Benkő Loránd A SZOVÁRD-KÉRDÉS. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Átírás

1 Benkő Loránd A SZOVÁRD-KÉRDÉS Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

2 ISBN Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u Első magyar nyelvű kiadás: 2009 Benkő Loránd, 2009 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

3 Néhai kiváló őstörténészünk, feledhetetlen barátom, Czeglédy Károly emlékének ajánlom.

4 Tartalom Elöljáró megjegyzések A Szovárd-kérdés az ómagyar geszta- és krónikairodalomban P mester gesztájában A mester munkamódszeréről A Szovárdok eredetéről Nemzetségi vonatkozások a gesztában A Szovárdok hadjáratai A korai krónikákban Általános megjegyzések Szovárd személye és neve Kadocsa személye és neve Árpád de genere Turul A Szovárd név A névalak A Szovárd név etimonja A Szovárd kapcsolatai a magyar névadásban A Szovárdok a történeti valóságban: a nemzetség birtokrendszere A keleti Szovárdok birtokai A nyugati Szovárdok birtokai A magyar Szovárd-kérdés szembesítése Konsztantinosz szövegével Tudománytörténeti visszatekintés A kései ősmagyarság szétválása; a Perzsiába költözés ügye A Σάβαρτοι ἄσφαλοι névszerkezet A Σάβαρτοι-kérdéshez kapcsolt kaukázusi népek

5 Σάβαρτοι a Szevan Kur-vidéken Az ἄσφαλοι-probléma A Σάβαρτοι ἄσφαλοι utóéletéről Végszó Bibliográfia Névmutató

6 Elöljáró megjegyzések 1. Ez a tanulmány egy nagyobb méretű, három egységből álló munka középső része, amely két irányban ágazik el, olyan részlegek, témacsoportok felé, melyek ugyan önmagukban is viszonylag szerves egységek, mégis sokrendbelileg kapcsolódnak az itt közöltekhez. Tárgyunk egyfelől meghatározó módon, mintegy folytatásként érintkezik Konsztantinosz De administrando imperio [DAI] munkájában előadott azon nevezetes Σάβαρτοι ἄσφαλοι (ejtsd: szavarti aszfali) történet problematikájával, mely a magyar őstörténet egyik legtöbbet tárgyalt, keresztül-kasul vitatott kérdése. Másfelől, mintegy a témakör függelékeképpen, de azzal mégis megannyi szállal összefüggésben P mester származásának kérdéséhez is kapcsolódik, mely két kitűnő filológus, HORVÁTH JÁNOS ( , ) és SÓLYOM KÁROLY ( ) érdeméből (vö. még KRISTÓ ) igen nagy valószínűséggel megoldást nyert ugyan, én azonban régóta folyó Anonymus-kutatásaim alapján úgy hiszem számottevő adalékkal tudom megállapításaikat részben alátámasztani, részben kiegészíteni. (Itt jegyzem meg, hogy a szakirodalomban alkalmazott P. mester helyett a geszta kézirata prológusának írásmódját követve a P mester formát használom. Lásd ugyanígy: VESZPRÉMY ) Hogy itt most e hármas témakör egészére vonatkozó vizsgálataimnak csak a címben jelzett egységét adom közre, annak két oka van. Egyfelől sok tekintetben e fejezetben rejlik vagy hadd fogal- 9

7 mazzak az ilyen tematikájú kutatómunka természetének megfelelő óvatossággal, rejtőzhetik a kérdéskör egészének a kulcsa. Másfelől, jóllehet a téma imént említett két egységének több részlegét már részemről véglegesnek tekinthető módon átfogtam, kidolgoztam, szemináriumaimon folytatólagosan elő is adtam, mégis tetemes mennyiségű anyagrész várna filológiailag is precíz, fogalmazás tekintetében is megfelelő formába öntésre. Sajnos azonban életkorom, egészségi állapotom és főként látásom erős romlása miatt kétségesnek ítélem munkám egészének befejezhetőségét. Azt gondolom ugyanakkor, hogy talán nem lesz haszontalan, ha most a teljesen elkészült rész közreadásának ilyen kényszerű módját választom. Ha munkám e középső egységének elkészülte után egészségi állapotom alakulása még lehetőséget adna, föltétlenül az első, konsztantinoszi résszel folytatnám. A harmadikhoz ugyanis korábbi közleményeimben számos adalékot fűztem, ezért e témarész továbbmunkálásáról könnyebb szívvel tudnék lemondani. A DAI tekintetében ugyanakkor a korábbi szakirodalom eredményeihez képest új meggondolások fölvetését tartom szükségesnek. Így jutottam arra az elhatározásra, hogy jelen munkám végén rövid foglalatban közzéteszem a Szovárd-kérdésnek a Bíborbanszületett művéhez kapcsolódó részét is (l. A magyar Szovárd-kérdés szembesítése Konsztantinosz szövegével című fejezet). Végezetül jelezni kívánom, hogy tanulmányomat a történeti névtan keretébe helyeztem, és igyekeztem következetesen ebben tartani, e diszciplína elveit és módszerét alkalmazva. 2. Az itt tárgyalandó, kimondottan a Szovárd-kérdés magyar részlegére vonatkozó témakör maga is két, világosan elkülöníthető, sőt elkülönítendő félre oszlik: 1. Szovárd vezér alakja az ómagyar történeti munkákban: elsősorban P mester gesztájában és a krónikákban, különös tekintettel a képzelt személynek a gesztában elfoglalt szerfölött kiemelt helyzetére; 2. a Szovárd nemzetség valós története, a geszta készültének korát előtte és utána is jóval meghaladó időbeliségében, ahogyan arra a tetemes okleveles forrásanyagból konkrétan következtetni lehet. 10

