JEGYZŐKÖNYV. Kuti Csaba, a megyei közgyűlés elnöke

Átírás

1 JEGYZŐKÖNYV A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének június 15-én 9.00 órai kezdettel Veszprémben, a Megyeháza I. emeleti Szent István termében megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak:, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Áldozó Tamás Róbert Baky György Bebesi István Boros Dénes Bors István Farkas Béla István Farnadi Gyula Galambos Szilvia Geipl Miklósné Dr. Horváth József Horváth László Igaz Sándor Kenézné Berei Györgyi Dr. Kontrát Károly Dr. Kovács Zoltán Kovács Zoltán János Könnyid István Kropf Miklós Leszkovszki Tibor Máhl Ferenc Dr. Mayer József Dr. Nagy Zoltán Dr. Németh Márta Pálfy Sándor Pandur Ferenc Porga Gyula Pusztai István Dr. Szabó Sándor Szente István Dr. Szijártó István György Dr. Szundy Béla Talabér Márta Tóth Imre Ferenc Tóth István Dr. Zongor Gábor képviselők Távolmaradásukat bejelentették: Ács János Dr. Horváth Balázs Maurer Konrád Sibak András képviselők

2 2 Jelen voltak továbbá: Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Dr. Molnár Ibolya megyei aljegyző Horváth György Horváth és Társa Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., Veszprém Kató Gábor önkormányzati biztos Kató és Társa 2003 Tanácsadó Kft., Budapest 12 fő sajtó munkatárs és érdeklődő állampolgárok Bodor Imre Megyei Tüdőgyógyintézet, Farkasgyepű Czuczor Sándor Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium, Balatonalmádi Magyar Lászlóné III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Zirc Kovács Imréné Thuri György Gimnázium, Várpalota Major István Közoktatási Intézményi Társulási Tanács, Sümeg Dr. Molnár Attila Medgyaszay István Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Veszprém Szabó József Attila Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, Zirc Szabó József Dr. Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona, Kamond Bőle Károlyné pályázó a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának megbízása c. napirendhez Tárkányi Tibor pályázó a III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatójának megbízása c. napirendhez Tobakné Bella Mária pályázó a Kisfaludy-Ramassetter Középiskola, Kollégium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Nevelési Tanácsadó igazgatójának megbízása c. napirendhez Péni Béla pályázó a Járdányi Pál Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatójának megbízása c. napirendhez Dr. Rácz Jenő pályázó a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Rendelőintézet főigazgatójának megbízása c. napirendhez Forintos Erzsébet, Horváth László, Sándor Tamás, Vörös Kálmán irodavezetők, Dr. Forgács Éva, Agg Zoltán és Weiland László hivatalvezetők, Jakab Istvánné, Krámli János, Koronczainé Mészáros Anett, Diószeginé Tímár Hajnalka testületi ügyek referensei Köszöntötte a testület ülésén megjelent képviselőket, a hivatal és az intézmények, továbbá a sajtó munkatársait, valamennyi megjelentet.

3 3 A jelenléti ív alapján megállapította, hogy a 40 fő közgyűlési tag közül az ülés kezdetén 34 fő jelen van, az ülés határozatképes. A képviselők közül távolmaradásukat bejelentették Ács János, Dr. Horváth Balázs, Maurer Konrád, Sibak András képviselők. Pálfy Sándor és Porga Gyula később érkeztek a testületi ülésre. Az ülés napirendjével kapcsolatban a következő bejelentéseket tette: - Dr. Áldozó Tamás interpellációt nyújtott be a megyei főjegyzőhöz Mennyi az annyi? címmel, amelyet a vegyes ügyekben a lejárt határidejű határozatokról szóló jelentés előtt javasolt megtárgyalni. - Az írásban kiküldött meghívóban közölt tárgyalási sorrendhez képest javasolta a II/2- es A Veszprém megyei települési önkormányzatok fejlesztési célú pályázatait segítő Pályázati Önerő Kiegészítő Keret, valamint megyei pályázati keret létrehozásáról és felhasználásának rendjéről szóló 3/2006. (II. 23.) rendelet módosítása című napirendet a költségvetési rendelet módosítása előtt megtárgyalni, mivel az a költségvetést érinti. - Javasolta továbbá a külső előadóra tekintettel, hogy az V/6-os VEAB tájékoztatót a vegyes ügyek keretében elsőként tárgyalja meg a közgyűlés. - Bejelentette, hogy az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság június 14-i ülésén valamennyi napirendi tervezetet, valamint a módosító indítványokat tárgyalásra alkalmasnak minősítette. Javasolta, hogy a balatonfűzfői tragédia áldozatairól a közgyűlés tagjai egy perces néma felállással emlékezzenek meg. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön az előzőekben javasolt módosítások figyelembevételével a napirend elfogadásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 44/2006. (VI. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a június 15-ei ülésének napirendjét a következők szerint állapította meg: 1. A Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának megbízása Előadó: Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság megbízásából: Geipl Miklósné tanácsnok, a bizottság elnöke 2. III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatójának megbízása Előadó: Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság megbízásából: Geipl Miklósné tanácsnok, a bizottság elnöke 3. A Kisfaludy-Ramasetter Középiskola, Kollégium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény, Nevelési Tanácsadó igazgatójának megbízása Előadó: A Közoktatási Intézményi Társulási Tanács megbízásából: Major István elnök

4 4 4. A Járdányi Pál Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatójának megbízása Előadó: A Tapolcai Intézményirányító Fenntartó Társulási Tanács megbízásából: Ács János polgármester 5. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Rendelőintézet főigazgatójának megbízása Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke 6. A Veszprém megyei települési önkormányzatok fejlesztési célú pályázatait segítő Pályázati Önerő Kiegészítő Keret, valamint megyei pályázati keret létrehozásáról és felhasználásának rendjéről szóló 3/2006. (II. 23.) rendelet módosítása Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke 7. A Veszprém Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 1/2006. (II. 23.) rendeletének módosítása Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke 8. Megyei fenntartású intézmények alapító okiratának módosítása Előadó: Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság megbízásából: Geipl Miklósné tanácsnok, a bizottság elnöke Kulturális, Kisebbségi és Egyházügyi Bizottság megbízásából: Porga Gyula tanácsnok, a bizottság elnöke Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság megbízásából: Talabér Márta tanácsnok, a bizottság elnöke 9. Pályázat a közalkalmazotti létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke 10. Utógondozó otthon kialakítása a Veszprém Megyei Önkormányzat gyermekvédelmi szakellátórendszerében Előadó: Pusztai István, a megyei közgyűlés alelnöke 11. Beszámoló a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Rendelőintézetben az önkormányzati biztos tevékenységéről Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke Kató Gábor önkormányzati biztos 12. Közgyűjteményi intézmények új elhelyezése (Megyei Levéltár rekonstrukció II. ütem; múzeumi restaurátorközpont kialakítása) terület- és régiófejlesztési célelőirányzathoz tartozó pályázattal megvalósított beruházás beszámoló jelentése Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke 13. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által támogatott zirci és szőci beruházások pénzügyi ütemének módosítása Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke

