NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE"

Átírás

1 Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Térségi Tervezési Iroda 1016 Budapest I., Gellérthegy u NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE JAVASLATTEVŐ FÁZIS EGYEZTETÉSI ANYAG Készült a Nógrád Megyei Önkormányzat megbízásából Budapest, március hó

2 VÁTI MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS URBANISZTIKAI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA TELEFON: (36 1) FAX: (36 1) Pf.: Nógrád megye területrendezési terve Javaslattevő fázis Munkaszám: Megrendelő: Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala A megrendelőt képviseli: Dóra Ottó a közgyűlés elnöke Megrendelő részéről szakmai témafelelős: Guzmicsné Csonka Ágnes főosztályvezető, megyei főépítész Vezető területrendező tervező: Huszár Mária Tervezői nyilvántartási szám: TR /01 Tervezők: Dálnokiné Devecseri Anikó Erdélyi Zsófi a Faragóné Huszár Szilvia Földesné Thurn Judit Majorné Vén Mariann Sarkadi Katalin Munkatársak: Staub Ferenc Szekeres Orsolya Vajda Ferencné Irodavezető: Göncz Annamária Vezérigazgató: Csanádi Ágnes Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő szerzői jogról szóló évi LXXVI törvényben meghatározott vagyoni jogok a VÁTI Kht.-t illetik.

3 SZAKÉRTŐK, KONZULENSEK, ADATSZOLGÁLTATÓK Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Hivatala Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatala Települési Önkormányzatok Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Észak-magyarországi Területi Főépítészi Hivatal Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatósága Nógrád Megyei Védelmi Titkárság Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Magyar Állami Földtani Intézet Magyar Geológiai Szolgálat Miskolci Bányakapitányság Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti Csoportfőnökség MÁV Vezérigazgatóság UKIG UVATERV Rt. Unitef Rt. Nógrád Megyei ÁK Kht. Tetthely Kft JOFFY Bt.

4 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. AZ ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS (VIZSGÁLAT ÉS TERVEZÉSI PROGRAM) EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA A HELYZETÉRTÉKELÉS TERÜLETRENDEZÉSI SZEMPONTÚ ÖSSZEFOGLALÁSA Térszerkezeti konfliktusok Területfelhasználási konfliktusok Az infrastruktúrarendszer konfliktusai Táj-, természet- és környezetvédelmi konfliktusok A TERÜLETRENDEZÉSI TERV FŐ CÉLKITŰZÉSEI III. ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV A térségi szerkezet alakításának összefoglaló javaslata Térségi területfelhasználás Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Belterjes mezőgazdasági térség Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Települési térség Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Építmények által igénybe vett térség Bányászati tevékenységgel érintett területek Térségi jelentőségű hulladéklerakó-hely Országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények Térségi vízgazdálkodási rendszerek és építmények Árvízvédelmi rendszerek és építmények Országos és térségi jelentőségű öntözőcsatornák Térségi jelentőségű ivóvízellátó rendszerek Térségi jelentőségű szennyvízelvezető rendszerek Energiaközmű-hálózatok és építmények Villamosenergia-hálózatok és építmények Szénhidrogén-hálózatok és építmények Közlekedési hálózatok és építmények Közúti közlekedés

5 Vasúti közlekedés Vízi közlekedés Légi közlekedés Kerékpáros közlekedés Határátkelőhelyek TÉRSÉGI SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Védett természeti terület övezete Védett természeti terület védőövezete Természeti terület övezete Ökológiai (zöld) folyosó övezete Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete Tájképvédelmi terület övezete Térségi hulladéklerakó-hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület Hullámtér és nyílt ártér övezete Csúszásveszélyes terület övezete Vízeróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület övezete Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete TERÜLETRENDEZÉSI INTÉZKEDÉSI JAVASLAT A megyei területrendezési tervben foglaltak érvényre jutását elősegítő, elsődlegesen megyei kompetenciába tartozó intézkedések A megyei területrendezési szabályzat érvényesítése érdekében kezdeményezés a szakágak felé IV. MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK ELFOGADÁSRA NEM KERÜLŐ SZAKÁGI JAVASLATOK Nagytérségi összefüggések Településrendszer Elektronikus hírközlés KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSOK VIZSGÁLATA FORRÁSMUNKÁK

6 MELLÉKLETEK FÜGGELÉK 1. sz. melléklet Nógrád megye területrendezési terve hatálya alá eső települések jegyzéke 2. sz. melléklet Térségi szerkezeti terv 3/1. sz. melléklet Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3/2. sz. melléklet Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 3/3. sz. melléklet Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 3/4. sz. melléklet Védett természeti terület övezete Védett természeti terület védőövezete Természeti terület övezete Ökológiai (zöld) folyosó övezete 3/5. sz. melléklet Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3/6. sz. melléklet Tájképvédelmi terület övezete 3/7. sz. melléklet Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 3/8. sz. melléklet Hullámtér és nyílt ártér övezete 3/9. sz. melléklet Csúszásveszélyes terület övezete 3/10. sz. melléklet Vízeróziónak kitett terület övezete 3/11. sz. melléklet Széleróziónak kitett terület övezete 3/12. sz. melléklet Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete Térképek: 1. sz. függelék Nagytérségi kapcsolatok 2. sz. függelék Településrendszer 3. sz. függelék Védett természeti területek és értékek 4. sz. függelék Térségi vízgazdálkodás 5. sz. függelék Villamos energia hálózatok és építményeik 6. sz. függelék Szénhidrogén hálózatok és építményeik 7. sz. függelék Hírközlés, műsorszórás 8. sz. függelék Közlekedési hálózatok és építményeik 9. sz. függelék Országos és térségi jelentőségű kerékpárutak Táblázatok, szöveges függelékek: 10/a sz. függelék Meglevő tározók Nógrád megyében 10/b sz. függelék Távlati tározási lehetőségek Nógrád megyében 10/c sz. függelék térségi jelentőségű tározási lehetőségek a megyében 11. sz. függelék A települések ár- és belvíz-veszélyeztetettsége Nógrád megyében 12. sz. függelék Sérülékeny vízbázisok Nógrád megyében 13. sz. függelék Nógrád megye helyi és (kis)térségi szennyvíztisztító rendszereinek meglévő és tervezett elemei 14. sz. függelék Nitrátérzékeny területen lévő települések jegyzéke Nógrád megyében 15. sz. függelék Országos jelentőségű védett természeti területek 16/a sz. függelék Ex lege védett barlangok 16/b sz. függelék Ex lege védett földvárak 16/c sz. függelék Ex lege védett lápok 17. sz. függelék NATURA 2000 területek Nógrád megyében 18. sz. függelék Helyi jelentőségű védett természeti értékek 19. sz. függelék Országos védelemre tervezett természeti területek 20. sz. függelék Védelemre javasolható természeti értékek 7

7 I. BEVEZETÉS Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése, az országos és térségi területfejlesztési területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés 1996-ban törvényt alkotott a területfejlesztésről és területrendezésről (1996. évi XXI. törvény), amely meghatározza a területfejlesztés és területrendezés célját, feladatát és a területi tervek rendszerét. Az évi XXI. törvény (a továbbiakban Tft.) 11. -ának a) pontja szerint a megyei önkormányzat feladata az Országos Területrendezési Tervvel (továbbiakban: OTrT) összhangban a külön jogszabályban megállapított tartalmi követelmények alapján területrendezési tervet készíteni. Nógrád megye területrendezési tervének elkészítésére 2003 októberében jelentetett meg ajánlati felhívást a megyei önkormányzat. A közbeszerzési pályázatot a VÁTI Kht. nyerte el. A tervezési munka 2004 februárjában indult a területrendezési tervek tartalmi követelményeire vonatkozó jogszabályban meghatározottak alapján az Előkészítő fázis kidolgozásával, amelynek során széles körű helyzetértékelésre alapozva elkészült és külön jogszabályban előírt körben egyeztetésre került a megyei területrendezési terv tervezési programja. A véleményezési eljárás eredményeinek figyelembevételével átdolgozott tervezési program amelyet 108/2004. (XI.25.) sz. Kgy. határozatával a Megyei Közgyűlés elfogadott képezte alapját a javaslattevő fázis kidolgozásának. Jelen dokumentáció a javaslattevő fázis egyeztetési anyaga. Az egyeztetési dokumentáció a jogszabályban rögzített tartalmi követelményeknek megfelelően tartalmazza Nógrád megye területrendezési tervének elfogadásra kerülő munkarészeit: a térségi szerkezeti tervet, a térségi övezeteket, a térségi területrendezési szabályzatot (szabályokat és ajánlásokat), a területrendezési intézkedési javaslat tervezetét, valamint a megalapozó munkarészeket: az elfogadásra nem kerülő szakági javaslatokat és a környezeti, társadalmi és gazdasági hatások vizsgálatát. A megyei területrendezési terv hosszú és nagytávlatra, azaz 7 15 éves, illetve 15 éven túli időtávra készül, számos előirányzatában azonban, főleg a térszerkezet vonatkozásában tervtávlaton túli kitekintéssel. Az egyeztetési eljárás során az önkormányzatoktól, valamint az országos, regionális és megyei hatáskörű szervezetektől és hatóságoktól kért észrevételek figyelembevételével átdolgozásra kerülő dokumentáció képezi alapját az Elfogadási fázis kidolgozásának. Az egyeztetésben résztvevők munkáját és véleményét előre is köszönjük! 9