8 Ami a Szovárd-kérdés szakirodalmi hátterét illeti, a részletes tárgyalás során magától értetődően minden idevágó érdemes megállapításra bibliográfiailag is utalni fogok. Mégis úgy érzem, hogy már itt, elöljáróban is szükséges észrevételeket tennem az előzmények néhány általános vonására. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a Szovárd-kérdés két említett része tekintetében nem rendelkezünk olyan összegezéssel, amely egyfelől minden számba vehető részlet érdemleges analízisére támaszkodóan fogná egybe a költött vezéralakról a gesztában és a krónikákban leírtakat, másfelől ezek belső szövegösszefüggéseit és esetleges külső, az adott korok valóságviszonyaiból leképződő kapcsolódásait is vizsgálná. Mégis, a részelőzményeket tekintve főként SZILÁGYI LORÁND és GYÖRFFY GYÖRGY jóvoltából lényegesen jobban áll e tekintetben a geszta- és a krónikákbeli főszereplők, az Árpádvezérek személyének, szerepének, illetve tetteiknek az elemzése, ahol figyelem vetül többek között a Szovárd okra is. Sokkal soványabb ennél az a szakirodalmi előkép, amely a valósan történeti entitású Szovárd nemzetség sorsának vizsgálatát illeti. Ez alig bővült és főként alig szilárdult valamit mindahhoz képest, amit KARÁCSONYI JÁNOS egykor kiváló, de adataiban és szemléletében azóta elavult művének e nemzetségről szóló fejezetében (3: ) találunk. Ami e téren GYÖRFFY tanulmányai mellett SZŰCS JENŐ és KRISTÓ GYULA jóvoltából mégis többlet-előzménynek számítható, az inkább a magyar nemzetségek történetének általános problematikájába vág, e szerzőknél az egyes nemzetségek története háttérbe szorul, vagy csak alkalmilag jön elő. Mindez azért jelent komoly hátrányt, mert benne (ti. a Szovárd nemzetség történetében) az egész témakört különösen Konsztantinosz szavarti- ját, valamint P mester származását érintő alapkérdések rejlenek. Emiatt tanulmányomban e témarészlegre nézve lényegében újra kellett építkeznem. A nem mindenben dús történettudományi előzményekhez képest akár Szovárd vezér geszta- és krónikákbeli szerepét, akár a Szovárd nemzetség történetét illetően a nyelvtudományi szakirodalomról még kevesebb szó eshetik. Az itt számba veendő korábbi nézetek magával a nemzetséggel egyáltalán nem foglalkoztak, 11