5 5 14. A munka-rehabilitációs foglalkoztatás feltételeinek kialakítása a szociális intézményekben Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke 15. Az ajkai 1572/2 és 2330 hrsz-ú ingatlanok átsorolása és használatba adása Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke 16. Tájékoztató az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) tevékenységéről Előadó: Dr. Mészáros Ernő, a VEAB elnöke 17. Döntés alapítványok támogatásáról Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke 18. Fogszabályozási szakellátás feladatainak átadása Balatonfüred Város Önkormányzatának Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke 19. A Veszprém Megyei Önkormányzat bizottságainak és tanácsnokainak beszámolója a megválasztásuk óta végzett tevékenységéről Előadó: A bizottságok elnökei, valamint a megválasztott tanácsnokok 20. Döntés a Pályázati Önerő Kiegészítő Keret című pályázati felhívásra beérkezett pályázatokról Előadó: Területrendezési és Kommunális Bizottság megbízásából: Máhl Ferenc tanácsnok, a bizottság elnöke 21. Veszprém Megyei Önkormányzat által alapított egyes közalapítványok alapító okiratainak módosítása Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke 22. Interpelláció 23. Jelentés a lejárt határidejű határozatokról (I.), a bizottsági döntésekről (II.) a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéséről (III.) Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke 24. Tájékoztató az elmúlt időszak legfontosabb eseményeiről (2006. április május 29.) Előadó:, a megyei közgyűlés elnöke Határidő: azonnal Felelős:, a megyei közgyűlés elnöke Bejelentette, hogy az ülés megkezdése előtt a képviselők megkapták, illetve kiosztásra kerültek a következő anyagok: - A meghívóban III/3. napirendként szereplő utógondozó otthon kialakításával kapcsolatos előterjesztés a Megyei Szociális és Gyámhivatal általi véleményezése - Választási füzetek 142., Országgyűlési képviselők Regio Regia VI. évf. 50. szám, 2006/5.

6 6 - HónaPosta 2006/4., 2006/5. számai - Fláre Beás CD - COMITATUS önkormányzati szemle XVI. évfolyam 4-5. számai - Megyeházi tudósítások XIV. évfolyam 5-6. számai, május-június NAPIRENDEK TÁRGYALÁSA 1. A Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának megbízása Bejelentette, hogy a pályázó hozzájárult a napirend nyilvános tárgyalásához. Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság június 12-ei ülésén. A bizottság Bőle Károlyné igazgatói megbízását 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Bőle Károlyné megbízásáról a Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium igazgatójának. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 30 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 45/2006. (VI. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Bőle Károlyné 8100 Várpalota, Bán Aladár u. 18. szám alatti lakost augusztus 16-i hatállyal megbízza a várpalotai Faller Jenő Szakképző Iskola és Kollégium igazgatói feladatainak ellátásával. A megbízás augusztus 16-tól augusztus 15-ig szól. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy az igazgatói megbízással kapcsolatban a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: augusztus 15. Felelős:, a megyei közgyűlés elnöke Gratulált a megválasztott igazgatónőnek, és jó munkát kívánt neki.

7 7 2. III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatójának megbízása Bejelentette, hogy a pályázó hozzájárult a napirend nyilvános tárgyalásához. Megadta a szót az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Geipl Miklósné Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság június 12-ei ülésén. A bizottság Tárkányi Tibor igazgatói megbízását 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Jelezte, Horváth László képviselőnek ügyrendi indítványa van. Horváth László Bejelentette, hogy a pályázóval rokoni kapcsolatban áll, aki az egyik unokatestvérének a férje és kérte, a közgyűlés szavazzon az érintettségéről. Dr. Zongor Gábor Arról szólt, nem zárhatják ki a szavazásból Horváth Lászlót, mivel nem hozzátartozóról van szó, a törvény egyértelművé teszi mikor zárható ki a képviselő a szavazásból, amely ilyen értelemben nem tekinthető ügyrendi javaslatnak. Elmondta, mivel a vonatkozó törvény szerint nem áll fenn Horváth László képviselő és a pályázó között hozzátartozói kapcsolat, ezért nem indokolt az ügyrendi szavazás. Megkérdezte Horváth László képviselőt, ragaszkodik-e a szavazáshoz. Horváth László Nem ragaszkodott a szavazáshoz, véleménye szerint úgy volt korrekt, hogy jelezte a rokoni kapcsolatot. Dr. Kovács Zoltán Elmondta, hogy a szavazási jog két részről áll fenn, az egyik az, amikor a törvény nem hozzátartozói, hanem közeli hozzátartozói kapcsolatról beszél, mert ez esetben még hozzátartozónak is lehet nevezni az unokatestvér férjét. A közgyűlés elnöke jól mondta, hogy itt nem áll fenn kizárási kötelezettsége a közgyűlésnek. A szavazati joggal való rendelkezés másik része az, amely a képviselőn múlik, ez esetben Horváth Lászlónak kell eldönteni, hogy kíván-e szavazni, vagy nem. Helyesnek tartotta azt, hogy a közgyűlés tudomására hozta a pályázóval való rokoni kapcsolatot, de véleménye szerint anélkül is dönthet arról, hogy szavaz-e, vagy tartózkodik attól. Ismételten hangsúlyozta, a megyei közgyűlés kötelezettsége csak közeli hozzátartozó esetében áll fenn. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Tárkányi Tibor megbízásáról a III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatójának. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 32 fő képviselő.

8 8 Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 46/2006. (VI. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Tárkányi Tibor 8419 Csesznek, Wathay F. u. 3. szám alatti lakost augusztus 16-i hatállyal megbízza a zirci III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igazgatói feladatainak ellátásával. A megbízás augusztus 16-tól augusztus 15-ig szól. Felkéri a közgyűlés elnökét, hogy az igazgatói megbízással kapcsolatban a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő: augusztus 15. Felelős:, a megyei közgyűlés elnöke Jó munkát kívánt az igazgatónak, egyúttal megköszönte Magyar Lászlónénak a hosszú éveken keresztül végzett kiemelkedő munkáját, jó pihenést kívánt neki. 3. A Kisfaludy-Ramasetter Középiskola, Kollégium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény, Nevelési Tanácsadó igazgatójának megbízása Bejelentette, hogy a pályázók hozzájárultak a napirend nyilvános tárgyalásához. Kérte Major István előterjesztőt, a Társulási Tanács Elnökét, hogy tegye meg bejelentését a közgyűlésnek. Major István Bejelentette, a három pályázó közül Beke László zalaszentgróti és Varga Zoltán Balázs budapesti lakosok jelezték, hogy nem kívánnak részt venni az ülésen. Egyúttal ismertette a Közoktatási Intézményi Társulási Tanács határozatát, mely szerint a március 29-én megtartott ülésén egyhangúlag javasolta a Kisfaludy Ramassatter Iskolát fenntartó önkormányzatoknak, hogy az intézmény vezetésével augusztus 16-tól 5 év időtartamra Tobakné Bella Máriát bízza meg. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. Felhívta a figyelmet arra, hogy az SZMSZ 18. (4) bekezdése alapján: A közgyűlés a hatáskörébe tartozó választási, kinevezési és megbízási ügyekben - több személy esetén - először a jelöltek előzetes kiválasztásáról határoz. A kiválasztás oly módon történik, hogy az egyszerű többséget el nem ért személy(ek) a következő fordulóban nem bocsáthatók szavazásra. A második fordulóban minden képviselő érvényesen egy jelöltre szavazhat, oly módon, hogy elsőként a legkevesebb igen szavazatot elérő jelöltről döntenek. A kinevezésről, illetve megbízásról a testület minősített többségű szavazással határoz.

