Ennek köszönhetem, hogy a kibocsátó szövetkezet vezetője vagyok, illetve annak a cégnek a tulajdonosa, amely a HA-MI Cafeteria Utalványt működteti. Nekem fontos, hogy az egyéni és közérdek szinkronban legyen. Az egyéni érdek is akkor fog helyesen érvényesülni, ha a közösségi érdeket is figyeljük. Ami a közösségek, és a települések jogi védelmét illeti, ott bizony komoly hiátusok vannak. Úgy gondolom, hogy ezeket meg kell erősíteni. Túl kell jutni azon, hogy a szövetkezet szó hallatán mindenféle pejoratív, negatív dolog jut az emberek eszébe. Pedig, ez nem azt jelenti, hogy rossz. Kifejezetten az viszi előre a világot, ha minél több, összetartó közösség, gazdasági vállalkozás jön létre. Egy hajszálat talán még el lehet szakítani, egy hajfonatot már aligha! KI: Kiss István vagyok, a Sopron és Vidéke Ipartestület alelnöke, és egy magán vállalkozás vezetője, és mint vállalkozó, tag az európai szövetkezetben. Mint alapító tag, és mint ipartestületi, érdekvédelmi képviselő, a vállalkozásokat arra biztatjuk, hogy minél többen csatlakozzanak, mert a forgalom növekedése fenntarthatja a vállalkozásukat, javíthatja a megélhetésüket. BCS: Bognár Csaba vagyok, vendéglátóipari technikumi végzettségem van, idegenforgalmi, idegenvezetői vizsgával illetve 11 (!) szakmával rendelkezem, noch dazu. Édesapám 18 éves koromban meghalt, a testvéreim egyetemre jártak, mindegyiknek három diplomája van, sajnos rám hárult egyfajta apaszerep, amelyre büszke vagyok. Nekem a diploma kimaradt, de talán így is alkottam valamit az életben. Az AVIA nevet 2006-ban kaptuk meg, egyedüliként kézfogásra, ügyvédi aláírás nélkül, és talán nem érdemtelenül. Az AVIA Magyarország Egyesület alaptó tagja vagyok. Az AVIA Szövetkezet Európa szinten működik, és az egyik legnagyobb kúthálózatot tartja fenn. A saját vállalkozásom, egy kft., tagja a szövetkezetnek. A cégünk a 10. legnagyobb forgalmazó az országban, ha a MOL az első, akkor nem is olyan rossz ez a helyezés. Amit szeretnénk, az a kitörés, amely nem csak a helyi közösség, hanem az ország érdeke is. Ezt végre nem felülről vagy kívülről írják elő, itt a helyi, civil közösség fog össze, önként. Összetartó érdekből, különösebb pénz vagy tőke nélkül is nagyok lehetnek a szövetkezetek, és ettől lesznek kiszámíthatóak. Ideálisak a hazai takarékszövetkezetek is, mert nem csak finanszíroznak, ha- 8 Takarék március április

9 Kerekasztal-beszélgetés nem a nyereséget is itthon forgatják vissza. Sopron pedig mindig is olyan hely volt, ahol az emberek szeretik azt a vidéket, ahol élnek. Mi a Kékfrank Utalvány lényege? PT: Kicsit távolabbról kezdve, egy végtelen világban élünk, ahol szükség van bizonyos igazodási pontokra. Az egyik oldal azt mondja, hogy sokkal hatékonyabb, és ésszerűbb, ha globálisan, egységesen nézzük a világot. Kétségtelenül, ezen az alapon fel lehet építeni egy világot, és kétségtelen előnyei is vannak. De ez a rendszer óhatatlanul azt a kultúrát, amibe mi gyökerezünk, erodálja, szétveri, megszünteti. Mi viszont szeretnénk megőrizni azt a világot, amiben jól érezzük magunkat. Ehhez forrásokra, erős gazdasági háttérre van szükség. A gazdaság azonban csak