9 a P magiszter gesztájáról magyar nyelvészeti indíttatásból mondottakat pedig alapállásukban félrevitték a műben szereplő nevekre vonatkozó, sokáig fenntartott, ma már teljesen elavult etimológiai magyarázatok. NÉMETH GYULA a Szovárd-kérdés speciálisan ómagyar vonatkozásaival mélyebben nem foglalkozott, témánkhoz kapcsolódó tevékenysége külön lapra tartozik. 3. Az ómagyar forrásokból kihámozható Szovárd-kérdés nemcsak önmagában vizsgálandó témakomplexum, hanem erős szálakkal, mintegy folytatásképpen kötődik ahhoz a problémakörhöz, amely a Konsztantinosznál felbukkanó nevezetes Σάβαρτοι ἄσφαλοι népnévben és a hozzá kapcsolódó eseményleírásban testesül meg. Mint ismeretes, a bizánci császár ilyen néven emlegette egyrészt a honfoglalás előtti magyarságnak az egészét, másrészt egy, a besenyő k támadása után Perzs iába szakadt részét. Az e vonatkozásban tőle leírtakat ugyan már szinte ősidők óta tárgyalta a magyar, sőt a külföldi őstörténeti irodalom, de az ómagyar Szovárd nevekkel öszszefűzött, ezáltal mintegy új dimenzióba kerülő szavarti kérdés csak a múlt század első harmadának vége felé, NÉMETH GYULA színre lépésével ( , ) került a tudományos érdeklődés előterébe. Kiváló turkológusunk a Konsztantinosztól a Σάβαρτοι ἄσφαλοι tekintetében előadottakat lényegében mindenben elfogadta. Ami pedig mostani tárgyalásunk szempontjából különösen is fontos: a császár téziseit kiegészítve és megerősítve hozzátette, hogy az ómagyar történeti forrásokban szereplő Szovárd vezér, valamint az oklevelekben fölmerülő Szovárd nemzetség létével mintegy folytatója a DAI-ban leírtaknak, egyben névtani hátterű tanúságtétele azoknak. NÉMETHnek a görög szavarti népnév és a magyar Szovárd személy - és nemzetségnév kapcsolatáról ilyeténképpen szóló nézeteit tudománytörténeti jelentőségükre nézve nem csökkenti, hogy véleményem szerint feltevésével tulajdonképpen a DAI idevágó kérdéskomplexuma megoldásának csupán hátterére hibázott rá. Az egész szavarti aszfali ügy részletei ugyanis az összefüggések keresésének eltérő útjait-módjait igénylik, s ezt a továbbiakban kifejtendők merem remélni alá is tudják majd támasztani. 12

10 A magyar őstörténeti kutatás amúgy is egyik tengeri kígyójává predestináltatott szavarti aszfali-kérdés NÉMETH által még a Szovárd- kérdéssel is kibővítve számottevően kiszélesedett a jeles turkológusunk fellépését követő időkben. A téma iránt megnyilvánuló érdeklődést részben magának a tárgynak a IX. századi magyar történelembe való beágyazottsága, részben az e századhoz kapcsolódó számos egyéb kérdés vizsgálatában betöltött megkerülhetetlen szerepe táplálta tovább. Mindazonáltal a történettudományban és a történeti nyelvtudományban gyümölcsöző következményeként sok értékes részeredmény született, általa azonban újabb problémák is indukálódtak. Történészeink az álláspontok lényegét tekintve általában elfogadták, és máig vallják a Bíborbanszületettől leírt, NÉMETHtől pedig a modern tudomány módszereivel elemzett szavarti aszfali történet valóságtartalmát. Ebben az elfogadásban alkalmasint közrejátszott NÉMETH nagy turkológiai-őstörténeti tekintélye is, nézeteit ugyanis e témában évtizedeken át fenntartotta és bővítette (vö stb.). Ennek a bizonyos tekintetben romantikus történelemszemléletnek a jegyében kezelte a témakört, annak különböző aspektusaival, részben krónikáinkban fellelni vélt utóéletével újabban legtöbbet és legbehatóbban foglalkozó két kitűnő történészünk, GYÖRFFY GYÖRGY és KRISTÓ GYULA is. Jó ideig nyelvtudományunk is hajlamos volt az illúziók világából tekinteni a témára, sőt, Konsztantinosz művétől P mester gesztájáig terjedően téves etimonokkal, saját koruk eredményeivel szemben sem mindig tartható névtani, hang- és alaktani megállapításokkal még gyakran alá is játszottak a történészek nézeteinek. A téma egyik olyan alapkérdésében sem éltek az okvetlenül szükséges magyar nyelvészeti szempontú kritikával, mint például a NÉMETHtől föltett szavarti > Szovárd közvetlen nyelvtörténeti fejlődés. De mondjuk P mester művének kronológiai értékelésében (XII. század közepe) is ma már teljesen elfogadhatatlan a történészektől azóta szerencsésen helyrehozott álláspontot foglaltak el. Mégis, talán nem véletlen, sokkal inkább tudománytörténeti szükségszerűség, hogy a Konsztantinosztól leírt és NÉMETHtől a tudo- 13

11 mány szintjére emelt és általánosan elfogadott történeti helyzetmegítélés éppen nyelvészeti oldalról kezdett józanabb hangokra váltani. E tekintetben elsősorban LIGETI LAJOS érdemei emelendők ki, aki a szavir szavarti Szovárd kérdésben korábban felépített téziseket hipotézisek láncolatának minősítette, s inkább a folklór színes világába utalta ( ). Újabban más nyelvészektől (pl. HARMATTA JÁNOS, RÓNA-TAS ANDRÁS) is megjelentek kétkedő, illetve a kérdést helyretevő észrevételek. 14

