SZAKDOLGOZAT Tóth Kinga 2013

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Tóth Kinga 2013"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Tóth Kinga 2013

2 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR PÉNZÜGYI SZÁMVITEL TANSZÉK A könyvvizsgálati díj alakulása a társaságirányítás ellenőrzési funkcióinak tükrében Fókuszban a magyar részvénykibocsátók KÉSZÍTETTE: TÓTH KINGA PÉNZÜGY-SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY 2013 SZAKSZEMINÁRIUM-VEZETŐ: BORDÁNÉ RABÓCZKI MÁRIA

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 1 2. A TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS ELLENŐRZÉSI FUNKCIÓI A társaságirányítás fogalma A felelős társaságirányítási koncepció Az Enron-botrány és a Sarbanes-Oxley törvény A belső ellenőrzés Az audit bizottság A könyvvizsgálat A hármas audit funkció egymásrautaltsága A magyarországi szabályozás: Felelős Társaságirányítási Ajánlások Nemzetközi háttér Korábbi kutatások eredményei Az audit bizottság és a könyvvizsgálati díj kapcsolata A belső ellenőrzés és a könyvvizsgálati díj kapcsolata KUTATÁS-MÓDSZERTANI RÉSZ A kutatás során felhasznált adatok bemutatása Az adatgyűjtési módszer ismertetése A kutatás végrehajtásának eszközei, a statisztikai programcsomagok Az elvégzett statisztikai vizsgálatok GYAKORLATI RÉSZ Leíró statisztikák A kapott eredmények ismertetése Hipotézisek tesztelése ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK IRODALOMJEGYZÉK 47 i

4 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Elsőként köszönetemet szeretném kifejezni szakszeminárium-vezetőmnek, Bordáné Rabóczki Mária tanárnőnek, akihez bármilyen kérdéssel fordultam is, mindig nagyon készségesen, megfontoltan válaszolt, bölcs tanácsaival segített szakdolgozatom elkészítésének útján. Külön köszönöm neki, hogy olyan rugalmas volt a konzultációnk időpontját illetően. Külön köszönettel és hálával tartozom a barátomnak, Kormos Gergelynek, aki mindvégig támogatott munkámban, a témaválasztástól a leadás pillanatáig, aki nélkül azt hiszem nem is sikerült volna ilyen erőltetett tempó mellett megírnom a diplomamunkámat. Köszönöm neki a kifogyhatatlan türelmét és a technikai segítségnyújtást egyaránt. Végül, de nem utolsó sorban hálás vagyok családomnak, hogy mindig számíthattam a segítségükre, megértésükre, különösképp nővéremnek, Tóth Nórának, aki mindvégig ott volt mellettem, és segített, amiben csak tudott. ii

5 1. BEVEZETÉS A XXI. század első éveiben kialakult vállalati botrányok (pl. Enron, WorldCom esete) alapjaiban rengették meg az akkori társaságirányítási gyakorlatba vetett hitet. Ennek következtében alakult ki a felelős társaságirányítás koncepciója, mely jelentősége abban rejlik, hogy felismerték, hogy a vállalatoknak az üzleti etikával összhangban, felelősen kell vezetniük társaságukat, amelyet pedig elsősorban úgy érhetnek el, hogy megerősítik a társaságok védelmi vonalát, vagyis ellenőrzési rendszerét. A botrányoktól hangos éveket követően a világ legtöbb országában - követve az Amerikai Egyesült Államok elhíresült Sarbanes-Oxley törvényét sorra hozták meg a szigorító intézkedéseket a társaságon belüli átláthatóság és elszámoltathatóság növelése érdekében. Ennek keretében szigorították meg a könyvvizsgálati tevékenységet és erősítették meg a vállalaton belüli ellenőrzési funkciók szerepét is. Szakdolgozatomban a hatékony társaságirányítás átfogó ellenőrzési keretének három pillérének - a könyvvizsgálat, a belső ellenőrzés és az audit bizottság - kapcsolatát vizsgálom a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cégek tekintetében. Témaválasztásomat leginkább az befolyásolta, hogy a négy nagy könyvvizsgáló cég egyikének könyvvizsgáló asszisztenseként mindenképp szerettem volna olyan témát választani, amely közel áll hozzám, és a gyakorlatban is volt szerencsém találkozni vele. A könyvvizsgálati témakörről való döntésemet tehát viszonylag gyorsan meghoztam, viszont azon belül szerettem volna olyan területet választani, amelyről még nem készült szakdolgozat az elmúlt években, tehát igazi értéket tudnék teremteni diplomamunkámmal. Így találtam rá a belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat kapcsolatát tárgyaló, később kibővítve, a társaságirányítás ellenőrzési funkciónak összefüggéseit kutató tanulmányokra. Dolgozatom alapötletét végül egy 2006-ban készült ausztrál tanulmány, Goodwin- Stewart & Kent (2006): The relation between external audit fees, audit commmittee characteristics and internal audit c. munkája szolgálta, mely a könyvvizsgálati díjak alakulásának a belső ellenőrzéssel, illetve az audit bizottság különböző karakterisztikáival való összefüggéseit tárta fel. Ezen tanulmány keltette fel bennem az érdeklődést, és fogalmazta meg bennem a kérdést: vajon a benne felállított hipotézisek a magyar viszonylatban is megállják-e a helyüket? 1

6 A téma aktualitása, ahogyan korábban utaltam rá, véleményem szerint megkérdőjelezhetetlen, tekintettel a 2000-es évek elején kitudódott vállalati visszaélésekre, melyek felhívták a figyelmet a szigorúbb szabályozások szükségességére. Az USA szabályozó szervei hét hónappal azután, hogy az Enron ellen csődeljárás indult, hatályba is léptették a Sarbanes-Oxley törvényt (SOX). A szabályozás 2002-es beiktatása óta az ellenőrzési funkció robbanásszerű fejlődésen megy keresztül, ezzel is biztosítva a vállalatok kontrollálhatóságát. A három tényező, melyet vizsgálok, úgy vélem, hogy jelentősége alapján önmagában is megállná a helyét egy önálló dolgozat témájaként, azonban jelen dolgozat célja, hogy a könyvvizsgálat, a belső ellenőrzés és az audit bizottság jellemzőit együttesen, azok kapcsolatát vizsgálja meg. Szakdolgozatom elsődleges célja bemutatni a hatékony társaságirányítás ellenőrzési funkcióinak szerepét, azok egymásrautaltságát a jelentősebb hazai és nemzetközi szakirodalmak ismertetésén keresztül, valamint felmérni, hogy a 2012-ben a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénykibocsátók könyvvizsgálati díjainak alakulását mennyiben befolyásolják társaságirányítási szokásaik, különös tekintettel az audit bizottság jellemzőit és a független belső ellenőrzési funkció meglétét illetően. Szakdolgozatom - felépítését tekintve a bevezetést követően három nagyobb részre különül el: egy, a társaságirányítás ellenőrzési funkcióihoz kapcsolódó fogalmakat és a nemzetközi szakirodalmakat ismertető elméleti felvezető részre; egy, az alkalmazott kutatásmódszertani eszközöket és statisztikai számításokat bemutató részre; s végül egy, a könyvvizsgálati díjak, az audit bizottság és a belső ellenőrzés kapcsolatát feltáró empirikus kutatás eredményeit ismertető, a felállított hipotézisek tesztelését és értékelését tartalmazó gyakorlati részre. Diplomamunkám zárásaként röviden összegzem szakdolgozatom eredményességét, s felmérem, melyek azok a tényezők, amelyek egy lehetséges következő vizsgálat során külön figyelmet érdemelnek, esetleg jelen vizsgálatnak nem voltak részei, de érdemes lehet bevonni azokat is a későbbi kutatásba. 2

7 2. A TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS ELLENŐRZÉSI FUNKCIÓI Mint ahogy azt a bevezetés során említettem: diplomamunkám első részében azokat az elméleti ismereteket rendszerezem és ismertetem, melyek véleményem szerint a dolgozat egészének megértése szempontjából kulcsfontosságúnak bizonyulnak. Éppen ezért először azt a keretrendszert mutatom be, amely összefogja a három vizsgált ellenőrzési funkciót, s amelyben értelmet nyer az az állítás, miszerint ezen elemek kölcsönös összefüggésben vannak egymással. Ezt követően részletesen ismertetem a hármas audit funkció egyes területének fontosabb fogalmait és szabályozásait. Az elméleti rész második felében pedig összefoglalom az elmúlt években készült tanulmányokat és azok eredményeit, melyek alapjána fejezet végén felállítom azokat a hipotéziseket, melyeket a gyakorlati részben alaposan górcső alá veszek A társaságirányítás fogalma - A felelős társaságirányítási koncepció A társaságirányítás fogalmi keretének rendkívül gazdag szakirodalma van, amely jelen dolgozat tárgyát ugyan nem képezi, de a megértés szempontjából fontosnak érzek röviden ismertetni néhány alapdefiníciót. Így a teljesség igénye nélkül két klasszikusnak nevezhető fogalmi meghatározást említenék meg: Az egyik az 1991-ben létrejött Cadbury Bizottság 1 által közzétett fogalom, mely szerint A társaságirányítás az a rendszer, amelynek révén a társaságokat irányítják és ellenőrzik (Cadbury Committee, 1992, Section 2.5, p. 13.). A Cadbury Bizottság mellett az OECD 2 által közzétett meghatározás számít az egyik legáltalánosabban elfogadott definíciónak, mely szerint: A társaságirányítás kulcstényező a gazdasági hatékonyság és a növekedési ütem fejlesztésében, éppúgy, mint a befektetői bizalom növelésében. Magában foglalja a menedzsment, az igazgatóságok, a tulajdonosok és más érdekhordozók közötti kapcsolatokrendszerét, valamint olyan strukturális keretet nyújt, amelyen keresztül biztosítható a vállalati célok meghatározása, a célok elérése, illetve a vállalati teljesítmények nyomon követése (OECD, 2004, p. 11.). 1A Cadbury Bizottság azzal a céllal jött létre, hogy megvizsgálja a társaságirányítási gyakorlatot, annak pénzügyi, beszámolási és ellenőrzési szempontjait is figyelembe véve, majd a konklúziók levonása után kialakítson egy követendő ajánlást az érintettek számára (Bordáné Rabóczki Mária, 2011). 2Organisation for Economic Cooperation and Development Gazdasági Együttműködési és Fejlődési Szervezet 3

8 A bevezetésben említett vállalati bukások következményei egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy a vállalati összeomlások nyomán nem csak a tulajdonosi értékek semmisülnek meg, hanem munkahelyek ezrei is megszűnnek, a tönkrement társaságok szerződéses partnerei is jelentős veszteséget szenvednek. A társaságok ezáltal az egész társadalommal szemben felelősekké válnak. Így alakult ki és terjedt el tehát a társadalmilag felelős vállalat koncepciója, melyben a társaságirányítás fogalomköre az üzleti etikával valamint a felelős vezetéssel kapcsolódik össze (Bordáné Rabóczki Mária, 2011). Napjaink hatékony társaságirányításának (angol szakszóval élve: corporate governance) egyik alapfeltétele a társaság átfogó ellenőrzését biztosító elvek és gyakorlati megoldások kialakításában rejlik, különös tekintettel a külső és belső ellenőrzést ellátó személyek közötti kapcsolatok fenntartására. A társaságirányítás legjobb gyakorlata értelmében az ellenőrzési infrastruktúra fő szereplői közé soroljuk az audit bizottságot, a belsőellenőröket és a független könyvvizsgálókat. Kölcsönös összefüggés és átfedés figyelhető meg a társaságirányítás, a számvitel, a pénzügyi beszámolás, valamint a külső és belső ellenőrzések között (Bordáné Rabóczki Mária, 2011). Még mielőtt sort kerítenék a felelős társaságirányítás audit elemeinek részletes bemutatására, úgy gondolom, néhány korábbi esemény rövid ismertetése mindenképp szükséges ahhoz, hogy megértsük és átlássuk az elmúlt évtized jelentős változásait. Hiszen nem alakulhatott volna ki a felelős társaságirányítás koncepciója, és az ellenőrzés abban betöltött pozíciója korántsem lenne ilyen jelentős, ha nincs a kétezres évek elején néhány olyan vállalati botrány (Enron, WorldCom, Parmalat), amely alapjaiban rengeti meg az egész korábbi vállalatirányítási gyakorlatba vetett hitet. A következőkben bemutatom tehát a sokat emlegetett Enron-esetet, valamint az erre válaszként érkező törvényt, melyet az Egyesült Államok szövetségi szintű, értékpapírokra vonatkozó jogszabályait érintő legjelentősebb módosításaként aposztrofálnak a New Deal óta (Deloitte, 2005) Az Enron-botrány és a Sarbanes-Oxley törvény Az amerikai gazdaságtörténet egyik legnagyobb port kavart vállalati csődje a harmadik évezred első éveiben bontakozott ki, amikor is az Egyesült Államok piacvezető energiaellátó vállalata, az Enron látványos összeomlásának lehettünk szemtanúi. 4

9 Miután a vállalat 2002 decemberében tetemes adósságaira hivatkozva csődeljárást kért maga ellen, a csődbírósági vizsgálat során hamar napvilágra jutott, hogy a cég mérlegét illetően sajnos nem minden adat fedi a válóságot. A csődeljárás során kiderült, hogy több ezer elektronikus és papír alapon lévő dokumentum került megsemmisítésre a vállalat pénzügyi helyzetének kozmetikázása érdekében. A zűrzavaros történetben a Big 5 cégek egyik tagjának, az Arthur Andersennek - mint a társaság hivatalos könyvvizsgálójának - is jelentős felelőssége volt. Több ellentmondásos bejelentés után az Arthur Andersen partnere, David Duncan végül bűnösnek vallotta magát a szóban forgó dokumentumok megsemmisítésében. A kialakult helyzethez hozzátartozik, hogy az Arthur Andersen a könyvvizsgálaton kívül tanácsadási szolgáltatásokat is nyújtott az Enronnak, többek között belső ellenőrzési feladatokat is ellátott. Ez a felállás a 2000-es évek elején nem volt egyedülálló a nagy könyvvizsgáló cégek esetében. A problémát súlyosbította, hogy a tanácsadási szolgáltatásokért kapott díj sok esetben túlszárnyalta az audit díjat, ez a tény pedig akadályozhatja a könyvvizsgálati tevékenység körüli objektivitást, figyelembe véve, hogy az ügyfél pénzügyi kimutatásaira vonatkozó korlátozó vélemény esetlegesen nem csak a könyvvizsgálati szolgáltatásokra lenne hatással (Cégvezetés, 2002). Az Enron-botrány olyan méretűvé nőtte ki magát, amelybe maga az Arthur Andersen is belebukott: a megjelent hírek hatására ügyfeleik többsége elpártolt tőlük, s több évtized tisztességes munkája néhány hónap leforgása alatt szertefoszlott. Ezzel együtt az eddig nagyrabecsült könyvvizsgálati szakma egésze bizalmi válságba került, s egyre erősebbé váltak azok a hangok, melyek a szakma szigorúbb szabályozását sürgették (Cégvezetés, 2002). A válaszlépésre nem is kellett sokáig várni, ugyanis a Sarbanes-Oxley törvényt (Sarbanes-Oxley Act, későbbiekben: SOX) példamutató gyorsasággal alkotta meg s fogadta el az USA Kongresszusa, mégpedig abból a célból, hogy a befektetők védelme érdekében a vállalatok által közzétett jelentések átláthatóbbak, megbízhatóbbak, vezetőik pedig ellenőrizhetőbbek legyenek. A törvény az általános célok eléréséhez vezető konkrét szabályozásokat az Amerikai Tőzsdefelügyeletre (SEC) bízta. A részletes szabályozás nagy hangsúlyt helyez a külső és belső ellenőrzés megerősítésére, illetve a pénzügyi beszámolás és a társaságirányítás integrációjára (Bordáné Rabóczki Mária, 2011). 5