9 9 Eredménytelen szavazás esetén újabb szavazást elrendelni nem lehet, az eljárást a téma szerint illetékes bizottság hatáskörébe kell utalni, amely a közgyűlés ülésére - az ismételt pályázat lebonyolítását követően - újból előkészíti a személyi javaslatot. Elmondta a pályázók kiválasztásáról történő szavazás abc-s sorrendben fog történni. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Beke László kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett nem támogatta Beke László kiválasztását. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Tobakné Bella Mária kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 20 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta Tobakné Bella Mária kiválasztását. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Varga Zoltán Balázs kiválasztásáról. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 33 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 19 tartózkodás mellett nem támogatta Varga Zoltán Balázs kiválasztását. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Tobakné Bella Mária megbízásáról a Kisfaludy- Ramassetter Középiskola, Kollégium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény, Nevelési Tanácsadó igazgatójának. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 21 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi 47/2006. (VI. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Tobakné Bella Mária 8330 Sümeg, Ifjúság u. 23. szám alatti lakost a sümegi Kisfaludy-Ramasetter Iskola igazgatói feladatainak ellátásával augusztus 16-tól öt évre megbízza. Felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Közgyűlés döntéséről értesítse Sümeg város polgármesterét a szükséges munkajogi intézkedések megtétele érdekében. Határidő: Felelős: azonnal Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző

10 10 Gratulált a megválasztott igazgatónőnek, és jó munkát kívánt neki. 4. A Járdányi Pál Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatójának megbízása Bejelentette, hogy a pályázó hozzájárult a napirend nyilvános tárgyalásához. Jelezte továbbá, hogy a Társulási Tanács elnöke Ács János külföldi tartózkodása miatt nincs jelen az ülésen. Megkérdezte, hogy van-e a Társulási Tanácsban helyettese, aki az ülésen képviselné. Megállapította, hogy nincs helyettese az ülésen Ács Jánosnak. Kérdés, hozzászólás nem volt. Indítványozta, hogy a közgyűlés döntsön Péni Béla igazgatói megbízásáról a Járdányi Pál Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatójának. A megyei közgyűlés tagjai közül jelen volt 34 fő képviselő. Ezt követően a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi 48/2006. (VI. 15.) MÖK határozatot A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Péni Béla 8300 Tapolca, Kazinczy tér 7/B szám alatti lakost a tapolcai Járdányi Pál Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatói feladatainak ellátásával augusztus 1-től öt évre megbízza. Felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Közgyűlés döntéséről értesítse Tapolca város polgármesterét a szükséges munkajogi intézkedések megtétele érdekében. A Közgyűlés döntése a társulásban résztvevő önkormányzatok egybehangzó döntésével válik érvényessé. Határidő: Felelős: azonnal Dr. Zsédenyi Imre megyei főjegyző Gratulált a megválasztott igazgatónak, és jó munkát kívánt neki. 5. A Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Rendelőintézet főigazgatójának megbízása Bejelentette, hogy a pályázó hozzájárult a napirend nyilvános tárgyalásához. Tájékoztatatta a közgyűlést arról, hogy a pályázatot véleményező előkészítő bizottság június 13-án megtartott ülésén 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül alkalmasnak tartotta Dr. Rácz Jenőt a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház - Rendelőintézet főigazgatói

11 11 állására és javasolta a megyei közgyűlés számára, hogy a pályázatát fogadja el és nevezze ki az intézmény főigazgatójává. Megadta a szót az Egészségügyi Bizottság elnökének a bizottsági vélemény ismertetésére. Dr. Szundy Béla Bejelentette, hogy az előterjesztést megtárgyalta az Egészségügyi Bizottság június 13-ai ülésén. A bizottság Dr. Rácz Jenő főigazgatói megbízását 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadásra javasolta a közgyűlés részére. Kérdések Talabér Márta A pályázat 6. oldalán az szerepel, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház- Rendelőintézet egy évtizede tartó, elhúzódó, mély, strukturális, gazdasági és szakmai válságban van. Megkérdezte, helyesnek tartja-e a pályázó, hogy a kórház korábbi igazgatóját magas állami kitüntetésben részesítették, és mit gondolt arról, támogatta-e a kitüntetést. A pályázat 7. oldalán az szerepel, hogy a kórházban nincs aktív pszichiátriai osztály, megkérdezte, hol tudná elképzelni annak létrehozását. Hiányolta, hogy a pályázatban nem esett szó a volt gyermekkórházról. Azt hangsúlyozta, a pályázat említi, és egy éve hosszú viták folytak a közgyűlésben arról, hogy Regionális Onkológiai Központ lesz Veszprémben. Megítélése szerint már az avató ünnepségre kellene készülni, mivel a megyegyűlés szocialista oldala erőltetett menetben egy évvel ezelőtt meghozta az ezzel kapcsolatos döntéseket, majd visszaállt és nem sok minden történt azóta. Megkérdezte, milyen realitását látja a pályázó az Onkológiai Centrum létrehozásának. Arról szól továbbá, jelentős elmaradás van a kórházban áprilisban az aktív teljesítmény tekintetében, és a pályázó egy vészforgatókönyvet jósol az év második felére. Megkérdezte a pályázót, van-e realitása annak, hogy a kórház talpon tud maradni. Elmondta továbbá, világosan kiderül a pályázatból, elég sok információval rendelkezik arról is, hogy a biztos milyen tevékenységet folytatott a kórházban, illetve az is kiderül, korábbi miniszterként pontos képe van azokról a folyamatokról is, amelyek be fognak következni. Megítélése szerint a pályázó eléggé jól informált a kórház belső válságáról is, amelyre többször utalás történt a pályázatban. Kifogásolta, nem derül ki a pályázatból, hogy a kialakult rossz helyzetet hogyan tudja majd kezelni. Arról érdeklődött továbbá, a pályázó el tudja-e képzelni, hogy a kórházban listák készülnek arról, mely orvosok és ápolók nem értenek egyet a megszorító intézkedésekkel. Elmondta, a pályázatban az szerepel továbbá, hogy egészség-gazdálkodó közösségek jönnek létre kistérségi szinten, megkérdezte az mit fog jelenteni. Dr. Nagy Zoltán Megkérdezte, hogy a tervezett országos megszorító intézkedések mennyiben érintik a megyei kórházat, és mennyiben befolyásolják az önkormányzati biztos által megfogalmazott intézkedési tervet, azt módosítani, szigorítani fogják, vagy más irányba terelik.

12 12 Elmondta, a pályázatban, valamint a határozati javaslatban is szerepel, hogy a traumatológiai szakorvosi állást is el kívánja látni. Megkérdezte, a nap folyamán milyen arányban kívánja a két munkakört - a traumatológiai orvosit és a főigazgatóit ellátni. Arról szólt, köztudott, hogy a megyében nagyon sok kórház van, amelyek közül nem mindegyiknek van létjogosultsága. Megkérdezte, hogy a pályázó elképzelései szerint a 12 kórház között milyen helyen van a megyei kórház és a leépítések köztudott, hogy kórházak megszüntetését tervezi a kormány -, mennyire érintik a működését, az milyen kapcsolatokat érint, mely kórházakkal, és milyen formában kívánja ezeket a kapcsolatokat a jövőben tovább építeni. Pálfy Sándor Elmondta, az egyik szeme sír, a másik pedig nevet, az egyik szeme azért sír, mert a kirajzolódni látszó egészségügyi programnak már nem lehet részese a pályázó, a másik szeme pedig azért nevet, mert az adott szituációban egy olyan szakember kerül a kórház élére, aki kívülről, belülről ismeri az egészségügy minden csínját-bínját, így talán nem kell azzal a lehetőséggel szembenézniük, hogy a következő időszakban a pályázó kórház-főigazgató főorvosként nem volt az ismeretek birtokában. Arról szólt továbbá, hogy két intézmény van a megyében, amellyel évek óta szenved, az egyik a Rendőrkapitányság, amelynek 4 éve nincs kinevezett főkapitánya, a másik ilyen intézmény a kórház, amely évtizedek óta jelentős problémákkal küzd. Megkérdezte a pályázót, hogyan ítéli meg a kórház gazdálkodását, az milyen mértékben függ az állami normatíváktól, a rossz egészségügyi struktúrától, a lehívható pénzek aránytalan elosztásától. Megkérdezte továbbá, hogy az adott körülmények között a pályázó megítélése szerint a kórház mindenkori vezetése megtett-e minden tőle telhetőt a kórház rossz gazdasági helyzetének helyreállítása érdekében. Reményét fejezte ki aziránt, hogy a pályázó megbízása esetén tud változtatni a kialakult helyzeten. Elmondta továbbá, hogy az önkormányzati biztos feladatát tekintve elsősorban a gazdálkodás helyreállításáért felelős. Megkérdezte, hogyan fognak egymással megküzdeni, hiszen az önkormányzat által kinevezett önkormányzati biztos funkcionálni fog az új kórházigazgató kinevezése után is. Véleménye szerint az új igazgatónak meg kell védeni azt az álláspontját, amely szerint a betegek érdekei majdnem mindent megelőznek. Személyes tapasztalatai alapján a kórházban dolgozó emberek áldozatos munkájának köszönhetően, elfogadható színvonalú az ellátás. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartotta azt, hogy a kórházban nem rendelkeznek alapvető szakmai anyagokkal, megítélése szerint az egészségügyi ellátás színvonala gyenge lábakon áll. Arról érdeklődött, a pályázó hogyan fog az önkormányzati biztossal megharcolni abban a tekintetben, hogy a gazdasági helyzet helyreálljon és az egészségügyi ellátás ne szenvedjen csorbát. Megkérdezte továbbá, hogy a miniszter birtokában van-e olyan ismeretnek, amelyet kvázi csodafegyvernek tekint, remélhetik-e, hogy a megye kiemelkedő intézménye talpra áll, amelyet az ott dolgozók kiemelkedő munkájának, odaadásának és hivatástudatának köszönhetően jónak tartott, egyébként pedig nem. Dr. Kovács Zoltán Megkérdezte a pályázótól, ha elnyerné az állást, miként állna fel a kórház vezetése, ki lenne a gazdasági igazgató, orvos-igazgató és az ápolási igazgató. Kinevezése esetén mi lesz az önkormányzati biztossal, és az általa végzett munkát át kívánja-e venni, felkívánja-e használni az általa analizált dolgokat, mi lesz az anyaggal és az emberekkel.