egy eszköz, amit mi működtetünk, hogy azt a világot, amiben élünk, olyan világgá formáljuk, amilyennek mi szeretnénk. A gazdaság működtetéséhez pedig csereeszközre van szükség, amivel az árukat, szolgáltatásokat ki lehet cserélni. A jelenlegi világunk csereeszköze profitot is termel. Ez, önmagában, nem olyan nagy baj. Én azt állítom, és azt vallom, hogy az a haszon, eredmény, amely a csereeszköz működtetésén keresztül képződik, annak a közösségnek a javát kell szolgálnia, aki azt használja. Nem másokét! Ez nem azt jelenti, hogy egyenlően, kvázi szocialista módon kell elosztani, szó sincs róla. Arról van szó, hogy helyben kell tartani a forrásokat! PT: A helyi pénz egy olyan eszköz, amely az ebből fakadó eredményt hatékonyabban benn tudja tartani a rendszerben, mint a másik. Jelenleg nincs elegendő csereeszköz a forgalomban. Ami pedig van, az indokolatlanul megdrágult. Talán nem annyira hiányzik, mint amennyire állítják, de 4-5%-kal biztosan kevesebb ez a csereeszköz. Ez komoly problémát okoz. A hiány elindított egy láncreakciót, így előbb az egyik cserét akasztotta meg, aztán a másikat stb. Így pillanatok alatt eljutunk a körbetartozásokig, az ellehetetlenüléshez. Egy öngerjesztő mechanizmus indult el, és kialakult a mindenki által ismert recesszió. Ezen az állapoton képes a helyi pénz változtatni. Az elvi határ valóban az lenne, hogy meg tudná szüntetni az egészet. Sajnos ebben a világban ez erre nem képes. Én pragmatikusan gondolkodom. Mi nem akarjuk leváltani a magyar forintot! A forint mellett a helyi gazdaság erősítésére szánjuk ezt, komplementerként, kiegészítőként kívánjuk alkalmazni, használni. Honnan a Kékfrank Utalvány ötlete? PT: Az utalványok nagy száma, a nem teljes körű felhasználásuk, valamint a képződő, jelentős haszon hívta fel a figyelmemet az utalványokban rejlő üzleti lehetőségre. Ennek elengedése, elszalasztása hiba lett volna. A helyi pénz működése hasonló a HA-MI Utalvány működéséhez. Jogi értelemben mindkettő utalvány. Csak a Cafeteria-utalványt egyszeri mozgás után ki kell vonni a forgalomból, ezzel szemben a helyi pénznek nevezett jószág folyamatosan benn maradhat a rendszerben. Több oldalról megvizsgálva, megállapították, hogy ez teljes mértékben megfelel az a hazai jogrendnek ban többször konzultáltam erről Varga Istvánnal, aki jelenleg az MNB FB tagja. Nagy Istvánnal, közgazdásszal, könyvvizsgálóval Pirger Károllyal, egy helyi informatikai cég tulajdonosával, informatikussal, rendszervezővel, hármasban ültünk össze és döntöttük el, hogy létre kell hozni egy olyan gazdasági szervezetet, amely ezt a helyi pénzt ki fogja bocsátani. PT: Fontosnak tartom megjegyezni, hogy amit szabad az Európai Unióban, az Magyarországon is előbb-utóbb elérhető. Ne felejtsük el, kötelező a jogharmonizáció. A mi esetünkben, amit Franciaországban, Németországban, Ausztriában már régóta alkalmaznak, azt nálunk is be lehet vezetni. A környezetünk, a világ toleranciája, jogi struktúrája ráerősít erre. Milyen előnyök vagy hátrányok származnak a Kékfrank Utalvány használatából? PT: A hatályos törvények értelmében 100 százalékos fedezettel kell rendelkezni a kibocsátott