12 Bibliográfia A bibliográfia maradéktalanul tartalmazza a forrásműveket, az egyes szerzők önálló, illetve gyűjteményes kötetekben megjelent műveit, valamint egyszerűsített címleírással a segédkönyveket (szótárak, lexikonok, okmánytárak stb.). A folyóiratokban megjelent tanulmányok közül csak azok kerültek be, melyek a tárgyalt kérdések szempontjából kiemelkedő fontosságúak. (A bibliográfiában a folyóiratok rövidítésének feloldását is megtaláljuk.) Más tanulmányokra, adatforrásokra csupán a szövegben a folyóirat rövidítésével történik hivatkozás, pl.: GYÖRFFY: MNy ; SENGA TORU: Száz ; KORDÉ ZOLTÁN (AHistSzeg ) stb. Hasonlóképpen: GYÖRFFY (Budapest régiségei XVI. 31. jegyz.). AAnt. = Acta Antiqua (folyóirat) AHistSzeg. = Acta Universitatis Szegediensis De Attila József Nominatae. Acta Historica AnjOkm. = Anjoukori okmánytár ArchÉrt. = Archeologiai Értesítő (folyóirat) АРТАМОНОВ, М. И История Хазар. Ленинград ÁSzt. = FEHÉRTÓI KATALIN, Árpád-kori személynévtár ( ). Bp., 2004 ÁÚO. = Árpádkori új okmánytár BÁRCZI GÉZA Magyar őstörténet. MNy BÁRCZI GÉZA A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Bp. BÁRCZI GÉZA Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Bp. D. BARTHA KATALIN A magyar szóképzés története. Bp. 125

13 BENKŐ, LORÁND Geschichte eines ungarischen verbalen Ableitungssuffixes. In: KÁROLY GERSTNER Hrsg., Lyökämme käsi kätehen. Beiträge zur Sprachkontaktforschung im Bereich des Finnougrischen und des Germanischen. A. D. Kylstra zum 65. Geburtstag. Amsterdam BENKŐ LORÁND Anonymus kunjairól. In: KOSZTA LÁSZLÓ szerk., Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szeged, 1995 BENKŐ LORÁND Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. Bp. BENKŐ LORÁND Egy kis tanulság Anonymus-kutatásaimból. In: BALÁZS GÉ- ZA A. JÁSZÓ ANNA szerk., Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Bp., BENKŐ LORÁND Beszélnek a múlt nevei. Tanulmányok az Árpád-kori tulajdonnevekről. Bp. BUNYITAY VINCE A váradi püspökség története 1 3. Nagyvárad Cal. = Calepinus latin magyar szótára 1585-ből. Sajtó alá rendezte MELICH JÁNOS. Bp., 1912 CD. = Codex Diplomaticvs Hungariae ecclesiasticvs ac civilis (okmánytár) CDES. = Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae (okmánytár) CZEGLÉDY KÁROLY Új adat a besenyők történetéhez. MNy CZEGLÉDY KÁROLY IV IX. századi népmozgalmak a steppén. MNyTK. 84. Bp. CZEGLÉDY KÁROLY A szavárd-kérdés Thury József előtt és után. MNy CZEGLÉDY KÁROLY Árpád és Kurszán. In: SZATHMÁRI ISTVÁN ÖRDÖG FERENC szerk., Pais Dezső tudományos emlékülés Zalaegerszegen. MNyTK CSÁNKI = CSÁNKI DEZSŐ, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában DAI = Constantinus Porphyrogenetus, De administrando imperio, l. MORAVCSIK GYULA DEÉR JÓZSEF Pogány magyarság, keresztény magyarság. Bp. DHA. = GEORGIUS GYÖRFFY ed., Diplomata Hungariae Antiquissima. Bp., 1992 EPhK. = Egyetemes Philologiai Közlöny (folyóirat) ErdTörtAd. = MIKÓ IMRE SZABÓ KÁROLY szerk., Erdélyi Történelmi Adatok 1 4. Kolozsvár, Ethn. = Ethnographia (folyóirat) EWUng. = BENKŐ LORÁND Hrsg., Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 1 2. Bp., FNESz. = KISS LAJOS, Földrajzi nevek etimológiai szótára , bővített és javított kiadás. Bp., 1988 FRISK, HJALMAR Griechisches etymologisches Wörterbuch. Heidelberg GERICS JÓZSEF Krónikáink néhány genealógiai vonatkozásáról. ItK Gl. = BERRÁR JOLÁN KÁROLY SÁNDOR szerk., Régi magyar glosszárium. Szótárak, szójegyzékek és glosszák egyesített szótára. Bp.,