8 II. AZ ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS (VIZSGÁLAT ÉS TERVEZÉSI PROGRAM) EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1. A HELYZETÉRTÉKELÉS TERÜLETRENDEZÉSI SZEMPONTÚ ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1 TÉRSZERKEZETI KONFLIKTUSOK Nógrád megye térszerkezeti helyzetét földrajzi fekvéséből, természet- és gazdaságföldrajzi adottságaiból adódóan évtizedeken keresztül egyrészt a határ menti fekvése, másrészt az ország hagyományos DNy ÉKi ipari fejlesztési tengelyéhez való tartozása határozta meg alapvetően. A Salgótarján-térségi iparvidékkel kapcsolódott a hagyományos ipari-fejlesztési tengelyhez, ami kedvezően befolyásolta a megye fejlesztési lehetőségeit, a központi fejlesztési forrásokból való részesedését. A korábban inkább hátránynak számító határ mentiséggel szemben, az eurorégiós kapcsolatok fejlődésével az utóbbi évtizedben felértékelődött a nemzetközi munkamegosztásba kedvezőbben bekapcsolódni tudó határ menti megyék helyzete. Az európai hálózathoz tartozó gyorsforgalmi utak a megye területén kívül haladnak, hiszen a fő nemzetközi áramlási irányt jelentő helsinki folyosó hordozója az M3-as autópálya. Ennek ellenére a megye térszerkezeti helyzete a nagytérségi külső kapcsolatok szempontjából kedvezően alakítható. Alapvető fontosságú ugyanis a minél jobb közlekedési kapcsolatok kiépítése az M3- as autópályához, illetve a Helsinki-folyosók közép-európai csomópontjában fekvő fővároshoz és agglomerációjához. Határ menti megyeként a nagytérségi kapcsolatokban nagy jelentősége van a határon átnyúló kapcsolatfejlesztési lehetőségeknek. Nógrád megye fontos híd szerepet tölthet be az országhatáron átnyúló euroregionális kapcsolatokban, ezáltal a korábban hátrányt jelentő határ menti fekvés térszerkezeti előnyre váltható. Ehhez alapvető fontosságú azonban a nemzetközi közlekedési és fejlődési tengelyekhez való korszerű főúti, illetve gyorsforgalmi úti kapcsolódás minél előbbi kiépítése. A régión belüli szerves kapcsolatok tekintetében kedvezőtlen, hogy nem kielégítő a megye közlekedési összeköttetése a szomszédos térségi központok felé. Különösen a régióközpont, Miskolc megközelítése nehézkes, és Ózd, Eger irányában is fejlesztendő a kapcsolat. Ugyancsak kedvezőtlenek a Dunántúl felé irányuló közlekedési kapcsolatok. A megye térszerkezetét alapvetően két markáns észak déli irányú közlekedési tengely határozza meg. A 2. számú elsőrendű főút szerepe főként a nemzetközi tranzitforgalomban jelentős. A megye belső közlekedési folyosójaként és így meghatározó térszerkezeti tengelyeként viszont a 21. számú főútnak van nagyobb jelentősége. A főút folytatásában szlovák területen haladó útvonal Közép-Szlovákia urbanizáltabb térségének fontos fejlődési-közlekedési tengelyéhez kapcsolódik. A 21. számú főút fejlesztése feltétlenül szükséges, mivel kapacitása a jelenlegi paraméterekkel nem felel meg a megnövekedett forgalmi igényeknek. A keresztirányú kapcsolatot a megye északi részén a 22. és 23. számú másodrendű főút regionális jelentőségű forgalmi tengelye teremti meg. A megye déli sávjában azonban hiányzik a kelet nyugati főúti összekötés. A megye térszerkezete nem egységes. A megyeszékhely, Salgótarján vonzása megyén belüli periférikus helyzete folytán a megye nyugati részére kevésbé intenzíven terjed ki. Itt viszont erőteljesen érvényesül a főváros és agglomerációjának vonzó hatása. A megyének Budapest közelsége miatt jobb térszerkezeti pozícióba kerülő nyugati térségével szemben, ahol Rétságon, továbbá Balassagyarmaton is új fejlődési pólus van kialakulóban a kilencvenes évek végén lépéshátrányba jutottak az új befektetések ösztönzésében az ipari szerkezetátalakítás válságával küzdő, hagyományos ipari térségek. A megye településeinek csaknem 60 százaléka a társadalmi-gazdasági és infrastrukturálisan elmaradott, vagy magas munkanélküliséggel küzdő települések közé tartozik. Ezek több mint 80 százalékban az északkeleti megyerészen, a három leghátrányosabb helyzetű kistérségben találhatók. A megye településhálózati csomópontjaira a kisebb központok jellemzőek, amelyeknek komplex területi kapcsolatai még nem alakultak ki, csak részlegesen, gazdaságszervező erejük is többségében lokális. A kis- 10

9 térségek a hat város köré szerveződnek, ezek vonzástere azonban nem kiegyenlített. A megye déli részén, Rétság és Pásztó vonzástere között hiányzik a térszervező erővel rendelkező település. A megye városhálózata itt hiányos. A megye területrendezési tervében a belső kohéziót elősegítő elemek erősítése és a külső kapcsolatok térségfejlesztő hatásainak kihasználása jelenthetik a legfontosabb stratégiai szempontokat. 1.2 TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KONFLIKTUSOK A megye területének változatos földtani felépítése és domborzati adottságai folytán a felszíne is rendkívül változatos. Geomorfológiailag eltérő tájtípusok találkoznak a területén, amelyekre eltérő természeti adottságok jellemzőek, így a területhasználatuk, a rajtuk kialakult gazdasági-termelési szerkezet is különbözőképpen alakul. Az eltérő karakterű területeken az eltérő térségi területfelhasználás eltérő konfliktushelyzetek kialakulásához vezetett. A megyében egyaránt megtalálhatók a kiemelkedő tájképi szépségű, vonzó természeti környezetet őrző jelentős részben természetvédelmi oltalom alatt álló területek és a korábban jelentős környezetterhelést okozó, jelenleg pedig hasznosításra váró barnamezős területek, valamint a bányaművelés megszűntével tájrehabilitációt igénylő bányaterületek. A hagyományos ipari tevékenység és a bányaművelés környezetkárosító hatása elsősorban Salgótarján és Bátonyterenye térségében a legnagyobb, ezért a tájrehabilitációs feladatok legnagyobb része is itt koncentrálódik. A tájrehabilitáció igénye azonban szerte a megyében megjelenik, tekintettel a bányászattal érintett területek elterjedésére. A korábbi nagy arányú kitermelő iparra épült nehézipari vertikum az ipari szerkezetváltás során elvesztette jelentőségét. Nógrád megye gazdaságában azonban jelenleg is meghatározó nemzetgazdasági ág maradt az ipar, különösen Salgótarján és Bátonyterenye térségében. Az iparfejlesztés számára fontos területi adottságot jelentenek az ipari parkok. A hagyományos ipari térségben a zöldmezős beruházásokkal szemben előnyben kellene részesíteni a barnamezős területek rehabilitációját. A salgótarjáni és bátonyterenyei ipari parkban azonban átlagosan több mint 70 százalékban részesednek a zöldmezős területek az ipari parki területből. A megye üdülés-idegenforgalmi vonzástényezőkben is igen gazdag. Az értékes tájképi elemek, természeti és épített környezeti értékek a turizmus számára kedvező vonzástényezőt jelentenek. Két kiemelt üdülőkörzet, a Dunakanyar és a Mátra Bükk is érinti a megyét, és a Cserhát és környéke üdülőkörzettel együtt a teljes területét lefedi. Sokrétű adottságai azonban nincsenek megfelelően hasznosítva. Az üdülés-idegenforgalmi fogadóképesség mennyiségi és minőségi feltételei jelenleg hiányosak. A hagyományos mezőgazdasági tájhasználat a kistelepülések jellegzetes faluképével, építészeti jellemzőivel sajátos értéke a megyének, és a falusi turizmusnak is hasznosítható vonzereje. Ez különösen az összefüggő hegyvidéki erdőtömbök szegélyzónáit övező mozaikosabb, főként gyümölcsös és egyéb vegyes művelésű hegylábi területeken megtartandó érték. Ennek megőrzését segíti a megyei területrendezési tervnek a tájképvédelmi övezet lehatárolására és szabályozási irányelveire vonatkozó javaslata. A Cserhát-vidék természetföldrajzilag tagolt, változatos tájhasználatú, tájképileg érzékeny dombsági területén ahol erdőkkel fedett dombháti területek váltakoznak eróziós völgyekkel, a vízfolyásokat kísérő ökológiai folyosókkal, a szelídebb morfológiájú üledékes térszíneken pedig mezőgazdasági művelésbe vont területekkel, valamint a völgyeket, kismedencéket sűrűn megülő faluhálózattal, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság csaknem egyensúlyban van. A belterjes szántóművelés azonban csak korlátozottan egy-egy kisebb medencében jelenik meg. A megyében a medencék jelentik az elsődlegesen mezőgazdasági területfelhasználású tájakat, elsősorban a Nógrádi-medence és a megye déli részén a Zagyva-völgyre támaszkodó Cserhátalja mezőgazdasági térsége, ahol a belterjes mezőgazdaság meghatározó marad. A területrendezési terv mezővédő erdősávok telepítésére tesz javaslatot a mezőgazdasági területek erózió és defláció elleni talajvédelme érdekében. A megye talajadottságai általában kedvezőtlenek, a savanyú kémhatású, gyenge termőképességű területek kiterjedése jelentős. A mezőgazdaság várható átalakulása során felszabaduló területeken a jövőben kívánatos lenne a legelő- és gyepgazdálkodás felélesztése, az extenzív módszerek elterjesztése. A legelőgazdálkodás, állattartás számára kedvezőek az adottságok, az állatlétszám azonban erőteljesen lecsökkent az utóbbi években. A megye természeti viszonyai, talajadottságai nem kedveznek a mezőgazdasági művelés, ezen belül főként az intenzív szántóföldi növénytermesztés számára, az erdőgazdálkodás számára viszont igen kedvezőek. Természeti adottságainál fogva Nógrád megye az ország egyik legerdősültebb megyéje. A kedvező területi adottságok kihasználása érdekében további erdőtelepítés indokolt, amelynek során elsősorban az őshonos fafajokat kell preferálni. Az erdősítések során azonban ültetvényszerű erdőkre is szükség lesz a természetközeli erdők hasznosítási kényszerének csökkentése érdekében. 11