utalványnak. A törvény nem írja elő, mi legyen ez a fedezet, de mi úgy gondoltuk, hogy a mindenkori hatályos, magyar fizető eszköz a fedezet. Ha Kékfrank Utalvánnyal bonyolítjuk le a cserét, akkor a forintbetétünk a háttérben kamatozni fog. Ha a zsebünkben van a forint, és azzal bonyolítjuk le a cserét, akkor nincs kamat. Egyértelműen a kékfranknál az előny. A forintot, mivel kamatozik, adott esetben érdemes kivonni a forgalomból. Mindenkinek származhatnak abból előnyei, ha a forintot kivonjuk a gazdasági körforgásból, elhelyezzük betétbe, alapokba, közben nem gondolunk arra, hogy megakasztjuk a gazdaságot. A pénz felhalmozási funkciója akadályozza a csere vagy forgalmi funkciót. A kékfrank nem kamatozik, kizárólag arra jó, hogy árut, szolgáltatást cseréljünk el vele, így gyorsabban fog mozogni, mint a forint. Tehát, a kevesebb is több szereplőt fog összekötni, ez pedig, dinamikussá teszi a gazdaságot. Miért éppen a szövetkezeti formát választották? PT: Úgy gondoljuk, hogy minden hibájával, hátrányával együtt, akkor is a legdemokratikusabb for- Folytatás a 10. oldalon Perkovátz Tamás HA-MI Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke Takarék március április 9

10 Kerekasztal-beszélgetés Kiss István, a Sopron és Vidéke Ipartestület alelnöke Folytatás a 9. oldalról máció, hiszen mindenki, a tulajdoni arányától függetlenül, egy vokssal rendelkezik. Mi még arra is ügyeltünk, hogy az egy tulajdonos által birtokolható részjegy mennyiségét is korlátoztuk 40-re, hogy elkerüljük, hogy valaki túlsúlyba kerüljön a szövetkezetben. Miért európai szövetkezet a kibocsátó? PT: Sopron, és a határokon átnyúló, összefüggő járások gazdaságát kívánjuk élénkíteni ezen utalványnak az alkalmazásával. Ennek a régiónak a fele Ausztriában található. A szülőföldünk ezen része évszázadokon keresztül kulturális, gazdasági egység volt, oly módon, hogy közben az emberek beszéltek magyarul, németül, horvátul. A történelmi múlt miatt a megjelenés háromnyelvű. A címletek egyik oldalán helyi nobilitások, a másik oldalon nevezetes építmények találhatóak. Miért a takarékot bízták meg? Milyen engedélyek szükségesek ilyen tevékenység végzéséhez? PT: A takarékszövetkezet, és az Európai Szövetkezet szövetséges. Az utalványt az európai szövetkezet bocsátotta ki. Elvileg megtehette volna, hogy ezt saját maga forgalmazza. A pénz és az utalvány között az a különbség, hogy a pénzt Magyarország területén mindenki köteles elfogadni, illetve senki nem utasíthatja viszsza. Ha pénzzel foglalkozom, akkor a PSZÁF engedélyére van szükség. Az utalványt nem kötelező elfogadni. Polgári értelemben, bármivel lebonyolíthatom a cserémet, üvegygyönggyel, utalvánnyal stb., a jog ezt lehetővé teszi. Az utalványhoz nem kell PSZÁF-engedély. Mivel nem volt illetve nincs erre apparátusunk, úgy gondoltuk, hogy a hasonló elveket valló, hasonló rendszerben működő szervezetet kívánjuk erősíteni. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet pedig kiváló partnernek bizonyult, az együttműködésünk által az ő ügyfélköre is növekedhet. A Kékfrank Utalvány fedezetét jelentő forint betét pedig, forrás többletet teremt a hitelezéshez. Így a Ha-Mi Szövetkezet is speciális kondíciókban részesül. NGY: Gyakorlatilag nem engedélyköteles a tevékenység. Mégis, hogy senkinek ne legyen kétsége, az együttműködési megállapodásunkat megküldtük a PSZÁF-nak és megvártuk, amíg ezt minden szempontból megvizsgálja. Mindaddig nem engedélyköteles ez a tevékenység, amíg zárt körben, tehát a tagok és az elfogadók között tudjuk az utalványt forgalmazni. Abban a pillanatban, hogy ha a tagok és az elfogadók rendszeréből kikerül ez az utalvány, akkor ez már engedélyköteles lesz. A Rajka és Vidéke Takaréknál és a HA-MI Európai Szövetkezetnél szigorú nyilvántartást vezetve, figyelünk arra, hogy kékfrankot csak a tag igényelheti, ellenben bárki elfogadhatja. Ha valaki meg akar szabadulni a kékfranktól, mert nincs szüksége erre az utalványra, nem tudja elcserélni egy újabb szolgáltatásra, vagy termékre, akkor bejöhet bármelyik takarékszövetkezeti kirendeltségre, ahol az utalványt visszaváltjuk a tagnak rendes fizetőeszközre, forintra. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet sorozatos ellenőrzéseken esett át (APEH, PSZÁF, MNB). Bebizonyosodott, hogy nincs semmiféle (pénzkezelési, nyilvántartási, adózási stb.) probléma. Mennyi Kékfrank Utalványra lehet szükség? Milyen kékfrank forgalmat kívánnak elérni? PT: Az európai szövetkezet alaptőkéje arra való, hogy az európai szövetkezet alapításával kapcsolatos költségeket fedezze. Az európai szövetkezet a kékfrank kibocsátója, és költségviselője. Csak annyi kékfrankost enged forgalomba, amennyire a tagok leteszik a forint fedezetet a Rajkai Takaréknál. Nyilvánvalóan tudjuk, mennyi Kékfrank Utalvány van kinn a forgalomban, tudjuk azt, mennyit gyártattunk le, tudjuk mennyi idő alatt pótolható, tudjuk, mennyi van a széfben, a kereslet alapján pedig tapasztalati adatokból lehet arra következtetni, mennyire lehet szükség. Nem kell tudományos elméletre gondolni, ugyanis a Kékfrank Utalványhoz 100 % forint fedezet szükséges. Az egy másik kérdés, hogy Varga István szerint egy utalvánnyal akár tízszeres forgalmat is el lehet érni. Másként, alig 10 százaléknyi cash - sel, akár 100 százalék forgalmat lehet lebonyolítani. Külföldi tapasztalatok alapján, a helyi forgalom 20 százalékát ki lehet váltani helyi pénzzel. Mi is ezt a 20 százaléknyi hányadot kívánjuk kiváltani. Kimutatható, hogy az áruk és a szolgáltatások cseréjének legnagyobb hányada, különösen az élelmiszerek esetében, 50 km-es körzeten belül történik. Reális-e az az elvárás, hogy ha valakinek guruló forintja van, akkor azt egy kvázi pénzre fogja lecserélni? PT: Akkor fogja lecserélni, ha érdeke fűződik hozzá, ha a körön belül olcsóbban tud vásárolni, és nagyobb forgalmat tud lebonyolítani. Milyen költségvonzata van a Kékfrank Utalványnak? NGY: A Pénzjegynyomda készíti a Kékfrank Utalványt, hasonlóan a húszezer forintos bankjegyhez, hologrammal és sok más biztonsági jellel ellátva. Az előállítási költséget a kibocsátó viseli. Az utalvány viszszaváltás díja minimális, 0,25 százalék, a hitelkártyák jóval többe kerülnek. Ami esetleg plusz, hogy nem 6 címletet kell a pénztárban tartani, 10 Takarék március április