13 13 Könnyid István Arról érdeklődött, hogy az Onkológiai Centrumban mikor kezdődhet meg a gyógyító munka, mivel azt a szocialista frakció őszre ígérte. Farkas Béla Az aktív pszichiátria megyei kórházban történő elhelyezéséről érdeklődött. Elmondta, ismert, hogy Sümeg város látja el a megye e két területét, a pszichiátriát és a belgyógyászatot. Mivel a pályázó a pályázatban röviden tett említést Sümegről, ezért megkérdezte, milyen elképzelései vannak a jövőt illetően Sümeg vonatkozásában, mert Sümegnek és a megyének is fontos lenne, ha tudnák, hosszabb távon mire számíthatnak, közös működtetésben gondolkodjanak, vagy továbbra is megmaradhat a jelenlegi működésben. Galambos Szilvia Megítélése szerint a pályázat túlmutat a Veszprém megyei kórház igazgatói pályázatán, amelyben felvázolódik egy új megyei kórházellátási struktúra is. Mindezek alapján megkérdezte, hogy a várpalotai kórháznak is van-e abban szerepe, történtek-e egyeztetések a várpalotai kórház jelenlegi vezetésével, illetve a várpalotai város vezetésével arra vonatkozóan, hogy szervezetileg beintegrálásra kerülne a veszprémi kórházba az aktív fekvőbeteg kapacitás. Arról érdeklődött továbbá a várpalotai kórháznak mi alapján szánják ezt a szerepet. Válaszok Dr. Rácz Jenő Megköszönte a kérdéseket és elmondta azokon végighaladva lehetősége lesz arra, hogy részletesen kifejtse a pályázatában leírt gondolatokat. Dr. Pákozdy János kórházigazgató kitüntetésével kapcsolatban elmondta, miniszterként nemcsak kitüntetésre terjesztette fel, hanem azon kívül ő nevezte ki országos traumatológus szak-főorvosnak óta ismeri dr. Pákozdy János szakmai munkáját, elsősorban, mint traumatológust, aki az ország első traumatológusai között van, kiválóan látta el azokat feladatait. Azt hangsúlyozta, látni kell, az intézmény vezetése önmagában több már, mint szakmai kérdés. Véleménye szerint, aki maximálisan alkalmas arra, hogy adott esetben egy ágazat egy területét országosan is felügyelje, az nem biztos, hogy maximálisan alkalmas egy intézmény gazdálkodásának irányítására. Kiemelte, jelenleg a világ fejlett részén teljesen egyértelmű dolog, hogy a szakmai munka és az intézmény menedzselés különvált. A függetlenített intézményvezetés ma már követelmény, egy sokkal kisebb gazdálkodási egységként működő egészségügyi intézményben is, nem pedig egy nagy megyei kórházban. Ennek megfelelően azt lehet mondani, a válságkezelési program alapját képező átvilágítás bebizonyította, hogy ezen a területen nagyon sok probléma - fél milliárd forintnyi adósság - halmozódott fel. A menedzser szakirodalom leírja, hogy az első számú vezető legfontosabb ismérve a siker, abban az esetben, ha nem tudja bizonyítani a sikert - amely szakmai és gazdálkodási értelemben is megnyilvánul -, a tulajdonosnak le kell vonni a konzekvenciát és váltani kell. Aki szakmailag kitüntetésre javasolható és alkalmas, az az élet más területén sajnálatos módon lehetséges, hogy nem tud sikereket elérni. Ez emberi adottság, és adott esetben mentalitás kérdése is. Dr. Pákozdy Jánost nagyon sokan szeretik és szeretni fogják, a szakmai munkáját és a múltját nem kérdőjelezi meg senki sem. Ettől függetlenül a közgyűlés úgy döntött, hogy elfogadja dr. Pákozdy János lemondását. Elmondta, a pszichiátria esetében át kell gondolni az országos koncepciót is tekintettel arra, hogy nagyon sok, elsősorban az angolszász területeken az aktív pszichiátriai ágyak nem is