10 A jellemzően erdőborította középhegységi területeken a területfelhasználásban továbbra is az erdőgazdaságé marad a főszerep. A külterjes mezőgazdasági használat e területeken várhatóan nem növekszik, erősödik viszont az üdülő- és idegenforgalom szerepe a természet- és tájvédelem elsődleges szempontjainak szem előtt tartásával. A mozaikosabb tájhasználatú hegységperemi térszíneken, a hegylábfelszínek területén a külterjes mezőgazdaság további terjeszkedésével, az állattartás növelésével, a bogyós gyümölcsösök telepítésével megteremthető a hagyományos tájgazdálkodáshoz való minél jobb illeszkedés. A nagy reliefenergiájú, tagolt domborzat folytán Nógrád megyében az országos átlagnál lényegesen nagyobb az erózióveszély. A lejtőviszonyok, a szabdalt relief és a viszonylag nagy völgyhálózat-sűrűség miatt a lejtőkön hatékony az erózió, ami összességében több mint 140 ezer ha-t érint a megyében. Az eróziós domboldalak, alacsony aranykorona-értékű területek intenzív szántóföldi művelésből történő kivétele, külterjes, talaj- és környezetkímélő gazdálkodási módokkal történő hasznosítása szükséges. Az eróziós kártétel csökkentése érdekében a területrendezési terv az érintett területek területhasználatára, a művelés módjára vonatkozóan szabályozási előírásokat és irányelveket határoz meg (vízeróziónak kitett terület övezete). A talaj erodálásához a domborzati adottságokon és a nem megfelelő művelési módon kívül az antropogén hatások (bányaművelés, rekultiváció hiánya, terepversenyek) is hozzájárulnak. 1.3 AZ INFRASTRUKTÚRARENDSZER KONFLIKTUSAI Vízgazdálkodás A kisvízfolyások nagy sűrűsége miatt a megye felszíni vízfolyásokban viszonylag gazdag. A folyók és patakok vízhozama azonban szerény és igen szélsőségesen ingadozó. Természetes tavakban szegény a megye területe. A dombvidéki tározási lehetőségek kihasználására viszont kedvezőek az adottságok. A dombvidéki patakok mentén az érintett települések belterülete több esetben nyílt ártéren fekszik, ami a szeszélyes vízjárás következtében helyi vízkárokat okoz. Ez a megye sajátos domborzati adottságai folytán térségi szinten jelentkező probléma, aminek megoldására az elkészítendő vízrendezési tanulmánytervek alapján hangsúlyt kell fektetni a településrendezési tervekben. A tározó tavaknak a kisvízfolyások szélsőséges vízjárásának kiegyenlítésében, a hirtelen árhullámok kialakulásának megelőzésében jelentős szerepe van, emellett az üdülés-idegenforgalom színhelyei is lehetnek. Az Ipoly határfolyón az Egyezményes Általános Fejlesztési Terv alapján az 1990-es évek elején befejeződött az árvédelmi fővédvonalak mértékadó árvízszintre való kiépítése (Ipolyvece Dejtár, Balassagyarmat és Szécsény térségében). A Zagyván Jobbágyitól épült fővédvonal. Jobbágyi fölött a kisvízfolyás-szakaszon tározók létesültek a Zagyva vízrendszerén a lefolyásviszonyok szabályozására. Az Ipoly és a Zagyva dombvidéki vízgyűjtője kisvízfolyásokkal rendkívül sűrűn behálózott. A vízfolyások szennyeződésének mértéke magas. A felszíni vizek minősége az elmúlt időszakban javult, de döntően nem a szennyvíztisztítás mértékének növekedése, hanem a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése folytán. Az ivóvízellátás gyakorlatilag megoldott a megyében döntően regionális rendszereken keresztül, illetve kisebb részben a helyi vízbázis felhasználásával. A legutóbbi évek jelentős közműberuházásai és az ennek eredményeként a szennyvízkezelés terén bekövetkezett fejlődés ellenére a közműolló még mindig kedvezőtlenebb az országos átlagnál. A megye nyugati térségének megközelítően teljes lefedettsége és a keleti térség részleges szennyvízcsatornaellátottsága mellett a jellemzően aprófalvas településhálózatú Közép-Nógrád nagy részén még megoldatlan a szennyvizek ártalommentes elhelyezése. A szennyvíztisztítókból kikerülő tisztított szennyvizek befogadói a megye kisvízhozamú folyói, patakjai, ami vízszintingadozáskor a tisztított szennyvíz feldúsulását eredményezheti, ezáltal sérülékennyé teszi a vízfolyást. Energiaellátás A meglevő hálózatok a beépítésre nem szánt területeken, valamint a beépített területek jelentős részén földfeletti vezetésűek, ez hátrányosan befolyásolja egyes területek táj-, illetve településesztétikai megjelenését. A védőtávolságok miatt elsősorban az észak-déli irányokban kialakult vezetékfolyosók mentén kell biztonsági övezetbeli területkorlátozással számolni. A fosszilis energiafelhasználást helyettesítő, környezetbarát megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségeit meg kell vizsgálni a megyében. Hírközlés A TV-adók jó minőségű vételének határa nem terjed ki az egész megyére, az északi területsáv változó szélességben azon kívül esik. A jó minőségű vételi határokon kívüli beárnyékolt területeken, a jelek felerősítésével TVátjátszókon át sugározzák az adásokat. Közlekedési hálózat Belföldi nagytérségi kapcsolatait vizsgálva nem kedvező a megye közlekedési helyzete, mert bár a fővárossal 12

11 való kapcsolat elfogadható, de ugyanez nem mondható el sem az Észak-magyarországi régió központja, Miskolc, sem a dunántúli, illetve nyugati irányú kapcsolatok vonatkozásában. A belső szerkezeti kapcsolatok fejlődését, a hátrányos helyzetű települések, illetve térségek felzárkózását sok esetben a megfelelő közlekedési kapcsolatok hiánya is gátolja. A megyén belüli kapcsolatok terén nem kielégítő egyrészt a megye déli részén elhelyezkedő települések és a megyeszékhely kapcsolata, másrészt a kistérségközpontok elérhetősége, továbbá a zsáktelepülések egy részének megközelíthetősége. Gyorsforgalmi utak nem érintik, a főutak nem hálózzák be a lehetőségek szerint egyenletesen a megye teljes területét, és kapacitásuk nem mindenütt felel meg a rajtuk lebonyolódó forgalomnak, továbbá jelentős környezetszennyezést okoznak az érintett településeken. Ezért kapacitásbővítésre, helyenként településelkerülő szakaszok építésére van szükség. A mellékúthálózat hiányosságai megnehezítik mind a közúti tömegközlekedés racionális és megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtó szervezését, mind pedig a kistérségi kapcsolatokat. Ezért hálózati kiegészítések szükségesek. Földrajzi adottságai folytán a megyében ugyanis főként a Cserhát-vidék dombok közé zárt aprófalvai között viszonylag nagy számban (a településállomány 1/5-ét meghaladóan) találhatók zsákhelyzetben lévő települések. A hálózat hiányosságai miatt a vasút szerepe nem jelentős. A környezetbarát vasúti közlekedés fejlesztése kívánatos lenne annak érdekében, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet vállalhasson a közlekedésen belüli munkamegosztásban. A szlovák magyar határszakaszon az átkelőhelyek száma kevés, nem felel meg a határ két oldalán élők kistérségi kapcsolati igényeinek, fejlesztésük szükséges. Kiépített kerékpárút mindössze négy helyen található a megyében, ez országos viszonylatban is nagyon alacsony mértékű. Regionális szinten az idegenforgalom terén lehet jelentős szerepe, bár nem kis jelentősége van ennek a környezetbarát közlekedési formának a településeken belüli, vagy a településközi forgalomban is. 1.4 TÁJ-, TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KONFLIKTUSOK A megye természeti adottságaiból és a kialakult területhasználatból következően a környezet állapota ellentmondásos. Táji, természeti értékeinek gazdagsága folytán a megyében az országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt lévő területek kiterjedése országosan is kedvező. A nógrádi tájra jellemző jellegzetes tájképi együttesnek a megőrzése természet- és tájvédelmi szempontból kiemelt feladat. A természeti értékek ugyanakkor termelést korlátozó adottságok. A természetvédelmi érdekű korlátozások a települések számára esetenként konfl iktushelyzetet jelentenek a mezőgazdasági tájhasználatban, a települési területek növelésében. A beépítésre szánt területek növekedése viszont táji, természeti értékeket veszélyeztet, és ezzel párhuzamosan területileg visszaszorul a hagyományos tájhasználat. Az extenzív területhasználatot igénylő területek természetvédelmi szempontból értékesek, szerepük különösen fontos a térségi biodiverzitás megőrzésében. A botanikailag értékes kaszálórétek gondozatlansága azonban a negatív kimenetelű szukcessziós folyamatok felgyorsulásához vezethet. A megye természeti és táji értékekben való gazdagsága kedvező adottságot jelent az üdülés-idegenforgalom számára, a fokozottan védett területeken ugyanakkor kedvezőtlen a növekvő idegenforgalmi terhelés (különösen problematikus a motoros terepversenyek, illetve gyakorlópályák elszaporodása). A megye gazdaságát hosszú időn át meghatározó bányászati és nehézipari tevékenység miatt nagy kiterjedésűek a rehabilitációt igénylő területek (külszíni bányaművelés okozta tájsebek, meddőhányók). Az ezek által érintett területet a szabályozási terv térségi rehabilitációt igénylő területek övezeteként határolja le, és térségi szabályozást határoz meg. Az elmúlt években a nehézipar erőteljes csökkenése következtében csökkent a légszennyezés és zajterhelés mértéke. A szennyezés mértéke továbbra is az ipari központokban és a nagy forgalmú közlekedési utak mentén jelentős (2. számú elsőrendű és 21. számú másodrendű főút). A felszíni vizek kedvezőtlen vízminősége elsősorban a helytelen vagy nem megfelelő szennyvíz-, szennyvíziszap, szippantott szennyvíz- és hulladékkezelés következménye, bár a felszíni vizek minősége az elmúlt időszakban javult, főleg a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése miatt. A felszín alatti vizek minőségét is fenyegeti a kommunális eredetű szennyezés. Ehhez hozzájárul, hogy a megye közel háromnegyedét sekély termőrétegű, erodált talajok jellemzik, amelyek könnyítik a beszivárgást a talaj mélyebb rétegeibe. Az eróziónak kitett és veszélyeztetett terület Nógrád megyében országos méretekben is rendkívül jelentős. 13