11 Kerekasztal-beszélgetés hanem 12-t, valamint az aprót. Az aprót egyébként mindig forintban számolják el. Hogyan történik a gyakorlatban a kékfrankkal történő fizetés? PT: Nem egészen egy éve kezdtük el a működést, először létre kellett hozni az elfogadó helyek rendszerét, most kb. 450 elfogadó helynél tartunk. A rendszerben az európai szövetkezeti tagok forint fedezet ellenében vásárolhatnak kékfrank utalványt a Rajkai Takaréknál. Az elfogadók, az eladáskor elfogadhatják a Kékfrank Utalványt, sőt saját beszerzéseik esetén fizethetnek vele annak, aki ugyancsak elfogadó. Az elfogadók 5-15 százalék kedvezményt nyújthatnak. A felhasználni nem tudott kékfrankot bármikor visszaváltja a Rajkai Takarék a tagnak. Hogyan viszonyul egymáshoz a vételár, valamint a nettó, és a bruttó érték? NGY: A számlák normál módon, a termékek, szolgáltatások listaáron, rendes forintban kerülnek kiállításra - nettó értékkel, törvényes ÁFÁval, ahogy kell. A Kékfrank Utalványhoz kapcsolódó fizetési kedvezmény, pénzügyi ráfordításként jelenik meg, amely az ÁFÁ-t nem érinti. KI: Ha 1000 forint az ára az én árumnak, és a vevő Kékfrank Utalvánnyal fizet, akkor én 5 százalék kedvezményt adok. Az 1000-es címletű Kékfrank Utalványból 50 forintot viszszaadok neki. A pénzügyi ráfordításként megjelenő veszteséget, helyesebben áldozatot, a helyi forgalom növelése érdekében vállaljuk. A sűrű fillér többet ér, mint a ritka forint! A Rajka Takarék forinthitelezése, és a Kékfrank Utalvány preferálása között nincs-e ellenérdek? NGY: Nincs, ne válasszuk szét a dolgokat. A kettő inkább erősíti egymást, mert azok a vállalkozók, akik a Kékfrank Utalványt elfogadják, azok hozzánk hozzák a forgalmukat. A nagyobb forint fedezet növeli kihelyezési lehetőségeinket, így nagyobb bevételre tehetünk szert. Miután a forgalom csak egy része várható Kékfrank Utalványban, ezért a két forgalom nem fogja egymást zavarni. Mit lehet kezdeni a Kékfrank Utalvánnyal? BCS: A fogyasztónak, aki a szövetkezet tagja, ingyen felajánlottunk egy ún. Törzsvásárlói kártyát. Az emberek érzik ennek a jelentőségét, visszatérnek, és nálunk vásárolnak. Erre kedvezményt kapnak, ebben megbíznak. A tankoláskor nyilván Kékfrank Utalvánnyal fizetnek (nincs előírva, hogy csak azzal fizethetnek). Mi, ezt, egymás között használjuk fel, amely a helyi közös érdeket, és nem a multinak az érdekét szolgálja. A nagykernél a shop árut ezzel vásárolom meg. Igaz, nemzetközi színtéren ezzel nem tudok olajat vásárolni. Jelenleg a 20 százalékot szeretnénk megcélozni, ebbe a 20 százalékba az egyéb termékek beleférnek. Egyelőre nem okoz gondot a Kékfrank Utalvány elköltése. Ha több lenne, becserélném forintra. Elfogadja-e az utalványt az önkormányzat? PT: Ez a jövő zenéje. A közelmúltban jártam pl. Veszprémben (Kinizsi Bank), Kecskeméten (Fókusz Takarék), Székesfehérváron (Alba Takarék) stb., akik mellénk álltak, és akik leghamarabb követhetik példánkat, a helyi pénz bevezetését. A takarékok azok, akik leghamarabb észrevették, felismerték ennek a lényegét, lehetőségét. KI: Ami a legfontosabb, hogy minél több szervezet, akár önkormányzat is, aki a helyi közösséget preferálja, felismerje