10 A SOX legfontosabb rendelkezéseinek egyike, hogy az értékpapír-szabályok megsértéséért büntető és polgári jogi büntetések egyaránt kiszabhatóak. Mindemellett a törvény kötelezi a társaságokat a felső vezetői díjazás, a bennfentes kereskedés és a pénzügyi kimutatások részletesebb közzétételére. Ami témám szerint pedig még nagyobb relevanciával bír, az nem más, mint hogy a SOX szabályozza a könyvvizsgálói függetlenséget, illetve a belső ellenőrzési munka külső szakértők általi ellenőrzését (Deloitte, 2005). A már korábban említett vállalati összeomlások bekövetkeztéhez nagymértékben hozzájárultak a társaságok kockázatkezelési és belső kontroll rendszereiben lévő hiányosságok, így nem meglepő, hogy a SOX törvény megalkotása óta egyre erősebb a fókusz a vállalati kockázatok felismerésén, felmérésén illetve elfogadható szinten tartásán. A társaságirányítási visszaélések visszaszorítását célzó belső kontrollok kialakítása a kockázatkezelés egyik kulcseleme. A visszaélések elleni védelem érdekében kialakított ellenőrzési keretrendszer három pillérből tevődik össze, melyek: az audit bizottság, a belső ellenőrzés, valamint a könyvvizsgálat. Ezen funkciók jelentősége abban gyökerezik, hogy mindhárom tevékenység arra hivatott, hogy növelje a befektetői bizalmat azáltal, hogy csökkenti egy esetleges valótlan audit vélemény kiadásának valószínűségét (McElveen, 2002; Bordáné Rabóczki Mária, 2011). Most, hogy már tisztán látjuk, mi áll az audit funkciók szerepének növekedése hátterében, a következőkben górcső alá veszem az egyes funkciók (a könyvvizsgálat, a belső ellenőrzés illetve az audit bizottság) jellemzőit, valamint hatályos szabályozásukat. Az ezt követő fejezetben pedig feltárom, hogyan kapcsolódnak össze ezen funkciók, s - a nemzetközi tanulmányok tapasztalatai alapján - milyen kapcsolat mutatható ki közöttük A belső ellenőrzés A belső ellenőrzés fogalmi meghatározása kapcsán fontosnak tartom megemlíteni, hogy a nemzetközi szakirodalom egyértelmű különbséget tesz a belső ellenőrzés (internal audit), valamint a belső kontroll (internal control) fogalma közt. A magyar szakirodalom sajnos sok helyen (a mai napig helytelenül) mindkét fogalom megnevezésére a belső ellenőrzést használja, miközben a köztük lévő különbség ahogyan azt a következőkben látni fogjuk jelentős. 6

11 A COSO 3 keretrendszerben meghatározott fogalom szerint belső kontroll alatt azt a folyamatot értjük, melynek során megfelelő bizonyosságot szerezhetünk a társasági működés hatékonyságáról és eredményességéről, a pénzügyi beszámolók megbízhatóságáról, valamint az alkalmazandó szabályoknak és törvényeknek való megfelelésről (COSO, 2013). Ezzel ellentétben az IIA 4 meghatározása alapján a belső ellenőrzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz és tanácsadói tevékenység, amely értéket ad a szervezet működéséhez és javítja annak minőségét. Módszeres és szabályozott eljárással értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll és az irányítási folyamatok hatékonyságát, ezáltal segíti a szervezeti célok megvalósítását (IIA, 1999, p.1.). A belső ellenőrzés jelentősége az elmúlt évtized során világszerte fokozatosan nőtt, funkciója az évek során jelentős fejlődésen ment keresztül. Így vált egy alapvetően pénzügyiszámviteli orientáltságú, és a szabályoknak való megfelelést vizsgáló tevékenységből mára a vezetés támogatásának hatékony eszközévé. A belső ellenőr a belső kontrollok és az irányítási folyamatok értékelése alapján olyan információkhoz jut, amelyek következtében képes felismerni a szervezet tevékenységét veszélyeztető kockázatokat (Bordáné Rabóczki Mária, 2012). Bár a fentebb idézett, a Belső Ellenőrök Intézete (IIA) által meghatározott fogalom a legszélesebb körben elfogadott, megfogalmazása óta számos egyéb megközelítés látott napvilágot. Ide sorolhatjuk például az ugyancsak az IIA által publikált Sawyer s Internal Auditing (Sawyer et al., 2003) című könyvben megjelent definíciót, mely felhívja a figyelmet a hozzáadott-érték teremtés és a kockázattal, irányítással valamint a kontrollal összefüggő más kérdések hangsúlyos kezelésére, amely nemcsak lehetőség a belső ellenőrök számára, hanem legalább akkora felelősség is (Bordáné Rabóczki Mária, 2012). David Griffiths, a kockázatalapú belső ellenőrzés nemzetközileg elismert képviselője nyíltan bírálta az 1999-ben megfogalmazott IIA definíciót, mégpedig egyrészt azért, mert úgy gondolta, túl nagy hangsúlyt fektet a tanácsadásra, pedig a belső ellenőrzés elsődleges célja 3Committee of Sponsoring Organizations of the Treadway Commission; Olyan önkéntes magánszektori szervezet, melynek célja, hogy hatékony belső kontroll rendszerekkel és vállalatirányítással javítsa a társaságok pénzügyi beszámolóinak a színvonalát (Bordáné Rabóczki Mária, 2011). 4The Institute of Internal Auditors A Belső Ellenőrök Intézete 7

12 nem más, mint hogy bizonyosságot nyújtson a vezetésnek, hogy a működés kockázata elfogadható szinten van, illetve ellenkező esetben arra jelentésében felhívja a figyelmet (Bordáné Rabóczki Mária, 2012). Az előzőekből következően a Griffiths által alkotott, továbbfejlesztett definíció, mely szerint A belső ellenőrzés független és objektív véleményt nyújt a szervezet menedzsmentje számára arról, hogy a vállalati kockázatok kezelése biztosítja-e azok elfogadható szintre történő csökkentését (Griffiths, 2013, p. 4.). A fogalmi meghatározások közti eltérések ellenére úgy gondolom, hogy levonható az egyértelmű következtetés, mely szerint a belső ellenőrzés legfőbb feladata, hogy támogatást nyújtson az igazgatóságnak, az audit bizottságnak és/vagy a felügyelőbizottságnak valamint a menedzsmentnek a vállalati kockázatok kezelése és belsőkontroll-rendszerek fejlesztése terén. A belső ellenőrzés során egyrészről értékelnie kell a pénzügyi és működéssel kapcsolatos információk megbízhatóságát, másrészről viszont az értékelésnek a működés eredményességére és hatékonyságára, a vagyon megőrzésére, valamint a jogszabályoknak, a belső szabályzatoknak és a szerződéseknek való megfelelésre is ki kell terjednie (Bordáné Rabóczki Mária, 2012). A belső ellenőrzésnek függetlennek kell lennie az általa vizsgált tevékenység folyamatától és végrehajtásától, mely úgy biztosítható, ha a belső ellenőrök munkájukat szabadon és tárgyilagosan végezhetik. Az ellenőrzési funkció megfelelő érvényesüléséhez elengedhetetlen ez a függetlenség, hiszen csak így biztosítható számukra a pártatlan és elfogulatlan ítéletalkotás lehetősége. Éppen ebből következik, hogy a belső ellenőrzés általában a legfelső vezetési szintnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Bár a nemzetközi gyakorlat országonként eltérő, mégis megállapítható, hogy a funkció objektivitását jobban támogatja az a struktúra, amelyben a belső ellenőrzés közvetlenül a felügyelő- vagy audit bizottságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel, ugyanakkor nem tartozik a felső vezetés ellenőrzése alá (Bordáné Rabóczki Mária, 2012). 8

13 Az audit bizottság Annak érdekében, hogy pontosan megértsük és keretbe foglaljuk az audit bizottság tevékenységének lényegét, fontosnak tartom bemutatni a társaságirányítás keretrendszerének belső tényezőit, különös tekintettel az irányítással megbízottak csoportjára. Mivel mindezek ismertetése nem kapcsolódik szorosan szakdolgozatom témájához, ezért erről a témáról szakdolgozatom Mellékletek (1. Számú Melléklet) részében olvashatnak. Az INTOSAI 5 által kidolgozott definícióból is látható, hogy az igazgatótanács, tágabb értelemben véve az irányítással megbízottak testületeinek ismerete nagy segítséget nyújt az audit bizottság fogalmának megértéséhez. Az INTOSAI meghatározása szerint az audit bizottság az igazgatótanács egy olyan bizottsága, amely munkájában tipikusan a pénzügyi jelentéskészítés kérdéseire, a szervezet üzletviteli és pénzügyi kockázatkezelési folyamataira, valamint a vonatkozó törvényeknek, etikai és szabályozási követelményeknek való megfelelésre koncentrál (INTOSAI, 2004, p. 57.). Az audit bizottság feladata, hogy független véleményével hozzájáruljon az adott társaság vezetéséhez, stratégiaalkotásához, illetve hogy felügyelje, értékelje és segítse az igazgatóság munkáját a pénzügyi beszámolásban, a megfelelő szintű kontroll környezet kialakításában. Ezen kívül az audit bizottság hatáskörébe sorolható, hogy figyelemmel kísérje és ellenőrizze mind a menedzsment, mind pedig a belső ellenőrök munkáját, akiknek beszámolási kötelezettségük általában az audit bizottság felé van. Nem utolsó sorban pedig az audit bizottság feladata a könyvvizsgálat megfelelőségének és a könyvvizsgálók függetlenségének felügyelete is (Kántor, 2012). A évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (továbbiakban: Gt.) 311. (1) bekezdése értelmében az általam is vizsgált nyilvánosan működő részvénytársaságoknál legalább háromtagú audit bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjait a közgyűlés az igazgatótanács, illetve ahol felügyelőbizottság működik, a felügyelőbizottság független tagjai közül választja. A (2) bekezdésben foglaltak szerint pedig az audit bizottság legalább egy tagjának számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképzettséggel kell rendelkeznie. 5International Organization of Supreme Audit Institutions - Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete 9

14 A könyvvizsgálat Ahogyan arról már korábban is említést tettem, a 2002-es vállalati bukások következtében a könyvvizsgálati szakma soha nem tapasztalt mértékű érdeklődés célpontja lett. Az auditorok függetlenségét biztosító szabályok megsokszorozódtak, egyéb tevékenységi köreit szigorú keretek közé szorították, s összességében a vállalat kockázatainak felmérésében és mérlegelésében a korábbinál is nagyobb szerepet kapott. A könyvvizsgálói szakma létrejötte az ügynök-megbízó elmélethez kapcsolódó alapvető problémához köthető, mely a tulajdonosi és vezetői tisztségek érdekellentétéből adódik. Ezt a problémát hivatott feloldani a könyvvizsgálat azáltal, hogy mint egy független szakértő a tulajdonosok megbízásából felülvizsgálja a menedzsment által kontrollált számviteli rendszert és az annak segítségével készített beszámolót. Mindezt annak érdekében, hogy megfelelő bizonyosságot szerezzen arról, hogy a közzétett pénzügyi jelentések megbízható és valós összképet mutatnak a vállalat jövedelmi helyzetéről (Bary et al., 2005). A könyvvizsgálat elsősorban egy kötelező jellegű ellenőrzés a törvényben évi C. törvény a számvitelről - meghatározott vállalkozások számára, azonban ezzel együtt egy lehetőség is, ugyanis a Gt. szerint a tulajdonos saját elhatározásából is bízhat meg könyvvizsgálót. Egyre több vállalat életében tapasztalható egyébként egyfajta szemléletváltozás a könyvvizsgálókat illetően, s már nem csak egy szükséges rossznak fogják fel a tevékenységet, hanem az átláthatóság és a kellő bizonyosság megszerzésének egyik zálogaként. Empirikus kutatásomban a könyvvizsgálók által felszámított díjra,valamint annak a társaságirányítás audit funkcióival való kapcsolatára fókuszálok, tehát arra próbálok fényt deríteni, hogy vajon a Magyarországon tőzsdén jegyzett cégek könyvvizsgálói díja milyen összefüggést mutat az alkalmazott társaságirányítási gyakorlattal A hármas audit funkció egymásrautaltsága A társaságirányítás ellenőrzési infrastruktúrájának fő szereplőinek részletes bemutatása után arra a kapcsolatrendszerre szeretném rávilágítani a figyelmet, melyben ez a három funkció működik, s arra a funkciók közti kölcsönös egymásrautaltságra, mely 10

15 determinálja, hogy a három elem csak egymást kiegészítve, együttműködve tud hatékony védelmi vonalat képezni a vállalat kockázataival szemben. A következőkben egy az ICAEW 6 által közzétett, az irányítással megbízottak számára készített útmutató alapján mutatom be az audit funkciók közti kapcsolatokat, és azok társasági szintű átfogó irányításra gyakorolt hatásukat. Az útmutató elsődleges célja, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az irányítással megbízottak számára, hogy jobban megértsék az audit bizottság intézményének lényegét, feladatkörét, valamint annak a belső ellenőrökkel és külső auditorokkal való kapcsolatát (Bordáné Rabóczki Mária, 2012). A társaság átfogó ellenőrzési keretének három pillére közül az audit bizottság az, amelyik az irányítás szempontjából a középpontban helyezkedik el, ugyanis értelmezhető úgy, mint egy kapocs a többi szereplő között: a belső ellenőrök, a könyvvizsgálók és az igazgatóság az audit bizottságon keresztül áll egymással kapcsolatban. A belső ellenőrök az audit bizottságnak tartoznak beszámolási kötelezettséggel munkájuk eredményességéről, valamint a belső audit során tapasztaltakról, melyről meghatározott időközönként jelentést is küldenek a bizottság számára. A bizottság feladata az éves belső ellenőrzési terveket áttekinteni és értékelni, valamint biztosítani, hogy a belső ellenőrzés vezetője közvetlen kapcsolatba léphessen az igazgatóság elnökével. Ezen felül a bizottság felügyeli és értékeli, hogy a menedzsment milyen mértékben veszi figyelembe a belső ellenőrzés által tett megállapításokat és javaslatokat. A bizottságnak évente legalább egy olyan megbeszélést kell tartania a belső ellenőr vezetőjével, amelyen a felső vezetés képviselete nincs jelen. Az audit bizottság nyomon követi és értékeli a belső ellenőrzés a vállalat kockázatkezelési rendszerében betöltött szerepét és hatékonyságát. Amennyiben a társaságnál nem működik belső ellenőrzési funkció, az audit bizottság évente felülvizsgálja annak szükségességét, és ha úgy értékeli, javaslatot fogalmaz meg az igazgatóság számára a funkció betöltésére (ICAEW, 2012). Ahhoz, hogy a társaságirányításhoz való hozzájárulást növelni tudjuk, elengedhetetlen a külső és belső auditori funkciók közötti megfelelő kapcsolat kialakítása, illetve annak felismerése, hogy a külső és belső könyvvizsgálatnak egymástól eltérő felelőssége, szerepe és feladata van. A belső ellenőrzés során a hangsúly a kockázatkezelésre és a belső irányítási folyamatokra, kontrollokra helyeződik, továbbá a vizsgálat szempontjai tágabbak, mint a külső könyvvizsgálat esetében. A könyvvizsgáló hogy a pénzügyi kimutatásokról szóló 6Institute of Chartered Accountants in England & Wales Angliai és Walesi Könyvvizsgálók Intézete 11

