Konferencia a befogadó iskola megteremtésének lehetőségeiről a szakképzésben

Átírás

1 Konferencia a befogadó iskola megteremtésének lehetőségeiről a szakképzésben október műhely Intézményi kezdeményezések az esélyteremtő iskola megvalósítására Moderátor: Bognár Mária, FSZK Résztvevők: Csekeyné Koós Gabriella kollégium igazgató, Rozgonyi Krisztián projektvezető, Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (volt Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium), Budapest Mátyás Julianna Fejér Megyei Dr. Entz Ferenc Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Menyhárt Erika igazgatóhelyettes, Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola, Budapest Nagy Mariann intézményegység vezető, Budai Városkapu Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pécs Ágoston Tibor igazgató, Seres Katalin igazgatóhelyettes, Csernyánszky Erzsébet kollégiumvezető, Kiskunfélegyházi Szakképző Intézmény és Kollégium 5 iskola 4 kérdés 1. Mi az a sajátosság, amiért meghívták az intézményt a műhelybeszélgetésre? 2. Milyen úton jutottak el oda, hogy esélyteremtő/befogadó iskolává váljanak? 3. Milyen vezetői feladatok voltak szükségesek ezen cél megvalósításához? 4. Mik azok a konkrétumok, amiket ajánlani tudnak a többi intézménynek, hogy akár ma elkezdjék a fejlesztést? 1. Mi az a sajátosság, amiért meghívták az intézményt a műhelybeszélgetésre? - Mindenki másképp egyforma - együttműködés a Tatárszentgyörgyi Művészeti Iskolával, HHH-s tanulók felzárkóztatása érdekében - kollégiumi működés az alap óta vesznek részt Leonardo mobilitási programokban, elsősorban olaszországi kapcsolatokkal - 60% HH-s diákot visznek ki -> cél: felzárkóztatás - Europass: 7-en konkrétan hasznosították

2 - vakok inkluzív nevelése - 1. vak tanuló: menekülési útvonal a látássérülteknek az, hogy az informatikában különböző segédeszközök jelentek meg (felolvasógép stb.) - számukra program kidolgozása, a felzárkóztatás és integráció érdekében - SNI pályázatok o eszköztár javítása o kollégáknak módszertani fejlesztés (szakirodalom, képzés) - Dobbantó! - igazi célcsoport: enyhén értelmi fogyatékosok - speciális szakiskola (SNI), plusz alapfokú felnőttoktatás - rész-szakképzés (alkalmazott lesz vállalkozásban) - szemléletváltás, coaching tapasztalatok beépítése a mindennapokba - intézményen belüli pályázat-szinergia: o Dobbantó o SZFP o Arany János - jellemzők: szülőkkel való kapcsolattartás, személyközpontúság, kooperatív és differenciált oktatás as rendszerű oktatás o pályaorentáció o kipróbálják az összes szakmát, hogy tudjanak választani o alapvetően a osztályban, de a 3 éves szakképzésben résztvevőknél leviszik 7-8. osztályba 2. Milyen úton jutottak el oda, hogy esélyteremtő/befogadó iskolává váljanak? - kollégium = kapu a kapcsolatteremtéshez -> a 8. osztályos tanulókat sokféle középiskola felé tudják közvetíteni -> 4 pillér módszere (ld. diasor) o családsegítés o diákmentor képzés: a program kulcspontja, mert továbbviszik a szolidaritást, elősegítve ezzel a társadalmi felzárkóztatást o pályaorientáció o humánetológia pozitív megerősítés fontossága - egységes szemléletű országos kollégiumi hálózat kiépítése

3 - felzárkóztató osztály -> megadni a lehetőséget <> túl színes paletta (büntetett előéletű, csellengő stb.), amire pedagógiailag nem készültek fel -> helyette szakiskolai osztály indítása - Útravaló <> több dokumentáció, mint gyakorlati tevékenység, plusz bruttó 500 ftos órabér - Comenius mobilitás - nemzetközi programok hatásai o külföldi munkavállalás vágya o nyelvtanulás iránti motiváció - a látássérült gyerekek viszik az iskola hírét -> egyre nő a fogyatékos gyerekek aránya (650 főből 69 fő SNI-s) - cél: aktív tagjai legyenek a társadalomnak, ne legyenek rászorulva a segítségre - motiváció: sikeres szereplés versenyeken, pozitív visszajelzések - TISZK-ek feladata: az elkezdett fejlődést tovább segítsék - ELTE és BME jó továbbtanulási lehetőség, az intézmények nyitottsága miatt - Pécs leghátrányosabb részén van az iskola, az ajtó előtt álltak a gyerekek - beszélgetése, problémafelvetés, ok-okozati összefüggések feltárása - nem tantervet tanítunk, hanem gyereket fős tanári team alakult ki, akik elkötelezettek a változásért <> valaki mindig kiesett, ez bizonytalanságot okozott, de rájöttek, hogy nem szabad megtorpanni - mindig a gyerekek érdekeit kell szem előtt tartani : Év szakképzőiskolája - előre menés, kísérletezés -> többiek tudjanak tanulni -> pályázatok - a szemléletváltás (előbb vagy utóbb) minden tanárt elért - módszertani megújulás: projektmódszer, differenciálás, kooperatív tanulás, egyéni fejlesztési tervek - túlléptek a 45 perces órákon, bevezették a kettős óravezetést - szoros együttműködés a helyi szervezetekkel, szakképző iskolákkal 3. Milyen vezetői feladatok voltak szükségesek ezen cél megvalósításához? - folyamatosan csökkenő létszám, az állandó összevonások miatt -> jó hírnév terjesztése diák, 39 szülő bevonása - 25 családlátogatás 6 hét alatt -> a halmozottan hátrányos helyzetűek otthonukban történő felkeresése a program lényegi eleme