az ebben rejlő lehetőségeket. Gondoljunk csak pl. a síbérletre. A heti jegy 280 EUR, az éves bérlet a helyieknek meg 320 EUR. Ez gyakorlatilag ugyanaz, csak másként hívják. Az eredmény a helyieket erősíti. Kinek a feladata megértetni, elfogadtatni a helyi pénzt? KI: A helyi pénz szellemiségét osztom, nem én vagyok a kitalálója, de az előnyét élvezem. Egy újdonságot mindig meg kell magyarázni, el kell fogadtatni. Részt vettem az alapításban, nekem az a fontos, hogy a közösség tagja legyek, a többiek is lássák, hogy ott vagyok, 5 százalék kedvezményt adok, ha valaki Kékfrank Utalvánnyal fizet. Kétségtelenül mindannyiunk érdeke, de a vezetés feladata a megfelelő marketing kialakítása. Minél szélesebb körben fogadják el, annál nagyobb jelentősége lesz. Van-e arról adata, hogyan alakult a forgalom az elmúlt időszakban? BCS: Az elmúlt hónapokban egyre erősödött a Kékfrank Utalvány forgalma, havonta milliós nagyságrendű szinten mozog. A kedvezményt mindig valamihez kötni kell, hogy ellenőrizhető legyen, hogy a NAV ne tudjon belekötni. A kedvezményt törzsvásárlóknak adjuk. Minden kártyáról, felhasználásról a számítógép gyűjt adatokat. A kedvezmény forintban jelenik meg. Ha, ma, mondjuk 650 ezer Kékfrank Utalványunk van, akkor úgy gondolom, hogy ha nem is az egésze, de a jelentős része többlet bevételnek fogható fel. És nem valószínű, hogy ezt el akarnák lopni. A pénzt, amit a legutóbbi rablásnál elvittek, elfelejthetjük Úgy gondolom, a Kékfrank Utalványnak számos előnye van, a globalizmus, és Folytatás a 12. oldalon Bognár Csaba, a Full-Sopron Kft. tulajdonosa, ügyvezető igazgatója Takarék március április 11

12 Kerekasztal-beszélgetés Folytatás a 11. oldalról a pénz uralma sokkal veszélyesebb, mint a helyi utalványrendszer kialakítása, működtetése. A globalizmus zászlaja alatt lemondtunk gyárainkról, feldolgozó iparunkról, a kicsi vállalkozásunkról, gyakorlatilag elvették, elvitték a pénzünket és a megélhetésünket. Nálunk pénzhiány keletkezett, ezt nem szabad megengedni, nem szabad átengedni a megélhetésünket. Vissza kell hozni az európai termelést! a különbség Svájcban, az ottani viszonyok között számít, akkor ez idehaza is számítani fog. Nem úgy hozzuk forgalomba a pénzt, hogy saját magunk teremtjük, hanem a forinton keresztül, csak nem a forintot fogjuk használni, hanem a kékfrankot. Mikor lesz ebből e-pénz? PT: Még nem tartunk ott, hogy elektronikus formában utalni tudjuk a számlapénzt, ez a holnap feladata. A Rajka és Vidéke Takarék- zösségen múlik, hogy a helyi pénz mennyire erősíti a gazdaságot. Ha jó csapat foglalkozik vele, megfelelő a vonzása, akkor a siker borítékolható. Minél több a kedvezmény, és minél többen fogadják el, annál nagyobb forgalom generálódhat. Milyen visszajelzések vannak? NGY: Rengeteg telefont kaptam, miért van erre a Rajkai Takaréknak szüksége? Mi a helyi vállalkozókból a helyi lakosokból élünk! Nekünk az a lényeg, hogy itt legyen sokkal nagyobb a forgalom, és a pénzhiány ne akadályozza ezt. Sopronban, egy nyíregyházi vállalkozónak csak a forint jó, a helyinek pedig jobb a Kékfrank Utalvány, tehát a helyi beszállítót / szolgáltatót kell