16 vélemények megalapozottak legyenek a kockázatkezelés és a belsőkontroll-rendszer értékelésével foglalkozik. Fontos azonban megjegyezni, hogy az utóbbi értékelés a könyvvizsgálók munkájában is egyre nagyobb hangsúlyt képvisel napjainkban (Bordáné Rabóczki Mária, 2012) A magyarországi szabályozás Felelős Társaságirányítási Ajánlások 7 Az audit bizottságra és a könyvvizsgálatra vonatkozó szabályozásokat láthattuk korábban, azonban a belső ellenőrzésre, és általánosan véve a felelős társaságirányításra vonatkozóan nem ennyire egyértelműek a törvényi előírások. Sokáig ugyanis nem is volt olyan szabályozás Magyarországon, mely kötelező jelleggel előírt volna bármiféle kötelezettségeket a fent nevezett területeket illetően. A Budapesti Értéktőzsde először 2004 februárjában bocsátotta ki a Felelős Vállalatirányítási Ajánlások címmel megjelent első olyan dokumentumot, mely tartalmazott javaslatokat a belső ellenőrzésre vonatkozó gyakorlatról, azonban ezek címzettjei is csupán a tőzsdén jegyzett vállalatok voltak. Ezt követően a Felelős Társaságirányítási Ajánlások (FTA) 2008 májusi hatályba lépése jelentette a szabályozás oldaláról a legnagyobb előrelépést, mely szintén a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Bizottsága által került kiadásra. A tőzsdei kibocsátóknak az Ajánlásokban előírtaknak megfelelően 2007-től kötelező nyilatkozniuk felelős társaságirányítási gyakorlatukról (Bordáné Rabóczki Mária, 2012). Az FTA alapjaiban véve a Gt. kiegészítésének tekintendő, elsősorban a Tőzsdén jegyzett magyarországi székhelyű nyilvánosan működő társaságok számára. Az Ajánlásokban szereplő javaslatok azonban semmiképp sem tekinthetők a jogszabályokba foglalt előírásokkal ellentétes rendelkezéseknek: az FTA javaslatokat, ajánlásokat és ezekhez kapcsolódó magyarázatokat foglal magában. Ahhoz, hogy a magyarországi székhellyel rendelkező tőzsdei társaságok felelős társaságirányítási gyakorlatát értékelhessük, feltétlenül fontos figyelembe venni az erre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseket is. Mindezen kérdéskört az FTA nem tárgyalja külön, függelékében azonban részletesen kitér a Gt. azon rendelkezéseire, melyek a felelős társaságirányításhoz kapcsolódó kérdéseket (igazgatótanács, felügyelő bizottság, stb.) szabályozzák. Összességében elmondható, hogy a Felelős Társaságirányítási Ajánlások betartása mint ahogy az a névből is következik a tőzsdei 7Ezen alfejezet túlnyomórészt a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Bizottság által november 12-én kiadott Felelős Társaságirányítási Ajánlások c. forrásra támaszkodik 12

17 társaságok számára ajánlott, de nem kötelező: a benne foglaltak a követendő gyakorlatra tesznek javaslatot. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Ajánlások megfogalmazásánál az Európai Bizottság legutóbbi kiadványait is alapul vették, különös tekintettel a 2004/913/EK (A jegyzett társaságok igazgatóinak díjáról), illetve a 2005/162/EK (A jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói, illetve felügyelő bizottsági tagjai szerepéről és az igazgatóság által létrehozott bizottságokról) ajánlásokra. A felelős társaságirányításra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség szabályozása a Gt. (2006) 312. rendelkezéseinek köszönhetően törvényi szintre emelkedett, melynek következtében a tőzsdén jegyzett társaságoknak kötelező a felelős társaságirányításra vonatkozó éves jelentés elkészítése és az évi rendes közgyűlés elé történő benyújtása. Ezen társaságok a felelős társaságirányítási gyakorlatukról való beszámolást illetően kétféle módon is kötelezettek: egyrészt a jelentés első részében egyértelmű, pontos, ugyanakkor átfogó tájékoztatást kell adniuk az adott üzleti évben alkalmazott felelős társaságirányítási gyakorlatukról. Másrészt a jelentés második részében kötelező érvénnyel, a comply or explain elvnek megfelelően nyilatkozniuk kell az FTA-ban foglaltaknak való megfelelésről, illetve arról, hogy a megfogalmazott javaslatok közül melyeket alkalmazzák, s melyeket nem. A comply or explain elv értelmében, amennyiben egy adott vállalat valamely ajánlást eltérő módon, vagy egyáltalán nem alkalmaz, úgy kötelező megmagyaráznia az eltérést, és annak okát. A nemleges válasz tehát önmagában nem jelez hiányosságot, a válasz értékelését a befektetőkre bízza Nemzetközi háttér Korábbi kutatások eredményei Az elmúlt évtizedekre rendkívül népszerű kutatási témává vált az audit díjak vizsgálata, s az azt befolyásoló tényezők meghatározása. A sort Simunic kezdte 1980-ban készült kutatásával, mely után sorban jelentek meg a tanulmányok, a világ összes tájáról (Coulton et al., 2001, Carcello et al., 2002; Vafeas & Waegelein, 2007; Wu, 2012). Ezt a trendet csak tetőzték a 2000-es évek során történt szabálymódosítások, melyek már az országok többségében megkövetelik (legalább a tőzsdén jegyzett cégektől) a könyvvizsgálati díj közzétételét, melynek következtében az információ megszerzése sem jelent többé problémát. 13

18 Rengeteg tanulmány készült azóta az audit díj és annak minősége, illetve az audit bizottság, a belső ellenőrzés, a társaságirányítási rendszer, továbbá a felső vezetés javadalmazása közötti kapcsolat vizsgálatát illetően is. A szakirodalomban két egymásnak ellentmondó álláspont létezik a könyvvizsgálati díj és a társaságirányítási kontroll elemek kapcsolatára. Az alapvető különbség abban áll, hogy míg az egyik elmélet szerint az audit elemek egymás komplementerei, vagyis kiegészítői, addig a másik elmélet alapján azok helyettesíthetőek egymással. Az utóbbi teória szerint tehát minél jobban működik a társaságirányítási rendszer egy adott vállalatnál, annál kisebb az ügynök-megbízó problémából fakadó költség, s ezáltal a kockázatok nagysága is. A díj megállapítását megelőző szakaszban a könyvvizsgálók a kockázatfelmérés során a jól kialakított kontrollkörnyezet miatt tehát alacsonyabb kockázatot azonosítanak be, ezért kevesebb szubsztantív tesztet kell végezniük, melynek végső hatása egy alacsonyabb audit díj megállapítása. Magyarán egy hatékony társaságirányítási rendszer bizonyos mértékben helyettesítheti a külső auditorokat. A másik felfogás szerint a könyvvizsgálati tevékenység kiegészítő kapcsolatban áll a társaságirányítás gyakorlatával: vagyis egy jól működő, erős társaságirányítás megköveteli a magas színvonalú könyvvizsgálatot is, amelyhez általánosságban magasabb audit díj is társul (Wu, 2012; Vafeas & Waegelein, 2007). A bevezetőben említett tanulmány, mely kutatásom alapötletét adta, az ausztrál szerzőpáros, Goodwin-Stewart és Kent, a Bond és a Griffith University munkatársainak nevéhez fűződik. Kutatásomhoz az alapot az általuk vizsgált területek és tézisek nyújtották: a vizsgált kontrollelemek túlnyomórészt megegyeznek, azonban az eltérő szabályozási környezet miatt az egyes feltételezéseket módosítottam vagy éppen újakat állítottam fel.a következőkben ezen tanulmány alapjain haladva mutatom be a könyvvizsgálati díj és az egyes társaságirányítási kontrollelemek között fennálló kapcsolatot Az audit bizottság és a könyvvizsgálati díj kapcsolata Az audit bizottsággal kapcsolatos kutatások ugyanolyan fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben, mint maga a testület és hatásköre. Míg eleinte csak annak meglétét vizsgálták (Collier & Gregory, 1996; Goddard & Masters, 2000), később, Carcello et al. (2002) és Abbott et al. (2003) munkáiban már a bizottság egyes jellemzői kerültek a kutatás középpontjába. 14

19 Az audit bizottság jelenléte Collier & Gregory (1996) az Egyesült Királyságban 1991-es adatokkal készített kutatásában két aspektusból közelítette meg a könyvvizsgálati díj kialakítását: egyfelől a keresleti oldalból kiindulva, a könyvvizsgálattal töltött órákat alapul véve (mennyiségalapú könyvvizsgálati díj), másfelől pedig a kínálati oldalból kiindulva, a könyvvizsgálati folyamat komplexitását és kockázatát alapul véve (komplexitás- és kockázatalapú könyvvizsgálati díj). Az első esetben feltételezhető, hogy az audit bizottság jelenlétének köszönhetően, a könyvvizsgálattal töltött órák száma nem csökken egy olyan szintre, amely rontaná az elvégzett audit munka minőségét. Ebben az esetben tehát az audit bizottság jelenléte és a könyvvizsgálati díj között pozitív kapcsolat állhat fenn, hiszen az audit bizottság garantálja, hogy a könyvvizsgálat megfelelő minőségű legyen, amely egyúttal magasabb költségeket von maga után. Ezzel szemben a komplexitás- és kockázatalapú könyvvizsgálati díj modellje egy negatív kapcsolatot feltételez: az elmélet szerint ugyanis az audit bizottság miatt megerősödött belső kontrollfolyamatokra a könyvvizsgálók is jobban tudnak támaszkodni, melynek következtében az audit evidence bucket (ld. 3. számú Melléklet) általánosan ismert modellje értelmében kevesebb szubsztantív tesztet kell elvégezni mely együtt jár az audit munka költségeinek, ezáltal a fizetendő díj csökkenésével is. Még mielőtt eredményeiket bemutatnám, szeretném megjegyezni, hogy Collier & Gregory (1996) kétoldalú megközelítése és a korábban ismertetett helyettesítő-kiegészítő modell szinte teljes egészében megfeleltethető egymásnak. A szerzőpáros kutatása során a könyvvizsgálati minőség aspektusa (mennyiségalapú könyvvizsgálati díj) kapcsán szignifikánsan pozitív kapcsolatot állapított meg az audit bizottsággal összefüggésben, viszont a belső kontroll növekedése miatti audit díjjal való negatív kapcsolatra gyenge bizonyítékot találtak. A könyvvizsgálati díj belső kontrollkörnyezet javulása miatti csökkenésével szemben felmerült az érv, hogy bár igaz, hogy kevesebb tesztet kell végezniük a könyvvizsgáló asszisztenseknek az audit bizottsággal folytatott egyeztetéseken, az általuk tartott üléseken való részvétellel viszont a partneri órák száma nő meg. Ezzel kapcsolatban Goodwin & Munro 2007-ben készült tanulmányában azt találta, hogy a tesztelés mennyiségének csökkenése nincs jelentős hatással az audit díjak alakulására, a partneri órák növekedése viszont annál inkább. Ebből adódóan a könyvvizsgálati díjak és az audit bizottság között pozitív kapcsolatot találtak. Az előbb említett szerzőpároshoz hasonlóan, az ausztrál 15

20 vállalatokat vizsgálva Sharma (2003) és Coulton et al. (2001) is pozitív összefüggést állapított meg a könyvvizsgálati díj és az audit bizottság jelenléte között (idézi Goodwin-Stewart & Kent, 2006). Ezzel szemben voltak olyanok is, akik nem találtak ilyen egyértelmű kapcsolatot a vizsgált változók között, mint például a Collier & Gregory munkáira alapozó Goddard & Masters, akik 2000-ben közzétett tanulmányukban egyik aspektus felől közelítve sem találtak szignifikáns kapcsolatot. A nemzetközi szakirodalom áttekintéséből bár nem egyértelműen ugyan, de többségében azért pozitív kapcsolat rajzolódik ki a könyvvizsgálati díj és az audit bizottság között. Goodwin-Stewart& Kent 2006-os munkájával ellentétben, dolgozatomban az audit bizottság jelenlétével kapcsolatban nem állítok fel külön hipotézist, tekintettel a Gt (1) bekezdésére, melynek értelmében a nyilvánosan működő részvénytársaságokban kötelező az audit bizottság felállítása, - ez négy társaságtól eltekintve meg is valósul -így erre vonatkozóan véleményem szerintnem érdemes hipotézist felállítani. Az audit bizottság jellemzői Ahogy fentebb említettem, a későbbi empirikus kutatások során már nem csak az audit bizottság jelenlétét, hanem annak jellemzőit, karakterisztikáit is vizsgálták a könyvvizsgálati díj alakulására ható tényezők között, melyek például a bizottság függetlensége, szakmai felkészültsége, mérete és az üléseik száma. Láthattuk: ahogy a legtöbb országban, úgy Magyarországon is törvényi előírás, hogy az audit bizottság tagjai függetlenek legyenek, közülük legyen legalább egy számviteli szakember, s bizonyos időközönként kötelezően ülésezzenek. Abbott et al. (2003) nyomán a független bizottsági tagok általában jobban támogatják egy magasabb szintű könyvvizsgálati bizonyosság szerzését, s ennek érdekében több audit munka elvégzését is. Ebben természetesen egy olyan tag sokkal jobban ki tudja venni a részét, aki ért a szakmához, felismeri az alacsonyabb minőségű audit munkában rejlő kockázatokat. A gyakrabban ülésező bizottságok pedig jobban átlátják a vállalat ügyeit, több információ áll rendelkezésükre a társaság és a saját feladatkörükkel kapcsolatban is. 16

21 Bár első ránézésre úgy tűnhet, hogy mindez pozitív kapcsolatban áll a könyvvizsgálói díjak alakulásával, a korábbi tanulmányok mindezt nem támasztják alá egyértelműen. Két klasszikusnak számító kutatás ellentétes eredményre jutott: Carcello et al. (2002) úgy találta, hogy sokkal inkább az igazgatótanács, mintsem az audit bizottság jellemzői köthetők össze a magasabb könyvvizsgálati díjjal. Ezzel szemben Abbott et al. (2003) későbbi adatokat felhasználva szignifikánsan pozitív kapcsolatot fedezett fel mind a bizottság függetlensége, mind pedig a szakmai felkészültsége tekintetében. Az ülések száma azonban ez esetben sem volt magyarázó erejű. Goodwin-Stewart & Kent (2006) tanulmánya az ellentmondásos eredmények dacára is egy jól működő, gyakran ülésező audit bizottság és a könyvvizsgálati díj alakulása között pozitív kapcsolatot feltételezett, s kutatásuk ezt ugyan csak részben, de alá is támasztotta. Mindez kíváncsivá tett, vajon a magyar vállalatok körében ugyanezzel a feltételezéssel élve milyen eredményre jutnék, így első hipotézisemet ez alapján állítottam fel: H1: Pozitív kapcsolat áll fenn a könyvvizsgálati díj és az audit bizottság erőssége és aktivitása között. Bár az ausztrál kutatásban az audit bizottság három karakterisztikáját vizsgálták (függetlenség, szakmai felkészültség és ülések gyakorisága), kutatásomat a magyarországi törvényi szabályozásokhoz illesztve alkottam meg: tekintettel a Gt. korábban idézett bekezdésére, miszerint az audit bizottság tagjai csak független igazgatósági/felügyelőbizottsági tagok lehetnek, a függetlenséget célzó vizsgálat esetünkben nem vezetne eredményre. Az általam elérhető adatok megbízhatóságát figyelembe véve a számviteli szakmai felkészültség aspektusát is kizártam kutatásomból, mivel az erről szóló információk nehézkesen vagy egyáltalán nem érhetők el. Vizsgálatomba bevonhattam volna az audit bizottság méretét is új változóként, azonban a vállalatok jelentős többségében háromtagú audit bizottság működik, ez alól mindössze egy kivételt találtam. Így kutatásom során a könyvvizsgálati díj és az audit bizottság közötti kapcsolatról az üléseik száma alapján fogok döntést hozni. Ehhez kiegészítésként független változóként azonosítottam egy, a Felelős Társaságirányítási Jelentésből elérhető ajánlásra ( Az audit bizottság felügyelte a kockázatkezelés hatékonyságát, a belső kontroll rendszer működését és a belső ellenőrzés tevékenységét) is vonatkozó választ, mely az audit bizottság felügyeleti szerepkörének mértékét jelzi. 17