14 14 tartoznak a kórházi ágystruktúrába, hanem teljesen különváltan léteznek. A jelenlegi országos fejlesztési koncepció - az egészségfejlesztési koncepció és a komplex intézkedési terv - azt tartalmazza, hogy az eddig meglehetősen vegyes felállású struktúrában bizonyos feladatokat szét kell választani. Így az aktív ellátást a krónikus ellátástól, illetve az aktív ellátást és a pszichiátriai ellátást, amelynek elsősorban szakmai és gazdálkodási okai vannak. Az általános pszichiátriai ellátás nem teszi szükségessé, hogy olyan diagnosztikai és terápiás infrastruktúra álljon mögötte, amely egyébként gazdaságosan és rentábilisan, szinergista módon együtt tud működni. Azért született meg az a koncepció, hogy Magyarországon is bizonyos fokig szét kell választani a pszichiátriai ellátásokat az aktív kijelölésre kerülő kórházak vonalától. Ezért írta le a pályázatában - miközben tudomásul veszi, ha a tulajdonosnak olyan döntése születik, hogy az intézkedési terv ezen pontját végre kell hajtani, és a megyei pszichiátriai ellátást Veszprémbe kell integrálni -, szakmai szempontból és a megyei struktúrát kialakító kompromisszum szempontjából az aktív pszichiátriai ellátást nem a megyei kórházba kellene integrálni, hanem arra mód és lehetőség van pl. az ajkai kórház esetében. Ahogy a pályázatában leírta - ismerve az országos irányokat is -, a megyében központilag kb. három aktív kórház kerül kijelölésre az ismertetett koncepció alapján. Kiemelte, központilag kijelölésre kell kerülni azoknak az aktív és progresszív ellátásban is csúcsintézményeknek, amelyekkel szemben a megyében 12 ilyen jellegű intézmény van. Azt hangsúlyozta, három olyan kórház van a megyében, amely központjává válhat mind az aktív és mind pedig a fekvőbeteg szakellátásnak, ezek Veszprém, Ajka és Pápa. Ez nem jelenti azt, hogy a többi kórháznak meg kell szűnni, hanem azt, hogy integrálódni kell ezekhez az intézményekhez, és ennek megfelelően három konglomerátum képzésére van lehetőség. Ugyanakkor az is látni kell, hogy az ottani tulajdonosok, és a menedzsment számára sem alternatíva az, hogy mindent be fog szippantani majd a megyei kórház, és a többi annak a kiszolgálójává fog válni. Ilyen jellegű egyezséget nyilvánvalóan nem lehet majd megkötni, ennek megfelelően az menekülési lehetőség, ha a kölcsönös érdekek alapján olyan kompromisszumok születnek, hogy megfelelő feladatkörrel és megfelelő specialitással is ez a három egység egymással párhuzamosan is tud működni. Ez azt jelentené Ajka esetében van felesleges kapacitás, kubatúra arra vonatkozóan, hogy oda beköltözhessen akár még a mostaninál nagyobb pszichiátriai aktív ellátás, amely Sümegen is megtarthatná magát a profilt, ugyanakkor viszont Veszprém esetében elsősorban az aktív és a manuális, főleg a progresszív ellátás csúcsán lévő ellátásoknak kell helyet adni. Ilyen szempontból tett javaslatot arra, hogy a pszichiátriai ellátás ilyen jellegű koncentrációja nem feltétlenül szükséges Veszprémbe. Pápa esetében komolyan felvetődik az, hogy egy továbbfejlesztésen olyan speciális irányt vegyenek, mint a mozgásszervi rehabilitáció, hiszen a fürdő lehetősége megvan, a gyógyvízzé minősítése most van folyamatban, komoly nemzetközi szintű érdeklődés is van a pápai fürdőprojekt továbbfolytatására, nemcsak turisztikai, hanem gyógy-turisztikai szempontból is, amelyhez hozzá lehetne kapcsolni adott esetben a pulmonológiai ellátás integrációját, természetesen megtartva Farkasgyepű megyei tulajdonát. Ez azt jelentené, hogy három olyan egység tudna létrejönni, amely szorosan együtt tudna működni egymással, el tudná látni a megyei feladatokat, ugyanakkor nem vezetne egyetlen kórház megszűnéséhez sem. Ezt azért tartotta fontosnak, mert egy kis város kórháza esetében általában a kórház a legnagyobb munkáltató, és amennyiben elveszíti munkáltató jellegét, az ugrásszerűen megnöveli a munkanélküliséget, továbbá a vásárlóerő kiesését is jelenti, amelyet egyébként jelenleg az OEP finanszírozás által a dolgozók bérezése jelent. Véleménye szerint a kisvárosok a kórházak megszűnésével ellehetetlenülnének. Arra hívta fel a figyelmet, látni kell azt is, hogy önállóan, egymástól függetlenedve nem lehet megtartani ezeket a kiskórházakat, vagy ellépnek egy integráció irányába - figyelembe véve a szakmai és gazdasági szempontokat -, úgy azok életképesek tudnak maradni, vagy tudomásul kell venni valamennyi kórház - beleértve a megyei kórházat

15 15 is abba a helyzetbe kerül, hogy sodródik, válságos helyzetbe kerül, vagy megszűnik, vagy adott esetben lesüllyed a városi kórházak második vonalába. Nem tekintette pejoratívnak a városi kórházak második vonalát, amely gyakorlatilag progresszívitási szintet jelent. A volt gyerekkórház épületével kapcsolatban elmondta, az átvilágítási anyagban szerepel olyan javaslat, hogy azt milyen irányban kellene továbbfejleszteni. Kiemelte, első lépésben célszerű megszüntetni azokat a külső telephelyeket, amelyek jelenleg nem működnek rentábilisan és szakmai szempontból sem működnek optimálisan, ilyenek pl. a gyerekpszichiátriai gondozó ill. szakrendelés, valamint a Bőr-és Nemibeteg Gondozó és szakrendelés, amelyek integrációját célszerűnek tartotta. Véleménye szerint a gyerekkórház további sorsát akkor kell eldönteni, amikor a főbb szakmai koncepciók ezeken a területeken megoldódnak. Arról szólt továbbá, látni kell azt is, a gyerekkórház épülete jelenleg nem alkalmas arra, hogy ott bármiféle egészségügyi ellátást - amelyet a szakma és a beteg is elvár meg lehessen tenni, az külön kérdés, hogy a rekonstrukcióra lesz-e a megyei önkormányzatnak forrása, azért nem tért ki annak hasznosítására, mivel milliós kiadásokról lenne szó. Azt hangsúlyozta, tudomásul kell venni, hogy címzett- és céltámogatási rendszerben a továbbiakban nem lehet forrásokat szerezni, hiszen a következő években az uniós források önrészeként biztosít a központi költségvetési forrásokat az egészségügy területén is megvalósítható beruházásokra. A regionális onkológiai központtal kapcsolatban elmondta, megszületett az a döntés, amely alapján a Regionális Egészségügyi Tanács, valamint a vonatkozó szakmai kollégiumok is egyértelműen állást foglaltak arra vonatkozóan, hogy a közép-dunántúli régióban a regionális onkológiai centrumot Veszprémbe, a megyei kórházba kell letelepíteni. Nagyvonalú ajánlatnak tartotta a megyei önkormányzat részéről, hogy felvállalta annak az anyagi ódiumát, és el tudja indítani azokat a beruházásokat. Jelezte, ugyanakkor az Európai Fejlesztési Terv második ütemében, a as programokban lehetőség nyílott arra, hogy egészségügyi fejlesztési források is megjelenjenek, amely nem általános, hiszen az Európai Unió általában azt mondta, hogy az egészségügyi és a szociális területek nem a központi forrásokból, hanem adott esetben saját ország saját forrásaiból fejlesztendőek. Ugyanakkor sikerült azt elérni, belássa az Európai Unió is, hogy ezeknek az országoknak a versenyképességét alapvetően meghatározza az ottani egészségügyi- és szociális ellátó rendszer feltétele. Belátták azt is, hogy ezekben az országokban - beleértve Magyarországgal együtt csatlakozott országokat is -, amennyiben központi forrásokból, Európai Uniós fejlesztési forrásokból nem lesznek fejlesztési forrás lehetőségeik, úgy az itt lévő betegek az Európai Bíróság ítéletére hivatkozva igénybe vehetik az ottani szolgáltatásokat. Ennek következtében ott lehetetlen helyzetet teremtenek azáltal, hogy az ottani betegeket nem tudják ellátni, ugyanakkor az illető országot gazdaságilag döntik csődbe. Nagy különbséget látott más országok egészségügyi finanszírozása és a hazai finanszírozás között, ugyanakkor az Egészségbiztosítási Pénztáraknak meg kell finanszírozni az egészségügyi ellátást. Ezért született az a döntés, hogy befogadnak bizonyos fejlesztési projekteket, a Nemzeti Fejlesztési Terv második ütemében szerepel az onkológiai ellátás fejlesztése is, amelyben nevesítve van a Veszprém Megyei Önkormányzat fejlesztési programja is. Ő írta alá a közgyűlés elnökének címzett levelet, amely lehetőséget teremt arra, hogy az előfinanszírozás keretében mód- és lehetőség nyíljon a kivitelezés előfinanszírozási konstrukciójára. Fontosnak tartotta, hogy gyorsított ütemben haladjon előre a program, mivel a versenytársak - Székesfehérvár - szintén szeretnének ilyen jellegű fejlesztési programokat. Arra figyelmeztetett, abban az esetben, ha nincsenek frontkészen, lemaradhatnak a fejlesztések támogatási lehetőségeiről. Elmondta, aki ismeri az Uniós Fejlesztési Programokat, az tudja, hogy komplett projekteket kell leadni, amelyben nem csak építészetileg, hanem komplett fizibilitistudy-tól kezdve a megvalósíthatósági tanulmány