14 GOMBOCZ ZOLTÁN Die bulgarisch-türkischen Lehnwörter in der ungarischen Sprache. Helsinki GOMBOCZ ZOLTÁN Árpád-kori török személyneveink. MNy GOMBOCZ ZOLTÁN A besenyő népnévről. MNy GYÓNI MÁTYÁS A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei. Bp. GYÖRFFY = GYÖRFFY GYÖRGY, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza Bp GYÖRFFY GYÖRGY Besenyők és magyarok. (Kőrösi Csoma Archívum) Bp. GYÖRFFY GYÖRGY Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. GYÖRFFY GYÖRGY Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. GYÖRFFY GYÖRGY A honfoglaló magyarok települési rendjéről. ArchÉrt GYÖRFFY GYÖRGY Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége. ItK GYÖRFFY GYÖRGY István király és műve. Bp. GYÖRFFY GYÖRGY Honfoglalás, megtelepedés és kalandozások. In: BARTHA ANTAL CZEGLÉDY KÁROLY RÓNA-TAS ANDRÁS szerk., Magyar őstörténeti tanulmányok. Bp., GYÖRFFY GYÖRGY Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás? Bp. GYÖRFFY GYÖRGY Az Árpád-kori magyar krónikák. Száz GYÖRKE, JÓZSEF Die Wortbildungslehre des Uralischen. Tartu HAJDÚ MIHÁLY Helyneveink -d-féle képzőinek funkcióiról. In: HAJDÚ MIHÁLY KISS JENŐ szerk., Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Emlékkönyv Benkő Loránd születésének 60. évfordulójára. Bp., HARMATTA JÁNOS A magyarok nevei a görög nyelvű forrásokban. In: KOVÁCS LÁSZLÓ VESZPRÉMY LÁSZLÓ szerk., Honfoglalás és nyelvészet. Bp., HazOkl. = Hazai oklevéltár HazOkm. = Hazai okmánytár HOFFMANN ISTVÁN Az oklevelek helynévi szórványainak nyelvi hátteréről. In: HOFFMANN ISTVÁN TÓTH VALÉRIA szerk., Helynévtörténeti tanulmányok 1. Debrecen, HOFFMANN ISTVÁN KIS TAMÁS Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából Bihar vármegye. Debrecen HOFFMANN, J. B Etymologisches Wörterbuch des Griechischen. München HORVÁTH JÁNOS Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. HORVÁTH JÁNOS A hun-történet és szerzője. ItK HORVÁTH JÁNOS P. mester és műve. ItK. 1 53, HORVÁTH JÁNOS SZÉKELY GYÖRGY szerk Középkori kútfőink kritikus kérdései. Bp. ItK. = Irodalomtörténeti Közlemények (folyóirat) JAKÓ = JAKÓ ZSIGMOND, Erdélyi okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez. I Bp., 1997 JAKÓ ZSIGMOND Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp. 127

15 KÁDÁR JÓZSEF Szolnok-Doboka vármegye monográfiája 1 7. Dés KAPITÁNFFY ISTVÁN Hungarobyzantina. Bizánc és a görögség a középkori magyarországi forrásokban. Bp. KARÁCSONYI = KARÁCSONYI JÁNOS, A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig 1 3. Bp., KárOkl. = A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára KÁZMÉR = KÁZMÉR MIKLÓS, Régi magyar családnevek szótára. Bp., KIRÁLY PÉTER A honfoglalás vitás eseményei. A kalandozások és a honfoglalás éve. Nyíregyháza KMHsz. = HOFFMANN ISTVÁN szerk., Korai magyar helynévszótár Abaúj Csongrád vármegye. Debrecen KMTLex. = KRISTÓ GYULA főszerk., Korai magyar történeti lexikon (9 14. század). Bp., 1994 KNIEZSA ISTVÁN Keletmagyarország helynevei In: DEÉR JÓZSEF GÁLDI LÁSZ- LÓ szerk., Magyarok és románok I. Bp., KNIEZSA ISTVÁN Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Bp. KOGUTOWITZ MANÓ Magyarország vármegyéinek kézi atlasza. Bp. KRISTÓ GYULA Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. (AHistSzeg. 55.) Szeged KRISTÓ GYULA Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. KRISTÓ GYULA Tanulmányok az Árpád-korról. Nemzet és emlékezet. Bp. KRISTÓ GYULA A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. KRISTÓ GYULA MAKK FERENC SZEGFŰ LÁSZLÓ Adatok korai helyneveink ismeretéhez 1 2. (AHistSzeg. 44, 48.) Szeged LIGETI LAJOS Attila hunjainak eredete. In: NÉMETH GYULA szerk LIGETI LAJOS A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Bp. MÁLYUSZ ELEMÉR Az V. István-kori gesta. Bp. MARQUART, JOSEF Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge. Leipzig MACARTNEY, C. A The Magyars in the Ninth Century. Cambridge MELICH JÁNOS A honfoglaláskori Magyarország. Bp. MNéprLex. = ORTUTAY GYULA főszerk., Magyar néprajzi lexikon 1 5. Bp., MNny. = Magyar Népnyelv (folyóirat) MNy. = Magyar Nyelv (folyóirat) MNyA. = DEME LÁSZLÓ IMRE SAMU Szerk., A magyar nyelvjárások atlasza 1 6. Bp., MNyj. = Magyar Nyelvjárások (folyóirat) MNyTK. = A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai MonStrig. = Monumenta Ecclesiae Strigoniensis (okmánytár) MORAVCSIK, GYULA Bizantynoturcica 1. Die Byzantinischen Quellen der Geschichte der Türkvölker. Bp. MORAVCSIK, GYULA Bizantynoturcica 2. Sprachreste der Türkvölker in den byzantinischen Quellen. Bp. 128