22 Carcello et al ben végzett kutatásának eredménye - miszerint az igazgatótanács jellemzői és a könyvvizsgálati díj között erősebb kapcsolat állapítható meg, mint az audit bizottság karakterisztikáinak és az audit díj között felkeltette az érdeklődésemet, s ezen logika mentén kialakítottam a saját hipotézisemet, melyet a kétszintű irányítási országokra jellemző felügyelőbizottság tulajdonságait figyelembe véve alakítottam ki: H2: A felügyelőbizottság jellemzői és a könyvvizsgálati díj között erősebb kapcsolat figyelhető meg, mint az audit bizottság jellemzői és a könyvvizsgálati díj között. Hipotézisemet arra a szabályozásra építettem, miszerint az audit bizottságok tagjait felügyelőbizottság működése esetén annak független tagjai közül választja meg a közgyűlés. Vagyis a felügyelőbizottságokúgy is felfoghatók, mint a korábbi évek nemzetközi színterén működő audit bizottságai, amelyeknek nem voltak olyan szabályozott függetlenségi követelményei. A felügyelőbizottság audit bizottság helyettesítőjeként való felfogásában tehát feltételezésem szerint sokkal jobban fog korrelálni a fentebb bemutatott nemzetközi eredményekkel. Ahogy láthatjuk, a felügyelőbizottság által megtartott ülések gyakorisága mellett a méret és a függetlenség aspektusai is értelmezhetők, ezért modellemben ezen változókat is befolyásoló tényezőkként vizsgálom A belső ellenőrzés és a könyvvizsgálati díj kapcsolata A belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat kapcsolatának vizsgálata során legalább annyira változatos eredményeket találunk a szakirodalom áttekintése során, mint az audit bizottság esetében. A szakirodalomban többféle megoldást találunk a belső ellenőrzés mérésére, ugyanis ennek mértékét nem olyan könnyű kvantitatív formában meghatározni, mint például a könyvvizsgálati díjét. Többen a belső ellenőrzés költség oldaláról ragadták meg a fogalmat (pl. Wallace, 1984; Anderson & Zéghal, 1994), míg mások a belső ellenőrzés a könyvvizsgálók munkájához való hozzájárulását a könyvvizsgálók szubjektív véleménye alapján mérték (pl. Felix et al., 2001; Stein et al., 1994). Megint mások csupán a belső ellenőrzési funkció létezésére hagyatkoztak (pl. Hay et al., 2008). 18

23 A belső ellenőrzést költségeinél megragadva Wallace 1984-ben készült tanulmányában 32 amerikai vállalatot vizsgálva negatív kapcsolatot vélt felfedezni a belső ellenőrzés és a könyvvizsgálati díj között. Ezzel szemben Anderson & Zéghal (1994) nagyvállalati környezetben pozitív kapcsolatot talált a belső ellenőrzés eszközarányos költségei és az audit díj között. A könyvvizsgálói munkához való hozzájárulást vizsgálva Elliott & Korpi (1978), valamint Felix et al. (2001) is negatív kapcsolatot talált: tehát a könyvvizsgálók véleménye alapján kialakított belső ellenőrzési hozzájárulás csökkenti a könyvvizsgálatért fizetendő díjat vagyis bizonyos mértékig ezek szerint a két változó egymás helyettesítője. Ezzel ellentétes konklúzióra jutott Stein et al. (1994) és Carey et al. (2000) is, akik nem találtak szignifikáns kapcsolatot a változók között. Azon szaktekintélyek (Walker & Castarella, 2000; Carey et al., 2000; Hay et al., 2008), akik a belső ellenőrzési funkció megléte és a könyvvizsgálati díj közötti kapcsolatot vizsgálják, többségében pozitív kapcsolatot állapítanak meg - ezen eredmények sokkal inkább a kiegészítő felfogást erősítik. Goodwin-Stewart & Kent (2006) a szóban forgó változók pozitív kapcsolatának feltételezését azzal indokolja, hogy a jól szervezett, erős társaságirányítással rendelkező vállalatok hajlandósága ugyanannyival nagyobb a jobb minőségű belső ellenőrzési funkció kialakítására, mint egy minőségi audit munkát nyújtó könyvvizsgáló felkérésére. Ezek alapján harmadik, és egyben utolsó hipotézisem is megegyezik az ausztrál szerzőpároséval: H3: Pozitív kapcsolat áll fenn a könyvvizsgálati díj és a belső ellenőrzési funkció megléte között. Miután diplomamunkám első részében a hazai és nemzetközi szakirodalmat feldolgozva rendszereztem és bemutattam a kutatási témám megértéséhez szükséges elméleti ismereteket, a következő fejezetben áttérek az általam alkalmazott kutatás-módszertani eszközök ismertetésére. 19

24 3. KUTATÁS-MÓDSZERTANI RÉSZ Szakdolgozatom gyakorlati kutatását megalapozó elméleti részében igyekeztem a társaságirányítás hármas audit funkcióját és a hozzá kapcsolódó definíciókat, modelleket és korábbi kutatások eredményeit minél átfogóbban, mégis tömören összefoglalni. Bízom benne, hogy ha nem is teljes körűen, de a fontosabb pontokat kiemelve képes voltam megadni a szükséges elméleti hátteret dolgozatom későbbi fejezeteihez. A hármas audit funkció, és ezen belül is a könyvvizsgálati díj alakulásáról szóló szakirodalom további és mélyrehatóbb feldolgozása azonban meghaladja szakdolgozatom terjedelmi kereteit, így a következőkben az alkalmazott kutatási módszerek és eszközök bemutatásával, majd az empirikus kutatásom eredményeinek taglalásával folytatom dolgozatomat A kutatás során felhasznált adatok bemutatása 8 Kutatásom folyamata során először a kutatási témát (könyvvizsgálat) választottam ki, ezt szűkítettem le annak egy konkrét aspektusára (a könyvvizsgálati díj alakulása), majd ezt követően a vizsgálandó területet határoztam meg. Így alakult ki végül egy olyan kutatási téma, melyet egy tágabb keretbe foglalva (felelős társaságirányítás) vettem górcső alá. Ahhoz, hogy minél komplexebb, de mégis valós képet kapjak a kutatási témáról, szekunder és primer adatforrásokat egyaránt felhasználtam. Szekunder adatoknak nevezzük a mások által, jellemzően a miénktől eltérő célból összegyűjtött információk összességét: tipikusan a könyvek, szaklapok, folyóiratok, cikkek, szakdolgozatok ebbe a kategóriába sorolhatóak. Felhasználásuk legalább annyira szükséges a kutatási probléma megértéséhez, mint azok megoldásához. Diplomamunkám megírásánál én is elsősorban szekunder forrásokat használtam fel. A téma megértéséhez először felkerestem a legtöbb rendelkezésre álló irodalmat, majd kiválogattam azokat, amelyek a konkrét téma feldolgozásához hasznos információt tartalmaznak. Ennek során a magyar szaktekintélyek mellett (Bordáné Rabóczki Mária, Fekete Imréné, Angyal Ádám) főként külföldi szerzők (Goodwin-Stewart & Kent, Felix et al.,carcello et al., Abbott et al.) munkáiból idéztem. 8 A fejezetben bemutatott fogalmi meghatározásokhoz nagymértékben támaszkodtam Pervez Ghauri & Kjell Gronhaug (2011): Kutatásmódszertan az üzleti tudományokban c. munkájára. 20

25 A primer adatok jellemzője ezzel szemben, hogy azokat konkrétan a vizsgált kutatási problémához gyűjtik össze. Ebbe a kategóriába tartoznak az olyan eredeti adatok, mint a kérdőívek, megfigyelések, felmérések és interjúk. Mivel ezek az adatok konkrétan adott céllal kerülnek összegyűjtésre, ezért sokkal jobban illeszkednek a kutatás célkitűzéseihez. Ebből a fogalomból kiindulva, a kutatásomhoz használt adatok jelentős része tekinthető primer adatforrásnak. Munkám során ugyanis szekunder forrásokból interneten nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolókból, éves jelentésekből, hivatalosan közzétett nyilatkozatokból gyűjtöttem ki a számomra releváns információkat, s alakítottam azokat primer forrássá egy táblázatba rendezve, mely statisztikáim kiinduló adathalmazának tekinthető. Mivel a táblázat saját kezűleg, a kutatás céljainak szolgálatára készült, ezért úgy gondolom, hogy kétség kívül a primer források kategóriájába sorolható. Empirikus kutatásom során a statisztikai vizsgálatokat elvégezve arra a következtetésre jutottam, hogy a fejezet megértésének céljából szükségszerű kitérnem az alkalmazott statisztikai szoftverprogram(ok)ra, valamint a hipotézisek teszteléséhez szükséges statisztikai módszerekre is. Mindezeket figyelembe véve a következőkben az általam alkalmazott adatgyűjtési metódus, a kutatás végrehajtásának eszközei, a használt statisztikai programcsomagok, valamint az elvégzett statisztikai számítások kerülnek részletes bemutatásra A vizsgált vállalatok és az adatgyűjtési módszer ismertetése Az elméleti részben már korábban emlegetett mű (Goodwin-Stewart & Kent) - mely témám és kutatásom alapjául szolgált az Ausztrál Értéktőzsdén jegyzett vállalatokat vizsgálta meg: ez közel 1400 céget jelentett, melyből ugyan csak 35%-a válaszolt a kiküldött kérdőívekre, de ennek ellenére a hiányos adatokat tartalmazó, valamint pénzügyi tevékenységet folytató vállalatok kizárása után is 401 elemű mintájuk maradt. Az ausztrál szerzőpároshoz hasonlóan, vizsgálatom elsődleges célcsoportja a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok csoportja volt, mely összesen hetvenkét céget takar, azonban a hatályos szabályozások és hiányos közzététel miatt szűkítenem kellett a mintát. A Gt értelmében ugyanis csak a részvényeket forgalmazó vállalatok kötelesek társaságirányítási jelentésüket közzétenni, mely dokumentum az input adataim jelentős részét adja vagyis a vizsgálható vállalatok száma ötvenegyre csökkent. 21

26 Habár az elérhető adatok a cégek által közzétett dokumentumok alapján sajnos rendkívül hiányosak, összesen csak további négy elemet zártam ki a kutatásomból. Az ő esetükben a törvényi előírás 9 ellenére - a könyvvizsgálati díjra vonatkozó adat hiányzott, mely viszont olyan kritikus a kutatás szempontjából (tekintettel arra, hogy minden vizsgálat során az a függő változó), úgy ítéltem meg: nem lenne értelme bent hagyni őket a mintában. Az ausztrál tanulmányban ugyan a kérdőíves felmérés tekinthető az input adatok alapjának, ennek ellenére jelen szakdolgozat keretein belül úgy véltem, nem lenne hatékony a primer forrásoknak ez fajtája, ismerve a magyar környezetet, amely történelmi okokra visszavezethetően - legtöbb esetben fél bármiféle adatot kiadni, még abban az esetben is, ha anonimitásuk biztosított. Éppen ezért kutatásom során azokból a forrásokból gazdálkodtam, melyek mindenki számára elérhető fórumokon (BÉT, e-beszámoló, társaságok hivatalos honlapja) fellelhetőek. Adatgyűjtésem során javarészt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett, Céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat hivatalos honlapjáról (e-beszamolo.kim.gov.hu) elérhető éves beszámolókból (mely minden esetben tartalmazza a vállalat Mérlegét, Eredménykimutatását és Kiegészítő mellékletét) dolgoztam. Az éves könyvvizsgálati díj összegét, a hivatalos könyvvizsgáló nevét, valamint a foglalkoztatottak számát a Kiegészítő mellékletből, a pénzügyi adatokat (mérlegfőösszeg, adózott eredmény, eladósodottság, profitabilitás) pedig a Mérleg és Eredménykimutatás releváns soraiból nyertem ki. Az input adatok másik fele, ahogy már fentebb említettem, az éves beszámolóval egy időben, kötelezően közzéteendő Felelős Társaságirányítási Jelentésből (későbbiekben FTJ) származik, melyet a BÉT honlapjának az egyes kibocsátók közzétételei között találtam meg. Ennek első, leíró részében sikerült többnyire fellelnem az audit bizottságra, valamint igazgatótanácsra és/vagy felügyelőbizottságra vonatkozó adatokat (méret, független tagok száma, illetve az ülések gyakorisága). Ezek azok az adatok, melyekre a vonatkozó bemutatási kötelezettség a legmegengedőbb, ezáltal az elérhető információ is ezen a ponton a legkevésbé teljes. A Jelentés második része, melyet Felelős Társaságirányítási Nyilatkozat néven tesznek közzé, az ajánlásnak való megfelelést mutatja be. A Nyilatkozat azon részei voltak számomra érdekesek, melyek a belső kontrollokhoz és a hármas ellenőrzési funkcióhoz közvetlenül kapcsolódnak. 9A évi C. törvény 88. (8) bekezdésének b) pontja értelmében minden könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozó köteles a kiegészítő mellékletben a tárgyévi üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatért, valamint a könyvvizsgálónak fizetett egyéb, nem-audit szolgáltatásokért felszámított díjakat. 22

27 Fontosnak tartom megjegyezni, hogy kutatásomat a vizsgált változókra teljesnek ítélem meg abból a szempontból, hogy az elérhető összes információt felkutattam az adat megtalálása érdekében: olyan esetekben tehát, amikor az imént felsorolt források nem nyújtottak kellő információt, az adott vállalat honlapját is felkerestem a hiányzó információ megszerzése érdekében. Tekintettel arra, hogy egy viszonylag új, ámbár dinamikusan fejlődő területet választottam szakdolgozatom témájaként, mindenképp a jelenleg elérhető legfrissebb adatokat szerettem volna bemutatni: éppen ezért vizsgálatom tárgyát a 2012-es üzleti évre készített beszámolók és jelentések képezik. Miután a szabályozás értelmében a tőzsdén jegyzett vállalatoknak a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Rendszer (International Financial Reporting Standards IFRS) szabályai alapján, konszolidált jelentésüket is közzé kell tenni, ezért adataimat ennek megfelelően gyűjtöttem össze. Akadt azonban hét olyan vállalat, melyek nem tettek közzé konszolidált, IFRS alapján készített beszámolót, így esetükben a magyar számviteli elvek alapján elkészített pénzügyi beszámolóból voltam kénytelen dolgozni. Módszertanilag következetlen megoldás ugyan, azonban az esetek többségében ennek a kötelezettségüknek azért nem tettek eleget, mert nem volt a konszolidálásba bevonható leányvállalatuk. Az említett vállalatok kiszűrését az összes elem közül nem tartom hatékonynak, tekintve a kis elemszámra, úgy vélem, nem torzítják jelentősen az eredményeimet A kutatás végrehajtásának eszközei, a statisztikai programcsomagok Ahhoz, hogy szakdolgozatom empirikus részét megírhassam, illetve, hogy a vizsgált elemek kapcsolatát képes legyek feltárni, elengedhetetlennek bizonyult a statisztikában való jártasság, valamint a statisztikai programok használatában szerzett tapasztalat. Az ehhez szükséges alapokat a Károli Gáspár Református Egyetemen (KGRE) hallgatott statisztika tárgynak köszönhetem, mely során alkalmam nyílt megismerni a legtöbbet használt statisztikai eljárásokat, valamint azon programcsomagokat, melyek nélkül rendkívül időigényes és nehézkes lenne a számítás: ezek pedig az SPSS és ROPstat szoftver. 23