választani. Én a 19. (!) részközgyűlést tartottam tegnap, és még kettő lesz. Mindenki kérte, mondjam el a Kékfrank Utalvány lényegét. Szinte kivétel nélkül megértették, és elfogadták. Kékfrank Liszt Ferenccel PT: A HA-MI Cafetéria Utalvány 2007 áprilisában indult el. Csak 40 darab elfogadó hely volt. Az év végéig már 8,5 M forint értékben bocsátottam ki Cafetéria Utalványt. Jelenleg kb elfogadóhelyem van. Jó, nem 40 ezer, mint a SODEXHO-nak vagy a többi nagyobbnak, de már több tízmillió forint havi kibocsátásom van. Úgy látom, hogy a Kékfrank Utalványnál időarányosan fejlődünk májustól decemberig. - Lesz-e kékfrank hitel? PT: Még ebben az évben szeretnénk elindítani a hitel konstrukciót is, amely további előnnyel jár. Több csereeszköz nem lesz a forgalomban. Ha valakinek forrásra lesz szüksége, felveszi a forinthitelt. A formaság vagy alakiság olyan, mint máskor. Tegyük fel, hogy a THM 12 százalék. Az illető azonban nem viszi el a forintot, hanem ugyan annál a pénzintézetnél leköti, és cserébe kékfrankot vesz fel. Amíg a kékfrank benn van a forgalomban, addig a reálkamat, a hitelkamat, és a jegybank alapkamat különbözete, azaz 12-6 százalék. Ha szövetkezet ezt is meg tudja oldani. A vállalkozókat megkérdeztük, úgy tűnik, nem okozna gondot, hogy ha átmenetileg papíron kellene beadni az átutalást. A NetBankos változat a holnaputáni lehetőség. Ezt valóban még ki kell alakítani. NGY Azon dolgozunk, hogy a kettő egyszerre, vagy majdnem egyszerre jöjjön létre. Arra van ajánlatunk, amely papíralapú átutalásra vonatkozik. Gyakorlatilag karnyújtásra van az elektronikus átutalás lehetősége is. Természetesen a fejlesztés sem zökkenőmentes, az Elektra egyébként is módosul, elképzelhető, hogy a további módosításért majd külön fizetnünk kell. Én azt javasoltam, induljunk el, illetve folytassuk a számlapénzzel, a fizikai papiros alapú átutalással, majd a netbankos rendszert is fokozatosan kialakítjuk. Nem feledve, hogy ez a pénz nem kerülhet bankon kívülre, vagyis zárt belső klíringrendszerben működhet csak. KI: Mindent meg kell tennünk, hogy ez sikertörténet legyen, nagy a reputációja. Az majd az adott kö- Mennyiben képez korlátot a Rábaközi Tallér? PT: A helyi pénz, egyfajta reflex, válasz a világ impulzusaira, a globalizmusra. Minden közösség megfogalmazza saját elképzeléseit, saját identitását. E gondolat folyományaként jött létre a Rábaközi Tallér is. A két terület szorosan összefügg. Ők ezt most szeretnék kipróbálni, jogi értelemben ez is utalvány lesz, hasonlóan fog kinézni. Ezt is a HA- MI Szövetkezet bocsátja ki, ezt is a Rajkai Takarék kezeli, forgalmazza, hiszen neki van erre infrastruktúrája, és kölcsönösen elfogadjuk, egy az egyben. Természetesen ennek is vannak költségei, amelyet viselni kell. Ha akarják, akkor nem lehet akadálya ennek sem. Ez egy kísérlet, ilyen még nem volt. NGY: Ha több helyi pénz kibocsátója is a HA-MI Szövetkezet lenne, akkor még többen kötődhetnek hozzánk, ugyanis ezek fedezetét is nálunk helyezik el. Szó van a Mosoni Koronáról is. Ha a helyi érdek úgy kívánja, akkor tegyék, akkor legyen külön helyi pénz. Mégis, a sok helyi 12 Takarék március április