12 2. A TERÜLETRENDEZÉSI TERV FŐ CÉLKITŰZÉSEI A területrendezési terv fő célja a megye sajátos természeti és társadalmi-gazdasági adottságaira alapozva olyan területileg kiegyenlített fejlődés feltételeinek biztosítása, amely elősegíti a megye környezeti állapotának javítását, a különleges természeti értékek megőrzését, és a megyén belüli térségi társadalmigazdasági-infrastrukturális különbségeket fi gyelembe véve a térszerkezet és az infrastruktúrahálózat fejlesztését oly módon irányozza elő, hogy a fejlődésben lemaradt térségek fejlesztési potenciálja is felértékelődjön. Fontos tehát a jelenleginél kiegyensúlyozottabb térszerkezet kialakítása, a területhasználat adottságoknak és értékeknek megfelelő módosítása, a természeti-, környezeti értékek kiemelt védelme, a megye térszerkezeti kapcsolatainak javítása, a gazdasági fejlődés területi feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében: a terv közlekedéshálózat-fejlesztési javaslata célul tűzi ki egyrészt a megye külső kapcsolatrendszerének bővítését, az európai és országos közlekedési folyosókhoz való minél jobb kapcsolódás kiépítésével, lehetővé téve a megye gyors elérhetőségét, másrészt a főúthálózat kiegészítésével a belső kapcsolatok fejlesztését, ami új fejlesztési vonal kialakításának lehetőségét teremti meg, továbbá a hiányzó mellékút-hálózati kapcsolatok kiépítését a kistérségközpontok, valamint a turisztikai célpontok jobb megközelíthetősége, illetve a zsáktelepülések zsákhelyzetének megszüntetése érdekében; térszerkezet-fejlesztési javaslataiban a megyén belüli és a szomszédos megyék közötti, valamint a közvetlen határ menti kapcsolatok javítására egyaránt figyelmet fordít; értékeli a településrendszer összefüggéseit és célszerű jövőbeni változásának irányait; a termőhelyi és ökológiai adottságokhoz igazodó táj- és területhasználat kialakítására törekszik; ezen belül az erdőgazdálkodás számára kedvező területi adottságok kihasználása érdekében további erdőtelepítésre tesz javaslatot a termőhelynek megfelelő őshonos fafajok preferálásával; az alacsony aranykorona-értékű területek, eróziós domboldalak intenzív szántóföldi művelésből történő kivételét, külterjes, talaj- és környezetkímélő gazdálkodási módokkal történő hasznosítását tartja szükségesnek; célul tűzi ki a komplex környezetgazdálkodást és tájhasznosítást; mérsékli a települési területek növekedését, elősegíti az értékes beépített területek rehabilitációját és az építészeti, települési értékek védelmét; elősegíti a megye védett természeti területeinek növelését (a Mátrai, Kelet-Cserháti és a Hollókői Tájvédelmi Körzet védett területeinek bővítését, valamint az Ipoly menti és a Nyugat-Cserháti Tájvédelmi Körzet létrehozását); az árvízi biztonság növelése érdekében javasolja a komplex hasznosítású, elsődlegesen árvízcsúcscsökkentő célokat szolgáló tározók, valamint a dombvidéki tározási lehetőségek bővítését, záportározók létesítését, továbbá a vízfolyások rendezését, jó karba helyezését; fontos a vízbázisok fokozott védelme, a védőterületek lehatárolása, az ivóvíz-ellátás fejlesztése terén a mennyiségi ellátás megoldása mellett elsődlegesen a minőség biztosításának előtérbe helyezése; a szennyvizek elvezetésének, kezelésének, a szennyvíziszapok ártalmatlanításának, elhelyezésének megoldásával, továbbá a meglévő illegális hulladéklerakások megszüntetésével, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő kialakításával fontos arra törekedni, hogy a szennyező források sem a felszíni, sem a felszín alatti vízkészletet ne veszélyeztessék. 14

13 III. ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 1. TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV A térségi szerkezeti terv meghatározza a térségi területfelhasználás, a településrendszer és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények térbeli rendjét. A térségi szerkezet alakításának javaslatát a 2. sz. melléklet tartalmazza a területfejlesztési koncepciók és programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló, 1/2003. (IX.9.) TNM-rendelettel módosított 18/1998. (VI.25.) KTM-rendelet előírásainak megfelelően: a térségi területfelhasználás térbeli rendjét az alábbi területfelhasználási kategóriák szerint: erdőgazdálkodási térség; belterjes mezőgazdasági térség; külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség; vízgazdálkodási térség; városias települési térség; hagyományosan vidéki települési térség. építmények által igénybe vett térség a településrendszer elemeit (Magyarország hivatalos helységnévtára szerint); a műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét és védőterületeit az alábbiak szerint: térségi vízgazdálkodási rendszerek és építmények; energiaközmű-hálózatok és építmények; közlekedési hálózatok és építmények. 1.1 A TÉRSÉGI SZERKEZET ALAKÍTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLATA A megyei területrendezési terv Nógrád megyében a területfejlesztési koncepció, az Országos Területrendezési Terv és megyei területrendezési program alapján a következő szempontok és célkitűzések szerint javasolja meghatározni a megye térségi szerkezetét: A megye külső és belső térszerkezeti kapcsolatainak javításával kiegyensúlyozottabb területi szerkezet kialakítására kell törekedni, amely a megye közlekedési infrastruktúrával kevésbé feltárt, városhiányos térségeinek fejlődési esélyét megteremti, a felzárkóztatásukat szolgáló területi és infrastrukturális feltételeket biztosítja. A térszerkezeti kapcsolatok fejlesztésének infrastrukturális vonzata elsődlegesen a közlekedés és ezen belül döntően a közúthálózat (mint a térszerkezeti kapcsolatok fő hordozója) fejlesztését jelenti. Külső kapcsolatok fejlesztése érdekében a meghatározó nemzetközi és országos folyosókhoz való kapcsolódás megteremtése az elsődleges, így fontos a megyében tervezett gyorsforgalmi utakhoz és a megyehatáron kívül haladó gyorsforgalmi hálózathoz a megfelelő főúti kapcsolatok megteremtése, figyelmet fordítva a megyehatár menti kapcsolatfejlesztési igényekre. Belső kapcsolatok fejlesztése érdekében kívánatos a megyerészek közötti kapcsolatot biztosító főút- és térségi jelentőségű mellékút-hálózati elemek kiépítése, illetve fejlesztése. A vízgazdálkodás, vízellátás, szennyvízkezelés olyan területi szerkezetét célszerű kialakítani, amely biztosítja a megye felszíni vizeinek, valamint felszín alatti vízbázisainak védelmét, a közműolló minél nagyobb mértékű zárását. Az energia- és hírközlési rendszerek olyan kiépítése szükséges, amely a területileg kiegyenlített lakossági ellátást a megye egész területén biztosítani képes. A természeti értékekben gazdag megyeterületen nagy hangsúlyt kell helyezni a termőhelyi és ökológiai adottságokhoz igazodó táj- és területhasználat kialakítására. A településrendszer térbeli szerkezetének alakításakor figyelmet kell fordítani a beépítésre szánt területek növekedésének mérséklésére, elősegítve ezzel az értékes beépített területek rehabilitációját és az építészeti, települési értékek védelmét. A megye- és régióhatáron átnyúló területrendezési és területfejlesztési feladatok koordinációjához biztosítani szükséges az információkat az Észak-, és Közép-magyarországi régió érintett megyéi felé. A területrendezés eszközeivel is elő kell segíteni a határon átívelő eurorégiós kapcsolatok intenzitásának növelését. 1.2 TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS Az OTrT-törvény a jellemző területhasználat szempontjából a megyék területrendezési tervében alkalmazható, hét különböző térségi területfelhasználási kategóri- 15