28 Az SPSS (Statistical Package for the Social Sciences) egy nemzetközileg elismert, talán a legszélesebb körben használt statisztikai elemzésekre szolgáló szoftvercsomag, mely a tervezéstől az értékelésig a teljes statisztikai elemzési folyamatban segíti a felhasználót. Elterjedtségét mutatja, hogy pszichológusoktól kezdve piackutatókon át, kormányzati szerveken át rengetegen használják (IBM, 2013) A ROPstat egy magyar nyelvű, felhasználóbarát programcsomag, mely a KGRE Pszichológiai Intézet vezetője, Dr. Vargha András (matematikus-pszichológus) és Bánsági Péter nevével fémjelzett szoftver. (RopStat, 2013) 3.3. Az elvégzett statisztikai vizsgálatok A statisztikai programcsomagok rövid ismertetését követően a következőkben az általam végzett statisztikai eljárásokat, illetve a velük elért eredményeket fogom bemutatni, melyeket részletesen a következő fejezetben tárgyalok. Statisztikai munkámat a leíró statisztikák megszerzésével kezdtem, ezután Goodwin- Stewart & Kent (2006) munkája alapján egy többváltozós lineáris modell felállítását tűztem ki célul, melynek kiindulópontja a Simunic (1980) által elsőként ismertetett hagyományos könyvvizsgálati díj modellje: belépteti azon változókat, melyek hatással vannak a könyvvizsgálói díj alakulására. A modell Simunic (1980) munkája óta természetesen sokat bővült, szakdolgozatomat a fentebb említett ausztrál tanulmány modellje alapján építettem fel, kiegészítve az általam vélt módosításokkal. Függő változómat - a modell értelmében - természetesen a könyvvizsgálati díj képezte, melyet a tárgyévre vonatkozó egyéni és konszolidált beszámolók könyvvizsgálatáért fizetendő díjként határoztam meg. A következőkben független változóként azonosítottam az általam vizsgált tényezőket: az audit bizottság üléseinek gyakoriságát, valamint felügyeleti szerepkörük mértékét, illetve a belső ellenőrzés meglétét. Ezen felül a második hipotézisem miatt a felügyelőbizottság méretét, függetlenségét, valamint az ülések gyakoriságát is független változóként azonosítottam. 24

29 Az audit bizottsági ülések gyakorisága alatt a tárgyévben megtartott ülések számát értem, míg a felügyeleti szerepkörük mértékét a Felelős Társaságirányítási Jelentés pontjára adott válasz alapján határoztam meg. A belső ellenőrzéshez kapcsolódó változó dichotóm, vagyis két értéket tud felvenni - ez is a közzétett FTJ, mégpedig annak pontjára adott válaszból derül ki. Utóbbi két változót mesterséges (Dummy) változóként határoztam meg: 1-es értéket vesz fel, ha működik audit bizottság a vállalatnál, ellenkező esetben pedig 0-át. Az országra specifikusan figyelembe vehető a felügyelőbizottság jellemzője is, mely szoros kapcsolatban áll az audit bizottsággal: amelyik vállalatnál működik felügyelőbizottság, az audit bizottság tagjait azok független tagjai közül választják meg (Magyarországon sok esetben mindkét testületet ugyanazon személyek alkotják). A Gt (2) bekezdése alapján függetlennek minősülnek azok a tagok, akik az adott testületi tagságon kívül más jogviszonyban nem állnak a részvénytársasággal. Második hipotézisem tesztelésére tehát bevontam a modellbe a felügyelőbizottság tagjainak számát, függetlenségüket, valamint az ülések gyakoriságát is. Modellem kiindulópontjaként én is azon kontroll változókat vizsgálom, melyek a korábbi kutatások alapján befolyásolják a díj alakulását, s a kapott eredmények alapján építem fel a saját modellemet. Simunic (1980) nyomán ilyen változók például a vállalat méretére, komplexitására és kockázatosságára vonatkozó adatok. További szerzők (Carey et al., 2000; Castarella et al., 2004) bizonyították, hogy olyan tényezők is kapcsolatban állnak az audit díj alakulásával, mint a profitabilitás, a könyvvizsgálói vélemény, valamint a könyvvizsgáló cég elismertsége. Ezen kívül Carcello et al. (2002) eredményeire támaszkodva az igazgatótanács függetlenségére és üléseinek gyakoriságára vonatkozó változót is beépítettem a modellembe. A következőkben először azt a modellt fogom bemutatni, melyet Goodwin-Stewart & Kent munkája alapján állítottam fel. Ezt követően a statisztikai vizsgálatok során racionalizálok: a korreláció meghatározásával és illeszkedésvizsgálattal megállapítom, hogy valóban létezik-e szignifikáns kapcsolat a következőkben bemutatott változók között, s amelyek nem jelentenek magyarázó erőt a függő változóval kapcsolatban, azokat kiveszem a modellből. Ugyanis a lineáris regressziós modell felépítéséhez először az általános modellt kell meghatározni: minden egyes független változónál szükséges megvizsgálni, hogy azok között valóban találunk-e szignifikáns kapcsolatot Az audit bizottság felügyelte a kockázatkezelés hatékonyságát, a belső kontroll rendszer működését és a belső ellenőrzés tevékenységét is A társaság kialakított egy független belső ellenőrzési funkciót, mely az audit bizottságnak tartozik beszámolási kötelezettséggel. 25

30 A kiinduló modell 12 könyvvizsgálati díj = b0 + b1 méret + b2 leányvállalatok + b3 hitel + b4követelések + b5roa + b6veszteség + b7big4 + b8vélemény + b9boardméret+ b10boardfüggetlen + b11boardülések+ b12acülések + b13fbméret + b14fbfüggetlen + b15fbülések + b16belsőell + e ahol: könyvvizsgálati díj = könyvvizsgálati díjtermészetes logaritmusa méret = mérlegfőösszeg természetes logaritmusa leányvállalatok = leányvállalatok számának négyzetgyöke hitel = eszközarányos hosszú lejáratú kötelezettségek követelések = eszközarányos vevőkövetelések roa = eszközarányos működési eredmény (EBIT) veszteség = dummy változó, 1 ha az elmúlt két évben valamikor veszteséges volt, más esetben 0 big4 = dummy változó, 1 ha Big4 cég végzi a könyvvizsgálatot, más esetben 0 vélemény = dummy változó, 1 ha korlátozott az audit vélemény, tiszta vélemény esetén 0 boardméret = Igazgatótanács tagjainak száma boardfüggetlen = Igazgatótanács független tagjainak száma, %-os formában boardülések = Igazgatótanács által tárgyévben megtartott ülések száma ACülések = Audit bizottság által tárgyévben megtartott ülések száma FBméret = Felügyelőbizottság tagjainak száma FBfüggetlen = Felügyelőbizottság független tagjainak száma, %-os formában FBülések = Felügyelőbizottság által tárgyévben megtartott ülések száma belsőell = dummy változó, 1 ha van független belső ellenőrzési funkció, más esetben 0 12 Goodwin-Stewart & Kent (2006) munkája alapján 26

31 A modell helyességét úgy teszteltem, hogy megvizsgáltam az egyes kontrollváltozók és a független változók kapcsolatát is a függő változóval, s amelyek valóban szignifikáns korrelációt mutattak, azokat építettem be a módosított modellbe. Az így kapott eredményekről készített táblázat a Melléklet részét képezi (ld. 4. számú melléklet). A kontrollváltozók és a függő változó kapcsolatát vizsgálva, a Pearson-féle lineáris korrelációs együttható (r) értékeiből arra a konklúzióra jutottam, hogy a veszteség, a vélemény, az igazgatótanács függetlensége illetve üléseik gyakorisága nem mutat szignifikáns összefüggést a könyvvizsgálatért fizetendő díjjal. Ezt követően illeszkedésvizsgálattal (Curve estimation) ellenőriztem a változók közötti kapcsolat meglétét, mellyel ugyanarra az eredményre jutottam, így ezen változókat a későbbi modellemből elimináltam. A független változókra ugyanilyen módon végeztem el a korrelációs, valamint illeszkedésvizsgálatot, melynek eredményéből jól látszik, hogy nincs szignifikáns kapcsolat sem a felügyelő-, sem az audit bizottsági ülések gyakorisága és a könyvvizsgálati díj között, de az audit bizottság felügyeleti szerepkörének mértékétbizonyító kérdésre adott válasz sem magyarázza az auditért fizetendő díj mértékét. Tehát megállapíthatjuk, hogy a felügyelőbizottsági tagok száma, illetőleg független tagjainak aránya, valamint a belső ellenőrzés változók azok, melyek szignifikáns kapcsolatot mutatnak a függő változóval. Érdekesnek tartom megemlíteni, hogy a felügyelőbizottság független tagjainak aránya és a könyvvizsgálati díj közti kapcsolat szignifikánsan negatív. Miután meggyőződtem arról, hogy melyek azok a változók, melyeknek ténylegesen szignifikáns magyarázó erejük van a könyvvizsgálati díj tekintetében, nem volt más hátra, mint megalkotni a saját modellemet, mely a következő változókat tartalmazza: A módosított modell könyvvizsgálati díj = b0 + b1 méret + b2 leányvállalatok + b3roa + b4könyvvizsgálat + b5boardméret + b6fbméret + b7fbfüggetlen + b8belsőell + e 27

32 A regressziószámításokat szintén az SPSS programmal végeztem, mégpedig a Regression menüpont Linear funkciója segítségével. Az általam kiválasztott metódus a Lépésenkénti regresszió (Stepwise), mely csak azon változókat lépteti be a modellbe, melyek szignifikánsak ennek több változó esetén van jelentősége. Ennek eredményeképp a profitabilitás kivételével - mind a nyolc változómról megállapítható, hogy közepes, vagy erősebb lineáris kapcsolatban van a könyvvizsgálati díjjal, az eszközarányos eredmény pedig egy közepesnél gyengébb, de szignifikáns kapcsolatot jelez. Vagyis kimondható, hogy a könyvvizsgálatért fizetendő díj változása együtt jár a modellbe bevont változók növekedésével (negatív kapcsolat esetén csökkenésével). Ennek eredményeként egy háromtényezős modellt kaptam, melybe belépett a felügyelőbizottság tagjainak száma, a mérlegfőösszeg és a belső ellenőrzési funkció. Az így kapott modell magyarázott variancia-aránya (R 2 ) 0,86, ami egy erős modellre utal. A modell összefoglaló táblája, valamint a vizsgált változók korrelációs mátrixa 5. számú Mellékletként található meg. A regressziós egyenlet tehát a következőképp írható fel: könyvvizsgálati díj = 2, ,361*FBméret + 0,257*méret + 0,851*belsőell A regressziós modellbe ugyan csak három tényező tudott belépni, ugyanakkor fontos látni, hogy attól függetlenül a könyvvizsgálati díj és a kimaradt változók között egyértelműen szignifikáns, közepes vagy annál erősebb kapcsolat áll fenn. Az eredményekből való következtetések levonásánál - mivel hipotéziseimben a kapcsolat meglétére vagy hiányára fókuszálok - elegendő bizonyítéknak tartom a korreláció számítása során kapott eredményeket. Miután ismertettem a kutatásom során alkalmazott kutatás-módszertani eszközöket, ezen belül is részletesen kitérve az elvégzett statisztikai számításokra, illetve a létrehozott regressziós modellre, a következőkben áttérek az ezekből levont következtetések és eredmények bemutatására és értékelésére, illetve az általam az elméleti részben felállított hipotézisek tesztelésére. 28

33 4. GYAKORLATI RÉSZ Mint ahogy azt említettem: diplomamunkám gyakorlati részében részletesen bemutatom a kutatás-módszertani fejezetben ismertetett statisztikai eljárások eredményeit, s összevetem az elméleti részben taglalt korábbi kutatások során tapasztaltakkal. Az eltérő eredményeket illetően megfogalmazom azokat a lehetséges magyarázatokat, melyeknek köszönhető a különbség. A kapott eredményekből pedig ezt követően meg tudom állapítani, hogy a hipotéziseim megállják-e a helyüket, vagy el kell vetnem azokat Leíró statisztikák A leíró statisztikákból készült táblázat 6. számú Mellékletként látható, mely két részből áll: a folytonos változókra vonatkozó alapstatisztikákat, valamint a dichotóm változók gyakorisági tábláját tartalmazza. Ahogy már korábban megjegyeztem, szakdolgozatomban 47, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatot vizsgáltam meg. A vállalatok átlagos eszközállománya ezer Ft, amely ezer Ft-tól ezer Ft-ig tartó sávban szóródik. A leányvállalatok számát illetően az átlag 11,51 lett: ebből van olyan vállalat, akinek egyetlen sincs, de olyan vállalat is akad, akinek 145 konszolidálásba bevont leányvállalata van. Az eszközarányos eredmény átlagosan 11,2% lett. Az átlagos létszám 2240,74 fő, azonban e tekintetben is nagy a szórás, szám szerint 6820,93. Érdekes módon a Big4 híresen magas piaci koncentrációja (80-90%) nem érvényesül ezen a mintán, ugyanis a vállalatok mindössze 36,2%-ának könyvvizsgálatát végzi valamely Big4 cég. Az auditorok véleményét illetően pozitív kicsengésű, hogy összesen egy vállalat kapott korlátozott záradékot. A társaságirányítási rendszerrel kapcsolatban elmondható, hogy egyre inkább elterjed az egységes irányítási rendszer, a 2002-es üzleti évre vonatkozóan 15 vállalatra jellemző az irányításnak ez típusa. A kutatásom középpontjában álló változókat illetően elmondható, hogy a 47 Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cég átlagosan ezer Ft-ot fizetett a könyvvizsgálóknak a 2012-es üzleti évre. Itt érdemes megjegyezni, hogy volt, aki mindössze 140 ezer Ft-ot fizetett, és előfordult olyan is, akinek 556 millió Ft volt a könyvvizsgálatért fizetendő díja. Az ülések számát tekintve kiemelném, hogy jól kivehető a statisztikákból az igazgatóság, felügyelőbizottság és audit bizottság közti különbség: míg az igazgatótanács átlagosan 6,35-29