16 MORAVCSIK GYULA Bíborbanszületett Konstantín. A görög szöveget kiadta és ford.: MORAVCSIK GYULA. Bp. MSzFgrE. = LAKÓ GYÖRGY főszerk., A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár 1 3. Bp., MTsz. = SZINNYEI JÓZSEF, Magyar tájszótár 1 2. Bp., MünchK. = NYÍRI ANTAL szerk., A Müncheni Kódex 1466-ból. Bp., 1971 NÉMETH GYULA Szabirok és magyarok. MNy NÉMETH GYULA A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. NÉMETH GYULA Thúry [helyesen: Thury] József l. [= levelező] tag emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XXII. kötet 6. [recte: 3.] szám. Bp. NÉMETH GYULA A hunok nyelve. In: NÉMETH GYULA szerk NÉMETH GYULA szerk Attila és hunjai. Bp. NÉMETH GYULA A honfoglaló magyarság kialakulása. 2., bővített és átdolgozott kiadás. Közzéteszi: BERTA ÁRPÁD. Bp. NyK. = Nyelvtudományi Közlemények (folyóirat) NySz. = SZARVAS GÁBOR SIMONYI ZSIGMOND, Magyar nyelvtörténeti szótár 1 3. Bp., OklSz. = SZAMOTA ISTVÁN ZOLNAI GYULA, Magyar oklevél-szótár. Pótlék a Magyar nyelvtörténeti szótárhoz. Bp., ÓMOlv. = JAKUBOVICH EMIL PAIS DEZSŐ, Ó-magyar olvasókönyv. Pécs, PAIS DEZSŐ Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Ford. és jegyzetek: PAIS DEZSŐ. Bp. PAIS DEZSŐ Turul. MNy PAIS DEZSŐ A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Bp. PAIS DEZSŐ Anonymus: Gesta Hungarorum. Ford. és jegyzetek: PAIS DEZSŐ. Bp. PallasLex. = A Pallas Nagy Lexikona Bp., POKORNY, JULIUS Indogermanistisches etymologisches Wörterbuch. Bern PPB. = Dictionarium Latino Hungaricum (...) collectum, et in hoc corpus coactum a Francisco Páriz Pápai (...) Nunc vero (...) locupletatum intentione ac labore Petri Bod. Cibinii, 1767 PRT. = ERDÉLYI LÁSZLÓ SÖRÖS PONGRÁC szerk., A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története 1 12/B. Bp., (Okmányközlések) RÁCZ ANITA A régi Bihar vármegye településeinek történeti-etimológiai szótára. Debrecen RADLOFF, WLADIMIR Versuch eines Wörterbuches der Türk-Dialecte 1 4. St. Petersburg RÄSÄNEN, MARTTI Versuch eines etymologischen Wörterbuchs der Türksprachen. Helsinki RÓNA-TAS ANDRÁS A honfoglaló magyar nép. Bp. SCHRAM = XVI XVIII. századi földrajzi nevek az Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones gyűjteményében. Közreadja SCHRAM FERENC. MNyTK Bp.,