14 át állapít meg. Az egyes kategóriákba történő besorolás általános feltétele, hogy a kategória területének meghatározó részére a kategória elnevezése szerinti területfelhasználási jelleg legyen jellemző Erdőgazdálkodási térség A megyei területrendezési tervben az erdőgazdálkodási térségbe legalább 75 százalékban erdőterületek és az erdőfejlesztési tervben erdőtelepítésre szánt területek tartoznak. Az erdőgazdálkodási térség, mint területfelhasználási kategória, tartalmazza a meglévő és az erdőtelepítésre javasolt területeket. Erdőgazdálkodási térség területfelhasználására vonatkozó szabály: Az OTrT-ben meghatározott erdőgazdálkodási térséget legalább 75 százalékban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. A közlekedési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el. A megye erdőgazdálkodási térségét a települési területfelhasználási egységek kijelölése során legalább 85 százalékban erdőterület kategóriába kell sorolni. Erdőgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás: Az erdőgazdálkodás számára kedvező területi adottságok kihasználása érdekében, erdőtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével, mintegy ha új erdő telepítése javasolt tervtávlatban. Az erdőtelepítések egyaránt szolgálják a racionális földhasználat kialakítását, valamint a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek védelmét. Alapvető kívánalom, hogy a meglévő erdőterületeket ne vonják belterületbe, illetve azokat ne minősítsék beépítésre szánt területté. Az erdőtelepítésre figyelembe vehető területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a talajok termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket javasolt figyelembe venni. A helyi munkaerő-potenciál és területgazdálkodási adottságok összehangolása érdekében fejlesztésre javasolt a faiparitermék-gyártás, fafeldolgozás volumene. A meglévő erdők fenntartása, új erdők telepítése esetén fokozott szerepet kell kapnia a gazdasági rendeltetésen fatermesztésen kívül a természet- és környezetvédelmi, egészségügyi, szociális és idegenforgalmi rendeltetésnek. Védelmi rendeltetésű erdőket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerű fejlesztése érdekében természetvédelmi, másrészt talajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni. Az egészségügyi- és szociális célú erdők telepítésére a településegyüttes, valamint a nagyobb települések és üdülőterületek környezetében kell törekedni. Javasolt előnyben részesíteni a pollenben szegényebb és kevésbé allergizáló fafajtákat. A megye védett tájainak erdőterületein az elsődleges természetvédelmi rendeltetés mellett meghatározó az egyéb védelmi és közjóléti (talajvédelmi, egészségügyi-szociális, turisztikai) funkció is, ezért ezeken a területeken indokolt összehangolni a környezetvédelem, a táj- és természetvédelem, az ökoturizmus, valamint az erdőgazdálkodás szempontjait. Az erdőtelepítésből kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterület, védelemre tervezett gyepterület, természeti területnek minősülő gyep. A védett és a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken erdőtelepítést az illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulása alapján lehet végezni. Gazdasági erdők telepítése esetén a gazdasági szempontok irányadóak a természeti-környezeti adottságokat károsító hatások kizárása mellett. Erdőtelepítések esetén ahol a termőhelyi viszonyok lehetővé teszik őshonos fafajok alkalmazásával előnyben kell részesíteni a természetközeli erdőtársulások létrehozását. Erdők, erdőfoltok telepítésénél megyei szinten kiemelten kezelendők a Mátra rossz minőségű szántói, gyepei, a Hevesi dombvidék erodált domboldalai, valamint a Cserhát dombvidéke, ezenkívül a szántóföldi táblák defl áció elleni védőfásításai, az ökológiai hálózat hiányzó elemeinek kialakítása, továbbá a tájsebek takarását szolgáló fásítások valamint a nagyobb települések és a hulladéklerakó-helyek körüli véderdők létesítése. A Cserhát jó minőségű termőhelyein értékes tölgyes állományok kialakítása ajánlott. A megye területén 94032,8 ha faállománnyal borított erdőtervezett erdőterület és 3326,3 ha erdőtervezett egyéb részlet található. Fenti számokat fi gyelembe véve a megye erdősültsége 37,5 százalék, az országos átlag mintegy kétszerese. 16

15 Az egyes erdőgazdasági tájak erdősültsége eltér egymástól, és a következőképpen alakul: Hevesi dombvidék erdőgazdasági táj: 47,9 % Mátra erdőgazdasági táj: 47,6 % Cserhát erdőgazdasági táj: 32,9 % Börzsöny erdőgazdasági táj: 46,1 % A 2002/2003. tenyészeti évben 422,6 ha-on kezdődött új erdő telepítése (első kivitel) a megyében. A folyamatban lévő erdőtelepítések mennyisége (kötelezettség alá vont terület) 1663,0 ha, az erdőtelepítések műszaki befejezésének átlagos átfutási ideje 6 év. Az erdőtelepítés mértéke nem meghatározó Nógrád megyében. Ennek ellenére az előző évek átlagának másfélszerese a évben végzett I. kivitel területe. Az őshonos lombos fafajú (tölgy, cser-ekl) erdősítések területaránya az I. kivitelben 9 százalék, továbbra is meghatározó a rövid vágásfordulójú, gazdasági célokat szolgáló akác szerepe. A megye jó része nagyvadas vadászterület. Főbb vadfajok a vaddisznó, a gímszarvas és az őz. Az idegenforgalmi vonzerők gyarapításában az ökoturizmus mellett a vadászat, vadásztatás játszhat jelentősebb szerepet. A termőhelyi adottságokat figyelembe véve a jelenlegi szántó és gyepterületek mindegyike alkalmas erdőtelepítésre. Természetesen a gyengébb termőhelyi adottságú, mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken fognak a földtulajdonosok elsősorban erdőtelepítést végezni, a gazdálkodói szándékot megfelelő támogatás képes orientálni és ösztönözni. A természeti viszonyok kedveznek az erózió kialakulásának. A meglévő vízmosások hossza nő és új vízmosások kialakulása is tapasztalható. E területeken az erdőtelepítés fontos célja a talajvédelem. Mindezt figyelembe véve az egyes erdőgazdasági tájak területén az alábbi erdőtelepítéssel számolhatunk tervtávlatban: Erdőgazdasági táj Művelési ág Összesen Szántó (ha) Gyep (ha) ha Hevesi dombvidék Mátra Cserhát Börzsöny Mindösszesen: Forrás: ÁESZ-Egri Igazgatóság Az erdőterületek elhelyezkedése, főbb jellemzői: Az erdészeti területi tagolás szerint Nógrád megye az Északi-középhegység erdőgazdasági tájcsoport területén belül fekszik. E tájcsoporton belül a megye területének nagy részét lefedi a Cserhát erdőgazdasági táj. A megye nyugati részén néhány község (Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Nagyoroszi, Nógrád) a Börzsöny erdőgazdasági táj területére esik, a megye ÉK-i területe (Cered, Zabar, Szilaspogony, Mátranovák, Nádújfalu, Homokterenye, Nemti, Bárna, Kazár, Kisterenye, Mátraszele, Vizslás, Zagyvaróna községek területe) a Hevesi dombvidék, míg a megye K-DKi sávja (Nagybátony, Dorogháza, Szuha, Mátramindszent, Tar, Hasznos, Pásztó, Szurdokpüspöki, Jobbágyi községek területe) a Mátra erdőgazdasági táj része. A megye klimatikus adottságai viszonylag kiegyenlítettek, az erdőtenyészet szempontjából jónak mondható, hiszen a hegy- és domboldalak északi lejtőin, a kiszélesedő hegyhátakon és a völgyekben a gyertyános-tölgyes klíma nagy összefüggő területeket alkot. A déli oldalak cseres-tölgyes klímába sorolhatók. A megyében az uralkodó talajféleségeket a barna erdőtalajok különböző típusai alkotják. A podzolos barna erdőtalajokon közepes növekedésű kocsánytalantölgyes, cseres, cseres-tölgyes állományokat találunk. A bázisokban gazdag alapkőzeten kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajok tápanyagellátottsága, víz- és levegőgazdálkodása kiváló, rajtuk kitűnő növekedésű gyertyános-tölgyeseket, tölgyeseket, csereseket találunk, de ezeken a talajokon a fenyők növekedése is kimagasló. A legnagyobb arányban előforduló talaj az ún. Ramann-féle barnaföld, amin gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek, akácosok, erdeifenyvesek fordulnak elő. A rozsdabarna erdőtalajon elsősorban tölgyesek, cseresek, akácosok állnak. A táj őshonos fafajai: örökzöldek közül a boróka természetes előfordulású. Lombos fák közül megtalálható a bükk, a gyertyán, a kocsányos-, kocsánytalan-, molyhos- és csertölgy, a nagyés kislevelű hárs, a magas- és virágoskőris, a mézgás éger, a bibircses nyír, a rezgőnyár, szelídgesztenye, a mezei- és hegyiszil, a mezei-, hegyi- és koraijuhar, tatárjuhar, cseresznye, sajmeggy, lisztes- és barkócaberkenye, vadgyümölcsök, fehér-, kosárkötő-, törékeny- és csigolyafűz, fehér- és szürkenyár. A kultúr fafajok közül legnagyobb szerepet játszik az akác és az erdei-, illetve feketefenyő, valamint a nemesnyárak. Az erdőterületek funkció szerinti megoszlása: Gazdasági rendeltetésű erdő ,7 ha 65,8% Védelmi rendeltetésű erdő ,2 ha 30% Egyéb rendeltetésű erdő 783,9 ha 0,8% Fával borított összes erdő ,8 ha 96,6% Egyéb részlet 3.326,3 ha 3,4% Erdőtervezett összes terület ,1 ha 100,0% Az erdőterületek tulajdonviszonyainak alakulása: Jelenleg a megye erdőterületeinek 54,7 százalékán az Ipolyerdő Rt. öt erdészete, illetve az Egererdő Rt. Nagybátonyi Erdészete, valamint a HM Budapesti Erdőgazdaság Bujáki Erdészete gazdálkodik (állami tulajdonban lévő erdők, részvénytársasági kezelésben). Az egyéb állami területekkel (KvVM-szervek, HM-szervek) együtt a megye erdőterületeinek 57,4 százaléka van állami kezelésben. A közösségi (önkormányzat, egyház, alapítvány, egyesület) tulajdonban lévő erdők területe csekély, mindössze 0,2 százalékot tesz ki. 17