16 16 rentábilitását is bizonyítani kell. Azoknak van a programokban jó esélye, akik az említett szinten jól vannak előkészítve. A másik ilyen program, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében meg lehet valósítani, elsősorban a sürgősségi ellátásra vonatkozik, a Veszprém Megyei Önkormányzat nevesítve szerepel ezekben a programokban. Úgy látta jó esély és lehetőség van arra, hogy a as uniós fejlesztési programokból az is megvalósulhasson. Amennyiben most el tudnának indulni az onkológiával, akkor az a program elején megvalósulhatna. A jelenlegi uniós pályázati kiírások lehetőséget biztosítanak arra - feltétellel -, hogy akár a közbeszerzést is ki lehessen írni, a végleges döntést Brüsszelben hozzák meg. Arról szólt, hogy többek között elhangzott, van-e vészforgatókönyv a kórház talpon maradására. Elmondta, hogy egy hagyományos válságmenedzselésben általában - akár önkormányzati, vagy kincstári biztos, vagy adott esetben egy válságkezelési team - az intézmény menedzsmentje két dologra szokott koncentrálni, meghatározza azt a pontot, amely alapján már rentábilis az intézmény, és ezt követően olyan szinten növeli a bevételét, a kiadásait pedig olyan szinten csökkenti, hogy a gazdálkodást egyensúlyba tudja hozni. Ez történt a megyei kórházban egészen mostanáig. Innentől viszont azt lehet mondani, hogy ilyen jellegű gondolkodásban nem oldható meg a kórház problémája. Elsősorban azért nem oldható meg, mert a félmilliárdos nagyságrend önmagában a spórolással már nem ad ilyen lehetőséget, másodsorban a jelenlegi finanszírozási rend, a 43-as kormányrendeletnek hétfőn elfogadott változata azt jelenti, hogy a bevételi oldal nem növelhető. A teljesítmény volumen korlát (TVK-t) nemcsak, hogy bezárta, hanem gyakorlatilag a válságkezelési tervben szereplő 105 %-os lehetőséget is lezárta, hiszen a 100 % feletti teljesítmény degressziós sávban történő finanszírozására nem fog lehetőséget adni. A járóbeteg-ellátásban bevezeti az 5 perces vizsgálati szabályt, amely hat órás rendelés esetében óránként 12 beteg ellátását finanszírozza, és ennek következtében ez nagyon erős bevételi korlátot jelent a járóbeteg-ellátásban. Azt hangsúlyozta, a bevételi oldal nem növelhető, amely nem jelenti azt, hogy nem lehet kilépni a válsághelyzetből. Kiemelte, a hátrányainkat kell előnnyé fordítani, amely azt jelenti, hogy jelen pillanatban a megyébe olyan kapacitások szorultak bele a 12 kórház, ill. a relatíve felesleges kapacitások következtében, hogy annak egy rentábilis struktúrává való átszervezése lehetőséget nyújt a jelenlegi helyzetből való kilábalásra. Arról szólt, tudomásul kell venni, abban az esetben, ha ezek promt nem történnek meg, akkor nincs esély sem fejlesztési források igénybevételére, sem a későbbiek során egy rentábilis működtetés kialakítására. Azt, hogy december 31-ig az alapvető strukturális változások bekövetkeznek, arra a jelenlegi kormánynak elhatározott szándéka van, és december 31-ig ezek a változások alapvetően le fognak zajlani. Abban az esetben, ha ezt csak utólagosan fogják követni - mint ahogy a veszprémi kórház sajnálatos módon az elmúlt egy évtizedben mindig is megtette -, abban az esetben nem lehet a válságból kilábalni. Amennyiben proaktív módon fognak ezekre a kérdésekre reagálni, mint a versenytársak, és előre szándékosan irányítják a környezetet, akkor van mód és lehetőség egy megyei szintű átalakítási koncepcióval együtt a megyei kórház ilyen jellegű problémáinak a megoldására is. Az egészséggazdálkodó közösségekkel kapcsolatban elmondta, hogy az irányított betegellátási modellkísérlet az Orbán kormány ideje alatt indult meg, és azt követően többkevesebb sikerrel és kudarccal, mint modellkísérlet megszűnt, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy rendkívül sok hasznos tapasztalatot hagyott maga után. Egyrészt a helyi érdekek érvényesítése, a helyi betegek szempontjainak a jobb figyelembe vétele és a közös gazdálkodás lehetősége, a közös szakmai programok kialakítása mind pozitív tapasztalat volt. Ennek megfelelően született meg az a koncepció, hogy két irányba kellene meghatározni a struktúraváltoztatás globális irányait. Az egyik, az aktív fekvőbeteg ellátásba koncentrálni az

17 17 erőforrásokat, ezek lennének azok a komplex kijelölt kórházak, amelyekről már beszélt. A másik az alapellátás, a járóbeteg szakellátás és a kiskórházak vonatkozásában pedig egységes egészséggazdálkodási közösségek kialakítása, amely hasonló lenne, mint az irányított betegellátási modellkísérlet, amelynek középpontjában az ún. egészségház áll, amely alatt érteni lehet kiskórházat, mint annak a centrumát, vagy adott esetben néhány kisebb település esetében egy valódi egészségház kialakítását. Az egészségház az alapellátás vonatkozásában megteremti az összevont háziorvosi ügyeletek lehetőségét, ill. ehhez csatlakozhatnának a szakellátás azon részei, amelyek a központi kijelölt fejlesztési aktív intézményekben nem valósulnak meg. Ez azért fogalmazódott meg így, mint azt az előző napi Legfelsőbb Bírósági ítélet is aláhúzza, hogy jelen pillanatban a települési önkormányzatok az alapellátás nyújtására kötelezettek - megvan ez a kötelezettségük és jogosítványuk -, ugyanakkor ennek gyakorlati megvalósítása szinte lehetetlen, mivel az a település, ahol adott esetben egy, kettő, vagy akár öt háziorvos is van, nem tudja azt megvalósítani, hogy az alapellátási sürgősségi ügyeletet a nap 24 órájában, az év 365 napján keresztül egymagában biztosítani tudja. Ennek megfelelően ezt csak megfelelő egészségügyi gazdálkodó közösségekkel lehet megoldani, amely elsősorban a kistérségi együttműködést, a kistérségi szemlélet ilyen jellegű kiterjesztését jelentenék. A megszorító intézkedésekkel és a listákkal kapcsolatban, valamint azzal, hogy a dolgozók nem értenek vele egyet kifejtette, két bizottsági meghallgatáson is elmondta, teljesen természetes dolog, hogy a megszorító intézkedéseknek a család egyetlen tagja sem tud örülni, ugyanakkor, ha ezt egy családi költségvetés szintjén nézik, el lehet fogadtatni. Ahogy a bizottsági meghallgatáson a különböző érdekképviseleti szervek - a közalkalmazotti tanács, a szakszervezet, és a kamara képviselői - is egyértelműen amellett foglaltak állást tudomásul veszik az irányokat, valamint azt, hogy adott esetben az bizonyos megszorításokkal jár, ha annak pontosan látják az okait és látják a forgatókönyvét, és látnak egy perspektívát, akkor azt el tudják fogadni. Véleménye szerint, ha a formális és informális csatornák nem működnek megfelelően, vagy torzulnak és átnyúlnak a dolgozók feje felett, ha a dolgozók azt látják, az egyik területen nagyon komoly megszorítások vannak, a másik területen viszont kifolynak a közpénzek, akkor nem tudnak azonosulni a programokkal. Az egészségügyi dolgozók ellenében semmiféle reformot, koncepciót nem lehet megvalósítani, hanem csak velük együttműködve, amelyet már más kórházakban is bebizonyítottak, ahol hasonló nagyságrendű problémával küzdöttek, és a dolgozók segítségével abból kilábalhattak. Arra a kérdésre, hogy a restrikciós intézkedések mennyire befolyásolják a kórház jelenlegi koncepcióját, ill. a jövőjét elmondta, hogy azok igen nagymértékben befolyásolják azt. Azt hangsúlyozta, az elfogadott önkormányzati határozattal szentesített intézkedési terv szükséges, de most már önmagában nem elégséges ahhoz, hogy ebből a válsághelyzetből a kórház kilábaljon. Mint említette a 46-os kormányrendelet már elfogadásra került, de tudomásul kell venni, hasonló jellegű intézkedések még valószínűleg le fognak csapódni az egészségügyi ágazaton is, amely azt jelenti, hogy a bevételi oldal lezáródik. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nemcsak a bevételi oldal terhei fognak nőni az egészségügyi intézményekben, - így a megyei kórházban is - hanem a kiadási oldal is, ha csak három döntést említ, mint pl. szeptembertől az engergia-áremelést, az ÁFA változást, ill. a járulék változást, amely szintén kihat az intézményekre, amelyre fel kell készülni. Ismételten hangsúlyozta, önmagában a takarékosság nem oldja meg ezeket a kérdéseket, a templom egeréből bármilyen spórolással sem lehet krőzus, de az egyensúly megteremtését feltétlenül szükségesnek tartotta. Azt hangsúlyozta, ha egy megyei koncepcióban egy komplett átstruktúrálásban gondolkodnak, akkor lehet csak ebből a kérdésből kilábalás. Azt is látni kell és tudomásul kell venni, hogy önmagában összországos szinten a kórházak esetében a finanszírozás egy gausz görbe szerinti