17 SÓLYOM KÁROLY Új szempontok az Anonymus-probléma megoldásához. ItK SoprOkl. = Sopron vármegye története. Oklevéltár SRH. = EMERICUS SZENTPÉTERY ed., Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum 1 2. Bp., SUCIU = SUCIU, CORIOLAN, Dicţionar istoric al localitaţilor din Transilvania Bucureşti, SZÁDECZKY-KARDOS SAMU Adalék a szavárd magyarság problematikájához. In: BARTHA ANTAL CZEGLÉDY KÁROLY RÓNA-TAS ANDRÁS szerk., Magyar őstörténeti tanulmányok. Bp., Száz. = Századok (folyóirat) SZILÁGYI LORÁND P. magister forrásai és módszere. MNy , SZTP. = SZENTPÉTERY IMRE, Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Bp., 1923 SzT. = SZABÓ T. ATTILA [és munkatársai] szerk., Erdélyi magyar szótörténeti tár 1 [12]. Bukarest, Budapest, Kolozsvár, 1975 [2005] SZŰCS JENŐ Kézai-problémák In: HORVÁTH JÁNOS SZÉKELY GYÖRGY szerk SZŰCS JENŐ A magyar nemzeti tudat kialakulása. Szeged [= Bp., 1997] TESz. = BENKŐ LORÁND főszerk., A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1 3. Bp., THURY JÓZSEF A magyaroknak szavarti-aszfali neve. Száz , TörtTár. = Történelmi Tár (folyóirat) VÁCZY PÉTER Anonymus és kora. In: HORVÁTH SZÉKELY szerk VárReg. = [Váradi Regestrum.] Regestrum Varadiense [ ] ed. a Kiadta: BOROVSZKY SAMU KARÁCSONYI JÁNOS. Bp., 1903 VASMER, MAX Russisches etymologisches Wörterbuch 1 3. VESZPRÉMY LÁSZLÓ Anonymus: A magyarok cselekedetei. Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Millenniumi magyar történelem. Források. Ford. VESZPRÉMY LÁSZLÓ és BOLLÓK JÁNOS. Utószó és jegyzetek: VESZPRÉMY LÁSZLÓ. Bp. ZalaOkl. = Zala vármegye története. Oklevéltár ZichyOkm. = A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára ZIMONYI ISTVÁN Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról. A Ğayhānī-hagyomány magyar fejezete. Bp. ZSOLDOS ATTILA Nemzetségek és honfoglalók. In: VESZPRÉMY LÁSZLÓ szerk., Honfoglaló őseink. Bp.,

18 Névmutató A mutató a téma tárgyalásában fontosabb szerepet játszó neveket tartalmazza, illetve azon tulajdonneveket (valamint népet, nyelvet jelölő közneveket), melyekkel kapcsolatban érdemleges megállapítás történik. Általában nem szerepelnek tehát a pusztán nyelvi példák (pl. Zamárdi), illetve az egyéb megállapításokat illusztráló felsorolások elemei. Nem tartalmazza továbbá a mutató a megyék neveit, a magyar népnevet, a helynevek mai román megfelelőit, illetőleg a következő gyakran előforduló neveket: Anonymus (de szerepel mint Péter püspök), (a) Magiszter, (a) Mester, P mester (ti. Anonymus); (a) Bíborbanszületett (ti. Konsztantinosz), Konsztantinosz; Bizánc; Ákos mester, Kézai Simon. A homonimák csupán a tárgy szempontjából indokolt esetben jelöltek, pl. Miklós szn. és különösen: Szovárhegy 1-3 hn.; de összevonva szerepel pl. az amúgy együtt, felsorolásszerűen előforduló négy Vécs helynév. Kivételes, indokolt esetben az utalás a neveknek a forrásokban szereplő írásváltozatára, esetleg -i képzős származékára is mutathat. A nevek az egykori kiejtés szemléltetése céljából olykor fonetikus jeleket is tartalmaznak, pl. Csobamaǯera, Dentümaǯer, Töγötöm stb. A mutatóban alkalmazott rövidítések: hn. = helynév (település, tartomány, ország), na. = névalak, nn. = nemzetségnév, ill. nemzetségrész (ág) neve, szn. = személynév. A népnév és a nyelv rövidítés nélkül szerepel. A névfajta megjelölése elmarad, ha azt a névhez kapcsolódó köznév egyértelműsíti (pl. Árpád-ház, Berettyó-völgy, Gábriel klérikosz, Péter püspök stb., ill. a folyóvizek). 131