4 - konfliktuskezelő tréning külső szakemberrel - félévente kommunikációs tréning - a motiváció a gyerekeknek a kiutazás lehetősége -> ebből rengeteget tanulnak, mert komoly feltételeket kell teljesíteni hozzá - az osztályokban elosztják az SNI-s gyerekeket (pl. vakot és siketet lehetetlen együtt tanítani) -> így a kollégák nem tudhatják előre, mikor találkoznak velük -> a felkészülés megkönnyítése érdekében esetmegbeszélések, egymás óráinak látogatása - speciális, egyéni fejlesztési tervek <> forrást nehéz szerezni rá (elhivatottak a tanárok, de megélni nem tudnak belőle) óta hátránykompenzációs tagozat o ők csak az érettségire készülnek a 4 év alatt (a többiek emelt matekot és informatikát tanulnak) o osztályfőnökökre nagy teher hárul, mert lelkileg megterhelő SNI-s diákokkal foglalkozni -> néha szünetet kell tartaniuk, csak egészséges diákokból álló osztályt kapnak - korábban: maradék-elv, így leült az elején a kezdeményezés -> szerencsére jött a Dobbantó - a Dobbantóban való közreműködésért cserébe nem kaptak juttatást a tanárok, maximum a szellemi termékekből -> 3 publikáció pedagógiai szaklapokban - az iskola épületét a saját diákjaikkal együtt festették le, azóta sem lett összefirkálva! - korábban: maradék-elv > azok a tanárok dolgoztak a HH-s diákokkal, akiknek volt idejük <> ezt megfordították, hogy a legjobbak foglalkozzanak velük - osztályfőnök = mentor (korrepetálás, utánkövetés) - SZFP, Arany János, Dobbantó programok során szerzett tapasztalatok felhasználása - nem szabad hagyni, hogy a kollégiumokban maradjon ez a módszer, tovább kell vinni a szakiskolákba - rengeteg sikerélmény, igazolatlan hiányzások megszűnése - módszer: felkészítés -> eszköz -> program - sport: kitörési lehetőség -> túlélőtáborok hivatásos katonákkal 4. Mik azok a konkrétumok, amiket ajánlani tudnak a többi intézménynek, hogy akár ma elkezdjék a fejlesztést?

5 - együttműködés felajánlása (elérhetőség az intézményi bemutató utolsó diáján) - a mobilitás nagyon nagy motiváció! Diákoknak és tanároknak is! tanároknak azért, mert életre szóló kapcsolatot alakíthatnak ki a gyerekekkel - maximális segítség, minimális engedmény - megfelelő megközelítési móddal a gyerekek partnerré válnak - nem szabad mindent elvégezni helyettük - a diák környezetével is kell foglalkozni - érzékenyítés az osztályban - szülőkkel való kapcsolattartás (figyelemmel kísérhessék a fejlődési folyamatot) - kollégák motiválása -> publikálás, pénz <> ha erre nincs lehetőség, tanterv-váltás, hogy pihenhessen (egy ideig nem foglalkozik SNI-s diákokkal) - nem szabad félni a pályázatoktól, nagy volumenű projektektől - kismama-projekt (három 18 év alatti várandós diák) -> lányok együtt vigyáztak az újszülöttekre - team munka, összedolgozás, folyamatos konzultáció, jó gyakorlatok átvétele kollégista közül 104 HHH, 42 HH, közülük csak 92 Arany Jánosos - OFI: alternatív vitarendezés-sorozat pl. szülők mediálása, konfliktuskezelő szoba - szabadidős programok fontossága játék: járjon körbe a kötél - anyagi motiváció: állami és alapítványi ösztöndíjak