18 18 normalitás szerint oszlik el. Az elmúlt években javult a normalitás helyzete, a nagytöbbség a szórás határain belül volt, kb. 2 % adósságállomány és 2 % plusz között tudott működni, ugyanakkor viszont kb. 3 %-nyi kórház volt, amely nagyon el volt adósodva % feletti eladósodás -, amelyeknek még a minősített adósságállományba való átcsúszását is jelentette, és kb. ennyi kórház volt, amely azáltal, hogy proaktívan tudott ezeknek a kérdéseknek elébe menni, tartalékokkal is rendelkezett hasonló nagyságrendben. Sajnálatosnak tartotta, hogy a veszprémi kórház abba a kategóriába tartozott, amelynek a minősített adósságállománya meghaladta a 4 %-ot, ez mutatja azt, hogy a szokványos módszerekkel nem lehet kezelni ezeket a kérdéseket. Első lépésben meg kell szüntetni ezt a hátrányos helyzetet, tudomásul kell venni az adósságállományban nem az a fenyegető, hogy adott esetben a kórház fizetésképtelenné válik, hiszen a szó hagyományos értelmében egy önkormányzati intézmény nem tud válsághelyzetbe kerülni, hiszen legrosszabb esetben ott van mögötte az önkormányzat, aki kvázi készpénzfizető kezesként kötelezettséget kell, hogy vállaljon érte. Elmondta, nyilvánvalóan az a cél, hogy erre ne kerüljön sor, be kell hozni elsősorban a 90 napos határidőn túli lejárt szállítói tartozásokat a normál határidőn belülre, ill. megfelelő alkupozícióval el kell érni azt, hogy a beszállító azt ne tudja közvetlen követeléssé érvényesíteni. Megítélése szerint 2007 végéig fognak tartani a restrikciós intézkedések, mivel köztudott, hogy a megszorító intézkedések a kormányzati ciklus első felére koncentrálódnak, és azt követően lazítás következik be, mert attól kezdve a kormányok már a következő választásra koncentrálnak. Alapvetően fontos dolognak tartotta, 2007 végéig úgy kell biztosítani a túlélést, mely szerint stabil alapokra lehessen állni egy olyan alkupozicióban, hogy a 2008-tól megnyíló források megszerzésére, a folyó finanszírozásra és a fejlesztési forrásokra is joggal tudjon a kórház pályázni. A traumatológiai szakorvosi feladatokkal kapcsolatban elmondta, az önéletrajzában leírta, hogy sebészeti és traumatológiai szakvizsgával rendelkezik, sajnálatosnak tartotta, hogy a traumatológiai ambíciói már csak annyiban nyilvánulhatnak meg, hogy az előző napi balatonfűzfői robbanás esetében felajánlotta szolgáltatásait, mivel a közelben tartózkodott, arra az orvosi esküje adott lehetőséget, a gyakorlati kivitelezésben már nem végzi azt. Véleménye szerint a főigazgatói feladatot függetlenített módon kell ellátni, azt nem lehet úgy végezni, hogy egyik lábbal intézményt vezetni, a másik lábbal traumatológuskodni. Traumatológiai szakvizsgájával kapcsolatban elmondta, nem szeretné művelni ezt a szakmát. Úgy gondolja, mind a főigazgatói mind pedig a traumatológus orvosi munkakör 24 órás elfoglaltságot jelent. Döntenie kellett, hogy melyik irányban kíván tevékenykedni. A 12 megyében működő kórház között a megyei kórház szerepével kapcsolatban az a véleménye, hogy megyei szinten kell megfelelő integrációkat végrehajtani. Hozzátette, azonban azt is látni kell, miszerint a megyében az egyik nagy probléma az volt, hogy a Veszprém Megyei Kórház a progresszivitás szintjén nem tudta azt a feladatot kiharcolni, illetve ellátni, ami egyébként a megyei kórházak tekintetében általános érvényű. Tudomásul kell venni, hogy a progresszív ellátás csúcsa minden esetben a megyei kórház. Hangsúlyozta, ez azonban nem azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a specialitások területén ne lehetne fejlődési lehetőséget biztosítani a többi kórház számára. A megyei kórháznak el kell érnie ezt a helyzetét, hiszen amennyiben a megyei kórház a progresszivitásnak ezt a szintjét nem tudja megszerezni, akkor a régióban a másik két versenytársa, a másik két megyei kórház előnyös pozícióba kerül. Felhívta a figyelmet, a Veszprém Megyei Kórház esetében komoly versenyhelyzetet elsősorban a székesfehérvári kórház jelent. Elmondta, ez nem azt jelenti, hogy adott esetben a székesfehérvári kórház ellen szólt. Kiemelte azt, tudomásul kell venni, hogy pl.: a megyei önkormányzatnak, ill. a potenciális vezetőnek, azokat az érdekeket kell