19 Aba: hn. 108; nn. 28 Achton: hn. 35; szn Aka: hn. 89 Akavár: hn. 89; lásd Aka is Álmos: nn. 26; szn. 17, 22 24, 56 57, 119 Alsó-Körös-vidék 93 Apáti, lásd Körösszegapáti arab: népnév 105, 112; nyelv 106, 117, 121 Árpád: na. 81; nn. 23, 25 26, 56 58, 60 64, 66; szn. 11, 17 19, 23 26, 28, 30, 33 36, 38, 40, 50, 56, 70, 91, 119 Árpád-ház 18, 23, 31, 42, 57, 59 aszfali (ἄσφαλοι): na ; lásd szavarti, szavarti aszfali is Aszfalt-hegység Atyás: hn. 89 Atyla: szn. 45 Azovi-tenger 39 Baj: hn. 90, 92 Balkán: hn , 39, Balkán-hegység 37 Bánréve: hn. 90 Baracska: nn. 26, 29, 34, 36 Barancs: hn. 36 Bars: hn. 31; na. 31, 34 baskír, baskirt: na. 82, 103, 113; népnév 82 Bécs: na. 97; szn ; lásd Vécs na., szn. is Becse-Gergely: nn. 69, Béla, II. 16, 20 Béla, III. 20, 52, 91 Béla, IV. 44, 47, 51, 61, 94, 121 Berettyó folyó 51, 83 84, 89, Berettyó vidéke 118 Berettyó-völgy, Berettyó völgye 71, 83, 85, 90 91, 98 Besenyő: hn. 108; szn. 108 besenyő(k): na ; népnév 106, 12, 65, , , 113, 115, 119; nyelv Bihar: hn. 70, 91 Bodon: hn. 70, 91; nn. 48, 70, 91 93; szn. 70, Bogdánszovárhegy: hn , 87; lásd Szovárhegy 1 (Bogdánszovárhegy) is Bors: na. 31, 34, 81; nn. 28, 36; szn , 33 34, 40 Borsa: nn. 93 Botond: szn. 40 Bulcsú: szn. 40, 119 Cherszon vidéke 107 Cleopatra civitas 38; lásd Nea Petra is Csaba, Csoba: hn. 41; na. 42; szn. 41 Csabamagyara: népnév Csák: nn. 21, 27 29, 35 cseh(ek): népnév 30 32, 45, 48 Csekehida, lásd Csökehida Csételek: hn. 58 Csoba, lásd Csaba Csobamaǯera, lásd Csabamagyara Csolt: nn. 93 Csökehida: hn. 91 Darieli-hágó 101 Dentümaǯer: hn. 22, 39; lásd Szkítia is Domonkos bán 31 Duracs: hn ; na. 39 Durazzo, lásd Duracs Durrës, lásd Duracs Dzsécsa: szn Dzseló: szn. 30 Égei-tenger Ényed: hn

20 Érseklél: hn. 96, lásd Lél is Értarcsa: hn. 59 Etele: szn. 45, 47, 57 Etelköz: hn. 99 Eufrátesz folyó 120 fehér horvátok: népnév fehér szerbek: népnév Fehér-Körös völgye 91 fekete magyarok, lásd nigri Ungri Fekete-Körös folyó 84 Fekete-Körös völgye 70 Fekete-tenger 36 38, 39, ; lásd Nigrum mare, Pontus is Felináncs, lásd Ináncs Fugyi: hn. 90; nn. 48, 56, 90, 92 Fugyivásárhely: hn. 90 Fülöp király vára, lásd Philippopolisz Fűs: hn Gábriel klérikosz 119 Galád: hn. 35 Galgóc: hn. 45, 48 Géza, lásd Dzsécsa Ginza, lásd Kéza Glád: szn Gökçe, Gökčay: hn. 54 Görögország 37 38; lásd Grécia is Grécia: hn., 36 37, 42; lásd Görögország is hangar: népnév 110, 115; lásd kangar(ok) is Hármas-Körös folyó 90 Hegyközszentimre 85 Hernádszentandrás: hn. 90; lásd Ináncs is Hoba: hn. 32; szn. 25, horvátok, lásd fehér horvátok Huba, lásd Hoba szn. Ináncs: hn. 90 István, V. 44, 47, 51, 94 Izsólaka: hn. 91; lásd Zsáka is János örmény pátriárka 112 János pápa, XXII. 121 Járom: hn. 70 Jeleγ ( Ιέλεγ): szn. 23 Jeretamir: szn. 121 Jofa: hn. 90 Julianus: szn. 121 Kadocsa: na , 75; szn , 28 30, 32 33, 35 37, 39 43, 45 47, 52 55, 72 Kalán: nn. 29 kangar(ok): népnév 105, , 115; lásd hangar is Kaukázus: hn. 46, , 114, 121 kazár(ok): népnév 106, 111, 114, 119 Kéza: hn. 60, 65 Kisalföld: hn. 34, 49, 51 52, 69, 71, 94 95, Kistoronya, lásd Toronya Kleopátra városa, lásd Cleopatra civitas Komárom: hn. 96 Kölpény: szn. 40 Körös(ök), lásd Fehér-Körös, Fekete- Körös, Sebes-Körös, Hármas-Körös Körösök vidéke, lásd Alsó-Körösvidék Körösszegapáti: hn. 59 Krím: hn. 107 Kur folyó vidéke, Kur-vidék 101, 105, 110; lásd Szevan Kur-vidék is László, IV. 44, 52, 94 Lél: hn ; szn. 17, 34, 40, 45 49, 51 52, Lelovce: hn