34 ször, a felügyelőbizottság 4,48-szor, addig az audit bizottság mindössze 3,09-szer ülésezett az évben. Azt gondolom, ezek a számok jól reprezentálják a testületek vállalaton belüli jelentőségét. A belső ellenőrzési funkciónak egyéb információ hiányában csak a meglétét tudtuk vizsgálni, viszont az ezzel kapcsolatos válaszok alapján továbbra is úgy tűnik, hogy gyerekcipőben jár még ez a funkció: a vállalatok kevesebb, mint felénél (48,9%) van függetlenített belső ellenőrzési funkció A kapott eredmények ismertetése A kutatás-módszertani részben részletesen bemutattam, hogyan jutottam el az általam felállított modellig: a korreláció és regresszió vizsgálata után kizártam azokat a változókat, melyek nem álltak lineáris kapcsolatban a könyvvizsgálói díjjal. Megjegyzem, hogy a kontrollváltozók közül sem az igazgatótanács függetlenségével, sem az általuk megtartott ülések gyakoriságával nem találtam szignifikáns kapcsolatot a könyvvizsgálói díjjal összefüggésben, vagyis Carcello et al es eredményeivel ellentétes konklúzióra jutottam az igazgatótanács jellemzőit illetően. Bár a profitabilitás (roa: r = 0,388; p = 0,007) és a könyvvizsgáló elismertsége (Big4: r = 0,733; p = 0,000) - a korábbi kutatásokkal megegyezően valóban szignifikáns kapcsolatot jelez a függő változóval, érdekes, hogy a mostani eredményekkel ellentétben Goodwin-Stewart & Kent (2006) tanulmányában negatív kapcsolatot talált az eszközarányos eredmény tekintetében. Simunic 1980-ban megjelent publikációjában a vállalat kockázatosságát is magyarázó erejűnek találta, ezt azonban mintánk erre vonatkozó változója (veszteség: r = -0,165; p= 0,267) nem támasztotta alá. A korábbi tanulmányok által bizonyított kontrollváltozók a könyvvizsgálói vélemény, az eszközarányos kötelezettségek illetve követelések nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a függő változóval, melynek legfőbb oka az alacsony elemszám lehetett. Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy a kontrollváltozók tekintetében a könyvvizsgálati díj korábbi alapvetően meghatározó elemei vizsgálatomból is kirajzolódtak. A kutatás központjában álló független változókat tesztelve az világosan látszik, hogy az audit bizottságot illetően egyik változó sem mutat szignifikáns lineáris kapcsolatot a függő változóval. A belső ellenőrzés magyarázó ereje (r = 0,520; p = 0,000) ezzel szemben egyértelműen kimutatható, sőt a regressziós modellbe is be tudott lépni. Az ausztrál szerzőpárostól eltérően, a kontinentális országokra jellemző, kétszintű irányítási rendszer specifikumaként független változóként vizsgáltam a felügyelőbizottság jellemzőit (méret, 30

35 függetlenség és megtartott ülések gyakoriságának aspektusából), melyek közül két változó is szignifikáns kapcsolatot mutatott. Az igazgatótanácshoz hasonlóan a felügyelőbizottság független tagjainak aránya is negatív lineáris kapcsolatot jelez, mely Coulton et al. (2001) eredményeivel mutat hasonlóságot, melyet azzal indokol, hogy a független tagok ez esetben a felügyeleti mechanizmusok révén a külső auditorok helyettesítőiként vesznek részt a vállalat irányításában (Goodwin-Stewart& Kent, 2006). Hozzáteszem, hogy ennek ellenére a szakirodalomban sokkal elterjedtebb az a feltételezés, miszerint az irányítással megbízott testületek független tagjainak aránya pozitív kapcsolatban áll a könyvvizsgálati díjjal. Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy a független tagok félnek, hogy a reputációjuk csökkenésével és akár anyagi kötelezettségekkel járna egy esetlegesen materiális hibát tartalmazó pénzügyi beszámoló, másrészt pedig azon egyszerű okra, hogy a független tagok könnyebben szorgalmazzák a jobb minőségű, ámbár nagyobb költségekkel járó auditot, hiszen ők nincsenek se közvetlenül, se közvetve kitéve a magasabb díjak hatásainak mivel javadalmazásuk mindettől független (Fama, 1980; Carcello et al., 2002). Az eredmények rövid összefoglalása után a hipotéziseim alapján, az egyes hipotéziseket külön-külön tesztelve mutatom be a kapott eredményeket részletesen, összehasonlítva az elméletben kifejtett korábbi kutatások konklúzióival Hipotézisek tesztelése H1: Pozitív kapcsolat áll fenn a könyvvizsgálati díj és az audit bizottság erőssége és aktivitása között. Első hipotézisemet az audit bizottság aktivitására és erősségére vonatkozóan állítottam fel, mégpedig pozitív kapcsolatot feltételezve a könyvvizsgálói díjra nézve. Vizsgálatom során az audit bizottság jellemzőire vonatkozó két változó közül egyik esetben sem találtam szignifikáns kapcsolatot. Az audit bizottsággal összefüggésben megbízható információk hiányában mindössze egy változót tudtam a korábbi tanulmányokból adaptálni, mégpedig az üzleti évben megtartott bizottsági ülések számát, azonban az erre vonatkozó adatok is korlátozottan voltak elérhetőek, így a 47 vállalat közül mindössze 34 vállalat esetében állt rendelkezésre adat az ülések számát illetően. 31

36 Az erre kapott eredmények alapján a táblázatból is kiolvasható, hogy a Pearson-féle korrelációs együttható 0,127, vagyis ha lenne is, nagyon gyenge kapcsolat állna fenn. Viszont az F-próbához tartozó szignifikanciaszintből (p = 0,476) világosan látszik, hogy nincs a két változó közt szignifikáns kapcsolat. A másik változóra, mely az audit bizottság felügyeleti szerepkörének mértékére reflektál, még gyengébb eredményeket kaptunk (r = 0,047; p = 0,753), vagyis levonható a konklúzió, hogy a ajánlásra adott válaszok nem magyarázzák a könyvvizsgálati díjak alakulását. A két változó együttes vizsgálatakor pedig kimondható, hogy az első hipotézisem a szóban forgó mintára vonatkozóan nem állja meg a helyét, vagyis elvetésre kerül. A korábbi kutatásokkal való teljeskörű összehasonlítás az audit bizottság további jellemzőivel kapcsolatos információk - ezáltal a változók - hiányában nem megoldható, ebből kifolyólag az összehasonlítás a megtartott ülések gyakoriságának aspektusára korlátozódik. A mintaként szolgáló tanulmányban Goodwin-Stewart & Kent (2006) az audit bizottság három jellemzőjét vizsgálva éppen ebben az egy tekintetében talált szignifikáns pozitív kapcsolatot a függő változóval, mégpedig meglehetősen erős magyarázó erőt (R 2 = 0,814). Eredményem viszont megegyezik Carcello et al. (2002) és Abbott et al. (2003) kutatásának konklúziójával, amelyek a megtartott ülések számát illetően nem találtak szignifikáns kapcsolatot, bár Abbott és szerzőtársai csak abban az esetben nem találtak kapcsolatot, amikor az igazgatóság jellemzőire vonatkozó változók is beléptek a modellbe. Ebből kiindulva elvégeztem egy módosított regresszióelemzést, amely során az igazgatóságra és felügyelőbizottságra vonatkozó változókat kiszűrtem annak érdekében, hogy kiderüljön, vajon így már jelez-e szignifikáns kapcsolatot a program. Bár a szignifikanciaszint lecsökkent p = 0,238-ra, az eredmények továbbra sem mutatnak még trendszerű kapcsolatot sem. Az audit bizottsági ülések számának kapcsolatát nem csak regressziószámítással végeztem el, hanem varianciaanalízissel is ellenőriztem (lásd a 7. számú Mellékletben), hogy tényleg nincs-e szignifikáns kapcsolat a két változó között. Ehhez három övezetre osztottam fel az ülések gyakoriságának változóját, és azt vizsgáltam, hogy az egyes csoportokhoz (0-2, 3-4, 5-7 ülést tartó vállalatok) tartozó könyvvizsgálati díjak elméleti átlagai megegyeznek-e. A varianciaanalízis során kapott F-próba értéke 0,355 p = 0,7037 szignifikanciaszint mellett, ami azt mutatja nekünk, hogy nincs szignifikáns eltérés a csoportok elméleti átlagai között, vagyis alátámasztást nyertek korábbi eredményeink. 32

37 A hipotézist tehát ezek alapján elvetettük, azonban úgy gondolom, hogy ennek ellenére könnyen elképzelhető, hogy az audit bizottság és a könyvvizsgálati díj alakulása között van összefüggés. Látni kell ugyanis, hogy egy 34 elemű mintából nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. A hipotézisem elvetéséhez hozzájárult azoknak a változóknak a hiánya, melyek kutatásom kimenetelét befolyásolhatták - gondolok itt a számviteli szakmai felkészültséget, képviseletet vizsgáló változóra, amelyet egy mélyrehatóbb kutatás keretei között úgy gondolom, érdemes lenne bevonni a vizsgálatba. H2: A felügyelőbizottság jellemzői és a könyvvizsgálati díj között erősebb kapcsolat figyelhető meg, mint az audit bizottság jellemzői és a könyvvizsgálati díj között. Ahogy azt a hipotézis felállításánál kifejtettem, azzal a feltételezéssel éltem, hogy a magyarországi viszonyok közt a felügyelőbizottság karakterisztikái a hatályos szabályozásoknak köszönhetően jobban hasonlítanak a szakirodalmakban emlegetett audit bizottsági ismérvek, mint az audit bizottság jellemzői. Hipotézisemet arra alapoztam, hogy mivel Magyarországon az audit bizottság intézménye korábban ismeretlen fogalom volt, ezért sok vállalat a mai napig keresi az új bizottság funkcióját. A jelenlegi szabályozás értelmében a felügyelőbizottság (annak hiányában az igazgatótanács) független tagjai közül kerülnek ki az audit bizottság tagjai, ám ezek a valóságban sok esetben teljes átfedésben vannak. Azon vállalatoknál pedig, akik a törvényi előírás ellenére még nem hoztak létre audit bizottságot, szinte minden esetben a felügyelőbizottság független tagjai látják el az audit bizottság feladatait. Látható tehát, hogy ha formálisan meg is alakítják a bizottságot, egyelőre nem különül el jelentősen az audit bizottság a felügyelőbizottság intézményétől, csupán a szerepköre bővült. Kutatásom eredményei ugyan csak részben, de alátámasztják a feltételezésemet: a három felügyelőbizottságra vonatkozó változó közül kettő szignifikáns kapcsolatot jelzett a könyvvizsgálati díjjal. A felügyelőbizottsági tagok száma meglehetősen erős (r = 0,797; R 2 = 0,635) kapcsolatot mutat, amelyet lefordíthatunk úgy is, hogy a könyvvizsgálati díj alakulását 63,5%-ban magyarázza a felügyelőbizottság mérete. A független tagok aránya negatívan korrelál (r = -0,692; p = 0,000) a függő változóval, melynek okát az igazgatótanács változóinál már kifejtettem. A felügyelőbizottsági ülések gyakorisága ezzel szemben nem 33

38 mutat szignifikáns kapcsolatot (r = 0,255; p =0,219) a könyvvizsgálati díjjal, ami összecseng a korábban taglalt testületek értekezleteire vonatkozó eredményekkel: kutatásom egyik irányítással megbízott testület találkozásainak gyakoriságát illetően sem mutat lineáris kapcsolatot a könyvvizsgálati díjjal. A második hipotézis helyességét illetően egyértelműen megállapítható, hogy míg az audit bizottságra vonatkozó változók közül egyik sem, addig a felügyelőbizottság esetén két változó is szignifikáns kapcsolatot mutat az audit díjjal. Így tehát a felállított hipotézist el is fogadhatnánk, azonban látni kell, hogy a változók száma és tulajdonságai nem egyeznek meg, s emiatt nem összehasonlíthatóak. Ráadásul éppen az a változó, amely mindkét bizottság változói közt szerepel, egyiknél sem mutatott ki szignifikáns kapcsolatot. A hipotézis eldöntésére megvizsgáltam a szóban forgó változókhoz kapcsolódó Pearson-féle korrelációs együtthatókat, melyek a kapcsolat szorosságát jelzik. Az r-értékek alapján a felügyelőbizottság (r = 0,255) fölénye rajzolódik ki az audit bizottsággal (r = 0,127) szemben. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a korrelációs együttható értékének más esetben csak a megfelelő szignifikanciaszinten van értelme, jelen esetben csupán a hipotézisem eldöntése érdekében vizsgáltam meg azokat. Összességében tehát elmondható, hogy minden vizsgált változó kapcsán magasabb korrelációt mutattak a felügyelőbizottság jellemzői, így második hipotézisemet megtartom. H3: Pozitív kapcsolat áll fenn a könyvvizsgálati díj és a belső ellenőrzési funkció megléte között. Ahogy korábban már említettem, a belső ellenőrzés és a könyvvizsgálati díj kapcsolatának vizsgálatára a belső ellenőrzési funkció meglétére vonatkozó Felelős Társaságirányítási Ajánlás pontjára adott válaszokat tekintettem input adatoknak. A változó tehát egy dichotóm változó, mely 1 értéket vesz fel, amennyiben van, 0 értéket pedig, ha nincs független belső ellenőrzési funkció. A függetlenített belső ellenőrzést egyelőre kicsivel kevesebb, mint a tőzsdén jegyzett társaságok fele, 48,9% vezette be. Ami a könyvvizsgálati díjjal való kapcsolatot illeti, a korrelációkat tartalmazó táblázatból is jól látszik, hogy szignifikáns kapcsolat (r = 0,520; p = 0,000) áll fenn a két változó között. Ami a kapcsolat szignifikáns voltát jelzi, hogy a korreláló változókból kialakított lineáris regressziós modellbe is be tudott lépni ez a változó. Harmadik hipotézisem, miszerint a belső ellenőrzés megléte és a könyvvizsgálatért fizetendő díj alakulása között pozitív kapcsolat áll fenn, igazolódni látszik. A kapott eredmények alapján tehát a hipotézist megtartom. 34

39 Meglepetésre ad okot, hogy a többi változóval ellentétben a belső ellenőrzés megléte minden kétséget kizáróan szignifikáns kapcsolatot mutat ki már egy ilyen alacsony elemszámú mintán is, főleg annak tudatában, hogy sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalomban nincs egyértelmű álláspont a belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat kapcsolatát illetően. Láthattuk ugyan, hogy több nemzetközi kutatás is alátámasztotta a pozitív kapcsolat tézisét, úgy mint Hay et al. (2008) és Carey et al. (2000) munkája során, és ugyanerre az eredményre jutott Goodwin-Stewart & Kent, általam már sokat emlegetett ban publikált kutatásukban is - bár az ausztrál szerzőpáros számításaihoz a belső ellenőrzési funkció méretét vette alapul. A belső ellenőrzésre vonatkozó hipotézisem megtartásával én is tovább erősítem azt a nézetet, miszerint a belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat egymás komplementerei, s a felelős vállalatirányítás első védelmi vonalát együttesen erősítik a vállalati kockázatok elfogadható szinten tartásáért. A belső ellenőrzés és a könyvvizsgálati díj kapcsolatának bemutatása után kitérnék röviden azokra a belső ellenőrzéshez kapcsolódó Ajánlásban megfogalmazott pontokra, melyek átfogó képet adnak a magyar tőzsdei vállalatok belső ellenőrzési gyakorlatáról. Erről a jelentések , és pontja ad felvilágosítást, melynek eredményeit a évre vonatkozóan az 5. számú Melléklet tartalmazza. Bordáné Rabóczki Mária 2012-ben végzett kutatásában látható, hogy az általa a üzleti évre végzett vizsgálat óta nem változott jelentősen a belső ellenőrzési gyakorlat: habár a függetlenített belső ellenőrzési funkciót kialakító vállalatok száma eggyel nőtt, a ajánlásra adott válaszok aránya eggyel mozdult a negatív irányba. A Felelős Társaságirányítási Jelentéseket olvasva azt érzem a legnagyobb hiányosságnak, hogy a belső ellenőrzési gyakorlat ismertetéséhez nincsenek konkrét szempontok megjelölve, ebből következően a leíró szemléletű tájékoztatás egyáltalán nem jelenik meg a belső ellenőrzést illetően. Ez viszont azt eredményezi, hogy a comply or explain elv alapján csak az igen, nem, valamint az azokra adott magyarázatokra támaszkodhatunk, ami sok esetben zavaros, ráadásul nem fedi a valóságot. Gyakran abból adódik a félreértelmezés a vállalatok részéről, hogy az Ajánlásban nincs lehetőség a gyakorlott irányítási rendszer feltűntetésére, s ezáltal a kérdésekre adott válaszok sokszor tartalmilag rossz helyre kerülnek besorolásra (Bordáné Rabóczki Mária, 2012). 35