19 19 markánsan képviselnie, amelyik székben ül. Megye esetében a megyei érdekek képviseletét jelenti, a pályázó szempontjából pedig nyilván a Veszprém Megyei Kórház képviseletét. Nagyon fontosnak tartotta azt is látni, hogy ez a nem természetes vezető szerep a Dunántúlon, nem csak a Közép-Dunántúlra vonatkozik, hanem az egész Dunántúlra. Az a természetes szakmai csúcs, amely adott esetben meg van a dél-alföldi régióban Szeged vonatkozásában, vagy Debrecen esetében a saját területén, - a központi régióról nem is beszélve- a Dunántúlon hiányzik, hiszen a Pécsi Egyetem ezt a vezető szerepét mintegy másfél évtizede elvesztette. Ennek következtében van lehetőség arra, hogy adott esetben egy több pólusú - a három régióban is egy több pólusú - a progresszív ellátás csúcsát jelentő intézmények tudjanak kialakulni, s ebben adott esetben megfelelő menedzseléssel a Veszprém Megyei Kórház egy nagyon komoly szerepet, pozíciót tudna elfoglalni. Utalt a Pálfy Sándor képviselő úr által elmondottakra, hogy az egyik szeme sír, a másik nevet, úgy vélte képviselő úr jól látja a kialakult helyzetet. Amennyiben a közgyűlés bizalmából eredően a kórház főigazgatói állását betöltheti, akkor kipróbálhatja, hogy amit adott esetben a nagy politika területén kidolgozott, az a gyakorlatban miként valósítható meg. Az egészségügyi ágazatban az elmúlt években éppen azért lehetett bizonyos sikereket elérni sikerek alatt szakmai sikereket értett-, mert igyekezett nem elszakadni a szakmától. A négy év egészségpolitikájában a legnagyobb dolognak azt tartotta, hogy a szakma elkészítette azokat a szakmai programokat, a sürgősségi ellátás, az onkológiai ellátás, a gyermekgyógyászati ellátás, valamint a szív és érrendszeri betegségek területén, amelyekbe nem hagyta beavatkozni a politikát. Úgy véli, a szakembereknek kell a szakmai programokat elkészíteni, a politikának az a feladata, hogy a megfelelő forrást, a megfelelő struktúrát a szakmai programokhoz hozzárendelje. Ha ugyanezt a mentalitást, kórházi szinten is meg lehet valósítani, akkor a szakmai vezető testület határozza meg azt, hogy mi a szakmai profilja, a szakmai irányítása természetesen tudomásul véve a reális szükségleteket is egy kórháznak, a menedzsmentnek pedig az a feladata, hogy az ehhez szükséges feltételeket, és a működtetést feltétlen biztosítsa. A feltételek biztosításában benne van adott esetben a szabályozottság, az ellenőrzöttség, és a szigor is, a szigor esetében szankcionálni kell azt, aki az általános érdekeket nem megfelelően képviseli. A rossz gazdasági helyzet, és az országos helyzet összefüggéseire vonatkozóan elmondta az elmúlt másfél évtizedet tekintve, az intézmények adósságállománya általában 2 % és 4 % között mozgott - az országos helyzet számottevően nem romlott. Figyelembe vette azt is, hogy az elmúlt négy évben mintegy 1300 milliárdnyi többlet-forrás került az egészségügybe, mely azt jelentette, hogy nominálisan az országos adósságállomány emelkedett, de %-os arányban ez nem jelentett problémát. Hozzátette, ez komoly problémát jelentett azoknak az intézményeknek, ahol nem tudtak élni az adott lehetőségekkel. Itt elsősorban arra gondolt, miszerint inadekvált reakció körébe tartozik az, hogy akkor amikor minden kórház a konszolidációs programban a bevétel növelésével próbálta helyreállítani az egyensúlyt, ez által nyilván forrásokat vont el azoktól a kórházaktól akik ezt nem tudták meglépni. Sajnálatos módon ebből a szempontból a veszprémi kórház ez utóbbi kategóriába tartozott, ennek következtében sodródott az eseményekkel, ahelyett, hogy aktív alakítójává vagy részesévé válhatott volna. Felhívta a figyelmet, az önkormányzati biztos feladatai között az szerepelt - különösen az első fél évben -, hogy állítsa meg az adósságállomány növekedését, teremtse meg az egyensúlyt, majd a válságkezelési programot alakítsa át egy változás menedzselési programmá. Ennek következtében egy olyan keretgazdálkodási rendszert kellett kialakítani, amely mindegy két

20 20 évtizede a legtöbb kórházban már működik. Kifejtette, ez azt jelenteti, hogy ezen a területen mintegy két évtizedes lemaradása volt a Veszprém Megyei Kórháznak. Elmondta, tudomásul kell venni, hogy a lehetőségek határáig lehet nyújtózkodni. Elsősorban azért, mert közpénzek felhasználásáról van szó, és így joggal várja el az adózó polgár és természetes a tulajdonos is, hogy a likviditási egyensúly megmaradjon. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy adott esetben csak a megtakarításokra koncentrálva a betegellátás csorbuljon. Minimálisan egy évtizede alakult ki az egyre növekvő pénzügyi válság a megyei kórházban, amelyet nem lehet helyrehozni egy fél év alatt. Maradéktalanul megoldani ezeket a problémákat körülbelül ugyanannyi idő alatt lehet, mint amennyi idő alatt kialakultak. A mostani intézkedések egy gyorsabb átalakítást tesznek szükségessé. Tudomásul kell venni, hogy bizonyos szempontból racionálisabban kell működtetni az intézményt. Látni kell azt is, hogy vannak olyan területek, ahol van mozgástér, és van ahol nincs. Ismertette, mozgástér van például a gyógyszer esetében és a szakmai anyagok vonatkozásában. A kórházban folyó keretgazdálkodás azt jeleneti, hogy az osztályok a keretgazdák, s azzal az összeggel gazdálkodhatnak, amit egyébként megtermelnek. A folyamatos túlköltekezés nyilvánvalóan hosszú távon nem tartható. Hangsúlyozta, fontos figyelembe venni továbbá azt is, hogy megvannak azok a szakmai protokoll szabályok, amelyek alapján gyógyítani kell. Ez a kettő határ az amely között az intézményi menedzsment működhet. Véleménye szerint ez nem könnyű feladat, mert nehéz megszokni egy keretgazdálkodást, és nehéz megszokni egy költségérzékeny magatartást. Azt tartja legfontosabbnak, ha ez nem az orvos beteg kapcsolatban realizálódik. Ezeket a problémákat intézményi menedzsment szinten kell megoldani. A legborzasztóbb számára az, ha egy beteg azt látja, hogy bizonytalanság van az egészségügy területen. Véleménye, hogy a biztos rossz is biztatóbb annál, mint egy bizonytalan helyzet. Tudomásul kell venni, hogy: a mindenkinek minden jár az a Veszprém Megyei Kórház esetében sem, az ország esetében sem, továbbá a világ egyetlen országa esetében sem megvalósítható. Egyet kell tisztán látni a betegnek, hogy mi az a szolgáltatás, amelyet a kórház tud nyújtani, milyen protokoll szerint. Ha ezt a beteg biztosan tudja, akkor adott esetben nem merül fel az a probléma, hogy a beteg nem kapott meg adott ellátást, melyet a szakmai szabályok előírnak. Az önkormányzati biztos tekintetében elmondta, hogy 1995 óta különböző szinteken már dolgozott a Kató és Társa céggel, hiszen az első országos válságkezelési programban ez a cég volt az egyik projekt nyertese. Elmondta, akkor ő még az Egészségügyi Minisztérium Ellátásszervezési Osztályát vezette. Későbbiek során is fenti céget hívta segítségül, amikor a Kalocsai Kórházat vezette. Ott arányosan nagyobb likviditási problémák voltak, mint a veszprémi kórháznál, hiszen a kalocsai az ország 10 legjobban eladósodott kórházai között szerepelt, akinek ráadásul a mozgástere sokkal kisebb volt, mint egy megyei kórháznak. Hozzátette, a konszolidációs program második ütemében szintén - már miniszterként - volt szerencséje dolgozni Kató Gáborral és cégével. Fontos feladatnak tartja - amit a pályázatában is leírt-, hogy tompítani kell az intézményi menedzsmentnek a kincstári biztos, a kincstári biztosi feladatokat ellátó szakemberek és az intézmény munkatársai között óhatatlanul meglévő feszültséget. Elmondta, a kincstári biztos a bevétel és kiadás egyensúlyának szempontjából értékeli a kérdést, míg egy intézményi menedzsmentnek természetesen egyéb szempontokat is figyelembe kell venni. Ennek a balanszírozását kell ellátni, amely nem egy könnyű feladat, de adott esetben ezt egy megfelelő kompromisszum készséggel ki lehet alakítani. Véleménye, hogy át kell gondolni a jelenlegi intézkedési tervet. Bizonyos szigorítások és vészforgatókönyvek beépítését is indokoltnak tartja. Továbbá tájékoztatta a közgyűlés tagjait, hogy bizonyos módosításokra is javaslatot tett, illetve potenciálisan még további javaslatot is kívánna a jövőben tenni.