16 A lassan befejeződő privatizáció során újra magánkézbe került a megye erdeinek 42,4 százaléka. Ezekben az állományokban néhány évig nem folyt erőgazdálkodás, sőt még ma is erdőgazdálkodó nélküli a magánerdők 41,8 százaléka (17226,9 ha, az összes erdő 17,7%-a). A magánerdő-gazdálkodás működőképességének megteremtése és folyamatos biztosítása az erdőgazdálkodási ágazat kulcsfontosságú feladata. Az eredményesebb tevékenység érdekében fontos az erdészeti integrációk (társulások) létrejöttének hangsúlyozott megjelenése az ösztönzőrendszerben. Az erdőtelepítés jellemző adatai az elmúlt öt évben: Megnevezés Kötelezettség alá vont összes ter. (ha) 1054,3 1077,8 1265,1 1470,0 1663,0 Sikeresen erdősült (ha) 731,4 724,8 905,2 1022,0 1189,8 Siker (%) Elvégzett I. kivitel (ha) 199,2 204,8 388,1 447,6 422,6 Pótlás (ha) 58,3 57,2 114,4 147,4 250,5 Átfutási idő (év) 8,8 6,9 6,6 9,4 6,0 Hátralék befejezés elhúzódása (ha) 134,6 102,5 87,2 89,5 96,4 Az erdőtelepítések fafaj-összetétele 2003-ban: Első kivitel Sikeresen erdősült ha % ha % Tölgy 43, ,1 19 Cser-EKL. 36, ,5 23 Bükk 0,0 0 1,2 0 Akác 298, ,0 45 Nemes Nyár-Fűz 41, ,0 7 Hazai Nyár-ELL. 0,0 0 18,0 2 Fenyő 2,4 0 44,9 4 Összesen: 422, , Mezőgazdasági térség A mezőgazdasági térség mint területfelhasználási kategória elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területeket tartalmaz. Mezőgazdasági térség területfelhasználására vonatkozó általános szabály: A mezőgazdasági térséget legalább 75 százalékban belterjes vagy külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. Borvidéki és bortermőhelyi település szőlőkataszter szerinti I II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Szőlő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének egyetértő nyilatkozata mellett változtatható meg. Mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás: Termőföldön a rendeltetéstől eltérő más célú területhasználat elsősorban a gyengébb minőségű földeken és csak a legszükségesebb mértékű termőföld-igénybevétellel javasolható. A kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldeken (szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep művelési ágban) beruházások elhelyezésére csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, ha a beruházás közérdekű célt szolgál és más kisebb értékű terület nem áll rendelkezésre. A területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése. Az intenzív szántóföldi művelésből kikerülő, szociális-, családi-, bio-, illetve egyéb külterjes mezőgazdálkodásra alkalmatlan területeket erdősítéssel és gyepesítéssel célszerű hasznosítani Belterjes mezőgazdasági térség Belterjes mezőgazdasági térségben elsősorban mezőgazdasági termelést folytatnak, ezen belül meghatározó a szántó, szőlő, illetve gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott terület. Belterjes mezőgazdasági térségre vonatkozó szabály: A belterjes mezőgazdasági térséget legalább 85 százalékban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Belterjes mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás: A legkiválóbb minőségű, árutermelésre legalkalmasabb területeket amelyek agrárpotenciálja kimagasló, környezeti szempontból pedig kevésbé érzékenyek védeni szükséges. Ezért e területek belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez közvetlen kapcsolódásuk esetén fogadható el, beépítésre szánt területté minősíté- 18

17 sük pedig csak a mezőgazdasági termeléssel öszszefüggő feldolgozás, szolgáltatás, kereskedelem céljából lehet indokolt. A megye legjobb adottságú mezőgazdasági területein meg kell akadályozni a talaj fi zikai, kémiai és biológiai degradációját, az erózió okozta károkat. Ennek érdekében javasolt kialakítani a tájkép védelmét is biztosító mezővédő erdősávokból, fasorokból álló zöldfolyosó hálózatot, valamint integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyaggazdálkodási és növényvédelmi eljárásokat célszerű alkalmazni. A termőhelyi adottságokat a környezetvédelem figyelembevételével maximálisan indokolt kihasználni. Erősíteni kell a minőséget, a tájjelleget, valamint a feldolgozás és értékesítés volumenét a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. Ajánlott az eróziós domboldalak, alacsony aranykorona-értékű területek intenzív szántóföldi művelésből történő kivétele, külterjes, talaj- és környezetkímélő gazdálkodási módokkal történő hasznosítása. Az EU által megszabott mennyiségi korlátozások figyelembevételével törekedni kell az adottságoknak megfelelő termelés minőségi fejlesztésére. A megye mezőgazdasági profi lját meghatározó gyümölcstermesztés további fejlődését segítve javasolt az ültetvénytelepítések termőhelyi adottságokhoz illesztése, a feldolgozás, csomagolás helyi specialitásokhoz alkalmazkodó kialakítása, valamint termelési-értékesítési szövetkezés a piac bővítéséhez. Ajánlott a gyümölcs-, illetve szőlőültetvények állapotának felmérése az újratelepítési támogatás megpályázásához. A gyógynövény-, valamint erdeitermék-vertikum megfelelő kialakításához fejlesztendő a technológia, a feldolgozás minősége, a marketing, a gazdák pályázását segítő szervezetek működése, a tőkevonzó adottságok kihasználása. Javasolt a zöldségtermesztésre alkalmas völgyek öntözési kapacitásának bővítése a minőség és termelési biztonság növeléséhez. Ajánlott a mezőgazdasági úthálózat minőségi fejlesztése. A megye területére és kistérségeire vonatkozóan korábban készült koncepciók és programok megállapításai, a domborzati- és talajadottságok, a háromkategóriás földhasználati zónarendszer, valamint a helyzetértékelés eredményeinek öszszevetése alapján megállapítható, hogy a belterjes mezőgazdasági térség nagyrészt a Nógrádi-medence, Zagyva-völgy, illetve a Cserhátvidék (Cserhátalja, Ecskendi-dombság, Galga-völgy, Szécsényi-dombság, Terényi-dombság) tájegységein belül helyezkedik el. A kistérségek közül főként a Rétsági északkeleti délkeleti vonala, a Pásztói középső és déli része, a Balassagyarmati észak déli tengelye és nyugati vonala, a Szécsényi középső és nyugati vonala, a Salgótarjáni nyugati része, valamint a Bátonyterenyei középső része érintettek. A belterjes mezőgazdasági térség mintegy 54 ezer ha-t tesz ki Nógrád megyében. A megye környezeti-, természeti-, területi adottságai nem kedvezőek az intenzív termelési módokkal hasznosított, gazdaságos művelés számára, így várható az intenzív mezőgazdasági területhasználat csökkenése. Nógrád megye savanyú kémhatású talajain, fontos feladatot képez a savanyúságtompítás, illetve a talajadottságokhoz alkalmazkodó termesztési szerkezet kialakítása. A természeti környezethez illeszkedő ökológiai gazdálkodás, gyógynövény- és erdeitermék-gyűjtés, -feldolgozás növekvő jelentőségű, a termékek keresettek a hazai és nemzetközi piacokon is. Az integrált földhasználati rendszer alapelvének megfelelően a termőterületet mindenütt arra és olyan intenzitással kell hasznosítani, amire az a legalkalmasabb, illetve amit károsodás nélkül képes elviselni. Ennek az elvnek megfelelően a belterjes (intenzív) termelési célú mezőgazdasági térség, kedvező agroökológiai potenciállal rendelkező, környezeti szempontból kevésbé érzékeny agrárzóna, amely a versenyképes mezőgazdasági árutermelés elsődleges területe. Fontos feladat a tápanyag-utánpótlás, a megfelelő vetésszerkezet alkalmazása, valamint az optimális talajszerkezet kialakítása. Pásztói kistérség: a megye egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területeit foglalja magába. A kistérség meghatározó fejlesztési feladata az intenzív integrált gyümölcstermesztés (kajszi, szilva, alma, meggy, birs, bogyósok) a kapcsolódó hűtő, tároló, feldolgozó kapacitásokkal Palotás, illetve Ecseg körzetében. A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló évi XVIII. törvény felhatalmazása alapján a borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM-rendelet a Mátrai borvidék Mátrai körzetéhez sorolja Pásztó szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeit. Az elöregedett szőlőültetvények rekonstrukcióra szorulnak a versenyképes termelés helyreállítása érdekében. A hagyományokkal rendelkező takarmánygabona-termesztés és sertéshúselőállítás tenyészállat-előállítással és forgalmazással bővül ki Pásztó körzetében. A kistérség délkeleti részének igen jó termőhelyi adottságai megadják az intenzív szántóföldi növénytermesztés és az ehhez kapcsolódó állattartás alapjait. Szécsényi kistérség: a legjobb minőségű területek jellemzően a völgyekben, Szécsény, Ludányhalászi és Endrefalva körzetében találhatók. E területek alkalmasak a hagyományokkal rendelkező növénytermesztés és állattartás fejlesztésére, megfelelően szervezett feldolgozói, értékesítési szövetkezéssel, valamint a helyi mezőgazdasági oktatás kihasználásával. Az öntözési lehetőség megteremtése a minőségi zöldség- gyümölcskultúrák biztonságos termelését segíti elő. 19