40 A magyarországi belső ellenőrzési körképet elnézve nyilvánvaló, hogy van még hová fejlődni. Érdekesnek tartom néhány év múlva megvizsgálni, hogy a vállalaton belül független belső ellenőrzési funkciók elterjedésével arányosan a pozitív lineáris kapcsolatra alapozva - vajon az átlagos könyvvizsgálati díjak is emelkedni fognak-e. Kutatómunkám zárásaként a következőkben egy rövid összegzést nyújtok az általam elvégzett kutatás eredményeiről, valamint rendszerezem a szakdolgozat legfőbb és legfontosabb következtetéseit. 36

41 5. ÖSSZEGZÉS Diplomamunkám - mint ahogy azt a cím is mutatja elsődleges céljaként azt tűztem ki, hogy feltárjam a könyvvizsgálati díj alakulása és a társaságirányítás ellenőrzési funkciói között fennálló kapcsolatot a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatokra vonatkozóan. A téma alaposabb megismerését követően elmondható, hogy tapasztalatom szerint amennyire gazdag szakirodalom áll rendelkezésünkre e területtel kapcsolatban a nemzetközi porondon, éppen annyira kevés kutatás témájaként szolgált mindez Magyarországon. Bízom benne, hogy szakdolgozatommal sikerült értéket teremtenem eme apró, ám egyre nagyobb jelentőséggel bíró kutatási területen. A rövid témamegjelölést és bevezetést követően, szakdolgozatom elméleti részében igyekeztem feldolgozni a témához kapcsolódó legjelentősebb hazai és nemzetközi szakemberek és szakirodalmárok munkáit. Mint ahogy azt a bevezetésben is említettem, kutatómunkám alapötletéül az ausztrál szerzőpáros (Goodwin-Stewart & Kent, 2006) The relation between external audit fees, audit committee characteristics and internal audit c. műve szolgált. Diplomamunkámat ezen tanulmánnyal analóg módon, ugyanakkor további szakirodalmi forrásokkal kiegészítve, a magyar viszonylatok figyelembe vételével igyekeztem megírni. Az elméleti rész fő célja nem volt más, minthogy tömören, ugyanakkor széleskörűen bemutassa a társaságirányítás ellenőrzési funkcióit: ehhez először a későbbi fejezetek megértése érdekében - górcső alá vettem az egyes funkciókhoz kapcsolódó háttérismereteket és definíciókat, majd ismertettem azokat a legfontosabb nemzetközi tanulmányokat, melyek hipotéziseim alapjául szolgáltak. Az elméleti rész első felében tehát bemutattam a felelős társaságirányítási koncepciót, s kialakulásának történelmi hátterét, illetve részletesen foglalkoztam a hármas audit funkció egyes elemeinek (belső ellenőrzés audit bizottság könyvvizsgálat), illetve azok egymásrautaltságának vizsgálatával, ugyanakkor kitértem a magyarországi szabályozás jellegzetességeire is (górcső alá véve a Felelős Társaságirányítási Ajánlásokat). Ezt követően az eddigi nemzetközi kutatási eredményeket alapul véve - foglaltam össze az elméleti rész magvát adó ismeretanyagot, melyben bemutatásra került többek között az eddigi évtizedek során megválaszolatlanul hagyott kérdés: vajon a könyvvizsgálati díj és a társaságirányítás ellenőrzési funkciói között kiegészítő vagy helyettesítő kapcsolat áll fenn. 37

42 Számos szakirodalmár (Collier & Gregory, 1996; Abbott et al, 2003; Goodwin- Stewart & Kent, 2006) eredménye szól a pozitív kapcsolatot magyarázó szemlélet mellett, több kutatás (ld. Elliott & Korpi, 1978; Felix et al., 2001) pedig a negatív irányú, helyettesítő kapcsolatra ad bizonyítékot. A két eltérő szemléletet az eredmények értékelésénél is figyelembe vettem ugyan, de elméleti áttekintésemet nem azok mentén, hanem az egyes funkciók közti kapcsolatokra fókuszálva mutattam be: feltártam az audit bizottság és a könyvvizsgálati díj, illetve a belső ellenőrzés és a könyvvizsgálati díj közötti kapcsolatot. Az elméleti áttekintést követően, a fejezet utolsó részében az ismertetett elméleti modellek alapján felállítottam a kutatási problémához kötődő három hipotézisemet, melyeket a kutatásmódszertani, illetve a gyakorlati részben vizsgáltam meg részletesebben. A hipotézisek teszteléséhez szükséges statisztikai számításokat, és az azok inputját képező adathalmazra vonatkozó információkat szakdolgozatom kutatás-módszertani részében tárgyaltam, melynek az átláthatóság kedvéért külön fejezetet szenteltem dolgozatomban, de azt gondolom, a statisztikai számítások és empirikus részben bemutatott eredmények olyan szorosan összefüggnek, hogy azok nem értelmezhetőek egymás ismerete nélkül. A gyakorlati rész tehát a kapott eredmények ismertetése és értékelése mellett a hipotézisek tesztelését hivatott bemutatni. A hipotéziseim kimenetelét illetően összességében elmondható, hogy olykor nem várt eredményt hoztak. Így például az elsőként vizsgált, a könyvvizsgálati díj és az audit bizottság kapcsolatát feltáró hipotézisemmel kapcsolatban személyes véleményem az volt, hogy ha magyarázó ereje nem is olyan erős, de mindenképp szignifikáns kapcsolat állapítható meg a vizsgált változók között. Kutatásom azonban nem erősítette meg ezt a feltételezést, így elvetettem azt. A felügyelőbizottságra vonatkozó hipotézist ugyan megtartottam, de hasonló korábbi kutatás híján az összehasonlítást nem tudtam megvalósítani. Úgy gondolom, a kontinentális országokra jellemző, kétszintű irányítási rendszerrel rendelkező országok kutatásaival összemérve számos érdekes konklúziót lehetne levonni. A kiegészítő kapcsolatot erősítő hipotézis, mely szerint a belső ellenőrzés és a könyvvizsgálati díj között szignifikáns kapcsolat áll fenn, szintén meglepetést okozott. Ugyan bíztam benne, de nem gondoltam volna, hogy egy ilyen alacsony elemszámú mintán valóban találok szignifikáns összefüggést a két változó között. Úgy vélem, mindezen tény egyértelműen jelzi a kapcsolat erősségét. 38

43 Összességében úgy gondolom, hogy szakdolgozatomban az általam kitűzött elsődleges célt sikerült teljesítenem, és egy átfogó képet tudtam nyújtani a vizsgált elemek kapcsolatáról, valamint kutatómunkám eredményeiről. Diplomamunkám terjedelmi kereteit és lehetőségeit ugyan meghaladta volna, de úgy vélem, egy későbbi kutatás során számos olyan tényező van a dolgozatom kutatás-módszertani eszköztárában, mellyel egy ennél is mélyrehatóbb vizsgálatot lehetne végrehajtani. Ennek elsősorban sajnos azt gondolom az elérhető információ mennyisége szab gátat, ami legfőképp a hatályos szabályozásokon múlik, ugyanis a közzétételi kötelezettség egyelőre csak a tőzsdei vállalatokat érinti. Mindenesetre úgy vélem, hogy eredményeink megbízhatóbbak tétele a vizsgált elemszám növelésével érhető el, amelyre vonatkozó adatokat - ha nyilvánosan nem sikerül, akkor - más úton (kérdőívek kiküldésével, interjúkkal) lehet megszerezni. Hasonlóan a változókra vonatkozóan is érdemes tovább bővíteni a kört, és felmérni, hogy mely változók állnak szignifikáns kapcsolatban a könyvvizsgálati díjjal, így például a korábban már említett, audit bizottság tagjaira vonatkozó szakmai felkészültség meglétével. Látható tehát, hogy diplomamunkám során törekedtem teljes körű kutatást végezni a könyvvizsgálati díj és a társaságirányítás ellenőrzési funkcióinak kapcsolatát illetően, mégis azt gondolom, hogy kutatott témám van olyan szerteágazó, hogy mesterszakos diplomamunkám kutatási problémájaként is számos, jelen dolgozatban nem tárgyalt területet lennék képes még feltárni. 39

44 6. MELLÉKLETEK 1. Számú Melléklet: A társaságirányítás keretrendszerének belső tényezői az irányítással megbízott testületek 13 A társaságirányítás keretrendszere alatt a társaságon belüli és kívüli összetevőket, és az azok közti, piacgazdasági környezetre vetített összefüggéseket értjük. A keretrendszer belső tényezői közé soroljuk a tulajdonosokat, az irányítással megbízottakat, valamint a társaság menedzsmentjét. A társaságirányítás rendszere szűk értelemben véve azokat a belső szabályokat foglalja magában, melyek meghatározzák e három csoport jogait és kötelezettségeit, valamint a közöttük lévő kapcsolatokat (Bordáné Rabóczki Mária, 2011). Az irányítással megbízottak kifejezés alatt azon személyek szerepét értjük, akiket a társaság felügyeletével, ellenőrzésével, és irányításával bíznak meg. Az irányítással megbízottak felelősek rendszerint annak biztosításáért, hogy a társaság elérje kitűzött céljait, elkészítse pénzügyi beszámolóit, illetve eleget tegyen a közzétételi kötelezettségeknek (IFAC, 2007, p. 148.). A nemzetközi gyakorlatban a társaságirányítási rendszereknek két fajtájával, az egyés a kétszintű rendszer alkalmazásával találkozhatunk. Ez a struktúra határozza meg, hogy kik töltik be az irányítással megbízott személyek szerepét. Az egyszintű vagy egységes irányításnál az igazgatótanács látja el az irányítási funkciót, míg a kétszintű irányítási modell esetében két testület, az igazgatóság és felügyeleti bizottság együtt hivatott az irányítás végrehajtására. Az angolszász országok esetében jellemzően az előbbi irányítási struktúra, ezzel szemben a kontinentális európai országok körében inkább az utóbbi modell a bevett gyakorlat. Magyarországon A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (továbbiakban Gt.) általánosságban a kétszintű irányítási rendszer alkalmazását írják elő,mely alól kivételt képeznek a nyilvánosan működő részvénytársaságok, akiknek lehetőségük van az egységes irányítási modellt is alkalmazni (Bordáné Rabóczki Mária, 2011). 13 Az 1. számú Melléklet nagyban támaszkodik Bordáné Rabóczki Mária: Társaságirányítás számvitel (1. rész) c. MsC szakos hallgatóknak készített kísérleti jegyzetére 40

45 Tekintve, hogy az audit bizottság tagjai az irányítással megbízott testületek független tagjai közül kerülnek ki, röviden bemutatom a testületek feladatkörét, melynek ismerete nem mellesleg az empirikus kutatásomhoz köthető fejezeteiben fontos lesz majd. Az igazgatóság Az igazgatóság (igazgatótanács) mindenekelőtt felelős a tulajdonosok felé a cég jövőbeli hosszú távú működéséért és a menedzsment felügyeletéért. Számos országban általános gyakorlat, hogy az igazgatóság felelősségi köréhez tartozik a stratégiai célok kitűzése és megvalósítása, a felsővezetők kinevezése, munkájuk figyelemmel kísérése és felmentése is. A Gt (1)bekezdése értelmében az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető szerve, amely legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból áll. A felügyelőbizottság A felügyelő bizottság a tulajdonosi érdekek képviselőjeként az igazgatóság működését ellenőrzi. Tagjai a Gt-ben szabályozott munkavállalói érdekvédelem képviselőitől eltekintve függetlenek, nem állhatnak alkalmazási jogviszonyban a társasággal. Menedzsment A részvénytársasági forma esetében teljesen általános az a gyakorlat, hogy a tulajdonosi és a menedzsment szerepek szétválnak, a tulajdonosok egyre távolabb kerülnek a társaság operatív működtetésétől. A menedzsment tölti be a végrehajtó funkciókat a szervezet működésében, vagyis vezeti a társaságot az irányítással megbízottak felügyelete alatt. Ahogy az ábrán (2. számú Melléklet) is látható, a menedzsment az irányítással megbízottak felé tartozik beszámolási kötelezettséggel, akik pedig a tulajdonosoknak számolnak be. 41

46 2. Számú Melléklet: A társaságirányítási keretrendszer legfontosabb összetevői 3. Számú Melléklet: Az audit evidence bucket modellje 42

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS. Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS Nagy Györgyi bejegyzett könyvvizsgáló tekintetében A jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló

Részletesebben

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) az alábbi nyilatkozatot teszi és az alábbi információkat adja:

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság ) az alábbi nyilatkozatot teszi és az alábbi információkat adja: Nyilatkozat a vállalatirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság által közzétett Felelős Vállalatirányítási Ajánlások (2003.12.08.) alapján A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan

Részletesebben

A könyvvizsgálat módszertana

A könyvvizsgálat módszertana A könyvvizsgálat módszertana Belső ellenőrzés és a könyvvizsgálat 2011 Deloitte Magyarország Tematika A belső ellenőrzési rendszer célja és típusai A belső ellenőrzési rendszer szerepe a könyvvizsgálat

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F)

Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Rangsorolás (N/P/L/F) 1. szint Végrehajtott folyamat PA 1.1 Folyamat-végrehajtás Rangsorolás (N/P/L/F) Indoklás (a hiányosan teljesülő eredmények megjelölésével) Célmeghatározás: A vizsgálati eljárás a felelős vállalkozás irányítási

Részletesebben

A könyvvizsgálati standardok változásai

A könyvvizsgálati standardok változásai XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálati standardok változásai dr. Ladó Judit Alelnök Magyar Könyvvizsgálói Kamara Előzmény 1 Nemzetközi Könyvvizsgálati

Részletesebben

Könyvvizsgálói jelentés

Könyvvizsgálói jelentés Független könyvvizsgálói jelentés a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége vezetősége részére Azegyszerűsítettévesbeszámolórólkészültjelentés Elvégeztük a VTMSZ mellékelt 2013. évi az egyéb szervezetek

Részletesebben

2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓJÁRÓL. Korlátolt Felelősségű Társaság 1148 Budapest, Fogarasi út 58. (Nysz.

2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES BESZÁMOLÓJÁRÓL. Korlátolt Felelősségű Társaság 1148 Budapest, Fogarasi út 58. (Nysz. FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS a BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a konszolidálásba bevont vállalkozások 2011. ÉVI ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYILATKOZAT FELELŐS VÁLLALAIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL

KERESKEDELMI ÉS IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYILATKOZAT FELELŐS VÁLLALAIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL KONZUM KERESKEDELMI ÉS IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYILATKOZAT A FELELŐS VÁLLALAIRÁNYÍTÁSI GYAKORLATRÓL a Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság által közzétett Felelős Vállalatirányítási Ajánlások (2003. 12.

Részletesebben

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál

A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál A minőség-ellenőrzés tapasztalatai a pénz- és tőkepiac könyvvizsgálóinál 2010. december 9. Biróné Zeller Judit A Minőségellenőrzési Bizottság tagja 1 A minőségellenőrzések feltételei 2009. évben 2010.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére 6. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2016. évi belső i tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik!

KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik! The Leader for Exceptional Client Service KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik! A BDO világszerte... A BDO a világ ötödik legnagyobb könyvelő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon

Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Compliance szerepe és felelőssége a magyar bank/tőke és biztosítási piacon Szabó Katalin Csilla felügyelő Tőkepiaci felügyeleti főosztály Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóság 2015. november 27. 1 A

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet tulajdonosainak Elvégeztem a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet (6635 Szegvár, Szabadság tér 1. Cg.: 06-02-000246) mellékelt 2014.

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok

A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok A pénzügyi intézmények könyvvizsgálatának specialitásai, gyakorlati problémák, kérdések és válaszok Szabó Gergely partner Ernst & Young Az előadás tartalma és a hozzátartozó dokumentáció általános jellegű

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla

A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere. Kapcsolatrendszer elemei. Szabályozási háttér. Dr. Kántor Béla A könyvvizsgáló kapcsolatrendszere Dr. Kántor Béla 1 Kapcsolatrendszer elemei Tulajdonosok Menedzsment Igazgatóság, Felügyelő Bizottság (Igazgatótanács), Audit Bizottság Megbízó belső audit részlege Pénzügyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Átláthatósági jelentés

Átláthatósági jelentés Átláthatósági jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 55. (1) bekezdése alapján Tartalomjegyzék

Részletesebben

Ellenőrzési és könyvvizsgálati esettanulmányok

Ellenőrzési és könyvvizsgálati esettanulmányok PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 Nappali tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK Ellenőrzési és könyvvizsgálati esettanulmányok Tantárgyi útmutató

Részletesebben

Közgyűlési jegyzőkönyv

Közgyűlési jegyzőkönyv JEGYZŐKÖNYV AZ ÁLLAMI NYOMDA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2009. MÁRCIUS 30-I ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Közgyűlés helye: az Állami Nyomda Nyrt. székhelye, 1102 Bp. Halom u. 5. Közgyűlés ideje: 2009.

Részletesebben

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról

KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvekről és stratégiákról A Random Capital Broker Zrt. (cj: 01-10-046204 székhely: 1053 Budapest, Szép u. 2.) (Továbbiakban:

Részletesebben

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS 2013.

ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS 2013. ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS 2013. 1.) Gazdálkodási forma és tulajdonviszonyok A MOORE STEPHENS K-E-S AUDIT Könyvvizsgáló, Könyvvezető és Adószakértő Kft. a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által bejegyzett

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Plotinus Holding Nyrt. részvényesei részére A konszolidált éves beszámolóról készült jelentés Elvégeztem a Plotinus Holding Nyrt. (a Társaság ) mellékelt 2013. évi konszolidált

Részletesebben

Külön könyvvizsgálói jelentés Biztosító társaságok

Külön könyvvizsgálói jelentés Biztosító társaságok Külön könyvvizsgálói jelentés Biztosító társaságok Somogyvári Sándorné Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz és Tőkepiaci Tagozat 2013. december 4. TEMATIKA Javaslatok Jogi környezet Külön könyvvizsgálói jelentések

Részletesebben

Külön könyvvizsgálói jelentés

Külön könyvvizsgálói jelentés Külön könyvvizsgálói jelentés Felügyeleti tapasztalatok Somogyvári Sándorné 2010. November 18. Számok tükrében 2009-es beszámolói évre 36 biztosítóra vonatkozóan készült Kiegészítő jelentés 32 részvénytársaság

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.

Részletesebben

A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés

A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés A Bázeli Bizottság és a banki belső ellenőrzés Tóth József OTP Bank Nyrt. 2013.02.06 Ellenőrzési Igazgatóság 2 Tartalomjegyzék I. Általános bevezető II. A belső ellenőrzés funkciójára vonatkozó felügyeleti

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE

A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE A MAGYAR TELEKOM TáVKÖZLÉSI NYILVáNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTáRSASáG AUDIT BIZOTTSáGáNAK ÜGYRENDJE 1. STÁTUSZ, CÉL ÉS SZEREP 1.1. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2015. április 30. napján tartandó 2015. évi rendes Közgyűlésére

ELŐTERJESZTÉS. Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2015. április 30. napján tartandó 2015. évi rendes Közgyűlésére ELŐTERJESZTÉS 2015. április 30. napján tartandó 2015. évi rendes Közgyűlésére 1. napirendi pont Tárgy: Az Igazgatótanács jelentése a 2014. évi üzleti tevékenységről Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyilvánosan

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK. Az Igazgatótanács és az Audit Bizottság határozatai

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK. Az Igazgatótanács és az Audit Bizottság határozatai 1047 Budapest, Baross utca 91-95. telefon: 399-5500 fax: 399-5599 press@synergon.hu www.synergon.hu SORONKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁS KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK Az Igazgatótanács és az Audit Bizottság határozatai A

Részletesebben

Védelmi Vonalak - Compliance

Védelmi Vonalak - Compliance Dr. Wieland Zsolt igazgató Compliance Igazgatóság Védelmi Vonalak - Compliance 2013. Február 14. Tartalom 1 2 3 4 1 2 3 4 Védelmi vonalak Compliance az mi? Compliance feladatok Gyakorlatban 1 Belső védelmi

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés -

KÖZZÉTÉTEL. - éves kockázatkezelési jelentés - KÖZZÉTÉTEL - éves kockázatkezelési jelentés - A GlobalFX Investment Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1113 Budapest, Nagyszőlős utca 11-15., cégjegyzékszám: 01-10-046511; továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban 2013. 04. 11. 1 Az előadás részei: Bevezetés 1. Összefoglalás a költségvetési gazdálkodásról 2. Összefoglalás az államháztartás külső ellenőrzésének

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

Könyvvizsgálati kockázat

Könyvvizsgálati kockázat Könyvvizsgálati kockázatok és veszélyforrások válsághelyzetben Horváth Józsefné MOKLASZ alelnök okleveles adószakértő Könyvvizsgálati kockázat A könyvvizsgálat feladata a piaci szereplők kockázatának csökkentése,

Részletesebben

Nyilvános kibocsátók IFRS vizsgálatainak felügyeleti tapasztalatai

Nyilvános kibocsátók IFRS vizsgálatainak felügyeleti tapasztalatai Nyilvános kibocsátók IFRS vizsgálatainak felügyeleti tapasztalatai Előadó: Farkas Ákos 2010. november 18. Az előadás főbb pontjai Jogszabályi háttér A Felügyelet szerepe IFRS Compliance tevékenység folyamata

Részletesebben

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP

Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Nemzetközi elvárások a belső ellenőrzés területén IAIS ICP Butyka Edit Biztosításfelügyeleti főosztály 2005. május 24. IAIS (International Association of Insurance Supervisors) 1994-ben alapították, 180

Részletesebben

Községi Önkormányzat Balatonberény

Községi Önkormányzat Balatonberény Községi Önkormányzat Balatonberény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 92/A.. (3) bekezdése szerinti 2011. évi önkormányzati közzététele ESZKÖZÖK költségveté si 21. melléklet a 10./2012.(05.03

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2014. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2015. MÁJUS 14. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Piacfelügyeleti vonatkozású könyvvizsgálati tapasztalatok

Piacfelügyeleti vonatkozású könyvvizsgálati tapasztalatok Piacfelügyeleti vonatkozású könyvvizsgálati tapasztalatok Előadó: Farkas Ákos, piacfelügyeleti tanácsadó 2014. december 8. Tartalom Jogszabályi keret Piacfelügyeleti tevékenység bemutatása Kapuőri szerep

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJÉN SZEREPLŐ ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐTERJESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS A NAPIRENDI PONTOKKAL KAPCSOLATOS HATÁROZATI JAVASLATOK

A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJÉN SZEREPLŐ ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐTERJESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS A NAPIRENDI PONTOKKAL KAPCSOLATOS HATÁROZATI JAVASLATOK A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJÉN SZEREPLŐ ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐTERJESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS A NAPIRENDI PONTOKKAL KAPCSOLATOS HATÁROZATI JAVASLATOK A CIG PANNÓNIA ÉLETBIZTOSÍTÓ NYRT. 2015. ÁPRILIS 17. NAPJÁN

Részletesebben

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei Sebestyén Gabriella osztályvezető, Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály 2015. szeptember 3. A Magyar Államkincstár ellenőrzési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

Közgyűlési jegyzőkönyv

Közgyűlési jegyzőkönyv JEGYZŐKÖNYV AZ ÁLLAMI NYOMDA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2007. MÁRCIUS 30-I ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Közgyűlés helye: Corinthia Aquincum Hotel (1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 94.) Közgyűlés

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan

Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan Szabályozói tőkeköltség-számítás a távközlési piacon 2011. december 31-re vonatkozóan VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2012. MÁJUS 7. 1 Vezetői Összefoglaló A dokumentum háttere és célja 1.1 A Deloitte Üzletviteli

Részletesebben

Kötelezően alkalmazandó Javadalmazási politika pénzügyi szervezetek részére

Kötelezően alkalmazandó Javadalmazási politika pénzügyi szervezetek részére Kötelezően alkalmazandó Javadalmazási politika pénzügyi szervezetek részére 2011 Hír-ADÓ Hírlevelünk célja ügyfeleink tájékoztatása a Kormány által a Parlamentbe benyújtott és a pénzügyi szervezetek felsővezetőinek

Részletesebben

Közgyűlési jegyzőkönyv

Közgyűlési jegyzőkönyv JEGYZŐKÖNYV AZ ANY BIZTONSÁGI NYOMDA NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2015. ÁPRILIS 20-I ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Közgyűlés helye: az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. székhelye, 1102 Bp. Halom u. 5. Közgyűlés

Részletesebben

Likviditási Stratégia

Likviditási Stratégia Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez

E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez FÖLDES VAGYONGAZDÁLKODÁSI KFT. 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 1. E-mail: foldes.vagyongazd@gmail.com Iktatószám: 1335-2/2015. 7. E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez a Földes Közmű Kft.

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül

A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül XXIII. Országos Könyvvizsgálói Konferencia Visegrád 2015. Szeptember 4-5. A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán Minőségellenőrzési

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya

A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről. I. Általános rendelkezések. 1. Az ajánlás célja és hatálya A Magyar Nemzeti Bank 10/2015. (VII. 22.) számú ajánlása a kiegészítő szavatoló tőkéről I. Általános rendelkezések 1. Az ajánlás célja és hatálya Az ajánlás célja az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai

Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai Kisvállalkozások könyvvizsgálati sajátosságai Mi a kisvállalkozás? DR. KÁNTOR BÉLA Kisvállalkozás kategória Kizárólag mennyiségi adatok alapján nem lehet definiálni pl. 100 MFt árbevétel alatt Jogi előírások,

Részletesebben

A BorsodChem Csoport Etikai Vonal Szabályzata. 2009. június

A BorsodChem Csoport Etikai Vonal Szabályzata. 2009. június A BorsodChem Csoport Etikai Vonal Szabályzata 2009. június 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA Az Etikai Vonal működésének részletes leírása, a felelősség és hatáskörök egyértelmű rögzítése, a bejelentett panaszok

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Biztosítók belső ellenőrzése

Biztosítók belső ellenőrzése Biztosítók belső ellenőrzése dr. Juhász Istvánné ügyvezető igazgató dátum 1. A Biztosítási és Pénztári Felügyeleti Igazgatóság tevékenységének elvei A pénztári és biztosítási szektor zavartalan működésének

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság: 0l-10-043313 KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2011. 04. 18-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Készült: Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ (a továbbiakban röviden:

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés Iktatószám: Készült 2 eredeti példányban 2014. évi.. Készítette: Illyésné Nagy Terézia Jóváhagyta: Márkus Erika belső ellenőr jegyző 1 TARTALOMJEGYZÉK: Vezetői összefoglaló 3 I. A belső ellenőrzés által

Részletesebben

Az éves pénztári beszámoló elkészítése az Igazgatótanács feladata.

Az éves pénztári beszámoló elkészítése az Igazgatótanács feladata. Az Egészségpénztár azonosító adata: A pénztár neve: PRO V1TA Elso Magyar Kiegészíto Egészségpénztár Rövidítése: PRO V1TA Egészségpénztár Székhelye: 1075 Budapest, Károly krt. 3/a. Muködési területe: Magyarország

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet

Belső ellenőri ütemterv 2014. évre Tervezet Belső ellenőri ütemterv 014. évre Tervezet 013. november 04. Sába-000 Kft 4031 Debrecen Trombitás utca 11 Ellenőrzési stratégia 014 Az Áht. alapján a belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályoknak

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

Könyvvizsgálói külön kiegészítő jelentések tapasztalatai

Könyvvizsgálói külön kiegészítő jelentések tapasztalatai Könyvvizsgálói külön kiegészítő jelentések tapasztalatai a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók 2008. évi éves beszámolójáról készített külön jelentések alapján 2009. november 24. 1

Részletesebben

A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának. Ügyrendje

A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának. Ügyrendje A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának Ügyrendje 1 A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának Ügyrendje 1. Státusz, Cél és Szerep 1.1 A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok

Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok. Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok 2015 Biztosan felkészült egy transzferár ellenőrzésre? Változó NAV ellenőrzési gyakorlat, növekvő kockázatok Szigorodó adatbázis-szűrési szabályok TransferPricingServices Komplex transzferár szolgáltatások

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére

ELŐTERJESZTÉS a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére Tárgy: A 2004. üzleti év lezárása, ezen belül az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a Könyvvizsgáló jelentései, a mérleg jóváhagyása, döntés a 2004.

Részletesebben

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HU-1118 Budapest, Ménesi u. 22. szám

Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HU-1118 Budapest, Ménesi u. 22. szám Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága: 0l-10-043313 KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYV A TÁRSASÁG 2013. 04. 19-I ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRŐL Készült: Az ELSŐ HAZAI ENERGIA-PORTFOLIÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ (a

Részletesebben

TR Investment Nyrt. TR Investment Nyilvánosan Működő Részvénytársaság NEGYEDÉVES JELENTÉS 2015.01.01-2015.03.31

TR Investment Nyrt. TR Investment Nyilvánosan Működő Részvénytársaság NEGYEDÉVES JELENTÉS 2015.01.01-2015.03.31 Nyrt NEGYEDÉVES JELENTÉS 2015.01.01-2015.03.31 Nyrt. 1048. Budapest Megyeri út 202. Nyrt Tartalomjegyzék 1, Felelősség vállalási nyilatkozat 2, Vezetőségi jelentés 3, Közzétételek 4, 2015. I negyedév mérleg

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

TR Investment Nyrt. TR Investment Nyilvánosan Működő Részvénytársaság NEGYEDÉVES JELENTÉS 2014.01.01-2014.03.31

TR Investment Nyrt. TR Investment Nyilvánosan Működő Részvénytársaság NEGYEDÉVES JELENTÉS 2014.01.01-2014.03.31 TR Investment Nyrt TR Investment Nyilvánosan Működő Részvénytársaság NEGYEDÉVES JELENTÉS 2014.01.01-2014.03.31 Tartalomjegyzék 1, Felelősség vállalási nyilatkozat 2, Vezetőségi jelentés 3, Közzétételek

Részletesebben

A Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság Közgyűlésének. 1/2010. számú határozata

A Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság Közgyűlésének. 1/2010. számú határozata 1/2010. számú határozata A Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság Közgyűlése az előterjesztésnek megfelelően a következő személyeket jelölte ki a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak:

Részletesebben

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához

MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Számvitel Intézeti Tanszék /fax: 469-6798 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ NAPPALI TAGOZAT MÉRLEG- ÉS EREDMÉNYELEMZÉS c. tárgy tanulmányozásához Gazdálkodási és menedzsment szak Statisztikus

Részletesebben