18 Balassagyarmati kistérség: a területi adottságok megfelelőek a sörárpa, lucerna, vöröshere, burgonya termesztéséhez, ezenkívül a málna, szeder, szamóca, ribiszkefélék, biogyümölcs termesztéséhez és további mennyiségi, minőségi (tárolás, feldolgozás) fejlesztéséhez (Drégelypalánk, Ipolyvece, Hont, Magyarnándor körzetében). A völgyekben az öntözési lehetőségek bővítésével a kertészeti kultúrák (uborka, káposzta, paradicsom) termesztési volumene növelhető. Az adottságok az állattartás-, tenyésztés növeléséhez megfelelőek, ezzel együtt a minőségi tenyészanyagelőállítás és húsfeldolgozás fejlesztése szükséges. Rétsági kistérség: kevés versenyképes, intenzív termelésre alkalmas területe a kistérség északi részén húzódik végig. Kiemelendő feladat a mezőgazdasági úthálózat fejlesztése. A Mátrai borvidék Síkvidéki körzetéhez tartoznak Szendehely szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei. Aprómagvak termesztése, feldolgozása, csomagolása fejleszthető feladat a kistérségben. A gyümölcsültetvények (málna, szeder, ribiszke, egres, valamint a meggy, cseresznye, szilva, sárgabarack, alma, körte, dió, szelídgesztenye) területe várhatóan növekedni fog, szervesen kapcsolódva szükséges a hűtő, tároló, feldolgozó kapacitás és színvonal emelése. Salgótarjáni kistérség: minimális kiterjedésű jobb minőségű talajain takarmánynövények, ipari növények, rozs, zöldségfélék, valamint bogyós és csonthéjas gyümölcsök termeszthetők, az öntözési lehetőségek kihasználásával. Bátonyterenyei kistérség: almafélék és csonthéjasok telepítése javasolt Mátramindszent, Mátranovák környékén, bogyósgyümölcsök (málna, szeder, ribiszke) telepítésére alkalmas Mátraterenye térsége. Lucfalva és Nagykeresztúr területei jó adottságokkal rendelkeznek a bogyós és csonthéjas gyümölcsök termesztéséhez, zöldségtermesztés javasolt Bátonyterenye körzetében. A biztonságos termeléshez szükséges a hűtő, tároló, feldolgozó, csomagoló üzem bővítése, illetve további létesítése, valamint a csepegtető öntözési mód megvalósítását szolgáló víztározók létrehozása. A pásztói tejüzem kapacitása kihasználható a tejhasznú szarvasmarha-tartás és a kapcsolódó takarmánytermesztés bővítésével Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség tartalmazza mindazokat a mezőgazdasági területeket, amelyek nem sorolhatók a belterjes mezőgazdasági térségbe. Ezek általában olyan gyenge termőhelyi adottságú, illetve környezeti szempontból érzékeny, művelés alatt álló területek, amelyek a természet- és környezetkímélő, illetve hagyományos gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a környezeti egyensúly fenntartását, a tájképi értékek megóvását szolgálják. Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségre vonatkozó szabály: A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térséget legalább 75 százalékban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás: Területhasználat szempontjából ajánlott elválasztani a védelmi funkciójú és a mezőgazdasági szempontból külterjes hasznosítású területeket. Az igen gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező, valamint talaj-, víz és élőhely-védelem szempontjából fontos területeken védelmi- és idegenforgalmi célú erdő- és gyepgazdálkodás javasolt. A munkaerő-kínálat miatt az élőmunka-igényes (pl. gyógynövény-termesztés, erdeitermék-gyűjtés, biotermesztés stb.), piacképes árut előállító, szociális típusú mezőgazdaság támogatása és fenntartása indokolt. Az allergiás megbetegedések csökkentése érdekében a parlagterületek visszaszorítása fontos feladat. Ezt szolgálja az erdő- és gyepterületek növelése, határterületek, útszélek karbantartása és a gyommentesítés. Külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségben alkalmasság esetén támogatni javasolt a közvetett hasznosítási módokat (horgász-, vadász-, természetjáró turizmus, falusi vendéglátás stb.). Az elhanyagolt gyepek legeltetéses állattartással történő karbantartása javasolt, alkalmasság esetén turisztikai jellegű bemutatással, illetve speciális termékek előállításával kombinálva. Szükséges a termelési, beszerzési, értékesítési szövetkezés erősítése a piaci pozíció erősítéséhez, valamint az EU által preferált koncentráltabb termelés megvalósításához. Törekedni kell magas feldolgozottsági szint elérésére, speciális, védjegyezhető termékek előállítására, hagyományos technológiák bevezetésére, fejlesztésére (pl. gyümölcsaszalás, pálinkafőzés, bioméztermelés, juhtermék-előállítás) A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség elhelyezkedését az eróziós-, domborzati- és talajadottságok, ezenkívül a természetvédelmi szempontból értékes területek megjelenése határozza meg. E területek esetében a kedvezőtlen termőhelyi adottságokból adódó gazdasági hátrányok és a külterjes, kis energiabevitelű mezőgazdasági tevékenység támogatására a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ide vonatkozó intézkedései jelenthetnek megoldást. Nógrád megye nagy része külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségbe sorolható, amely főként a Központi- 20

19 Cserhát, a Nézsa Csővári-dombság, a Nógrádi medence, a Középső-Ipoly-völgy, a Karancs, valamint a Litke Etesidombság tájkörzeteken belül jelölhető ki. A külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség területi kiterjedése mintegy 90 ezer ha-ra tehető. A környezeti, termelési adottságok, valamint a belterjes mezőgazdasági térség várható területi csökkenése az extenzív gazdálkodási módok terjedését, így a külterjes hasznosítású mezőgazdasági térség növekedését vetíti előre. Ezeken a területeken az értékfenntartó gazdálkodás legfontosabb alapeleme a környezethez illeszkedő gazdálkodási rendszer és intenzitási fok megtalálása, amely a környezet adottságaiból és korlátaiból fakad. A megye külterjes hasznosítású térségében a kulturális, ökoszociális célokat szolgáló minőségi termelés elsődleges a gazdasági célokkal szemben. Az extenzív gazdálkodás kis anyag- és energiaráfordítással, élőmunka-igényes technológia alkalmazásával igyekszik hasznosítani a területet. Az egyes feldolgozó tevékenységek gazdaságos területi eloszlását a helyben rendelkezésre álló és megtermelt alapanyagok meghatározzák. A hatékonyabb működés érdekében közös szerveződésekre van szükség a beruházások, termelőeszközök beszerzése, sikeres pályázás, piacrajutás érdekében. Bátonyterenyi kistérség: jelentős része környezetkímélő gazdálkodási módot igényel, hasznosítható a terület gyepgazdálkodással összehangolt külterjes állattartással (szarvasmarha, juh, kecske), védelmi- és rekreációs célú erdősítéssel, méhészettel-méztermeléssel, erdei termékek (gomba, gyógynövény) gyűjtésével, biogazdálkodással, nyúltenyésztéssel, vadgazdálkodással, vadhús-előállítással. Salgótarjáni kistérség: a kedvezőtlen termőhelyi adottságok, a védendő természeti értékek és a munkahelyteremtés igénye a fenntartható, védelmi jellegű mezőgazdálkodás szükségességét vetítik előre. Eszerint gyepgazdálkodás, erdősítés, erdeitermék-feldolgozás (Karancs, Medves, Kelet-Cserhát), külterjes állattartás (juh, szarvasmarha), méhészet, biotermelés (pl. Kazár, Karancsság), gyümölcstermesztés, gyógynövénytermesztés javasolt a kistérségben. Törekedni kell a magas feldolgozottsági szint elérésére, speciális, védjegyezhető termékek előállítására (pl. bárányhús, juhsajt, juhíró, kecskesajt, biotökmagolaj, biogyümölcslé, mézpálinka). Rétsági kistérség: a vidéki gazdaság versenyképességének fejlesztését szolgálhatja a hagyományos feldolgozási, tartósítási módszerek magas minőségi igénnyel történő visszatérése, mint például gyümölcsaszalás, lekvárkészítés, tájjellegű gyümölcsbor, kisüsti pálinkafőzés. Várható az extenzív állattartás (juh, kecske, szarvasmarha) terjedése, juhtenyésztés minőségi fejlesztése az anyaállomány cseréjével, juhtej-feldolgozás beindulása, bioültetvények további telepítése. A terület alkalmas pillangós növények (lucerna, vörös here, szarvaskerep), valamint fűmagvak termesztésére, mely összehangolható a körzet állattartásával. Balassagyarmati kistérség: a kistérség északi részén elhelyezkedő homoktalajok a rozstermesztés hagyományainak folytatására kínálnak lehetőséget. A takarmánytermesztés mellett a gyepgazdálkodási adottságok is jó alapot adnak a húshasznú szarvasmarha- és juhtartás mennyiségi növeléséhez. Az extenzív állattartás kedvezően kombinálható idegenforgalmi és génmegőrzési célú őshonos állatok tartásával, bemutatásával (pl. Bercel-Jákotpuszta /juh, sertés/, Drégelypalánk /magyar szürkemarha/). A víztározók, vízfolyások menti területek többcélú hasznosítása hal- és nádgazdálkodással, víziszárnyas-neveléssel hozzájárul az eredményes gazdálkodáshoz. Az akácerdők a méhészet, méztermelés számára kínálnak lehetőséget. Az exportra történő gyógynövény-gyűjtés és -feldolgozás mennyisége növelhető, minősége emelhető a térségben. Szécsényi kistérség: a hagyományokkal rendelkező, napjainkra eltűnt tájjellegű kertészeti kultúrák felélesztése fontos feladat a térség adottságainak megfelelő kihasználásához (endrefalvi buci káposzta, szécsényi szamóca). Az elhanyagolt legelők állapotának helyrehozása érdekében növelni kell a mára lecsökkent állatlétszámot. Az eltűnt Ipoly menti tájfajta, magyar tarka genetikai állományának megőrzése, további tenyésztése jelentős fejlesztendő tevékenység a területen. Az élőmunkaigényes méhészkedés, gyógynövénytermesztés terjedőben van, az eszközfejlesztést az EU előírásaihoz kell igazítani. Pásztói kistérség: a kistérséget körben övező kedvezőtlen agrárpotenciállal rendelkező terület rét-legelő és erdőterületekben bővelkedik. Az adottságok a hús- és tejhasznú szarvasmarha-, juh-, kecskeállomány növelését indokolják. A hagyományokkal rendelkező gyógynövény-, erdei termék-, gombagyűjtés, valamint akácméz-termelés további kapacitásokkal rendelkezik. A kistérségben további erdősítés, ültetvénytelepítés és feldolgozás-bővítés (aszalás, gyümölcsszárítás, szeszfőzés, liliomos pálinka-, mézespálinka-készítés, bioméztermelés) ajánlott Vízgazdálkodási térség Vízgazdálkodási térség az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe meghatározóan a vízgazdálkodási területek tartoznak. Az OTÉK 30. -ában vízgazdálkodási területbe sorolja a folyó- és állóvizek medrét és parti sávját, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigeteket, a közcélú nyílt csatornák medrét és parti sávját, a vízbeszerzési területeket és védőterületüket, a hullámtereket, a fakadó vizek által veszélyeztetett, valamint a vízjárta területeket. Vízgazdálkodási térség terület-felhasználására vonatkozó szabály: Az országos terület-felhasználási kategóriákon belül a megyei terület-felhasználási kategóriák kijelölése 21

20 során a vízgazdálkodási térséget legalább 90 százalékban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen a városias települési térség nem jelölhető ki. A megyei terület-felhasználási kategóriákon belül a települési terület-felhasználási egységek kijelölése során a vízgazdálkodási térséget legalább 90 százalékban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Vízgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás: A hatékony vízvédelem érdekében a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően a vízgyűjtőkön az integrált gazdálkodás követelményét érvényesíteni szükséges, és az Ipoly, illetve a Zagyva részvízgyűjtőjére a jogszabályban rögzített tartalommal kidolgozandók a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek. A kis kiterjedésű időszakos, illetve állandó vizű tavak felszámolását el kell kerülni, mivel jelentős természeti értéket képviselnek. Új víztározót a patakokon csak oldalkivezetéses megoldással ott és olyan módon szabad kialakítani, ahol és amilyen módon az a természetes élővilágot nem károsítja, illetve nem veszélyezteti. A vízfolyások és állóvizek vízminőségének védelme érdekében az érintett vizek mentén szabályozott sávban mindennemű építési és egyéb tevékenység folytatásához az illetékes KÖVIZIG hozzájárulása szükséges. Tekintettel arra, hogy a vízfolyások, vizes élőhelyek egyben ökofolyosók is, az ökofunkciót erősíti az emberi beavatkozások nyomán eltűnt, vagy meggyérült parti vegetáció helyreállítása, ennek során a vízfolyások menti fásítás. A vízrendezési, vízkár-elhárítási feladatok megoldása egy-egy vízrendszeren belül csak koordináltan végezhető, belterületi vízrendezést csak rendezett (felújított) befogadó esetén lehet elvégezni. A megye sajátos domborzati és vízrajzi adottságai folytán a településekre vonatkozó vízrendezési tanulmányterveket célszerű lenne térségi szinten elkészíteni. Ezekben szükséges meghatározni a vízfolyások menti nyílt ártereket, a beépítésre szánt területek fejlesztési igényének figyelembevételével a meglévő hálózat és befogadók jelenlegi állapotát, a fejlesztési feladatokat, a kiépítendő csapadékvíz-elvezetési rendszereket, különös tekintettel a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM-rendelet előírásaira. A mederrendezés elsőrendű szempont, mert ezek a vizek a végbefogadói a beépített területekről érkező csapadékvíz-hálózat által szállított nagy mennyiségű, hirtelen lezúduló csapadékvíznek. A vízfolyások felújítása, alaprendezése során figyelmet kell fordítani a mederrendezések környezetbe illő megvalósítására, a természeti környezetben természetes anyagok felhasználásával, művi környezetben (belterület), az épített környezetbe illesztve. Hordalékfogók, övárkok, záportározók építésével vízkárelhárítási szempontból kiemelten kell kezelni a belterületek védelmét a hordaléktól, külvizektől. A települések belterületén összegyűjtött csapadékvizek vízfolyásokba vezetését csak előzetes tisztítás (olajfogó, homokfogó, törmelékfogó stb.) után célszerű engedélyezni. A helyi vízkárelhárítás érdekében a domb- és hegyvidéki településeken különösen fontos a kisvízfolyásokon a záportározó-építési lehetőségek kihasználása. A vizek megfogásával és késleltetésével mentesíthető a beépített terület a hirtelen lezúduló, sok uszadékot és hordalékot szállító vizektől. A tározási lehetőségek többségükben a települési területek védelmét, a vízfolyás heves vízjárását kedvezően befolyásolják, és egyéb hasznosítási lehetőséget is biztosítanak. Nógrád megye területét két folyó érinti, az Ipoly és a Zagyva. A Zagyva azonban csaknem a teljes megyei szakaszán kisvízfolyás, csupán Jobbágyitól tartozik folyó kategóriába. Domborzati adottságainál fogva a megye kisvízfolyásokkal rendkívül sűrűn behálózott. A vízgazdálkodási térség terület-felhasználási kategóriában a megyében a vízfolyásokon kívül a tavak, tározótavak és a vízbázisvédelmi területek érintettek. Jelenleg a megyében 39 tározó található összesen csaknem 480 ha üzemi vízszinthez tartozó vízfelülettel (10/a sz. függelék). Ezek mintegy harmadánál az árvízcsúcs-csökkentés meghatározó cél, jelentős továbbá az ivó- és iparivíz-tározás, és csak mintegy 15 százalékuk létesült öntözési célból. A tározók mintegy 30 százaléka elsődlegesen jóléti célokat szolgál, a horgászat azonban többnyire járulékos célként szerepel. A távlati tározási lehetőség (további 13 létesíthető víztározó) területi kiterjedése megközelíti a 270 ha-t. A tervezett tározók 1/3-a komplex hasznosítású, 1/3-a pedig elsődlegesen jóléti és 1/4-e öntözési célokat szolgál. (10/b számú függelék) Az 1 millió m 3 -nél nagyobb vízmennyiséget befogadó, térségi jelentőségű tározókat a 10/c számú függelék tartalmazza. Mindkét folyóra jellemző a keskeny hullámtér, a Zagyván átlagosan mindössze 50 m, de az Ipolyon is csak m széles, általában gyeppel borított. A keskeny 22

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. október 8. A fejlesztés vagy rendezés dilemmája

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

A területrendezés alapjai

A területrendezés alapjai A területrendezés alapjai Urbánné Malomsoki Mónika SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 2009/2010. tanév őszi félév, levelező képzés Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Tantárgy tematika

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KIALAKULÁSA, JELENLEGI RENDSZERE. Faragó Péter Budapesti M szaki Egyetem 2011. november

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KIALAKULÁSA, JELENLEGI RENDSZERE. Faragó Péter Budapesti M szaki Egyetem 2011. november A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KIALAKULÁSA, JELENLEGI RENDSZERE Faragó Péter Budapesti Mszaki Egyetem 2011. november A területrendezés, mint önálló tevékenység Eredetileg a területi tervezésen belül nem különült

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL

NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL A NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/2005. (XII. 01.) Kgy. RENDELETE NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL A NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 114/2005. (XI. 24.) Kgy. HATÁROZATA NÓGRÁD

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ V. évfolyam 8. szám 1575 Ft 2008. augusztus 29. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal Törvény 2008. évi L. tv. az Országos Területrendezési

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ Ügyiratszám: 1623-2 / 2009.. Ügyintéző: Mándi-Hajnal Brigitta / Jné NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-550

Részletesebben

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Készült a Baranya Megyei Önkormányzat megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE JAVASLATTEVŐ TERVFÁZIS EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ I. KÖTET ELFOGADÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK 2011. JÚNIUS 1085 Budapest

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖZLÖNYE

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖZLÖNYE XV. (XLIII.) évfolyam 4. szám 2005. május 27. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖZLÖNYE TARTALOM I. SZEMÉLYI RÉSZ 49/2005. (V. 19.) MÖK határozat: A Veszprémi Petőfi Színház igazgatójának megbízásáról

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 -

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 - T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11. Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699; E mail: talent_plan@arrabonet.hu VÉRTESKETHELY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Részletesebben

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG)

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) TERVEZŐ LUGOSI ÁGNES TT1-02-0141 PÉCS, 2013. JÚNIUS 30.

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

Önkormányzatának Közlönye

Önkormányzatának Közlönye 2010. május 7. XX. évfolyam 3. szám HEVES MEGYE Önkormányzatának Közlönye I. Személyi rész 2 II. Önkormányzati rendeletek 2 III. Közgyűlési határozatok 15 IV. Közlemények, hirdetmények 16 2 I. Személyi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Tolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII.19.) RENDELETE

Tolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII.19.) RENDELETE Tolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII.19.) RENDELETE a helyi építési szabályzat módosításáról Tolmács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

54/2005. (V. 19.) MÖK

54/2005. (V. 19.) MÖK 54/2005. (V. 19.) MÖK határozat Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/B. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

küldött 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6.

küldött 5. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság X X 6. Előzetes tájékoztató eljárás A településfejlesztési elképzelésekről és a tervezési programról megtörtént a lakosság és az államigazgatási szervek, valamint az érintett szervezetek tájékoztatása is. Az

Részletesebben

Módosult a 76/2009. (IV. 8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról

Módosult a 76/2009. (IV. 8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 7/8.4 Egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosítása A 25/2014. (II. 7.) kormányrendelet három területrendezésről szóló kormányrendeletet módosított: területrendezési hatósági eljárásokról

Részletesebben

EGERVÁR. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV módosítása. 2011. november

EGERVÁR. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV módosítása. 2011. november EGERVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV módosítása 2011. november

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március

C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA. 2015. március C E G L É D TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA KÉPVISELŐTESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. március PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

4. Napirend településrendezési terv módosítás véleményezési eljárás lezárása ELŐ TERJESZTÉS

4. Napirend településrendezési terv módosítás véleményezési eljárás lezárása ELŐ TERJESZTÉS 4. Napirend településrendezési terv módosítás véleményezési eljárás lezárása 4. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Bánk község településrendezési eszközei módosításával összefüggő döntésekre (beérkezett vélemények

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A BUDAPEST-ESZTERGOM VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓJA NEMZETGAZDÁSÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA Készült Zala megye Önkormányzata megbízásából ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA I. KÖTET 2010. NOVEMBER 1085 Budapest Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

Önkormányzatának Közlönye

Önkormányzatának Közlönye 2013. május 24. XXIII. évfolyam 4. szám HEVES MEGYE Önkormányzatának Közlönye I. Közgyűlési határozatok 2. 2 I. Közgyűlési határozatok 42/2013. (V.24.) közgyűlési határozat A Heves Megyei Közgyűlés a 2013.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok Dr. Varga Tamás igazgató Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Környezetünk legösszetettebb

Részletesebben

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 RAVAZD Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 2 Ravazd Község Településrendezési tervének módosítása Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás 2003. évi XXVI. törvény indokolása az Országos Területrendezési tervrıl Általános indokolás A regionális tervezés Magyarországon hosszú és gazdag múltra tekint vissza. A jelentıs elızmények ellenére elmondható,

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken

Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Területhasználati konfliktusok térinformatikai megjelenítése WAREMA Vízkészlet-gazdálkodás védett területeken Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencia Horoszné Gulyás Margit, Gombás Katalin

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben